Epres-vaníliás rakott piskóta

Gyerekkoromban bolti pudingporból készítettem és ez volt a rakott ~, pudingos ~ vagy épp krémes piskóta. Mikor melyik.
Ma többnyire főzött krémmel készítem, de ha a lányaimat kérdezem, szerintük bolti pudinggal pont olyan jó, mint házival. Ha lusta vagyok vagy épp nincs itthon tojás, akkor szerintem is. ;) Most éppen eperrel rétegeztem, amíg még lehet szedni a kertből, aztán jöhet majd a váltás: meggy, málna, szeder, ribizli, barack...mikor mi, kinek mi. :)

Nincs igazán pontos recept hozzá: főzök egy adag (sűrűbb) vaníliakrémet és rétegezem azzal, amivel szeretném vagy amire lehetőségem van. Általában 1 liter tejet használok el, ebből egy keveset (1-2 dl) kiveszek a piskóta locsolgatásához, a többséget pedig egy rúd vaníliával tűzre teszem. Forrásig melegítem, majd a tűzről levéve, fedővel lefedve, legalább fél órán keresztül pihenni hagyom. Lehet egy napig is, csak akkor kerüljön be a hűtőbe is. ;)
A tojásokat a cukorral és a keményítővel kikeverem. A tejet felmelegítem (előtte vagy utána kiveszem belőle a vaníliarudat) és folyamatos kevergetés mellett hozzácsorgatom a tojásos keveréket. Kevergetve besűrítem, majd hűlni hagyom.
Amikor a krém már langyos, egy felfújtas tálba sorakoztatok egy réteg babapiskótát, amit kevés rumaromával ízesített tejjel (18+ esetben rummal) csorgatok meg. Erre jön egy réteg vaníliakrém, majd az eper. Ismét piskóta, rumos tej, vanília, eper...amíg tart a krém. A tetejét egy réteg krémmel zárom és már mehet is a hűtőbe. Ha van ideje összeérni, az remek, ha nincs, akkor elég, ha lehűl. :)
Tálalás előtt tejszínhabot pakolok a tetejére - én fixálni szoktam arra az esetre, ha maradna a desszertből (marad is, ha csak nincs vendégség), a legvégén pedig néhány szem gyümölcs is kerülhet rá díszítésnek. Vagy csak azért, mert jó. :)

Hozzávalók...
...a vaníliakrémhez: 8-9 dl tej (egy része lehet tejszín, jót tesz neki), 1 vaníliarúd, 4 egész tojás (én nem szoktam szétválasztani, mert így is mindig tele a fagyasztóm fehérjével, de aki tart tőle, használja csak a sárgáját), 4 evőkanál keményítő, 15 dkg cukor;
...a rétegezéshez: 1-2 dl tej, kevés rum vagy rumaroma, 15-20 dkg babapiskóta*, eper ízlés szerint, továbbá legalább 2,5 dl tejszínből (30%) és 2 teáskanál cukorból vert tejszínhab (fél csomag zselatin fixszel fixálom).

*Lehet helyette házi piskótát (kockákra vágva) vagy lekvárral megkent piskótatekercs-szeleteket is használni, de ezzel én ritkán foglalkozom, mert ebben a desszertben pont az a jó, hogy nem kell sütni és gyorsan megvan. :)

Tovább olvasom...

Rebarbarafagyi

Még a múltkori rebarbara(be)vásárlás alkalmával készítettem fagyit is - főzött alappal, lágyra, gyerekbarát ízűre. :)

A rebarbarát a kétféle cukorral, kevés sóval, vízzel és a gyömbérrel fedő alatt megpároltam. Amikor már puha volt, hozzáadtam a tej felét és a tűzről levéve alaposan összeturmixoltam.
A tojássárgát kikevertem még egy kevés cukorral* és a keményítővel, majd belekevertem a maradék tejet is. Hozzáadtam a rebarbarás keveréket és a tűzre visszatéve besűrítettem. Mielőtt félrehúztam a tűzről, elkevertem benne egy kevés fahéjat, ezután hagytam kihűlni és a hűtőbe téve néhány órán át pihentettem.
Pihentetés után összeforgattam a félkeményre vert tejszínnel és géppel kifagyasztattam.

Hozzávalók: 200-250 g rebarbara, icipici só, 1 evőkanál vaníliás cukor, 1 evőkanál kristálycukor, 10 g reszelt gyömbér, 2 evőkanál víz, 1+1 dl tej, 2 tojás sárgája, ízlés szerint* további 1-2 evőkanál cukor, 1 teáskanál keményítő, fél teáskanál fahéj, 2 dl félkeményre vert tejszínhab.
*A sárgákhoz adott cukor mennyiségének megállapításához érdemes megkóstolni a párolt rebarbarát, és ahhoz igazítani.

Tovább olvasom...

Rebarbarás pite

Gyerkőcöm névnapjára készült - meglepett, hogy pitét kért, ráadásul rebarbarásat, de nem lehet okom panaszra, mert végül jóízűen megevett belőle néhány izmos szeletet. :)

Az omlós tésztához a lisztet, porcukrot, sót és fahéjat késes robotgépbe mértem, hozzáadtam a hideg vajat és morzsásra dolgoztattam a géppel. Ekkor beleütöttem egy tojás sárgáját és 1-2 evőkanál hideg vizet csorgattam hozzá - annyit, amennyivel rövid idő alatt összeállt a tészta. Gombócot formáltam, folpackba tekertem és egy órára behűtöttem. Amíg a tészta pihent, a rebarbarát megtisztítottam, feldaraboltam és egy pici víz, valamint a cukor kíséretében megpároltam.
A sütőt bekapcsoltam 200-210 °C-ra. A tésztát kivettem a hűtőből, kinyújtottam és kibéleltem vele a piteformát. Megszurkáltam villával a tésztát és bedugtam a fagyasztóba, amíg előmelegedett a sütő. Előkészítettem a vaníliasodót is: a tojást a cukorral, liszttel és vaníliakivonattal csomómentesen elkevertem, majd tejszínnel hígítottam.

A fagyasztóból kivett tésztára alufóliát simítottam, kb. 12-13 perc alatt vakra sütöttem, majd kivettem a fóliát és tovább sütöttem 3-4 percig. Ezután belesimítottam a párolt rebarbarát, ráöntöttem a sodót és a sütőbe visszatéve addig sütöttem, míg a sodó felszíne éppen megszilárdult (bő 10 perc). Ekkor cukorral és fahéjjal elkevert, olvasztott vajba forgatott zabpehellyel szórtam meg a tetejét és 15 perc alatt készre, pirulósra sütöttem. Langyosan a legfinomabb.

Hozzávalók...
...az omlós tésztához: 180 g liszt, 30 g porcukor, 1 teáskanál őrölt fahéj (3 g), pici só, 80 g hideg vaj, 1 tojássárgája, 1-2 evőkanál hideg víz;
...a töltelékhez: 500 g zöld rebarbara, 2 dkg házi vaníliás és 5-8 dkg nádcukor (ízléstől függően);
...a sodóhoz: 2 tojás, 1 evőkanál vanília kivonat, 2 evőkanál cukor, 2 evőkanál liszt, 2 dl tejszín;
...a tetejére: 4 dkg vaj, 4 dkg nádcukor, 5-6 dkg zabpehely, 1/2 teáskanál őrölt fahéj.

