Falafel

Nem most készült, hanem még a férjem szülinapjára. Ez volt a legkevésbé nyerő választásom a gombócok közül, bár erre számítottam is, mert "magyar gyomrú" vendégeinknek szokatlan volt a fűszerezése. Ettől függetlenül finom lett, megér egy bejegyzést.

A gombócokhoz konzerv csicseriborsót használtam, amit még akkor szereztem be, amikor szepyvel legutóbb összefutottunk és ha máááár...akkor beiktattunk egy közös shoppingot is az Ázsiában. Király volt, vettem egy csomó ezt+azt, amiket nem tudom mikor és hogyan fogok felhasználni, de vannak és ez jó. Ez nagyon női hozzáállás? :P

Szóval falafel, csicseriborsó fasírt, kinek hogy tetszik. Minimál munkával, az alábbiak szerint készítettem: a vörös- és fokhagymákat megtisztítottam, késes robotgépbe szórtam és többé-kevésbé összekaszaboltattam. Rászórtam a lecsepegtetett borsót, majd ezzel is zúzattam pár másodpercig. Hozzáadtam a petrezselymet, két kisebb tojást és ismét dolgoztattam a gépet egy keveset. Ezután megsóztam, garam masalával fűszereztem (annyira rákoncentráltam erre a falafelre, hogy ezt is magam készítettem hozzá :P), beleszórtam az előzetesen megpirított szezámmagot és a sütőport, és kevés zsemlemorzsával megfelelő masszává dolgoztam. Ezután hűtőbe tettem (2-3 óra) és sütés előtt vizes kézzel formáztam aprócska gombócokká.
Hamm.

Hozzávalók kb. 2 tucat falafelfez: 2 kis fej vöröshagyma, 4 nagyobb gerezd fokhagyma, 1 csicseriborsó konzerv (400 g-os, tiszta súly kb. 230-240 g), néhány szál (vagy ízlés szerint) petrezselyem, 2 kisebb tojás, só, 2 csapott mokkáskanál garam masala, 2 evőkanál pirított szezámmag, csapott mokkáskanál sütőpor, kb. 2 evőkanál zsemlemorzsa.
A receptnek nincs kifejezett forrása, több receptet hasonlítottam össze hozzá a netről - mondjuk sok dolgom nem volt vele, mert eléggé hasonló találatokat kaptam. :)

Tovább olvasom...

Gombafasírt

Korábban többször is írtam, hogy a szűk rokonságban inkább a hagyományosabb fogások jönnek be, így a vendégváró ételeket nem nagyon tudom cifrázni. Ráadásul ki ezt, ki azt szeret, nehéz megtalálni, amit mindenki szívesen eszik. Azért persze próbálkozni lehet, így a férjem idei szülinapi partiján a hagyományos, sertéshúsból készült fasírt mellett falafel, sajtos puffancs és gombafasírt is készült.
Egyik húsmentes gombócot sem készítettem még korábban, így jöhetett a net: a gombafasírtot pl. Szamóca és Jókaja receptjeiből fabrikáltam, ezúton köszönöm nekik! :)

Így készült: a vöröshagymát és a gombát megtisztítottam, apróra kockáztam. Kevés olajon megfonnyasztottam a hagymát, majd hozzáadtam a gombát és kevergetve megpároltam-pirítottam. A főzés vége felé sóztam, borsoztam és egy botmixerrel többé-kevésbé pépesítettem (kissé darabosra hagytam). Ezután hozzáadtam a zabpelyhet, a tojásokat, pici köményt és annyi apróra kockázott, szikkadt zsemlét, amivel formázható masszát kaptam. Alaposan összekevertem, majd kb. fél óráig állni hagytam, ezután gombócokat formáltam belőle, amiket bő, forró olajban sütöttem meg.
Finom lett, biztosan készül még nálunk...ha nem is vendégeknek. :P :D

Hozzávalók kb. 15 db fasírthoz: 1 közepes fej vöröshagyma, 50 dkg csiperke, 1-2 evőkanál olaj, 5-7 dkg zabpehely, 2 tojás, 0,5-1 zsemle (vagy amennyit felvesz), só, bors, őrölt kömény (illetve más, tetszőleges fűszerek), olaj a sütéshez.

