A következő címkéjű bejegyzések mutatása: főétel. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: főétel. Összes bejegyzés megjelenítése

2010. október 22., péntek

Chilis bab

Gyerekbarát chilis bab...vagy mi. :) Most ugyanis nem teljesen a mi (felnőtt) ízlésünk szerint készült, így a gyerkőcök is megkóstolhatták és meg is osztoztak rajta: a nagyobbik lányka a kukoricát ette a hússal, a kicsi a babokat vadászta ki belőle. Igazán testvéries megoldás. :)) A képekért előre is bocs', szegény másnapra megmaradt, szaftjától megfosztott, utolsó adag lett fotózva, de sajnos az esti (friss) képek eléggé borzasztóan sikeredtek. :S


A babot megmosom, beáztatom hideg vízbe - 4-6 órát elég állnia, de ha előre gondolkodunk (én ritkán szoktam :P), akkor már előző este meg lehet ezt tenni. Ezután leszűröm, kissé átöblítem, majd enyhén sós vízben megfőzöm.


Amikor már félkész a bab, a vöröshagymát megtisztítom és apróra kockázom, olajon megdinsztelem, majd hozzáadom a húst és azt is megpirítom. Felöntöm egy üveg paradicsomszósszal (most szósszal, de alapesetben sűrített paradicsomot használok hozzá) és némi alaplével (húsleves leve vagy víz+leveskocka), fűszerezem, sózom és az egészet összeforralom. (A folyadékmennyiséget úgy állítom be, hogy az étel végül kellemesen szaftos, kenyérrel mártogatható legyen.) Amikor felforr, hozzáadom a lecsepegtetett konzerv csemegekukoricát és az időközben megfőtt, leszűrt vörösbabot. Az edényt lefedve a chilit készre főzöm, szükség esetén a végén még ízesítem.
Reszelt sajttal megszórva, friss fehér kenyérrel kínálom.


Hozzávalók: 20 dkg száraz vörösbab, 2 közepes vagy 1 nagy vöröshagyma, kevés olaj, 50-60 dkg darált marhahús, 1 üveg (kb. 3 dl) paradicsomszósz (vagy paradicsompüré, víz és fűszerek), 1 babérlevél, őrölt bors, 1 szárított chili összemorzsolva, 1 friss chili felaprítva (magok nélkül), 2-3 dl alaplé, 1 konzerv csemegekukorica, a tálaláshoz sajt. 
Az igazán csípős változathoz a chili mennyiségét ízlés szerint duplázva, triplázva kell számolni.
Tovább olvasom...

2010. október 14., csütörtök

Kelkáposzta főzelék

A gyerekek zöménél ez az étel a tökfőzelékkel egyenrangú mumus. Nem volt ez másképpen nálam sem: egyszerűen utáltam. Emlékszem, egy alkalommal anyum kétféle főzeléket is készített: tököt és kelkáposztát, majd feltette a nagy kérdést, miszerint melyikből is ennék? Mi ez? Beugratós kérdés? Brrr...
Azóta változott az ízlésem, most már szívesen eszem. Készíteni nem szoktam, de betakarításra került a kertben a zöldek maradéka, köztük néhány fej kelkáposzta is, így megpróbálkoztam vele. Remekül sikerült: kisebbem egyből két tányérkával is lecsúsztatott belőle - igaz a nagylány már csak a levét volt hajlandó meginni. :D


A kelkáposztát előkészítettem: a külső, sérült leveleket eltávolítottam, a fejet negyedeltem, majd felszeleteltem (csíkokra) - közben a torzsát is kivágtam. A felcsíkozott káposztát leöblítettem (ha esetleg van rajta homok, be is lehet áztatni néhány percig), majd kb. a felét egy edénybe tettem (ezzel meg is telt az edény). Annyi folyadékkal öntöttem fel, ami félig ellepte - én maradék húslevest is használtam ehhez, de lehet csak vízzel is készíteni. Feltettem főni, néhányszor óvatosan átkevertem, majd ahogy a levelek elkezdtek összeesni, folyamatosan belerakosgattam a maradék káposztát is. Közben megpucoltam és felaprítottam a fokhagymát, valamint meghámoztam a krumplit és először negyedbe, majd 4-5 mm-es szeletekre vágtam.


Amikor az összes káposzta az edénybe került és ellepte a folyadék, hozzáadtam a fokhagymát, sóztam és fűszereztem. Felforraltam, majd úgy 5-10 percig főztem, ezután hozzáadtam a krumplit is és azzal együtt puhára főztem. Amikor már majdnem elkészült, olajból és lisztből világos rántást készítettem, amit egy kevés tejjel és a főzelékből kimert lével felhígítottam, majd a főzeléket besűrítettem vele. Megkóstoltam, szükség szerint még ízesítettem, végül újraforralás után késznek nyilvánítottam.
Lusta voltam fasírtot készíteni, így grillkolbászt sütöttem hozzá serpenyőben. Jó választás volt.


Belekerült: 1 kg kelkáposzta (tisztított, szeletelt súly), 4 óriási fokhagymagerezd (megfelelt 8 gerezdnek is...), 2 csapott mokkáskanál őrölt kömény (lehet egész is, aki azt szereti), kb. 2 evőkanál vegamix, 50-60 dkg burgonya, só, őrölt bors, víz és húsleveslé (esetleg egy darabka leveskocka), 4-5 evőkanál olaj és liszt, valamint 1-2 dl tej a rántáshoz.
Tovább olvasom...