Tovább olvasom...

Joghurthab

A joghurthab az egyik legegyszerűbb desszert - ráadásul finom is. Régebben a készen kapható változatát is szerettem, ma már nehéz belőle igazán jót találni, így inkább magam készítem el, ha kedvem támad hozzá.

Kevés munkával, gyorsan elkészülő desszert, csak az előkészítése hosszadalmas: a joghurtot sűrű szövésű szitába vagy szövetbe teszem és hagyom, hogy a savó nagyjából egy óra alatt kicsepegjen belőle. A behűtött tejszínt elkezdem felverni - amikor félig felverődött, beleszórom a porcukrot és a zselatin fixet, és együtt keményre verem. A felvert habot összeforgatom a joghurttal és már kész is.

Innentől tetszőlegesen tovább variálható: a fotón látható málnás pohárdesszertbe 2-3 evőkanál málnakrémet kevertem - aki szereti a homogenitást, dolgozza jobban össze. Rétegezhető sűrű lekvárral, dzsemmel is, ekkor a gyümölcsréteg kerül a pohárban alulra és a joghurthabbal zárjuk le, illetve az ízesített hab piskótába is tölthető, nálunk nyáron nagy kedvenc az ilyen könnyű, gyors torta.

Hűtőszekrényben érdemes hűteni néhány órán keresztül tálalás előtt, így pl. klassz desszert lehet belőle akár népesebb vendégseregnek is.

Hozzávalók 2-3 adaghoz: 1 kis pohár (175 g) natúr joghurt lecsepegtetve, kb. 1,5 dl tejszín, 1 csapott evőkanál porcukor, 1/3 csomag (6-7 g) Zselatin fix.

Tovább olvasom...

Málnakrém

Még mindig van egy kevés fagyasztott gyümölcs az előző évi termésből, ezek közül mostanában a málna a legkapósabb. Kisebbik lányom névnapjára egy hete joghurthabos tortát készítettem, a tegnapi partira pedig parfét. Ennek az alapja ez a főzött málnakrém, amit a citromkrém mintájára készítek. Nagyon finom, változatosan felhasználható krém, ami zárt üvegben néhány napig elvileg eláll a hűtőszekrényben, bár ezt nem tudtam még tesztelni, mert mindig azonnal elfogy. :D

A mirelit málnát a mikró olvasztó programján olvasztom ki (szezonban ez a fázis megspórolható), majd villával pépesítem és szűrőn áttöröm. Kevés citromlevet csorgatok hozzá. Hozzáadom a cukrot és a vaj felét, majd gőz fölött addig melegítem a keveréket, amíg a vaj elolvad.
A tojásokat és -sárgákat egy másik edényben habosra keverem, és belecsorgatom a málnapépet. Folyamatosan kevergetve, gőz fölött, addig főzöm, amíg pudingszerű lesz az állaga (cca. 10 perc). Ekkor leveszem a tűzről és hozzákeverem a maradék, kisebb darabokra kockázott vajat - egyik kockát a másik után, mindig teljesen eldolgozva az éppen aktuális darabot. Időnként megkeverve hagyom kihűlni, végül hűtőbe teszem a kész krémet - ha nem azonnali fogyasztásra készül, akkor csavaros tetejű üvegbe érdemes tenni.

Hozzávalók: 25-30 dkg (mirelit) málna (magtalanítva kb. 20 dkg pépre van szükség), 2 evőkanál citromlé, 15 dkg cukor, 10 dkg vaj, 2 egész tojás, 2 tojás sárgája.

Tovább olvasom...

Ribizlis-habos szelet

A kertünkben lakó egyetlen ribizlibokrunk szerencsére nem csak bőtermő, de évről-évre többet terem. Így tavaly rengeteg ribizlizselét készítettem belőle, amit pedig nem fogyasztottunk el, az a fagyasztóba került. Tél végén-tavasz elején szoktam a fejemhez kapni és elkezdeni kiüríteni a frigót, mielőtt érni kezd az új termés, de a nagy doboz, levesnek csomagolt ribizlik lassan fogynak. Ezért is örültem meg, mikor a minap Vicuskánál jártam, ő hívta fel a figyelmemet erre a süteményre. Hát mit mondjak, naggggyon eteti magát! Az édes-savanykás ízek kedvelőinek bátran ajánlom, a diétázóknak már kevésbé, mert szinte (és nem csak szinte) abbahagyhatatlan. :) Vicuska, köszönöm! :) :*

Az eredeti recepten csak kicsit változtattam. A tojásokat szétválasztottam, a sárgáját a cukrokkal és a tejjel alaposan kikevertem, majd a puha vajjal és liszttel összedolgoztam. Nekem lágy lett a tészta, így hűtőbe tettem úgy fél órára, majd alaposan lisztezett deszkán nyújtottam a tepsi méretére. 190 °C-ra melegített sütőbe toltam és bő negyed órán keresztül sütöttem, míg szépen színesedni kezdett a tészta felszíne.
Amíg a tészta sült, a fehérjéket egy pici sóval keményre vertem. Hozzáadtam a cukrokat és ezután már gőz felett vertem tovább, míg a cukros hab kemény lett és szépen kifényesedett.

A sütőt mérsékeltem 110 °C-ra. A forró tésztát megkentem ribizlizselével, ráterítettem a kiolvadt és lecsepegtetett ribizlit*, végül a habbal fedtem be. Visszatettem a sütőbe és addig szárítottam, míg a hab felszíne kemény és roppanós lett, de alatta finoman krémes maradt (nagyjából 30-40 perc volt). Nem bírtam kivárni, hogy teljesen kihűljön...aztán pedig nem bírtam abbahagyni az evését, de ez már nem tartozik ide. ;D

Hozzávalók (38x25 cm tepsihez)...
...a tésztához: 5 tojás sárgája, 13 dkg barna nádcukor, 5 dkg házi vaníliás cukor, 30 ml/g tej, 25 dkg puha vaj, 35 dkg liszt;
...a töltelékhez: 3-4 nagy evőkanál ribizlizselé (egy 3 dl-es üveg fele), 70 dkg (mirelit) ribizli (*fontos, hogy rendesen le legyen csepegtetve, különben folyni fog a töltelék, mint nekem :D);
...a habhoz: 5 tojás fehérje, pici só, 25 dkg kristálycukor, 5 dkg házi vaníliás cukor.

Tovább olvasom...

