2011. május 19., csütörtök

Medvehagymás pogácsa v.2.0

Fogalmam sincs, miért nem került még fel ez a recept, pedig megírva itt várakozik már majd' egy hónapja. Rejtély...de mindegy is, most itt van, vigyétek, egyétek! :)


Ez a pogácsa "rendelésre" készült, nagyjából az előző alapján, de a frissesség hosszabb megőrzése végett egy kis burgonya hozzáadásával. A tésztához egy méretesebb burgonyát meghámoztam, enyhén sós vízben megfőztem, majd főzőlevét leöntve, még forrón, alaposan áttörtem egy villával. Ezután hagytam kihűlni.
Amikor a burgonya kihűlt, a fűszervajat és a zsírt megolvasztottam, majd a többi - szobahőmérsékletű - hozzávalóval együtt a kenyérsütőgép tartályába tettem, ami aztán szépen végezte a dolgát. Eredményként egy lágy, de nem ragadós, zsíros tapintású tésztát kaptam, amit a gépben hagytam duplájára kelni (kb. 1,5 óra kellett neki).
Vajat olvasztottam, amibe - kihűlés után - réteslisztet kevertem, annyit, amennyitől sűrűn folyó állagú lett. A megkelt, pihe-puha tésztát vékonyra nyújtottam, a lisztes vajjal megkentem, rászórtam a nagyon apróra vágott medvehagymát és a maradék reszelt sajtot, majd egyszerűen felcsavartam. Összehajtva hagytam kelesztőtálban pihenni kb. egy órán keresztül.


Ezután a tésztát 1-1,5 cm vékonyra nyújtottam, közepes (4,5 cm) pogácsaszaggatóval szaggattam, két kezem élei között kissé megigazítottam és sütőpapíros tepsibe sorakoztattam. Ott hagytam kelni addig, míg a sütő bemelegedett (180-190 °C). Végül felvert tojással megkentem a tetejüket, egy-egy csipet parmezánt biggyesztettem a közepükbe és a tepsit sütőbe toltam.
Ellenállhatatlanok lettek. Szó szerint. Az első tepsi este 9-kor sült ki és még forrón megkóstoltatta magát. Egyből három darab is, csak hogy mindenhol ugyanolyan-e az íze. ;)) Az volt.
Előrelátó, medvehagymabarát háziasszonyok (és urak) az év bármely hónapjában elkészíthetik, fagyasztott medvehagymás vajból és szintén fagyasztott, aprított medvehagyma-levelekből.


Hozzávalók...
...a tésztához:
egy nagyobb burgonya (pontosan 16 dkg volt a tört krumpli), 10 dkg zsiradék (4 dkg medvehagymás fűszervaj, 6 dkg zsír), 2 teáskanál só, 3 kisebb (vagy 2 normál) tojás sárgája, kb. 15 dkg tejföl (dagasztás közben lehet igazítani), 45 dkg finomliszt, 2 dkg élesztő, fél evőkanál nádcukor, egy maréknyi reszelt parmezán (2 dkg);
...a hajtogatáshoz: 10 dkg olvasztott vaj, 3 evőkanál rétesliszt, 10-20 szál (mérettől és ízléstől függ, nekem 15 szál volt) medvehagymalevél felaprítva, egy maréknyi reszelt parmezán;
...a nyújtáshoz finom- vagy rétesliszt, a kenéshez egy egész tojás, tetejére kevés parmezán.
Tovább olvasom...

2011. május 16., hétfő

Tavaszi kenyérlángos

Töki pompost készítettem tegnap és mivel a nővéreméket vártuk vacsorára, dupláztam az adagot. Az egyik felét ugyanúgy állítottam össze, ahogy szoktam: (fokhagymás) tejföllel alaposan lekenve, sok pirított baconszalonnával, lilahagymával és egy kevés kolbásszal, a másik felét azonban szezonális zöldségekből készítettem el, bízva a rokoni vonalban, hogy majd "besegít" az eltüntetésében. :)


Pompos egy gyors változatban szerepel már a receptjeim között, így a szokásos feltétet nem részletezem, csak a zöldségesről írok most bővebben. A tészta hozzávalóiból kissé ragacsos, de jól kidolgozott tésztát dagasztottam. Alaposan kiolajozott kelesztőtálban kissé átgyúrtam-átforgattam, hogy az olaj mindenhol jól bevonja, majd lefedve duplájára kelesztettem. Amikor megkelt, enyhén lisztezett deszkán tepsiméretűre nyújtottam, majd sütőpapíros tepsibe helyezve hagytam kelni, amíg a sütő előmelegedett (190 °C).
Közben előkészítettem a feltéteket: a tejfölt kikevertem egy kevés sóval és reszelt fokhagymával, a spárgát kissé előfőztem, majd 2-3 darabra vágtam, a spenótot szalonnazsíron (nekem ez a másik változat előkészítésekor maradt vissza, helyette tökéletesen megfelel egy kevés olaj is) néhány pillanat alatt megfonnyasztottam, az újhagymát és a paradicsomot felkarikáztam, a gombát szeleteltem. A tésztát elősütöttem, majd bőven meglocsoltam a fokhagymás tejföllel és ráhalmoztam a zöldségeket. A tetejére néhány baconszeletet tettem és fetasajtot morzsoltam, végül még egy kevés fokhagymapelyhet is őröltem rá, majd sütőbe tolva pirulásig sütöttem. Meglepően finom lett, a nővérem (is) hadilábon áll a spenóttal, de szerinte (is) még finomabb volt, mint a hagyományos pompos. :))


Hozzávalók (egy adaghoz/egy tepsihez)...
...a tésztához:
45 dkg kenyérliszt (BL80), 20 dkg főtt, tört és kihűtött burgonya, 1 dkg só, kb. 2 dl víz, 1,7-1,8 dkg élesztő, 1 csapott teáskanál cukor, olaj a kelesztőtálhoz;
...a feltéthez: 20-25 dkg tejföl, 2-3 gerezd fokhagyma, kevés só, 10-12 szál spárga előfőzve, egy maroknyi spenótlevél, 2 szál újhagyma, 1-2 gomba, 1-2 paradicsom, néhány szelet bacon, 10-15 dkg feta.
Tovább olvasom...