2010. október 12., kedd

Fokhagymás sült tarja

Ritkán szoktam tarját készíteni, olyankor is mindig a legegyszerűbben. Sütőben szinte magától elkészül és garantáltan finom lesz a végeredmény.


A húst kb. 1 cm-es szeletekre vágom, majd mindkét oldalukat finoman sózom és borsozom. Zsírral kikent tepsibe helyezem a szeleteket (nem szoktam klopfolni a húst), majd a tetejüket gazdagon megszórom tisztított és kis kockákra aprított fokhagymával.
Ezután attól függően, hogyan fogyasztjuk a későbbiekben a húst, több-kevesebb zsírt teszek még a szeletekre/szeletek közé, majd alufóliával lefedve, 180-200 °C-os sütőben puhára sütöm. Ezután a fóliát leveszem és hagyom kissé megpirulni a szeleteket.
Ha kizárólag frissen esszük, akkor kevés zsiradékkal sütöm, de legtöbbször annyit készítek, hogy maradjon néhány szelet a húsból. Ekkor több zsírt adok hozzá, majd a hús maradékát apró darabokra tépkedem (szinte szálakra) és a fokhagymás zsírral együtt edénybe teszem (a zsír lepje el a húsdarabokat). Hűtőszekrényben tartom. Friss, ropogós héjú kenyérre "kenve", idényzöldségekkel vagy kovászos uborkával mennyei reggelit/vacsorát lehet keríteni belőle.

frissen, krumplipürével tálalva

Hozzávalók: sertéstarja (én kb. 1 kg-os - csont nélküli - darabot sütök egyszerre, ez szeletelve éppen belefér a gáztepsibe), só, őrölt bors, fokhagyma ízlés szerint (sok vagy még több), sertészsír.
Tovább olvasom...

2010. október 10., vasárnap

Rakott kel

Szeretem a rakott ételeket, a rakott kelt különösen - igaz, a kelkáposztát nem viszem túlzásba benne, mert mindkét lánykám az én tányéromba tolja a levélkéit. :) Ez a méretes adag még a Kifőztük korábbi, szeptemberi számába készült - azóta megjelent már az októberi magazin is. Érdemes ellátogatni a weboldalra és letölteni az új számot is!


A hagymát megpucolom, és apró kockákra vágom. Egy serpenyőben felhevítem a zsiradékot és hozzáadva megdinsztelem a hagymát. Ráteszem a darált húst és időnként átkeverve pirítani kezdem.
Míg a hagyma és a hús pirul, a rizst átválogatom, megmosom, majd lecsepegtetem. Egy edényben olajat hevítek és a lecsepegtetett rizst hozzáadom. Addig pirítom a rizst, míg a szemek kifehérednek és elválnak egymástól. Ekkor felöntöm kétszeres mennyiségű, sós, forró vízzel. (Kesztyűben dolgozzunk, mert a forró víz hirtelen válik gőzzé, nehogy megégessük vele a kezünket!) Lefedve, lassú tűzön, addig főzöm, míg a rizs az összes vizet magába szívja, ekkor elzárom a tűzhelyet és fedő alatt hagyom még 10 percig párolódni. Ezután a fedőt eltávolítom és villával lazítok a rizsszemeken.


A megpárolódott húst megszórom pirospaprikával, elkeverem és felöntöm annyi vízzel, hogy egy sűrű, szaftos ragut kapjak. Sózom, fűszerezem, hozzákeverem a paradicsompürét és a paprikakrémet, végül lefedve, lassú tűzön főzöm. Nem kell sok idő neki, mert a hús valójában már átfőtt, csak az ízeknek kell összeérnie.
Míg a rizs és a pörkölt elkészülnek, egy fazékban vizet forralok. A káposztát leveleire szedem, a középső vastag eret mindegyikről levágom úgy, hogy a levél még egyben maradjon. A felforrt vízbe sót és vegamixet szórok, beleteszem a káposztát és kb. 3-5 percig főzöm. Ezután hideg vízbe szedem és kihűtöm, majd lecsepegtetem a leveleket.


A sütőt bekapcsolom 180-190 fokra. Egy kb. 20x30 cm-es jénait/tepsit kivajazok és megszórok zsemlemorzsával. A káposztalevelek felével kibélelem az edényt, ráteszem a rizst, amit egy kanál segítségével tömörítek. Megkenem a kikevert tejföl felével, majd ráteszem a húst - ha sok szaftja van, azt igyekszem nem hozzátenni, mert eláztatja a rizst. A pörköltre kerül a levelek másik fele, amire a maradék tejfölt simítom. Sütőbe tolom, és addig sütöm, amíg a tejföl pirulni-barnulni kezd.
Forrón nem szeletelhető, de ha hagyom melegre-langyosra hűlni, szép kockákat lehet vágni belőle. Ropogós kovászos uborkával vagy más savanyúsággal kínálom.

rakott kel másképpen: a rizst és a ragut az előfőzött káposztalevelekbe tekerem, a tekercseket sütőtálba rakosgatom, tetejüket lekenem tejföllel és megszórom reszelt sajttal

A rakott ételeket - a rétegezésig - a fogyasztás előtti napon is el lehet készíteni. Ilyenkor a sütésre előkészített ételt kihűlve teszem hűtőbe, majd másnap hideg sütőben kezdem sütni. Amennyiben kisebb edénybe rétegezem, a rizst felezem és a pörkölt tetejére teszek még egy réteget belőle. Szeletelve így is nagyon jól mutat.


