2011. december 9., péntek

Panettone

Évek óta készítek panettonét az adventi időszakban, de sohasem karácsonykor, mert bár nagyon finom és szeretjük is, nekünk inkább a mi kis hagyományos magyar sütijeinkkel teljes az ünnep. Általában egy nagy panettone készül, amihez anno még egy megfelelő méretű fazekat is beszereztem, nemrég azonban kaptam papír formákat szepytől (itt is köszi!), így most azokban készítettem. Jópofa dolog ez a forma, érdemes beruházni rájuk, főleg ha ajándékba is készítünk süteményeket.


A tészta hozzávalóit, a vaj kivételével, a kenyérsütő üstjébe mérem és azzal kezdem dagasztani. Amikor összeáll a tészta, az olvasztott vajat is hozzácsorgatom apránként, és hagyom alaposan kidolgozni a tésztát, ezután duplájára kelesztem. (A gép tészta programja nekem erre nem szokott elég lenni, a nehéz vajas tészta hosszabb idő alatt kel meg.)


A megkelt tésztát deszkára borítom, majd összegyúrom az előzetesen összeállított kandírozott és szárított gyümölcsökkel. Ha egyben hagyom, akkor egy sütőpapírral bélelt kisebb fazékban szoktam sütni, most 5 darabba osztva került a kisebb papír formákba. Bárhogyan is darabolom, először letakarva, hűvös helyen hagyom duplájára kelni a tésztát, majd a tetejét kereszt alakban bemetszem és 210 °C-ra előmelegített sütőbe csúsztatom. Mérettől függően 5-10 percig sütöm ezen a hőmérsékleten, majd a hőfokot mérsékelem 170 °C-ra és készre sütöm (ezek most összesen úgy 35 percet töltöttek a sütőben). Mivel én nem szeretem, ha nagyon barnára sül a tészta teteje, amikor pirulni kezd, le szoktam takarni sütőpapírral és így a sütés végére éppen kellemes lesz a színe, de ez opcionális.


Hozzávalók: 2 dl tej, 5 tojás sárgája, 10-12 dkg cukor (ennek kb. harmada házi vaníliás cukor), csipet só, egy kisebb citrom (vagy egy fél nagyobb) reszelt héja, 50 dkg liszt, 2,5-3 dkg élesztő, 15 dkg olvasztott vaj, továbbá 20-25 dkg kandírozott és aszalt gyümölcs keverék (most mazsola, aszalt meggy, cukrozott mangó, kandírozott narancs- és citromhéj).
A recept egy régebbi karácsonyi Rama gyűjteményben szereplő receptből lett átalakítva.
Tovább olvasom...

2011. december 7., szerda

Mogyoró krémlikőr

Talán emlékeztek még, úgy 2 hete mutattam nektek azt a mogyorólikőrt, aminek receptje az idei Kifőztük Karácsonyban jelent meg. Ez a krémlikőr annak a kistestvére: ha az előzőt elkészítettétek a múltkor, akkor nagyjából most van itt az ideje, hogy leszűrjétek. Ehhez a változathoz nyugodtan felhasználhatjátok a leszűrt mogyorót, így két legyet :) üthettek egy csapásra.


A pirított, durvára tört mogyoróval és a felhasított vaníliarúddal együtt tűzre teszem a tejszínt, és forrás után lassú tűzön 20-25 percig főzöm. Közben a cukorból és a vízből szirupot készítek.
Botmixerrel vagy turmixgépben pépesítem a tejszínes mogyorót, azután összekeverem a még meleg sziruppal, és először közepes, majd finom szűrőn átszűröm. Hagyom kihűlni, hozzákeverem az alkoholt, és hűtőszekrényben legalább 2 hétig érni hagyom. Hűtve kínálom, poharakba töltés előtt alaposan felrázom az italt.


Hozzávalók: 20 dkg török mogyoró*, 1 rúd vanília, 4 dl tejszín, 20 dkg cukor, 1 dl víz, 2 dl whisky (esetleg ízlés szerint vodka vagy konyak).
*A mogyoró előkészítését a mogyorólikőrnél olvashatjátok.