2011. május 15., vasárnap

Mogyorófagylalt

Mondtam már, hogy bírom a mogyorót? Na nem a földit, azért annyira nem rajongok, hanem a törökmogyorót. Nyersen, pirítva, cukrozva, törve, tortában, sütiben, palacsintában, krémben, mindenhogy, mindenben. Mindezek mellett még fagyiban is. Mogyoróval turbózott csokifagyi receptet mutattam már (nevezhetném Nutellás fagyinak is, de nem teszem...megteszi más), de ez itt most nem csokis. Csak mogyorós. Egyszerűségében isteni, mogyorófanoknak kötelező tesztelni! :)


Főzött fagyi, mert azt is bírom. :) Az alaphoz a mogyorót megpirítom (sütőben, 180-190 °C-on, a tepsiben időnként átforgatva, rázogatva - ez bármikor elkészíthető, mondjuk egy sütisütés után a még meleg sütőben, mert jól záródó dobozban elvan egy ideig), majd lehéjazom. Ezután egy mozsárban alaposan összetöröm és a tejben főzni kezdem. Lassú tűzön 25-30 percig főzöm, időnként megkeverem, ellenőrzöm, nehogy lekapjon az edényben. Amíg a mogyorós tej fortyog, a tojássárgákat a keményítővel, picurka sóval, vaníliás cukorral és 0,5 dl tejszínnel csomómentesre keverem.
Amikor letelt a kábé fél óra, a mogyorós tejet botmixerrel (vagy turmix) pépesítem - lehetőség szerint egyáltalán ne maradjanak darabok benne. Hozzáöntök egy deci tejszínt, majd belecsorgatom a tojássárgás keveréket és a tűzre visszatéve, lassú tűzön, besűrítem. Hűtőfürdőben, majd a hűtőszekrényben alaposan lehűtöm (én egy egész éjszakára a hűtőben felejtem, de fagyasztóban gyorsítható a hűtés).
A lehűtött alapot 2 dl félkeményre vert tejszínnel elkeverem és fagylaltgéppel kifagyasztom. Fogyasztásig a fagyasztóban, fedett dobozban tárolom.


Hozzávalók (kb. 1 liter fagylalthoz): 3 dl tej, 5 dkg pirított törökmogyoró, 2 tojássárgája, 1 teáskanál keményítő, pici só, 5 evőkanál vaníliás cukor, 1,5 dl tejszín (30%), továbbá 2 dl félkemény habbá vert tejszín (30%).
(A házi vaníliás cukor helyettesíthető kristálycukor és vaníliarúd vagy vanília eszencia, illetve kristálycukor és vanillincukor keverékével is.)
Tovább olvasom...

2011. május 11., szerda

Epres túrótorta

Gyereknévnapot tartottunk, most éppen barátainkkal - az övéknek is most van, a mieinknek is, ilyenkor összedobjuk, amink van. :) Mi készültünk a desszerttel, de mivel előző nap pecázni voltunk, így nem sok időm maradt a munkára. Azt használtam, ami itthon volt, így született meg ez az egyszerű, ugyanakkor nagyon finom torta, némi eperrel, nagyon könnyű túrókrémmel - két szeletnél csak azért álltunk meg a vacsora után, mert hát ugye vigyázunk a vonalainkra. :D


Alapnak egy gyors kakaós piskótát sütöttem, amihez a tésztát kétszeres mennyiségű fehérjével készítettem. (Ilyen piskótát akkor szoktam sütni, amikor könnyű, lágyabb krém kerül a süteménybe, mert így egy nagyon puha tésztát kapok, amin szeleteléskor a kés gond nélkül átsiklik, én pedig véletlenül sem trancsírozom szét a süteményt.) 
Amíg a piskóta hűlt, elkészítettem a túrókrémet: a túrót összeturmixoltam a joghurttal és a vaníliás cukorral. Összeforgattam a citromhéjjal és a kemény habbá vert tejszínnel, végül belekevertem az előkészített zselatint is. (A zselatint elkeverem a hideg vízzel, miután megduzzadt, addig melegítem, amíg teljesen felolvad a zselatin, ezután hagyom visszahűlni - de nem megdermedni.) Mialatt a krémet készítettem, a tűzhelyen, eperből, vaníliás cukorból, kevés citromléből és a zselésítőből néhány perc alatt lekvárt főztem.
A kihűlt piskótát két lapra vágtam, az egyiket egy tányérra helyeztem, körben 0,5-1 cm-es hézagot hagyva köré igazítottam a tortakeretet és rásimítottam a fele túrókrémet úgy, hogy a krémet kicsit felhúztam a keretre, így körben egy kis peremet képezett. Erre került a kihűlt lekvár, amit befedtem a maradék krémmel. (Az eperréteget jó lett volna külön dermeszteni, de este már nem sok kedvem volt hozzá, így próbáltam annyira óvatosan rákanalazni a túrókrémet, hogy ne keveredjenek a rétegek.) A krémet elsimítottam, a tetejére helyeztem a másik piskótalapot és a hűtőszekrénybe tettem dermedni.
Másnap, utaztatás előtt cukorral ízesített tejszínt vertem keményre, amit jobb híján kevés zselatinnal fixáltam. A habbal körbekentem a tortakarikától megfosztott tortát és a tetejére két nagy maroknyi friss epret ültettem. Tálalásig nem árt hűtőszekrényben tartani... Remek darab, (többszöri) ismétlést kíván. :)


Hozzávalók (kb. 20 cm átmérőjű formában készítve)...
...a piskótakarikához:
2 tojás sárgája, 4 evőkanál vaníliás cukor, 2 evőkanál forró víz, 1 evőkanál holland kakaópor, 1 evőkanál étkezési keményítő, 2 evőkanál liszt, 4 tojás fehérje, pici só;
...a túrókrémhez: 50 dkg túró, 2 kis doboz joghurt (nálam éppen 140+175 g, de bármelyik jó duplázva is), 15 dkg vaníliás cukor (vagy ízlés szerint), 1 citrom reszelt héja, 2,5 dl habtejszín, 2 dkg zselatin+6 evőkanál víz;
...az eperlekvárhoz: 20-25 dkg eper (nálam mirelit), 3 púpozott evőkanál vaníliás cukor, fél citrom leve, 5 g dzsemfix szuper;
...a hab-bevonathoz: 3,5 dl habtejszín, 3 evőkanál cukor (vagy ízlés szerint), 1 dkg zselatin+3 evőkanál víz (vagy zselatin fix/habfixáló);
...díszítés: 20-25 dkg eper.
Tovább olvasom...

