Összevisszaság

Szülinapi topsy-turvy. Az első. Meglehet, az utolsó is. :(
Komolyan mondom, ennyit még tortával nem bénáztam. Sőt, semmivel sem. :S Nem is tudom, miért nem akart összejönni, egyszerűen csőd volt az egész. Pedig elvileg nem is nagy falat, csak két szintes...

Kezdődött azzal, hogy még nem csináltam emeletes tortát. Sem fondantosat, sem semmilyen mást. Ettől annyira még nem is paráztam, a forma összeillesztésétől annál inkább. Mert mi van, ha nem jól szabom ki az emelet helyét és összepakolásnál derül ki, hogy béna lett? Akkor már nincs mentőöv trancsírozás nélkül, süllyedő hajó, vízfelszínre törő buborékok és vége...

A piskóta: elment a net, így nem jutottam faragható piskótarecepthez. Maradt helyette a szokásos vizes piskóta, ami persze nem úgy nőtt, ahogy én szerettem volna, így 4 helyett 6 piskótát kellett sütnöm. Összesen 15 tojásból...

A fondant: 4 adagot gyúrtam be. Hogy miért? Itt vidéken, ahol a GPS sem...
Szóval nem kaptam a megszokott marshmallow-ból. Csináltam sajátot. MM-nak jó volt, fondantnak már nem. Vettem más gyártmányt. Nem lett jó az állaga. Gyúrtam sima fondantot. Tört. Begyúrtam az itthon fellelt maradék "jó MM"-t, a mindig tökéletest. Szakadt.
Azt hiszem, összesen kb. 3 kg porcukor bánta a hadműveletet. Végül a "törős" és a "szakadós" összegyúrásából született meg a bevonó, ami persze nem volt rugalmas, de legalább már rajta maradt a tortán. A gyűrődések elfedésére pedig ugye ott van a díszítés... :P

Egyéb info... a felső szint: 16-os kakaós lapokból faragva, sárgabaracklekvárral töltve, az alsó szint: 22-es vaníliás és kakaós lapokból faragva, kakaóbabos ganázzsal töltve.

3 nap alatt készültem el, na jó, egyik sem volt teljes nap, de mégiscsak 3 nap. Háromnapos torta. Ó, anyááám! Na ilyet soha többé. :S
Kiskukta szerint pech-széria tört rám - lehet benne valami. :(  

Kiskukta, ezúton is köszönöm neked a folyamatos bátorítást, segítséget, és bocsi a sok nyavalygásért... :)

UI: Ja igen, az összeillesztés bezzeg elsőre jó lett. :P

Tovább olvasom...

Töltött paprika

Vagyis inkább húsgombócok paradicsommártással, a paprika csak ijesztgetésnek van benne. :D Az ok egyszerű: az íze igenis kell az ételbe, de megenni nem szeretjük, így csak néhányat töltök meg, a többit szívesebben készítem el gombócnak.
A recept eredetileg tv paprika magazinos, az első számok egyikében láttam meg. A gombóc tökéletes, csak nálunk a paradicsomszósz kevés hozzá, így én azt mindig növelem - sőőőt, sokszor még úgy is kevés, és muszáj "utángyártanom" belőle. :))

A hagymát felaprítom és kevés olajon megdinsztelem. A húst kétszer darálom (vagyis daráltatom a párommal :D). Sózom, borsozom, beleteszem a rizst, a tojást és a dinsztelt hagymát, majd az egészet összedolgozom.
A vizet, egy kevés sóval, felteszem melegedni (kb. 2 liter). A paprikákat megmosom, kicsumázom, és a töltelékkel megtöltöm, majd gombócokat formázok a kimaradt húsmasszából. Az időközben felforrt vízben megfőzöm őket (kb. 20-25 perc alatt elkészülnek).

Amikor a gombócok és a töltött paprikák megfőttek, egy szűrőkanállal kihalászom őket, a főzővizet pedig átszűröm - erre szükség lesz a mártáshoz. Kevés olajjal és liszttel rántást készítek, beleteszem a paradicsompürét, majd felöntöm a gombócfőző vízzel, és további víz hozzáadásával megfelelő állagúra hígítom. Cukorral ízesítem, amikor felforrt, beleteszem a húsokat és néhány percig együtt rotyogtatom még őket.

