2012. január 3., kedd

Feketeerdő torta

Gondolkodtam, mivel indítsam az évet, összegezzek, számot vessek, rizsázzak vagy térjek a lényegre, de valahogy nem áll rá az agyam, hát lesz ami lesz.


Annyi már biztos, hogy tortát mutatok - csak mutatok, mert recept van már hozzá, különben pedig nem is én készítettem, ez amolyan vendégposzt. Persze az elkövetőt - mármint a tortáét - még nem vitte rá a lélek, hogy egynapi kínkeserves munkával megírja a bejegyzést is hozzá, így rám hárul a feladat.
Különösebben nincs mit regélni erről a darabról, azon túl persze, hogy el kell árulnom: mr. csipet készítette. SK. Ugye, hogy milyen ügyes? :)


Igen Uraim! Konyhai antitálentumként is lehet tortát készíteni, szépet, finomat! Sőt, nem is ördöngősség! ;) Jól sikerült, gyorsan fogyott. Nővérem meg is kérdezte, hogy ezután lehet-e majd választani, ki készítse a szülinapi tortákat? Most vagy mr. csipet volt ennyire ügyes vagy... Khmm, maradjunk az előbbinél, ha kérhetném. :))

Egyébként nincsen különösebb újság, mármint a kézenfekvő dolgokon túl, úgy mint elmúlt 2011, hahó 2012! A teljesség igénye nélkül: megvolt az év végi és -eleji pörgés-forgás, öregebb lettem egy évvel, idén lesz vagy nem lesz világvége és/vagy világbéke, még mindig itthon vagyok, de már oviba szokik a kisebbik lánykám, szóval a már beharangozott bejegyzésszám-csökkenés az ajtón kopogtat. Évek óta nem fogadkozom újévkor, most sem tettem, mer' ugye nem a fogadalomtól fogyok le/növesztem meg a hajam/leszek kevésbé undok/főzök többet/iszom kevesebbet ;))), hanem a saját belső késztetésemtől, már' ha van. Ha nincs, akkor a fogadalom sem ér semmit.
Na persze igyekszem. 
Kihozni magamból, az elém kerülő lehetőségekből a legjobbat, legtöbbet. Minden évben elmondják, hogy az elkövetkező év a változások éve lesz - rám ez most igaz, talán jobban, mint eddig bármikor. Fejezetek zárulnak, újak íródnak...és bízom benne, nem is: biztos vagyok benne, hogy az én regényemben tartalmas, szép fejezetek következnek. :) Ezt kívánom nektek is! Legyen szép az évetek! :)

UI: a következő recept lesz, ígérem. Addig összeszedem magam. :)))
Tovább olvasom...

2012. január 1., vasárnap

BÚÉK



Legyen boldogságban, szeretetben, békességben, gazdagságban bővelkedő, csodás új évetek!
Hello 2012! :)
Tovább olvasom...

2011. december 28., szerda

Szilveszteri-újévi ételek

Kevés disznóságot szoktunk fogyasztani, de az óév utolsó és az újév első napján a hagyományokat (és babonákat) követve mindig sertés kerül az asztalra. Idén a szilveszteri vacsorához bőrös combot fogok sütni, a szokásos körítéssel, hagymás tört krumplival és párolt káposztával. Mivel a karácsonyi süteménytömeg után ilyenkor már nem igazán kívánjuk az édességeket, valószínűleg csak valami egyszerűen elkészíthető, könnyű desszertet fogok készíteni, illetve előkerül valamilyen pogácsa vagy egyéb sós rágcsa receptje.

Elsején már hagyomány a lencseleves - ettől gyerekkorom óta nem tudok szabadulni :P, de mostanra már megkedveltem. Újévkor a búékolás mellett nálunk egyéb alkalom is akad, így a leves mellé vendégváróval is készülni szoktam: itt jön a képbe kedvencünk a csülök, cipóba rejtve. A desszertfelelős a férjem lesz, ha jól sejtem, házi hagyományt készül teremteni ezzel, én pedig csak annyit tehetek, hogy szurkolok neki. :)))

A továbbiakban a blogon már szereplő és az alkalomhoz kapcsolható ételeket ajánlom figyelmetekbe:


Tovább olvasom...