Ne feledjétek, ha tehetitek, még holnapig van lehetőségetek adományaitokkal segíteni. Köszönjük!
Tovább olvasom...

2011. december 6., kedd

M&M: molnárka és mogyorókrémes kifli

Az előző bejegyzésemben már beharangoztam várható eltűnésemet, de azt nem gondoltam, hogy egyből ilyen jól sikerül demonstrálnom is. :P Mentségemre szóljon, hogy először elkapott valami nyavalya, aztán közbejött néhány program...na meg hát a lustaság is nagy úr, mint tudjuk. :) A programok közül kiemelném, hogy összefutottam Segítsütis nyertesemmel, Veroccsal, aki zavarba ejtő módon elhalmozott egy csomó ajándékkal, amiket ezúton is nagyon-nagyon köszönök! Örülök, hogy összejött a találkozó és megismerhettelek! :) :*
Amit most mutatok nektek, nem egy bonyolult recept. Valamikor még az ősz folyamán eszembe jutott gimis éveim egyik nagy kedvence, a molnárka. Nem tudom, ismeritek-e ezt a péksüteményt, illetve ki hogyan ismeri, nálunk a suli melletti pékségben igencsak ugyanolyanra készítették, mint a jó öreg hamburgerbuci, csak kisebbre és kissé hosszúkásra formázták. Kicsit Grahamre hangolva elkészült hát, az utóbbi időben többször is, megunhatatlanul.


A tésztája egyszerű kelt tészta, melynek hozzávalóit kenyérsütőgéppel dagasztatom és kelesztetem. Természetesen hagyományos módszerrel is elkészíthető. ;) A megkelt tésztát két gombócba szedem, kissé pihenni hagyom. Gombóconként 8 db péksüteményt szoktam készíteni, a gyerkőcök miatt ez a méret vált be, de természetesen formázható nagyobbra is.


A kiflikhez a gombócot kerekre kinyújtom és 8 cikkelyre vágom. A szélesebb végébe egy jó kanálnyi mogyorókrémet teszek, ezután kiflivé formázom. A molnárkához 8 kisebb gombócba szedem a tésztát és ezután ezeket hosszúkás, ovális formává nyújtom, majd feltekerem. Sütőpapíros tepsiben, letakarva hagyom kelni, amíg a sütő előmelegszik, ezután tojássárgával (vagy tejjel elkevert sárgájával) megkenem, és 180 °C-on kisütöm őket. Frissen, még langyosan a legfinomabb. :)


Hozzávalók 16 db-hoz:
1 pohár natúr joghurt (175 g), kb. 1 dl tej (ha kisebb a joghurt, akkor kicsit több), 0,3 dl olaj, 1 tojás, 4 dkg (nád)cukor, 1 teáskanál só, 40 dkg finomliszt, 10 dkg Graham liszt, 2,5 dkg élesztő, továbbá a töltéshez mogyorókrém (vagy ízlés szerint, akár lekvár is), a tetejére egy tojás sárgája és esetleg díszítésként jégcukor.
Tovább olvasom...

2011. november 28., hétfő

Kókuszos profiterol

Tegnap meggyújtottuk az első gyertyát az adventi koszorún. Mivel karácsonyi hangulatom még nincs, ez pillanatnyilag csak annyit jelent nekem, hogy már megint villámgyorsan elrepült az év és csak egy hónap van belőle hátra...
...és az év vége sok változást hoz. Ezek közül az egyik legjelentősebb, hogy hamarosan letelik a gyesem és néhány hétnyi "jól megérdemelt" szabadság után jövőre újra dolgozni kezdek. Várható hatás a blogra: az eddigi átlagos bejegyzésszám státusz ritkára vált - illetve előre láthatólag ehhez és nem a nullához fog közelíteni, aztán majd kiderül...
De egyelőre még vagyok, és itt van a tegnapi desszertünk receptje is, aminek eredetije szepynél leledzik. Nálam történt némi módosítás rajta, de hát ugye főzés közben bénázni nem szégyen, az eredmény pedig így is nagyon finom lett. :D
Szepy, köööszi! :)


