A következő címkéjű bejegyzések mutatása: sütemény. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: sütemény. Összes bejegyzés megjelenítése

2011. április 27., szerda

Isler

Még mindig igen pici (még mindig nem szeretjük a tenyérnyi islereket), de már nem mini és most hagyományosan diós, ha már apum volt olyan drága, hogy egy agyvérzést kockáztatva nekiállt nekem apró diót törni. Csak mert a nagyobb fajta, a könnyen pucolható, már régen elfogyott... Diótól függetlenül majdnem nem lett belőle semmi, ugyanis amikor megközelítettem a lekváros polcomat, döbbenten tapasztaltam (vagyis jutott eszembe), hogy elfogyott a ribizlizselém. Vajon mennyit kellene főznöm, hogy elég legyen egy évre? :O Na mindegy, feltúrtam a fagyasztót, megleltem a maradék két kis doboz ribizlit, így gyorsan összedobtam még egy lekvárt is. Rutinosan, csípőből... ;)


Mivel most nem kellett tojás- és tejérzékenységre figyelnem, vajjal és tojással készült a linzertészta. Ehhez a lisztet, darált diót, porcukrot, fahéjat és sót összekevertem, majd elmorzsoltam benne a vajat. Hozzáadtam a tojások sárgáját és összegyúrtam. A tésztagombóc a hűtőbe került pihenni, fél-egy óra elég neki, ez az adag most tovább csücsült bent, sikeresen kőkeményre is dermedt. :P
Pihentetés után a sütőt elkezdtem előmelegíteni (190-200 °C), majd a tésztát átgyúrtam, 3-4 mm-esre nyújtottam és egy 5 cm átmérőjű pogácsaszaggatóval kiszúrtam. Sütőpapíros tepsire rakosgatva sültek, úgy 7-8 perc alatt, a széleiken éppen pirulósra. A kisült linzerek rácson hűltek ki, majd a frissen főzött (...) ribizlizselével megtöltöttem őket és éjszakára félretettem pihenni.
Másnap csokoládébevonatot kaptak, és egy pici díszítést, hogy a gyerekeknek legyen mivel játszaniuk. :)

Hozzávalók (kb. 40 darab, 5 cm átmérőjű islerhez): 35 dkg liszt, 15 dkg darált dió, 25 dkg vaj, 15 dkg porcukor, 1 mokkáskanál fahéj (elhagyható), csipet só, 4 tojás sárgája, továbbá ribizlizselé (vagy egyéb kedvenc) a töltéshez, kb. 30-35 dkg étcsokoládé a bevonáshoz.
Készítettem már kevesebb dióval és több liszttel is (10 dkg : 40 dkg), és kevesebb tojássárgával, ekkor kevés hideg víz segített a tészta összeállításában. Így is, úgy is finom sütemény. :)
Tovább olvasom...

2011. április 22., péntek

Mogyorós zabpehelykeksz

Nagyon finom keksz, mogyorórajongóknak (Kismókusoknak és Nagymókusoknak) kötelező. Ha nem lettem volna tegnap este már (dög) fáradt, tuti, megsütök még egy adagot belőle, mára viszont már más projektet ütemeztem be, így most dugdoshatom (magam elől) hétvégéig. Szóval: ropogós, zabpelyhes, mogyorós, Graham lisztes, kakaóbabos, finoman édes... Kell ennél több? Nekem nem! :)


A tojásokat a cukorral habosra kevertem, majd belecsorgattam a kihűlt, olvasztott vajat. Az egészet alaposan összekevertem és hozzáadtam a lisztet, sütőport és sót. Miután ezekkel is összedolgoztam, beleszórtam a zabpelyhet, a mozsárban durvára tört mogyorószemeket (csak megroppantottam a szemeket, volt amelyik két félre és volt, amelyik több darabba hullott) és a kakaóbabot. Az egészet összekevertem, ezután a masszából két teáskanál segítségével (kisebb dió méretű) kupacokat rakosgattam a sütőpapíros tepsi(k)be. Ezeket a teáskanalak segítségével ellapogattam kb. 5 cm átmérőjű, lapos korongokká (nem árt egy vízzel teli pohár a kezünk ügyébe: ha ragadna a kanál, mártsuk bele). Előmelegített sütőben, 180 °C-on, kb. negyed óra alatt pirulósra sütöttem őket. Kismértékben terülnek a korongok, úgyhogy 1-2 ujjnyi távolságot érdemes tartani közöttük formázáskor.


Hát hú, tényleg jó kis darab. Némelyik kapott egy kis csokicsíkozást, az is jóóó, simán is jóóó, mindenhogy jóóó és mindenhol jóóó. :)


Hozzávalók (55-60 darabhoz): 2 kisebb tojás (vagy egy igencsak méretes), 15 dkg nádcukor, 15 dkg vaj, 15 dkg Graham liszt, 1 teáskanál sütőpor, csipet só, 15 dkg zabpehely, 10 dkg pirított, tisztított törökmogyoró, 3 dkg pirított, aprított kakaóbab (vagy csokidarabok, de abból több, mondjuk 5 dkg), a tetejére díszítésként olvasztott csokoládé (elhagyható). 
Alap5let: az egyik Rama füzetből.
Tovább olvasom...

2011. április 13., szerda

Mogyorós rudacskák

A lánykáim nagyon megszerették mostanában a falatnyi kis süteményeket, így most ezeket a rudacskákat készítettem nekik. Enyhén ropogós, omlós linzer pirított mogyoróval és egy kis díszítéssel, ami idő vagy kedv hiányában nyugodtan elhagyható.


A pirított és héjától megfosztott mogyorószemeket a cukorral együtt egy kávédarálóban megőröltem. A kapott, olajos, kissé összeálló mogyoródarát eloszlattam a lisztben, beletettem egy picurka sütőport és sót, végül a darabokra vágott - hideg - vajat morzsoltam el a száraz anyagokban. Hozzáadtam egy tojássárgát és gyors mozdulatokkal összeállítottam a tésztát, amit folpackba csomagolva a hűtőbe tettem pihenni.
Egy óra elteltével a sütőt bekapcsoltam (190 °C), a tésztát átgyúrtam és 3-4 mm vékonyra nyújtottam. Derelyevágóval felszeleteltem (1,5-2 cm x 5-6 cm), majd sütőpapírral bélelt tepsire tettem és 10-12 perc alatt megsütöttem a rudacskákat (az utolsó percekben figyelni kell, mert gyorsan megég). Rácson kihűtöttem, majd az egyik felüket csokival bevontam - nem mártottam, csak kanállal "rálocsoltam", így a talpuk nem lett csokis. A dermedő csokoládéba mogyorókrokantot szórtam.


