2010. február 21., vasárnap

Lencseleves

Egy újabb étel, ami nem volt gyerekként a kedvencem - ráadásul minden szülinapomon ez volt az "ünnepi ebéd", és én ezt igazi büntetésként éltem meg. Így nem csoda, hogy nagyon sokáig közelébe nem jutott annak, hogy megkedveljem. Aztán jött a saját háztartás, saját konyha, saját szájíz, és valahogy megszerettem. Öregszem? :D


A hagymát apróra kockázom, majd egy kevés olajon üvegesre párolom. Felöntöm 1 liter forrásban lévő vízzel, hozzáadom az előzőleg megmosott és lecsepegtetett lencsét, majd egy kevés ételízesítőt adok hozzá. Fedő alatt az újraforrástól számítva kb. 25 percig főzöm. Ezalatt megpucolom, majd felaprítom a burgonyát és a sárgarépát.
Amikor a lencse félkész, hozzáadom a zöldségeket, szárított majoránnával ízesítem és tovább főzöm. Kb. negyed óra elteltével karikákra vágott füstölt gyulait adok hozzá és további 10-15 perc alatt készre főzöm a levest. A főzési idő legvégén még ízesítem, sót, borsot adok hozzá és ecettel, esetleg egy kevés cukorral pikánssá teszem.

Hozzávalók: 1 közepes vöröshagyma, 25-30 dkg lencse, 2-3 szál sárgarépa, 4-5 db kisebb méretű burgonya, 25 dkg füstölt gyulai kolbász (vagy bármilyen füstölt kolbász ami eléggé egyben van :)) ahhoz, hogy ne essen szét főzés közben), 1-2 evőkanál olaj, 1 púpozott evőkanál vega-mix, majoránna, só, őrölt bors, ecet, esetleg egy csipet cukor.
Tovább olvasom...

2010. február 17., szerda

ez+az blogokról

Az utóbbi időben kicsit eltűntem, sok a dolgom (vagy kevés az időm? :D), de az élet nem áll meg, enni kell. :)) Gasztroblogokhoz az elmúlt napokban két esetben fordultam, ezek eredményét hoztam most mutatóba...


Sok más blogger után Limara remekbe szabott flottája nálunk is sikert aratott, nagyon jó alternatívája a pizzának, ha azt esetleg unnánk már. Biztosan többször elkészül még nálunk is, többféle ízesítéssel.
Annyiban módosult nálam az elkészítés, hogy én a dagasztást és a kelesztést is a kenyérsütő géppel végeztettem, majd ezután formáztam, újra kelesztettem és sütöttem őket.

Az alábbi hozzávalókból állt a 8 csónak: 175 gr natúr joghurt, 2 dl tej, 0,5 dl olaj, 2 teáskanál só, 40 dkg kenyérliszt (BL80), 10 dkg Graham liszt, 2 evőkanál burgonyapehely, 1 teáskanál cukor, 2,5 dkg élesztő, továbbá kb. 25-30 dkg füstölt kolbász és sok-sok trappista sajt (az utolsó két tétel természetesen ízlésfüggő).
Fázisfotók és eredeti recept Limaránál. Köszönet a receptért! :)


A másik blogrecept Dulminától származik, ő többféle ízesítéssel elkészítette már a zabkekszeit itt, itt és még itt is. A keksz kiadós, kellemes, de sehogy nem akart olyan szépre sikerülni, mint Dulminának. :D Meglepő módon még a csokis-krémes sütirajongó 4 éves lányomnak is ízlik, ma reggel oviba menet is elrágcsált kettőt belőle.


Teljesen Dulmina után készítettem, így a receptért kéretik hozzá látogatni. Az én kekszem ízesítői: 5-5 dkg durvára vágott aszalt meggy, aszalt cseresznye és mandula voltak.
Köszönet a receptért! :)
Tovább olvasom...

2010. február 13., szombat

Jó vagyok keltekben!

