Sertésragus lepények

Bár most meleg van és gondolom kevesen kívánják még a sütő hőjét is a konyhában, egy szabadban töltött délutánra érdemes ilyen kis húsos lepénykéket sütni. Friss salátával vagy anélkül, hidegen és melegen is remek darab.

A tészta hozzávalóiból hagyományos módon (vagy géppel) tésztát dagasztok - az apróra vágott kaprot csak a dagasztás végén dolgozom bele. Szobahőmérsékleten, letakarva, kelni hagyom.
Amíg a tészta kel, elkészítem a ragut. Ehhez a hagymát felaprítom-karikázom, és kevés olajon párolni kezdem. Kicsit később hozzáadom a tisztított, lereszelt sárgarépát, majd belereszelem a fokhagymát is. Összeforgatom és hozzáadom a darált sertéshúst, ezután finoman lepirítom. Felöntöm egy doboz darabolt paradicsomkonzervvel, fűszerezem (kedvem szerint ízesítem) és addig forralom, míg a leve (legalábbis annak többsége) elfő.

A megkelt tésztát két gombócba szedem és vékonyra (2-3 mm, de lehet ennél vastagabbra is hagyni) nyújtom. Tetszőleges méretűre feldarabolom, a tetejét finoman megkenem olívaolajjal (zsírosabb ragu esetén nem szükséges) és kevés ragut terítek szét rajta. Néhány teáskanálnyi tejfölt csorgatok rá (én így szeretem, de aki nem kedveli a tejfölt, el is hagyhatja), majd előmelegített sütőben (210 °C+légkeverés) 6-8 perc alatt megsütöm.

Ha marad ki tészta, azt ugyanúgy formázom, mint a nemrégiben feltett fűszeres háromszögeket.

Hozzávalók...
...a tésztához: 30 ml olaj, 250 ml víz, 5 g só, 20 g cukor, 125 g juhtúró (a tehéntúró is megfelelő), 500 g liszt, 20 g élesztő, ízlés szerint kapor;
...a raguhoz: 2 szál újhagyma (vagy egy kisebb fej vöröshagyma), 1 szál sárgarépa (nagy lyukú reszelőn lereszelve), 3 evőkanál olaj, 3 gerezd fokhagyma, 500-600 g darált sertéshús, 1 doboz (400 ml) aprított paradicsomkonzerv, só, őrölt bors, ízlés szerint (friss vagy szárított) fűszerek (majoránna, bazsalikom, oregánó, fahéj, szegfűszeg), csipet cukor;
...továbbá: liszt a nyújtáshoz, tejföl és szükség esetén olívaolaj a tetejére.

Tovább olvasom...

Bodzaviráglikőr v2

A múltkor megígértem, hogy gyorsan letudom a bodzavirág-szezont, de ez a recept itt maradt. Talán nem fogtok megorrolni, most úgyis mindenki eprezik, cseresznyézik, meggyezik... ;)

Szinte ugyanúgy készült, mint az előző változat, csak hosszabb előérlelési idővel és fűszeresebbre, édesebbre. Tehát a mosatlan, de lehetőségekhez mérten megtisztított virágokat lecsipkedtem a vastag szárról. Annyi virágra volt szükség, amennyivel az üveg tele lett, de a virágok közé felkarikázott citromot és egy felhasított vaníliarudat is tettem. Az üveget peremig öntöttem vodkával, majd sötét, hűvös helyre tettem (hűtő) érlelődni.
Négy hét előérlelési idő után leszűrtem a virágtól a vodkát. Elsőként sűrű szöveten keresztül, amivel eltávolítottam a virágokat - ezeket alaposan ki is nyomkodtam és 1-2 dl vodka további hozzáadásával kissé "átöblítettem", másodszor pedig kávéfilteren keresztül, így lett tökéletesen tiszta és áttetsző az ital.

 

A likőrös üvegbe belemértem a szükséges cukormennyiséget és felöntöttem a bodzás vodkával. Ezután időnként megforgattam az üveget, míg a cukor feloldódott. 