Hozzávalók (egy gáztepsi, kb. 60 db)...
...a tésztához:
5 dkg pirított törökmogyoró, 5 dkg házi vaníliás cukor (kristálycukor is megfelel), 15 dkg liszt, icipici só és sütőpor, 10 dkg vaj, 1 tojás sárgája;
...a díszítéshez: 5 dkg jó minőségű étcsokoládé, mogyorókrokant vagy durvára tört pirított mogyoró.
Tovább olvasom...

2011. április 11., hétfő

Brazil krémes

Hétvégére vendégeket vártunk és hamburgerezést terveztünk, ami végül grillen készült el. Az ilyen összejövetelek természetesen nem működhetnek desszert nélkül, így amikor néhány napja megláttam ezt a sütit Margitkánál, el is dőlt, hogy ez lesz a zárófogás. Finom lett - szerintem nem csak kávérajongóknak. :)


A sütemény alapja egy diós-kávés piskótalap. Ehhez a tojásokat szétválasztottam, a sárgáját kikevertem a cukorral és a kávéval, majd hozzáadtam a lisztet, diót, kakaóport és a térfogatnövelőket ;), végül lazán beleforgattam a csipet sóval keményre vert tojásfehérjéket. Kapcsos tepsibe sütőpapírt szorítottam és ebben sütöttem előmelegített sütőben, először 200, majd 170 °C-on a piskótát (gyorsan sül). A lapot hagytam a formában állni úgy negyed óráig, majd a szélénél óvatosan körbevágva, rácsra téve hűtöttem ki.

A kihűlt lapra egy vaníliakrém kerül, ami eredetileg a vizes krémes krémje - felezett adagban. Én most kevesebb pudingport használtam hozzá és a vizet lecseréltem tejre, emellett keményítő és vaníliarúd került a krémbe. 
A tej nagy részét (5 dl) feltettem a felhasított vaníliarúddal melegedni. Amíg felforrt, a maradék 1 dl tejben elkevertem a pudingport és a keményítőt, emellett kemény habbá vertem a tojásfehérjéket először magukban, majd a cukrot is hozzádolgozva. A felforrt tejből kiszedtem a vaníliahüvelyt, belecsorgattam a keményítős keveréket, majd miután besűrűsödött (azaz kábé azonnal :D), hozzádolgoztam a fehérjéket és pár pillanatig együtt főztem őket. A krémet ezután a kihűlt és a tepsibe visszahelyezett, diós-kávés lapra simítottam, majd hűtőben hagytam kihűlni.
A sütemény koronája a tejszínhabréteg, amit cukorral félkeményre vertem, majd hozzáadtam a habfixálót és a neszkávét. Ezt a kihűlt krémre simítottam, végül a sütit a fogyasztásig hűtőszekrényben tartottam. Tálaláskor kisebb (6x6 cm) kockákra szeleteltem - és véletlenül lefelejtettem a csokit a tetejéről. :/


Hozzávalók (25x38 cm tepsi, 24 szelet)...
...a tésztához:
4 tojás szétválasztva, 20 dkg cukor, 1 dl (főtt vagy instantból készített) kávé, 20 dkg finomliszt, 10 dkg darált dió, 2 mokkáskanál kakaópor (keserű), 1 mokkáskanál szódabikarbóna, 1 mokkáskanál sütőpor, pici só;
...a krémhez: 5+1 dl tej, 1 vaníliarúd, 1 csomag vaníliás pudingpor, 4 dkg étkezési keményítő, 6 tojásfehérje, 17-18 dkg cukor;
...a habhoz: 5 dl habtejszín (30%), 3-4 evőkanál cukor, 1-2 evőkanál instant kávépor (kóstoljunk!), 2 csomag habfixáló.
A tetejét Margitka csokireszelékkel díszíti, én natúran felejtettem és így is finom, de szerintem kakaópor vagy durvára tört kávészem, esetleg csokis kávészem is illik hozzá.
Tovább olvasom...

2011. április 7., csütörtök

Mandulás (diós, mogyorós...) minikiflik

Éppen gyerekkézbe való. Most mandulából, ami kevésbé ízesíti meg a tésztát, mint a dió vagy a kissé előpirított mogyoró, de időnként a semleges ízekre hajtunk. Miután a lánykáim a délutáni játék közben eltüntették majd' felét, azt hiszem, nyugodtan sikeresnek könyvelhetem el ezt a darabot is. Finom és egyszerű aprósütemény, magában vagy a reggeli kávé mellé tökéletes.


A mandulát megtisztítottam, majd száradás után megőröltem (kávédaráló). A lisztben elkevertem a porcukrot, az őrölt mandulát és a sütőport, belemorzsoltam a vajat, majd egy tojással gyorsan összeállítottam a tésztát, amit ezután folpackba csomagolva tettem a hűtőbe pihenni.


Egy óra múlva a sütőt bekapcsoltam, 2 tepsit kibéleltem sütőpapírral, és megformáztam a kifliket. Ehhez a tésztagombócot kissé ellapítottam, vékony csíkokra vágtam, amiket aztán néhány mozdulattal átgyúrtam, majd egymás után kisujjnyi hurkákká sodortam. A kis hurkákból kb. 5 cm-es darabokat vágtam, ezeket két végükön kissé csúcsosra sodortam, majd kiflire hajlítva tettem tepsibe. Egymástól nagyjából ujjnyi távolságra elég őket a tepsibe helyezni, mert csak picit nőnek sütés közben. 180-190 °C-on 10 perc alatt készre sülnek - akkor jó, amikor a kifli csücske éppen színesedni kezd, tovább nem kell sütni, mert hajlamos megégni.
Forrón vaníliás cukorral elkevert porcukorba forgattam a kifliket, de - kihűtve - olvasztott csokoládéval csíkozva vagy félig mártva is nagyon finomak. Kihűlés után zárt dobozban sokáig eláll(hat). :)


Hozzávalók (a fent leírt méretben kb. 75-80 darabhoz): 20 dkg finomliszt, 10 dkg édesmandula/dió/mogyoró, 10 dkg vaj/margarin, 7 dkg porcukor, késhegynyi sütőpor, egy egész tojás, továbbá ízlés szerint vaníliás porcukor vagy csokoládé a díszítéshez.
Tovább olvasom...

2011. március 27., vasárnap

Kakaós lepény

Meg ne kérdezzétek, miért hívják ezt a süteményt kakaós lepénynek... Megtaláltam ezen a néven több helyen is a neten, úgyhogy ez a neve és pont. :) A tesóm szokta készíteni, gyors, egyszerű és a gyereknép (na jó, nem csak ők) nagyon bírják. Régi recept, gyerekkorunkban félbevágva, sárgabarackkal bőségesen megkenve ettük, a nővérem meggyet dobál a tésztába, én most csak egy kis mandulával megszórva készítettem.


