Tejszínes hagymakrémleves

Ahhoz képest, hogy a hagymaleves korábban a konyhám egyik réme volt, szepy hagymalevese óta már stabil szereplő a repertoárban. Tejszínes krémlevesként nemrég készítettem először, de még sokszor fogok, mivel ez kivételesen a lányoknak is bejön. :)

 

A megtisztított hagymát felaprítom, vaj és olaj keverékén megpárolom. Hozzáadok fél fej aprított fokhagymát is, összeforgatom és úgy 1-2 perc elteltével kevés liszttel megszórom. Felöntöm, beleteszem néhány ágacska kakukkfű leveleit és alaposan kiforralom. Ezután - a tűzről lehúzva - botmixerrel pépesítem, majd belekeverem a tejszínt és a tűzre visszatéve forrásig melegítem. Sóval és fűszerecettel igazítom az ízét.
Lepénykenyérrel vagy fűszeres krutonnal kínálom.

Hozzávalók: 4 fej vöröshagyma, 1 evőkanál vaj, 1-2 evőkanál olaj, fél fej fokhagyma, 2 evőkanál liszt*, 1-1,5 l alaplé (vagy húsleves vagy zöldségleves, de lehet víz is - ez esetben egy kis házi ételízesítőt is érdemes hozzászórni), néhány ágacska friss kakukkfű (vagy szárított), 2 dl tejszín, ízlés szerint só és fűszeres (provance-i - kakukkfű, rozmaring...) ecet.

*Ha a liszt nem sűrítette volna eléggé a levest, akkor a főzés végén a tejszínbe lehet 1-2 teáskanál keményítőt is keverni.

Tovább olvasom...

Eperlikőr

Mostanában ritkán hozok új receptet. Több oka is van, mint pl. a munka miatti időhiány, a hőség vagy legutóbb éppen a nyaralás...de ezek csak kifogások, mert ha őszinte akarok lenni, a havi 4 bejegyzésnél azért ezek mellett is lehetnék aktívabb. Úgyhogy az előzőekhez - mindhez külön-külön :D - hozzá kell adnom a lustaságot is, bár ez nem a legpontosabb, csak a legegyszerűbb, így egy éppen megfelelő kifejezés.
Huhh, jól körülírtam. Nem is húztam volna ennyire el a bevezetőt, ha nem egy epres receptet hoznék :)) - még szerencse, hogy a blogírás nem verseny és talán valakinek éppen most, de akár jövőre is aktuális lehet a recept. 

 

Valójában nem terveztem idén ezt a likőrt, viszont egy alkalommal olyan apró szemű epret sikerült szednünk, hogy úgy döntöttem, némi vodkában kell beteljesíteniük a végzetüket.
Az első fázisban nem sok teendő van vele, az epret meg kell tisztítani, üveg(ek)be tenni, és annyi vodkával felönteni, amennyi cca. egyujjnyira ellepi. Nagyobb szemű eprek esetén érdemes darabolni azokat - a méret nem kikötés, de az, hogy a gyümölcs valóban érett és zamatos legyen, igen.
Hűtőszekrénybe téve érlelődni hagyom legalább 3, de inkább 4 hétig, egy hónapig. Ezután először tiszta, sűrű szövésű anyagon felfogom az epret, közben finoman ki is nyomkodom, "préselem" a levét, majd másodszor kávéfiltere(ke)n szűröm át a vodkát. Ez hosszadalmas folyamat, amit nem érdemes siettetni, különben zavaros lesz a likőr a végén, viszont magára lehet hagyni a szűrés alatt, csak időnként rá kell nézni és ki kell cserélni a filtert.

A kiválasztott üvegbe szórom a cukrot és felöntöm az epres vodkával - időnként megforgatom, összerázom, amíg feloldódik, majd hűtőszekrénybe teszem a kész likőrt. Jól behűtve, jégkockával vagy anélkül akár azonnal is fogyasztható, de kis pihenő után még finomabb lesz!

Hozzávalók: apró szemű édes eper, vodka, valamint 5 dkg kristálycukor minden 2 dl - átszűrt - epres vodkához.

Tovább olvasom...

Nyári gyümölcstorta

A tortákat illetően nincs is kiválóbb ilyenkor nyáron, mint egy finom gyümölcstorta: vékony tésztaréteg mellett óriási adag vaníliakrém, friss gyümölcsökkel. Anyumnak, szülinapjára, sok szeretettel.