Gesztenyés és krémes, ostyaképes torta

Már 2 hete hallgatok, okkal: letelt a kismamaság és szokom az új rendszert. :P :)) Munka után nem sok időm jut a főzésre, így csak gyors, egyszerű ételek kerülnek az asztalra - eddig abban reménykedtem, hogy majd hétvégenként kicsit többet tudok ráfordítani, de közben rá kellett jönnöm, hogy lassan itt a tavasz, indulnak a kerti munkák is és bár kertünk éppen nem sok, azért lesz vele teendő. Szóval továbbra sem ígérhetek több csipetet, de egy csipet idő talán mindig jut majd a blogra is. ;P
Amit most hoztam, az egy tortácska: leánykám betöltötte a hatot, az ő kérésére készült ebben a formában. Voltaképpen semmi új nincsen benne, a múltkori gesztenyés krémest szerette volna tortásítva, így azt a receptet dolgoztam át. Ami miatt mégis hozom és mutatom, az a borítás - ezzel a darabbal debütált ugyanis az ostyalapos torta csipetnyi konyhámban. :)

A receptet most hanyagolom is, nagyjából úgy készült, mint süteményként, csak 22-es tortaformában, módosított arányokkal (aki meg szeretné sütni, az elkészítés menetét megtalálja az eredeti receptnél, a torta hozzávalóit pedig beírom itt a bejegyzés végén). Összeállítása tortakeret segítségével történt: a gesztenyés piskótát két lapba vágtam, az egyiket tortatálra helyeztem és szorosan köré igazítottam a keretet. Erre simítottam a sárga krémet (ezután hűtőben hagytam dermedni), majd a gesztenyereszelék és az olvasztott zselatinnal fixált tejszínhab következtek. A tetejére helyeztem a másik fél gesztenyés piskótalapot, amit vékonyan tejszínhabbal húztam át, majd mehetett a frigóba. Dermesztés után kivágtam a keretből és ezután került fel az ostyalap.

Az ostyás tortákról Vikvi blogján találtam nemrégiben információkat, ezúton is köszönöm a leírást! :) Mindaddig fogalmam sem volt róla, hogy zselé fölé és alá kell az ostyalapot helyezni... :D Az ostyát cukrászdában vásároltam, 20 cm átmérőjű, gondolom ez a standard méret, illetve létezik még szögletes formában is. Szerintem érdemes a tortát csak kicsivel (1-2 cm) nagyobbra méretezni, mert díszítés után így mutat igazán jól - de ez ízlés kérdése.

Az ostya felrakásának lényege, hogy zselét kell hidegen (de legalábbis nem forrón) az alapra (esetemben tehát a vékony tejszínrétegre) simítani, erre ráhelyezni az ostyát, majd még egy réteg zselével kell lezárni. A zseléhez én por zselatint használtam, amit vízben duzzasztottam, majd olvadásig melegítettem és hűlni hagytam. Mivel a torta be volt hűtve, amint a zselatin langyosra hűlt, már fel is kentem az alapra - így is szinte azonnal megdermedt. Rásimítottam az ostyát, hagytam 1-2 percig, majd felülről is lekentem. Én szilikonos ecsetet használtam és mivel eléggé sűrűre készítettem, nem sajnáltam róla a zselatint, így nem folyt meg a festék sem és szerintem szép egyenletes lett a felülete - elsőre sokkal rosszabbra számítottam. :) A natúr zselatinnal felrakott ostya viszont szerintem bűn rossz, vékonyabb zselatinréteg esetében lehet, hogy elviselhetőbb, de így én nem ettem meg.
Az ostyalap szélét fixált tejszínhabbal "díszítettem" és a torta oldalát is ezzel húztam át vékonyan.

Hozzávalók (22 cm-es torta)...
...a gesztenyés piskótához: 3 L méretű tojás szétválasztva, 15 dkg cukor, 22 dkg natúr gesztenye, 8 dkg liszt*, 1/2 mokkáskanál sütőpor, pici só;
...a vaníliakrémhez: 6 dl tej, 1 vaníliarúd magjai, ~10 dkg rétesliszt**, 4 L méretű tojás, 15 dkg cukor, 1-2 teáskanál vaníliaeszencia (elhagyható, de kóstolásnál nekem most kellett még hozzá);
...a krém és hab közé: 30 dkg gesztenyepüré;
...a habréteghez és az ostya alá: 4 dl habtejszín*** (30%), 2 evőkanál cukor, 10 g zselatin, 3 evőkanál víz;
...az ostya felrakásához: 25 g zselatin, kb. 10 evőkanál víz, valamint 1 db fotós ostyalap;
...a dekoráláshoz: további 2 dl habtejszín**** (30%), 1 evőkanál cukor, az ostya felrakásánál kimaradt zselatin vagy 5 g zselatin, 1,5 evőkanál víz.
*A piskóta eredetileg lisztmentes, de nem volt itthon elég gesztenyém, így a hiányzó mennyiséget liszttel pótoltam. Liszt nélkül összesen 30 dkg natúr gesztenye szükséges hozzá.

**Nagyon sűrű, masszív vaníliakrémet készítettem - aki könnyebbet szeretne, csökkentse a liszt mennyiségét (mint itt) vagy készítse el a süteménynél leírt változatot.
***A habréteghez nekem kicsit sok lett a tejszínhab, ha az egészet felhasználom, nem fért volna a keretbe a torta - de ez a tortakeret magasságától és persze ízléstől is függ.
****A díszítéstől függően ez lehet, hogy kevés, nekem épp'elég lett.

Tovább olvasom...

St. Honoré torta

Azaz ~szerűség. A tészta-varázs-könyvben néztem ki és mivel éppen aktuálissá vált egy torta, azt készítettem el. Vagyis kábé azt. :)
A torta amolyan összerakom-felfalom desszert, azaz nagyjából az elkészítés után illene azonnal elfogyasztani: az eredeti recept szerint a tölteléke vaníliával és cukorral ízesített tejszínhab (annak, aki ki is tudja mondani: chantilly krém). Mivel mi kicsit pihentettük felvágás előtt, a habot mindenképpen fixálásra ítéltem, emellett a neten néhány főzött krémmel töltött változatot is láttam erre a tortára, így ezt is belevariáltam. A végeredmény egy nagyra nőtt képviselőfánk lett egy kis karamellel a tetején. :)

Alapja egyszerű leveles tészta, amit kb. 2 mm vékonyra nyújtottam, majd finoman benedvesített sütőpapírra emeltem. Ezen szúrtam (vágtam) méretre, úgy 25-26 cm-esre. Villával néhány helyen megszurkáltam és a hűtőszekrénybe tettem pihenni.
Elkészítettem az égetett tésztát: a tejet, vizet, vajat, sót és cukrot forrásig melegítettem, beleszórtam a lisztet, alaposan összekevertem és az edényt továbbra is a tűzön tartva 1-2 percig tovább kevergettem. Ezután egyesével belekevertem a tojásokat - a recept szerinti mennyiség nekem kevés lett, így még egy plusz fehérjét is adtam hozzá.
A sütőt előmelegítettem 180 °C-ra. Az égetett tésztát habzsákba kanalaztam. A leveles tésztára spirális alakban nyomtam belőle úgy, hogy a tészta pereménél kb. 3 cm-es részt kihagytam. Ezt megkentem egy kevés tejjel kikevert tojássárgával, majd erre is nyomtam az égetett tésztából úgy, hogy körben "peremet" kapjon a torta (nekem nincs nagyobb átmérőjű díszítőcsövem, de akinek van, érdemes azzal készíteni, akkor nem kell sokat körözni a tésztalap szélén :D). Lekentem a tejes tojással és a sütőbe toltam. Légkeveréssel sütöttem kb. 35 percig (ezalatt a sütőt nem nyitottam ki; légkeverés nélkül 200 °C-on kell sütni).