Behűtve vagy hűtés nélkül jégkockára töltve kínálom.

Hozzávalók kb. 1 l likőrhöz: bodzavirág (mérettől függően 15-25 virág), kb. 1 liter vodka, 1 nagy citrom, 1 kisebb rúd vanília, továbbá 5 dkg kristálycukor minden 2 dl vodkához.

Tovább olvasom...

Túrós pite

Ritka vendég a háznál: ha a hagyományos pitéket rangsorolnám, a meggyes és az almás nálunk simán veri a túróst. Bár az is igaz, hogy ha túróról van szó, akkor a kapros-túrós lepény nálam azért ott van az élvonalban - viszont a lányok kevésbé szeretik. Ilyen az élet, nem tudok mindig mindenkinek kedvére tenni. ;)

A tésztához a lisztet elkeverem a cukorral, a sütőporral és egy kis sóval, majd belemorzsolom a zsiradékot. A tojássárgákkal és a tejföllel egynemű, puha tésztát gyúrok és két egyforma gombócot készítek belőle. A sütőt előmelegítem 180 °C-ra.
A túrót áttöröm (lehet egészen finomra is, szűrőn keresztül, én többnyire csak villával szoktam), belereszelem a citrom héját, belefacsarom a levét, hozzákeverem az összes hozzávalót. Ha hígabb a töltelék, egy kis zsemle- vagy kekszmorzsát keverek hozzá, de erre nem feltétlenül van szükség. (A tojásfehérjéket habbá is lehet verni és úgy a túróval összeforgatni, de én ezt a lépést most egyszerűen kihagytam.)
Az egyik tésztagombócot a tepsi méretére nyújtom és sütőpapíros tepsibe teszem. Erre kerül a töltelék, majd a másik kinyújtott tésztagombóc is. A tetejét villával megszurkálom, majd a sütőbe tolom és addig sütöm, míg halvány színt kap (kb. 40-50 perc).
Ferde szeletekre, vagy kockára vágva kínálom.

A pite egy cukorbetegeknek és diétázóknak ajánlott természetes édesítőszerrel, nyírfacukorral készült. Ennek az édesítőszernek, sok más termékkel szemben hatalmas előnye, hogy nincs mellékíze és többnyire egy az egyben helyettesíthető vele a kristálycukor. Eredmény: 1:0 a Xukor javára - a pite olyan ízű lett, mint répacukorral készítve, viszont azzal ellentétben -elvileg- kevesebbet ártott a vonalaimnak...és mindenki másénak, akik velem együtt sok-sok szelettel ettek belőle. ;)))

A nyírfacukrot a Lechner és Zentai Kft. jóvoltából tesztelhetem, bővebb információkhoz, felhasználási javaslatokhoz a Xukor termékek weboldalán juthattok.

Hozzávalók (nagy sütőtepsi, a mennyiség felezhető)...
...az omlós tésztához: 550 g liszt, 100 g Xukor (vagy kristálycukor), 200 g vaj (vagy zsír), 16 g sütőpor, csipet só, 2 tojás sárgája, 200 g tejföl;
...a töltelékhez: 1 kg túró, ízlés szerint 250-300 g Xukor (vagy kristálycukor), 100-150 g mazsola, 100 g tejföl, 1 citrom leve és héja, 2-3 teáskanál vaníliakivonat, 4 nagyobb vagy 5 normál tojás, szükség esetén kevés morzsa.

Tovább olvasom...