Ennek a változatnak kakaós-mézes tészta az alapja - azon túl, hogy finom, további előnye, hogy előre elkészíthető, megsütve lefagyasztható, alkalomadtán kiolvasztva gyorsan megtölthető.

 

A mézes tortaalap tehát úgy készül, hogy a tésztát összeállítom, pihentetem, majd vékonyra nyújtom és egy levehető oldalú piteformát kibélelek vele. Előmelegített sütőben, 180 °C-on - először sütőpapírral és rizzsel (vagy babbal, kinek mi) kibélelve, majd ezt eltávolítva -, 7-10 perc alatt megsütöm. Ezután a formában hagyom kihűlni (ha fagyasztóba kerül, ki sem veszem a formából, csak alaposan becsomagolom és már mehet is a hűvösre; ha egyszerre többet sütök, a formából kiveszem, egyenként csomagolva teszem el, ez esetben körültekintőbben kell helyet választani a fagylakban, hogy ne sérüljenek).

A kihűlt (kiolvasztott) mézes tésztát finom vaníliakrémmel töltöm. A krémhez a tej 3/4-ét a felhasított vaníliarúddal együtt felforralom, majd kis lángon főzöm további 5 percig. A tojásokat a cukorral és a keményítővel alaposan kikeverem, a maradék tejből csorgatok hozzá, hogy folyékonyabb legyen az állaga. A forró tejből kiveszem a vaníliarudat, lehűtöm a maradék tejjel és hozzákeverem a tojásos keveréket. Kézi habverővel folyamatosan kevergetve besűrítem, ezután a tűzről levéve, időnként átkeverve hűlni hagyom. Amikor már langyos a krém, a tortalapot tányérra helyezem, a krémet rásimítom, a tetejét pedig kirakom a megmosott, lecsepegtetett és papírtörlőn leitatott, szükség szerint darabolt gyümölcsökkel. Egy ecset segítségével vékonyan átkenem a gyümölcsöket az előkészített tortazselével (vagy agar-agar, vagy zselatin, vagy kinek mi), majd hűtőben dermesztem a tortát.

Hozzávalók egy 24-25 cm-es piteformához...
...a tortalaphoz: 5 dkg cukor, 3-4 dkg méz, 2 dkg vaj, 14 dkg liszt, csapott teáskanál szódabikarbóna, a dkg ét kakaópor, icipici só, 1 kisebb tojás (eredeti arányok - ez a mennyiség 3 tortalaphoz elég);
...a vaníliakrémhez: 1 l tej, 1 nagyobb (vagy 2 kisebb) vaníliarúd, 8 tojás sárgája, 180 g cukor, 60 g keményítő;
...továbbá: sok-sok (idény)gyümölcs és valamilyen zselé a tetejére (én expressz tortazselét használtam, ez az, amit csak el kell keverni forró vízzel - kb. 1/4 csomagból készítve elég ehhez a tortához).

Tovább olvasom...

Sertésragus lepények

Bár most meleg van és gondolom kevesen kívánják még a sütő hőjét is a konyhában, egy szabadban töltött délutánra érdemes ilyen kis húsos lepénykéket sütni. Friss salátával vagy anélkül, hidegen és melegen is remek darab.

A tészta hozzávalóiból hagyományos módon (vagy géppel) tésztát dagasztok - az apróra vágott kaprot csak a dagasztás végén dolgozom bele. Szobahőmérsékleten, letakarva, kelni hagyom.
Amíg a tészta kel, elkészítem a ragut. Ehhez a hagymát felaprítom-karikázom, és kevés olajon párolni kezdem. Kicsit később hozzáadom a tisztított, lereszelt sárgarépát, majd belereszelem a fokhagymát is. Összeforgatom és hozzáadom a darált sertéshúst, ezután finoman lepirítom. Felöntöm egy doboz darabolt paradicsomkonzervvel, fűszerezem (kedvem szerint ízesítem) és addig forralom, míg a leve (legalábbis annak többsége) elfő.

A megkelt tésztát két gombócba szedem és vékonyra (2-3 mm, de lehet ennél vastagabbra is hagyni) nyújtom. Tetszőleges méretűre feldarabolom, a tetejét finoman megkenem olívaolajjal (zsírosabb ragu esetén nem szükséges) és kevés ragut terítek szét rajta. Néhány teáskanálnyi tejfölt csorgatok rá (én így szeretem, de aki nem kedveli a tejfölt, el is hagyhatja), majd előmelegített sütőben (210 °C+légkeverés) 6-8 perc alatt megsütöm.

Ha marad ki tészta, azt ugyanúgy formázom, mint a nemrégiben feltett fűszeres háromszögeket.