Amíg a torta alapja sült, a maradék égetett tésztából kisebb halmokat nyomtam egy sütőpapíros tepsibe (eredetileg 2 cm átmérőjű, apró gömbökre van szükség, én nagyobbakat készítettem) - ezek tetejét is lekentem, majd a tortalap kisütése után nagyjából 20 perc alatt megsütöttem a kis fánkokat. A tésztákat rácson hűtöttem ki.
A cukorból és a vízből karamellt készítettem. A profiterolok tetejét belemártottam, majd a talpukra állítva hagytam, hogy a karamell rájuk dermedjen. A krémet megfőztem: fél liter tejet a vanília magjaival feltettem a tűzre melegedni. A tojások fehérjét egy kis sóval keményre vertem, a végén hozzáadtam a cukor 1/4 részét is. A sárgákat a maradék cukorral kikevertem, beledolgoztam a lisztet és még egy kis tejet is, ezután folyamatosan kevergetve a forró tejbe csorgattam és besűrítettem. Amikor már megfelelően sűrű lett a sárga krém - lassú tűz fölött - finoman beledolgoztam a keményre vert tojáshabot is. A krém harmadát fánktöltő csővel ellátott habzsákba tettem és ebből töltöttem meg a karamelles profiterolokat (nekem 12 db került a tortára, ennek bő kétszerese lett a tésztából - a kimaradókat nem töltöttem meg). A maradék krémet a tortába simítottam és a megtöltött fánkocskákat - az újra felolvasztott - karamellel ragasztottam a peremére. Hűtőszekrényben hűtöttem ki.

A tejszínt kevés cukorral és a zselatin fixszel felvertem, a kihűlt vaníliás krémre kanalaztam és kakaóporral szórtam meg. A maradék karamellel díszítettem (pókhálóztam :D) a tortát. (A karamell felveszi a nedvességet - a levegőből is, így az ezzel történő munkálatokat érdemes a tálaláshoz minél közelebbi időpontban végezni.)

Nagyon finom, képviselőfánk- és krémes-rajongóknak kötelező egyszer kipróbálni! :)

Hozzávalók...
...az alaphoz: 20 dkg leveles tészta (én a könyv alapján készített gyors leveles tésztát használtam, de a bevált bolti is tökély);
...az égetett tésztához*: 1,25 dl víz, 1,25 dl tej, 10 dkg vaj, csipet só, 2 teáskanál cukor, 15 dkg liszt, 4 egész tojás és egy fehérje;
...a vaníliás krémhez: 5+0,5 dl tej, 1 vanília magjai, 3 egész tojás, pici só, 100 g cukor, 50 g liszt;
...a tejszínhabhoz: 2,5 dl tejszín (30%), 1 evőkanál cukor, fél csomag zselatin fix vagy egyéb fixáló;
...a karamellhez: 20 dkg cukor, 0,5 dl víz;
...a tetejére: 1 tojás sárgája és 1 evőkanál tej keveréke a kenéshez, ét kakaópor a szóráshoz.
*Az égetett tészta mennyisége nekem sok lett, de profiterolnak megsütve, desszertként is megállta a helyét. ;)

Tovább olvasom...

Gesztenyés krémes

Tegnap mindenáron habos-krémes sütit szerettem volna készíteni (enni :D) - ez lett belőle. Az alapja egy gesztenyéből készített, vékony piskóta: hasonlót karácsony előtt sütöttem először az óvónénik számára, akkor - utolsó pillanatban érkező mentőövként - szepy sietett a segítségemre a recepttel, ezúton is köszi! :) Azóta volt tervben, hogy alkalomadtán elkészítem magunknak is, de csak most jött el az ideje. Egy kis krémmel és habbal rétegezve...mmm! Egyszerű, könnyű, és nagyon finom!

Az eredeti recepten változtattam, egyrészt az arányokon, másrészt pedig ugyanúgy készítettem el a tésztát, mintha piskótát sütnék. Tehát a tojásokat szétválasztottam, a fehérjét keményre vertem pici sóval és kevés citromlével. A sárgáját elkevertem a cukorral, hozzádolgoztam a gesztenyét, majd a habbal lazítottam. Sütőpapíros (kapcsos) tepsibe simítva, 170 °C-ra előmelegített sütőben, 15-20 perc alatt sütöttem meg. A tésztát néhány percig a formában pihentettem, majd körbevágtam és rácsra húzva hagytam teljesen kihűlni.
Amikor a tészta már majdnem kihűlt, elkészítettem a vaníliás krémet. A tej 2/3 részét egy kevés vaníliamaggal feltettem a tűzre melegedni. Ezalatt a tojások fehérjét egy kis sóval keményre vertem, a végén hozzáadtam a cukor 1/3 részét is. A sárgákat a pudingporral, keményítővel, maradék cukorral és tejjel elkevertem, folyamatosan kevergetve a forró tejhez csorgattam és besűrítettem. Amikor már megfelelően sűrű lett a sárga krém - lassú tűz fölött - finoman beledolgoztam a keményre vert tojáshabot is.

A gesztenyés piskótát visszatettem a tepsibe és a krémet rásimítottam. A krémre reszeltem a gesztenyepürét, majd a hűtőbe tettem a süteményt. Amikor teljesen megdermedt a krém, a zselatint a vízzel elkevertem, néhány percig duzzadni hagytam, majd kevergetve, kis lángon felolvasztottam (ne forrjon, csak addig kell melegíteni, míg folyékonnyá válik). A tejszínt a cukorral és az előkészített zselatinnal keményre vertem és a krém tetejére simítottam. Tálalás előtt kakaóporral megszórtam a tetejét és szeleteltem.

Hozzávalók (24 kocka, 25x38 cm tepsi)...
...a gesztenyés piskótához: 4 tojás szétválasztva, 20 dkg cukor, 40 dkg natúr gesztenye, pici só, 1 teáskanál citromlé;
...a krémhez: 6 dl tej, 1/2 vaníliarúd magjai, 1 csomag vaníliás pudingpor, 4 dkg étkezési keményítő, 4 egész tojás, 15 dkg cukor;
...a habhoz: 6 dl habtejszín (30%), 3 evőkanál cukor, 15 g zselatin, 5 evőkanál víz;
...a krém és hab közé 25 dkg gesztenyepüré, a tetejére kakaópor.

Tovább olvasom...