2011. május 8., vasárnap

Hercegnők

Akinek (kis)lányai vannak, nagy valószínűséggel szembesült már a "hercegnőimádattal" - hiába no, a Disney figurái a gyerkőcök által ismert legelső celebek között vannak. (Ráadásul - kivételesen - olyan celebek, akikre/amikre nem is gáz, ha hasonlítani szeretnének, így nincs tiltás, ha a lányok a hét minden napján meg szeretnék valamelyik mesét nézni. :P) 
Nálunk (is) megvannak a kedvencek, a nagyobbik Csipkerózsikáért, a kisebb felváltva Hamupipőkéért és Belle-ért rajong. Tegnap az ezidőtájt megszokott, névnapi partin kapták meg kedvenceiket torta formában - azt inkább le sem írom, hogy készítésük közben milyen válogatott kínzások jutottak eszembe a babatorta feltalálóját illetően, pedig a babákat még csak nem is én készítettem, hanem a Simba gyártotta. :D


Hamupipőke belül fahéjas-kakaós tortalap, ganázzsal töltve, Csipkerózsika vaníliás tészta vaníliapudingos krémmel töltve. A tortalapokat nagytepsiben sütöttem, majd rétegeztem és faragtam - mint minden faragott tortánál, itt is sok a hulladék, de nem szabad sajnálni, mert úgy lesz "formás" a végeredmény :). A tészta receptjéért ezer köszönet Kiskuktának. :*



A bevonással most is meggyűlt a bajom, Rózsiról ugyanis leolvadt a saját készítésű MM-bevonat reggelre, de - ezúton is köszönet a helyi Korona Cukrászdának - szerencsére sikerült "gyári bevonathoz" jutnunk, így megmentődött a torta. :) Az új ruhát kevesebb, mint fél óra alatt dobtam rá a babára, így - nagy valószínűséggel - ezután én sohadesohatöbbé nem készítek saját bevonatot (előre is bocsánat az MM-fondant ízéért rajongó rokonoktól), csak el ne felejtsem időben megrendelni neten az anyagot... :D


Készült...
...Hamupipőke csokikrémje:
2 dl tejszín, 1 rúd vanília, 25 dkg csokoládé (86%), 10 dkg vaj, 10 dkg porcukor (ez került a bevonat alá is);
...Hamupipőke tortalapja: 25 dkg cukor + 10 dkg a fehérjehabba, 39 dkg liszt, 5 dkg kakaópor,  csapott mokkáskanálnyi fahéj, 185 ml olaj, 185 ml tej, 6 tojás, 20 g sütőpor;
...Csipkerózsika vaníliakrémje: 4+2 dl tej, 2 csomag vaníliás pudingpor, 1 evőkanál cukor, 10 dkg vaj, 10 dkg porcukor (a bevonat alá sima porcukros-vajkrém került);
...Csipkerózsika tortalapja: 25 dkg cukor (ebből 5 dkg vaníliás) + 10 dkg a fehérjehabba, 44 dkg liszt, 185 ml olaj, 185 ml tej, 6 tojás, 20 g sütőpor;
+zselés ételszínezék, MM fondant és formix a bevonáshoz.
Tovább olvasom...

2011. május 6., péntek

Eperfagylalt v.2

Joghurtos-tejszínes eperfagyi van már a blogomon, csodás az is, de nekem személy szerint ez a kedvencem. Nem tudom, miért, talán mert a főzött alapból készülő fagyikat jobban szeretem vagy talán mert több az eper benne, amit ha frissen, mézédesen szedünk a kertből, igazán el tudja varázsolni az ízét. Ez a változat még nem saját termésből készült, de hamarosan az is lesz, ha az időjárás szeret minket, akkor rengeteg eperfagyi fog készülni idén. :)


Elsőként az alap készül el. A cukrot, tojássárgáját, sót és keményítőt elkeverem, hozzáöntöm a tejet, azzal is alaposan összekeverem, ezután tűzre téve besűrítem. Amíg hűl, az epret egy kevés citromlével összeturmixolom, majd a pürét egy szűrőn keresztül a langyos alapba juttatom. Elkeverem és fagyasztóba (-18 °C) teszem az alapot 1,5-2 órára, amíg az edény szélénél fagyni kezd. Ekkor átkeverem és összeforgatom a félkemény habbá vert tejszínnel. Mehet a fagyigépbe, kifagyasztás után - fogyasztásig - fedett dobozban tárolom a fagyasztóban.


Hozzávalók: 1 dl tej, 2 tojás sárgája, 5-6 evőkanál cukor (ennek egy része lehet vaníliás), leheletnyi só, 1 erős teáskanál étkezési keményítő, 40-45 dkg eper (tisztítva mért súly), 1 evőkanál friss citromlé, továbbá 2 dl tejszín félkemény habbá verve. (A cukor mennyisége az eper érettségétől, ízétől függ. Ebből az adagból kb. 1,2 l fagylalt lesz.)
Tovább olvasom...

2011. május 1., vasárnap

Csirkemájkrém

A kisebbik lányom nagyon rákattant az utóbbi időben a májkrémre, így - fő az egészség vagy mi... - megpróbálkoztam a házi változattal. Sajnos azt nem mondhatom, hogy gyerekkörben osztatlan sikert aratott. :D Pedig finom, nem is kicsit, csak hát a bolti változatok "másak". Na nincs nagy gond, kicsim a második-harmadik kóstolásnál már elkezdett megbarátkozni az ízzel (mármint a máj ízével a májkrémben :P), így talán nem lesz vesztett ügy a házi májkrémgyártás. :))


Recept eredeti szepytől (köszi!). Az elkészítése hasonló a hagymás májhoz: bő zsiradékon a hagymát megpárolom, a párolás végén hozzáadom a felaprított fokhagymát is, majd erre kerül az előzőleg megtisztított, nagyobb darabokra vágott (csirke)máj. Rászórok egy kevés friss kakukkfüvet, durvára aprított majoránnát, borsot őrölök rá és pár perc alatt megsütöm a májat.
A sütés végén megsózom, majd az egészet pépesítem (botmixer, turmix). Szükség szerint további (olvasztott) zsiradékot adok hozzá, annyit, amivel tetszőlegesen kenhető lesz a krémem. Ezután tiszta tálkákba adagolom a kész májkrémet, tömörítem, tetejét elegyengetem, végül olvasztott zsírral lezárom és fogyasztásig hűtőben tárolom.
Fogyasztás előtt érdemes hagyni egy kicsit szobahőmérsékleten melegedni, hogy kenhetőbb, krémesebb legyen, de egy szelet friss pirítósra kenve már ki is küszöböltük a problémát. A májkrémet - a levegőtől - elzáró zsírréteget felhasználás előtt el lehet távolítani, ha valaki ennyivel kevesebb zsírt szeretne a szervezetébe juttatni. :)