A tésztához a vizet, tejet, vajat, cukrot és sót felforraltam, hozzáadtam a lisztet és addig kevergettem, amíg elvált az edény falától és hajlandóságot mutatott a gombóccá válásra. Ekkor a tűzhelyet lezártam, a tojásokat pedig felvertem. A tésztát robotgéppel keverni kezdtem, közben fokozatosan hozzácsorgattam a tojást is és addig kevertem, amíg szép fényes, krémes masszát kaptam eredményül. Ezt habzsákba tettem és sütőpapíros tepsi(k)re diónyi halmokat kanyarítottam belőle. Alaposan megspriccelve, előmelegített, gőzös sütőben sültek kb. 30 percig (160-170 °C+légkeverés - vagy 180 °C lk nélkül), amíg szép színt kaptak. A sütés utolsó 5 percében a sütőajtót résnyire nyitottam, végül a kis fánkokat a sütőből kivéve, a tepsi(ke)n hagytam kihűlni.


Amíg a fánkok hűltek, elkészítettem a krémet. Itt jön a bénázás rész, ugyanis nem volt itthon habporom (vagyis tuti, hogy van valahol, csak elbújt :P), gondoltam majd zselatin fixszel fel tudom verni a kókusztejet. Hát előzetes hűtés nélkül nem. :D Így a zselatin fixszel és cukorral elkevert kókusztej a hűtőben megvárta, amíg a férjem beszerezte a habport. Persze közben elkezdett kocsonyásodni, na de ekkor már késő volt neki: kapott egy zacskó habport és ezzel együtt kerekedett tökéletes krém belőle. Fánktöltő csővel ellátott habzsákból töltöttem meg a fánkokat, egy részüket tányérokra halmoztam (desszert az ebédhez), a maradékot csak egyszerűen egy tálba* rakosgattam. Hűtőbe kerültek.
A tejszínben megolvasztottam a csokoládét és a kakaóport, cukorral és néhány csepp rumaromával ízesítettem. Kevergetve kihűtöttem és tálaláskor ezzel az öntettel és némi pirított kókuszreszelékkel egészítettem ki a desszertet. Nagyon finom, érdemes elkészíteni! :)

 
Hozzávalók...
...az égetett tésztához:
75 ml víz, 75 ml tej (azaz összesen 1,5 dl folyadék), 75 g vaj, 1 evőkanál cukor, kis csipet só, 100 g liszt, 4 tojás (felütve 200 g);
...a kókuszkrémhez: 1 doboz (400 ml) kókusztej, 3 evőkanál porcukor, 1 zacskó (60 g) habpor és 1 zselatin fix (vagy zselatin nélkül összesen 2 zacskó habpor, de ekkor valószínűleg kevesebb cukrot igényel);
...az öntethez: 100 g étcsokoládé (70 %), 1 evőkanál ét kakaópor, 2 dl tejszín, 5 dkg cukor (édesszájúaknak mehet több), pár csepp rumaroma (vagy rum);
...továbbá: pirított kókuszreszelék.
*A tálba rendezett (később fogyasztott) profiterolokra rácsorgattam a csokit és így kerültek lefedve a hűtőbe. Szepy szerint elvannak néhány napig, nekünk szerintem a 24 órát már nem érik meg. :D
Tovább olvasom...

2011. november 24., csütörtök

Vali szelet

Nem is tudom, mit mondhatnék róla azon kívül, hogy gesztenyés, mézes, mutatós és emellett igazán ünnepi sütemény. Talán csak annyit, hogy egy nagyon kedves ismerős anyukájáról kapta a nevét :D és már egy hónapja készülök megsütni.
Készítsétek el most vasárnapra, vagy a következőre, az azt követőre...vagy persze karácsonyra. Nem fogjátok megbánni. :)