Citromkrém

Rá kellett jönnöm, hogy valószínűleg én vagyok az egyetlen blogger, aki nem az anyatejjel szívta magába a citromkrém elkészítésének mikéntjét. Sebaj, vállalni a hiányosságainkat nem szégyen, főleg, ha törekszünk a lyukak betömködésére. :) A krém amolyan gombhoz a kabát módon készült - férj névnapjára kerestem olyan receptet, amiben a - titkos beszerzőm jóvoltából - hűtőben pihenő sznob citromokat el tudom sütni (főzni). Így lett ő, a citromkrém, flancos nevén lemon curd, még jobban flancolva meyer lemon curd. Ájszpíkhángérien. :)

A krémhez két méretes, tekintélyes lémennyiséggel bíró citromot használtam fel. Nem meyer, nem méretes, nem leves citromból több szükségeltetik hozzá. A citromok héját lereszeltem - én durvára, mert bírom a citromhéjcsíkokat, ez pedig a narancsos színével különösen jól néz ki, de ez az én perverzióm, nem muszáj követni. A citromok levét kifacsartam, hozzáadtam a cukrot, a vaj felét és a citromhéjat. Egy edényben kevés vizet forraltam, ennek a gőze fölött addig melegítettem a citromos keveréket, amíg a vaj elolvadt.
A tojásokat és -sárgákat egy másik edényben habosra (ke)vertem, és belecsorgattam a citromos-cukros elegyet. Folyamatosan kevergetve - továbbra is gőz fölött - addig főztem, amíg pudingszerű lett az állaga (cca. 10 perc). Ekkor levettem a tűzről és hozzákevertem a maradék, kisebb darabokra kockázott vajat - egyiket a másik után, mindig teljesen eldolgozva az éppen aktuális vajdarabot.

Időnként megkeverve hagytam kihűlni, végül tiszta üvegbe töltve tettem hűtőbe. Állítólag egy hétig is eláll - állítólag. :) Nálam desszert lett belőle (parfé), de kekszet tölteni vagy magában is jóóó nagyon.
A nagyon titkos beszerzőnek köszi itt is! :)))

Hozzávalók cca. 400 g citromkrémhez: 15-16 dkg cukor, 10 dkg vaj, 170-180 ml citromlé, 1-2 evőkanál reszelt citromhéj, 2 (nagyobb méretű) egész tojás, 2 (nagyobb méretű) tojás sárgája.
A recept alapja újfent by Nigel Slater.

Tovább olvasom...

Citromos-csókos parfé

Férjem névnapjára készült: nagyon szereti a citromos édességeket és mivel most lusta módon nem volt kedvem tortával vacakolni, erre a desszertre esett a választásom. Egyszerű, gyorsan összeállítható, és nagyon finom. Összesen négy alapanyag szükségeltetik hozzá: tejszín, porcukor, habcsók (ha lehet, jóféle, lágy közepű, házi), na és egy kis citromkrém (mert az mindig van otthon :P).

Na jó, ha nincs, akkor persze nem árt az összeállítás előtti este előkészíteni a citromkrémet és a kimaradó fehérjékből megsütni a habcsókot. Attól a perctől azonban, amikor mindezek már valóban rendelkezésre állnak, kábé negyed óra alatt desszert lesz a fagyasztóban. 

A parféhoz ugyanis csupán annyit kell tennem, hogy a behűtött tejszínt egy pici porcukorral közepes habbá verem, majd a nagyobb darabokra tört habcsókokat és a citromkrém 2/3 részét óvatosan beleforgatom a habba. Ezután a maradék citromkrémet már éppen csak eligazítom benne, hogy szép márványos legyen a végeredmény, így mutatósabb lesz a parfé.

Egy diákkenyér (vagy tetszőleges) forma aljába sütőpapírt vagy fóliát vágok, majd ráigazítom a citromos-csókos tejszínhabot, végül fagyasztóba teszem.
Hat óra alatt (-18 °C-on) egészen biztosan jó lesz, nekem ugyanis ennyit töltött a jégszekrényben, ezután a formából kiborítottam és vastag szeletekre vágva tálaltam. A maradékot zárható dobozban tettem vissza a fagyasztóba - ez már jobb, ha kicsit enged fogyasztás előtt. (Fagyottan könnyebb szeletelni.)

Hozzávalók: 400 ml habtejszín (30%), 20 g porcukor, 15 dkg házi habcsók, 300 g citromkrém.
Eredeti recept: Nigel Slater.

Tovább olvasom...

Zabkásapuding

A zabpelyhet bírom. Zömmel süteményekbe szoktam használni, szerintem nagyon finom, jellegzetes íze van...és amikor friss csomagot bontok - hááát mmm, olyankor a legjobb! Valamikor régebben készítettem kását is belőle, de nem kért repetát (pedig nem volt rossz), így amikor megláttam Anazar blogján néhány nagyon ígéretes pudingvariációt, úgy döntöttem, ideje újra elővenni ezt a változatot. Jól tettem, az elmúlt napokban kétszer is terítékre került, mindkettő finom lett. Nem bonyolult, gyorsan elkészülő, finom desszert, és most már biztos, hogy lesz még néhány további változata is.

A nekem jobban beváló alaprecept úgy alakult, hogy a tejet felforraltam, a tűzről levéve hozzáadtam a zabpelyhet és egy picurka sót, majd letakarva hagytam duzzadni úgy 15 percig. Ekkor újra tűzre tettem és felforraltam, hozzácsorgattam a tejszín 3/4 részét és tovább főztem még néhány percig. A főzés végén a maradék tejszínnel elkevert tojással sűrítettem, kevés mézzel édesítettem, majd poharakba adagoltam, rétegeztem...
Tojás nélkül is lehet készíteni, ekkor érdemes egy picit több pelyhet tenni bele. A kész pudingba lehet csokoládét vagy nugátot keverni (ezek is sűrítik, masszívabb állagúvá teszik). A kókuszos változathoz kókusztejet használtam és a zabpehellyel egyszerre egy jó evőkanálnyi kókuszreszeléket is adtam hozzá.
Anazarnál érdemes nézelődni ötletek után, nála többféle változatban szerepel és mindegyik nagyon csábító. Köszönöm a receptet! :)

Hozzávalók 2-4 adaghoz: 4 dl tej, 6 dkg zabpehely (én csak apró szemű, teljes kiőrlésű zabpelyhet tartok itthon, de gyanús, hogy nagy szeművel lehet az igazi), 2 dl tejszín, 1 tojás (elhagyható), kb. 2 evőkanál méz (vagy ízlés szerint), pici só, továbbá egyéb ízesítők (csokoládé, kókusz, gyümölcsök...).

Tovább olvasom...

Vargabéles

Ritkán szoktam vargabélest készíteni, de ha motoszkálni kezd az agyamban, akkor "azonnal" meg kell sütnöm. Ilyenkor addig eszem, amíg már a fülemen jön ki - nem nehéz, mert nincs konkurencia: a férjem nem annyira szereti, a lányok pedig még nem tudnak nagy mennyiséget enni belőle...aztán elfelejtem úgy egy évre. A hozzávalók mindig attól függően változnak, hogy éppen mi van készleten, a készítésnél inkább azt veszem figyelembe, hogy ne legyen túl nagy az adag és ne legyen száraz a desszert. Készült már laposabb és magasabb változatban is, sült már muffinformában és egyszerű rétesrúdként is - mindenhogyan finom.