:))
Legalábbis Yasmine szerint.


Az a megtiszteltetés ért, hogy Yasmine megajándékozott ezzel a blogdíjjal. Meglepő elismerés, igyekszem a későbbiekben megpróbálni méltó maradni, vagy inkább méltóvá válni hozzá. :)
Nagyon köszönöm Yasmine! :)

Elsősorban visszaadnám a nagymester "feladónak", továbbá keltekben legfőbb recept-, és ötletforrásomnak: Limarának. Mellettük Jadénak, akinek minden úgy pottyan ki elsőre a kezei közül, mintha kelesztőtállal a kezében született volna :))), valamint Kiskuktának, aki munkájával arra törekszik, hogy a finom kelt tészták lehetőleg egészséges(ebb)ek is legyenek.
Tovább olvasom...

2010. február 11., csütörtök

Epres-csokis krémdesszert

Mirelitből és maradék alapanyagokból, a mindig nyerő csoki-eper párossal remek desszertet készítettem tegnap. Téltemető, tavaszváró, finom. :)


A mirelit epret leöblítettem, majd egy edényben egy kevés friss citromlé, vaníliamagok és cukor társaságában feltettem kis lángon főni. Néha átkevertem, az eperszemeket szétnyomkodtam, majd miután eléggé besűrűsödött, hűlni hagytam.
Míg az eper rotyogott, a szintén mirelit, szobahőmérsékleten kiengedett vajas tésztát porcukron nagyon vékonyra kinyújtottam, majd - azzal a pohárral, amibe később rétegeztem - köröket szúrtam ki belőle. 210 °C-ra előmelegített sütőben, kb. 10 perc alatt megsütöttem a korongokat, és ezeket is félretettem hűlni.

ilyenek a tésztakorongok megsütve, a porcukor karamellizálódik rajtuk - nagyjából :D

Csokoládét olvasztottam, amit egy kevés vaníliás cukorral elkevert mascarponéhoz kevertem. A krémet cukorral és fixálóval keményre vert tejszínhabbal lazítottam.
A poharakba az alábbiak szerint rétegeztem: csokoládés krém, tésztakorong, eperlekvár, tésztakorong, csokoládés krém. A korongok nem látszanak a pohárban, nálam ez szándékos volt, de lehet nagyobbakra szúrni őket, illetve ebben az esetben egy kis változtatással a fahéjas toronyhoz hasonlóan pohár nélkül is rétegezhető a desszert. Alaposan lehűtve tálaltam.

3 dl-es poharakba rétegeztem, ez hatalmas adag, nyugodtan lehet kisebbekre készíteni :)

Hozzávalók 4 nagy vagy 6 kisebb adaghoz...
...az eperlekvárhoz:
300 g mirelit eper, 1 evőkanál friss citromlé, 1/3 vaníliarúd magjai, 5 dkg cukor (vagy ízlés szerint);
...a tésztakorongokhoz: 125 g mirelit vajas tészta, porcukor a nyújtáshoz;
...a csokoládékrémhez: 6-8 dkg olvasztott csokoládé, 25 dkg mascarpone, 30 g vaníliás cukor, 250 ml tejszín, +1 evőkanál vaníliás cukor, fél csomag (10 g) zselatin fix.
Tovább olvasom...

2010. február 8., hétfő

Csoki? Tátra?
Csúcs!

Míg én gyerekkoromban a habos-krémes süteményekért rajongtam, a nővéremnek bármi jöhetett, ami csokis volt. Kedvence a nálunk -emlékeim szerint- Csokicsúcs néven futó csokoládészörnyeteg volt. Akkoriban a fene sem értette, mit eszik rajta, főleg, hogy szerintem a csokihoz nem sok köze volt. Már egy ideje terveztem, hogy megpróbálom elkészíteni, de a neten csak Tátra csúcs néven futottam össze hasonló édességgel, ráadásul receptileg több változatban, amelyek egyike sem az volt, amit én elképzeltem. Így született meg a saját szörnyem, ganázsból, piskótakarika alapon.