Hozzávalók (3-4 kisebb tálkához): 2 közepes vöröshagyma apróra kockázva, 10-12 dkg zsír (jobb a szárnyas, de megfelel a sertészsír is, illetve egy része vajjal kiváltható), 3-4 gerezd fokhagyma, 1/2 kg csirkemáj, néhány ágacska friss kakukkfű és majoránna (vagy szárított, illetve ízlés szerint más fűszerek is megfelelnek), őrölt fekete bors, só, a krém lezárásához további 3-5 dkg olvasztott zsír.
Tovább olvasom...

2011. április 28., csütörtök

Képviselőfánk

Képviselőfánk, imádom! :) Mint általában a főzött krémes, habos süteményeket... Ez az adag még húsvét hétvégére készült - a vasárnapi családi ebédre vittem. Alapjában nem szeretem az égetett tésztát, mert macerásnak tartom. Nem is annyira a készítését, mint a romeltakarítást utána. Ráadásul nincs nagyobb méretű csőkészletem, a kicsikkel pedig igen csak nyomi végeredmények szoktak születni. Ezért is örültem, amikor nemrégiben megtaláltam Beccánál ezt a tésztareceptet, itt volt az ideje, hogy kipróbáljam.


Az viszont jó az égetett tésztában, hogy el lehet korábban készíteni, az enyém például péntek este sült ki, tévézés közben és csak másnap töltöttem meg. A munka a sütő előmelegítésével kezdődött (230 °C; én gőzös sütőt készítettem elő, azaz egy kis edényben vizet tettem a sütő aljába). Az olajat és a vizet egy csipet sóval és a vaníliás cukorral felforraltam. A forrásban lévő vízbe került a liszt, amit alaposan eldolgoztam és kevergetve tovább főztem 2-3 percig (nem áll annyira össze, mint a megszokott égetett tészta). Ezután gépi habverővel beledolgoztam a tojásokat is - egyiket a másik után: mielőtt a következő tojás belekerül, mindig tökéletesen simára kell dolgozni a tésztát.


Sütőpapírral bélelt tepsibe, vizes kézzel, 12 db egyforma (kb. 5 dkg-os) gombócot készítettem. Alaposan megspricceltem a gombócokat és a papírt is, végül az előmelegedett sütőbe toltam. Az első 6-7 percben 230 °C-on sült, majd mérsékeltem a hőmérsékletet kb. 200 °C-ra. Összesen 40 percig sült a tészta, ezalatt az idő alatt nem szabad kinyitni a sütő ajtaját! A sütőből kivéve, rácson hagytam kihűlni a fánkokat, töltés előtt a tetejüket levágtam.
Becca, köszönöm a receptet! :)


A krémhez a tej 2/3 részét egy felhasított vaníliarúddal együtt főzni kezdtem. A maradék tejet elkevertem egy evőkanál vaníliás cukorral, a liszttel és a tojások sárgájával. A felforrt tejből kivettem a vaníliahüvelyt és belecsorgattam a tojásos-lisztes keveréket. Folyamatos kevergetés mellett besűrítettem. Amíg a krémet főztem, a tojásfehérjéket egy pici sóval kemény habbá vertem (tálas mixerrel, hiányában a krém főzése előtt ajánlott a habot elkészíteni), majd beledolgoztattam a maradék cukrot is és azzal is keményre dolgoztattam. A megfőtt sárga krémbe óvatosan, részletekben beleforgattam a felvert cukros fehérjét, pár pillanatig hagytam még a tűzön főni, majd egy evőkanállal elosztottam a krémet a tésztahüvelyekben.
Miután a krém kihűlt, a zselatint egy kevés vízben elkevertem, állni hagytam, majd olvadásig melegítettem. Hagytam kihűlni. A tejszínt a vaníliás cukorral és a kihűlt - de még folyékony - zselével kemény habbá vertem, majd egy levágott sarkú nejlonzacskóból (a rusztikus dizájn ellenzőinek: csillagcsővel felszerelt habzsákból) a krém tetejére nyomtam. Befejezésül a habra helyeztem a tésztasapkákat, majd hűtőszekrénybe tettem a kész képviselőfánkokat. Tálalás előtt vaníliás porcukorszórást kaptak.


Hozzávalók 12 darabhoz...
...a tésztához:
1,5 dl víz, 1,5 dl olaj, csipet só, 1 evőkanál vaníliás cukor, továbbá 15 dkg liszt, 4 egész tojás;
...a krémhez: 6 (4+2) dl tej, 1 kisebb vaníliarúd, 8 dkg rétesliszt, 3 tojás szétválasztva + 3 fehérje pluszban, 6 (1+5) evőkanál vaníliás cukor, csipet só;
...a tejszínhabhoz: 1 evőkanál zselatin, 4 evőkanál víz, 4-5 dl tejszín, ízlés szerint vaníliás cukor (nálam 3-4 evőkanál).
Tovább olvasom...