A cérnametéltet bő, enyhén sózott vízben megfőzöm, majd leszűröm. Amíg a tészta készül, a tojásokat szétválasztom, a sárgáját a cukorral és a vanília eszenciával kikeverem. Beledolgozom a túrót, a tejfölt, a reszelt citromhéjat. A fehérjét egy csipet sóval és kevés citromlével habbá verem.
Hozzákeverem a túrókrémhez a lecsepegtetett tésztát és a mazsolát, majd beleforgatom a tojáshabot is. A tepsit kikenem olvasztott vajjal, kibélelem 2-3 réteslappal, majd belesimítom a tésztás keveréket. A tetejét ismét réteslapokkal fedem, amik közé - és a tetejére is - egy ecsettel olvasztott vajat kenek. 180 °C-ra előmelegített sütőben, nagyjából fél óra alatt megsütöm.
Én egyszerűen porcukorral szoktam tálalni, de ha valaki úgy szereti, illetve szárazabbra sikerül, akkor jól jön mellé valamilyen öntet.

Belekerült: kb. 15 dkg cérnametélt, 3 tojás, 12 dkg cukor, 1-2 teáskanál vanília eszencia (lehet vaníliás cukrot is használni), 30 dkg túró, 25 dkg tejföl, 5 dkg mazsola (illetve más aszalt gyümölcs - a mennyisége ízlés szerint növelhető vagy elhagyható), 1 citrom héja és kevés leve, só, 6-7 dkg vaj, egy csomag réteslap (6-8 lap).
Hasonló recept a blogon: túrós rétesszelet.

Tovább olvasom...

Csokis-vaníliás gyümölcstorta

Úgy tűnik, a csokis és vaníliás torta minden gyerek életében eljön, de az én lánykáiméban már biztos. Úgy két éve a nagyobbik, most a kisebb kérte nagyon hasonló paraméterekkel a szülinapi tortáját, a mostani instrukciók valahogy így hangzottak: legyen benne csokikrém, rajta vaníliakrém és olyan eper, amit Apa szed kint a kertben. Hááát, ez utóbbi igen izgalmasan hangzik így december közepén :D, ráadásul kisebbem nem is szereti az epret :O, de még jó, hogy amikor Apa az epret szedte, akkor annyit szedett, hogy a fagyasztóba is jutott belőle, így azért csak összejött. ;) 

Persze végül a drága gyermek kiturkálta az epreket, de szerencsére előrelátóan málnával turbóztam a legfelső réteget. :)) És igen, ez volt az a torta, ami fotók hiányában nem került be a gyűjteménybe, de a 2. változat már ideért. A fotókat továbbra is hagyjuk... A zselé most nem eper-málna, hanem szeder alapban málna-áfonya lett, de ez már aztán tényleg ízlés dolga.

A csoki a tésztába került, ehhez az Elisabethnél látott nagyon guszta brownie receptet használtam, kissé módosítva. Elisabeth, köszönöm a receptet! :)  

A brownie-hoz a sütőt előmelegítettem 170 °C-ra. A vajat a csokival együtt megolvasztottam, a tojásokat a cukorral kihabosítottam (géppel, 2-3 perc alatt, fehérre), majd beledolgoztam az olvasztott csokit is. Ezután belekevertem a vanília eszenciát és a lisztet, a legvégén pedig beleforgattam a darabokra vágott csokoládét. 26-os tortaformában sütöttem meg (a forma aljába egy darab sütőpapírt vágtam), 25-30 perc alatt (amíg a formát megmozgatva a tészta közepét nem éreztem lágynak). Hagytam kihűlni, majd a formából kivágva tortatányérra borítottam és a sütőpapírt lehúztam róla. Szorosan tortakeretet igazítottam köré (a kapcsos formát is vissza lehet csatolni rá).

A krémhez a tej 2/3-át a felhasított vaníliarúddal együtt felforraltam. A tojásokat kikevertem a cukorral és a lisztekkel, majd a tejet visszahűtöttem a maradék hideg tejjel és - a vaníliahüvelyt kihalászva - belecsorgattam a tojásos keveréket. Besűrítettem és még forrón a brownie-ra simítottam, majd hűtőbe téve hagytam kihűlni.
A zseléhez a szedret a vízzel és a cukorral megfőztem, átpasszíroztam. A tűzre visszatéve a vízben duzzasztott zselatint elkevertem benne, majd beleraktam az áfonyát és a málnát, ezután már csak addig főztem, amíg éppen forrni kezdett. Kicsit hagytam hűlni, majd a vaníliakrémre csorgattam a zselatinos gyümölcsöt és hagytam a hűtőszekrényben teljesen megdermedni. A formából kivágva tálaltam.

Hozzávalók...
...a brownie-hoz: 150-160 g vaj, 110 g csokoládé (70%), 4 egész tojás, 280 g cukor, 2 teáskanál vaníliakivonat, 80 g liszt, 100 g darabokra vágott étcsokoládé (70%) vagy csokicsepp;
...a vaníliakrémhez: 6 dl tej, 1 rúd vanília, 3 egész tojás, 10 dkg cukor, 3 csapott evőkanál étkezési keményítő és 1 csapott evőkanál finomliszt;
...a gyümölcszseléhez: 10-12 g zselatin 50 ml vízben duzzasztva, 250 g (mirelit) szeder, 1 dl víz, 5 evőkanál cukor, 200-250 g (mirelit) málna és áfonya vegyesen (vagy összesen 450-500 g tetszőleges fagyasztott gyümölcs, pl. eper és málna vegyesen, vagy csak áfonya, szeder, akármi...).

Tovább olvasom...

Panettone

Évek óta készítek panettonét az adventi időszakban, de sohasem karácsonykor, mert bár nagyon finom és szeretjük is, nekünk inkább a mi kis hagyományos magyar sütijeinkkel teljes az ünnep. Általában egy nagy panettone készül, amihez anno még egy megfelelő méretű fazekat is beszereztem, nemrég azonban kaptam papír formákat szepytől (itt is köszi!), így most azokban készítettem. Jópofa dolog ez a forma, érdemes beruházni rájuk, főleg ha ajándékba is készítünk süteményeket.

A tészta hozzávalóit, a vaj kivételével, a kenyérsütő üstjébe mérem és azzal kezdem dagasztani. Amikor összeáll a tészta, az olvasztott vajat is hozzácsorgatom apránként, és hagyom alaposan kidolgozni a tésztát, ezután duplájára kelesztem. (A gép tészta programja nekem erre nem szokott elég lenni, a nehéz vajas tészta hosszabb idő alatt kel meg.)

A megkelt tésztát deszkára borítom, majd összegyúrom az előzetesen összeállított kandírozott és szárított gyümölcsökkel. Ha egyben hagyom, akkor egy sütőpapírral bélelt kisebb fazékban szoktam sütni, most 5 darabba osztva került a kisebb papír formákba. Bárhogyan is darabolom, először letakarva, hűvös helyen hagyom duplájára kelni a tésztát, majd a tetejét kereszt alakban bemetszem és 210 °C-ra előmelegített sütőbe csúsztatom. Mérettől függően 5-10 percig sütöm ezen a hőmérsékleten, majd a hőfokot mérsékelem 170 °C-ra és készre sütöm (ezek most összesen úgy 35 percet töltöttek a sütőben). Mivel én nem szeretem, ha nagyon barnára sül a tészta teteje, amikor pirulni kezd, le szoktam takarni sütőpapírral és így a sütés végére éppen kellemes lesz a színe, de ez opcionális.