Tovább olvasom...

Tárkonyos csirkeraguleves

Amolyan mindent bele leves, bár talán az ilyenek a legfinomabbak, ráadásul nagyon jól eltüntethetők benne azok a zöldségmaradékok, amik önmagukban már kevesek egy önálló ételhez, de egy tartalmas, ugyanakkor üde kis leveshez éppen elegek. Most belekerült az idei csípős karfiol berakásakor megmaradt néhány karfiolrózsa, mellette egy harmad doboznyi gomba és elhasználósnak minősítettem néhány zellerszárat is. Borsót a fagyasztóból tettem hozzá, abból is rendszeresen kallódik egy-egy bontott csomag, 2-3 szál répa is mindig akad a fiókban, így éppen csak a tálaláshoz szükséges citromot kellett megvásárolnom hozzá. :)) A fentiektől függetlenül bátran lehet az általunk kedvelt zöldségeket variálni benne!

A leves elkészítése a belekerülő zöldségektől függ, lényege, hogy mindent viszonylag apró méretűre kell vágni és a főzési idő figyelembe vételével kell az ételhez hozzáadni. Először tehát minden zöldséget megtisztítok és felaprítok, a húst pedig nagyon apró, 1x1 cm-es kockákra vágom. A finomra vágott hagymát kevés olaj és vaj keverékén párolni kezdem, 2-3 perc után hozzáadom a szintén finomra vágott fokhagymát is és együtt megpárolom (csak komótosan, nagy lángon hajlamos megégni). Ráteszem és fehéredésig párolom a csirkehúst, majd mehetnek bele az apró kockákra vágott répák. Néhány percnyi pirítás után a vékonyra szeletelt angol zeller és gomba kerül bele, ezután a zsenge (mirelit) zöldborsó. Kevergetve kicsit együtt párolom az egészet, végül hozzáadom a kisebb rózsákra vágott karfiolt is. Megszórom liszttel, összeforgatom, majd felöntöm annyi vízzel, hogy 1-2 ujjnyira ellepje a zöldségeket (sűrűn, rövid lével az igazi). Sózom, fűszerezem és normál lángon, félig fedve addig főzöm, amíg minden puha lesz benne (forrás után csak néhány perc).
Ekkor már csak a befejezés van hátra: kevés tejszínt adok hozzá és megszórom bőségesen szárított tárkonnyal (akinek friss is a rendelkezésére áll, ne féljen használni), végül újraforrás után egy kevés tárkonyos ecettel (és ha még szükséges, sóval, borssal) ízesítem. Tálaláskor citrommal kínálom, hogy mindenki kedve szerint savanyíthassa.

Belekerült: 1 közepes méretű fehér hagyma (vagy vörös), 1-2 duci fokhagymagerezd, 1-1,5 csirkecomb (vagy egy kisebb mell), 2 nagyobb sárgarépa, 1 nagyobb fehérrépa, 2-3 szál angol zeller, 6 közepes fej csiperke, 3 maréknyi zöldborsó (mirelit, kb. 15 dkg), 3-4 nagyobb karfiolrózsa (kisebbekre vágva), 1 evőkanál vaj, 1-2 evőkanál olaj, 2 evőkanál liszt, só, őrölt bors, 1 evőkanál házi vegamix, víz, valamint a főzés végén kb. 1,5 dl tejszín, 2-3 teáskanál tárkony, kevés tárkonyos ecet, a tálaláshoz citrom.
Forrás: ha jól emlékszem, először Jade receptje (köszönöm!) volt a kiindulópont, azóta pedig a hűtő tartalma...

Tovább olvasom...

Csontleves

Nem igazán szeretjük a levesben főtt húst, emiatt az évek alatt kialakult, hogy tyúk helyett inkább húsos és velős sertéscsontból készítek levest, ha erre vágyunk. A csontokon hagyott hús mennyisége elég számunkra, sőt még sok is, így a férjem és a nagylányom szoktak második fogásként - egy karéj puha kenyér és egy kis mustár vagy torma kíséretében - jóllakni belőle. :) A recept csak "a rend kedvéért" kerül fel a blogra, az elkészítése ugyanis nem hoz semmi újdonságot a neten olvasható sok ezer hasonló között. :)

Csontot általában nagyobb mennyiségben szerzek be, úgy 3 főzésnyi adagban, így általában fagyasztott csontból (felengedés nélkül) készül a leves. Ha nem, akkor is hűtött állapotban kerül a fazékba, a 0 °C-os fiókból előhúzva. 

