Tejszínes eperleves

Krémleves: naná. :)
Tavaszízű: naná. :)
Szepyke becsukja a szemét: naná. :))

A leves nagyon egyszerű. Vizet forralok egy kis cukorral, fahéjjal és vaníliával. Amikor már színesedni kezd a lé, beleteszem a mirelit epret és lassú tűzön tovább főzve megvárom, míg kienged a forró vízben. Ekkor kiveszem a fűszereket, az epret pedig botmixerrel pépesítem. Egy szűrőn átengedem egy másik edénybe, majd tejszínben elkevert keményítővel besűrítem. Éppen csak felforralom.
Behűtve, tejszínhabrózsákkal, és eperöntettel meglocsolva tálalom.

úsznak az eprek

A szűrő lehet egészen apró lyukú, ekkor egy kis türelemmel akár az összes magtól megszabadulhatunk, én most egy kicsit nagyobbat választottam és csak a magocskák zömét iktattam ki.

Hozzávalók: 5 dl víz, fél rúd fahéj, fél rúd vanília felhasítva-hüvelyestől, 10 dkg cukor, 60 dkg mirelit eper, 2 dl tejszín, 2 púpos evőkanál étkezési keményítő.

Tovább olvasom...

Rakott burgonya

Újabb műremek a "ronda de finom" kategóriás ételek közül...bár annyira nem is ronda, csak tálalni ne kelljen... :)) A hozzávalókat sohasem mérem, általában úgy készül, hogy veszek x tojást, ugyanannyi virslit a gyerekek és az én kedvemért, egy jó darab kolbászt a párom és az én kedvemért, a krumpli meg annyi, amennyi belefér a fazékba, de legyen viszonylag apró szemű és darabra kb. másfélszerese a tojásnak. :D A tejföl jó sok legyen, mert az a finom, ha nem száraz az étel, és ha éppen akad néhány szelet füstölt szalonna, akkor szépen bevagdosom őket és még azokat is a rakás tetejére biggyesztem. Most nem akadt, de így is jó. :)

A burgonyát alaposan megmosom, majd sós vízben, héjában megfőzöm. A tojásokkal ugyanígy teszek. Miután mindkét hozzávaló megfőtt, hideg vízzel leöblítem, majd megpucolom őket. A virslikről, kolbászról is lehúzom a héjukat, valamint a tejfölt simára keverem.
E rövidke :)) előkészület után egy olajjal kikent tűzálló edénybe rétegezem a hozzávalókat: alulra a burgonya fele vékony karikákra vágva, kicsit megsózom, majd vastagon lekenem tejföllel. Erre jön a szintén karikákra vágott kolbász, kemény tojás és virsli, végül a maradék burgonya. A tetejét ismét enyhén megsózom és tejföllel kenem meg. Sütőbe tolom és 180-190 °C-on "pirosra" sütöm.

Egyszerű és remek étel. Szinte bármilyen savanyúságot, és -a hozzám hasonló kenyérimádóknak- friss kenyeret kínálhatunk mellé.

Hozzávalók: kb. 1,2-1,5 kg kisebb méretű burgonya, 6-8 db tojás, 3-4 pár virsli, 1 kisebb szál füstölt kolbász, 1,5-2 nagy pohár tejföl, só, olaj.

Tovább olvasom...

Lencseleves

Egy újabb étel, ami nem volt gyerekként a kedvencem - ráadásul minden szülinapomon ez volt az "ünnepi ebéd", és én ezt igazi büntetésként éltem meg. Így nem csoda, hogy nagyon sokáig közelébe nem jutott annak, hogy megkedveljem. Aztán jött a saját háztartás, saját konyha, saját szájíz, és valahogy megszerettem. Öregszem? :D

A hagymát apróra kockázom, majd egy kevés olajon üvegesre párolom. Felöntöm 1 liter forrásban lévő vízzel, hozzáadom az előzőleg megmosott és lecsepegtetett lencsét, majd egy kevés ételízesítőt adok hozzá. Fedő alatt az újraforrástól számítva kb. 25 percig főzöm. Ezalatt megpucolom, majd felaprítom a burgonyát és a sárgarépát.
Amikor a lencse félkész, hozzáadom a zöldségeket, szárított majoránnával ízesítem és tovább főzöm. Kb. negyed óra elteltével karikákra vágott füstölt gyulait adok hozzá és további 10-15 perc alatt készre főzöm a levest. A főzési idő legvégén még ízesítem, sót, borsot adok hozzá és ecettel, esetleg egy kevés cukorral pikánssá teszem.