Elsőként a ganázst készítettem el, amihez tejszínt melegítettem össze csokoládéval, folyamatosan kevergetve addig, amíg a csoki teljesen elolvadt. Ezután édesítettem (sűrűn tesztelve az ízeket) és vanília eszenciát adtam hozzá. Kihűtöttem (hűtőszekrény).
2 tojásból sima piskótatésztát készítettem, amit egy habzsákba töltöttem. Pici, kb. 2-3 cm átmérőjű korongokat gyártottam egy sütőpapírral bélelt tepsibe, majd előmelegített sütőben (190 °C, majd a sütőbe téve a tepsit a hőfokot azonnal levettem 150 °C-ra) megsütöttem. Amikor a piskótakorongok kihűltek, a ganázst kihabosítottam egy robotgéppel. A végeredmény egy elég masszív csokikrém lett, így hozzáadtam még 10 dkg lágy vajat. Habzsákból a piskótákra nyomtam egy-egy csúcsos kis kupacot, majd éjszakára a hűtőbe tettem.
Másnap csokoládét olvasztottam (mikró, 300 W, 2-3 perc részletekben) olajjal. Az alaposan dermedt csokicsúcsaimat (mártóvilla híján) egy bambusz sasliknyársra tűztem és ennek a segítségével forgattam meg az olvasztott, de már nem meleg (!) csokoládéban. Rácsra téve kerültek vissza a hűtőbe.

Nagyon durván csokis, mégsem elég egy belőle. :D

Hozzávalók 20-24 db szörnyecskéhez...
...a ganázshoz:
250 ml (240 g) habtejszín, 40 dkg étcsokoládé (nálam Szerencsi Szerecsen), 2 teáskanál vanília eszencia, 2 evőkanál (30 g) glükóz (ez ne zavarjon be senkit, bármivel édesíthető) + 10 dkg vaj/margarin;
...a piskótakorongokhoz: 2 tojás szétválasztva, 2 evőkanál porcukor, 2 evőkanál liszt, 1 kávéskanál vanília eszencia;
...a mártáshoz: 14 dkg étcsokoládé, 5-6 evőkanál olaj (lehet kevesebb, de akkor nehezebb mártani és vastagabb lesz a bevonat, illetve a nálam ügyesebbek temperálhatják is a csokit).


A ganázs készítés közben erősen kopott (az sem mindegy, mekkora halmot rakunk belőlük), a piskótakorongokból is el-eltűnt, így végül 20 db lett belőle. A mártócsokiból maradt, de ennyi kellett nekem ahhoz, hogy kényelmesen megfürdethessem benne a csúcsokat.
A Tátra csúcsba elvileg mártás előtt mandulaszilánkokat szurkálnak, érdemes lehet úgy is kipróbálni.

Tepsi, boldog szülinapot! :)
Tovább olvasom...

2010. február 5., péntek

Hamburger - tojásmentesen

Vendégeink miatt ismét tojás nélkül kellett megoldanom a tegnapi partivacsit. Mivel viszonylag későn jelentkeztek be és egyébként sem szoktunk túlkészülni, a hamburger mellett döntöttünk. A zsemlékből két adag készült, Limara nyomán, de az egyiket tojás nélkül készítettem. Nagyon finom lett így is, én részemről ízben nem tudtam megkülönböztetni, mikor melyik bucit eszem.

csak a fénye árulja el, hogy tojásmentesen készült...

