Sajtos pogácsa

Nem vagyok nagy sósrajongó, inkább édes süteményeket szoktam készíteni, de azért évente 1-2 alkalommal készül valamilyen sós apróság is. A múlt hétvégén éppen ezek a pogácsák, aminek az alapját a Kiss Kifőztük játék egyik receptje adta, ezúton is köszönte érte a nevezőnek! :)

Nagyon energiatakarékos pogácsaként készült. A tejben felfuttattam az élesztőt, majd a lisztben elkevertem a sót és elmorzsoltam a vajat. Csináltam egy kis mélyedést a közepébe, ebbe kerültek a tojássárgák, a tejföl és végül a felfuttatott élesztő. Az egészet egyszerűen csak alaposan összekevertem, elég lágy, ragadós tésztát kapva eredményül. Ekkor kb. dekányi mennyiségenként adagolva, hozzáadtam még további 5 dkg lisztet. Nem kimondottan belegyúrtam, inkább csak megszórtam a felületét és addig forgattam-igazgattam a tálban (mintha gömbölyíteném), amíg felvette a mennyiséget, közben pedig a kezemről is eltűnt az összes ráragadt tészta. Ezután hagytam egy órán keresztül pihenni (folpackkal fedve, de persze lehet kelesztőtálban is), majd kinyújtottam, megszórtam egy jó adag reszelt sajttal, hajtogattam és hagytam egy újabb óráig pihenni.

A pihentetés után kb. kisujjnyira nyújtottam a tésztát, egy éles késsel sűrűn bevágtam a tetejét és 5 cm-es pogácsaformával kiszúrtam. Egyesével megformáztam a pogácsákat, majd felvert tojással lekentem és reszelt sajttal megszórtam a tetejüket. Csak addig pihentettem a sütőpapírral bélelt tepsiben, amíg a sütő előmelegedett, ezután már mehettek is sülni-pirulni 170 °C-ra. A kiszúrásnál leeső darabokat újra összegyúrtam, lekentem és sajttal megszórtam, majd egyszerűen felcsíkoztam, helyes kis sajtos rudakat kapva eredményül.
A csipet csapatnak nagyon bejött, ami kevés megmaradt, másnap reggel is finom és puha pogácsa volt.

Hozzávalók...
...a tésztához: 45+5 dkg finomliszt (+ a nyújtáshoz), 20 dkg vaj, 200 g sűrű, krémes tejföl, 4 tojás sárgája, 1 evőkanál só, 0,5 dl tej, 2,5 dkg élesztő, 1 kockacukor, valamint kb. 10-12 dkg reszelt sajt (trappista és füstölt karaván vegyesen);
...a tetejére: 1 egész tojás, 10 dkg reszelt trappista.

Tovább olvasom...

Savanyú káposztával töltött malacdarab

Ez a darabka még a hétvégén készült - a hús már a fagyasztóban lapulva várta, hogy kezdjek vele valamit, amikor apum beállított egy adag savanyú káposztával. Azonnal bevillant szepy guszta káposztás sültje, muszáj volt cselekednem! :)

Recept itt vagy a Kifőztük 2011/1-es számában. Nálam csak apróbb módosítások történtek, úgy mint más zöldségeket használtam hozzá, illetve az egész káposzta nem fért be a húsba, így azon ágyaztam meg a serpenyőben. Nagyon finom lett a végeredmény, csak - a férjem szerint - kevés. :P Próbáljátok ki, nem fogjátok megbánni! :)

Nálam ezekből készült: 60-65 dkg bőrös malackaraj, 1 kg savanyú káposzta, 2 szelet füstölt szalonna, 1 nagyobb sárgarépa, kb. 30 dkg sütőtök, 1 fej lilahagyma, 3 nagyobb alma, 5 gerezd fokhagyma, só és őrölt bors.

Tovább olvasom...