Tálas mixerben készítettem: a vajat kihabosítottam, hozzáadtam a tojást, majd a cukrot, valamint a tej felét és alaposan elkevertettem a géppel. Ezután ment bele a liszt, a kakaó, a sütőpor és a tej maradéka. Ismét alaposan összedolgoztattam, végül sütőpapíros tepsibe simítottam a tésztát. A tetejére szeletelt mandulát szórtam, előmelegített sütőben, 160-170 °C-on sütöttem kb. 30 percig (tűpróba, ne hagyjuk kiszáradni a sütit).
Kihűtve, szeletelve kínáltam.


Hozzávalók (kb. 20x30 cm tepsihez): 50 g vaj, 1-2 egész tojás*, 250 g cukor (200 g is elég), 2,5 dl tej (két részletben hozzáadva), 250 g liszt, 40 g kakaópor, 1 csomag sütőpor (12-16 g), továbbá ízlés szerint szeletelt mandula, sárgabaracklekvár, meggy (...).
*Először a nővéremtől kapott recept szerint, egy tojással készítettem, de két tojással nekem jobb a tészta állaga. A tej egy részét joghurtra is lehet cserélni - úgy is nagyon finom lesz.
Tovább olvasom...

2011. március 8., kedd

Túrós szelet

Régebben nagyon szerettem a túrótortát, de aztán néhány negatív cukrászdai élmény sikeresen feledtette velem ezt az ízvilágot. A napokban eszembe jutott, így egy hasonló ízű süteményt készítettem a hétvégi családi partihoz. Nem bántam meg: a végeredmény egy csodafinom, könnyű, túrókrémes szelet lett. Teszteljétek!


A sütemény alapja egy piskótalap - én most egyszerű, puha "kanalas" piskótát készítettem hozzá, de ez ízlésfüggő. A sütéshez a kapcsos tepsimet (kb. 25x35 cm) használtam, ebben is hűtöttem ki a lapot, végül a sütit ebben rétegeztem.
Amíg a lap hűlt, a krémet készítettem el. Ehhez a zselatint először beáztattam vízbe, majd miután megduzzadt, olvadásig (azaz nem forrásig) melegítettem. Ezután félretettem és a túrót alaposan eldolgoztam (mixer) a joghurttal, lágy vajjal, reszelt citromhéjjal és egy kevés citromlével, valamint édesítettem. A tejszínt egy kevés cukorral kemény habbá vertem - a habosítás vége felé belecsorgattam az olvadt, már hűvös zselatint is. A tejszínt és a túrókrémet összedolgoztam és a piskótalapra simítottam. Ezután hűtőben hagytam néhány óra alatt alaposan megdermedni.
A tetejére gyümölcszselét készítettem, mint ennél a tortánál. Langyosra hűtve, két lépésben dermesztettem a túrókrémre.


Belekerült...
...a piskótába:
6 tojás szétválasztva, 6 evőkanál házi vaníliás cukor, 6 evőkanál liszt;
...a túrókrémbe: 75 dkg tehéntúró, 1 citrom reszelt héja és 1-2 evőkanál citromlé, 10 dkg puha vaj, 2 pohár natúr joghurt (2x140 g), 8 evőkanál házi vaníliás cukor (vagy ízlés szerint), valamint 4 dl tejszín, 2 evőkanál cukor, továbbá 20 g zselatin kb. 10 evőkanál vízben oldva;
...a gyümölcszselébe: 55-60 dkg vegyes piros gyümölcs (fekete szeder, piros ribizli, eper és málna került bele), 3 dl víz, 8 evőkanál cukor (vagy ízlés szerint), 15 g zselatin+5 evőkanál víz.
Tovább olvasom...

2011. január 5., szerda

Szülinapi gyümölcstorta

Nem szoktam reklámozni, de bizony én is öregszem. :)
A tortákat illetően szomorú gyerekkorom :P volt - szinte sohasem kaptam. Ez a hátránya, ha az ember születésnapja piros betűs, az anyja pedig nem süt. A férjem éppen ezért gondosan ügyel, hogy minden évben időben megrendelje a tortámat, elmegy érte, rejtegeti, aztán nagy örömmel átnyújtja - és csalódottan látja, hogy nem jött be. Elvileg jó, mert joghurtos/gyümölcsös/túrókrémes/puncsos/ilyen-olyan, gyakorlatilag pedig gáz, mert nem finom. Ősszel aztán valamikor még az ő szülinapja körül feldobtam a labdát, hogy mi lenne, ha ő sütne nekem egyet...
...és lecsapta! Íme, bemutatom a nem(nagyon)sütős-nem(nagyon)főzős férjem első tortáját! Szerintem szééép! :)


Persze a recept nem ment fejből, de szó nélkül csinálta, amit mondtam. Piskótát sütött, pudingot főzött, díszített, sőt, a gyümölcskocsonya szebben sikerült neki, mint nekem szokott. :)


...és a lényeg: finom volt! Felbontás után szinte azonnal elfogyott. A férjemnek sikerült az, ami az utóbbi 5-6 évben a helyi legjobb cukrásznak nem: finom tortát készített. :P
A nagylányom le is adta a megrendelést: ilyet kér a szülinapjára...az apjától. :))


Amiből készült...
...a piskóta:
3 tojás, csipet só, 1 evőkanál forró víz, 4 evőkanál kristálycukor, 5 evőkanál liszt;
...a puding: 1 csomag főzős vaníliás puding, fél liter tej, 4 evőkanál cukor;
...továbbá: őszibarackbefőtt, meggybefőtt (vagy ízlés szerint gyümölcs), valamint 1 csomag gyümölcskocsonyapor előírás szerint elkészítve.
Tovább olvasom...

2011. január 4., kedd

Mogyorós biscotti

Jade biscottijára vetettem szemet még tavaly ;) az adventi készülődés közepén - azt ígérte, hogy nem fog beletörni a fogam, így nagy bátran felvettem a listámra. Kisebb módosítással készítettem, remek lett a végeredmény.


