A következő címkéjű bejegyzések mutatása: gyors/egyszerű. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: gyors/egyszerű. Összes bejegyzés megjelenítése

2014. január 14., kedd

Gyors citromkrémes desszert

"Villám" kategória, első helyezett. Angol citromkrémet készítettem, és már pár napja a hűtőben figyelt, de én még mindig nem kezdtem vele semmit. Végül ez lett a krém egy részéből. Nem recept, csak ötlet - hasonlókat rendszeresen készítek, pohárkrémnek vagy így, tálban rétegezve; szeretem, mert pár perc alatt összeállítható, és akár azonnal is fogyasztható.


A tejszínt a cukorral felvertem. A sajtot egy tálba tettem, átkevertem, és apránként hozzádolgoztam a tejszínt - az elején nem óvatoskodtam, amíg a mascarpone krémesebb lett, de a végén már óvatosabban forgattam bele a habot.
A tejszínes krém kb. egyharmadát a tál aljára simítottam, ezt kiraktam babapiskótával, majd a maradék krémmel befedtem. A tetejére simítottam a citromkrémet és hűtőben hagytam tálalásig.
6-12 órán belül a babapiskóta még ropogósabb benne, 24 óra alatt teljesen megpuhul.


Hozzávalók 4-6 főre:
200 ml habtejszín (30%), 40 g cukor, 250 g mascarpone, 1 tucat babapiskóta vagy amennyit a forma kíván, citromkrém ízlés szerint (kb. 2/3 része a linken szereplő adagnak; citromhéj helyett most narancshéjat reszeltem a krémbe, de nem attól, hanem a tojástól lett ilyen érdekes a színe, hogy akár narancskrémnek is eladhatnám :O).
Tovább olvasom...

2014. január 8., szerda

Húsgombócos tészta

Húsos tésztát ebben a formában készíteni éppen csak egy kicsivel több macera, mint hagyományosan, viszont változatosabbá, izgalmasabbá tehetitek az étkezéseket. A gyerekeimnek legalábbis kifejezetten bejönnek időnként ezek a miniatűr gombócok. :)


A szósz nagyjából annyi idő alatt készül el, míg a tésztát kifőzöm, így a víz felrakásával indítok.
A húst fűszerezem, sózom, egy nagy tojással összedolgozom. Eddig előre is elkészíthető, lehet pihentetni is 1-2 órán keresztül, de ha már fent van a tésztavíz, jobb nekilátni. Egy nagy serpenyőben kevés olajat hevítek, közben elkezdem a gombócozást. Nagyon picurka darabokat veszek a húsmasszából, kb. 2 cm átmérőjű (vagy még kisebb) golyócskákat formázok és a forró olajon körbepirítom ezeket. Mindig csak annyit teszek a serpenyőbe, amennyi kényelmesen elfér, ezután tányérra szedem a golyókat és jöhet a következő adag.


Időközben természetesen figyelem a tésztavizet, amikor felforr, sót, kevés olajat adok hozzá, belecsobbantom a tésztát és készre főzöm. A sütőt előmelegítem 190-200 °C-ra.
Ha szükséges, a gombócos serpenyőbe kevés olajat csorgatok, és az aprított hagymát megpárolom. A végén hozzáteszem a fokhagymát is. A sűrített paradicsomot a hagymához adom, finoman lepirítom, ezután beleteszem a(z aprított) paradicsomkonzervet. Fűszerezem*, sózom, összeforralom (ha szükséges, lehet pici vizet is hozzáadni), majd beleforgatom az apró golyócskákat és megvárom, míg rotyogni kezd. Ekkor a tűzhelyről leveszem és hozzáadom a kifőtt, lecsepegtetett tésztát. Összeforgatom; a tésztát érdemes apránként adagolni, mert az a cél, hogy a paradicsomos mártás mindenhol jól bevonja.
Megfelelő méretű tűzálló sütőtálba teszem a gombócos tésztát, reszelt sajttal megszórom a tetejét és az előmelegített sütőben a sajtot rápirítom a tésztára (a grill funkció jól jön, ha van). Forrón tálalom.


Hozzávalók...
...a húsgolyók fűszerezéséhez:
600 g darált sertés - vagy marhahús (vegyesen is lehet), 1 erős teáskanál só, őrölt bors, kevés oregánó, bazsalikom, 4 nagy gerezd fokhagyma reszelve, egy egész tojás;
...a mártáshoz: 2-3 evőkanál olaj, egy közepes fej vöröshagyma finomra vágva, 2-3 gerezd aprított fokhagyma, egy kis doboz (40 g) paradicsompüré, egy doboz (400 g) darabolt paradicsomkonzerv, csipet só és őrölt bors, bazsalikom, oregánó*, esetleg cukor;
...továbbá: 1 doboz (500 g) makaróni (víz, olaj és só a kifőzéséhez), ízlés szerint reszelt sajt (a tetejére).
*Fűszerezni ízlés szerint bárhogyan lehet, kinek mi a kedvence, ez vonatkozik a mártásra és a húsgolyókra is (de persze azonos ízvilág legyen, ne üssék egymást).
Tovább olvasom...

2013. november 9., szombat

Libazsíros pogácsa

...vagy "simán" zsíros :), de most éppen a közelgő Márton napra tekintettel a nemrégiben kisütött libazsír egy részéből készült.


Minimum munkás pogácsa ez is, mint majdnem mindegyik, amit mostanában készítek. :) A tésztához a lisztben elmorzsolom a zsírt, majd a többi hozzávalót is belemérem és hidegen összegyúrom. Folpackkal fedve egy éjszakára hűtőszekrénybe teszem. Másnap reggel még hidegen, 1-1,5 cm vastagságúra kinyújtom a tésztát és apró, úgy 2 cm átmérőjű pogácsaszaggatóval kiszúrom. Sütőpapíros tepsire rakom a kis korongokat és kelni hagyom 20-30 percig vagy amíg a sütő előmelegszik (200-210 °C).
Amikor a sütő bemelegedett, a pogácsák tetejét megkenem a tojásfehérjével, magokkal, sajttal megszórom és a sütőbe tolva addig sütöm, míg szép színt kapnak. Frissen mennyei, amikor a külseje finoman ropogós, belül viszont omlós a pogácsa, de a zsír miatt (bezacskózva) jól eltartható napokig - feltéve, ha marad. :)


Hozzávalók (nagy adag)...
...a tésztához:
500 g finomliszt, 250 g rétesliszt, 300 g libazsír, 300 g tejföl (20%), 3 tojássárgája, 25 g friss vagy 1,5 csomag (10 g) szárított élesztő, 20-20 g nádcukor és só, 1 evőkanál ecet, továbbá 1-2 evőkanál tej, ha szükséges;
...a tetejére: 1 tojásfehérje, magok (nigella, szezám, kömény...) és/vagy sajt.
Tovább olvasom...