Egyből mellé rakosgatom a zöldségeket is, attól függően, mi van éppen itthon. A sárgarépa és a fehérrépa nélkülözhetetlen, ezeket tisztítva, egészben teszem a levesbe. A vöröshagymának csak a külső, piszkosabb héjdarabjait szedem le, de mindenképpen hagyok rajta a vörös héjból is - ez is egészben kerül bele. Paradicsom egészben, héjastól; karalábé tisztítva, félbe vágva; ha gyökérzeller van itthon, akkor az a karalábé mintájára, most éppen szárzeller volt, ezt csak megmosva, méretre szabva tettem bele. Emellett jöhet bármi, ami éppen van, pl. negyed kelkáposzta, nagyobb karfiolrózsák... 

A fűszerek: egész bors, néhány gerezd fokhagyma és mellette ha van - friss vagy fagyasztott - petrezselyem és lestyán, ezek hiányában házi vegamix. Mindezt hideg vízzel feleresztem, annyira, hogy éppen csak ellepje, majd a legkisebb gázrózsa legkisebb lángján :) főzni kezdem. Ezután már semmit nem csinálok vele, csak hagyom, hogy lassan főjön. A lé éppen csak gyöngyözhet, nem szabad, hogy erősen forrjon - nem kell lehabozni sem, így is tiszta lesz a leves, de akit zavarnak az úszkáló habok, az leszedegetheti főzés közben. Sózni csak a főzés vége felé szoktam, ekkor egy kevés szerecsendiót is reszelek hozzá. Nagyjából 8-10 óra alatt elkészül: miután elzártam a tűzhelyet, hagyom 20-30 percig állni, majd a levet leszűröm, a zöldségeket és a csontokat külön szedem.
A tálaláshoz levestésztát főzök ki vagy grízgaluskát készítek; a tányérba karikázom a zöldségeket, a húst a csontról leválasztva teszem hozzá vagy egyszerűen csak külön, a leves mellé kínálom.

Hozzávalók: 1-1,2 kg húsos és velős levescsont, 3-4 sárgarépa, 2-3 fehérrépa, 1 nagyobb karalábé, 2-3 szárzeller vagy 1 kisebb zellergumó, 1 vöröshagyma, 2 kisebb paradicsom, 2-3 nagyobb gerezd fokhagyma, petrezselyem- és lestyánszárak, 1 teáskanál egész fekete bors, só, szerecsendió, valamint ízlés szerint további zöldségek, a tálaláshoz levestészta vagy galuska.

Tovább olvasom...

Csülkös körömpörkölt - bográcsban

Az elmúlt időszak könnyű ételei és számtalan téli befőzése után hoztam egy "kissé" súlyosabb darabot. Nyár van, időnként grillezünk, halászlét főzünk bográcsban, de egy jó kis pörkölt még kimaradt az idei repertoárból. A múlt hétvégén bepótoltuk ezt az elmaradásunkat: körömpörköltet főztünk - egy kevés csülökkel a válogatósabb vendégek kedvéért. ;P Nem valami mutatós étel (mondhatnám úgy is, hogy igen ronda), de finom, így időnként érdemes elkészíteni.

Már jó ideje nem készítettem körömpörköltet, csülökkel pedig ez volt az első próbálkozás, így vakargattam egy ideig a fejem búját, hogy ezt most hogyan is hozzam össze...pláne bográcsban. Végül az egyben főzés mellett döntöttem; a másik változatban a csülköt a köröm félig főtt állapotánál kell a pörkölthöz adni. Csülök nélkül főzve, "sima" körömpörköltként ugyanígy készül.
Az előkészítése hosszadalmas, mert a köröm és a csülök esetleges szőrmaradványait el kell távolítani. Én nem perzselem, csak ha nagyon muszáj, ugyanis nem állhatom a szagát, ehelyett felszerelem magam egy eldobható borotvával és - hát igen, hülyén hangzik, de - megborotválom a sertésalkatrészeket. Utálatos munka, de mivel mi errefelé nem eszünk állatszőrt, enélkül nem kerül a bográcsba a hús.