Epres-vaníliás rakott piskóta

Gyerekkoromban bolti pudingporból készítettem és ez volt a rakott ~, pudingos ~ vagy épp krémes piskóta. Mikor melyik.
Ma többnyire főzött krémmel készítem, de ha a lányaimat kérdezem, szerintük bolti pudinggal pont olyan jó, mint házival. Ha lusta vagyok vagy épp nincs itthon tojás, akkor szerintem is. ;) Most éppen eperrel rétegeztem, amíg még lehet szedni a kertből, aztán jöhet majd a váltás: meggy, málna, szeder, ribizli, barack...mikor mi, kinek mi. :)

Nincs igazán pontos recept hozzá: főzök egy adag (sűrűbb) vaníliakrémet és rétegezem azzal, amivel szeretném vagy amire lehetőségem van. Általában 1 liter tejet használok el, ebből egy keveset (1-2 dl) kiveszek a piskóta locsolgatásához, a többséget pedig egy rúd vaníliával tűzre teszem. Forrásig melegítem, majd a tűzről levéve, fedővel lefedve, legalább fél órán keresztül pihenni hagyom. Lehet egy napig is, csak akkor kerüljön be a hűtőbe is. ;)
A tojásokat a cukorral és a keményítővel kikeverem. A tejet felmelegítem (előtte vagy utána kiveszem belőle a vaníliarudat) és folyamatos kevergetés mellett hozzácsorgatom a tojásos keveréket. Kevergetve besűrítem, majd hűlni hagyom.
Amikor a krém már langyos, egy felfújtas tálba sorakoztatok egy réteg babapiskótát, amit kevés rumaromával ízesített tejjel (18+ esetben rummal) csorgatok meg. Erre jön egy réteg vaníliakrém, majd az eper. Ismét piskóta, rumos tej, vanília, eper...amíg tart a krém. A tetejét egy réteg krémmel zárom és már mehet is a hűtőbe. Ha van ideje összeérni, az remek, ha nincs, akkor elég, ha lehűl. :)
Tálalás előtt tejszínhabot pakolok a tetejére - én fixálni szoktam arra az esetre, ha maradna a desszertből (marad is, ha csak nincs vendégség), a legvégén pedig néhány szem gyümölcs is kerülhet rá díszítésnek. Vagy csak azért, mert jó. :)

Hozzávalók...
...a vaníliakrémhez: 8-9 dl tej (egy része lehet tejszín, jót tesz neki), 1 vaníliarúd, 4 egész tojás (én nem szoktam szétválasztani, mert így is mindig tele a fagyasztóm fehérjével, de aki tart tőle, használja csak a sárgáját), 4 evőkanál keményítő, 15 dkg cukor;
...a rétegezéshez: 1-2 dl tej, kevés rum vagy rumaroma, 15-20 dkg babapiskóta*, eper ízlés szerint, továbbá legalább 2,5 dl tejszínből (30%) és 2 teáskanál cukorból vert tejszínhab (fél csomag zselatin fixszel fixálom).

*Lehet helyette házi piskótát (kockákra vágva) vagy lekvárral megkent piskótatekercs-szeleteket is használni, de ezzel én ritkán foglalkozom, mert ebben a desszertben pont az a jó, hogy nem kell sütni és gyorsan megvan. :)

Tovább olvasom...

Zöldfűszeres és olívabogyós háromszögek

Nemrégiben barátainknál vacsoráztunk és a leves mellé helyes kis fűszeres kenyérkéket kínált a ház asszonya. Gyerek és felnőtt egyaránt nagyon rákattant, így már akkor elterveztem, hogy itthon is elkészül. Egyszerű kenyértésztából, fűszerekkel, valamint béta verzióban olívabogyóval és aszalt paradicsommal gazdagítva. Remek!

A kenyértésztát géppel készítettem - de természetesen hagyományos módon is bedagasztható. A megmosott és finomra vágott fűszereket a dagasztás végén adtam a tésztához. Duplájára kelesztettem.
Kelesztés után a tésztát kétfelé vettem. A tészta egyik felébe aprított olívabogyót és olajban eltett aszalt paradicsomot dagasztottam, majd letakarva hagytam kicsit pihenni. A sütőt előmelegítettem 230 °C-ra.
Amíg a paradicsomos tészta pihent, az alaptészta másik felével foglalkoztam: 2-3 mm vékonyra nyújtottam, kissé ki is húzogattam, mint a pizzát. Ezután a tetejét megkentem olívaolajjal és háromszögeket vágtam a tésztából. A sütőrácsra tettem egy sütőpapírt és arra rakosgattam a háromszögeket, majd az előmelegített sütőbe tettem (középre). A sütőt légkeverésre kapcsoltam és nagyjából 4-5 perc alatt kisütöttem a kenyereket (tetszés szerint lehet ropogósra sütni, vagy puhábbra hagyni, előbbi esetében figyelni kell a tésztát, mert gyorsabban odakap, mint remélnénk).