2013. november 2., szombat

Zöldborsókrémleves

A zöldborsókrémleves nagyon finom, egyszerű leves, bár erőteljes borsóíze miatt nem mindenkinél nyerő. Nálam éppen igen, így időnként elkészítem, de azt hiszem arra még várnom kell, hogy a lányaim maguktól kérjék. :))


A hagymát felaprítom, kevés olívaolajon kissé megpirítom. Hozzáadom a zöldborsót, elkeverem, beleteszem az apróra kockázott burgonyát és felöntöm annyi vízzel, ami ujjnyira ellepi. Rászórok egy kanálnyi vegamixet, finoman sózom és főzni kezdem (nem szoktam lefedni).
Amikor már a borsó és a krumpli is puha, botmixerrel pépesítem és egy szűrőn átpasszírozom, hogy az esetleges héjdarabkák ne maradjanak benne. Újra tűzre teszem: tejszínt adok hozzá, megborsozom és ízlés szerint sózom (egy kevés mézet is csorgatok bele, de ez abszolút elhagyható -friss, zsenge borsónál nekem sem hiányzik-, esetleg cukorra cserélhető). Mielőtt újra felforrna, elzárom a tüzet az edény alatt.
Pirított hagymával/baconnel/kenyérkockával/sajttal... tálalom. Tálalásnál, különösen ha sűrűbb a leves, egy kis tejszínt is érdemes belecsorgatni.


Hozzávalók: 10 cm póré- vagy 1 közepes vöröshagyma, 400-450 g zsenge zöldborsó (mirelit vagy szezonban friss), 1 nagyobb szem burgonya, 1 evőkanál házi vegamix, 2-3 dl tejszín (30%), só, frissen őrölt bors, méz/cukor, ízlés szerinti levesbetét.
Tovább olvasom...

2013. szeptember 30., hétfő

Boszorkánypogácsa

A boszorkánypogácsa kicsit inkább az adventhez kapcsolódó sütemény, de ettől függetlenül év közben is bármikor megsütöm, amikor megkívánjuk. Ideális vendégváró: egyik legnagyobb előnye, hogy egyszerűen lehet egy alaptésztából több ízváltozatot létrehozni, hiszen elég a beforgatáshoz használt olajos magvakat és a betöltendő lekvárokat variálni, máris többféle sütit kaphatunk eredményül.


Előző nap kissé előre dolgozom, attól függően, milyen magvakat használok. A mandulát leforrázom és megfosztom a barna héjától, a mogyorót sütőben megpirítom és ezután ledörzsölöm a héját, a dióval nem szoktam semmi extrát kezdeni, de egy serpenyőben azt is elő lehet kissé pirítani.
A puha vajat a robotgép középső fokozatán habosra keverem a cukorral, majd hozzáadom a tojások sárgáját és azzal is kihabosítom. Belekeverem először a vaníliakivonatot és egy kis csipet sót, majd a mixert alacsony fokozatra kapcsolva a liszteket és a szódabikarbónát is. A tésztából 20 g-os darabokat veszek ki, ezekből golyókat formázok, majd egy tálcára sorakoztatva, 20-30 percre a hűtőbe teszem (ha keményebb a tészta, a hűtés akár el is hagyható).


A sütőt előmelegítem 170 °C-ra. Késes robotgépben a magvakat egymás után durvára aprítom. A tojásfehérjéket felverem (kábé tejföl sűrűségűre, nem kell keményre). A golyókat kiveszem a hűtőből és először a felvert fehérjébe, majd a felaprított mandulába/mogyoróba/dióba forgatom. Sütőpapíros tepsire ültetem a golyókat, amiknek a közepét a hüvelykujjammal benyomom, ezáltal egy kis mélyedést hozok létre. Ebbe a mélyedésbe alaposan kikevert sütésálló lekvárt (most ribizlizselét) kanalazok, végül az előmelegített sütőben 12-14 percig sütöm. Rövid (4-5 perc) pihenés után átteszem a tepsiből egy rácsra és azon hagyom kihűlni a süteményeket.
Néhány süteményt szoktam "bunda" nélkül hagyni, ezekre csokoládét csorgatok, de ezt természetesen a magvakba forgatott változatnál is lehet alkalmazni. Ha nincs sütésálló lekvár itthon, akkor többnyire a mélyedések kialakítása után sütöm meg a sütiket és csak a sütőből kivéve töltöm meg.


Hozzávalók kb. 40 darabhoz...
...a tésztához:
300 g puha vaj, 130 g kristály- vagy világos nádcukor, 3 tojássárgája, pici só, 2 teáskanál vaníliakivonat, 200 g Graham liszt, 160 g finomliszt (vagy összesen 360 g finomliszt), 3 g szódabikarbóna;
...a bevonáshoz és a töltéshez: 2-3 tojásfehérje, 250-300 g mandula/dió/mogyoró, valamint (sütésálló) lekvár ízlés szerint.
Tovább olvasom...

2013. szeptember 23., hétfő

Sütőtökös cookie

Hölgyeim és Uraim, bemutatom a "betyárjó" kategória győztesét. Ez a süti valami szuper, az elkövetkező hónapokban egészen biztos, hogy sokszor lesz barátunk. Sütőtököt utáló kisebbik leánykám 3 méretes darabot eltüntetett belőle még langyosan, persze csak miután gyanakodó arckifejezéssel és a "fúj anyu, ezt most tényleg muszáj megkóstolnom?" típusú szemforgatás kíséretében beleharapott az enyémbe... Azt azért látni kellene, hogy milyen arcot tud vágni, amikor rájön, hogy előítélet ide vagy oda, ez (nem kicsit) finom! :D