Hozzávalók: 1 közepes vöröshagyma, 25-30 dkg lencse, 2-3 szál sárgarépa, 4-5 db kisebb méretű burgonya, 25 dkg füstölt gyulai kolbász (vagy bármilyen füstölt kolbász ami eléggé egyben van :)) ahhoz, hogy ne essen szét főzés közben), 1-2 evőkanál olaj, 1 púpozott evőkanál vega-mix, majoránna, só, őrölt bors, ecet, esetleg egy csipet cukor.

Tovább olvasom...

ez+az blogokról

Az utóbbi időben kicsit eltűntem, sok a dolgom (vagy kevés az időm? :D), de az élet nem áll meg, enni kell. :)) Gasztroblogokhoz az elmúlt napokban két esetben fordultam, ezek eredményét hoztam most mutatóba...

Sok más blogger után Limara remekbe szabott flottája nálunk is sikert aratott, nagyon jó alternatívája a pizzának, ha azt esetleg unnánk már. Biztosan többször elkészül még nálunk is, többféle ízesítéssel.
Annyiban módosult nálam az elkészítés, hogy én a dagasztást és a kelesztést is a kenyérsütő géppel végeztettem, majd ezután formáztam, újra kelesztettem és sütöttem őket.

Az alábbi hozzávalókból állt a 8 csónak: 175 gr natúr joghurt, 2 dl tej, 0,5 dl olaj, 2 teáskanál só, 40 dkg kenyérliszt (BL80), 10 dkg Graham liszt, 2 evőkanál burgonyapehely, 1 teáskanál cukor, 2,5 dkg élesztő, továbbá kb. 25-30 dkg füstölt kolbász és sok-sok trappista sajt (az utolsó két tétel természetesen ízlésfüggő).
Fázisfotók és eredeti recept Limaránál. Köszönet a receptért! :)

A másik blogrecept Dulminától származik, ő többféle ízesítéssel elkészítette már a zabkekszeit itt, itt és még itt is. A keksz kiadós, kellemes, de sehogy nem akart olyan szépre sikerülni, mint Dulminának. :D Meglepő módon még a csokis-krémes sütirajongó 4 éves lányomnak is ízlik, ma reggel oviba menet is elrágcsált kettőt belőle.

Teljesen Dulmina után készítettem, így a receptért kéretik hozzá látogatni. Az én kekszem ízesítői: 5-5 dkg durvára vágott aszalt meggy, aszalt cseresznye és mandula voltak.
Köszönet a receptért! :)

Tovább olvasom...

Jó vagyok keltekben!

:))
Legalábbis Yasmine szerint.

Az a megtiszteltetés ért, hogy Yasmine megajándékozott ezzel a blogdíjjal. Meglepő elismerés, igyekszem a későbbiekben megpróbálni méltó maradni, vagy inkább méltóvá válni hozzá. :)
Nagyon köszönöm Yasmine! :)

Elsősorban visszaadnám a nagymester "feladónak", továbbá keltekben legfőbb recept-, és ötletforrásomnak: Limarának. Mellettük Jadénak, akinek minden úgy pottyan ki elsőre a kezei közül, mintha kelesztőtállal a kezében született volna :))), valamint Kiskuktának, aki munkájával arra törekszik, hogy a finom kelt tészták lehetőleg egészséges(ebb)ek is legyenek.

Tovább olvasom...

Epres-csokis krémdesszert

Mirelitből és maradék alapanyagokból, a mindig nyerő csoki-eper párossal remek desszertet készítettem tegnap. Téltemető, tavaszváró, finom. :)

A mirelit epret leöblítettem, majd egy edényben egy kevés friss citromlé, vaníliamagok és cukor társaságában feltettem kis lángon főni. Néha átkevertem, az eperszemeket szétnyomkodtam, majd miután eléggé besűrűsödött, hűlni hagytam.
Míg az eper rotyogott, a szintén mirelit, szobahőmérsékleten kiengedett vajas tésztát porcukron nagyon vékonyra kinyújtottam, majd - azzal a pohárral, amibe később rétegeztem - köröket szúrtam ki belőle. 210 °C-ra előmelegített sütőben, kb. 10 perc alatt megsütöttem a korongokat, és ezeket is félretettem hűlni.

ilyenek a tésztakorongok megsütve, a porcukor karamellizálódik rajtuk - nagyjából :D

Csokoládét olvasztottam, amit egy kevés vaníliás cukorral elkevert mascarponéhoz kevertem. A krémet cukorral és fixálóval keményre vert tejszínhabbal lazítottam.
A poharakba az alábbiak szerint rétegeztem: csokoládés krém, tésztakorong, eperlekvár, tésztakorong, csokoládés krém. A korongok nem látszanak a pohárban, nálam ez szándékos volt, de lehet nagyobbakra szúrni őket, illetve ebben az esetben egy kis változtatással a fahéjas toronyhoz hasonlóan pohár nélkül is rétegezhető a desszert. Alaposan lehűtve tálaltam.