2011. április 27., szerda

Isler

Még mindig igen pici (még mindig nem szeretjük a tenyérnyi islereket), de már nem mini és most hagyományosan diós, ha már apum volt olyan drága, hogy egy agyvérzést kockáztatva nekiállt nekem apró diót törni. Csak mert a nagyobb fajta, a könnyen pucolható, már régen elfogyott... Diótól függetlenül majdnem nem lett belőle semmi, ugyanis amikor megközelítettem a lekváros polcomat, döbbenten tapasztaltam (vagyis jutott eszembe), hogy elfogyott a ribizlizselém. Vajon mennyit kellene főznöm, hogy elég legyen egy évre? :O Na mindegy, feltúrtam a fagyasztót, megleltem a maradék két kis doboz ribizlit, így gyorsan összedobtam még egy lekvárt is. Rutinosan, csípőből... ;)


Mivel most nem kellett tojás- és tejérzékenységre figyelnem, vajjal és tojással készült a linzertészta. Ehhez a lisztet, darált diót, porcukrot, fahéjat és sót összekevertem, majd elmorzsoltam benne a vajat. Hozzáadtam a tojások sárgáját és összegyúrtam. A tésztagombóc a hűtőbe került pihenni, fél-egy óra elég neki, ez az adag most tovább csücsült bent, sikeresen kőkeményre is dermedt. :P
Pihentetés után a sütőt elkezdtem előmelegíteni (190-200 °C), majd a tésztát átgyúrtam, 3-4 mm-esre nyújtottam és egy 5 cm átmérőjű pogácsaszaggatóval kiszúrtam. Sütőpapíros tepsire rakosgatva sültek, úgy 7-8 perc alatt, a széleiken éppen pirulósra. A kisült linzerek rácson hűltek ki, majd a frissen főzött (...) ribizlizselével megtöltöttem őket és éjszakára félretettem pihenni.
Másnap csokoládébevonatot kaptak, és egy pici díszítést, hogy a gyerekeknek legyen mivel játszaniuk. :)

Hozzávalók (kb. 40 darab, 5 cm átmérőjű islerhez): 35 dkg liszt, 15 dkg darált dió, 25 dkg vaj, 15 dkg porcukor, 1 mokkáskanál fahéj (elhagyható), csipet só, 4 tojás sárgája, továbbá ribizlizselé (vagy egyéb kedvenc) a töltéshez, kb. 30-35 dkg étcsokoládé a bevonáshoz.
Készítettem már kevesebb dióval és több liszttel is (10 dkg : 40 dkg), és kevesebb tojássárgával, ekkor kevés hideg víz segített a tészta összeállításában. Így is, úgy is finom sütemény. :)
Tovább olvasom...

2011. április 22., péntek

Mogyorós zabpehelykeksz

Nagyon finom keksz, mogyorórajongóknak (Kismókusoknak és Nagymókusoknak) kötelező. Ha nem lettem volna tegnap este már (dög) fáradt, tuti, megsütök még egy adagot belőle, mára viszont már más projektet ütemeztem be, így most dugdoshatom (magam elől) hétvégéig. Szóval: ropogós, zabpelyhes, mogyorós, Graham lisztes, kakaóbabos, finoman édes... Kell ennél több? Nekem nem! :)


A tojásokat a cukorral habosra kevertem, majd belecsorgattam a kihűlt, olvasztott vajat. Az egészet alaposan összekevertem és hozzáadtam a lisztet, sütőport és sót. Miután ezekkel is összedolgoztam, beleszórtam a zabpelyhet, a mozsárban durvára tört mogyorószemeket (csak megroppantottam a szemeket, volt amelyik két félre és volt, amelyik több darabba hullott) és a kakaóbabot. Az egészet összekevertem, ezután a masszából két teáskanál segítségével (kisebb dió méretű) kupacokat rakosgattam a sütőpapíros tepsi(k)be. Ezeket a teáskanalak segítségével ellapogattam kb. 5 cm átmérőjű, lapos korongokká (nem árt egy vízzel teli pohár a kezünk ügyébe: ha ragadna a kanál, mártsuk bele). Előmelegített sütőben, 180 °C-on, kb. negyed óra alatt pirulósra sütöttem őket. Kismértékben terülnek a korongok, úgyhogy 1-2 ujjnyi távolságot érdemes tartani közöttük formázáskor.


Hát hú, tényleg jó kis darab. Némelyik kapott egy kis csokicsíkozást, az is jóóó, simán is jóóó, mindenhogy jóóó és mindenhol jóóó. :)


Hozzávalók (55-60 darabhoz): 2 kisebb tojás (vagy egy igencsak méretes), 15 dkg nádcukor, 15 dkg vaj, 15 dkg Graham liszt, 1 teáskanál sütőpor, csipet só, 15 dkg zabpehely, 10 dkg pirított, tisztított törökmogyoró, 3 dkg pirított, aprított kakaóbab (vagy csokidarabok, de abból több, mondjuk 5 dkg), a tetejére díszítésként olvasztott csokoládé (elhagyható). 
Alap5let: az egyik Rama füzetből.
Tovább olvasom...

2011. április 20., szerda

Medvehagymás pogácsa

Minimál-munkás pogácsa, amit a sajtos rúd receptjéből kerekítettem. Az alapízt a medvehagymás vaj adja, amit finoman egy kis parmezán kísér. Még csak most ismerkedem a medvehagymával, de az már bizonyossá vált, hogy vétek kihagyni a pogácsát belőle, nagyon jó darab! :)

a fotón a háttérben metélőhagyma - ez ne zavarjon be senkit :))

A liszteket elkevertem a sóval és elmorzsoltam benne a vajakat. A közepébe öntöttem a tejben felfuttatott élesztőt, a tojások sárgáját, a sajtot, majd annyi tejföllel dolgoztam össze, hogy a tészta szépen összeálljon. Ezután fedett tálban hagytam pihenni egy órán keresztül (elbír több pihentetést is, attól csak még jobb lesz), majd ujjnyi vékonyra nyújtottam és megszórtam a felaprított medvehagymával. A tésztát hajtogattam és a kelesztőtálban ismét magára hagytam.

Shrekcsa :P

A pihentetés után a tésztát 7-8 mm-esre nyújtottam. Csíkokra vágtam, majd sütőpapíros tepsibe ültettem a rudakat - mehetnek közel egymáshoz. A tetejüket megkentem felvert tojással és egy-egy csipetnyi sajtot szórtam rájuk. Konyharuhával letakarva hagytam kelni őket, amíg a sütő bemelegedett, végül addig sütöttem (180-190 °C), amíg kellemes színt kaptak.


Belevalók (egy tepsi)...
...a tésztába:
20 dkg rétesliszt, 25 dkg finomliszt (+ a nyújtáshoz), 15 dkg vaj, 5-6 dkg medvehagymás vaj, 10 dkg (2 jó nagy evőkanál) sűrű tejföl, 3 tojássárga, 2 teáskanál só, 0,5 dl tej, 2 dkg élesztő, 1 teáskanál cukor, kb. 1 dkg reszelt parmezán (elhagyható), egy maroknyi medvehagyma aprítva;
...a tetejére: 1 kisebb méretű egész tojás, 1-1,5 dkg reszelt parmezán (elhagyható).
Tovább olvasom...