Hozzávalók...
...a pörkölthöz:
50-60 dkg darált marhacomb (sertés-/szárnyashús is tökéletes), 1 nagyobb fej vöröshagyma, olaj (vagy ízlés szerinti zsiradék), só, őrölt pirospaprika, őrölt feketebors, vegamix (elhagyható), őrölt kömény, majoránna, kb. 2 evőkanál paradicsompüré, paprikakrém (Piros Arany);
...a párolt rizshez: 3 dl rizs (közepes vagy hosszú szemű), 6 dl forró víz, só, olaj;
...továbbá: egy fej kelkáposzta (ízlés szerint lehet több-kevesebb), vegamix, só, 1 nagy pohár tejföl (450 g), vaj és zsemlemorzsa az edényhez.
Tovább olvasom...

2010. október 9., szombat

Dödölle

A minap a szarvaspörköltnél írtam róla, hogy elkészült a konyhámban az első dödölle, illetve ahogy felénk nevezik: gánca. Mit mondjak, munkás egy darab. :) Nekem szükséges az elkészítéséhez egy itthon lévő, éppen "unatkozó" férj, akinek ki lehet adni feladatként a krumpli kevergetését, így, bár korábban az egyszerű konyha népszerű fogása volt, nálunk azt hiszem megmarad ünnepinek...


A dödölle egyébként egy gyors, egyszerű étel...csak legyen hozzá duzzadó karizom és kitartás. A burgonyát meghámoztam, feldaraboltam és annyi vizet adtam hozzá, amennyi egy ujjnyira ellepte. Megsóztam, puhára főztem.
Amíg a krumpli főtt, a hagymát meghámoztam, közepes kockákra aprítottam, majd bő zsíron megpirítottam.
A megpuhult burgonyát még a tűzön, a főzővízben összetörtem - így egy híg, vizes krumplipürét kaptam, amihez elkezdtem a lisztet adagolni. (A pürét érdemes megkóstolni és szükség szerint még sózni.) Továbbra is a tűzhelyen, gyenge láng felett kevergettem, amíg bírtam, majd átadtam a férjemnek a lehetőséget. :)) Annyi lisztet adtunk hozzá apránként, amennyit a püré felvett, ügyelve arra, hogy a massza a főzés-összedolgozás végén elváljon az edény falától.


A tűzhelyet elzárva - olvasztott zsírba mártott kanállal - a krumplis tésztából galuskákat formáztam, amiket egy serpenyőben, a hagymás zsíron megpirítottam. Ehhez a hagyma zömét én kihalásztam a zsírból, mert nem szerettem volna, ha pirítás közben odaég, és a végén forgattam-melegítettem össze a már megpirult dödöllékkel (hagyományosan készítve a hagymával együtt pirítják).
Köretként vadpörkölt mellé zseniális, de önállóan is megállja a helyét. :)


Belekerült: 5 nagyobb burgonya (kb. 85 dkg volt a tisztított súly), kb. 30-35 dkg liszt, só, víz, valamint 6-7 kisebb-közepes hagyma, zsír.
Tovább olvasom...

2010. október 7., csütörtök

Szarvaspörkölt

Ünnepi fogásként készült, sajnos a hűvös idő miatt tűzhelyen és nem bográcsban, de így is nagyon finom lett. Hogy kissé feldobjam a talán unalmasnak tűnő "egyszerű pörköltet", számunkra nem hagyományosnak számító köretekkel tálaltam, egyből két újdonsággal is. Alkalmam nyílt először elkészíteni a puliszkát (ami így ebben a formában nem lett örök szerelem, de majd még próbálkozom vele...) és a dödöllét is (végül ez lett az egész menü abszolút favoritja).


A pörkölthöz - szerencsére - konyhakészen kaptam a húst, szépen fel is volt kockázva (kb. 2x2 cm-es darabokra). Hagyományosan indítottam, azaz zsíron vöröshagymát dinszteltem. Amikor már üvegessé vált, beleszórtam a mozsárban kissé összetört borókabogyót, 1-2 percig együtt pirítottam, majd hozzáadtam a húst. Innen kissé munkásabbá vált a dolog, ugyanis a hús előtte a fagyasztóban lakott, így kicsit több levet engedett, mint vártam. Idő kellett neki, míg elpárolgott és a hús megpirulhatott. Eközben sűrűn kevergettem, "félúton" hozzáadtam a babérleveleket is.
Amikor a lé elpárolgott, a hús kissé megpirult, megszórtam pirospaprikával. Elkevertem, hozzáadtam a natúr lecsót, néhány aszalt paradicsom darabkát, megsóztam és fűszereztem borssal, őrölt köménnyel, majoránnával, kakukkfűvel, valamint egy kevés vegamixet szórtam bele. Ezután felöntöttem fele-fele arányban vörösborral és vízzel, majd fedő alatt puhára főztem. Szükség szerint főzés közben pótoltam a folyadékot (inkább a bort, mint a vizet :P), fűszereztem. Amikor a hús már megpuhult, egy kevés mustárral ízesítettem, valamint belereszeltem a fokhagymákat és egész erős paprikát adtam hozzá. Hagytam még kb. negyed óráig rotyogni, majd késznek nyilvánítottam. (Az erős paprikát korábban is hozzá lehet adni, én a gyereknép miatt nem tettem ezt meg.)
Dödöllével, puliszkával tálaltam, kovászos uborkát kínáltam mellé.


