Karfiolleves

Gyerekként nem szerettem a leveseket. Ehhez nagy mértékben hozzájárult az is, hogy a nagymamám -akinél gyakran nyaraltunk a nővéremmel- még a nyári 40 fokos hőségben is képes volt ránk tukmálni a levest, pontban délben. Egyszerűen nem lehetett beadni neki, hogy a melegben a fene sem kívánja a forró levest, ráadásul bármilyen szörnyű is, nem mindig vagyunk éhesek kereken 12:00-kor... Így aztán szép fokozatosan kialakult, hogy már örültem, amikor nem kellett mély tányért elővenni, a menzán is csak szolidan szedegettem a minimál-betétes sós vízből, végül már szinte egyáltalán nem ettem leveseket.

Mostanában kezdem megszeretni, köszönhető nagylányomnak, aki viszont rajong értük. A karfiollevest is nagyon szereti, bár csak ritkán készítem, legtöbbször akkor is mirelitből. Most azonban volt itthon egy kisebb fej karfiol, azt készítettem el.

Olajon megdinszteltem az apróra vágott hagymát, majd hozzáadtam a nagyobb rózsákra szedett karfiolt. (Jobban szeretem kisebb darabokban, mert ízesebb lesz, de most habarás előtt ki kellett vennem belőle a Huginak, így lettek nagyok a rózsák.) Felöntöttem vízzel, enyhén sóztam és fedő nélkül főzni kezdtem. Közben bekevertem a grízgaluskát és lereszeltem a répát. Amikor már majdnem teljesen megpuhultak a karfiolrózsák, beletettem a répát, majd behabartam a levest. Egy csipet tárkonnyal, borssal ízesítettem, igazítottam sóval, majd beleszaggattam a galuskákat. Készre főztem, és az utolsó pillanatban még megszórtam egy csipet petrezselyemzölddel is.

Tálaláskor én még teszek a tányérba 1-2 kanálnyi tejfölt - így szeretem. :)

Hozzávalók: 1 kisebb karfiol - rózsáira szedve, 1 kisebb vöröshagyma - apróra kockázva, 1 szál sárgarépa - lereszelve (nagylyukú reszelőn), 2-3 dl tejföl, 1 evőkanálnyi étkezési keményítő (lehet liszttel is habarni), olaj, só, bors, szárított tárkony, szárított petrezselyem.
A grízgaluskához 1 tojást kevés sóval felverek, majd belekeverek kb. a tojás súlyával megegyező mennyiségű búzadarát. Amikor a dara megduzzad -a szaggatás előtt-, egy késhegynyi sütőport keverek el benne.

Tovább olvasom...

Gyors croissant

Ma a leves mögé Limara express croissantja mellett döntöttem. Mit ne mondjak, megkínlódtam vele. :) Először is én azt sem tudom, eszik-e vagy isszák a vajas tésztát. Persze ez így nem teljesen igaz, mert szoktam készíteni: kiveszem a fagyasztóból, kiolvasztom, nyújtom, formázom, zutty be a sütőbe. :D Ehhez képest valódi hős vagyok, hogy nekiálltam ennek a tésztának.

Nem én lennék, ha nem történtek volna bakik munka közben, pl. kifogyott a lisztes dobozom és merő lustaságból a hiányzó részt graham liszttel pótoltam. Aztán a tészta nyújtásánál át-átütött a vaj, ezért a végeredmény is eléggé érdekes felületű, chokitos lett. A töltelékek fele kifolyt, a másik fele kevés lett. Szóval nem ez volt életem legprofibb sütése. Mi lenne velem, ha rendes leveles tésztának állnék neki? :P

A recept, az elkészítés és a köszönet :) Limaráé. Teljes adagot készítettem (azt miért nem írta senki, hogy kinyújtva nem fér rá a nyújtódeszkára? :D), a felét nagyobb méretűre sós (sonka/sajt/virsli) töltelékkel, a másik felét kisebbekre, édes (lekvár/nutella) változatban. A sós továbbra sem a kedvencem, bár el kell ismernem, hogy a boltiaknál mindenképpen finomabb. A férjem szereti, így neki maximálisan ízlett. Az édes kicsinységek már jobban ízlettek nekem is. ;)

Hozzávalók...
...a tésztához: 70 dkg liszt (58 dkg BL80, 12 dkg Graham :D), 1 pohár joghurt (140 g), 2 dl tej, 1 kávéskanál só, 4 evőkanál cukor, 2 tojás, 5 dkg élesztő, 25 dkg hideg vaj;

...töltelékek: virsli, sajt, sonka, lekvár, Nutella...

A tésztát először félbe vágtam, majd az egyik felét 8, a másikat 16 cikkre. Így kaptam 8 nagyobb, 16 mini süteményt.

Tovább olvasom...

