Vargabéles

Ritkán szoktam vargabélest készíteni, de ha motoszkálni kezd az agyamban, akkor "azonnal" meg kell sütnöm. Ilyenkor addig eszem, amíg már a fülemen jön ki - nem nehéz, mert nincs konkurencia: a férjem nem annyira szereti, a lányok pedig még nem tudnak nagy mennyiséget enni belőle...aztán elfelejtem úgy egy évre. A hozzávalók mindig attól függően változnak, hogy éppen mi van készleten, a készítésnél inkább azt veszem figyelembe, hogy ne legyen túl nagy az adag és ne legyen száraz a desszert. Készült már laposabb és magasabb változatban is, sült már muffinformában és egyszerű rétesrúdként is - mindenhogyan finom.

A cérnametéltet bő, enyhén sózott vízben megfőzöm, majd leszűröm. Amíg a tészta készül, a tojásokat szétválasztom, a sárgáját a cukorral és a vanília eszenciával kikeverem. Beledolgozom a túrót, a tejfölt, a reszelt citromhéjat. A fehérjét egy csipet sóval és kevés citromlével habbá verem.
Hozzákeverem a túrókrémhez a lecsepegtetett tésztát és a mazsolát, majd beleforgatom a tojáshabot is. A tepsit kikenem olvasztott vajjal, kibélelem 2-3 réteslappal, majd belesimítom a tésztás keveréket. A tetejét ismét réteslapokkal fedem, amik közé - és a tetejére is - egy ecsettel olvasztott vajat kenek. 180 °C-ra előmelegített sütőben, nagyjából fél óra alatt megsütöm.
Én egyszerűen porcukorral szoktam tálalni, de ha valaki úgy szereti, illetve szárazabbra sikerül, akkor jól jön mellé valamilyen öntet.

Belekerült: kb. 15 dkg cérnametélt, 3 tojás, 12 dkg cukor, 1-2 teáskanál vanília eszencia (lehet vaníliás cukrot is használni), 30 dkg túró, 25 dkg tejföl, 5 dkg mazsola (illetve más aszalt gyümölcs - a mennyisége ízlés szerint növelhető vagy elhagyható), 1 citrom héja és kevés leve, só, 6-7 dkg vaj, egy csomag réteslap (6-8 lap).
Hasonló recept a blogon: túrós rétesszelet.

Tovább olvasom...

Sajtos puffancs

Egy újabb elfelejtett fotó...időnként nem árt ápolni a véreimben rólam kialakult negatív képet. Azaz azt, hogy képtelen vagyok rövid időn belül feltölteni egy-egy receptet. :P A nem is olyan távoli múltban (viszonyítás kérdése, ugye), még a férjem szülinapjára :D készítettem ezeket a sajtos puffancsokat, amik úgy egyébként mindenkinek nagyon ízlettek. Bár a krokettért nem igazán rajongok, ez egy ahhoz hasonló, mégis szerintem sokkal jobb ízű étel, így érdemes feljegyeznem a későbbiekre.
Ötlet Edith-től - nagyon szépen köszönöm! :)

A héjában, sós vízben, megfőzött burgonyákat még melegen megtisztítottam, és krumplinyomóval alaposan összetörtem. Hozzáadtam a vajat, a lereszelt sajtokat, és a tojásokat, majd sóztam és fűszereztem. Nedves kézzel golyókat formáztam, ezeket zsemlemorzsában megforgattam és bő, forró olajban kisütöttem.
Köretként is finom, de salátával (és akár más golyóbisokkal) együtt nekem főételként is tökéletes.

Hozzávalók 25-30 kisebb puffancshoz: 45-50 dkg burgonya, 15 dkg trappista és 3-5 dkg parmezán sajt reszelve (lehet kisebb vagy nagyobb lyukún is, ízlés dolga), 2 tojás, 6 dkg vaj, só, őrölt bors, leheletnyi szerecsendió, továbbá zsemlemorzsa és olaj.
Én nem tettem bele, de ha szükséges, a massza állagát kevés liszttel lehet javítani.