Amíg az első adag sült, kinyújtottam az olívás-paradicsomos tésztát is (ezt anyagából adódóan kicsit vastagabbra), majd finoman megkentem a fűszeres olajjal, amiben a paradicsomot érleltem. Ugyanúgy sütöttem, mint az előző változatot.
Aki szereti, finoman megsózhatja a tetejüket sütés előtt, nekünk úgy is nagyon ízlett. Ropogósra sütve, esetleg kisebbekre szabva még nassolni vagy sörkorcsolyának is szuper!

Hozzávalók: 30 ml (olíva)olaj, 300 ml víz, 15 g só, 20 g cukor, 500 g finomliszt (+ 2-3 kanálnyi dagasztás közben az igazításhoz, valamint egy kevés a nyújtáshoz), 20 g élesztő, maroknyi aprított friss fűszer (nálam rozmaring, majoránna, zsálya és kakukkfű került bele vegyesen), továbbá 1 marék olívabogyó és tucatnyi fűszeres olajban érlelt aszalt paradicsomszelet (vagy ezek duplája, ha a teljes adag olívásra-paradicsomosra készül), kevés olaj és esetleg só a tetejére.

Tovább olvasom...

Bodzavirág triplázva

Tudom, az utóbbi napokban még a csapból is a bodzavirág folyt, így nem szándékozom növelni a hátatokon lépegető ludak számát: részemről most azonnal bevégzem a bodzaszezont és egyszerre hozom az összes idei "művet". Illetve csak majdnem: a múltkor a bodzaviráglikőr külön bejegyzésbe került...de csak mert tényleg nagyon megérdemli. ;)
Tehát a bodza három felvonásban így hangzik: bodzavirágszörp, bodzavirágzselé és bodzavirágecet.

Kezdjük a leggyorsabbal: bodzavirágecet. Máginál fedeztem fel, beleszerettem, elkészítettem. Kóstolásra később kerül, de az már az első nap után nyilvánvalóvá vált, hogy remek, zamatos ecet lesz belőle.
A recept kistestvére a nemrég debütált fűszereceteknek: a virágokból kitessékeltem a lakókat, majd anélkül, hogy megmostam volna, leszáraztam és üvegcsébe rakosgattam az apró virágokat. Almaecettel öntöttem fel és bedugaszolva érni hagytam...hagyom. 

Mági mézes almaecettel készíti - én a mézet egyelőre kihagytam, majd kóstolás után döntök felőle. :) Mági, köszönöm a receptet! :)

Évek óta készítek karamell alapú bodzaszörpöt - igaz egyik-másik évben kimarad, mert nem vagyunk nagy szörpfogyasztók. A bevált receptet idén hanyagoltam, ugyanis bodzazselét is szerettem volna készíteni, de ahhoz nem volt kedvem, hogy többször álljak neki a munkának. Így először is egy karamell-mentes, meglehetősen sok bodzavirágot elnyelő alapszirupot készítettem, majd azt dolgoztam fel kétféleképpen.
Az alaphoz a bodzavirágokat megfosztottam a vastagabb virágszáraktól - egy hatliteres fazék bő harmadáig lett így virággal. Rászórtam a cukrot, nem túlságosan finomkodva belefacsartam a citromok levét (mehet bele a héja is, ha valaki úgy szereti), hozzászórtam a citromsavat és felöntöttem a felforralt és kézmelegre visszahűtött vízzel - így épphogy ellepte a virágokat. Lefedtem és - hűvös helyen - 1,5 napon keresztül hagytam érlelődni (közben kb. 2-3 alkalommal megkevertem - lehet tovább is érlelni, de ha melegebb az idő, csak óvatosan).
Az érlelési idő után, a virágokat is alaposan kinyomkodva, egy sűrű szöveten keresztül átszűrtem a bodzás szirupot.