A sütőt előmelegítem 180 °C-ra. A sült, kihűlt sütőtököt (az előző napi sült tök maradéka éppen tökéletes) kihámozom a héjából és egy kis olajjal selymesre turmixolom.
A lisztben eloszlatom a sót, a fűszerkeveréket, a szódabikarbónát és a sütőport. A puha vajat elkezdem kikeverni (azaz a tálas mixer) a cukrokkal, 2-3 perc után hozzáadom először a sütőtökpépet, majd a tojásokat, végül 1-2 teáskanál vanília eszenciát. A gépet kikapcsolom és egy szilikon spatulával - 2-3 részletben - belekeverem a vajas tökbe a lisztet.
Sütőpapírral bélelt tepsi(k)re (két evőkanál segítségével) kb. 4 cm átmérőjű gömböket halmozok, egymástól 2-3 ujjnyi távolságra. A tetejüket megszórom 1-1 csipet szeletelt mandulával (vagy vágott dióval, mogyoróval) és a sütőbe tolva 16-17 percig sütöm a süteményeket. A sütési idő függ a mérettől - akkor jó, amikor a süti a talpánál, illetve a tetején a mandula és 1-2 kiálló csúcsocska :) pirulni kezd. Pufók, formás cookie-kat varázsolok elő a sütőből, amiket 3-4 perc pihentetés után átteszek egy rácsra, hogy azon hűljenek ki.
Nagyon puha, ízes-illatos sütiket kapok, ritkán lelkendezem, de eeez...mmmmm! :)


Hozzávalók: 100 g puha vaj, 200-250 g cukor (világos nádcukor és kristálycukor felesben - ha nagyon édes a tök, elég a kevesebb, ha ízetlenebb, mehet a több), 230-250 g sült tök bél, 20 g olívaolaj, 2 kisebb tojás, 1-2 teáskanál vanília eszencia, 350 g finomliszt (a tök nedvességtartalmától függően lehet, hogy +- igazításra szorul), 2,5 teáskanál mézeskalács fűszerkeverék, pici só, 1 teáskanál sütőpor, 1 teáskanál szódabikarbóna, továbbá 50 g szeletelt mandula vagy vágott dió/mogyoró a sütik tetejére.
Receptötlet innen.
Tovább olvasom...

2013. szeptember 11., szerda

Banános-zabpelyhes muffin

Régen jelentkeztem már, háttérbe szorult mostanában a blog, ráadásul rendszeresen elkutyulom a receptes cetlijeimet, így hiába készül el a kép, a recept nélkül sokat nem ér. :D Igyekszem azért vissza-visszatérni, most éppen ezeket az aprócska muffinokat sütöttem az uzsonnás dobozba - mert itt az ősz, az iskola, és a hétévesnek nem kielégítő a menzakaja. :)


A sütőt előmelegítem 190 °C-ra (170 °C+légkeverés). A zabpelyhet megőrölöm (nem kell teljesen finomra), belekeverem a sütőport és a sót, beleforgatom a mazsolát (csokicseppeket is lehet beleszórni).
A cukrokat a vajjal és a tojással simára keverem, hozzákeverem a villával pépesre tört banánt, majd felváltva 2-3 részletben a zabpelyhes keveréket és az írót (nem kell sokáig kevergetni). Tapadásmentes, 24-es mini muffinformába kanalazom a tésztát, majd az előmelegített sütőbe tolom és tűpróbáig sütöm. Gyorsan megvannak: ha a muffinok széle már megpirult, akkor kb. jó is - a beleszúrt fogpiszkáló még nedves, amikor kihúzom, mert ez egy eléggé szaftos tészta (de tészta már ne ragadjon rá!). Pár perc után rácsra szedegetem és hagyom kihűlni. Szerintem frissen, max. másnaposan a legfinomabb, tovább nem érdemes tartogatni, de nem is marad belőle. :)


Hozzávalók: 200 g zabpehely megőrölve (kávédaráló), 4-5 g sütőpor, 40 g mazsola (vagy mazsola+csoki, vagy csak csoki, vagy kinek mi...), pici só, 10 g vaníliás cukor, 30 g nádcukor, 3 kisebb tojás (vagy 2 XL), 80 g olvasztott vaj, 1 érett banán (kb. 100 g a tiszta súly), 160 ml író (vagy ugyanennyi tej+egy korty ecet).
Tovább olvasom...

2013. július 31., szerda

Áfonyás kenyér

Egyszerű sütit szerettem volna készíteni áfonyával, erre a finomságra esett a választásom. A tésztája pont megfelelően (azaz nem túl) édes, szaftos, finoman vaníliás, az áfonya pedig csodás benne. Lehetne más? :)
Muffinformában is érdemes kipróbálni, egy kis áfonyás-citromhéjas-mascarponés krémkoronával egészen pazar lehet. ;)


Gyorsan összerakható süteményről van szó, így a sütő előmelegítésével érdemes indítani (180 °C).
A vajat megolvasztottam, kikentem vele (egy kenőecset jól jön) egy gyümölcskenyér formát (ha nagyon meleg van a konyhában, érdemes bedugni a hűtőbe). A lisztet elkevertem a sütőporral és a sóval. Az áfonyát leöblítettem és egy szűrőben hagytam lecsepegni.
Egy habverő segítségével a tojást a cukorral fehéredésig kevertem, majd a maradék olvasztott, de már nem meleg vajat hozzácsorgatva kihabosítottam. Hozzákevertem 2-3 részletben az írót*, majd a vanília eszenciát.
A lecsepegtetett áfonyát egy szilikon lapát segítségével összeforgattam a liszttel, ebbe belecsorgattam az írós-cukros keveréket és a lapáttal összekevertem (a muffintésztához hasonlóan ezt sem szabad túlkeverni!). A masszát a formába simítottam és az előmelegített sütőben tűpróbáig sütöttem. Kb. 1 óra alatt sült át - függ a sütőtől, formától..., ha nagyon pirul a teteje, akkor érdemes fóliával letakarni sütés közben.
Rácsra borítva hagytam kihűlni, ujjnyi szeletekre vágva tálaltam. Este sütöttem és csak másnap vágtam meg, így is remek volt, de szerintem langyosan is szuper lehet. :)


Hozzávalók: 275 g liszt, 10 g sütőpor, fél teáskanál só, 250 g fekete/kék áfonya, 1 tojás, 200 g cukor, 100 g vaj, 300 ml író (*vagy 290 ml tej+10 ml citromlé), 10 ml vanília eszencia.
Ebből a receptből.
Tovább olvasom...