2011. április 19., kedd

Medvehagymás vaj, mint köszönöm-poszt...

Kaptam szepytől medvehagymááát! :)) Köfff! :)) Itt a bizonyíték, hogy jó helyre került:


Lesz recept is, de először inkább csak dumálnék. Röviden, nyugi... Pár szóban, arról, hogy milyen jó dolog is tud lenni ez a blogdolog, hogy időnként ismeretlen ismerősök kedvességével szembesülök, amint éppen az ország egy távoli pontjáról medvehagymát ajánlgatnak, csak azért, mert "sírtam", hogy nem jutok hozzá. Köszi! ;) Vagy mert megveszik nekem azt, amit én nem tudok, időt és fáradtságot nem kímélve elküldik postán és teszik mindezt önzetlenül, egy köszönömért cserébe. Azért is jó, mert ha kevesen is, de írnak: kommentet, levelet. Többek között arról, hogy elkészítették, megfőzték, megsütötték. Megírják a véleményüket, a tapasztalatukat - sőt, egyszer már egy fotót is kaptam! :) (Persze ennek ellenpéldái is vannak, amikor nem ír, nem hivatkozik, csak elviszi a receptemet/fotómat és előadja, hogy ezt bizony őőő...majd bájosan fogadja a bókokat, amikért érdemben semmit nem tett. Igen, ilyen is van, de aki ilyen, az meg is érdemli önmagát.)
Bocs, elkalandoztam... Szóval, itt és most is, köszönöm a medvehagymát, aminek beszerzését - bár önként és önzetlenül és nagyon kedvesen felajánlotta - nem sikerült Eszternek megnyernie. :)) Helyette "minden jó forrása", szepy került abba az igen kiváltságos helyzetbe ;D, hogy megvehette nekem életem első csokornyi medvehagymáját. Ezúton is köszönöm! :)


Szóval, a csodaszép medvehagyma megérkezett és felhasználásért kiáltott. Ettem magában (csíp), sütöttem belőle pogácsát (recept holnap - vagy ~után), egy jó része pedig fűszervajként végezte.
A vaj ötlete DebiGabi egyik (fészbúk) bejegyzésében jött velem szembe. Az én változatom úgy készült, hogy a hagymát leöblítettem, papírtörölközővel leitattam róla a vizet (még jó, hogy nem ipari méretekben készült) és a szár eltávolítása után a leveleket durván összevágtam. Kevés szőlőmagolajat locsoltam rájuk, majd botmixerrel (turmixgéppel rendelkezők előnyben) pépesíteni kezdtem. Kanalanként adtam hozzá a szobahőmérsékletű vajat, majd sót, borsot őröltem rá. Alaposan összedolgoztam, végül a zömét egy jégkockatartóba adagoltam, amit aztán folpackba tekertem és a fagyasztóba költöztettem. A maradék egy kis dobozkában került a hűtőbe, onnan fogyogat rohamosan. Fincsi!


Belekerült: 30 dkg vaj, 2 evőkanál szőlőmagolaj, két nagy marék medvehagyma (megtisztítva, szárától megfosztva 85 g volt), só, bors.
Tovább olvasom...

2011. április 18., hétfő

Húsvéti ajánlat

Repül az idő, már csak néhány nap és itt a húsvét! Az ünnephez kapcsolódó játékra invitáltak a BalhÉtteremből, Bence és Emőke, Emőke és Bence, ezúton is köszönöm! :)

A játékról röviden: egy bejegyzést kell írni "Húsvéti ajánlat" címmel, amelyben a blogon már megjelent, 5-10 tetszőleges (húsvéti) receptet kell ajánlani, majd a játékot 10 bloggernek továbbküldeni.

Nem mondom, hogy könnyű dolgom van, ugyanis nálunk otthon kis ünnepnek számított a húsvét, így nem is igazán bírt hagyományokkal - legfőképpen az ételek tekintetében nem. Sonka, tojás és torma - anyum pogácsát még csak-csak sütött, a többi a cukiból. Pont.

A húsvét nekem ráadásul amolyan nemszeretem ünnep volt, legfőképpen az ünneppel járó "hagyományőrzést" utáltam. Na jó, kisebb lányként még szerettem, akkor még buli volt, de ahogy nőttem (gyorsan) és megjött az eszem (lassan), már egyre inkább nyűg volt. Már csak azért is, mert az évek alatt megcsappant azok száma, akik a hagyományt többé-kevésbé őrizték volna.
Hétfőn korán keltünk, mert az első locsoló szódásüveggel locsolt, ha még ágyban talált. Díszbe vágtuk magunkat - semmi komoly, csak szoknyácska, (fehér) blúzocska, nejlonharisnya (ááá), kopogós cipő (ááá-ááá), majd egész nap ültünk a tv előtt (királyi 1 - hol volt még a kábel akkor?) és azt vártuk, hogy jöjjön valaki. Az elején még jöttek. Rokonok, kollégák (anyumnak), barátok (szülőknek, nővérnek), iskolatársak (nekem). Aztán már nem jöttek, csak a szűk család, az udvarló és "agyas" barátai (szódásüveges-slagos locsolás? dereng ilyesmi valakinek a 17 fokos áprilisban?), és ekkorra már tényleg nagyon elegem lett az egészből, mert fél napig puccba vágva, kölnitől bűzölögve várni, hogy valaki betévedjen... Na az kínkeserves...
Így aztááán...hát igen, már én sem őrzöm a hagyományt. Talán, ha a nagylány iskolába fog járni és igényt látok rá (értsd: lesz néhány iskolatárs locsolkodási szándékkal), akkor majd...majd előre készülök, hajnalban szendvicset gyártok, időben ébresztem és szép ruhába öltöztetem a lányokat. Addig azonban jó időben irány valamelyik állatkert, rosszban egy jó film és egy tejszínhabos kávé!

És akkor a sok rizsa után végre a lényeg:

ha unod a sonkát, készíts belőle (vagy éppen egy jó csülökből) cipót


süss sok finom, hagyományos süteményt, például mézes krémest


darálós kekszet


kosárkát


sajtos pogácsát


de ha van kedved, macerázhatsz egy jó kis cukrászsütivel is, ez lehet például a csokicsúcs


a munka végén pedig igyál egy jó kávélikőrt, garantáltan rád fog férni! ;)))


Az összes, húsvétra (mondjuk, hogy) elsüthető receptemet már korábban összegyűjtöttem, ide.