Bodzavirágzselé/bodzavirág kocsonya
A bodzasziruphoz vizet és cukrot adtam, majd felforraltam és 3-4 percig forrni hagytam. Vízben feloldottam az agar-agart és hozzákevertem a forró léhez. Még egy percig a tűzön hagytam, ezután csírátlanított üvegekbe szedtem. Kupakkal befedtem az üvegeket, néhány percre fejre állítottam és száraz dunsztban hagytam kihűlni. (Még főzés előtt csipkedtem bele néhány virágocskát is, de ez elhagyható. Ha így készül, a dermedési idő alatt érdemes néhányszor visszafordítani az üveget, hogy a virágok mindenfelé megtalálják a helyüket a zselében.)

Bodzavirágszörp

Az alapként szolgáló bodzaszirupot megmértem, majd ugyanannyi cukrot és vizet mértem hozzá. Tűzre tettem és miután felforrt, addig forraltam, míg a habja eltűnt a tetejéről (néhány perc). Amit nem azonnali fogyasztásra szántam, azt csírátlanított üvegekbe szedtem és száraz dunsztban hagytam kihűlni, a többi a hűtőben landolt.
Ez "rendes" szörp, tehát sokszorosára hígítandó fogyasztás előtt! Finom magában, lime- vagy citromkarikával turbózva, na és persze bodzito is készülhet belőle. ;)

Hozzávalók...
...a bodzavirágecethez: bodzavirág, almaecet;
...az alap bodzasziruphoz: sok-sok (vastagabb száraitól megfosztott) bodzavirág, 1 kg cukor, 3 nagyobb és lédús citrom leve, 1 erős evőkanál citromsav, 1 l víz felforralva és visszahűtve;
...a bodzavirágzseléhez: 5 dl alapsziruphoz 2 dl víz, 30 dkg cukor, 2 teáskanál (5-8 g) agar-agar fél-egy dl vízben oldva;
...a bodzavirágszörphöz: 1 l bodzasziruphoz kb. 1 l víz és 1 kg cukor.

Tovább olvasom...

Rebarbarafagyi

Még a múltkori rebarbara(be)vásárlás alkalmával készítettem fagyit is - főzött alappal, lágyra, gyerekbarát ízűre. :)

A rebarbarát a kétféle cukorral, kevés sóval, vízzel és a gyömbérrel fedő alatt megpároltam. Amikor már puha volt, hozzáadtam a tej felét és a tűzről levéve alaposan összeturmixoltam.
A tojássárgát kikevertem még egy kevés cukorral* és a keményítővel, majd belekevertem a maradék tejet is. Hozzáadtam a rebarbarás keveréket és a tűzre visszatéve besűrítettem. Mielőtt félrehúztam a tűzről, elkevertem benne egy kevés fahéjat, ezután hagytam kihűlni és a hűtőbe téve néhány órán át pihentettem.
Pihentetés után összeforgattam a félkeményre vert tejszínnel és géppel kifagyasztattam.

Hozzávalók: 200-250 g rebarbara, icipici só, 1 evőkanál vaníliás cukor, 1 evőkanál kristálycukor, 10 g reszelt gyömbér, 2 evőkanál víz, 1+1 dl tej, 2 tojás sárgája, ízlés szerint* további 1-2 evőkanál cukor, 1 teáskanál keményítő, fél teáskanál fahéj, 2 dl félkeményre vert tejszínhab.
*A sárgákhoz adott cukor mennyiségének megállapításához érdemes megkóstolni a párolt rebarbarát, és ahhoz igazítani.

Tovább olvasom...