Belekerült: bő fél kg vöröshagyma, 3-4 evőkanál zsír, kb. 2 kg szarvashús (comb), 20 szem borókabogyó, 3 babérlevél, 1 evőkanál pirospaprika, kb. fél üveg natúrlecsó (vagy 2-3 db friss paradicsom és paprika), aszalt paradicsom, só, bors, pici őrölt kömény, kakukkfű, majoránna, kevés vegamix, 1-2 evőkanál mustár, 5 fokhagymagerezd, 2 erős pirospaprika, vörösbor (szekszárdi kékfrankos), víz.
Tovább olvasom...

2010. szeptember 22., szerda

Savanyú káposztás tészta

A savanyú káposztás tészta az egyik kedvenc ételünk. Egy azok közül, amiket gyerekként nem igazán kedveltem, felnőtt fejjel viszont annál inkább. Bár zömmel készen vásárolom a tésztát, ehhez az ételhez kivétel nélkül mindig gyúrom, elvből nem is készítem mással, a hagyomány az hagyomány... Na és persze valóban sokkal finomabb, ha frissen gyúrt tészta adja az alapját. :))


A házi tészta készítéséről...
Gyúrt tészta készítésekor alapesetben fél kg liszthez 4 tojást szoktam adni. Ez a már kellően tojásos, de még vízzel pótolandó kategória. Egy tálba lisztet teszek, ráütöm a tojást, adok egy nagy csipet sót hozzá. Ha van itthon sikér, abból is teszek egy késhegynyit, segít nyújtásnál. Az ujjaimmal elkeverem a tojásokat a liszttel, majd miközben gyúrni kezdem, fokozatosan, kortyonként elkezdem a vizet is hozzáadagolni. Addig dolgozom, míg gombócba kezd összeállni az anyagom. Ekkor már nem adok hozzá semmit, csak gyúrom: először a tálban, majd amikor már kezd tészta külsőt ölteni, gyúródeszkán, vagy egyszerűen a munkalapon. Kb. 10 percig gyúrom - ekkor nem baj, ha még némileg rücskös a felszíne, nem tükörsima, a pihentetés majd kisimítja. :) A tálat kissé kilisztezem, beleteszem a tésztagolyómat, megszórom liszttel a tetejét, végül folpackkal légmentesen lefedem az edényt. Kb. fél-egy órán át hagyom így pihenni, de ha tovább áll, az csak jó.
A pihentetési idő végére a tészta kicsit ellapul-ellágyul. Kiveszem a tálból, enyhén lisztezett felületen néhány mozdulattal átgyúrom. Azonnal kisimul a tészta, hozza a már elvárt, tükörsima felületet. Ekkor 2 vagy 3 darabba vágom, majd gombócot formázok belőle. Egy-egy tálkával lefedve, újabb fél óráig pihenni hagyom.


A pihentetési idő leteltével a deszkát lisztezem, az egyik gombócot ráteszem, majd elkezdem kinyújtani. Amíg el nem éri a kb. 3 mm-es vékonyságot, addig egyszerűen, középről felfelé (tőlem távolodva), azután lefelé (hozzám közeledve) haladva nyújtom, majd elfordítom a tésztát 90 fokkal, és így tovább. Időnként ellenőrzöm a lisztezést és ha szükséges, alálisztezek, illetve felülről meghintem - nem szabad hagyni, hogy leragadjon. Amikor eléri a kb. 3 mm-t, elkezdem a nyújtófára feltekerve nyújtani. Innentől nagyon fontos, hogy ne akarjuk hirtelen nagymértékben megnyújtani a tésztát, mert akkor szakadni fog.
Olyan vékonyságúra nyújtom, amekkorára szükségem van, de általában elmondható, hogy akkor elég vékony a tészta, amikor már átlátszik alatta a nyújtódeszka erezete. :)) Ezután egy éles késsel a kívánt formára vágom - ehhez az ételhez rövid, szélesebb metéltre. Rövid ideig szikkadni hagyom (ha nincs időm, akkor ez elmarad), majd mehet az enyhén sós, lobogva forró vízbe. Miután a tészta a víz tetejére feljön, fajtától függően néhány perc alatt elkészül. Szűrővel kiszedem, és hideg vízzel leöblítem.
Természetesen ugyanezt a folyamatot megismétlem mindegyik tésztagombóccal.


Amíg a tésztával foglalatoskodom, egy vastagabb aljú, megfelelő méretű edényben zsírt (vagy olajat) hevítek, és erre dobom a kissé átöblített savanyú káposztát. Frissen borsot őrölök rá, majd lefedve, időnként átkeverve megpárolom-pirítom.
A kifőtt tésztát a káposztával összekeverem és egy enyhén kiolajozott tepsibe teszem. 180-190 °C-on addig sütöm, míg kissé megpirul.
Szoktam kockára vágott, pirított, húsos szalonnakockákat, vagy töpörtyűt is a tetejére szórni, de ezek nélkül is nagyon finom.


Hozzávalók...
...a tésztához:
50 dkg liszt+a nyújtáshoz, 4 tojás, kb. 80 ml víz, csipet só, esetleg késhegynyi sikér;
...továbbá: a fenti tésztamennyiséghez ízlés szerint 1-1,5 kg savanyú káposzta, őrölt fekete bors, zsiradék, esetleg töpörtyű vagy szalonna.
Tovább olvasom...

2010. szeptember 13., hétfő

Hagymás csirkemáj

Nem vagyok májrajongó, de ezt az egyszerűen elkészíthető ételt kivételesen szívesen eszem. Gyors, finom, tökéletes akár egy komótosan induló reggelre is.