2011. december 27., kedd

Citromlikőr

Az elmúlt években kipróbáltam néhány citromlikőr (limoncello) receptet, mindegyik jól sikerült, így valamilyen formában mindig visszatérő elem az ünnepi választékban. Az idei likőr az egy kicsit ebből, egy kicsit abból elv szerint készült és húúú, de jól tettem, hogy felírtam, hogy mik voltak a kicsi ezek és kicsi azok, mert az eddigi legjobb citromlikőr kerekedett végül belőle! :)


Az elkészítése roppant egyszerű, bár az érésidő miatt némileg időigényes. Egy üvegbe tettem a citromhéjat (vékonyan hámozva, hogy minél kevesebb fehér rész maradjon rajta), a karikákra vágott citromot (a citromon maradt fehér részt lehámoztam, éppen csak a hártyák tartották egyben a gerezdeket), a felhasított vaníliarudat és a kisebb darabokra tördelt fahéjrudat. Az egészet felöntöttem a vodkával és hűtőszekrényben hagytam érni nagyjából 2 hétig (ha van idő, hogy tovább érjen, az csak jó).
Amikor letelt az előérlelési idő, a cukrot felfőztem a vízzel, majd kihűtve összekevertem az átszűrt vodkával. Én gyengébb, könnyebb likőrt terveztem, így igen "itatósra" sikeredett :), de aki magasabb alkoholtartalmút szeretne, használjon kevesebb vizet hozzá. Lehűtés után akár azonnal fogyasztható, de ha pihenhet még egy kicsit, meghálálja.


Hozzávalók kb. 1 literhez: 5 közepes méretű citrom héja és egy citrom húsa, fél rúd fahéj (7 g), 1 kisebb vaníliarúd, 5 dl vodka, továbbá 5 dl víz és 20-22 dkg cukor.
Tovább olvasom...

2011. december 23., péntek

Áldott karácsonyt!



Minden kedves olvasómnak és szeretteiteknek: áldott, békés karácsonyt kívánok!
Tovább olvasom...

2011. december 22., csütörtök

Karácsonyi aprósütemények: diós linzervirág

Linzert is anno a mamámmal készítettünk. Ritkán, talán azért, mert jobb szerette a haladósabb süteményeket, így ezekhez a "munkásabb" darabokhoz már kellettünk mi is. Egyikünk kiszúrta, másikunk először tojásfehérjébe, majd cukrozott dióba mártotta a tészta egyik felét és már mehetett is a tepsibe. A teli linzereket sokszor össze sem ragasztottuk, de persze készültek lyukasak is, amikből középen kikukucskált a házi baracklekvár. A mama receptjét már sajnos nincs kitől megkérdeznem, így csak összeállítottam egy egyszerű omlós tésztát - úgyis a munka folyamata az, ami visszahozta a régi konyha melegét. :)


A lisztet elkevertem a porcukorral, csipet sóval, majd elmorzsoltam benne a hideg vajat. Egy tojás sárgájával és kevéske hideg tejjel gyorsan összeállítottam a tésztát, amit folpackba csomagolva kb. 2 órán keresztül pihentettem a hűtőben.
A pihentetés után a sütőt 190 °C-ra előmelegítettem, a tésztát kb. 3 mm vékonyra nyújtottam és a legkisebb virág kiszúrómmal kiszaggattam. A fehérjét egy villával kissé felvertem, a virágok egyik felét először ebbe, majd cukrozott darált dióba mártottam. Diós oldalukkal felfelé kerültek a sütőpapíros tepsibe. Addig sütöttem, míg széleiken éppen elkezdtek színt kapni. Kihűtés után 2-2 virágot (két telit vagy egy lyukasat és egy telit) lekvárral összeragasztottam.


Hozzávalók: 35 dkg liszt, 10 dkg porcukor, csipet só, 20 dkg hideg vaj, 1 tojás szétválasztva, 3-4 evőkanálnyi hideg tej, valamint kristálycukorral elkevert darált dió és lekvár ízlés szerint. A tésztába lehet egy késhegynyi sütőport is tenni.
A fotókon látható másik sütemény a néró, receptje itt.
Tovább olvasom...