ez a Graham kenyér sült hozzá, 1440 g volt, ropogós héjú és szép cserepes - jénai és sütőzacsi nélkül is :)))

A pörkölthöz a zsírban először egy kevés füstölt szalonnát pirítottam (elhagyható), majd hozzáadtam a nagyobb kockákra vágott hagymát és üvegesre pároltam. Ezután beletettem először a csülökcsontot (felezve) és a körömdarabokat (a köröm hosszában felezve, majd keresztben harmadolva - ezt a kaszabolást egyébként a hentes is nagyon szívesen elvégzi), majd pár percre a tűzre tettem és egyszer átforgattam a darabokat. Ezután került bele a csülök húsa, amit kb. 2,5-3 cm-es kockákra vágtam. Ezzel is pirítottam rövid ideig, amikor pedig kifehéredett a hús, hozzáadtam a pirospaprikát, átforgattam és felöntöttem annyi vízzel, ami nagyjából ellepte. Beletettem a karikákra vágott paprikát, a paradicsomot felezve, majd finoman sóztam és fűszereztem. Fedő alatt főztem - jó sokáig. (Akkor van készen, amikor a köröm húsa elválik a csonttól.) 

Időnként a bográcsot rázogatva "megkevertem" a pörköltet, na és persze néha alányúltam a fakanállal, hogy ellenőrizzem, nem kapott-e le, mert a tűztáplálás mr. csipet dolga szokott lenni, ő viszont csak a (szép nagy) tüzet nézi, azt nem, hogy azon fő(ne) is valami. :)) A főzés vége felé levettem a fedőt a bográcsról, kóstoltam és szükség szerint még ízesítettem, ezután hagytam párologni a levet. Ha elég kitartó lettem volna, akkor még egy kevés bort is adhattam volna hozzá, de ez kimaradt, mert felhígult volna a szaftja, mi viszont már nagyon éhesek voltunk :))), amit viszont totál elfelejtettem, az a fokhagyma volt - mondjuk nem is hiányzott belőle. :)
Főtt burgonyával, frissen sült kenyérrel és forrázott káposztasalátával ettük.

Belekerült: 1 kg vöröshagyma, 15 dkg zsír, néhány szelet füstölt szalonna felkockázva, ~2,5 kg sertésköröm (egy ötlábú disznónyi), egy szép sertéscsülök (~1,5 kg), 2 paprika, 4-5 paradicsom, 3-4 babérlevél, só, bors, csípős és édes paprikakrém, majoránna, kömény, víz. Továbbá kerülhet bele még a főzés végén 1-2 dl vörösbor (ha nem felejtjük el) és néhány gerezd fokhagyma (ha nem felejtjük el).

Tovább olvasom...

Karfiol rakottas

Bocs, eltűntem. Nincs különösebb oka - bár ráfoghatnám a szürkeségre (amiben képtelen vagyok fotózni), vagy néhány negatív blopper-tapasztalatra, vagy akár a lustaságra is...ez mind-mind jó ok lehetne, de inkább nem fogok semmire semmit. Egyszerűen így alakult. :)

Hogy ne legyek ilyen anti és mondjak valami jót is: szombaton egy szuper délutánt tölthettem együtt Amival és még néhány kedves leányzóval. Lányok, nagyon jól éreztem magam, öröm volt személyesen megismerni titeket! Ami, neked pedig külön, ezúton is szeretném megköszönni a meghívást! :)) Puszi!