Na ki szeret engeeeeem? :)

Yasmine és Andi - köszönöm szépen lányok! :)))

Az én kedvenc blogjaim/blogszerzőim/blogbarátnőim :)) pedig - szigorúan a teljesség igénye nélkül és remélhetőleg sikeresen alfabetikus sorrendben: Andi, Belly, Jade, Kiskukta, Limara, Melinda, Mónika, Szilvi, Trinity, Yasmine, ... Örülök, hogy vagytok! ;)

Tovább olvasom...

Egyszerű meggyes szelet

Ez voltaképpen a gyümölcstorta egyszerűsített változata - szeletben.

A lánykám leadta a rendelést, olyan sütit kér, amiben meggy van és vaníliapuding. Nincs is ennél egyszerűbb. Persze, ezek után megreklamálta, hogy mit keres ott a piskóta? Aztán megkóstolta és végül az ízlett neki a legjobban belőle. Ki érti ezt?
"Tiszta Apja"!...
...ilyenkor. :D

Sütöttem egy hat tojásos vizes piskótát - ami lapos lett. :S Aztán pudingot főztem, rákentem a piskótára és kiraktam meggybefőttel. Végül főztem egy kocsonyát a meggylé felhasználásával és ezt rácsorgattam a tetejére. Egyszerű, finom - ennél nem is kell több.

Hozzávalók: egy piskótalap - ízlés szerinti vastagságban, az enyém egy kb. 25x38 cm-es tepsiben sült (6 tojás, 6 evőkanál víz, 12 púpozott evőkanál porcukor, 12 púpozott evőkanál liszt, fél csomag sütőpor), 9 dl tej, 1 csomag tejszínes és 1 csomag vaníliás pudingpor (dr5ker), 7 evőkanál cukor (vagy kinek mennyi), egy üveg meggybefőtt, a meggylé vízzel 5 dl-re kiegészítve, 1 csomag zselatin (nagy, 20-25 g-os).

Tovább olvasom...

Aligmagos kenyér

Magos kenyeret szerettem volna. Frisset, házit, langyosat, ropogósat. Szerencsére a párom elfelejtett kenyeret venni, plusz találtam a fagyasztóban egy adag öregtésztát - így akadálya sem volt. Hozzáláttam. Bedagasztattam a géppel, ment minden a szokott módon, majd formázni készültem...és rájöttem, hogy kifelejtettem a magokat. :S Ekkora marhát... :D

Így aztán formázásnál megszórtam a kilapított tésztámat, majd így csavartam fel és közben reméltem, hogy kelésnél kissé eloszlanak majd a magok a tésztában és nem kapok egy bejgli-szerű kenyeret. :))) Hááát... :D Mindenesetre a végeredmény finom lett. Alig magos, de finom. :)

Hozzávalók: 40 dkg BL80, 10 dkg RL190, 20 dkg öregtészta, 2 dkg burgonyapehely, kb. 2,9-3 dl víz, 1 evőkanál ecet, 2 evőkanál olaj, 2 púpozott teáskanál só, 1 teáskanál cukor, 1 dkg friss élesztő, 3 evőkanál napraforgómag, 2 evőkanál lenmag, 2 evőkanál szezámmag.

Tovább olvasom...

Székelykáposzta

Már napok óta nem főztem semmit, mert ismét beteg vagyok. Szerintem az elmúlt két hónapban annyi nyavalyát szedtem össze, mint korábban 15 évben összesen... Öregszem? :S Mára beterveztem a székelykáposztát, apummal meghozattam hozzá a káposztát is a piacról, így végül rászántam magam a főzésre. Ritkán készítem ezt az ételt: a férjem "megeszi", a lányom aszerint, hogy éppen "szereti-e", csak én kedvelem igazán. "Light" változatban főzöm, semmi zsír, szalonna, füstölt húsáru - bár zsírosabban sem rossz... ;))

A gerslit megmosom, beáztatom, majd pörköltet készítek: olajon megdinsztelek két fej apróra kockázott hagymát. Ezután hozzáteszem a kisebb kockákra vágott húst, majd kissé megpirítom-párolom. Ezután őrölt pirospaprikát szórok rá, valamint őrölt borssal és köménnyel ízesítem, sózom. Felöntöm annyi vízzel, hogy bőven ellepje. Babérlevelet, aprított fokhagymát, kevés Piros Aranyat és 2 aprócska paradicsomot adok hozzá, ezután félig megfőzöm a húsokat.

Amikor félkész a pörköltem, hozzáadom az enyhén átöblített savanyú káposztát és a gerslit, ha szükséges, még felöntöm és ízesítem, végül készre főzöm. Tejföllel, friss kenyérrel kínálom.

Gyors, egyszerű, -szinte- elronthatatlan. 