2013. július 26., péntek

Málnaöntet

Nos, nem ma készült, de még van málna és a folytontermő fajtákon még lesz is őszig, így később is el lehet készíteni. Egyszerű öntet, palacsintákhoz, desszertekhez remek, vaníliafagyira csorgatva pedig egyenesen király, főképp ha egy kis csokiöntet is kerül mellé! ;)


Nekem kell a mag ebbe az öntetbe, na nem az egész, mert az úgy sok(k), de egy kevés szerintem kifejezetten jót tesz neki, így eszerint készítem. A málna kétharmadát a vízzel és a cukor kétharmadával felfőzöm, amíg a szemek megpuhulnak, szétesnek. Ekkor átpasszírozom egy nagyobb lyukú szűrőn, és a magmentes málnapépet újra tűzre teszem. Hozzáadom a maradék cukrot és málnát, majd öntet sűrűségűre főzöm (hűlés közben kissé tovább sűrűsödik). Főzés közben egy-két alkalommal lehabozom, ha szükséges, valamint a főzés utolsó néhány percében hozzáadok egy kis vaníliamagot és pici citromsavat is.
Csírátlanított üvegekbe töltöm, lezárom és száraz dunsztban hűtöm ki. Felbontás után hűtőben érdemes tárolni. Ugyanezzel a módszerrel lehet más gyümölcsökből is öntetet készíteni (vegyes erdei gyümölcs, szamóca, áfonya...).


Hozzávalók (2-3 kisebb üveghez):
650 g málna, 300 g cukor, 200 ml víz, késhegynyi vaníliamag, késhegynyi citromsav.
Tovább olvasom...

2013. július 24., szerda

Padlizsánkrém

Írhatnám, hogy "a legfinomabb" padlizsánkrém, de ugye minden szubjektív és nekem kicsi az arcom (mondom, hogy minden szubjektív :D).
Marcsi kolléganőm beblogolódott kreálmánya volt az a padlizsánkrém, ami életemben először valóban ízlett. Ezen mondjuk nem igazán kell csodálkozni, mert nem szeretem a padlizsánt - grillezve még csak-csak megeszem, de padlizsánkrémből korábban még egy sem nyert meg magának. Így aztán már az is nagy szó, hogy amikor Marcsi az elmúlt ősszel először megkínált a maga krémjével, egy életem egy halálom megkóstoltam. Most pedig már magam készítem. ;)
A krém (szinte) csak padlizsánból és fűszerekből áll. És igen, ez a titka, azaz semmi olaj, semmi majonéz - voltaképpen azt hiszem, ez egy mások számára félkész padlizsánkrém. :) Könnyű, pirítóson nem csak nekem volt meggyőző: mr.egy sem szereti a tojásgyümölcsöt, de ebből repetázott és bánatos arckifejezéssel kérdezte meg, hogy biztosan le akarom-e fagyasztani a maradék két doboznyit, valamint a nővéremet is megnyerte, igaz ő csak néhány csipetnyit nyúlt ki abból az adagból, amit a fotóhoz mentettem meg. Egyébként ő kérte a receptet, a heti nagypiac előtt hozom is. :))


Na szóval, a padlizsánt megmosom, végeit levágom. Jöhet a faszenes grill vagy vaslapos sütögetés a tűzhelyen, és hasonló nyalánkságok, de én csak kis mennyiséget készítettem és vaslapom nincs, így egy tepsiben betoltam a sütőbe. 180 °C, 2-3 alkalommal ránéztem, megforgattam a padlizsánokat és addig sütöttem, amíg jól megpuhultak (nem tudom, úgy bő 1 óra lehetett?). Ezután még forrón lehúztam a héjukat és az időközben megtisztított vörös- és fokhagymával együtt ledaráltam (én húsdarálón, de kinek a pap...).
A fűszerek mennyisége ízlés kérdése, ízesítés közben tehát kóstolgatni kell a krémet és így kisakkozni, hogyan jön be leginkább. A lényeg, hogy a hagymák mellett legyen benne padlizsánonként kb. 1 erős evőkanál mustár, 1-2 teáskanál cukor, valamint só, őrölt bors, frissen facsart citromlé és csipetnyi oregano (szárított). Alaposan összekeverem - frissen is finom, de ha áll egy napot a hűtőben, még jobb lesz.
Télre - illetve azt a mennyiséget, amit néhány napon belül nem fogyasztunk el - a legegyszerűbb megfelelő adagokban, fagyasztva elrakni. Később - télen/tavasszal/bármikor - fogyasztás előtt a hűtőszekrényben kell hagyni kiolvadni. Nyár végén tetőzik a padlizsánszezon, olyankor érdemes télre elraktározni belőle - részemről ki fogom próbálni nagyobb mennyiségben, grillezve is. ;)


Hozzávalók 1 padlizsánhoz (cca.): 1 kisebb-közepes vöröshagyma (lehet gyengébb hagymát is választani), 2-3 nagyobb gerezd fokhagyma*, 1 evőkanál citromlé, 1 púpozott evőkanál mustár, 1-2 teáskanál cukor, só, őrölt bors, morzsolt oregánó.
Én most 4 nagy padlizsánból készítettem - kb. 1,75 kg volt. 3 közepes vöröshagymát, 1 jó fej fokhagymát (12-14 gerezd), 1 citrom levét, 5 evőkanál mustárt, kb. 2 evőkanál cukrot, valamint frissen őrölt himalaya sót és fekete borsot, továbbá 1-2 teáskanálnyi szárított szurokfüvet tettem hozzá.
*Megjegyezném, hogy a fokhagyma nyersen, ebben a mennyiségben egyrészt csíp (és ez jóóó), másrészt nem nevezhető gyomorbarátnak (és ez rossz), tehát aki érzékeny rá, az inkább kevesebbet használjon vagy legalábbis ne ujjnyi vastagon kenje a pirítósra a frissen elkészült krémet. :)
Tovább olvasom...