A szokásos kakaós-mézes lapom az alapja. Ehhez a tésztához a mézet, a vajat és a cukrot kevergetve megolvasztom. Nem kell felforralni, elég addig melegíteni, amíg elegyedik és a kevergetéstől kissé kivilágosodik, ekkor a tűzhelyet lezárom. Nagyobb tálba mérem a száraz hozzávalókat és összekeverem. A tojásokat beleütöm a még meleg vajas mézbe, elkeverem, majd a lisztekhez adom. Összeállítom a tésztát, majd frissentartó fóliába csomagolom és 2 órán keresztül, szobahőmérsékleten pihenni hagyom.
Amíg a tészta pihen, a gesztenyepürét a fagyasztóból kivéve hagyom felengedni. A tejből, pudingporból és 3 dkg cukorból vaníliapudingot főzök, amit ezután időnként átkeverve teljesen kihűtök.
A pihentetési idő leteltével a tésztából négy egyforma méretű (kb. 22x30 cm), vékony lapot nyújtok. Ezeket 170 fokos sütőben, egy tepsi hátulján, egymás után, 6-8 perc alatt kisütöm (figyelni kell, mert hajlamos megégni), majd rácson hagyom kihűlni.

A gesztenyekrémhez a kihűlt pudingot elkezdem robotgéppel keverni. Hozzáadom a darabokra vágott gesztenyepürét és alaposan összedolgozom, majd a puha vajat is beletéve néhány perc alatt habosra keverem a krémet. A habosítás alatt porcukorral, vaníliakivonattal és rummal vagy rumaromával tetszőlegesen tovább ízesítem a gesztenyekrémet.
Az összeállításhoz megfelelő méretű tálcára helyezek egy tésztalapot, egyenletesen megkenem a krém harmadával, majd újabb tésztalap, krém, tésztalap... következik. A tetejére kerül a legszebb, legsimább felületű lap, amit olvasztott csokoládéval vonok be és tetszőlegesen szórócukrokkal díszítek.
Hűtőszekrénybe teszem legalább egy éjszakára, ezután hosszúkás szeletekre vágva tálalom.


Hasonló receptek a blogon: adventi mézes torta, Zsuzsi szelet, grízes mézes krémes.

Hozzávalók...
...a kakaós lapokhoz*:
15 dkg cukor, 10 dkg méz, 5-6 dkg vaj, 2 egész tojás, 40 dkg liszt, 1/2 evőkanál szódabikarbóna, 3 dkg kakaópor (keserű), csipet só;
...a gesztenyekrémhez: 2 csomag vaníliás pudingpor, 6 dl tej, 3 dkg cukor, 50 dkg gesztenyepüré, 12 dkg szobahőmérsékletű vaj, 10 dkg porcukor**, 1-2 teáskanál vaníliakivonat, kevés rum vagy 1-2 mokkáskanál rumaroma;
...a tetejére: 15 dkg étcsokoládé, 1-2 teáskanál olaj, tetszés szerint díszítőcukrok.
*a mézes lapot korábban is el lehet készíteni (kisütve le is fagyasztható), aztán fogyasztás előtti nap már csak be kell tölteni a krémmel, így jól ütemezhető ez a sütemény a közelgő ünnepek alkalmával is;
**elképzelhető, hogy a feltüntetett cukormennyiség sok lesz a kevésbé édesszájúaknak, sőt a gesztenyepürék sem egyformán édesek, így mindenképpen ajánlom, hogy készítés közben kóstoljátok a krémet és az édesség beállításánál vegyétek figyelembe azt is, hogy a mézes lapok tovább édesítik majd a kész süteményt.
Tovább olvasom...

2011. november 20., vasárnap

Mogyorólikőr

Mához egy hétre advent első vasárnapja. Ne sokkoljalak benneteket? :)
Na jó, akkor csak annyit súgok meg, hogy mindjárt karácsony és ha nem akartok lemaradni az egyik legjobb vendégváró italról, akkor készítsétek el ezt a receptet, de izibe! Mogyorórajongóknak érdemes nagyobb mennyiséggel indítaniuk, főleg, ha esetleg ajándékba is készül belőle.