Vissza a címben szereplő ételhez... Még a múlt héten készült, egyszerű és finom rakottas, amit különösen zöldségpártiaknak érdemes kipróbálni. Általában másképpen szoktam karfiolt rakni, rizzsel, de ezt most hanyagolni szerettem volna. Ötletelés közben jutott eszembe Anikó egyik receptje, innen jött a sajtszósz ötlete, amit ezúton is köszönök! ;)

A karfiolt rózsákra szedtem, majd ízesített, lobogva forró vízbe eresztettem és abban félpuhára főztem. A darált húsból egyszerű pörköltet készítettem: ehhez a hagymát kevés olajon megdinszteltem, a darált húst hozzáadtam, kevergetve lepirítottam, majd pirospaprikával, őrölt borssal, bazsalikommal és némi sóval ízesítettem. Kevés vizet engedtem hozzá és egy szép (napon érlelt, hámozott és darabolt) paradicsommal együtt rövid idő alatt megfőztem. A tejszínt felmelegítettem, beletettem egy nagy kupac sajtot és némi sóval és borssal együtt addig főztem, amíg a sajt teljesen elolvadt benne.
Ennyit az előkészületekről, a befejezés sem volt sokkal bonyolultabb: egy tűzálló tálat kiolajoztam, erre kerültek a karfiolrózsák, amiket egy villával szétnyomkodtam - nem pépesre, csak annyira, hogy a rózsák szétessenek. Következett a sajtszósz, majd a pörkölt, ezt befedtem sajtszeletekkel és a tetejére vékony paradicsomkarikákat ültettem. Ezeket finoman sóztam, végül az egészet előmelegített, 190 °C-os sütőbe toltam. Pirulásig sütöttem.

Hozzávalók...
...a karfiolhoz: 1 közepes fej karfiol, 1 evőkanál vegamix, só és egy kevés szódabikarbóna (elhagyható);
...a pörkölthöz: egy kisebb fej vöröshagyma, kb. fél kg sertéscomb (vagy más húsféle tetszőlegesen), egy nagyobb paradicsom, evőkanálnyi (szőlőmag)olaj, pirospaprika, só, bors, bazsalikom;
...a sajtszószhoz: 2-2,5 dl tejszín, 35-40 dkg trappista, só, bors;
...továbbá a tetejére: ízlés szerinti mennyiségben reszelt sajt vagy sajtszeletek és 2-3 paradicsom vékony szeletekre vágva.
Felhívnám a figyelmet, hogy a mennyiségek csak hozzávetőlegesek, ugyanis amikor készült az étel, éppen elemtelen volt a mérlegem - tényleg, erre is foghatnám... :)) A sajtszósz készíthető besamelből, úgy szerintem jobban összeáll, tejszínnel hígabb-szaftosabb lett a végeredmény.

Tovább olvasom...

Francia hagymaleves magyarul

Szepy francia hagymalevesére sikerült szemet vetnem nemrég. Sok-sok évvel ezelőtt készítettem már néhány alkalommal hagymalevest, de valahogy egyik sem nyerte el a tetszésemet, aztán a többszöri negatív tapasztalat után egy jó ideje inkább már nem próbálkoztam vele. Most azonban kivételt tettem és milyen jól tettem!

Az eredeti recepten némileg módosítottam és hát számítván arra, hogy a gyereknép nem fog lelkesedni a végeredményért, nagyjából feleztem az adagot. A hagymákat megtisztítottam, feleztem és felszeleteltem. Egy kevés olajjal felforrósítottam a vajat, rádobtam a hagymát és párolni kezdtem. Amikor elkezdett opálossá válni (nagyjából 5 perc után), finoman megsóztam, tekertem rá egy kevés borsot, majd a lángot mérsékelve, alacsony lángon hagytam tovább párolódni. Közben a fagyasztóból elővadásztam :) némi húsleveslét és feltettem melegedni, valamint kisétáltam a kertbe kakukkfüvet szedni.

...és pirul és pirul és pirul és...

A hagymát, időnként megkeverve addig pároltam lassú tűzön, amíg elkezdett halvány karamellszínt ölteni (ez úgy fél óra alatt történt meg). Ekkor a lángot kissé feljebb emeltem és gyakori kevergetés mellett sötét karamell színűre pirítottam. A liszttel megszórtam a hagymát, egy percig együtt kevergettem, ezután hozzáadtam a szárától fosztott kakukkfű-leveleket és felöntöttem a fehérborral. Gyors mozdulatokkal elkevertem a hagymában, majd fokozatosan, merőkanalanként elkezdtem hozzákeverni a felforralt húslevest. Addig adagoltam, amíg (nekem) megfelelő állagú lett a leves. Ekkor felforraltam, és forrás után további 15-20 percig gyöngyöztettem.
A tűzhely lezárása előtt megkóstoltam, ekkor még utána ízesíthető, ha szükséges. Mivel hanyag módon nem sütöttem cipókat, a tálaláshoz sajtos krutont készítettem. Ehhez egyszerű kiskiflikből (bagettet sem sütöttem) vágtam karikákat: egy részükre reszelt füstölt kecskesajtot, a maradékra szintén reszelt (de nem füstölt és nem is kecske) sajtot igazítottam, majd a forró sütőben grilleztem. 