Császármorzsa

Valamelyik nap tv paprikát néztem. Mostanában nem szoktam, illetve csak nagyon ritkán...nem hiába, amikor az ember lánya már az étel látványától is a fenekét növeszti, akkor jobb nem nézni a főzős műsorokat (és sötétben enni). Már gondoltam arra, hogy ha lenne egy szobabiciklim és azon tekerhetnék tévézés közben, akkor kevésbé lennék veszélyben, de mivel nincs: marad az alkalmankénti nézelődés.
Abban a bizonyos műsorban, aminek persze nem jegyeztem meg a címét, Serényi Zsolt serénykedett a tűzhely körül és császármorzsát készített. Már nagyon régen volt utoljára nálunk és annyira guszta lett az övé, hogy azonnal (másnap) nekiugrottam és én is elkészítettem. (Az enyém már nem annyira, de állítólag határozottan úgy fest, mint egy császármorzsa, így fel merem rakni.) Csajos napunk volt, borsóleves után, palacsinta helyett, tökéletes vacsora volt! Persze követtem a séf "tanácsát": brutál mennyiségű vajjal sütöttem. Ahh!

Fejenként egy tojással számoltam, így éppen bele tudtam tuszkolni a 28-as serpenyőmbe - na jó, így együtt azért nem a legoptimálisabb együttest alkották. A tojásokat szétválasztottam, a fehérjéket egy evőkanál porcukorral felvertem. A sárgákat kikevertem a vaníliás cukorral, hozzáfacsartam némi citromlevet, reszeltem bele egy kis citromhéjat, majd a lisztet és a tejet váltakoztatva, palacsintánál sűrűbb masszát kevertem belőle. Beleszórtam egy kis maroknyi aszalt meggyet, végül lazán hozzákevertem a felvert habot.

A felforrósított (teflon) serpenyőbe vajat tettem, amikor megolvadt, erre ment a palacsintatészta, amit egy lapáttal át-átkeverve, a nagyobb darabokat kisebbekre darabolva, pirulósra sütöttem. Sütés közben nekem még kívánt némi vajat, de ennek mennyisége bátorság- és ízlésfüggő.
Porcukorral megszórva, hígabb meggylekvárral tálaltam.

Hozzávalók...
...a palacsintatésztához: 3 tojás, 3 evőkanál vaníliás cukor (vagy cukor+vaníliamagok, vaníliaeszencia), 1 evőkanál porcukor, fél citrom leve és héja, 12 evőkanál liszt, 3 dl tej, 1 maroknyi aszalt meggy (elhagyható, illetve hagyományosan mazsola kerül bele);
...a sütéshez: 10-15 dkg vaj;
...a tálaláshoz: porcukor, lekvár (házi, meggypálinkával megijesztett meggylekvár).

Tovább olvasom...

Brassói aprópecsenye

Ezt az ételt anyum sertésből készítette, de ha jól tudom (?), eredetileg vegyesen, marha- és sertéshús az alapja. Én szoktam mindenből, ami a kezem ügyébe akad, így a "brassói" valójában csak egy ráragasztott jelző az alábbiak szerint elkészített ételre.
Tényleg, mitől lesz brassói a brassói?

Most éppen egy méretes, kicsontozott, felső pulykacomb volt az áldozat. Amíg az apróra kockázott hagyma fonnyadozott a libazsíron, a húst megszabadítottam a zsírtól és kisebb kockákra vágtam.
A megpárolt hagymára tettem a húst, kissé megpirítottam, megszórtam csipetnyi pirospaprikával, sóztam, borsoztam, adtam hozzá egy kevés vegamixet, néhány darabka szárított paradicsomot, és felöntöttem egy kevés vízzel. Fedő alatt, időnként átkeverve készre főztem - ha szükséges, vizet lehet időközben még aláönteni, a lényeg, hogy főzés végére sűrű, rövid szaftja legyen a pecsenyének.
Kockára vágott sült burgonyával, savanyúságokkal tálaltam.