A hagymát megtisztítom, felcsíkozom, majd kissé bővebb zsíron, egy csipetke sóval, megdinsztelem. Míg a hagyma párolódik-pirul, a májat is megtisztítom, félbevágom (van, aki egyben hagyja a májat, én jobban szeretem felekben). Ha a hagyma elkészült, a májat hozzáadom. Borsot őrölök rá és néhány perc alatt minden oldalán átsütöm.


Az utolsó pillanatokban megsózom, még egyszer átforgatom és azonnal tálalom. Nekünk egyszerűen friss fehér kenyérrel az igazi, de savanyúsággal, főtt burgonyával körítve is nagyon finom.


Hozzávalók: 3-4 fej vöröshagyma, fél kg csirkemáj, 2-3 evőkanál zsír (vagy más zsiradék), só, bors.
Tovább olvasom...

2010. szeptember 3., péntek

Savanyú káposztával rakott csirke

Megérkezett az ősz, belegorombított az éves pihenőnkbe. :S Hazaérkezve, a beszürkült lakásban, mi másra vágyna az ember, mint tartalmas, őszi-téli jellegű ételekre? Tegnap a piacon barangolva eldőlt, hogy a hétvégére készül egy méretes adag bableves, aztán a savanyú káposztát meglátva bevillant Yasmine egyik receptje és már csusszantam is a sorba a helyi asszonyságok közé.


Itthon aztán elővadásztam a fagyasztóból 2 pár csirkecombot, amik elég érdekesen néztek ki egymás mellett, lévén, hogy az egyik pár beillett volna libacombnak is, a másik pedig éppen csak megütötte a vágható méretet. :) Kiolvasztás után lehúztam a bőrüket, a nagyobbakat félbe vágtam, a kicsiket egyben hagytam. Megsóztam, borsoztam, valamint enyhén bedörzsöltem pirospaprikával és egy kevés majoránnával őket. 
A hagymákat megpucoltam, szeletelve, kevés olajon üvegesre pároltam. Egy tűzálló tálba terítettem a hagymát, erre tettem a kimosott, kinyomkodott káposztát, majd tisztított és karikákra vágott burgonyát. Enyhén megsóztam, ráhelyeztem a combokat, végül kevés olajat csorgattam rájuk. Alufólia alatt kerültek a 210 °C-os sütőbe, ahol bő órányit sültek.


Ekkor a krumpli valamiért még mindig nem volt kellően puha, így alálocsoltam néhány korty muskotályos bort, majd visszatettem még párolódni. Végül fólia nélkül, 180 °C-on hagytam még úgy negyed órán át pirulni a combokat.
Nagyon finom lett! Yasmine, köszönöm! :)


Belekerültek: 2 fej vöröshagyma, 5 szem burgonya (kb. 60 dkg), kb. 50 dkg savanyú káposzta, 4 db csirkecomb, só, bors, pirospaprika, majoránna, (olíva)olaj, néhány korty fehérbor, a tálaláshoz igény szerint tejföl.


Az eredeti recept a Kifőztük magazin 3. számában is megtalálható. A receptújság 7. száma a napokban jelent meg, szokás szerint ingyenesen letölthető a weboldalról.
Tovább olvasom...

2010. augusztus 19., csütörtök

Zöldborsófőzelék

Nem szoktam borsófőzeléket készíteni, mert a nagylányom a borsót hol szereti, hol nem annyira. Most is csak Kata húgom kedvéért jártam utána, hogyan készül a "nagyipari" borsófőzelék. A recept nagyjából így hangzott: "fagyasztott borsó vízbe, só+cukor+esetleg vegeta, tejjel felönt, rántással sűrít".
Nahh, stimmel minden? :D


Nálam a fentiek alapján így készült: a fagyasztott zöldborsót (saját termés, itt már megdőlt az "autentikus" változat :D) egy edénybe tettem, majd felöntöttem annyi vízzel, amennyi éppen ellepte. Megsóztam, vegamixet szórtam rá, és fedő alatt majdnem puhára főztem.


Amikor már éreztem a finom zöldborsóillatot és a szemek is ráncossá váltak, felöntöttem tejjel és megcukroztam. Miközben lassú tűzön hagytam tovább főni, az olajból és a lisztből világos rántást készítettem. (Amíg a rántás elkészült, nekem puha is lett a borsóm, de ez borsófüggő, érdemes kóstolni.) A tejes főzővízből mertem a rántáshoz, csomómentesre dolgoztam vele, végül belekevertem a főzelékbe. Még egy kóstolás (itt ha szükséges, jöhet egy kevés só, csipetnyi cukor), megvártam míg újra felforr és készen is lett.
Sajtos sült virslivel ettük, azt hiszem, a menzán főtt virsli járhatott hozzá... (?) Ééés puff neki, mindkét lánykám 2x kért belőle. :)))


Belekerültek: 450 g zsenge mirelit zöldborsó, víz amennyi ellepi (1-2 dl), só, 1 evőkanál vegamix (vagy vegeta), 2,5 dl tej, 2-3 evőkanál cukor, 3 evőkanál olaj, 2 evőkanál liszt.
A folyadékmennyiséget természetesen ízlés szerint lehet igazítani, hogy hígabb, vagy sűrűbb főzeléket kapjunk.

Húúúgi, remélem, ez lesz az. :)
Tovább olvasom...