3 dl-es poharakba rétegeztem, ez hatalmas adag, nyugodtan lehet kisebbekre készíteni :)

Hozzávalók 4 nagy vagy 6 kisebb adaghoz...
...az eperlekvárhoz: 300 g mirelit eper, 1 evőkanál friss citromlé, 1/3 vaníliarúd magjai, 5 dkg cukor (vagy ízlés szerint);
...a tésztakorongokhoz: 125 g mirelit vajas tészta, porcukor a nyújtáshoz;
...a csokoládékrémhez: 6-8 dkg olvasztott csokoládé, 25 dkg mascarpone, 30 g vaníliás cukor, 250 ml tejszín, +1 evőkanál vaníliás cukor, fél csomag (10 g) zselatin fix.

Tovább olvasom...

Csoki? Tátra? Csúcs!

Míg én gyerekkoromban a habos-krémes süteményekért rajongtam, a nővéremnek bármi jöhetett, ami csokis volt. Kedvence a nálunk -emlékeim szerint- Csokicsúcs néven futó csokoládészörnyeteg volt. Akkoriban a fene sem értette, mit eszik rajta, főleg, hogy szerintem a csokihoz nem sok köze volt. Már egy ideje terveztem, hogy megpróbálom elkészíteni, de a neten csak Tátra csúcs néven futottam össze hasonló édességgel, ráadásul receptileg több változatban, amelyek egyike sem az volt, amit én elképzeltem. Így született meg a saját szörnyem, ganázsból, piskótakarika alapon.

Elsőként a ganázst készítettem el, amihez tejszínt melegítettem össze csokoládéval, folyamatosan kevergetve addig, amíg a csoki teljesen elolvadt. Ezután édesítettem (sűrűn tesztelve az ízeket) és vanília eszenciát adtam hozzá. Kihűtöttem (hűtőszekrény).
2 tojásból sima piskótatésztát készítettem, amit egy habzsákba töltöttem. Pici, kb. 2-3 cm átmérőjű korongokat gyártottam egy sütőpapírral bélelt tepsibe, majd előmelegített sütőben (190 °C, majd a sütőbe téve a tepsit a hőfokot azonnal levettem 150 °C-ra) megsütöttem. Amikor a piskótakorongok kihűltek, a ganázst kihabosítottam egy robotgéppel. A végeredmény egy elég masszív csokikrém lett, így hozzáadtam még 10 dkg lágy vajat. Habzsákból a piskótákra nyomtam egy-egy csúcsos kis kupacot, majd éjszakára a hűtőbe tettem.
Másnap csokoládét olvasztottam (mikró, 300 W, 2-3 perc részletekben) olajjal. Az alaposan dermedt csokicsúcsaimat (mártóvilla híján) egy bambusz sasliknyársra tűztem és ennek a segítségével forgattam meg az olvasztott, de már nem meleg (!) csokoládéban. Rácsra téve kerültek vissza a hűtőbe.

Nagyon durván csokis, mégsem elég egy belőle. :D

Hozzávalók 20-24 db szörnyecskéhez...
...a ganázshoz: 250 ml (240 g) habtejszín, 40 dkg étcsokoládé (nálam Szerencsi Szerecsen), 2 teáskanál vanília eszencia, 2 evőkanál (30 g) glükóz (ez ne zavarjon be senkit, bármivel édesíthető) + 10 dkg vaj/margarin;
...a piskótakorongokhoz: 2 tojás szétválasztva, 2 evőkanál porcukor, 2 evőkanál liszt, 1 kávéskanál vanília eszencia;
...a mártáshoz: 14 dkg étcsokoládé, 5-6 evőkanál olaj (lehet kevesebb, de akkor nehezebb mártani és vastagabb lesz a bevonat, illetve a nálam ügyesebbek temperálhatják is a csokit).

A ganázs készítés közben erősen kopott (az sem mindegy, mekkora halmot rakunk belőlük), a piskótakorongokból is el-eltűnt, így végül 20 db lett belőle. A mártócsokiból maradt, de ennyi kellett nekem ahhoz, hogy kényelmesen megfürdethessem benne a csúcsokat.

A Tátra csúcsba elvileg mártás előtt mandulaszilánkokat szurkálnak, érdemes lehet úgy is kipróbálni.

Tepsi, boldog szülinapot! :)

Tovább olvasom...