Az olvasztott vajat összekevertem a cukorral, mézzel és vaníliakivonattal. Hozzáadtam a pirított, héjától megfosztott és egy sodrófa segítségével összetört mogyorót, valamint a tojásokat. Belekevertem a sütőporral és sóval elkevert lisztet is, majd a hűtőbe tettem kb. fél órára. Ezután a tésztát négyfelé osztottam, enyhén lisztezett felülten rudakat formáltam belőlük. 170-180 °C-ra előmelegített sütőben, sütőpapírral bélelt tepsiben 25-30 percen keresztül sültek, míg éppen színesedni kezdtek.
Rácsra téve hagytam őket hűlni úgy 30 percig, majd egy kenyérszeletelő késsel ujjnyi vékony szeleteket vágtam belőlük. Ezeket a szeleteket visszaraktam a tepsire, és visszatoltam a sütőbe: kb. 160 °C-on sültek-száradtak újabb 20 percig - a sütés vége felé egyszer megfordítottam a szeleteket a tepsiben.


Judith, köszönöm a receptet! :) 
Ha nem akartok megállni az alapreceptnél, remek cantuccini/biscotti ízvariációkat találtok szepykénél.


Belekerült: 12 dkg olvasztott vaj, 9 dkg méz, 9 dkg nádcukor (kicsit lehetne édesebb), kortynyi vaníliakivonat, 15 dkg pirított mogyoró, 3 tojás, 1/4 teáskanál só, 35 dkg finomliszt (BL 50), 1,5 teáskanál sütőpor.
Az eredeti recept Jade konyhájában.
Tovább olvasom...

2010. december 20., hétfő

Ropogós mézeskeksz

Nálunk a mézes ropog. Évekig kísérleteztem a különféle mézeskalácsok, -puszedlik elfogadtatásával, a család nem igazán kultiválta. Idén nekigyürkőztem, hogy még egy utolsó kísérletet tegyek. Bejött. Az elmúlt bő hónap alatt már az ötödik adag kopik belőle, a lányaim imádják. Sőt, ez a keksz még a "mézallergiás", "fúj, méééz!" nővéremnek is ízlik. :)


Nagyon egyszerű elkészíteni: a mézet a margarinnal és a cukorral összeolvasztom. Elég addig melegíteni, amíg a margarin tömb (nem szoktam feldarabolni, max. 2-3 nagyobb darabba) szépen megolvad. Olvasztás után beleteszem a vaníliarúd kikapart magjait (lehet a magokkal együtt is melegíteni, de én mindig kifelejtem :D) és hűlni hagyom - nem sokáig, csak amíg a száraz hozzávalókat kimérem. Ezek a: liszt, tejpor, szódabikarbóna, só, kakaópor, fűszerek, aszkorbinsav. Alaposan összekeverem a szárazakat és egy mélyedést csinálok a közepébe. A még meleg, mézes-margarinos keverékbe beleütöm a tojást, elkeverem benne és az előkészített mélyedésbe töltöm. Ezután egy egyszerű evőkanállal összekeverem az egészet, amíg egy ragacsos masszát kapok. Ekkor még két részletben hozzáadok 5-5 dkg lisztet - minden különösebb gyúrás nélkül, csak a kanállal el lehet dolgozni a tésztát, ha nem akarna sikerülni, akkor valószínűleg túlságosan lehűlt a méz, ilyenkor kézzel kell kicsit megdolgozni.


Folpackkal letakarva, 2 órán keresztül, pihenni hagyom a konyhapulton. Ezután kiveszem a tálból és lisztezett felületen kissé átgyúrom a tésztát, ekkor már nem szabad ragadnia, könnyen gyúrható, homogén tésztának kell lennie. A tésztát elfelezem és gombócokká igazítom. A sütőt előmelegítem 200 °C-ra, 2 tepsit kibélelek sütőpapírral.


Lisztezett felületen kinyújtom az első gombócot. Nem kell nagyon alálisztezni, inkább érdemes folyamatosan figyelni és igazítani a lisztezésen. Igyekezve minél egyenletesebben, kb. 2-3 mm-esre nyújtom, majd formákra kiszúrom a tésztát, illetve legutóbb, a szepyangyaltól :)) ajándékba kapott, spéci nyújtófámmal is készítettem kekszeket. 
Előmelegített sütőben sütöm - itt van a legnagyobb bukáslehetőség, ugyanis a sütiket aranybarnára kell sütni és éppen egy hajszállal azelőtt kell kivenni a sütőből, hogy a szélük barnulni kezdene, majd aztán ripsz-ropsz megégnének. Ez mérettől függően kb. 6-7 perc - érdemes arra odafigyelni, hogy egy tepsiben mindig egyforma kiszúrt minták legyenek, így egyformán is sülnek. Kicsit a tepsiben hagyom hűlni, majd rácsra téve teljesen kihűtöm a kész kekszeket, végül zárható dobozban tartom fogyasztásig.
A tésztamaradékokat először a második gombóchoz, majd később magukban összegyúrva újra kinyújtom és szaggatom, amíg elfogy. Nagyon kiadós, mérettől függően kb. 120 keksz is születhet ennyi tésztából.

Ezek a szép, mintás kekszek nem jöhettek volna létre, ha nincs szepyke! :)) Köszönöm!

Hozzávalók: 15 dkg margarin/vaj*, 10 dkg méz**, 20 dkg kristálycukor (lehet felesben nádcukorral is), 1 kis rúd vanília magjai, 1 egész tojás, 35 dkg + 2x5 dkg finomliszt (tehát összesen 45 dkg), 3 dkg tejpor***, 1,5 teáskanál szódabikarbóna (7-8 g, ne legyen több), fél teáskanál/késhegynyi só (2 g), 2 teáskanál őrölt fahéj (6 g), fél teáskanál kakaópor (2 g), 1 teáskanál őrölt szegfűszeg (3 g), 1/4 teáskanál/késhegynyi aszkorbinsav (1-2 g), valamint még egy kevés liszt a nyújtáshoz.
* vajjal is nyugodtan elkészíthető, de margarinnal (mintha) egy picit jobb (lenne) az eredmény
** többfélét próbáltam, jó az akác vagy a virágméz, de készülhet különlegesebb mézből is
*** érdemes átszitálni, mert hajlamos csomós maradni
Tovább olvasom...

2010. december 17., péntek

Fahéjas mini és vaníliás maxi

Cookie, ismét. Már szerepel a blogomon, több változatban is. Az alaprecept, kisebb módosításokkal, mindig ugyanaz - nagyon szeretem, mert gyorsan össze lehet dobni, ízlés szerint ízesíthető és sokáig eláll.


