2010. június 11., péntek

Sóskafőzelék

Anno gyerekként a sóskafőzeléket mi egyszerűen csak sóskának hívtuk, gondolom azért, mert a főzeléken kívül egyéb változatban nem fordult elő anyum konyháján. Na nálam sem - vagyis igen: néha nyersen kerül dézsmálásra szedés közben, a kertben. Mosatlanul, a homokot leseperve. Csak így egyszerűen. :)


A főzelékhez azért megtisztítom a sóskát :)), a levélszárakat lecsípem, a nagyobb leveleknél teljesen eltávolítom, majd a leveleket alaposan megmosom és lecsepegtetem. Egy megfelelő méretű edényben vajat olvasztok, rádobom a leveleket, lefedem és megvárom, míg a levelek összeesnek. Ezalatt a tejben elkeverem az étkezési keményítőt, hozzákeverem a tejszínt is, majd a megpárolódott levelekhez csorgatom. Pici sóval, cukorral, mézzel ízesítem és botmixerrel ímmel-ámmal pépesítem a leveleket. Forrásig főzöm.


Rendszerint bundás kenyérrel tálalom, most éppen csíkokra vágott sörtésztában sült csirkemell is került mellé, de tökéletes főtt burgonyával, kemény tojással is.
Az egész (a sóskatisztításon felül) kb. 10 perc alatt elkészül: gyors, egyszerű és nagyon finom étel.


Hozzávalók kb. 4 személyre: 0,5 kg sóska, 4-5 dkg vaj, 2 dl tej, 1 dl tejszín, 1 evőkanál étkezési keményítő, csipet só, cukor és/vagy méz ízlés szerint.
Tovább olvasom...

2010. június 10., csütörtök

Puncsfagylalt

Na jó, tudom, nem annak néz ki, de hát ki mondta, hogy a puncsnak rózsaszínnek kell lennie? :P Megtehetném, hogy teszek bele ételszínezéket (céklalevet?), de hogy a nővéremet (a drágát :))) ) idézzem még tavaly nyárról: "Az ugyan minek bele? Nem is ízlene, ha rózsaszín lenne..." :)


A puncs igazából vanília+rum és mehet bele egy kis citrom is, de én ezt a fagyinál elhagyom (a likőrbe, tortába nálam is belekerül). Ez már előre is vetíti, hogy valójában egy rummal (nálam aromával) ízesített vanília fagylaltot kell főznünk, amibe tetszés szerint tehetünk mazsolát - mert az ugye jár egy igazi puncsfagylaltba.
Először a mazsolát beáztatom, aki szeretné rumba, csak nyugodtan, én egyszerűen langyos vízbe szoktam. A tejbe beleteszem a felhasított vaníliarudat, lassú tűzön felforralom. Amíg a tej forr, a tojássárgákat kikeverem a cukorral és a keményítővel, hozzáadom a rumaromát (rumot), egy picurka sót, majd egy kis tejszínnel felhígítom. Az 1 dl-ből kimaradt tejszínnel visszahűtöm a tejes alapot (előtte kihalászom a vaníliahüvelyt) és a tojássárgás keveréket, folyamatos kevergetés mellett, belecsorgatom. Beleteszem a lecsepegtetett mazsolát is és az egészet forráspontig főzöm. Kihűtve hűtőszekrénybe teszem egy éjszakára (elég néhány óra is, ha már elvonási tüneteink vannak).
Másnap reggel a maradék tejszínt (2 dl) habbá verem, összeforgatom a hideg alappal és kifagyasztom a fagylaltgéppel.


Ha nincs fagylaltgépünk, akkor a fagyit ne botmixerrel keverjük át fagyasztás közben, illetve ha azzal szoktuk, akkor a mazsolát ne főzzük bele az alapba, hanem másnap a fagyasztós-kevergetős művelet után, az utolsó átkeverésnél tegyük csak a fagylaltba.
Egyszerűsíthető a fagyikészítés, ha az egész alapot egyben főzzük meg, tehát nem osztjuk el a tejszínt és verjük habbá egy részét. Úgy is jó lesz a végeredmény.