Szepy, köszi! :) :*

Belekerült (3-4 adag): 7-8 közepes vöröshagyma (a tisztított súly bő fél kg volt), 1 evőkanál szőlőmagolaj, 5-6 dkg vaj, 1 evőkanál liszt, kb. 1,2 l forró húsleves (vagy ízlés szerint, illetve készülhet fele víz-fele levessel is), 1,5 dl száraz fehérbor, néhány ágacska kakukkfű, só, bors.

Tovább olvasom...

Zöldbabfőzelék

Nem nagyítok, ha azt állítom, hogy családilag ki nem állhatjuk a zöldbabot. Azért meg-megpróbálkozom vele, hiszen az ízlés nem állandó, de eddig még nem arattam zajos sikert egyik alkotással sem. Sőt, semmilyen sikert sem. :D
Éppen ezért még soha nem is vásároltam: időnként kapok a szomszédtól, rokonoktól, az bőven elég szokott lenni. A mostani pakknál azt terveztem, hogy majd rakott zöldbabként végzi, az ellen szokott a legkevésbé lázadni a család. Persze a férjem kitalálta, hogy mivel már régen volt főzelék, készítsek inkább azt belőle. Hát köszi, ha valami egyáltalán nem megy, az a zöldbabfőzelék... Láttam lelki szemeimmel, hogy az egész a komposzton landol majd, de nem így lett. Sőt, a lányom megjegyezte, hogy "jéé, ez finom, az oviban nem ilyen szokott lenni"! Így aztán még szép, hogy gyorsan bevésem a receptet, talán jól jön legközelebb.

A zöldbabot megmostam, végeit levágtam, a hüvelyeket nagyobb (kétujjnyi) darabokra vágtam. Egy közepes hagymát felaprítottam, kevés szőlőmagolajon megpároltam. Erre dobtam a zöldbabot, majd 1-2 percig együtt sütöttem a hagymával. Itt jött a korábbiakhoz képest újítás: víz helyett néhány merőkanálnyi húslevessel öntöttem fel a zöldséget - annyival, ami még el sem lepte teljesen, azaz nem baj, ha a felső (ujjnyi) babréteg kilátszik a léből. Még hozzáadtam a felaprított fokhagymát is és ezzel együtt, időnként megkeverve, fedő alatt puhára főztem a babot. Amikor a bab már eléggé megpuhult, megkóstoltam, sóval és borssal igazítottam, majd (újítás/2) a bab kétharmadát kivettem, a maradékot pedig botmixerrel pépesítettem. Ezt az ötletet Gabojszánál láttam, ezer köszönet érte! :)) A krumplifőzeléket már jó ideje így, önmagával sűrítem, de megmondom őszintén, zöldbabnál ez eszembe nem jutott. :)

Tehát bab és turmix. Amikor már teljesen homogénné vált a lé, hozzáadtam a tejfölt, ezzel is turmixoltam egy percig, végül a babot visszarakva addig hagytam a tűzön, amíg éppen rottyant egyet a főzelék. Ha esetleg nem lenne elég sűrű, 1-2 teáskanálnyi keményítővel orvosolni lehet a problémát.
Hagyományos, "rusztikus" :) sertésfasírttal és egy kanálnyi tejföllel tálaltam, de finom magában, vagy csak fasírttal, vagy csak tejföllel is. Vagy mindenkinek úgy, ahogy szereti. :)

Belekerült: 70 dkg tisztított, zsenge zöldbab, 1 közepes vöröshagyma, 3 kövér gerezd fokhagyma, kevés maradék húsleveslé, só, bors, kb. 30 dkg tejföl.