Hozzávalók: 60-70 dkg filézett pulykacomb (vagy valamilyen sertés/marha/szárnyas színhús), 1-2 evőkanálnyi zsiradék (olaj, sertés- vagy szárnyas zsír), 2 fej közepes vöröshagyma, csipet pirospaprika, só, bors, 1-2 teáskanál vegamix, paprika/paradicsom*, kevés víz.
*Ízesítésként mindig teszek bele valamilyen "zöldet": idénytől függően néhány karika paprikát és/vagy egy kisebb paradicsomot, esetleg 1-2 evőkanál natúrlecsót, fagyasztott paradicsomot, paprikakrémet (...) illetve most szárított paradicsom került bele. Többek szerint fokhagymásan az igazi, aki ezen az elven van, a főzés vége felé néhány gerezd áttört fokhagymát is adjon az ételhez.

Tovább olvasom...

Mogyorós bonbon

Karácsonyra a férjemtől bonbonformákat kaptam ajándékba, az egyiket gyorsan ki is "kellett" próbálnom. Nem ez lesz az évszázad ízkombinációja, de finom és gyakorlásnak tökéletesen megfelelt. Bár bonbont készíteni nem nehéz, minden elismerésem a bonbongyáros bloggereknek, a "talpalással" megkínlódtam... :)

A csokit megolvasztottam, majd egy ecset segítségével vékonyan kikentem a forma mélyedéseit. A fagyasztóban megdermesztettem, azután újra kikentem. Ismételt dermesztés után a mélyedésekbe egy kevés nutellát tettem, majd pirított mogyorószemet, végül ismét nutellát. Újra hűtőbe tettem a formát, ezután csokival befedtem. Fincsi. :)

Belekerült: 85 g 70%-os étcsokoládé (maradt belőle), 15 szem pirított, héjától megfosztott törökmogyoró, 70-80 g nutella.

Tovább olvasom...

Halászlé

Egy karácsonyi recept, ami még nem került fel a blogra, így itt az ideje. Jobb későn... :)
Halászlét elég sűrűn készítek az utóbbi években, a férjem gyakran jár pecázni, így nyaranta többször kerül bográcsba a zsákmány. Bár én nem kimondottan rajongok az úszó, vízben élő lényekért, alkalmanként, kevés hallal és szigorúan tej- és ikramentesen, én is szívesen fogyasztom ezt a levest. A novemberi utolsó lógatás eredménye, egy cca. 3 kg-os tükörponty került most a fazékba. Mínusz néhány szelet, amit szenteste kirántottam, plusz néhány kárász és keszeg.

Az apróhalat és a szeletnek nem alkalmas halalkatrészeket vízzel felöntve, némi só, vöröshagyma, paradicsom és paprika társaságában - lassú tűzön - főzöm egészen addig, amíg a halhús leválik a csontokról. Ekkor kicsontozom és a vele főtt zöldségekkel együtt, halpasszírozón kétszer átpasszírozom. Eddig a pontig elkészíthető:
- frissen,
- a fogyasztás előtti napon,
- vagy akár hetekkel korábban (a hal kifogásakor) is, hiszen ez az alaplé remekül fagyasztható.

Az alaplevet újra tűzre teszem, ha szükséges, vízzel hígítom (én jó sűrűre szoktam hagyni). Amikor már elég meleg a lé, belekerül az őrölt édes (és esetleg csípős) fűszerpaprika, továbbá ízlés szerint paprikakrémek. Felforralom és mehetnek is bele az előre besózott halszeletek, valamint a tej és/vagy ikra. Lassú tűzön hagyom tovább főni, 10 perc után a tűzhelyet elzárom és már tálalható is.

Hozzávalók (kb. 8 személyre): kb. 1,5 kg alaplébe való hal (keszeg, kárász, fej, farok...), kb. 1,5 kg halszelet (pl. ponty), ha van: haltej/ikra, 2 db paprika, 3 db paradicsom, 4-5 nagyobb fej vöröshagyma, só, őrölt fűszerpaprika, paprikakrémek (házi vagy Csemege Arany, Erős Pista). Esetleg 1-2 halászlékocka is mehet bele, ha nem lenne elég tartalmas az alaplé.

Tovább olvasom...