2010. augusztus 12., csütörtök

Rántott csirke, sült krumpli

Rántott hús? A legegyszerűbb ételek egyike, én mégis utálom készíteni, így csak nagyon ritkán szánom rá magam. Olykor azonban "muszáj", és ha éppen nem népes vendégseregre készülök, akkor nem szeletelgetek, hanem a zacskós módszerrel csalok a munkán.
Velem szemben a nővérem a 2 centi átmérőjű gombafejeket is -hozzám képest- lelkesen, egyesével panírozgatja, aminek már a látványától is csordogálni kezd a verejték a hátamon. Leírom az egyszerűsített változatot, neki ajánlva, hátha egyszer elfogy majd a türelme... :))


A csirkemellet felkockázom, 1-2 falatos kis kockákra, majd enyhén megsózom, borsozom a húst. Egy zacskóba lisztet, egy másikba zsemlemorzsát (szezámmagos/zöldfűszeres/akármilyen morzsát) teszek, egy tányérban egy kevés sóval (na meg egy villával) felverem a tojásokat. A húsból néhány kockát a lisztes zacskóba teszek, a száját a kezemmel összeszorítom és felrázom - egészen addig rázom, amíg az összes húskocka csupa-csupa liszt lesz. Átrakosgatom őket a tojásba, megforgatom őket, majd következik a zsemlemorzsás zacskó és a risza. Ééés: mehet a forró olajba.
Ugyanezzel a módszerrel készítem a rántott karfiolt, apróbb gombát és a hagymakarikát is.


A lánykáim szeretik az ilyen kis kézbe vehető falatokat és néha nekünk is jól esik így velük enni. Kiülni a szaletli alá, kézzel falatozni. Sült krumplival, majonézbe/ketchupba tunkolni vagy koviubit ropogtatni mellé. Na és persze egy jó hideg sör sem hiányozhat. :))


Hozzávalók (3-4 adag): 1 nagyobb filézett csirkemell, só, bors, liszt, 3-4 tojás, zsemlemorzsa, valamint fejenként 2 közepes burgonya a körethez.
Tovább olvasom...

2010. augusztus 10., kedd

Cukkinifőzelék

A tökfőzeléket megeszem...talán még szeretem is, de hogy én főzzem meg? Szerintem még életemben eszembe nem jutott. Ami tányérra kerül, egy évben 1-2 alkalommal, az anyum konyhájából vándorol hozzám. Nem is tartok főzőtököt, szerintem venni soha nem vettem, ellenben cukkini mindig van a kertben. Olykor egyikük-másikuk elég jól elrejtőzik, és legközelebb (másnap, max. harmadnap :S) már bitang méretben settenkednek elő a levelek alól. Nos, ilyenkor készül belőle leves vagy a télre gondolva bekerül a fagyasztóba. Most az előbbi éppen "készleten" volt, utóbbihoz hirtelen soknak tűnt a leszedett termés, így főzelékre adtam a fejem. Végül nem bántam meg: kisebbem olyan jóízűen kanalazgatta befelé, mintha életem főművét tálaltam volna fel neki. :)


A cukkinit megmostam, héját lehámoztam. Kisebb darabokra vágtam és a belső, szivacsos, magokkal teli résztől is megfosztottam, ezután tökgyalun legyalultam. A hagymát megtisztítottam és nagyon apró kockákra vágtam.
Egy nagyobb lábosban, vaj és olaj keverékén, megpároltam a hagymát, majd hozzáadtam a cukkinit, kissé megsóztam és néhányszor átkeverve párolni kezdtem. Amikor már engedett egy kevés levet, felöntöttem a tej felével, aprított kaprot szórtam rá és puhára (de nem szét-) főztem. A maradék tejben elkevertem az étkezési keményítőt, amit a kikevert tejföllel együtt a puha cukkinihez adtam. Megkóstoltam, sóval, pici borssal és némi citromlével igazítottam az ízén. Újraforrásig főztem.
Energiatakarékossági (az én energiámról van szó :D) okokból egyszerű sült csirkével ettük, de szerintem fasírttal az igazi.


Hozzávalók: egy óriáscukkini (helyett lehet két "simán nagy" :) is, nekem 85 dkg volt a tisztított, gyalult mennyiség), 1 nagyobb vöröshagyma, 1-2 kanálnyi vaj és olaj, 2 dl tej, 1 halmos evőkanál étkezési keményítő, 170 g (vagy egy kis pohár) tejföl, só, bors, ízlés szerint aprított kapor (fagyasztottat használtam), citromlé (helyette megfelel az ecet is, de aki nem szereti, el is hagyhatja).
Tovább olvasom...

2010. augusztus 1., vasárnap

"Bolognai" szósz

Meg kell mondanom, sosem kóstoltam az "igazit", csak a magyar változato(ka)t. Ezekből a tapasztalásokból hoztam létre az alábbi receptet, amit már jó ideje főzök, de legalábbis azóta, amióta kinőttem a tízes éveim végén dúló "ketchuppal sokkal biztosabb" felfogást. :) Készül sertésből, marhából, ezek keverékéből, olykor szárnyasból - most éppen sertéscombból.