Belekerült a mai adagba: 2 nagyobb fej vöröshagyma, kb. 75 dkg karaj (vagy bármilyen sovány sertéshús, de mehet bele füstölt oldalas, kolbász, ki mivel szereti), 1 kg savanyú káposzta, 15 dkg gersli (lehet rizs is, vagy el is hagyható - a rizsnek kevesebb főzésidő is elég), 2 kisebb paradicsom, 2 nagy gerezd fokhagyma, 2 babérlevél, őrölt pirospaprika, őrölt fekete bors, őrölt kömény, só, Piros Arany - csípős és csemege, olaj (vagy zsír, de akár pirított szalonnakocka is mehet a hagyma alá).

Tovább olvasom...

Kandírozott narancshéj

Annyi minden van, ami a karácsonyra hangolja az embert, kicsit túl előre is, hiszen még csak október van. De már mézest sütnék, már fahéjillatban lebegek és már narancshéjat kandírozok. Jó előre, csak mert tényleg szép volt az a héj...és hát nem árt időben betárazni belőle. ;))
Volt néhány félresikerült kandírozási kísérletem. Nem hiába, korábban sohasem csináltam ilyet és azt sem tudtam, eszik-e vagy isszák. Elő a szakácskönyv és csak nem sikerül...és még mindig nem. Egyszer aztán végre kérdeztem - egy barátosnémat. Tőle a módszer, álljon itt amolyan GY.K. verzióban, hátha más is volt már így ezzel... :D

fázisképek "félútig" - a narancshéj forralásától addig, amíg a darabok levet engednek és a cukor is teljesen elolvad

A narancsot nem kell vékonyan pucolni, mehet úgy ahogy van, "vastag fehérestől". Én félbevágom a gyümölcsöt, kifacsarom a levét, kiszedegetem a héjból a gerezdekből ott maradt hártyadarabokat és a héjat félbe vágom. Így egy narancs héja 4, nagyjából egyforma darabban megy az edénybe. Hideg vizet öntök rá és pihenni hagyom, úgy 3 napig. Napjában egyszer -ha többször, az sem baj- lecserélem rajta a vizet.

Kb. 3-4 nap után leöblítem a héjdarabokat, egy teflon lábasba teszem őket annyi vízzel, amennyi ellepi. Felforralom és forrva hagyom kb. 5 percig. Ezután a vizet (szép sárga és illatos) leöntöm róluk, majd a héjakat hagyom picit kihűlni - nem teljesen, csak hogy meg tudjam fogni. Ekkor apró kockákra darabolom őket, majd mérlegen lemérem a súlyukat. Visszateszem a darabkákat a teflon edénykémbe, és ugyanannyi cukrot mérek hozzájuk, amennyi a héjdarabkák súlya volt. Elkeverem és lassú tűzre teszem.
Először a héj levet enged, elolvad a cukor, a héjkockák egy híg cukros szirupban kezdenek lubickolni. Folyamatosan alacsony hőfokon, meg-megkeverve egészen addig főzöm az egészet, míg a folyadék elpárolog - nem ér csalni, leönteni a levet és ilyesmi, mert nem lesz jó a végeredmény. Amikor a lé elpárolgott, már folyamatosan figyelni kell, a cukor először fényesen bevonja a héjdarabokat, majd elkezd kifehéredni, végül finom cukorpor formájában vonja be a narancsot. Ekkor van készen. Kiterítem egy tálcára, hagyom szépen kihűlni, szikkadni, majd egy üvegbe töltöm és ott tartom felhasználásig.

fázisképek a cukor sziruppá válásától a végeredményig :)))

Sokáig eláll, de néha rá kell nézni: ha esetleg elkezd párásodni az üveg (olyankor fordulhat elő inkább, ha a frissen kandírozott héjdarabok túl korán kerülnek üvegbe, ezért ha nagyobb mennyiség készül, érdemes hosszabb ideig -napokig- szabadon hagyni kandírozás után), kiterítem a kandírozott héjdarabokat (megszellőztetem őket), az üveget kimosom, megszárítom, majd csak ezután töltöm vissza. Enélkül megpenészedik és kidobhatom az egészet.

Hozzávalók: narancshéj*, víz, cukor. Most két narancs héjából készítettem, felfőzve, összedarabolva a súlya kicsit kevesebb :), mint 25 dkg volt, ugyanennyi cukor ment hozzá. A végeredmény kicsit több :)), mint 25 dkg kandírozott narancshéj lett. A héjakat egyébként lehet 1-2 napig "gyűjtögetni" is.
*Citromhéjjal vagy vegyesen is készíthető.

A receptért köszönet Noinak! :*

Ja igen, a hétvégén Mikulást és szaloncukrot láttam az egyik üzletben...Október közepe van - csak nekem van olyan érzésem, hogy a csokimiki néhány éven belül már júliusban is kapható lesz?

Tovább olvasom...