2013. július 17., szerda

Egresleves

Kedvenc leves, gyerekkoridéző, imádom! :)
Anno a dédnagyanyámnál több piszkebokor is megfért a telek határában, így nála mindig lehetett "legelészni", de ahogy az öregek elmentek, fokozatosan a piszkebokrok is eltűntek az életünkből. Ma már nem divat a szúrós, nehezen hozzáférhető gyümölcsök tartása, pedig csodás, vitamindús és nagyon szeretni való kis bogyócskák érnek ezeken a bokrokon. A piacon is ritkán fordul elő, többnyire helybéli idős nénik, bácsik ácsorognak 1-1 doboz fölött, már amikor egyáltalán eladják a nehezen leszüretelt gyümölcsöt, így dupla öröm volt, hogy nemrég sikerült egy méretes adagot bezsebelnem és kétszer is tudtam levest főzni belőle. Többnyire a magam örömére, de úgy vettem észre, hogy kisebbik leánykámnak is ízlett. :)


A leves olcsó, nagyon egyszerű és gyorsan elkészül. Részemről édesen szeretem, a savanykásabb gyümölccsel nagyon jól passzol az édes lé, de ez természetesen ízlés dolga. A fahéjat viszont nem érdemes elhagyni/lecserélni, csak egy leheletnyi kell belőle és igazán jól harmonizál a köszmétével. :)
Az egrest megtisztítom (végeit eltávolítom). A víz kábé kétharmadával (5 dl) addig főzöm, amíg megpuhulnak és szétnyílnak a szemek. Ekkor a keményítőt feloldom egy kis vízzel, és hozzákeverem a tejfölt. A maradék vízzel visszahűtöm a levest és behabarom a tejfölös keményítővel. Cukorral, csipetnyi fahéjjal ízesítem és újraforrásig főzöm.
Kihűtve, szobahőmérsékleten tálalom.


Hozzávalók: 600 g egres, 0,7 l víz, 20 g étkezési keményítő, 100 g tejföl, csipetnyi fahéj, cukor ízlés szerint.
Tovább olvasom...

2013. június 25., kedd

Zöldborsós karaj

Gyerekkori ízemlék, anyum főzött időnként zöldborsós húst és én nagyon szerettem. Az ő receptje nincs meg, saját kútfő alapján készítem, de az íze ott van :) , úgyhogy hasonló lehet az övéhez. Viszonylag gyors és egyszerű, hazai ízvilágú étel, időnként érdemes elkészíteni - főleg most, hogy a tikkasztó meleg is enyhülni látszik. ;)


A sertéskarajt leöblítem, szárazra törlöm és kb. 5-7 mm-es szeletekre vágom. Kissé meg lehet püfölni, én nem szoktam. Sózom, borsozom és lisztbe forgatom, majd olajon lepirítom a szeleteket, amiket ezután egy tányérra szedek.
Megtisztítom és felaprítom a hagymákat. A serpenyőben, amiben előzőleg a húst pirítottam, elkezdem megpárolni a vöröshagymát, majd amikor már üvegesedik, hozzászórom a fokhagymát, elkeverem és egy percig együtt is párolom. A hagymát megszórom őrölt (csemege) pirospaprikával, elkeverem, kevés vízzel felöntöm és alaposan kiforralom. Ha a víz java elpárolog, mielőtt a hagyma megpuhulna, pótolom - ezután a hagymát egy szűrőn áttöröm. A hagymás szaftot a serpenyőben felforralom és belehelyezem a hússzeleteket, valamint a borsót (ha mirelit borsót használok, azt csak akkor adom az ételhez, amikor a hús már majdnem puha). Annyi vízzel öntöm fel, ami szűken ellepi. Paradicsomot adok hozzá, paprikakrémekkel, sóval (óvatosan, mert a paprikakrém is sós) és borssal ízesítem, lefedve puhára főzöm. A főzés végén, ha szükséges, tovább ízesítem, illetve amennyiben a szaft túlságosan híg lenne, hagyni kell a főzés utolsó pár percében párologni.
Párolt rizzsel tálalom, kovászos uborkát kínálok mellé.

 
Hozzávalók: 600 g sertéskaraj (szárnyashúsból, pl. csirkemellből is készíthető), 450 g zöldborsó, 1 nagyobb fej vöröshagyma, 1-2 gerezd fokhagyma, 1 paradicsom, 2-2 teáskanál csípős és csemege paprikakrém, olaj, só, őrölt csemege paprika, őrölt bors, kevés liszt.
Tovább olvasom...

2013. június 19., szerda

Meggyes "sajttorta" pohárban

Nagyon egyszerű desszert, ami ráadásul a készleten lévő hozzávalók függvényében remekül variálható. Mutatós: alkalmakra, vendégeknek; gyors: hétköznapokra a családnak - a kettő kombinációjából nálam vasárnap készült, apák napjára. ;)


Az alapja keksz: lehet vajas vagy zabpehely vagy bármilyen, lehet házi vagy készen vásárolt - nekem egyik kedvencem a csokikrémes szendvicskeksz, ezt tettem most hozzá, a savanykás meggyel jól passzoltak. A legegyszerűbb változatban elég a kekszet csak összetörni, de lehet a durva "kekszmorzsát" olvasztott vajjal összeforgatni, illetve lehet ez utóbbit sütőben kissé megpirítani is - én most így készítettem, tehát a kekszet durvára törtem, kevés olvasztott vajjal elkevertem, majd egy sütőpapíros tepsire szórva finoman megpirítottam.
A krém alapja tejszínes krémsajt, nálam mascarpone. Ez keverhető joghurttal és/vagy tejszínhabbal - én utóbbinál maradtam: a mascarponét egyszerűen összeforgattam a cukorral felvert tejszínnel. (Édesebb gyümölcsnél szeretem a joghurtos változatot is.)
A gyümölcsös réteghez: a meggyet kimagoztam és lecukrozva, egy evőkanál rummal meglocsolva állni hagytam, hogy levet engedjen (tökély: 1 éj a hűtőben). Ezután a gyümölcsöt átszedtem egy lábaskába 3-4 evőkanál lével együtt, kevés fahéjat, valamint egy darabka vaníliarudat adtam hozzá és összeforraltam. Hagytam kihűlni.
Rétegezés: a pohárkában alulra kerül a keksz, rá a krém, végül a kihűlt meggyöntet. Hűtőben 1-2 órát érdemes állni hagyni. Én általában az öntetet külön hűtöm és csak tálalás előtt teszem a desszert tetejére, de természetesen teljesen összeállítható hűtés előtt, csak ekkor a meggy levét érdemes a főzés végén sűríteni egy kis keményítővel.


Belekerültek 4 desszertes pohárkába...
...a kekszalapba:
kb. 60 g keksz, 1 evőkanál olvasztott vaj (elhagyható);
...a sajtkrémbe: 250 g mascarpone, 200 g tejszín (30%), 1-2 teáskanál (házi vaníliás) cukor;
...a meggyöntetbe: 500 g magozott meggy, 80 g cukor, 1 evőkanál rum, kevés fahéj, 3-4 cm vaníliarúd, esetleg teáskanálnyi étkezési keményítő.
Tetszik? A poharak a SütniFőzni.hu-ról érkeztek a konyhámba. :)
Tovább olvasom...