Na és akkor, akiket játékra invitálok - nem néztem szét és hétvégén nem igazán jutottam el a blogokra, elnézést, ha valaki már posztolta közületek: cuki :) Andi, Belly, Eszter, Jade, Juci, Kata, Kiskukta, Mónika, szepy, Viki.
Tovább olvasom...

2011. április 13., szerda

Mogyorós rudacskák

A lánykáim nagyon megszerették mostanában a falatnyi kis süteményeket, így most ezeket a rudacskákat készítettem nekik. Enyhén ropogós, omlós linzer pirított mogyoróval és egy kis díszítéssel, ami idő vagy kedv hiányában nyugodtan elhagyható.


A pirított és héjától megfosztott mogyorószemeket a cukorral együtt egy kávédarálóban megőröltem. A kapott, olajos, kissé összeálló mogyoródarát eloszlattam a lisztben, beletettem egy picurka sütőport és sót, végül a darabokra vágott - hideg - vajat morzsoltam el a száraz anyagokban. Hozzáadtam egy tojássárgát és gyors mozdulatokkal összeállítottam a tésztát, amit folpackba csomagolva a hűtőbe tettem pihenni.
Egy óra elteltével a sütőt bekapcsoltam (190 °C), a tésztát átgyúrtam és 3-4 mm vékonyra nyújtottam. Derelyevágóval felszeleteltem (1,5-2 cm x 5-6 cm), majd sütőpapírral bélelt tepsire tettem és 10-12 perc alatt megsütöttem a rudacskákat (az utolsó percekben figyelni kell, mert gyorsan megég). Rácson kihűtöttem, majd az egyik felüket csokival bevontam - nem mártottam, csak kanállal "rálocsoltam", így a talpuk nem lett csokis. A dermedő csokoládéba mogyorókrokantot szórtam.


Hozzávalók (egy gáztepsi, kb. 60 db)...
...a tésztához:
5 dkg pirított törökmogyoró, 5 dkg házi vaníliás cukor (kristálycukor is megfelel), 15 dkg liszt, icipici só és sütőpor, 10 dkg vaj, 1 tojás sárgája;
...a díszítéshez: 5 dkg jó minőségű étcsokoládé, mogyorókrokant vagy durvára tört pirított mogyoró.
Tovább olvasom...

2011. április 11., hétfő

Brazil krémes

Hétvégére vendégeket vártunk és hamburgerezést terveztünk, ami végül grillen készült el. Az ilyen összejövetelek természetesen nem működhetnek desszert nélkül, így amikor néhány napja megláttam ezt a sütit Margitkánál, el is dőlt, hogy ez lesz a zárófogás. Finom lett - szerintem nem csak kávérajongóknak. :)


A sütemény alapja egy diós-kávés piskótalap. Ehhez a tojásokat szétválasztottam, a sárgáját kikevertem a cukorral és a kávéval, majd hozzáadtam a lisztet, diót, kakaóport és a térfogatnövelőket ;), végül lazán beleforgattam a csipet sóval keményre vert tojásfehérjéket. Kapcsos tepsibe sütőpapírt szorítottam és ebben sütöttem előmelegített sütőben, először 200, majd 170 °C-on a piskótát (gyorsan sül). A lapot hagytam a formában állni úgy negyed óráig, majd a szélénél óvatosan körbevágva, rácsra téve hűtöttem ki.

A kihűlt lapra egy vaníliakrém kerül, ami eredetileg a vizes krémes krémje - felezett adagban. Én most kevesebb pudingport használtam hozzá és a vizet lecseréltem tejre, emellett keményítő és vaníliarúd került a krémbe. 
A tej nagy részét (5 dl) feltettem a felhasított vaníliarúddal melegedni. Amíg felforrt, a maradék 1 dl tejben elkevertem a pudingport és a keményítőt, emellett kemény habbá vertem a tojásfehérjéket először magukban, majd a cukrot is hozzádolgozva. A felforrt tejből kiszedtem a vaníliahüvelyt, belecsorgattam a keményítős keveréket, majd miután besűrűsödött (azaz kábé azonnal :D), hozzádolgoztam a fehérjéket és pár pillanatig együtt főztem őket. A krémet ezután a kihűlt és a tepsibe visszahelyezett, diós-kávés lapra simítottam, majd hűtőben hagytam kihűlni.
A sütemény koronája a tejszínhabréteg, amit cukorral félkeményre vertem, majd hozzáadtam a habfixálót és a neszkávét. Ezt a kihűlt krémre simítottam, végül a sütit a fogyasztásig hűtőszekrényben tartottam. Tálaláskor kisebb (6x6 cm) kockákra szeleteltem - és véletlenül lefelejtettem a csokit a tetejéről. :/


Hozzávalók (25x38 cm tepsi, 24 szelet)...
...a tésztához:
4 tojás szétválasztva, 20 dkg cukor, 1 dl (főtt vagy instantból készített) kávé, 20 dkg finomliszt, 10 dkg darált dió, 2 mokkáskanál kakaópor (keserű), 1 mokkáskanál szódabikarbóna, 1 mokkáskanál sütőpor, pici só;
...a krémhez: 5+1 dl tej, 1 vaníliarúd, 1 csomag vaníliás pudingpor, 4 dkg étkezési keményítő, 6 tojásfehérje, 17-18 dkg cukor;
...a habhoz: 5 dl habtejszín (30%), 3-4 evőkanál cukor, 1-2 evőkanál instant kávépor (kóstoljunk!), 2 csomag habfixáló.
A tetejét Margitka csokireszelékkel díszíti, én natúran felejtettem és így is finom, de szerintem kakaópor vagy durvára tört kávészem, esetleg csokis kávészem is illik hozzá.
Tovább olvasom...

2011. április 7., csütörtök

Mandulás (diós, mogyorós...) minikiflik

Éppen gyerekkézbe való. Most mandulából, ami kevésbé ízesíti meg a tésztát, mint a dió vagy a kissé előpirított mogyoró, de időnként a semleges ízekre hajtunk. Miután a lánykáim a délutáni játék közben eltüntették majd' felét, azt hiszem, nyugodtan sikeresnek könyvelhetem el ezt a darabot is. Finom és egyszerű aprósütemény, magában vagy a reggeli kávé mellé tökéletes.