Tovább olvasom...

Gyömbér és narancshéj szirupban

Ez egy igazán remek kis sütihozzávaló, az adventi zabpehelykekszem is ezzel készül és lesz igazán finom. A recept eredetijét Maxnál találtam, köszönöm! :)

Általában a jól bevált ahogy esik úgy puffan módszer szerint készítem, és mindig finom lesz, szóval nem muszáj dekázgatni.
Veszek egy nagyobb darabka gyömbért, meghámozom, vékonyra (1-2 mm) felszeletelem és így mérem meg a súlyát. Kb. 5 dekánként veszek hozzá egy közepes-nagy narancsot, amit vékonyan meghámozok (a szivacsos fehér rész nem igazán kell hozzá) és ezután felcsíkozok. A narancsot félbevágom, levét egy edénybe facsarom, beleteszem a gyömbért és a narancshéjat, hozzákaparom egy vaníliarúd magjait, majd annyi vízzel egészítem ki, ami éppen ellepi a gyömbérdarabokat. Felforralom, hozzáadom a gyömbér súlyával megegyező cukormennyiséget és addig főzöm, amíg ragacsos, sűrű szirup vonja be a gyömbért.
Üvegbe teszem és kihűtés után hűtőben tárolom. Mivel én nagyon sűrűre főzöm a szirupot, azzal együtt használom fel - ha valakinek hígabbra sikerül, akkor le lehet csepegtetni felhasználás előtt.

Belekerült (most): 12 dkg tisztított gyömbér, 2 közepes-nagyobb narancs, 1 vaníliarúd magjai, 12 dkg cukor, kevés víz.

Tovább olvasom...

Csokis-diós zabpehelykeksz

Újabb keksz, azon belül is újabb zabpehelykeksz. Kicsit diós, kicsit kakaós és csokis, és egy kicsit mazsolás is. Vagy olyan, amilyen hozzávaló éppen a kezembe akad, tehát mazsolaellenesek ne csüggedjetek, nagyon finom aszalt meggyel, cseresznyével, áfonyával, sárgabarackkal, de akár úgy is, ha egyiket sem pakoljátok bele. :)
Tepsinek :P szeretettel.

A sütőt előmelegítem 180-190 °C-ra. A puha vajat alaposan kikeverem a cukrokkal és egy pici sóval, majd hozzádolgozom a tojást. Ezután elkeverem benne a lisztet, kakaóport és sütőport, végül pedig beleforgatom a többi hozzávalót is.
Vizes teáskanállal apró halmokat rakok a sütőpapíros tepsire, ezeket vékonyra ellapítom. Az előmelegített sütőben kb. 10-12 percig sütöm (figyelős, különben elégős). Zárt dobozban tárolandó.

Hozzávalók kb. 45-50 kisebb kekszhez: 100 g puha vaj, 100 g cukor (most éppen xukor és nádcukor felesben), picurka só, 1 egész tojás, 50 g Graham liszt, 15 g ét kakaópor, 1 mokkáskanál sütőpor, 100 g teljes kiőrlésű zabpehely, maroknyi (30-40 g) felaprított dió, 30 g csokicsepp, 30 g mazsola.

Tovább olvasom...

Szilveszteri bőrös sertéssült

Az utolsó recept az év végi ünnepeket illetően. Ez az az étel, ami soha nem szokott felkerülni a blogra, mert mindig irtó rossz képeket lövök hozzá - ezt a szokásomat úgy tűnik, már megtartom. :P Most egy combocska volt az áldozat, amihez köretként hagymás tört krumplit, pezsgős (fehér) káposztát és lencsesalátát készítettem. A desszert képviselőfánk volt és ezzel ki is merült a "nagy" szilveszteri menü, bár máskor sem szoktam ennél jobban túlbonyolítani. :)

 

2012.12.31 - egész malaccomb (3 kg) fedeles jénaiban ~140 °C-on sült, 190 °C-on pirult (5,5-6 óra alatt lett kész)

A comb szép, majdnem 2 kilós darabka volt. A szilvesztert megelőző délután lemostam, papírtörlővel leitattam róla a vizet és a húsos felét bedörzsöltem, szárított fűszerekkel elkevert, durva tengeri sóval. Ezután szorosan zacskóba csomagoltam és betettem egy éjszakára a hűtőbe.
Másnap délelőtt kivettem a hűtőből és hagytam, hogy felvegye a kinti klímát. Ezután kicsomagoltam, leöblítettem, újra szárazra törölgettem és most már csak - továbbra is durva szemű - sóval megszórtam (még mindig csak a húsos felét).