Hozzávalók: 2 dl tej, 1/3-1/2 vaníliarúd, 3 tojássárgája, 1 teáskanál keményítő, 3-4 teáskanál rumaroma vagy rum ízlés szerint (kóstoljunk), 4-5 evőkanál cukor (szintén kóstoljunk), pici só, 1+2 dl tejszín (30%), mazsola ízlés szerint (én 3-5 dkg-ot szoktam, mert a gyerkőc a puncsban csak a "puncsot" szereti, a mazsolát nem :D).
Tovább olvasom...

2010. június 9., szerda

Tejespite

Diánál láttam meg először a tejespitét és olyan gusztán kellette magát, hogy azonnal eldőlt: el kell készítenem. Ez meg is történt, a végeredmény remek lett, annyira, hogy szinte azonnal elfogyott az egész tepsi - igaz, csak fél adaggal készült, na de mégis csak ketten voltunk rá... :D


A recept nagyon egyszerű: a sütőt előmelegítettem 200-210 °C-ra (Diánál 180 °C-on sül), a tepsit kivajaztam vékonyan. A tojásfehérjét pici sóval keményre vertem (nem kell "kőkeményre", mert akkor nehéz a végén a tejes keverékbe belekeverni, de azért legyen kemény), a tojássárgákat kikevertem a vajjal és a cukrokkal, majd váltogatva belekevertem a lisztet és a tejet. A fehérjehabot egy szilikon lapáttal beleforgattam a tejes keverékbe, beleöntöttem a tepsibe és az előmelegített sütőbe toltam. Amikor pirulni kezdett a teteje (ilyenkor a tetején már kéreg képződik, de belül még folyik), visszavettem a hőmérsékletet 180-190 °C-ra és addig sütöttem, míg a tepsit kissé megmozgatva a pite már éppen csak remegett. Szerintem kivehettem volna 1-2 perccel korábban is, de így is tökéletes lett. Kissé hűlni hagytam, majd szeletekre vágtam és porcukorral meghintve, valamint sárgabaracklekvárral tálaltam. (Melegen vagy langyosan fogyasszuk!)
Dia, köszönöm, tényleg abbahagyhatatlan! :*

Olvasói update: Kata már elkészítette - észrevétele szerint gyorsan sül a sütemény, ezért érdemes sűrűn ránézni, nehogy odakapjon idő előtt. :)


Belekerült egy 20x30 cm-es tepsibe (ez kb. fél adag, 6-8 nagy szelet): 3 tojás szétválasztva, 5 evőkanál (10 dkg) cukor, 1 evőkanál (2 dkg) vaníliás cukor, összesen 6 dkg vaj (kikentem a tepsit vékonyan, a többi ment a sütibe), 6 evőkanál (12 dkg) liszt, 5 dl tej, pici só, valamint a tálaláshoz porcukor és sárgabaracklekvár.
Tovább olvasom...

2010. június 8., kedd

Lecsó

A lecsó jó.
Jó úgy, ahogy a nagyim készítette, hosszú lére eresztve, friss fehér kenyérrel felitatva a finom szaftot.
Jó úgy, ahogy anyum készíti, rövid lére főzve, majd tojást sütve bele.
Jó kolbásszal, virslivel, tarhonyával, rizzsel, tökkel - jó bárhogyan.
Jó úgy is, ha egyik nap így, másnap meg úgy esszük. Már' ha marad belőle másnapra...


A megtisztított hagymát vékonyan felszeletelem (karikázni is lehet), majd libazsíron üvegesre párolom-pirítom. Karikákra vágom a paprikát (a "csumája" is mehet bele, de ez opcionális), a hagymára dobom, összeforgatom vele és fedő alatt párolni kezdem. A paradicsomot héjától megfosztom, cikkekre vágom és a paprikához dobom. Megsózom, egy csipet őrölt paprikát (eredetileg nem kell bele, de én szeretem, ha kicsit megszínezi a lecsót), és egy kevés őrölt borsot (valójában ez sem kellene bele) szórok hozzá. Ha szükséges, néhány kortynyi vizet is öntök alá. A kolbászt nagyobb darabokra vágom (opcionális tétel), ezt is az ételhez adom, majd fedő alatt készre főzöm. A főzés utolsó perceiben még hozzáadom a szintén darabokra vágott virslit (újabb opció), néhány karika erős paprikát (a gyerkőcök miatt nem főzöm bele), hagyom egyet forrni és már el is zárom a lángot.
Tarhonyával vagy rizzsel tálalom és jár mellé egy szelet friss kenyér is.