Hozzávalók...
...a tésztához: 30 ml olaj, 250 ml víz, 5 g só, 20 g cukor, 125 g juhtúró (a tehéntúró is megfelelő), 500 g liszt, 20 g élesztő, ízlés szerint kapor;
...a raguhoz: 2 szál újhagyma (vagy egy kisebb fej vöröshagyma), 1 szál sárgarépa (nagy lyukú reszelőn lereszelve), 3 evőkanál olaj, 3 gerezd fokhagyma, 500-600 g darált sertéshús, 1 doboz (400 ml) aprított paradicsomkonzerv, só, őrölt bors, ízlés szerint (friss vagy szárított) fűszerek (majoránna, bazsalikom, oregánó, fahéj, szegfűszeg), csipet cukor;
...továbbá: liszt a nyújtáshoz, tejföl és szükség esetén olívaolaj a tetejére.

Tovább olvasom...

Bodzaviráglikőr v2

A múltkor megígértem, hogy gyorsan letudom a bodzavirág-szezont, de ez a recept itt maradt. Talán nem fogtok megorrolni, most úgyis mindenki eprezik, cseresznyézik, meggyezik... ;)

Szinte ugyanúgy készült, mint az előző változat, csak hosszabb előérlelési idővel és fűszeresebbre, édesebbre. Tehát a mosatlan, de lehetőségekhez mérten megtisztított virágokat lecsipkedtem a vastag szárról. Annyi virágra volt szükség, amennyivel az üveg tele lett, de a virágok közé felkarikázott citromot és egy felhasított vaníliarudat is tettem. Az üveget peremig öntöttem vodkával, majd sötét, hűvös helyre tettem (hűtő) érlelődni.
Négy hét előérlelési idő után leszűrtem a virágtól a vodkát. Elsőként sűrű szöveten keresztül, amivel eltávolítottam a virágokat - ezeket alaposan ki is nyomkodtam és 1-2 dl vodka további hozzáadásával kissé "átöblítettem", másodszor pedig kávéfilteren keresztül, így lett tökéletesen tiszta és áttetsző az ital.

 

A likőrös üvegbe belemértem a szükséges cukormennyiséget és felöntöttem a bodzás vodkával. Ezután időnként megforgattam az üveget, míg a cukor feloldódott. 

Behűtve vagy hűtés nélkül jégkockára töltve kínálom.

Hozzávalók kb. 1 l likőrhöz: bodzavirág (mérettől függően 15-25 virág), kb. 1 liter vodka, 1 nagy citrom, 1 kisebb rúd vanília, továbbá 5 dkg kristálycukor minden 2 dl vodkához.

Tovább olvasom...

Túrós pite

Ritka vendég a háznál: ha a hagyományos pitéket rangsorolnám, a meggyes és az almás nálunk simán veri a túróst. Bár az is igaz, hogy ha túróról van szó, akkor a kapros-túrós lepény nálam azért ott van az élvonalban - viszont a lányok kevésbé szeretik. Ilyen az élet, nem tudok mindig mindenkinek kedvére tenni. ;)

A tésztához a lisztet elkeverem a cukorral, a sütőporral és egy kis sóval, majd belemorzsolom a zsiradékot. A tojássárgákkal és a tejföllel egynemű, puha tésztát gyúrok és két egyforma gombócot készítek belőle. A sütőt előmelegítem 180 °C-ra.
A túrót áttöröm (lehet egészen finomra is, szűrőn keresztül, én többnyire csak villával szoktam), belereszelem a citrom héját, belefacsarom a levét, hozzákeverem az összes hozzávalót. Ha hígabb a töltelék, egy kis zsemle- vagy kekszmorzsát keverek hozzá, de erre nem feltétlenül van szükség. (A tojásfehérjéket habbá is lehet verni és úgy a túróval összeforgatni, de én ezt a lépést most egyszerűen kihagytam.)
Az egyik tésztagombócot a tepsi méretére nyújtom és sütőpapíros tepsibe teszem. Erre kerül a töltelék, majd a másik kinyújtott tésztagombóc is. A tetejét villával megszurkálom, majd a sütőbe tolom és addig sütöm, míg halvány színt kap (kb. 40-50 perc).
Ferde szeletekre, vagy kockára vágva kínálom.