A tésztához kihabosítottam a vajat a cukrokkal és a mézzel, majd tovább habosítottam a tojással és a vaníliakivonattal. Ezután hozzákevertem a sütőporral elkevert lisztet és a sót. Ekkor elfeleztem a tésztát:
- az egyik felébe fahéjat kevertem, plusz apróra vágott aszalt meggyet és étcsokoládét,
- a másik felébe kevertem még egy kevés vaníliát, valamint durvára tört mogyorót és kakaóbabot.
A mogyorós változatot nagy evőkanállal adagoltam a sütőpapíros tepsibe, egymástól nagy távolságra (sütés közben elterül) - a kanál hátával ellapogattam, kerekre igazítottam a kupacokat. A sütő tepsijébe 8, az eggyel kisebbe 6 ilyen korongot tudtam kikenni. 180 °C-ra előmelegített sütőben sütöttem kb. 13 percig, amíg a tészta széle pirulni kezdett. A fahéjas változatból kis teáskanálnyi kupacokat sorakoztattam egymás mellé - lehet még ennél kisebbeket is, de most nem volt türelmem... A sütőt kicsit mérsékeltem (170 °C) és kb. 9 perc alatt megsütöttem a sütiket. Mindkét keksz puha lesz így, a ropogóshoz tovább kell sütni, de nagyon vigyázni kell, mert pillanatok alatt meg tud égni.


Hozzávalók kb. 22-24 db nagy és kb. 75 db mini kekszhez...
...az alaptésztához:
40 dkg vaj/margarin, 12 dkg méz, 12 dkg nádcukor, 12 dkg kristálycukor, 4 tojás, 1 evőkanál házi vaníliakivonat, 50 dkg liszt, 2 teáskanál (10 g) sütőpor, 2 teáskanál (10 g) só);
...a fahéjas-meggyes-étcsokishoz: fél adag alaptészta, 2 teáskanál (10 g) fahéj, 8-10 dkg kicsire aprított aszalt meggy, 8-10 dkg aprított étcsokoládé (70%);
...a vaníliás-mogyorós-kakaóbaboshoz: fél adag alaptészta, még egy kevés házi vaníliakivonat, 20 dkg durvára tört törökmogyoró (pirított és pirítatlan mogyoróval is érdemes kipróbálni), 3 dkg pörkölt, aprított kakaóbab.


További cookie receptek a blogon: csupacsokis, kakaóbabos és meggyes-diós.
Tovább olvasom...

2010. december 2., csütörtök

Kosárka

Hagyományos, diós, (...) ki hogyan nevezi - nálunk egyszerűen csak kosárka. Alapértelmezésben. Minden más, ami nem ez, az lehet "mákos", "mogyorós", "krémes", "gyümölcsös" - ilyen-olyan kosárka, de ez csak így "simán kosárka". :)
Haraptatok már diós felhőbe? :)) Valami ilyesmi lehet. Nem tömény, nem fojt, egyszerűen csak szétomlik az ember szájában. Annyira omlós, hogy alaposan meg kell fontolni, mikor is veszem ki a formából, mert ha túlságosan korán állok neki a feladatnak, atomjaira hullik. Na de ha kivárom az időt, mesés lesz... Az elkészítése kicsit pepecselős, de azért hébe-hóba, különösen advent környékén, érdemes nekiállni.


A recept alapja a 3:2:1 linzertészta, amibe - mivel a habhoz tojásfehérje kell - tojássárgák is kerülnek. Egy csipet sütőpor, egy másik csipet só és kész is. ;) A lisztet kimérem, a sütőport, cukrot és sót belekeverem, majd belemorzsolom a vajat. Hozzáadom a tojások sárgáját és gyors mozdulatokkal összeállítom a tésztát. Ezután a tálat folpackkal lefedem (vagy a tésztát folpackba csomagolom) és hűtőbe teszem.
Amíg a tészta pihen, a diót ledarálom. A tojásfehérjéket egy pici sóval habbá verem, amikor már kemény, hozzáadom a citromlevet is. További folyamatos habverés mellett beleadagolom a cukrot és fényes, kemény habbá verem - addig, amíg a habból csúcsot tudok húzni. Ekkor egy szilikon lapáttal, laza mozdulatokkal, beleforgatom a diót. Amíg a gép dolgozik, a lekvárt átkeverem és a meggyet egy szűrőbe teszem lecsöpögni.


A sütőt 160-170 °C-ra előmelegítem. A tésztát kiveszem a hűtőből és kb. diónyi adagot veszek ki belőle, ebből először golyót formálok, majd a két tenyerem között ellapítom és ezzel bélelem ki vékonyan a formát. Ha van túllógó felesleg, azt lecsípem és hozzáadom a következő golyócskához. Amikor egy tepsinyi formával elkészülök, egy-egy mokkáskanálnyi lekvárt teszek a forma aljára, rá egy szem meggy kerül, majd a diós habbal befedem a kosárkát. Addig sütöm, amíg szép pirosas lesz a kilógó tészta széle.


Ekkor kiveszem a sütőből, a formában hagyom addig hűlni, amíg már kézzel kényelmesen megfoghatóvá válik a forma, majd egy óvatos fejreállítós-megmozgatós :)) mozdulattal kioperálom a sütit belőle. Rácson hagyom teljesen kihűlni (ezután ízlés szerint porcukorral meghinthető, én nem szoktam).
Nekem kétszeri sütés (két tepsi) jön ki egy adagból. Amíg a lekvározást-meggyezést-habozást csinálom, a tészta fennmaradó felét visszateszem a hűtőbe, majd így visszahűtve dolgozok újból vele - de természetesen lehet már eleve két gombócként a hűtőbe tenni. Amíg az első adag sül, a második adag összerakásával pont végzek. Ha ügyesen dolgozom, 40 db lesz belőle, ha kicsit vastagabbra sikerül a tészta, akkor néhány darabbal kevesebb.


Hozzávalók 40 db-hoz (az én formám alsó átmérője kb. 3,5 cm, a felső 6,5 cm)...
...a tésztához:
40 dkg liszt, 26 dkg vaj, 13 dkg porcukor (vagy 12 dkg porcukor+1 dkg vaníliás cukor), pici sütőpor (2 g), pici só, 4 tojás sárgája;
...a habhoz: 4 tojás fehérje, pici só, 1-2 evőkanál citromlé, 20 dkg cukor (vagy 10-10 dkg porcukor és vaníliás cukor), valamint 20 dkg darált dió;
...továbbá: egy kis üveg lekvár (most ribizlizselé, de lehet pl. sárgabaracklekvár is), 40 szem meggybefőtt.