Nem igazán munkás darab: 180 °C-ra melegített sütőben, a tepsit időnként megrázva és a szemeket átforgatva megpirítom a mogyorót. (Vigyázz, forró!) Akkor jó, ha már érezhető az illata és a vékony barna héj könnyen leválik róla. Ez nagyjából 10 perc alatt következik be, de függ a szemek méretétől.
A sütőből kivéve hagyom kihűlni, majd két kezem között dörzsölgetve megtisztítom a mogyorószemeket. A lepergett barna héjat eldobom, a tiszta szemeket pedig késsel durvára vágom (vagy nejlonzacskóba téve egyszerűen összetöröm nyújtófával). Jól záródó befőttes üvegbe teszem a felhasított vaníliarudat, mellészórom a tört mogyorót és felöntöm a vodkával. Összerázom és a hűtőszekrénybe teszem az üveget. Két-három hétig érlelem a hűtőben az italt, ezalatt naponta legalább egyszer - vagy amikor csak arra járok - felrázom a tartalmát.
Az érlelési idő leteltével szűrőbe helyezett, többszörösen hajtogatott sűrű szövésű anyagon (vagy kávéfilteren) keresztül átszűröm az italt*. Szirupot főzök a cukorból és a vízből: forrás után lassú tűzön 2 percig forralom, majd kihűtöm. Elkeverem a mogyorós vodkát a kihűlt cukorsziruppal (érdemes kóstolgatással beállítani az édességét, lehet, hogy nektek nem kell bele az egész mennyiség), üvegbe töltöm, és hűtőszekrényben legalább további 2-3 hétig - illetve mostantól számítva egészen pontosan karácsonyig ;) - érlelem.
*Az ital a szűrés ellenére valószínűleg opálos marad, de semmi gond: néhány nap alatt biztosan leülepedik és újra át lehet szűrni.


Hozzávalók (5-6 dl likőrhöz): 20 dkg török mogyoró, 1 rúd vanília, 5 dl vodka, 15 dkg cukor, 1 dl víz.

A recept - a fotókon is látható párjával együtt - az idei Kifőztük Karácsony adománygyűjtő számban is szerepel. Még nincs késő, december 8-ig megtehetitek felajánlásaitokat egy jó ügy érdekében! Köszönjük!

Tovább olvasom...

2011. november 17., csütörtök

Adventi zabpehelykeksz

Először várni akartam ezzel a recepttel, de rájöttem, hogy végül is miért tenném? Elvégre jövő hétvégén advent első vasárnapja van. (Hoppá, tényleg...)
Nagyon egyszerű próbakeksznek készült, jó lett, hát jöhet. Vegyétek, egyétek!


A vajat megpuhítottam. Ez nálam úgy néz ki, hogy egy darabban - na és persze edényben :P - mikróba teszem a vajat, majd amikor már egy része folyékony, kiveszem és addig keverem, míg egynemű lesz. Hozzáadtam a cukrot és alaposan kikevertem. Belekevertem a tojást, majd hozzászórtam a száraz anyagokat, valamint a felaprított narancshéjat és gyömbért. Az egész morzsálódó, nem túl összeálló anyag lett. Teáskanalakkal sütőpapíros tepsire tettem kisebb halmokat, amiket ellapítottam. 190 °C-os sütőben sültek nagyjából 10 percig - a széleken jobban, belül halványan barnulóra. 1-2 perc után a tepsiből rácsra szedtem és azon hagytam őket kihűlni. A kihűlés után ropogós, nehezen abbahagyós, klassz kis kekszek lettek belőlük.


Hozzávalók ~40 db kekszhez: 10 dkg vaj, 10 dkg nádcukor, 1 tojás, 10 dkg Graham liszt, 10 dkg zabpehely, 1 mokkáskanál sütőpor, 1 mokkáskanál fahéj, csipet só, 10 dkg felaprított dió, 1 púpozott evőkanál szirupban eltett narancshéj és gyömbér (vagy kandírozott narancshéj és gyömbér, mennyisége ízlés szerint növelhető).
Tovább olvasom...