Hozzávalók 4-6 személyre: 2-3 evőkanálnyi libazsír (vagy egyéb zsiradék, lehet pl. szalonna kiolvasztott zsírja is), 2 nagy fej hagyma (aki kevésbé hagymarajongó, csökkentheti a mennyiséget), kb. fél-fél kg paprika és paradicsom, ízlés szerint füstölt kolbász és/vagy virsli, só, csipetnyi őrölt pirospaprika, csipetnyi őrölt bors, ízlés szerint erős paprika (zöldpaprika).
Tovább olvasom...

2010. június 7., hétfő

Kifőztük!

Bizony-bizony, megjelent a negyedik szám is. Aki még nem töltötte le, mert hezitál, hogy kell-e ez neki, az jó, ha tudja: IGEN, KELL! :))


Hogy miért? Mert tele vagyunk tuti receptekkel. Sütünk-főzünk-befőzünk, ötleteket adunk, nyaljuk a fagylaltot, szóval igenis, itt az első nyári szám, futááás érte!

Én, a nyári melegre készülve három, viszonylag egyszerű, citromos receptet hoztam nektek, közöttük néhány gombóc csodás fagyit - érdemes elkészíteni a savanykás ízek kedvelőinek.

Tovább olvasom...

2010. június 5., szombat

Karfiolkrémleves petrezselymes galuskával

Valahogy ritkán jut eszembe, hogy karfiolt vegyek, mirelit általában van a fagyasztóban, de a frissek ritkán integetnek le a zöldséges pultjáról hozzám. Most is csak úgy került az asztalunkra, hogy kaptam egy szép darabot és mivel a lányom levesre voksolt, annak készítettem el.
A gyerkőcömnek elég sűrűn változik az ízlése - másnál is így van vagy csak én vagyok ilyen "szerencsés"? Ha legutóbb éppen szeretett valamit és nagy boldogan elkészítem újra, addigra már tuti, nem szereti. A karfiollevest egyszer szereti, másszor nem, így mivel a krémleves, mint nagy csoport, szeretve szokott lenni, most biztos, ami biztos, a karfiol is krémként végezte. Míg a krémleves bejön, addig a "zöld" és a "fűszer" nem, ha a kettő együtt áll, akkor még úgy sem. Márpedig én petrezselymes galuskát szándékoztam a levesembe tenni és mivel nem kérdeztem, nem volt ki vitatkozzon velem. :P

2011: a levesbetét itt medvehagymás galuska

A leveshez a hagymát megtisztítottam, apróra kockáztam, olajon üvegesre pirítottam. A karfiolt felaprítottam (nem rózsákra, hanem egyszerűen kis darabokra vágtam), egy kicsit együtt pirítottam a hagymával, majd felöntöttem a húslevessel. Puhára főztem, majd félrehúztam a tűzről és botmixerrel pépesítettem. A lisztet elkevertem a tejfölben, belekevertem a levesbe, majd a tűzre visszatéve felforraltam. Megkóstoltam, sóval és fehér borssal ízesítettem.
Amíg a leves főtt, a tojást felvertem, egy csipet sót adtam hozzá és elkevertem annyi liszttel, amennyivel galuska-sűrűségű tésztát kaptam. A petrezselymet felaprítottam és a tésztába kevertem. Egy műanyag vágódeszkát olajjal megkentem, erre szedtem a tésztát, amit egy kés segítségével lobogva forró, sós vízbe szaggattam. Miután megfőttek a galuskák, szűrőkanállal kiszedtem, leöblítettem, majd miután lecsepegtek, az éppen elkészülő levesbe kevertem őket.
Tálaláskor a galuskával dúsított krémlevest még reszelt sajttal szórtam meg.