A pite egy cukorbetegeknek és diétázóknak ajánlott természetes édesítőszerrel, nyírfacukorral készült. Ennek az édesítőszernek, sok más termékkel szemben hatalmas előnye, hogy nincs mellékíze és többnyire egy az egyben helyettesíthető vele a kristálycukor. Eredmény: 1:0 a Xukor javára - a pite olyan ízű lett, mint répacukorral készítve, viszont azzal ellentétben -elvileg- kevesebbet ártott a vonalaimnak...és mindenki másénak, akik velem együtt sok-sok szelettel ettek belőle. ;)))

A nyírfacukrot a Lechner és Zentai Kft. jóvoltából tesztelhetem, bővebb információkhoz, felhasználási javaslatokhoz a Xukor termékek weboldalán juthattok.

Hozzávalók (nagy sütőtepsi, a mennyiség felezhető)...
...az omlós tésztához: 550 g liszt, 100 g Xukor (vagy kristálycukor), 200 g vaj (vagy zsír), 16 g sütőpor, csipet só, 2 tojás sárgája, 200 g tejföl;
...a töltelékhez: 1 kg túró, ízlés szerint 250-300 g Xukor (vagy kristálycukor), 100-150 g mazsola, 100 g tejföl, 1 citrom leve és héja, 2-3 teáskanál vaníliakivonat, 4 nagyobb vagy 5 normál tojás, szükség esetén kevés morzsa.

Tovább olvasom...

Epres-vaníliás rakott piskóta

Gyerekkoromban bolti pudingporból készítettem és ez volt a rakott ~, pudingos ~ vagy épp krémes piskóta. Mikor melyik.
Ma többnyire főzött krémmel készítem, de ha a lányaimat kérdezem, szerintük bolti pudinggal pont olyan jó, mint házival. Ha lusta vagyok vagy épp nincs itthon tojás, akkor szerintem is. ;) Most éppen eperrel rétegeztem, amíg még lehet szedni a kertből, aztán jöhet majd a váltás: meggy, málna, szeder, ribizli, barack...mikor mi, kinek mi. :)

Nincs igazán pontos recept hozzá: főzök egy adag (sűrűbb) vaníliakrémet és rétegezem azzal, amivel szeretném vagy amire lehetőségem van. Általában 1 liter tejet használok el, ebből egy keveset (1-2 dl) kiveszek a piskóta locsolgatásához, a többséget pedig egy rúd vaníliával tűzre teszem. Forrásig melegítem, majd a tűzről levéve, fedővel lefedve, legalább fél órán keresztül pihenni hagyom. Lehet egy napig is, csak akkor kerüljön be a hűtőbe is. ;)
A tojásokat a cukorral és a keményítővel kikeverem. A tejet felmelegítem (előtte vagy utána kiveszem belőle a vaníliarudat) és folyamatos kevergetés mellett hozzácsorgatom a tojásos keveréket. Kevergetve besűrítem, majd hűlni hagyom.
Amikor a krém már langyos, egy felfújtas tálba sorakoztatok egy réteg babapiskótát, amit kevés rumaromával ízesített tejjel (18+ esetben rummal) csorgatok meg. Erre jön egy réteg vaníliakrém, majd az eper. Ismét piskóta, rumos tej, vanília, eper...amíg tart a krém. A tetejét egy réteg krémmel zárom és már mehet is a hűtőbe. Ha van ideje összeérni, az remek, ha nincs, akkor elég, ha lehűl. :)
Tálalás előtt tejszínhabot pakolok a tetejére - én fixálni szoktam arra az esetre, ha maradna a desszertből (marad is, ha csak nincs vendégség), a legvégén pedig néhány szem gyümölcs is kerülhet rá díszítésnek. Vagy csak azért, mert jó. :)

Hozzávalók...
...a vaníliakrémhez: 8-9 dl tej (egy része lehet tejszín, jót tesz neki), 1 vaníliarúd, 4 egész tojás (én nem szoktam szétválasztani, mert így is mindig tele a fagyasztóm fehérjével, de aki tart tőle, használja csak a sárgáját), 4 evőkanál keményítő, 15 dkg cukor;
...a rétegezéshez: 1-2 dl tej, kevés rum vagy rumaroma, 15-20 dkg babapiskóta*, eper ízlés szerint, továbbá legalább 2,5 dl tejszínből (30%) és 2 teáskanál cukorból vert tejszínhab (fél csomag zselatin fixszel fixálom).

*Lehet helyette házi piskótát (kockákra vágva) vagy lekvárral megkent piskótatekercs-szeleteket is használni, de ezzel én ritkán foglalkozom, mert ebben a desszertben pont az a jó, hogy nem kell sütni és gyorsan megvan. :)

Tovább olvasom...