2009. december 10., csütörtök

Szűz Stroganoff módra

Eredetileg baconbe tekert szűz lett volna a vacsoránk, de feldolgozás előtt fedeztem fel, hogy bacon sehol. Meg sem fordult a fejemben az esetleges hiány, hiszen mindig van itthon - a jelek szerint csak amikor szükség lenne rá, akkor nincs. :D



A húst megtisztítottam, vékony csíkokra vágtam, majd összeforgattam egy kis őrölt borssal, mustárral és olajjal. Hűtőbe tettem - jó esetben akár egy éjszakát is pácolódhat így, de most nem volt erre lehetőség.
A megtisztított hagymát felaprítottam, a gombát szeleteltem (nagylányom pucolta ;) ), az uborkát pedig vékony csíkokra vágtam. Elkészítettem a köretet.
A hús olaján egy serpenyőben megdinszteltem a hagymát, majd hozzáadtam a húst. Rövid ideig sütöttem, ezután hozzáadtam a gombát és tovább pirítottam őket. Felöntöttem a gombás húst tejszínnel, és mustárral, kevés ketchuppal, sóval, borssal ízesítettem. Pár perc forralás után, amikor már teljesen puha volt a hús, beletettem a csíkokra vágott uborkát és mivel hígnak ítéltem a levét, egy kevés vízben elkevert étkezési keményítőt adtam hozzá. Éppen csak újraforraltam.

Hozzávalók 4-6 személyre: 2 db sertésszűz (kb. 80 dkg volt), 1 közepes hagyma, 10 db közepes méretű csiperke gomba (ízlés szerint lehet több), 3 db kb. 10 centis csemegeuborka (savanyúság), 2 dl tejszín, mustár, ketchup, só, bors, olaj, ha szükséges: étkezési keményítő.
Tovább olvasom...

2009. december 7., hétfő

Az első idei adventi süti: bejgli

Időhiányban szenvedek. Még mindig és még nem is tudom, meddig, de sok reményt nem fűzök az elkövetkezendő sütögetős-főzőcskézős terveim megvalósításához. :S Első körben a sok-sok tervbe vett finomság leredukálásra egy gyors adventi süteményt szerettem volna készíteni, pozsonyi kiflire gondoltam. Még nem sütöttem korábban, de gondoltam túl nagy macera nem lehet vele, bejglitészta, bejglitöltelék és kész is. :D A tésztát begyúrtam, pihenésre ítéltem, másnap meghalt a számítógépem és mivel a párom vitte el az egyik ismerősünkhöz helyrepofozás céljából, így a kiflikészítésre szánt időm rendesen megkurtult. Mérgemben feltekertem a zömét bejglinek, csak néhány kiflit gyártottam.
Hogy hogyan kell pozsonyi kiflit formázni? Hja, nincs net, nem tudom megnézni? :P Lett, amilyen lett. Finom, és ez a lényeg. :D :P

2012

A hozzávalókból tésztát gyúrtam. Ehhez a zsiradékokat a liszttel elmorzsoltam, hozzáadtam a cukrot, felfuttatott* élesztőt, tojást és sót. Munkás dolog gombócot összehozni a receptben szereplő arányokkal, reménytelennek tűnhet, de tényleg nem kell semmit hozzáadni pluszban, idővel összeáll az anyag. :))** Nekem sohasem sikerül teljesen sima felületűre gyúrnom, de ez nem nagy gond, mert miután kipihente magát, lényegesen jobb a tésztával dolgozni.
Hideg helyen*** hagyom minimum néhány órát, de inkább fél, akár egy napot is pihenni. Nekem most ez egy szép hosszú napra sikeredett. Ezután a tésztámat 6 darabba vágtam, így hat bejglit tudtam volna készíteni belőle, de most csak 4 rúd készült, 2 rúdnyi tésztából kifliket készítettem. Ehhez a két kis tésztaadagomat 12-12 darabba vágtam - ennél kevesebbe is lehet, ekkor nagyobb kifli lesz az eredmény.


Fogalmam sincs, hogyan kell pozsonyi kiflit formázni, azóta sem néztem meg, én egyszerűen vékony kis ovális lapot nyújtottam a tésztáimból, megkentem töltelékkel és feltekertem, majd kifli-szerűre igazítottam őket.
A bejglihez egy tésztaadagot kb. 25x30 cm-es téglalapra érdemes nyújtani, ennél nagyobban már túl vékony a tészta. A tölteléket egyenletesen el kell kenni rajta, a két rövidebb oldalán a tésztát 1-1 cm-es sávban vissza kell hajtani, hogy ne süljön ki belőle a töltelék, majd a hosszabbik oldalról feltekerni.
Sütőpapírral bélelt tepsibe helyeztem a süteményeket, majd megkentem őket felvert tojással. Ezután kb. egy órán át pihentettem őket a konyhában, szobahőmérsékleten, majd újra lekentem őket. A bejglikre lyukakat fúrtam, végül hidegre (garázs, kamra...) tettem őket a teljes száradásig (kb. 1 óra). Ezután már lehet is sütni őket (előmelegített sütő, 180 °C, bő fél óra) - nálam most egy éjen át száradtak és szerintem nem lett olyan szép a végeredmény, mint amikor rögtön száradás után mennek a sütőbe.