Mivel utálom a formákat mosogatni munka közben, ezért a fenti adagot a saját formamennyiségemhez szabtam. Gondolom nem mindenki rendelkezik pontosan ennyi formával, ezért átszámoltam a mennyiségeket 10 formára, ezt már könnyen fel lehet szorozni.
Hozzávalók 10 db-hoz...
...a tésztához:
10 dkg liszt, 6-7 dkg vaj, 3 dkg porcukor, pici sütőpor, pici só, 1 tojás sárgája;
...a habhoz: 1 tojás fehérje, pici só, fél evőkanál citromlé, 5 dkg (por)cukor, valamint 5 dkg darált dió;
...továbbá: lekvár, 10 szem meggybefőtt.
Tovább olvasom...

2010. november 29., hétfő

Advent

Eljött végre, tegnap meggyújtottuk az első gyertyát az adventi koszorún. A közelgő ünnep kedvéért még Holle anyó is megerőltette magát a hétvégére - igaz a mai szikrázó napsütésben már csak gyerektenyérnyi foltokban fehérlik a hó. Mint legutóbb már írtam, éppen az év vége előtti leeresztett lufit fújom, de most hoztam nektek egy kis adventi vendégváró összefoglalót. Nálunk ebben az időszakban nem csak "karácsony van", hanem sok-sok névnap, szülinap, vendégeskedés-vendégvárás, ezért sokszor és sokfélével fogok készülni az elkövetkezendő hetekben. 
Advent első vasárnapján a nővéremék jártak nálunk egy kártya- és jenga-partira, szilvakrémlevessel, tejszínes rakott csirkével és adventi mézes tortával vártam őket. Remek volt, csak ne kellett volna utána mosogatni... :D


Kezdem azzal, amivel talán már kissé késő is: italok. Nálunk idén is készül limoncello, valamint mézes pálinka, amiből szokatlan módon most a Kifőztük Karácsony különszámban szereplő narancsos változatra esett a választásunk. Bár ezek nálam már érnek, még nincs késő most elkészíteni, karácsonyra, szilveszterre jók lesznek. Hasonló érésidőt igénylő receptek: citromos-fűszeres mézespálinka és mézes-meggyes ágyas pálinka.
Lágyabb ízekben, rövidebb érésidővel vagy azonnali fogyasztással készülnek az alábbi likőrök: karamell-krémlikőr, kávélikőr, krémpuncs. Ezeket szinte az utolsó pillanatban is össze lehet dobni, tehát ha most készülnek el, a hétvégi vendégek már ebből kortyolgathatnak.

Adventre általában csak aprósüteményeket készítek, emellett az egyéb alkalmak miatt torták szoktak előfordulni. Karácsonyra biztos, hogy készítek majd bejglit, amit az utóbbi években mindig előre készítettem el és fagyasztva várta az ünnepet. Idén erre nem lesz lehetőségem, így szerintem csak a karácsony előtti hétvégén fogom megsütni. A bejgli mellett erősen foglalkoztat a zserbó gondolata, ugyanis a diós sütiket mellőzni szoktam, a múltkor kipróbált zserbó viszont túl jól sikerült ahhoz, hogy hanyagoljam. :) Ezek mellett elképzelhetetlen, hogy ne készülne valamilyen soklapos sütemény, ami nálunk csak a mézes (grízes) krémes vagy a Zsuzsi szelet lehet (ezúton üzenem az illetékesnek, hogy nyugi, sütök... ;D).
Az aprósüteményekről még nem döntöttem, de íme néhány lehetőség: 3:2:1 linzer, csokis cookie, kakaóbabos, meggyes-diós cookie, darálós keksz, diós-darálós keksz, hókifli, kókuszcsók, mogyorós mini isler...

Mindenkinek kellemes tervezgetést, készülődést, várakozást!
Tovább olvasom...

2010. november 14., vasárnap

Zserbó

Ez is letudva.
Korábban nem készítettem, egyrészt mert annyira nem rajongok a diós sütikért - bár az utóbbi időben már változóban a dolog :) -, másrészt mert a zserbót kifejezetten nem bírtam. Történt, úgy egy hete, hogy apum beállított egy zacskó dióval: megtisztítva, aaakkora fél diókkal, mint egy kétszázas (az ember lánya jóformán sajnálja ledarálni :D). A zacskó láttán valamiért egyből a zserbó villant be, pedig apum elvileg már a karácsonyi bejglim kedvéért szorgoskodott jó előre. :)) Aztán tegnap a kezembe akadt egy szakácskönyv, az 1 millió menü. Lapozgattam egy ideig a desszert részt, mígnem eljutottam a zserbóig. Na jó, ha már ennyire tolakszik, ám legyen...


Nagyjából követtem a receptet: a tészta hozzávalóit összegyúrtam - először robotgéppel, csak úgy nagyjából, majd kézzel. A tészta nagyon emlékeztetett a bejgli tésztájára, állagát, illatát, összetevőit tekintve, talán - mivel nem hideg, hanem szobahőmérsékletű zsiradékot használtam - kicsit könnyebben kezelhető volt. (Itt megjegyezném, hogy a recept nem írt a gyúrás után pihentetési időt, így egyből kinyújtottam - de legközelebb kicsit hagyom előtte állni, szerintem úgy könnyebben nyújtható lesz a tészta.) Azt ugye meg sem kell említenem, hogy a recept leírásában a tésztát 3 részre osztják, de a fotón 4 lapos sütemény szerepel? Ááá... :P

Na szóval, tészta összegyúrva, 4 részre osztva - tényleg, eredetileg 3 vagy 4 lapos a zserbó??? Lisztezett felületen vékonyra nyújtottam, majd egy kb. 30x22 cm-es - sütőpapírral bélelt - keretbe igazítottam. A tésztát megkentem ribizlizselével (nagyon jó választás volt, pedig majdnem sárgabarackkal készült), megszórtam a cukorral elkevert darált dió harmadával, majd a következő tésztagombócot is kinyújtottam és a dióra helyeztem. Újból lekvár-dió-tészta, majd még egy réteg. A legfelső tésztalapot megszurkáltam egy villával, majd úgy 1-1,5 órán keresztül pihentettem az összeállított süteményt. Ezután 180-190 °C-ra előmelegített sütőbe toltam és kb. 30 perc alatt világosra sütöttem. Rácson hagytam kihűlni (eredetileg a tepsiben lehet hagyni).

alapanyag...

A tetejére mázat készítettem - ez "vicces" volt, mert rémlett, hogy a nagyim anno a zserbóra valami édes-kakaós-margarinos mázat gyártott, így a csokit vajjal és cukorral olvasztottam meg - persze a cukor nem akart elolvadni, így kapott egy kevés vizet (...), aztán még a biztonság kedvéért némi kakaóport is tettem hozzá - szóval kutyultam... (Tuti zserbómáz-recept valakinek esetleg?) Az azért megnyugtatott közben, hogy szepynél láttam hasonló összetevőjű mázat, tehát nagyon nem lőhettem vele mellé. :D Imáim meghallgatásra találtak, mert a hűtőben reggelre megdermedt, nem valami szépen szeletelhető máz, de finom - és nem is annyira olvadós...
A lényeg: a süti meglepően jó lett, este még langyosan, lágy mázzal :)) teszteltük, reggel pedig ezt majszoltam a kávém mellé. A közelgő adventre és karácsonyra is gondolva biztosan tudom, hogy nem ez lesz az utolsó zserbóm...