2013. május 28., kedd

Meggyes-ribizlis (vajas) piskóta

Ritkán készítem ezt a piskótát, olyankor gyümölcsökkel, leginkább meggyel megszórva sütöm. Nagyon finom, szeretjük is, bár az igazat megvallva nekem az a vizes piskóta a legfinomabb, amit még a mamám tanított gyerekkoromban. :)


A sütőt előmelegítem 190 °C-ra, a meggybefőttet szűrőbe teszem - most mirelit fekete ribizlit is tettem hozzá. A tojásfehérjéket kemény habbá verem. A puha vajat (robotgéppel) habosra keverem a cukorral és egy csipet sóval, és egyenként hozzádolgozom a tojások sárgáját is. Alaposan kihabosítom. A vajas masszát kézi habverővel összeforgatom a sütőporral elkevert liszt felével, majd óvatosan beleforgatom a fehérjehabot, végül a maradék sütőporos lisztet. Sütőpapírral bélelt tepsibe simítom a masszát.
A gyümölcsöket megszórom 1-2 csipet liszttel, összeforgatom, majd a tésztára szórom. Az előmelegített sütőbe tolom a tepsit, kb. 10 perc elteltével mérsékelem a hőmérsékletet 160-170 °C-ra és tűpróbáig sütöm a piskótát. Kihűtve, (vaníliás) porcukorral megszórva, kisebb kockákra szeletelve kínálom.


Hozzávalók: 200 g puha vaj, 200 g cukor (egy része lehet vaníliás), csipet só, 6 normál méretű tojás, 250 g finomliszt, 10 g sütőpor, 250-350 g meggybefőtt és fekete ribizli (szezonon kívül mirelit és/vagy befőtt, szezonban friss), illetve más tetszőleges gyümölcs, további 1-2 csipet liszt a gyümölcsökre.
Tetszik? A tányér a SütniFőzni.hu-ról származik. :)
Tovább olvasom...

2013. április 15., hétfő

Medvehagyma krémleves

A legegyszerűbb minimál levesek egyike: gyors, finom, kellemesen medvehagymaízű.


Az újhagymát nagyobb darabokra vágom és megfuttatom az olaj és vaj keverékén. Megtisztítom és felkockázom a burgonyát, a hagymához adom, kissé átforgatom, majd felesben vízzel és zöldségalaplével felöntöm. Kevés sót szórok hozzá és addig főzöm, amíg a krumpli teljesen megpuhul.
Ekkor ha szükséges, még utánasózok, kevés borsot őrölök rá, majd az egészet botmixerrel pépesítem. Újraforralom a levet, elzárom alatta a tűzhelyet. Beleszórom a megmosott, leszárogatott és felaprított medvehagymát, majd ezzel együtt ismét pépesítem a levest. Kész is. :)


Hozzávalók: 2-3 szál újhagyma (zöldjével együtt), 1-1 evőkanál vaj és olaj (a vaj kiváltható olajjal és akkor nem tartalmaz tejterméket a leves), 3 közepes burgonya, 0,5 liter víz és 0,5 liter zöldségalaplé (vagy összesen 1 l víz és egy zöldségleves kocka), kevés só, őrölt bors, ízlés szerint 1-2 csomag medvehagyma.
Ha esetleg sűrű lenne a leves, akkor vízzel, tejjel vagy tejszínnel lehet az újraforralás előtt hígítani, ha pedig híg, akkor 1-2 teáskanál vízben elkevert keményítővel lehet sűríteni.
Tovább olvasom...

2013. április 7., vasárnap

Áfonyás sajttorta

Előre leszögezem, hogy nem jó helyen jártok, ha a tökéletes sajttorta készítésének minden (vélt) trükkjét szeretnétek megtudni, mert nagy tapasztalattal nem rendelkezem a témában. Ráadásul szerintem még sosem sikerült a nagykönyv szerinti sajttortát megsütnöm (illetve olyat, amit állítólag annak tartanak).


Persze minden viszonyítás kérdése, és a sajttorta elég változatosan elkészíthető, pl. lehet omlós tészta az alapja, vagy egyszerűen vajjal összekevert keksz is. Nekem utóbbi a kedvenc, zéró munkával is siker. A kekszes alapot lehet muffinformába simítani vagy hasábba, tortaformába, én általában az utóbbit alkalmazom. A krém alapja tejszínes sajt+tojás, némi cukor, esetleg egy kis ízesítés: vanília-, narancseszencia, stb. A krém legyen vastag, a tészta meg vékony. Van, amikor csak mascarponét használok, és van amikor a mascarpone mellé egyéb krémsajt kerül, most éppen ún. friss sajt. Ez kicsit sós, tehát egy más ízvilág, mint a mascarpone, de bejön.
Nálam ennyi a lényeg, semmi más. A tortát hajlamos vagyok kissé túlsütni, mert az első alkalommal khmm, hát recept szerint "percre" sütöttem, persze így túl korán került ki a sütőből és érdekes lett a végeredmény, jobb házakban is előfordul az ilyen... :D Szóval azóta inkább később, mint korábban, de eddig még mindegyik nagyon ízlett. :)