Tovább olvasom...

Sült füstölt csülök

Ezek a fotók már 2 hónapja (a lányok névnapi partija óta) bántják a szememet, de most leszámolok velük: felkerülnek ide és végre eltűnnek a gépről. Na nem mintha olyan jól sikerült képek lennének, de az étel maga az. Egy fórumtársamtól kaptam néhány éve a receptet, ő így készíti a csülök péknét - na persze ez a recept nem nevezhető eredetinek, viszont nagyon finom. Emellett igazi joker: vendégeknek ritkán tudok olyan ételt összehozni, ami egyszerűen elkészül és ráadásul mindenkinek ízlik, de eeez...ezt még az is megeszi, aki nem szereti a csülköt. :)

A jóféle füstölt csülköt egyszerűen megfőzöm: megmosom, szőrtelenítem, ha kell :)), majd annyi vízben, amennyi ellepi, puhára főzöm (a füstölt levet nem öntöm ki, hanem a fagyasztóba teszem, később remek lesz leveshez, főzelékhez). Miután megfőtt, kiveszem a vízből, lecsepegtetem és nagyobb darabokra vágom (közben az utamba kerülő csontokat is eltávolítom). Ezután egy zsírral finoman megkent tepsibe ültetem a darabokat bőrükkel felfelé, sört locsolok a húsokra és forró sütőbe tolom pirulni őket.

Amíg a csülköt főzöm, addig megtisztítom a burgonyát, hagymát, majd mindezt feldarabolom, amikor pedig a sütőbe kerül a hús, megsütöm a többi hozzávalót. A kisebb kockákra vágott krumplit olajban sütöm ki, közben a felcsíkozott szalonnát egy serpenyőben elkezdem zsírjára sütni. Amikor pirulni kezd, hozzáteszem a felszeletelt vöröshagymát és együtt megpirítom. Tálaláskor egy tűzálló tálba (nagy mennyiségnél tepsibe) rétegezem, alulra kerül a burgonya, rá a csülökdarabok, majd az egészet a hagymás szalonnával fedem. Sütőben néhány perc alatt kissé átforrósítom és már mehet is az asztalra. Tejfölös uborkasalátát, kovászos uborkát vagy más savanyúságot kínálok mellé.

Hozzávalók (4 főre): 1 nagyobb füstölt (hátsó) csülök, 4 nagy fej vöröshagyma, 15-20 dkg húsos szalonna (bacont szoktam használni), kevés sertészsír, sör (locsolgatni), továbbá burgonya ízlés és étvágy szerint, olaj a sütéshez.

Tovább olvasom...

Vegamix - idén is

Tavaly az első aszalási próbálkozásaim egyike a szárított ételízesítő volt - bár csak ritkán használok vegamixet, úgy gondoltam, hogy arra a néhány alkalomra megpróbálkozom lecserélni a bolti változatot. Így is történt, a keverék kitartott egész évben, sőt, még maradt is belőle. Nagyon bevált, egyetlen hátrányának csak az bizonyult, hogy idővel megfakult a színe. Bár a tavalyi adag is egy sötétített műanyag dobozban volt, idén zárt zacskóban egy fémdobozba tettem a fűszert, remélhetőleg ez segít majd kicsit tovább megőrizni a zöldségek színét.

A jó kezdet után természetesen idén is elkészítettem a magam mixét, hasonlóan az előzőhöz. A leglényegesebb változtatás a zellerlevelek lestyánra cserélése volt: miután tavaly a férjem egyik kollégájának jóvoltából sikerült egy szép kis tőre szert tennem, inkább ezt használtam bele. Emellett pedig került bele egy kevés paradicsom és karalábé is. A másik változtatás az aprításban történt, most nem szeleteltem, hanem gyalultam a zöldségeket, így vékonyabbak lettek a szeletek, gyorsabban aszalódtak, bár nyilván kissé több helyet is foglaltak - így több körben aszaltam meg az összetevőket, mint tavaly. A tálcákat is lazábban fedtem be a korábbinál, hogy minél jobban járjon a levegő a zöldségek között, minél kevesebb órát töltsenek az aszalóban.
Mivel már van késes robotgépem :)) megpróbálkoztam azzal ledarálni a szárított zöldségeket, hát azt kell mondjam, nem bírt velük, végül mégis a kávédarálóban kötöttek ki.