Hozzávalók: 2 dl tej, 5 tojás sárgája, 10-12 dkg cukor (ennek kb. harmada házi vaníliás cukor), csipet só, egy kisebb citrom (vagy egy fél nagyobb) reszelt héja, 50 dkg liszt, 2,5-3 dkg élesztő, 15 dkg olvasztott vaj, továbbá 20-25 dkg kandírozott és aszalt gyümölcs keverék (most mazsola, aszalt meggy, cukrozott mangó, kandírozott narancs- és citromhéj).
A recept egy régebbi karácsonyi Rama gyűjteményben szereplő receptből lett átalakítva.

Tovább olvasom...

Kókuszos profiterol

Tegnap meggyújtottuk az első gyertyát az adventi koszorún. Mivel karácsonyi hangulatom még nincs, ez pillanatnyilag csak annyit jelent nekem, hogy már megint villámgyorsan elrepült az év és csak egy hónap van belőle hátra...
...és az év vége sok változást hoz. Ezek közül az egyik legjelentősebb, hogy hamarosan letelik a gyesem és néhány hétnyi "jól megérdemelt" szabadság után jövőre újra dolgozni kezdek. Várható hatás a blogra: az eddigi átlagos bejegyzésszám státusz ritkára vált - illetve előre láthatólag ehhez és nem a nullához fog közelíteni, aztán majd kiderül...
De egyelőre még vagyok, és itt van a tegnapi desszertünk receptje is, aminek eredetije szepynél leledzik. Nálam történt némi módosítás rajta, de hát ugye főzés közben bénázni nem szégyen, az eredmény pedig így is nagyon finom lett. :D
Szepy, köööszi! :)

A tésztához a vizet, tejet, vajat, cukrot és sót felforraltam, hozzáadtam a lisztet és addig kevergettem, amíg elvált az edény falától és hajlandóságot mutatott a gombóccá válásra. Ekkor a tűzhelyet lezártam, a tojásokat pedig felvertem. A tésztát robotgéppel keverni kezdtem, közben fokozatosan hozzácsorgattam a tojást is és addig kevertem, amíg szép fényes, krémes masszát kaptam eredményül. Ezt habzsákba tettem és sütőpapíros tepsi(k)re diónyi halmokat kanyarítottam belőle. Alaposan megspriccelve, előmelegített, gőzös sütőben sültek kb. 30 percig (160-170 °C+légkeverés - vagy 180 °C lk nélkül), amíg szép színt kaptak. A sütés utolsó 5 percében a sütőajtót résnyire nyitottam, végül a kis fánkokat a sütőből kivéve, a tepsi(ke)n hagytam kihűlni.

Amíg a fánkok hűltek, elkészítettem a krémet. Itt jön a bénázás rész, ugyanis nem volt itthon habporom (vagyis tuti, hogy van valahol, csak elbújt :P), gondoltam majd zselatin fixszel fel tudom verni a kókusztejet. Hát előzetes hűtés nélkül nem. :D Így a zselatin fixszel és cukorral elkevert kókusztej a hűtőben megvárta, amíg a férjem beszerezte a habport. Persze közben elkezdett kocsonyásodni, na de ekkor már késő volt neki: kapott egy zacskó habport és ezzel együtt kerekedett tökéletes krém belőle. Fánktöltő csővel ellátott habzsákból töltöttem meg a fánkokat, egy részüket tányérokra halmoztam (desszert az ebédhez), a maradékot csak egyszerűen egy tálba* rakosgattam. Hűtőbe kerültek.
A tejszínben megolvasztottam a csokoládét és a kakaóport, cukorral és néhány csepp rumaromával ízesítettem. Kevergetve kihűtöttem és tálaláskor ezzel az öntettel és némi pirított kókuszreszelékkel egészítettem ki a desszertet. Nagyon finom, érdemes elkészíteni! :)

 

Hozzávalók...
...az égetett tésztához: 75 ml víz, 75 ml tej (azaz összesen 1,5 dl folyadék), 75 g vaj, 1 evőkanál cukor, kis csipet só, 100 g liszt, 4 tojás (felütve 200 g);
...a kókuszkrémhez: 1 doboz (400 ml) kókusztej, 3 evőkanál porcukor, 1 zacskó (60 g) habpor és 1 zselatin fix (vagy zselatin nélkül összesen 2 zacskó habpor, de ekkor valószínűleg kevesebb cukrot igényel);
...az öntethez: 100 g étcsokoládé (70 %), 1 evőkanál ét kakaópor, 2 dl tejszín, 5 dkg cukor (édesszájúaknak mehet több), pár csepp rumaroma (vagy rum);

...továbbá: pirított kókuszreszelék.

*A tálba rendezett (később fogyasztott) profiterolokra rácsorgattam a csokit és így kerültek lefedve a hűtőbe. Szepy szerint elvannak néhány napig, nekünk szerintem a 24 órát már nem érik meg. :D

Tovább olvasom...

Málnazselés túrótorta

Néhány napja a fb oldalamra tettem fel ezt a gyors kis tortát - eredetileg nem állt szándékomban külön bejegyzést írni róla, mert hasonló már szerepel a blogon, de muszáj: nagy volt a nyomás... :D ;) Még az elmúlt hétvégén készült, amolyan hűtőtakarítós tortaként: az alapja a zsuzsi szelet kakaós-mézes lapja, ez a férjem szülinapi tortája óta várta a fagyasztóban a hasznosítást. Ezen a szokásos joghurtos-tejszínes túrókrémem volt, a tetején pedig mirelit málnából készített zselé. Finom, könnyű, az a "két szeletnél alig lehet abbahagyni"-féle. :)

Ha nem "maradékhasznosítással" készül, süssetek valamilyen lapot alá. Ez lehet piskóta vagy mézes lap, de akár kekszből is készíthettek egy sütés nélküli lapot. Én kakaós-mézes lapot használtam alulra, amit a fagyasztóból halásztam ki - kivettem a zacskóból, rácsra tettem és hagytam szobahőmérsékleten felengedni. (Nagyon hasznos ám az ilyesmi a háznál, érdemes tartani belőle... :D)
A szokásos túrókrémemet készítettem hozzá: a túrót összemixeltem a joghurttal. Cukorral - és vaníliás cukorral - édesítettem, citromhéjat reszeltem és kevés citromlevet csorgattam hozzá, majd beleforgattam az előkészített zselatint és a kemény habbá vert tejszínt. A mézes lapot tortakarikába szorítottam, rásimítottam a túrókrémet és a hűtőbe tettem dermedni.
Dermedés után a mirelit málnát a vízzel, citromlével és cukorral összeforraltam, a forralás végén hozzáadtam a vanília eszenciát, majd a tűzről levéve a duzzasztott zselatint is belekevertem. (Akit zavarnak a magok, szitán passzírozza át, majd a zselatin hozzáadása előtt forralja fel újra a gyümölcsös alapot.) Kis idő múlva a túrókrémre csorgattam a gyümölcsdarabos zselét. Hűtőben megdermesztettem. 