Hozzávalók: 50-60 dkg csirke- vagy pulykamell, 2-3 db tölteni való paprika, 1 zacskó gyorsrizs (Ben bácsi, 125 g), 1 fej vöröshagyma, 1 tojás, kb. 18-20 dkg paradicsompüré, kb. 4 dkg liszt, olaj, só, bors, cukor ízlés szerint.

Tovább olvasom...

Citromos "Erzsébet"

"Erzsébet" a korábban már posztolt, a 4. Kifőztük magazinban is megjelent, citromos desszert - "Böske" :) - barátnője. Az alapanyagok továbbra is rém egyszerűek, kis költségvetésűek, csak a munka több egy kicsit vele.

A karamellizált tésztalapokhoz a mirelit tésztát szobahőmérsékleten hagyom felengedni. 

A kiengedett tésztát alaposan porcukrozott felületre helyezem, a tetejét is megszórom porcukorral, majd óvatosan nyújtani kezdem. (Fontos, hogy mindig csak kicsit nyújtsunk rajta.) Nyújtás közben többször porcukrozom a tészta tetejét és a nyújtófelületet is, igyekszem odafigyelni, hogy ne ragadjon le. Amikor kb. 2 mm-es vékonyságúra nyújtottam, félbehajtom a lapot, majd ismét nyújtani kezdem. Ahogy újra elérem a kb. 2 mm-es vastagságot, az előző hajtásra merőlegesen ismét félbehajtom és tovább nyújtom a tésztát. Amikor a lap ismét kb. 2 mm-es vékonyságú lesz, feldarabolom úgy, hogy 12 egyforma téglalapot kapjak (kb. 6x11 cm). Sütőpapírral bélelt tepsire helyezem a darabokat. 190 °C-ra előmelegített, légkeveréses sütőben, 10-15 perc alatt karamellizálom a tésztalapokat.
Ha sütés közben púposodni kezdenének, villával meg lehet szurkálni egy kicsit a tetejüket. Nem kell megvárni, míg a lap felső része is teljesen karamellizálódik, mert hajlamos az odaégésre, úgyis a sütőfelületen fekvő oldalát fogja mutogatni, elég, ha az szépen karamellizálódik. A sütés végeztével azonnal rácsra szedem a lapokat úgy, hogy az addig a sütőlapon lévő oldaluk kerüljön felülre.

Amíg a lapok sülnek, a csokoládét darabokra töröm és mikrohullámú sütőben megolvasztom (természetesen hagyományosan, gőz felett is készülhet). Egy sütőpapírra kenem egyenletesen olyan formában, hogy dermedés után 6, kb. a tésztákhoz illeszkedő darabot tudjak vágni belőle. Hűtőszekrényben dermesztem.

A krémhez a citromhéjat, citromlevet, tejfölt összekeverem, porcukorral ízesítem. A tejszínt felverem a vaníliás cukorral és a habfixálókkal, majd az egészet összeforgatom. Csillagcsővel felszerelt habzsákba töltöm és, az alábbiak szerint, rétegezem: a karamellizált lapot tányérra helyezem, erre nyomok egy adag krémet a habzsákból. Csokilapot teszek rá, majd újabb réteg krém következik, végül egy porcukorral meghintett tésztalappal zárom a desszertet.

A tészta hasonlóan készül a fahéjas torony, vagy az epres-csokis krémdesszert esetében is - érdemes azokat a változatokat is kipróbálni.

Hozzávalók (6 adag)...

...a krémhez: 1 nagyobb citrom finomra reszelt héja, 20 dkg tejföl, kb. 0,5 dl citromlé, 3-4 dkg porcukor, 3 dl tejszín, 2 teáskanál vaníliás cukor, 2 csomag habfixáló (kb. 5 dl folyadék fixálásához);
...a karamellizált tésztalapokhoz: 25 dkg vajas-leveles tészta (én mirelitet használok), porcukor;

...a csokilapokhoz: 5-7 dkg 75% kakaótartalmú étcsokoládé.

Tovább olvasom...