A művelet a sütő előmelegítésével kezdődik: kábé 160 °C-ra kapcsolom. A vajat megolvasztom, a kekszet mozsárban megtöröm, a kettőt összekeverem és egy sütőpapírral bélelt kapcsos tortaformába simítom. Hűtőbe teszem.
A krém következik - könnyű megjegyezni: 250 g sajthoz 1 méretes tojást adok. A cukor kóstolás alapján megy bele, teljesen mascarponéból készítve akár el is lehet hagyni, bár én mindig teszek bele valamennyit. A hűtőből előzetesen már kikészített (a szobahőmérséklethez közeli) tojásokkal és sajtokkal dolgozom. A sajtot kikeverem, hozzáadom a porcukrot (kóstolás). Ezután belekeverem a tojásokat, egyiket a másik után, az előzőt mindig teljesen eloszlatva. Ha éppen nem felejtem el, mehet bele 1-2 teáskanál vaníliaeszencia vagy egyéb ízesítő is.
Na itt gyorsan beszúrom, hogy olvasmányaim szerint ezt az egész kavarós műveletet kézi habverővel illik elkövetni, a krémet nem túl(ke)verve, de én géppel szoktam, alacsony fokozaton. Állítólag ha túlkeverjük, akkor reped a torta teteje, de mivel én mindig pakolok valami gyümölcsöt rá, megmondom őszintén, nem nagyon szokott meghatni a kérdés.
A hűtőből kiveszem a kekszalapot, rásimítom a sajtkrémet, a tetejét megszórom fagyasztott (vagy friss) áfonyával (vagy más bogyós gyümölccsel), majd az előmelegített sütőbe tolom. Nem árt egy tepsit a forma alá tenni, nekem legalábbis szokott némi lé szökni a forma illesztéseinél. Addig sütöm, amíg megszilárdul, de a közepe még "remegős" - ez úgy egy óra után szokott bekövetkezni.
A kikapcsolt sütőben, résnyire nyitott ajtónál hagyom hűlni, amíg a sütő kihűl, ezután hűtőbe teszem egy éjszakára. Tálalás előtt hámozom ki a formából és teszem tortatálra.


Hozzávalók egy 18 cm-es formához...
...a kekszalaphoz:
90-100 g keksz (most pontosan 95 g lett, SK mogyoróvajas tallérokat és egy csomag jó reggelt kekszet használtam hozzá), 40-50 g olvasztott vaj (amennyivel éppen összeáll a keksz);
...a krémhez: 250 g mascarpone, 200 g krémsajt (friss sajt, frischkäse), 80 g porcukor (vagy ízlés szerint), 2 egész tojás, kevés vanília eszencia;
...a tetejére: 2 maroknyi (mirelit) fekete áfonya.
Tovább olvasom...

2013. március 19., kedd

Fahéjas keksz

Család szerint tejbegrízkeksz. Hogy miért? Mert ez a keksz hozza a tipikus retro tejbegrízérzést...tudjátok, azt, amikor nem édesítitek főzésnél a grízt, hanem utólag szórjátok meg kristálycukorral. :) Mmmm! Belül puha és omlós, kívül viszont finoman (és fahéjasan) ropogós. ;)


Így készült: a puha vajat és a nádcukrot (tálas) mixerrel habosítani kezdtem. Néhány perc után beleütöttem egy tojást is, majd sorban belekerült a só, a vaníliakivonat, valamint a fahéj. Legvégül - immár kézzel - néhány mozdulattal a sütőporos lisztet is beledolgoztam.
Tenyereim között aprócska golyócskákat görgettem: olyan kisebb diónyi méretűeket. Ezeket meghempergettem a fahéjas cukorban, sütőpapíros tepsire tettem, finoman lelapítottam, végül 170 °C-on úgy 10 perc alatt készre sütöttem.
Az eredetije szepy recept, kööösziii! :)


Kóstoljátok meg melegen is úgy, hogy a tetejére egy nagy tejszínhabkupacot nyomtok és hamm - na az az igazán tuti! :))) Persze kihűlve is szuper, csomagolni is lehet belőlük a gyerkőcnek a suliba (lánykám és a barátai legalábbis díjazni szokták az ilyesmit). Fahéjrajongóknak pedig abszolút kötelező darab!


Hozzávalók: 110 g vaj, 140 g világosbarna nádcukor, 1 (igen) nagy házi tojás, csipet só, 2-3 teáskanál vaníliakivonat, 1 csapott teáskanál őrölt fahéj, 1 púpozott teáskanál sütőpor, 320-340 g liszt, továbbá a forgatáshoz kb. 10 g őrölt fahéj és 30 g kristálycukor.
Tovább olvasom...

2013. március 13., szerda

Mogyoróvajas-kakaóbabos keksz

Mogyoróvaj.
A párom villámgyorsan jutott el az "ez de rossz"-tól (1. kanál), a "hmm, nem is olyan rossz"-on (2. kanál) és a "teee, ez egész jó"-n (3. kanál) át, a "hát ez tök jó"-ig (4. kanál). Ezen a ponton kanál el és jöhet a süti - majd egyszer elmélyedek a témában és kitalálom, hogy melyik a kevésbé hízókúrás. :P
A süti igen jó darab, elsőre nem mertem eltúlozni benne a mogyoróvajat és így nagyon kellemes lett, nekem pláne, mivel az egyik személyes kedvencemet (kakaóbab) társítottam mellé. :)


Mondtam már ugye, hogy jó kis süti? Kell egy tálas mixer és akkor még munka sem sok van vele. Elsőként bekapcsolom a sütőt (190 °C) - amíg bemelegszik, éppen elkészülök.
A mixer táljába mérem a puha vajat és a cukrokat, majd alacsony fokozaton, a gép habverőivel dolgoztatni kezdem. Amikor már kellemesen kihabosodik, beleütöm a tojást és hagyom tovább dolgozni a gépet. Közben mehet bele a vaníliakivonat, majd a mogyoróvaj, ezután a forró vízbe kevert szóda, legvégül a liszt és a kakaóbab.
Két kis teáskanállal kisebb diónyi gombócokat rakosgatok a sütőpapírral bélelt tepsikbe (2-3 ujjnyi távolságot nem árt tartani, mert terülnek) és egymás után, kb. 8-10 perc alatt, kisütöm a sütiket (érdemes hagyni, hogy szép színt kapjanak, akkor ropogósabbak lesznek). Rácson hagyom kihűlni.


Hozzávalók 36-40 kisebb kekszhez: 110 g vaj, 75 g nádcukor, 75 g kristálycukor, 1 közepes tojás, 2 teáskanál vaníliakivonat, 100 g mogyoróvaj, 1/2 teáskanál szódabikarbóna 2 teáskanál forró vízben elkeverve, 150 g finomliszt, 20 g pirított-tört kakaóbab.
Tovább olvasom...