Aprócska, kb. 2x1 cm-es falatkákra szeleteltem, de persze lehet nagyobbra is.

Hozzávalók (kb. 30x22 cm-es tepsihez)...
...a tésztához:
50 dkg liszt (+ a nyújtáshoz), 10 dkg vaj, 10 dkg zsír (nálam libazsír), 1 tojássárgája, 5 dkg vaníliás cukor, pici só, 1,5 dkg élesztő (elmorzsolva a lisztben, nem kell felfuttatni), 10 dkg tejföl (12%-os volt itthon), szükség szerint tej (nekem kellett hozzá kb. 2 evőkanálnyi);
...a töltelékhez: 20-25 dkg darált dió (nekem 22 volt), 10-15 dkg cukor (12 volt), lekvár - egy 7 dl-es üveg ribizlizselé fele fogyott el;
...a mázhoz: 10 dkg étcsokoládé, 3 evőkanál cukor, 4 dkg vaj, kb. 3 evőkanál víz, 1 evőkanál keserű kakaópor.
Tovább olvasom...

2010. október 28., csütörtök

Zabpelyhes sütőtökkenyér

Sütőtök, sütőtök, sütőtök! Jöhet, bármikor, (majdnem) bárhogyan. :))
Sütőtökkenyeret szerettem volna készíteni, de persze nem volt elég réteslisztem itthon hozzá, így aztán zabpehellyel töltöttem ki az űrt. Korábban már bevált a zabpehely-sütőtök párosítás, a Kiskuktától átvett süti is ezek felhasználásával készül, de sült már ilyen muffin is, szintén a kenyérrecept átalakításával. Ha már zabpehely, akkor a cukor egy részét most mézre cseréltem...egy másik részét pedig nádcukorra...így legalább van egy kis "egészséges nass" illúzióm. :))


Alapvetően ugyanúgy készült, mint a "sima" sütőtökkenyér: a tököt megtisztítva, felkockázva egy csipet sóval megfőztem, a vizet leszűrve pépesítettem, majd hagytam kihűlni. Ezután belekevertem a folyékony hozzávalókat, úgy mint tojás, olaj és méz, valamint egy csipetnyi friss élesztőt is beledolgoztam. A száraz hozzávalókat egy másik edénybe mértem: rétesliszt, zabpehely, (nyújtófával kissé megpüfölt) mandula, mazsola, aprított csoki, őrölt fahéj, szódabikarbóna, nádcukor és házi vaníliás cukor.


A két keveréket összekevertem és enyhén olajozott kenyérformába simítottam. 150-160 °C-ra előmelegített sütőben sült tűpróbáig - úgy 100 perc körül. A sütőből kivéve kb. negyed óráig hagytam a formában pihenni, majd rácsra borítva hagytam kihűlni.


Hozzávalók: kb. 60 dkg sütőtökbél (tisztított súly), 1,6 dl olaj, 3 tojás, 8 dkg méz (selyemfűmézet használtam hozzá), kb. 5 g élesztő (elhagyható), 20 dkg zabpehely, 20 dkg rétesliszt, 15-20 dkg belevaló (most mandula, étcsoki, mazsola vegyesen), 1 nagy teáskanál őrölt fahéj, 1 teáskanál szódabikarbóna, 10 dkg nádcukor, 5 dkg vaníliás cukor, további néhány csepp olaj a formához.

Latsia aszalt áfonyás sütőtökkenyerét a Kifőztük magazin aktuális, októberi számában találjátok meg, ha még nem tettétek meg, töltsétek le!
Tovább olvasom...

2010. október 13., szerda

Hókifli

A hókifli is egy nosztalgikus süti, a gyerekkor és a vidéki lakodalmak népszerű süteménye - volt. Nálam általában egyszerű - tejfölös - omlós tésztából készül, lekvárral töltve, de a nagyim pl. legtöbbször diós tölteléket tett bele és persze mákkal is csodafinom.


A lisztben elkeverem a porcukrot és a sütőport, majd a vajat elmorzsolom vele. Hozzáadok 2-3 evőkanál citromlevet (citromhéjat is lehet belereszelni, de én a lekvárosba nem szoktam), valamint egy jó adag tejfölt - annyit, amennyivel nyújtható tésztává lehet összeállítani.
Ezután a tésztát 4-5 mm vékonyra nyújtom, majd formázom: hagyományosan egyszerű négyzeteket vágok belőle, amiknek az egyik sarkába sütésálló lekvárt teszek, a sarokból indulva feltekerem és kissé meghajlítva sütőpapíros tepsire teszem. Most készült kerekre kiszúrt változat, aminek a közepébe került a lekvár, majd félbehajtva, széleit lenyomkodva került a tepsire (ehhez létezik célszerszám is - Húúúgi, köszi :*), valamint a maradék tésztából pici maciformákat szúrtam ki.


Előmelegített, kb. 190 °C-os sütőben rövid idő alatt kisütöm a sütiket - addig sülnek, amíg enyhén színt kapnak. A sütőből kivéve - még forrón - vaníliás cukorral elkevert porcukorba forgatom, végül rácsra rakosgatva hagyom kihűlni a süteményeket.
Ezeket a kifliket próbaképpen az idei ribizlizselémmel töltöttem meg, nagyon jól vizsgázott sütésállóságból. :)

hókiflik és jegesmedvék :)))

Hozzávalók...
...a tésztához:
30 dkg finomliszt, 10 dkg rétesliszt, 20 dkg vaj (vagy margarin), 2 púpos evőkanál porcukor (4-5 dkg), 1 csomag sütőpor (12 g), 2-3 evőkanál citromlé, tejföl amennyit felvesz (most éppen kb. 16 dkg);
...a töltéshez: ribizlizselé (vagy más, kevésbé édes sütésálló lekvár);
...a forgatáshoz: vaníliás cukorral ízesített porcukor.
Tovább olvasom...