Erdei s(h)erbet

Alig sherbet, majdnem sorbet. :)

Az ok igen egyszerű: kevés joghurtom volt itthon, így éppen csak megijeszthettem vele az erdei gyümölcsös alapot. Így is finom lett, természetesen nem krémes, mint a tejszínes, tojásos fagyik (értsd: a nemrég posztolt ribizlishez hasonlóan ehhez is jégcsákány szükséges, ha fagyottan műtenénk ki a dobozából... :D), de néha ilyen is kell, mert üde és frissítő, na és persze akár inni is lehet. ;))

Egy edénybe tettem a mirelit erdei mixet (készen kapható gyümölcskeverék), vízzel és cukorral lassú tűzön főztem - néhány percig forrni hagytam, ezután hagytam kihűlni. Amikor kihűlt, egy szűrőn átpasszíroztam, majd alaposan behűtöttem. Mielőtt a fagyigépbe töltöttem, elkevertem a joghurttal. Nem fagyott keményre a gépben (ez gondolom függ a tartály hőmérsékletétől), a dobozban annál inkább.

Hozzávalók: 60 dkg erdei mix (2 doboz), 2 dl víz, 5 evőkanál cukor (vagy ízlés szerint), 2 kis doboz joghurt (2x140 g).

Tovább olvasom...

Zöldborsós tejfölös tokány

Nosztalgiakaja, a gimis menzán ez volt az egyik kedvencem. Sűrűn nem készítették, ráadásul a tészta sok volt arányaiban a húshoz viszonyítva, de akkor is tuti volt. :) Anyum nem főzött hasonló ételeket, így mielőtt először nekifutottam, megpróbáltam utána járni, hogyan is kellene elkészíteni.
Hát ezen a néven teljesen más ételeket láttam, amik ráadásul már tokányságukat tekintve is megkérdőjelezhetőek, de hát ahány ház, annyi szokás. Annyit azért jó (lenne) tudni, hogy a tokány nem pörkölt, nem hagymás-pirospaprikás alappal készül, illetve ami azzal készül, hiába van hozzá a hús tokányra vágva, az akkor is csak egy pörkölt. Pörkölt tokányhúsból. :) 

Félretéve az okoskodást (úgysem értek hozzá/úgyis csak ahhoz értek :P), a tokány húsfajtát tekintve nem válogatós, sertés, marha, csirke, pulyka - oly' mindegy. Nálam most sertésből készült. 

A karajt kisujjnyi csíkokra vágom, zsíron fehérre pirítom. Sózom, borsozom (tokány=sok bors, én azért csínján bánok vele, mert a gyereknép nem biztos, hogy díjazná a borsosabb változatot), majd fedő alatt, saját levében, megpárolom. Amikor a hús már majdnem teljesen puha, hozzáadom a borsót is (most saját termés :D), együtt készre párolom őket.

A zöldborsós húst liszttel megszórom, elkeverem, majd kikevert tejfölt adok hozzá. Mivel saját levében párolom a húst, ha kevés lé van alatta, akkor tejet adok még hozzá, hogy megfelelő legyen a szósz állaga - most így történt. Egyet hagyom rottyanni és kész is, éppen olyan, mint anno a menzán. 

Tudhattak valamit a szakácsnők, mert mindkét gyerekem falja a végeredményt, akármilyen húsból készül. Tészta helyett most párolt basmati rizs került mellé - a férjem kedvéért vacsorára már nincs tészta... :P

Belekerültek a tokányba: egy darab sertéskaraj (kb. 80 dkg lehetett), 20-25 dkg zöldborsó, 20-25 dkg tejföl (kb. egy nagy 450 g-os doboz fele), kb. 2 evőkanál liszt, só, bors, sertészsír, némi tej, esetleg víz a pároláshoz.

Tovább olvasom...