...a tojásos kenés kicsit csillogóbb :))

A hamburgerzsemlékhez a tészta hozzávalóit a kenyérsütő gépbe tettem, majd futtattam a tészta programot (dagasztás-kelesztés). A megkelt tésztát 9 db, egyenként 12 dkg-os gombóccá formáltam, amiket sütőpapírral ellátott tepsibe helyeztem és letakarva ismét duplájára kelesztettem. A megkelt zsemlék tetejét tejjel lekentem, és megszórtam szezámmaggal. 180°C-on kb. 25 perc alatt sültek meg.

a húspogácsák sütés közben

A hamburgerhúshoz semmi más nem szükséges, mint só, bors és persze a darált hús. Szoktam marhából és sertésből is készíteni, illetve a kettő keverékéből. Most sertésből készült, zömmel combból, de tettem hozzá egy kevés tarját is. Kétszeri darálás után borsoztam, majd letakarva a hűtőbe tettem. Sütés előtt kb. fél órával kivettem, átgyúrtam, hozzáadtam a sót és egy kevés keményítőt (segít összetartani a masszát, de teljes nyugalommal elhagyható), alaposan összedolgoztam. Olajozott felületre szedtem egy adag húsmasszát, ráterítettem egy zacskót és nyújtófával kinyújtottam, mint a tésztát. Ezután kiszaggattam egy fánkszaggatóval - így szép, lapos húspogácsákat kaptam. Érdemes lehetőleg minél vékonyabbra nyújtani a masszát, úgy 5-7 mm körülire, ugyanis sütés közben még összeugrik valamelyest. Forró serpenyőben, egy kanálnyi olajon néhány perc alatt mindkét oldalukat pirosra sütöttem.


Hozzávalók...
...9 db tojásmentes, kefires hamburgerzsemléhez: kb. 240 ml tej, 0,5 dl (~50 g) olaj, 120 g kefir, 2 evőkanál cukor, 1 teáskanál só, 60 dkg liszt (BL55), 2 dkg élesztő, tej a kenéshez és szezámmag;
(Tojásos változatban: kb. 220 ml tej, 0,4 dl (~40 g) olaj, 100 g kefir, 1 egész tojás, 2 evőkanál cukor, 1 teáskanál só, 60 dkg liszt (BL55), 2 dkg élesztő, tojás a kenéshez és szezámmag.)
...a húspogácsához: 1 kg húshoz 1 evőkanál bors, 1 evőkanál só (esetleg 1 evőkanál étkezési keményítő). A fűszereket lehet púpozott kanállal mérni, bár így a pogácsa magában erősen fűszeresnek tűnik, a zsemlében, zöldségekkel azonban éppen ideális;
...továbbá: olaj a sütéshez, valamint fejes saláta, uborka, paradicsom, hagyma, sajt, ketchup, mustár, majonéz, chili szósz... a tálaláshoz.
Tovább olvasom...

2010. február 3., szerda

Mogyorós parfé

Feltűnt már, hogy szeretjük a mogyorót? :)
A párom névnapjára kivételesen nem tortát sütöttem. Valahogy nagyon nem volt kedvem hozzá, ellenben fagyit már régóta szerettem volna készíteni. A tartály nyár óta üresben nyomul a frigóban, ahányszor csak kinyitom az ajtaját, az első pillantásom arra esik. Először azzal terveztem kezdeni valamit, de a szemeim elé kerültek Max parféi, így a tartály maradt nullában és az általa leírtakból indultam ki.
Mogyorósan, naná...
Kicsi csokival.
Viennettásan - csak egyszerűen... :D


Kezdetben volt a mogyoró, amit sütőben enyhén megpirítottam (180-190 °C) - pirítás közben néha megrázogattam a tepsit, bele-belekavartam a kezemmel, majd hagytam kihűlni.
A mikróban (300 W) felolvasztottam egy tábla étcsokoládét egy kis olajjal - 2 perc alatt, közben 4-5x kivettem és megkevergettem, míg teljesen híg nem lett a csoki. Ezután sütőpapírra simítottam nagyon vékonyan és hűtőbe tettem dermedni. Nekem ehhez csak a csoki kb. felére volt szükségem, a maradékot a díszítéshez tettem félre, de ki lehet kenni az egészet is 2 sütőpapírra, így több csokiréteg kerül majd a desszertbe, illetve természetesen fél adaggal is lehet dolgozni. :)
Kevés tejszínhez porcukrot tettem, majd lassú tűzön melegíteni kezdtem. A pirított mogyorót lehéjaztam, néhány szemet díszítéshez félretettem (további néhányat megettem :D), a maradékot egy pici tejszín hozzáadásával simára turmixoltam, majd hozzáadtam a melegedő cukros tejszínhez. Belekevertem még egy kevés vanília eszenciát és kevergetve addig hagytam a tűzön, míg a cukor teljesen elolvadt. Kihűtöttem.