2013. február 27., szerda

Szárzeller krémleves

A gumós zellert kevésbé, ellenben a halványított zellert nagyon bírom. Szerencsére időnként kapható nálunk is, így ebből készítettem krémlevest a hétvégén a vendégeinknek - részemről napokig ellennék vele. :)


A zellerszárakat megmosom, a legbelső néhány, vékonyabb szárat félreteszem, a külső, vastagabb szárakat nagyobb darabokra vágom, majd 1-2 evőkanál vajon párolni kezdem. Közben a krumplit meghámozom, feldarabolom, és a zellerhez keverem. Felöntöm annyi vízzel, ami éppen ellepi, kevés ételízesítőt adok hozzá, sót és borsot, esetleg egy kis chilipelyhet őrölök bele. Fedő alatt puhára főzöm.
Amikor a zöldségek megpuhulnak, botmixerrel pépesítem a levest, ezután annyi tejjel öntöm fel, amennyivel kellemesen krémes lesz - a hígítás opcionális: lehet hígabbra és lehet sűrűbbre is készíteni, kinek melyik szimpatikusabb. Ha szükséges, még ízesítem, majd addig főzöm, amíg éppen felforr.
Levesbetétként a maradék zellerszárat apró csíkokra vágom, de lehet kenyérkockákat is pirítani bele, illetve most éppen diós kenyeret sütöttem és azt ettük frissen, langyosan hozzá, szerintem nagyon finom volt vele. :)


Hozzávalók: 1 angol/halványított zeller (kb. 500 g), 3 közepes-nagyobb burgonya (lehet kevesebbet is belefőzni, ha valaki intenzívebb zellerízre vágyna, illetve el is lehet hagyni, de ekkor keményítővel sűríteni kell a végén a levest), 1 evőkanál vaj (vagy olaj), só, bors, chilipehely, 1-2 teáskanál ételízesítő (vegamix), víz és tej.
Tovább olvasom...

2013. február 25., hétfő

Puncstekercs

Nagyon szeretem a puncstortát, de készíteni ritkán szoktam. Egyrészt mert macerásnak tartom a súlyozgatást, másrészt tortát én többnyire csak valamilyen alkalomra készítek és az utóbbi időben nem nagyon van lehetőségem 1-2 óránál többet szánni egy-egy darabra. Ezt a tekercset a torta kiváltására találtam ki: egyszerű, ugyanakkor finom és szerintem ünnepekre is tökéletesen megfelelő sütemény, ami még maradékhasznosításra is kiváló. Most a múltkor bejegyzett kozák sapka tésztamaradékát használtam fel hozzá, de adott esetben bármilyen piskótaszélből, vagy formatorták leeső tésztájából elkészíthető. Egyéb tulajdonsága, hogy jól variálható, én legalábbis készítésekor az éppen adott alapanyagokhoz szoktam igazodni és mindig finom lesz.


Amit feltétlenül el kell hozzá készítenem, az a tekercs alaptésztája. Ezt a sütő gyári tepsiméretéhez igazítom: 5 tojásból, kevés liszttel készítve tökéletes lesz. A tojásokat a piskótához szétválasztom, a fehérjéket felverem a sóval és 1-1 evőkanál vaníliás és kristálycukorral. A sárgákat a maradék cukrokkal és egy evőkanál vízzel keverem jó habosra - ehhez adom a lisztet, majd beleforgatom a fehérjét. Ha kevés (csak kb. fele mennyiségű) liszttel készül a piskóta, akkor nem kell feltekerni a sütés után, mert nagyon jó puha, könnyen alakítható marad kihűlés közben is, de persze arra azért figyelni kell, hogy ne száradjon ki sütés közben, mert törni fog. Előmelegített sütőben, 150 °C-on, sütőpapíros tepsiben sütöm (csak a tepsi alján legyen papír, az oldalára ne hajoljon fel és habkártyával egyenletesen kell elteríteni a tésztát úgy, hogy a tepsi oldalához is hozzáérjen), ezután rácson kihűtöm. A sütőpapírt úgy húzom le róla, hogy ha szükséges, előtte lepermetezem vízzel a papírt, de többnyire enélkül is simán le lehet húzni.
A töltelékhez a piskótát amennyire tudom, kézzel összemorzsolom. Cukorból és vízből szirupot készítek - ezt nem kell sűrűre forralni, voltaképpen forrás után 1-2 perccel már jó is. A szirupot ízesítem: lehet egy kis citromhéjat belereszelni és 1-2 evőkanál citromlevet belefacsarni, de én pl. nagyon szeretem az aszalt meggyet, abból szoktam beletenni egy keveset, illetve rumot vagy rumaromát adok hozzá. Ha a piskóta fehér, akkor a szirupot lehet málnaszörppel, céklaporral vagy ételfestékkel színezni, most én kakaós piskótából készítettem, így értelemszerűen ez kimaradt. A szirupot a piskótára csorgatom és kézzel összegyúrom-morzsolom. Annyi szirup kell bele, amivel már nem lesz száraz, de még nem is lehet egy gombócba összeállítani a piskótamaradékot...szóval olyasmi legyen az állaga, mint a kókuszgolyó kekszmasszája, mielőtt hozzáadnátok az utolsó 2 evőkanál lekvárt. :D


A piskótaalapot sárgabaracklekvárral megkenem, majd erre teszem a tölteléket. Nem lesz kenhető, de szép egyenletesen el lehet teríteni és kézzel finoman lehet "tömöríteni" is. A tölteléket úgy szoktam elosztani, hogy ne érjen ki a tészta végéig, így feltekerésnél a lekváros rész szépen megtapad a tekercs végén. Szorosan feltekerem, ezután egyszerűen sütőpapírral körbetekerem és így teszem hűtőbe 1-2 órára.
A papírból kitekerve az igazi puncstortához hasonlóan be lehet vonni fondanttal, de mivel nekem nincs lehetőségem táblázni, így nem igazán szeretek fondantot készíteni házilag: ez esetben a legegyszerűbb megoldás a porcukor, amit egy kis céklaporral színezve szórok szép vastagon a tekercsre.


Hozzávalók...
...a piskótához:
5 nagy tojás szétválasztva, 2 evőkanál házi vaníliás cukor, 4 evőkanál kristálycukor, 1 evőkanál víz, csipet só, 3 nagyon púpos evőkanál liszt (vagy 4 normál);
...a töltelékhez: kb. 400 g piskótamaradék, 100 ml víz+100 g cukorból szirup (a piskótától függ, hogy kell-e az egész mennyiség), ízlés szerint: reszelt citromhéj, 1-2 evőkanál citromlé, málnaszörp, rum vagy rumaroma, ételszínezék, maréknyi aszalt meggy;
...a kenéshez: sárgabaracklekvár ízlés szerint (egy 7 dl-es üveg harmada-fele szokott rákerülni);
...a tetejére: céklaporral vagy por alapú ételszínezékkel színezett porcukor.
Tovább olvasom...