A hagymát megpucolom, felaprítom. A húst ledarál(tat)om.
Némi olajon üvegesre-aranyosra pirítom a hagymát, majd ráteszem a húst. (A vöröshagyma pirítása végén néhány gerezd aprított fokhagymát is lehet/ajánlott hozzátenni, de én az esetek többségében egyszerűen kifelejtem.) Rendszeresen kevergetve addig párolom-pirítom (fedő nélkül), amíg a hús levet enged, azt elfővi és végül pirulni kezd. Ekkor sózom és borsozom a húst, valamint hozzáadom a paradicsompürét és kissé összesütöm vele. Vízzel az általam áhított állagúra hígítom, ízlés szerint fűszerezem. Cukorral és vörösborecettel igazítom az ízét, ha kissé csípősre szeretném, szárított chilipaprikát morzsolok bele és az edényt lefedve néhány percig hagyom rotyogni a tűzön.
Spagettiágyon, reszelt sajttal megszórva tálalom.


Ugyanezt a szószt/ragut használom a húsos pizza feltétjeként is. Ha soknak bizonyul az elkészített mennyiség, 1-2 adagot lefagyasztok belőle, később kiolvasztva ideális egy gyors vacsorához.


Belekerültek: 1 nagyobb fej hagyma, 1 kg sertéscomb, olaj, só, bors, 35-40 dkg paradicsompüré, 7-8 dl víz, őrölt gyömbér, szárított bazsalikom és/vagy oregánó és/vagy kakukkfű, kb. 3 evőkanál cukor, kb. 1 evőkanál vörösborecet, esetleg 2-3 kisebb szárított chili, néhány gerezd fokhagyma.
Tovább olvasom...

2010. július 22., csütörtök

Matutka

...avagy ahogy talán többen ismerik: tócsni.
Ideális "gyorskaja" - ebben a 36 fokos (árnyékban mért) hőségben úgysem igazán kívánja az ember lánya sem a túlzott konyhai tevékenykedést, sem a túlságosan telítő ételeket. Remek étel, melegen-hidegen is kiváló, így amikor csak ellibegünk a konyhában a tócsnikkal telepakolt tányér mellett, bármikor magunkhoz ragadhatunk egy darabot belőle.


Gyorsan elkészül. A burgonyát meghámozom és belereszelem (sajtreszelőn, szálasra) egy tálba, amibe előzőleg némi vizet öntöttem. Munka közben időnként pótolom a vizet, éppen, hogy ellepje a burgonyareszeléket, így az nem barnul/feketedik be.
Amikor a krumplival elkészülök, már teszem is fel forrósítani a serpenyőt a tűzhelyre. A krumpliból nagyjából kinyomkodom a vizet, nem kell, hogy tökéletesen száraz legyen (ha esetleg mégis úgy sikerülne, akkor majd lehet egy kevés vizet a masszához adni). Beleütöm a tojást, megsózom, borsozom, hozzáreszelem a fokhagymát, egy kis mustárral ízesítem, majd liszttel összedolgozom - annyi lisztet használok, hogy éppen összeálljon. A forró serpenyőbe kevés olajat csorgatok és evőkanállal egy-egy kanálnyi burgonyás masszát simítok bele. Amikor az egyik oldal pirosra sült, megfordítom a lepénykéket és a másik oldalukat is megpirítom.


Hidegben ideális pl. egy jó bableves után, esetleg köretként, melegben magában, (fokhagymás) tejfölbe mártogatva, tejföllel megkenve és sajttal megszórva - és egyébként bárhogy. :))


Hozzávalók kb. 14-16 tócsnihoz: 5 normál burgonya (kb. 1 kg), só, bors, ízlés szerint fokhagyma (én 2-3 gerezdet használtam), 1-2 teáskanálnyi mustár (elhagyható), 1 tojás, 4-5 evőkanálnyi liszt, szükség esetén víz, olaj a sütéshez.
Tovább olvasom...

2010. június 26., szombat

Töltött paprika

Vagyis inkább húsgombócok paradicsommártással, a paprika csak ijesztgetésnek van benne. :D Az ok egyszerű: az íze igenis kell az ételbe, de megenni nem szeretjük, így csak néhányat töltök meg, a többit szívesebben készítem el gombócnak.
A recept eredetileg tv paprika magazinos, az első számok egyikében láttam meg. A gombóc tökéletes, csak nálunk a paradicsomszósz kevés hozzá, így én azt mindig növelem - sőőőt, sokszor még úgy is kevés, és muszáj "utángyártanom" belőle. :))


A hagymát felaprítom és kevés olajon megdinsztelem. A húst kétszer darálom (vagyis daráltatom a párommal :D). Sózom, borsozom, beleteszem a rizst, a tojást és a dinsztelt hagymát, majd az egészet összedolgozom.
A vizet, egy kevés sóval, felteszem melegedni (kb. 2 liter). A paprikákat megmosom, kicsumázom, és a töltelékkel megtöltöm, majd gombócokat formázok a kimaradt húsmasszából. Az időközben felforrt vízben megfőzöm őket (kb. 20-25 perc alatt elkészülnek).


Amikor a gombócok és a töltött paprikák megfőttek, egy szűrőkanállal kihalászom őket, a főzővizet pedig átszűröm - erre szükség lesz a mártáshoz. Kevés olajjal és liszttel rántást készítek, beleteszem a paradicsompürét, majd felöntöm a gombócfőző vízzel, és további víz hozzáadásával megfelelő állagúra hígítom. Cukorral ízesítem, amikor felforrt, beleteszem a húsokat és néhány percig együtt rotyogtatom még őket.


Hozzávalók: 50-60 dkg csirke- vagy pulykamell, 2-3 db tölteni való paprika, 1 zacskó gyorsrizs (Ben bácsi, 125 g), 1 fej vöröshagyma, 1 tojás, kb. 18-20 dkg paradicsompüré, kb. 4 dkg liszt, olaj, só, bors, cukor ízlés szerint.
Tovább olvasom...