Amikor a mogyorós krémem kihűlt, elkezdtem felverni egy nagy adag tejszínt. Félkemény állapotában hozzászitáltam egy kis keményítőt, majd keményre vertem, a legvégén a mogyorós krémet is beledolgozva.
Egy diákkenyér forma aljára alufóliát tettem, belesimítottam némi mogyorós tejszínhabot. A csokilapot 4-5 centis csíkokra vágtam, egy csíkot a habra helyeztem. Újabb habréteggel fedtem, majd csokilap, hab, csokilap, hab... következett. Rétegezés közben néhányszor hozzáütögettem a formát a pulthoz, hogy minél egyenletesebben terüljön a tejszínhab a formában. A legvégén habbal zártam a sort, majd a desszertet a hidegebb fagyasztómba tettem (-23 °C, így kicsit gyorsabban dermed).


Kb. 7 óra elteltével újra meglágyítottam a maradék csokoládét. A "Viennettámat" kivettem a fagyasztóból, a forma mentén késsel körbevágtam, majd egy előkészített kartonra (khmm, nincs téglalap alakú tálalóm) fordítottam. Kissé megmelegítettem a kezemmel kívülről a formát, amiből kb. 3 perc után végre kicsusszant a parfé. Egy szilikon spatulával a tetejére simítottam a csokoládét (azonnal dermed!), majd a mogyorószemeket a csokoládéra ragasztottam. Visszatettem a fagyasztóba (már csak -18 °C-ra). A maradék tejszínt (az egy literes dobozból ez kb. 1,5 dl volt) elkezdtem felverni, majd félidőben hozzáadtam a porcukrot, keményítőt és vanília eszenciát, ezután kemény habbá vertem. Csillagcsöves habzsákba töltöttem és ezzel díszítettem a fagyasztóból kivett desszertet. Utána újra, most már utoljára: be a fagyasztóba. :)


Csokilapok: azért választottam ezt a kikenős-dermesztős megoldást, mert úgy gondolom, csak így lehet eléggé vékony csokirétegeket létrehozni. Ha csak simán ráöntöm az olvasztott csokit a mogyorós habra, azt szerintem egyrészt nem bírná el a hab, illetve valószínűleg vastag lenne a csokiréteg. Mindez csak feltételezés, amennyiben valaki megcáfol, szívesen veszem, legközelebb nekem is könnyebb lenne. :) 

Hozzávalók...
...a csokilapokhoz:
0,5-1 tábla étcsokoládé (nálam Tibi), 1-2 evőkanál olaj;
...a mogyorós alaphoz: 2x0,5 dl habtejszín, 6-7 dkg pirított törökmogyoró héj nélkül (eredetileg 10 dkg volt, de munka közben kicsit megfogyatkozott :D), 20 dkg porcukor (gyári), 1 evőkanálnyi vanília eszencia;
...a habhoz: 7 dl habtejszín, 2 evőkanálnyi étkezési keményítő (kb. 3 dkg);
...a díszítéshez (opcionális): 10 szem pirított törökmogyoró héj nélkül, maradék olvasztott csokoládé, 1-2 dl tejszín, 1 teáskanál étkezési keményítő, 1 teáskanál vanília eszencia, 2 teáskanál porcukor.
Tovább olvasom...