Citromos "Böske"

A Kifőztük magazin 4. számához készült ez a desszert és párja, "Erzsébet" is. :) Böske egy egyszerű poharas desszert, de akár az egész - vagy többszörös - mennyiség egyben, egy nagyobb tálban is elkészíthető. Villámgyors, a tördelt-morzsolt babapiskótának köszönhetően néhány órán belül fogyasztható, persze minél többet pihen a hűtőszekrényben, annál krémesebb, puhább és finomabb lesz a végeredmény. Citromrajongóknak meleg nyári napokon kötelező! :))

A krémhez a citromhéjat, citromlevet, tejfölt összekeverem, ízlés szerint porcukorral ízesítem. A tejszínt felverem a vaníliás cukorral és a habfixálókkal, majd az egészet összeforgatom. A babapiskótát kisebb darabokra tördelem, a poharak aljába szórok egy keveset belőle, erre egy réteg krém kerül, majd újabb adag piskóta és végül a maradék krémmel zárom le. Hűtőben pihentetem legalább 3-4 órán keresztül, tálalás előtt a tetejére csokoládé forgácsot vagy csokoládé reszeléket szórok, illetve csokilapokat tördelek rá.

Hozzávalók (4 adag)...
...a krémhez: 1 nagyobb citrom finomra reszelt héja, 20 dkg tejföl, kb. 0,5 dl citromlé, 3-4 dkg porcukor, 3 dl tejszín, 2 teáskanál vaníliás cukor, 2 csomag habfixáló (kb. 5 dl folyadék fixálásához);
...továbbá: 6-8 db babapiskóta, étcsokoládé lapocskák/reszelék/forgács.

A Kifőztük eddig megjelent számai, regisztráció és bejelentkezés után, továbbra is ingyenesen letölthetők a magazin honlapján.

Tovább olvasom...

Másfél kiló meggy...

Az ennyi, mint itt a képen látszik... Persze, aszalás után. :)))
Már régóta szerettem volna egy aszalógépet. Tavaly "rengeteg" (a fa méretéhez viszonyítva) meggyünk termett, akkor határoztam el, hogy márpedig idén én már biztos, hogy aszalni is fogok belőle! Naná, hogy most rosszabb lett a termés, ráadásul kisebb-nagyobb lakók is felütötték fejüket a szemekben, de mivel bízom a napos nyárban, a szépen beérő paradicsomokban, azért csak megvettük a gépet.

Próba-aszalás: meggy. Fogalmam sincs, mennyi férhet összesen az 5 tálcára, de vagy 4 kiló biztosan. Én csak másfél kilót aszaltam, ennyi volt, ami igazán szép érett és hibátlan volt. Fél-fél kilónként három tálcára osztottam el. A szárakat eltávolítottam, a magokat a használati útmutató tanácsára benne hagytam.

Úgy 6 óra elteltével kerültek a szemek olyan állapotba, hogy már magozhatónak ítéltem őket. Jópofa dolog a fonnyadt meggyet magozni, ugyanis lédús elődjéhez képest szinte semmi nedvesség nem távozik már ilyenkor, de legalábbis nem fröcsköl mindent össze a meggylé. :D Persze hiába az alapos válogatás, volt néhány lakott is közöttük, azokat a szemeket kiszedtem és már nem kerültek vissza az aszalóba.

ilyen volt magozás előtt

magozás után így indult tovább az aszalás

 

Ezek után már csak néhány órányi (további 16) aszalás következett. Fogalmam sincs, meddig kellett volna aszalnom, mert ez volt az első próbálkozásom, de igyekeztem biztosra menni. Folyamatosan ellenőriztem a szemeket, cserélgettem a tálcákat, sőt, egyszer még a szemeket is átrendeztem, azaz összeszedtem az összes lédúsabbat és lepakoltam a legalsó tálcára őket. A meggyek már ekkor sem voltak lédúsnak mondhatók, azaz nyomásra nem sikerült igazából levet nyomnom belőlük, de még azért eléggé "fogtak", és a tájékoztató is azt javasolta, hogy jóóól szárítsuk ki a szemeket, jobban, mint ahogy készen kapni.

...hát én jóóól kiszárítottam...

A végeredmény: 1,5 kg érett, egészséges meggy, mínusz magok, mínusz lakott szemek, mínusz nedvesség, mínusz "kóstoló"=kb. 215 g aszalt meggy. 

3-4-5 dkg-os lezárt zacskókat készítettem, ezeket még egy befőttesüvegbe helyeztem. Ahogy szepy mondaná: "térdre, imára", hogy ezek után még el is álljanak. :)

Kedves aszalásban jártas bloggertársak: jól csináltam? Ti is így aszaljátok (géppel) a meggyet?

Tovább olvasom...