Hozzávalók...
...a tésztához: 1 kg finomliszt, 20 dkg vaj, 15 dkg zsír, 8 dkg cukor + 1 kanálnyi az élesztőhöz, 1 dkg élesztő, 1 tojás, 2 dl tej, csipet só + még 1 tojás a kenéshez;
...3 rúd mákos bejglihez: 40 dkg mák, 25 dkg cukor, 2,5 dl víz (szirupot főz a cukorral), 5-10 dkg mazsola (ízlés szerint), legalább 1 egész citrom reszelt héja, sárgabaracklekvár - elhagyható, illetve ízlés szerint, nálam annyi, amitől kenhető lesz a töltelék;
...3 rúd diós bejglihez: 40 dkg dió, 25 dkg cukor, 2 dl víz (szirupot főz a cukorral), 5-10 dkg mazsola (ízlés szerint), legalább 1 egész citrom reszelt héja, kevés rum - ebbe áztatom a mazsolát.


A töltelék ízlés szerinti, én általában csak mákosat készítek, de most készült egy kevés diós is. Arra érdemes odafigyelni, hogy a töltelék-tészta súlyban 1:1 arányban legyen, illetve ha a töltelék túl "nedves", akkor reped a bejgli. Nálam ez nem okoz problémát, valamit valamiért: nem bírom a száraz tölteléket. :))
Már nem emlékszem, honnan származik a recept, de szerintem ezer helyen fent van a neten, pl. itt is. :)
Frissítés: *az élesztőt nem kell felfuttatni, nyugodtan bele lehet keverni a lisztbe, úgyis jó lesz, így legalább véletlenül sem marad langyos a tej; **a beírt hozzávalókkal elég nehéz a tésztával dolgozni, de úgy tapasztaltam, hogy ha nagyon szükséges, elbír egy kicsivel több tejet (fél deci) és egy tojással többet is; ***én általában egyszerűen a garázsban pihentetem, ha az nem elég hideg, akkor hűtőben - a lényeg, hogy a tészta ne keljen meg csak pihenjen.
Tovább olvasom...

2009. december 6., vasárnap

Meg sem érdemlem...

...de bizony kaptam egy újabb elismerést. Andi és Yasmine :)) gondoltak rám, úgy döntöttem, megelőlegezett bizalomnak minősítem :))) ezt a nagyon kedves gesztust és igyekszem majd a továbbiakban kicsit közelebb ülni a géphez... :)



...ami már jó (mert nem volt az...), működik, és ha majd egyszer az adataim (értsd pl. receptjeim is :((( ) visszakerülnek rá a jószerencse és néhány számítógépben jártas ismerősünk folytán, akkor ismét jövök és hozok magammal nektek egy kis finomságot.
Andi és Yasmine :)), köszönöm szépen! :*

Mindenkinek tömött, kövér csomagokat kívánok a csizmájába! :)



PS: Kata, Lacka, egyetlen darab képet nem csináltunk tegnap... :S Talán kicsit sok volt a limoncello(?)... :DDD
Tovább olvasom...

2009. november 30., hétfő

Menzás meggyleves

Ami másnak alap, azt tejes-vaníliapudingos habaráson edződött gyermekpocakom fel nem foghatta, történetesen hogy mitől olyan jó a menzás meggyleves. Kellett hozzá a saját konyha, egy "hagyományos szakácskönyv", na és persze a nagybetűs Véletlen, hogy meglássam a vegyes gyümölcslevesben rejtőző lehetőséget. :))) S lőn...



A lisztet és tejfölt összekeverem, a meggyet leszűröm. A felfogott befőttlét kiegészítem vízzel, hozzákeverem a lisztes keverékhez. Tűzre teszem, csipet sót, fahéjat, 1-2 reszelésnyi citromhéjat, valamint barnacukrot (vagy mézet) adok hozzá, majd felforralom. Amikor forr, hozzáadom a meggyet és megvárom, míg éppencsak újra forrni kezd...és kééész! Hűtve tálalom - jó esetben tejszínhabbal, de nekem valahogy nem áll a kezemre a habszifon, a párom pedig nem olvasott gondolatot, mielőtt dolgozni ment ma reggel. Micsoda hanyagság! :)

Hozzávalók: egy púpos kanál liszt, 3 púpos kanál tejföl (kb. egy kis pohárnyi), 1 üveg meggybefőtt, a meggylé vízzel 1 literre kiegészítve, ízlés szerint cukor/barnacukor/méz, fahéj, citromhéj (elhagyható), szegfűszeg (ha szereted), egy csipet só...
Tovább olvasom...