A mandulát megtisztítottam, majd száradás után megőröltem (kávédaráló). A lisztben elkevertem a porcukrot, az őrölt mandulát és a sütőport, belemorzsoltam a vajat, majd egy tojással gyorsan összeállítottam a tésztát, amit ezután folpackba csomagolva tettem a hűtőbe pihenni.


Egy óra múlva a sütőt bekapcsoltam, 2 tepsit kibéleltem sütőpapírral, és megformáztam a kifliket. Ehhez a tésztagombócot kissé ellapítottam, vékony csíkokra vágtam, amiket aztán néhány mozdulattal átgyúrtam, majd egymás után kisujjnyi hurkákká sodortam. A kis hurkákból kb. 5 cm-es darabokat vágtam, ezeket két végükön kissé csúcsosra sodortam, majd kiflire hajlítva tettem tepsibe. Egymástól nagyjából ujjnyi távolságra elég őket a tepsibe helyezni, mert csak picit nőnek sütés közben. 180-190 °C-on 10 perc alatt készre sülnek - akkor jó, amikor a kifli csücske éppen színesedni kezd, tovább nem kell sütni, mert hajlamos megégni.
Forrón vaníliás cukorral elkevert porcukorba forgattam a kifliket, de - kihűtve - olvasztott csokoládéval csíkozva vagy félig mártva is nagyon finomak. Kihűlés után zárt dobozban sokáig eláll(hat). :)


Hozzávalók (a fent leírt méretben kb. 75-80 darabhoz): 20 dkg finomliszt, 10 dkg édesmandula/dió/mogyoró, 10 dkg vaj/margarin, 7 dkg porcukor, késhegynyi sütőpor, egy egész tojás, továbbá ízlés szerint vaníliás porcukor vagy csokoládé a díszítéshez.
Tovább olvasom...

2011. április 5., kedd

Csirkemell - brokkolival és gombával rakva

Tegnap egyszerű és finom zöldséges receptre vágytam, amiben el lehet sütni a maradék márványsajtot és egy kis csirkehúst is. Ez lett belőle, és még milyen jó lett! Bár az egyszerűségét a leírás alapján talán megkérdőjelezitek, de valóban az. :))


A brokkolit lobogva forró húslevesben néhány perc alatt előfőztem - én mirelitet használtam, de frissből is készíthető természetesen, azt megtisztítva, rózsáira szedve kell a levesbe ereszteni. Az előfőzött brokkolit leszűrtem, majd kézmelegre hűtve nagyon apróra daraboltam és egy kivajazott sütőtálba simítottam, a tetejére kevés borsot őröltem.
Amíg a brokkoli főtt és hűlt, megtisztítottam és felaprítottam a gombát és a póréhagymát, valamint a csirkemellet is felszeleteltem. A hússzeleteket enyhén sóztam, borsoztam, majd kevés olajon mindkét oldalukon előpirítottam. A tálba a brokkolira fektettem a szeleteket. A hússütő serpenyőben visszamaradt zsiradékon pirítani kezdtem a hagymát, majd hozzáadtam a gombát és kevés vajat is tettem mellé. Csipetnyi kakukkfűvel kísértetve finoman megpirítottam a gombát, a sütés végén sóztam, borsoztam, majd a hússzeletekre rétegeztem. A serpenyőbe (még mindig ugyanabba) tejszínt öntöttem, felforraltam, belemorzsoltam a márványsajtot, megborsoztam és a sajt olvadásáig rotyogtattam, végül citromlével ízesítettem (keményítővel lehet sűríteni, aki kívánja). Ezt a mártást az előkészített brokkolis-gombás húsra csorgattam, majd előmelegített sütőbe toltam a tálat és 180 °C-on kissé megpirítottam.
Akinek így "sovány" az étel, tálalhatja pl. tésztával, nekem tökéletes volt magában is. :)


Hozzávalók: 1-1,5 l húsleves (ha nincs, akkor vízből és leveskockából), 45 dkg brokkoli (mirelit), egy kisebb csirkemell (vagy 4-6 szelet), 40 dkg gomba (csiperke), 8-10 cm póréhagyma, 1,5-2 dl tejszín, 10-15 dkg márványsajt, 1 citrom leve, 1-2 evőkanál olaj, 4-5 dkg vaj (ezzel vékonyan kikenhető a tál, a maradék megy a gombához), kevés kakukkfű, só, bors.
Tovább olvasom...

2011. április 1., péntek

Parmezános kréker

Sokáig keresgéltem a neten, míg találtam egy olyan kréker receptet, ami megtetszett. Meglátni és megszeretni... :))


Nagyon egyszerűen elkészíthető: a liszthez hozzákeverem (a sikért és) a sót, belemorzsolom a vajat, majd hozzáadom a parmezánt is, végül hideg tejszínnel összeállítom a tésztát. Letakarva (vagy folpackba csomagolva) pihentetem 15-30 percig, majd enyhén lisztezett deszkán (nagyon) vékonyra nyújtom (1 mm). (Ez az adag úgy készült, hogy nyújtás közben hajtogattam is a tésztát, sokkal ropogósabb lett, mint a korábban - hajtogatás nélkül - készítettek és vékonyabbra is tudtam nyújtani, de így is-úgy is nagyon finom.)


A kinyújtott tésztát sütőpapírral bélelt tepsibe teszem, tetszőlegesen felvágom és tetejére tengeri sót őrölök, de tetszőlegesen megszórható mákkal, szezámmaggal (...) is, majd előmelegített sütőben, 200 °C-on megsütöm. A tészta vékonyságától függően kb. 10 perc alatt pirosra sül, a sütés vége felé nagyon figyelni kell, mert pillanatok alatt szenesedik. :)


Hozzávalók egy adaghoz: 125 g finomliszt (BL55), 60 g vaj, fél teáskanál (3-4 g) só, 30 g finomra reszelt parmezán, 65 ml tejszín (30%), picurka sikér (elhagyható), liszt a nyújtáshoz, só (és igény szerint mák/szezám...) a tetejére.
A sötét színű krékerek paradicsomos-parmezánosak, ahhoz csak 20 g parmezánt használtam és 10 g porrá őrölt, szárított paradicsomot tettem még hozzá.
Krékerek a blogon: mákos-szezámos, tökmagos.
Tovább olvasom...