Az előzetesen beáztatott cseréptálat vékonyan kikentem zsírral, rátettem bőrével felfelé a húst, majd a bőrt bevágtam. Mivel ezen a télen még nem volt alkalmuk a fűszernövényeimnek megfagyni, így most a kertből tudtam friss zöldeket szedni hozzá, ezeket pakoltam a hús alá, mellé, köré..., majd a hús tetejére egy kevés zsírt téve, a tálat lefedve betoltam a hideg sütőbe. 150 °C-ra kapcsolva sütöttem először addig, amíg a bőr a széleken elkezdett színt kapni. Ekkor az időközben a sült köré költöző levet leöntöttem róla, a tetejét meglocsoltam egy kevés sörrel, és - továbbra is fedő alatt - visszaköltöztettem a sütőbe. Ezt követően, időnként locsolgatva, ellenőrizve, addig sütöttem, míg a hús (maghőmérő) és a bőr alatti zsír is átsült, és a bőr már szépen pirulni kezdett. Amikor ez megtörtént, a sütőt felkapcsoltam 200 °C-ra és a tál fedelét levéve ropogósra sütöttem a combot. Összesen kb. 6 óra alatt készült el.

A tálból kivéve pár percig pihenni szokott a hús, ha éppen nem készül éhen halni a család, majd a bőr bevágása mentén szeletelem. Nagyon finom, puha, omlós hús a végeredmény, még másnap is ropogós bőrrel.

Hozzávalók: bőrös sertéshús (comb vagy karaj, lehet malachús is), durva tengeri só, szárított (kakukkfű, rozmaring, oregánó, bazsalikom, majoránna...) és friss fűszerek (zsálya, majoránna és kakukkfű...), kevés sertészsír és sör.

Tovább olvasom...

Ecetes lencsesaláta

Még mindig csend van felém, nagyon lassan, tompán indul az év. Az idő semmilyen, na meg kissé kívülről szemlélődős érzésem van...mondom, hogy nem vagyok magamnál. :D Erőt véve magamon azért ma már hoztam egy rövid receptet, még szilveszterről. A férjem ösztönzésére (ez a finom fogalmazás volt) készítettem és nem bántam meg, úgyhogy mehet a recept az utókornak...

A lencsét válogattam, átöblítettem, majd egy kis fokhagyma, babérlevél és némi só társaságában, bő vízben megfőztem. Amíg a lencse főtt, elkészítettem a dresszinget és a lilahagymát vékonyra szeleteltem (pici kockákra is aprítható, ha úgy jobban tetszik). A lencsét hideg vízzel leöblítettem, majd összeforgattam az ecetes lével és a hagymával. Hűtőben hagytam összeérni az ízeket (3-4 óra elég lehet, de egy nap után csak még jobb).
Magában, de a szilveszteri sült mellett is nagyon finom volt.

Hozzávalók: 25 dkg lencse, 2 kisebb babérlevél, 1-2 gerezd fokhagyma lereszelve, 1 nagy fej lilahagyma, só, víz, továbbá a dresszinghez 3 evőkanál cukor és méz vegyesen (vagy csak ez vagy csak az), 6-7 evőkanál ecet (gyengébb provanszi fűszeres és almaecetet használtam, de sima 10%-os ecettel is készíthető, abból kevesebb szükséges), 2 evőkanál olaj (olíva, szőlőmag...), só, őrölt bors, 1-1,5 dl víz.

Tovább olvasom...