Az étel elkészül, galuskák a szűrőben, már csak csobbanniuk kell a kész levesbe. Gyerkőc ágaskodik, gyanakodva méregeti a szűrőben csöpögő galuskákat.
csipetke: - Hagytál rajta zöldet.
csipet: - Min?
csipetke: - A karfiolon.
csipet ráhagyja, a galuskát a levesbe keveri, szed, sajttal szór, asztalra teszi a levest, csipetke enni kezd...
csipet: - Ízlik a leves?
csipetke: - A lé az igen, nagyon finom, de a karfiol...az nem finom benne. :)))

 Hozzávalók...
...a leveshez:
1 közepes fej hagyma, 1 közepes karfiol, 1 liter húsleveslé (vagy 1 liter víz+2 leveskocka), 20 dkg tejföl, 1 evőkanál liszt (vagy keményítő), olaj/vaj, só, őrölt fehérbors;
...a levesbetéthez: 1 egész tojás, 6-7 szál metélőpetrezselyem (vagy "sima" petrezselyemzöld is megfelel), kb. 6 dkg liszt, csipet só. A mennyiség természetesen duplázható, ha még tartalmasabb levesre vágyunk.
További levesbetét ötletekért töltsd le a Kifőztük magazin 3. számát!
2011: petrezselyem helyett érdemes kipróbálni medvehagymával is a galuskát, nagyon finom, ebben a változatban még csipetkének is ízlett. :)
Tovább olvasom...

2010. június 3., csütörtök

Mogyorós csokoládéfagylalt

Már posztoltam nemrég egy csokifagyit. Nálunk, mogyorórajongó csipetéknél, ez annak a - hogy is írta Mónika(?) "de lux" :) - változata. Ritkábban készítem, általában a másik lakik a fagyasztóban, de gondoltam megmutatom őt is, talán valaki kedvet kap hozzá.


Nem sokban különbözik az alap változattól. Másféle csokoládét használok hozzá, mert a Szerecsennek elég jellegzetes íze van, és szerintem elnyomja a mogyoróét, így igyekszem valamilyen selymesebb ízűt választani hozzá. Emellett elhagyom a rumaromát, ami nekem itt szintén üti a mogyorót, helyette érkezik a Nutella, és belekerül némi pirított, aprított törökmogyoró is. Voilá, készen is van. Tessék csak tessék kipróbálni! :)


A tejbe beletördelem a csokit és olykor átkeverve, lassú tűzön felforralom. A tojások sárgáját a cukorral és a keményítővel kikeverem, hozzáadok egy kis sót, végül a tejszín egyharmadával felhígítom. A forró csokis tejbe belekeverem a Nutellát és a maradék tejszínnel visszahűtöm, majd állandó keverés mellett hozzáöntöm a tojásos keveréket. Forráspontig melegítem, kihűlve hűtőszekrénybe teszem egy éjszakára. Másnap reggel fagylaltgéppel kifagyasztom a fagylaltot, a legvégén 1-2 fordulattal belekevertetem a pirított, mozsárban megtört törökmogyoró felét. A mogyoró másik felét zárt dobozban tartom, tálaláskor a tenyeremmel a konyhapulton vagy vágódeszkán összenyomom, hogy éppen csak összeroppanjon és nagyobb darabokra törjön, majd ezzel szórom meg a fagylaltot.

a képekért bocs': a nap nem óhajt sütni, viszont muszáj volt lefotózni, mert hát fogy, nahh... :D

Hozzávalók: 10 dkg étcsokoládé (lehetőleg magasabb kakaótartalmú, nálam most 75%-os), 2 nagy evőkanál (10 dkg körül) Nutella, 3 dl tej, 2 tojás sárgája, 3-4 evőkanál kristálycukor (a Nutella édes, kóstoljunk...), 1 csapott teáskanál étkezési keményítő, picurka só, 3 dl tejszín, 10 dkg pirított törökmogyoró.
Tovább olvasom...