2010. szeptember 18., szombat

Muffin alaprecept

Ezt a receptet még régebben kaptam és miután az eredeti "kápos" mennyiségeket újramértem, lett belőle egy biztos alaprecept, ami jól jön akkor, ha nincs ötletem egy kiadósabb leves utáni fogáshoz, és elbír némi belevalót is, ezért akár könnyen variálhatónak is nevezhetném. Puha, piskótajellegű tészta egyszerű, itthon mindig megtalálható alapanyagokból - és ez jóóó. :)


Gyors és egyszerű: a lisztben elkeverem a sütőport. A tojást kikeverem a cukrokkal, hozzáadom a sót, a tejet és az olajat, majd gyorsan elkeverem a liszttel. Ha teszek bele valami extrát is (csokikockák, dió, mogyoró, aszalványok, stb.), azt általában a lisztbe keverem, de olykor megfelezem az alaptésztát és csak ezután adagolom hozzá a belevalókat. A tésztát szilikonformába vagy olajjal kikent, esetleg papírral bélelt, muffinformába adagolom, majd 180 °C-ra előmelegített sütőben kb. 30 perc alatt készre sütöm (tűpróba).


Hozzávalók 12 nagy muffinhoz: 1 közepes tojás, 20 dkg cukor vegyesen, változó összetételben (nádcukor, kristálycukor, vaníliás cukor, méz), kis csipet só, 2,5 dl tej, 1 dl olaj, 25 dkg liszt, 1 csomag (12 g) sütőpor, valamint ízlés szerint 5-10 dkg "belevaló" (aprított csokoládé, aszalványok, csonthéjasok...).
Tovább olvasom...

2010. szeptember 10., péntek

Sütőtökös süti

Még tavaly nyár végén, átutazóban, beugrott hozzánk Kiskukta és picurka családja. Persze egy jó gasztrobloggerhez híven nanááá, hogy még finomságokat is hozott, köztük ezt a sütikét, ami azonnal beköltözött a szívem csücskébe. Ezúton is köszi! :*
Az eltelt egy évben aztán - fogalmam sincs, miért - nem készítettem el, most viszont megjelentek (végre!) az első sütőtökök és hát...muszáj volt. :) Nagyon finom, pihe-puha, magukat és társaikat etetős példányok születtek.


A szobahőmérsékletű vajat alaposan kikevertem a vaníliás cukorral, majd hozzáadtam a tojást és az előre megsütött sütőtököt. Kisebb tököt vásároltam, így nem pépesítettem, egyszerűen csak belekapartam a keverőtálba a szükséges mennyiséget, de ha nagyobb példányt használtam volna, aminek hosszabbak a rostszálai, valószínűleg kissé megdolgoztam volna előtte.
A száraz hozzávalókat összekevertem, majd beledolgoztam a vajas-tökös keverékbe. Ezután diónyi (talán kicsit nagyobb) gombócokat formáztam, amiket kissé ellapítva, kb. ujjnyi távolságokat tartva, egy sütőpapírral bélelt tepsire sorakoztattam. 170-180 °C-ra (légkeveréssel 150-160 °C) előmelegített sütőben kb. 25-30 percig sültek - éppen csak amíg egy pici színt kaptak.
Nem tudtuk megvárni, míg kihűlnek... :))


Hozzávalók kb. 30-40 db sütihez (fél adag): 15 dkg puha vaj, 10-12 dkg vaníliás cukor (vagy kristálycukor + egy teáskanálnyi vanília eszencia), 1 kisebb tojás (vagy egy nagyobb sárgája), 20 dkg sült sütőtökbél, 20 dkg finomliszt, 12,5 dkg zabpehely (apróbb szemű), 1 teáskanál őrölt fahéj, 1 teáskanál szódabikarbóna, csipet só, 10 dkg aprított étcsokoládé, 5 dkg szeletelt mandula (vagy aprított dió/mogyoró).
Tovább olvasom...

2010. május 29., szombat

Kakaóbabos és meggyes-diós mini sütik

Sokszor készítek cookie-t, ideális "gyors süti". Leszámítva a sütési időt, mert mire ez a kis adag kisül, bizony lemegy a nap.
Most legalábbis a szó szoros értelmében lement... :D


A recept nem bonyolult, a vajat a cukorral kihabosítottam, hozzáadtam a tojást, sót, vanília eszenciát, ezekkel is alaposan összedolgoztam, majd belekevertem a lisztet, tejfölt és sütőport. Ezután két részre osztottam az alaptésztát, az egyik felébe belekevertem a kakaóbab-darabkákat, a másik felét pedig apróra vágott dióval és aszalt meggyel forgattam össze. Sütőpapírral bélelt tepsire kis teáskanálnyi halmokat kanalaztam (jó nagy hézaggal, mert a tészta terül sütés közben), 170-180 °C-ra előmelegített sütőben sütöttem őket.


A sütés ideje méret- és ízlésfüggő. Amikor a tészta széle pirulni kezd, már megsült, ha ekkor kiveszem a sütőből, puha kekszeket kapok eredményül. Ha ropogósabb változatra vágyunk (a férjem általában...), akkor hagyom kellemesen megbarnulni a sütiket, de vigyázni kell, mert ezután már hamar odakap. Mindenképpen nagyon finom, érdemes így is-úgy is kipróbálni. A sütőből kivéve 1-2 perc után rácsra szedem, azon hagyom kihűlni a kész kekszeket.


Huhh, nem is tudom, de most vagy 4-5 alkalommal cseréltem a tepsiket a sütőben... Alapesetben kb. diónyi halmokat kanalazok a tepsikre, de most ovis kirándulásra készültünk, a sütik egy részét oda szántam, így apróbb darabokat sütöttem. A nagyobb méretben úgy 60-70 db cookie szokott születni, most kb. 2x60 db lett az eredmény. Nagyon finom lett mindkét változat, igazi gyerkőckézbe illő, 1-2 falatos darabok.


Hozzávalók...
...az alaptésztához:
30 dkg vaj (megfelel a margarin is), 25 dkg cukor* (most 10 dkg házi vaníliás cukor és 15 dkg kristálycukor), 3 tojás, 1 nagy teáskanál só, 1 teáskanál vanília eszencia*; 40 dkg liszt, 3 evőkanál tejföl, 1/2 csomag sütőpor (kb. 6 g);
...a fél adag kakaóbaboshoz: kb. 5 dkg pirított, aprított kakaóbab;
...a fél adag meggyes-dióshoz: 3 dkg aszalt meggy, 7 dkg dió (vagy mindegy, csak összesen kb. 10 dkg legyen).

*Az édesítő ízlés szerint variálható, szoktam nádcukorral, barna- és kristálycukor keverékével készíteni, de előfordult már, hogy mézet és cukrot tettem bele. A vaníliás ízesítőket tetszés szerint akár aromával is helyettesíthetjük.
Tovább olvasom...