Mennyei! A túrókrémbe kevert gyümölcsökkel lehet turbózni a tortát, én ezekről mostanában kezdek leszokni, mert kisebbem nem szereti - a krém oké, a málnazselé még okébb, de ha a gyümölcs a krémben van, az már nem oké. :)

Hozzávalók: egy 22 cm-es kakaós-mézes lap (vagy más alap, tetszés szerint), továbbá...
...a krémhez: 50 dkg túró, 2 kis doboz (2x175 g) natúr joghurt, 12-14 dkg (6 evőkanál) cukor (kristály és vaníliás cukor vegyesen), 1 citrom reszelt héja és kevés leve, 2,5 dl habtejszín, 2 dkg zselatin+6 evőkanál víz;
...a málnazseléhez: 20 dkg mirelit málna, 1-2 teáskanál citromlé, 50 ml víz, 5-7 dkg (3 evőkanál) cukor, 1 teáskanál vanília eszencia, továbbá 5 g (1 teáskanál) zselatin 25 ml vízben duzzasztva.

Tovább olvasom...

Gesztenyés tortácskák

Ez a szaftos tésztájú, finom desszert az októberi Kifőztükben szerepel. Az alapjaként szolgáló gesztenyés tészta kevésbé édes, semleges ízű, ezért nagyon jól társítható más töltelékkel is, legyen az egy pikáns lekvár, főzött vanília-, csokoládé- vagy akár gesztenyekrém. Krémes töltelék esetében a cukormázas karima helyett érdemes tálalás előtt egy kis tejszínhabot igazítani rá.
Könnyen elkészíthető, ugyanakkor mutatós desszert, szívből ajánlom akár a közelgő karácsonyra vagy más ünnepnapokra is.

A muffinokhoz a mézet és a puha vajat kikevertem, majd előbb a tojásokat, azután a rumot és a vaníliakivonatot, végül a tejet is hozzáadtam. Elkevertem a lisztben a sütőport és a gesztenyét, majd néhány mozdulattal összekevertem a tejes-tojásos keverékkel. Nagyobb méretű szilikonos muffinformába osztottam szét a masszát úgy, hogy a mélyedések 3/4-éig érjen. 190 °C-ra melegített sütőben 20 perc alatt megsütöttem a tésztát (tűpróba!), ezután néhány percig a formában pihentettem, majd rácsra borítva kihűtöttem a muffino­kat.

A töltelékhez először aromás szirupot készítettem. Felforraltam a vízzel a levendulavirágot, két perc múlva hozzáadtam a cukrot, és további két percig az egészet együtt forraltam. (Kész levendulaszirup használatakor ez a művelet elhagyható.) Melegíteni kezdtem a ribizlizselét, közben hozzászűrtem a leven­dulaszirupot, és kevergetve addig főztem, míg homogénné nem vált.

A kihűlt muffinok tetejét egyenesre vágtam, és fejre állítottam őket. Késsel kört rajzoltam rájuk, és ezen belül egy kávéskanállal mélyedést vájtam a töltelék számára. A langyosra hűlt ribizlizselét elosztottam a muffinokba vájt mélye­désekben.
A díszítéshez kevés vízzel nagyon sűrű cukormázat kevertem a porcukorból, majd zacskóba töltöttem. Kivágtam a zacskó sarkát, és karikákat nyomtam belőle a sütemény peremére.

Hozzávalók 6 darabhoz...
...a tésztához: 60 g puha vaj, 50 g (gesztenye)méz, 2 tojás, 2 evőkanál (fehér) rum, 1 teáskanál vaníliakivonat, 50 ml tej, 5 dkg rétesliszt, 125 g Maroni natúr gesztenye, 1/2 csomag (6 g) sütőpor;
...a töltelékhez: 2 teáskanál levendulavirág (szárított is lehet), 50 ml víz, 1 evőkanál nádcukor, 100 g ribizlizselé;
...a cukormázhoz: 60-70 g porcukor, kevés víz (8-10 ml).

(design a Runeberg tortácskák alapján)

Tovább olvasom...

Cobbler

Még múlt szombaton (?) a nővéremék nálunk pizzáztak és mivel nem tudtam, hogy ő is készül sütivel, hát összedobtam egy desszertet. Mindeddig nem is volt gond, elkészült, a pizzák eltűntek, jött a desszert, majd a nővérem cseppnyi (tényleg CSAK cseppnyi) gúnnyal a hangjában: "lesz recept? ... majd úgy egy hét múlva?"
Valamit tudhat, de én váltig állítottam, hogy legkésőbb hétfőn felkerül. Aztán persze hétfőn tanfolyamot kezdtem, kedden Segítsüti átadásom volt, szerdán ismét arra sütöttem, tegnap csak szimplán lusta voltam...és a nagy sütögetésben, jobbra-balra gondolásban szépen elfelejtkeztem az ígéretemről és bő egy hete a blog felé sem néztem. De mondhatnám úgy is, hogy egyszerűen csak gondoskodtam arról, hogy ne okozzak (pozitív) csalódást. :D Ciki vagy sem, előfordul az ilyen - nálam mindenképpen. Bocs Tepsi, csak most, csak neked. ;)

Szóval, cobbler, Kata recepjéből. Friss gyümölcskészlet híján mirelitből: szilva, szeder és rebarbara került bele. Ezeket egy kis vaníliás cukorral és fahéjjal néhány perc alatt összeforraltam, vízben oldott keményítővel sűrítettem, majd - 24 cm átmérőjű - tűzálló tálba tettem (friss gyümölcsből készítve nem szükséges előpárolni a gyümölcsöket). Megszórtam a tetejét nádcukorral. A tészta hozzávalóit késes robotgéppel dolgoztam össze annyi tejszínnel, amennyitől lágyabb, ragacsosabb tésztát kaptam eredményül - nem kell, hogy gyúrható legyen, mert így egy kanállal egyszerűen lehet a tetejére sorakoztatni a gombócokat. A tetejét ismét nádcukorral szórtam meg és 170-180 °C-os sütőben kb. 35 perc alatt pirosra sütöttem.
Nagyon finom lett, lesz ismétlés. Amit legközelebb másképpen csinálok: nagyobb formába teszem, mert így nekem vastag lett a tésztaréteg a tetején és emelem a gyümölcs összmennyiségét legalább 1 kg-ra...vagy egyszerűen felezem a tészta mennyiségét. :D
Kata, köszönöm a receptet! :)

Belekerült...
...a gyümölcsrétegbe: 60 dkg vegyes mirelit (vagy friss) gyümölcs (15 dkg szeder, 35 dkg szilva, 10 dkg rebarbara, illetve tetszőleges gyümölcsök), 1 evőkanál vaníliás cukor, 1-2 teáskanál őrölt fahéj, kevés víz és 1 nagy evőkanál keményítő, továbbá a réteg tetejére 1-2 evőkanál nádcukor;
...a tésztába: 25 dkg liszt (rétes- és finomliszt felesben), csipet só, 5 dkg cukor, 1 csomag sütőpor (12 g), egy teáskanál őrölt fahéj (elhagyható), 10 dkg hideg vaj, 1 tojás, kb. 150 g habtejszín (30%), a tetejére kevés nádcukor.

Tovább olvasom...