2010. június 20., vasárnap

Zöldborsós tejfölös tokány

Nosztalgiakaja, a gimis menzán ez volt az egyik kedvencem. Sűrűn nem készítették, ráadásul a tészta sok volt arányaiban a húshoz viszonyítva, de akkor is tuti volt. :) Anyum nem főzött hasonló ételeket, így mielőtt először nekifutottam, megpróbáltam utána járni, hogyan is kellene elkészíteni.
Hát ezen a néven teljesen más ételeket láttam, amik ráadásul már tokányságukat tekintve is megkérdőjelezhetőek, de hát ahány ház, annyi szokás. Annyit azért jó (lenne) tudni, hogy a tokány nem pörkölt, nem hagymás-pirospaprikás alappal készül, illetve ami azzal készül, hiába van hozzá a hús tokányra vágva, az akkor is csak egy pörkölt. Pörkölt tokányhúsból. :) 


Félretéve az okoskodást (úgysem értek hozzá/úgyis csak ahhoz értek :P), a tokány húsfajtát tekintve nem válogatós, sertés, marha, csirke, pulyka - oly' mindegy. Nálam most sertésből készült. 
A karajt kisujjnyi csíkokra vágom, zsíron fehérre pirítom. Sózom, borsozom (tokány=sok bors, én azért csínján bánok vele, mert a gyereknép nem biztos, hogy díjazná a borsosabb változatot), majd fedő alatt, saját levében, megpárolom. Amikor a hús már majdnem teljesen puha, hozzáadom a borsót is (most saját termés :D), együtt készre párolom őket.


A zöldborsós húst liszttel megszórom, elkeverem, majd kikevert tejfölt adok hozzá. Mivel saját levében párolom a húst, ha kevés lé van alatta, akkor tejet adok még hozzá, hogy megfelelő legyen a szósz állaga - most így történt. Egyet hagyom rottyanni és kész is, éppen olyan, mint anno a menzán. 
Tudhattak valamit a szakácsnők, mert mindkét gyerekem falja a végeredményt, akármilyen húsból készül. Tészta helyett most párolt basmati rizs került mellé - a férjem kedvéért vacsorára már nincs tészta... :P


Belekerültek a tokányba: egy darab sertéskaraj (kb. 80 dkg lehetett), 20-25 dkg zöldborsó, 20-25 dkg tejföl (kb. egy nagy 450 g-os doboz fele), kb. 2 evőkanál liszt, só, bors, sertészsír, némi tej, esetleg víz a pároláshoz.
Tovább olvasom...

2010. május 24., hétfő

Grillburger

...avagy hamburger, grillen. :) Most, hogy fel-feltűnik a nap az égen, már ki lehet ülni a sütögető mellé, és igazi tűzön sült, füstös ízű burgereket lehet készíteni. Mennyei eledel!


Mivel hamburger recept van már az oldalamon, csak röviden írok, talán valakinek kedve támad tüzet rakni. ;) Hamburgerzsemléket készítettem, de most 9 helyett 10 darabra osztottam a tésztát. A formázásnál a zsemléket kissé ellapítottam, majd a kelesztés után tejjel lekentem, szezámmaggal megszórtam, végül kereszt alakban bemetszettem. Így kerültek az előmelegített sütőbe, ahol 2 szinten, légkeverés mellett, 170 °C-on sültek.


A húst kétszeri darálás után sóval és őrölt borssal kevertem össze. Fánkforma segítségével formáztam, a formát eltávolítva egy kanállal még egy kissé szétlapítottam a pogácsákat. Ebből is 10 db készült, amiket egy tálcán, alufóliával fedve, a hűtőben pihentettem 2-3 órán keresztül. A pihentetés után a grillrácson végezték, amin néhány perc alatt kellemes pirulósra sültek.


A hamburgerszószhoz nagyon apróra vágtam a csemege uborkát és az újhagymát, amiket a többi hozzávalóval elkevertem. A mikróban kissé felmelegítettem (30 mp) az egész keveréket, kóstolás után fűszereztem, végül ezt is a hűtőbe tettem fogyasztásig. 1-2 órát jó, ha pihen, hogy összeérjenek az ízek.


A grillen megpirítottam a félbevágott hamburgerzsemléket is, ebbe került aztán mindenféle földi jó. :)


Hozzávalók 10 hamburgerhez...
...a zsemléhez:
1 pohár (140 g) natúr joghurt, 2 dl tej, 0,5 dl olaj, 1 egész tojás, 2 csapott evőkanál cukor, 1 teáskanál só, 60 dkg BL55 liszt, 2 dkg élesztő, továbbá tej a kenéshez, szezámmag a szóráshoz;
...a húspogácsákhoz: kb. 1 kg sertéshús (tarja, a zsír zöme eltávolítva), 1 evőkanál só, 1 evőkanál bors;
...a szószhoz: 4 evőkanál tejföl, 4 evőkanál majonéz, 1 evőkanál mustár, 2 evőkanál ketchup, 5-6 db újhagyma (zöldje nélkül) apróra vágva, 2 db (kb. 8 cm-es) csemege uborka apróra vágva, 1-2 kortynyi (alma)ecet, 1 evőkanálnyi méz (selyemfű :P), picurka só és bors;
...és a többi: csemete jégsaláta levelek, (kígyó)uborka, (koktél)paradicsom, (új)hagyma.
Tovább olvasom...