2009. november 27., péntek

Mézes-ágyas pálinka

Évek óta készítek mézes pálinkát karácsonyra. Én magam nagyon ritkán iszom, most is éppen csak belenyaltam, hogy megkóstoljam az ízét és máris berúgtam tőle :P, de a "rendes, pálinkakedvelő magyar pasiknak" kiváló.


Igaz ugyan, hogy a nagyon rendes magyaroknak nem igazán ugrik ez a fajta ital, mert hát a pálinkát vétek holmi ízesítőkkel "beszennyezni", de a kevésbé rendes magyarok - pl. a férjem :)) - szívesen fogyasztják. Ezért aztán az ő ízléséhez igazítom a karácsonyi italt, savanykás-mézes, kissé fahéjas ízben készül.



A recept egyszerű: kell egy üveg, az üvegbe méz, aszalt gyümölcs, fűszer és pálinka. Ez utóbbi házi. Ötvenes. :))
Egy üvegbe beleszórom az aszalt gyümölcsöt, nálunk ez meggy és pár szem fekete cseresznye, de készítettem már vörösáfonyával (csajos ízű lesz), sárgabarackkal (semlegesebb íz) stb-stb... Erre mézet öntök (most virágméz), majd mehet a fűszer (fahéjrúd - de ízlés szerint lehet ánizs, szegfűszeg, vanília... vagy mindez vegyesen) és végül felöntöm pálinkával (semleges ízű-illatú legyen, de sárgabarackra mehet természetesen jóféle s.barack pálinka is, csak még jobb lesz tőle ;) ). Alaposan összerázom, majd hűtőbe teszem és amikor csak arra járok, mindig rázok az üvegen néhányat, amíg csak fel nem olvad a méz. Minél tovább áll, annál finomabb, de erős fűszerezéssel 1 hét után már fogyasztható.


Én ezt az adagot 4 napja készítettem, már jó az íze - persze lesz jobb is. Az üveget úgy szoktam tölteni, hogy hagyok a tetején néhány ujjnyit - amikor a méz feloldódott és a fűszerek is kiadták az ízüket, meg szoktam kóstolni és így van hely az utóízesítésnek - amennyiben szükséges. Nem írok arányokat, érdemes saját szájíz szerint készíteni. A fűszerekre érdemes odafigyelni, én most 2 egész fahéjrudat tettem bele és ma ki is vettem belőle - ha tovább hagyom, (nekünk) már túl fahéjas lenne.
Figyelem! A gyümölcsdarabok ütnek! :))
Mézes pálinkák még a blogon: fűszeres-citromos, narancsos-ágyas.
Tovább olvasom...

2009. november 25., szerda

A kellemes oldalam :)

Már napok óta a blogom felé sem néztem, így ma reggel igazi meglepetésben volt részem. :) Belly, Kiskukta és Andi úgy gondolják, hogy kellemes némi időt nálam tölteni - ennek én őszintén örülök :))) - és ezért megleptek ezzel az elismeréssel. Köszönöm lányok! :*



Akiknél pedig én töltök rendszeresen sok kellemes percet: Andi, Belly, Jade, Kiskukta, Notburga, Szepyke, Trinity, Yasmine... és természetesen az összes, általam rendszeresen olvasott blog. :)
Tovább olvasom...

2009. november 16., hétfő

Zacskós cipó

Semmi újdonság, csak mutatóba hoztam, hogy mostantól "ilyet is tudok". :D Volt egy kevés öregtésztám, amit már nem akartam lefagyasztani, így el kellett használnom, és mivel egy nagy kenyérhez kevésnek tűnt, cipócska lett belőle.



A tészta szokás szerint Limara (köszönöm!) jól beváltjából (ugye, milyen jól bevált nekem is? :D), felezett adaggal, kicsivel több öregtésztával készült. Az öregtésztát reggel kivettem a hűtőből, belekevertem egy kanálnyi lisztet és egy kanálnyi meleg vizet, kanállal összedolgoztam és szobahőmérsékleten
hagytam. A dagasztást csak néhány órával később kezdtem el. Amikor a tészta megkelt, cipóvá formáztam és sütőzacskóba tettem, a zacskót formatartás végett egy kör alapú kerámia edénybe helyeztem (feleslegesen, végül nem kelt akkorára). Így kelesztettem másodszorra, majd a szokott módon sütöttem. Meglepően jól sikerült. Korábban zsemléket sütöttem már sikeresen sütőzacskóban, de kenyérrel még nem volt ilyen szerencsém, úgyhogy most örülök. :DDD



Belekerült: kb. 17 dkg öregtészta (15 dkg + a reggeli liszt és víz), 27 dkg BL80, 1 tk só, 1 dkg burgonyapehely, 1 ek olívaolaj, 2 tk ecet, 1 kockacukor, 7 gr élesztő, 1,5 dl víz.
Tovább olvasom...