Az idei mix tehát az alábbiakból készült: 1,5 csokor petrezselyemzöld (4 tálca), 1 nagy csokor lestyán (szár nélkül, csak a levelek, összesen 6 tálca), 9 db közepes-nagyobb sárgarépa (gyalulva, összesen 7 tálca), 5 vékony petrezselyemgyökér (gyalulva, 2 tálca), 1 kisebb zellergumó (gyalulva, 1 tálca), 5 közepes-nagyobb vöröshagyma (vékonyra karikázva, 2 tálca), 1 nagyobb karalábé (gyalulva, 1 és 1/4 tálca), 4 közepes paradicsom (lé és magok nélkül, 8 cikkelyre vágva, 3/4 tálca), 1 nagyobb fej fokhagyma (a tisztított gerezdek felszeletelve). Ebből a mennyiségből 25-30 dkg ételízesítő lett.

Tovább olvasom...

Csirkemájkrém

A kisebbik lányom nagyon rákattant az utóbbi időben a májkrémre, így - fő az egészség vagy mi... - megpróbálkoztam a házi változattal. Sajnos azt nem mondhatom, hogy gyerekkörben osztatlan sikert aratott. :D Pedig finom, nem is kicsit, csak hát a bolti változatok "másak". Na nincs nagy gond, kicsim a második-harmadik kóstolásnál már elkezdett megbarátkozni az ízzel (mármint a máj ízével a májkrémben :P), így talán nem lesz vesztett ügy a házi májkrémgyártás. :))

Recept eredeti szepytől (köszi!). Az elkészítése hasonló a hagymás májhoz: bő zsiradékon a hagymát megpárolom, a párolás végén hozzáadom a felaprított fokhagymát is, majd erre kerül az előzőleg megtisztított, nagyobb darabokra vágott (csirke)máj. Rászórok egy kevés friss kakukkfüvet, durvára aprított majoránnát, borsot őrölök rá és pár perc alatt megsütöm a májat.
A sütés végén megsózom, majd az egészet pépesítem (botmixer, turmix). Szükség szerint további (olvasztott) zsiradékot adok hozzá, annyit, amivel tetszőlegesen kenhető lesz a krémem. Ezután tiszta tálkákba adagolom a kész májkrémet, tömörítem, tetejét elegyengetem, végül olvasztott zsírral lezárom és fogyasztásig hűtőben tárolom.
Fogyasztás előtt érdemes hagyni egy kicsit szobahőmérsékleten melegedni, hogy kenhetőbb, krémesebb legyen, de egy szelet friss pirítósra kenve már ki is küszöböltük a problémát. A májkrémet - a levegőtől - elzáró zsírréteget felhasználás előtt el lehet távolítani, ha valaki ennyivel kevesebb zsírt szeretne a szervezetébe juttatni. :)

Hozzávalók (3-4 kisebb tálkához): 2 közepes vöröshagyma apróra kockázva, 10-12 dkg zsír (jobb a szárnyas, de megfelel a sertészsír is, illetve egy része vajjal kiváltható), 3-4 gerezd fokhagyma, 1/2 kg csirkemáj, néhány ágacska friss kakukkfű és majoránna (vagy szárított, illetve ízlés szerint más fűszerek is megfelelnek), őrölt fekete bors, só, a krém lezárásához további 3-5 dkg olvasztott zsír.

Tovább olvasom...

Kölesfasírt

Benzsinél nézelődtem a hétvégén, nála láttam (és szerettem) meg ezt a receptet. Nekem a mennyiség elsőre kicsit soknak tűnt, de aztán megnéztem az eredetit BioBriginél és végül az ő adagját vettem alapul - a végeredmény így is irtó sok lett, legközelebb még ezt is felezni fogom. :) Nem mondom, hogy nem időigényes elkészíteni, de megéri nekiállni, mert nagyon finom és hát sütés közben valami elképesztően finom illatok szálldogálnak a sütő felől.

Először a kölest megmostam, majd némi vegamix és só társaságában megfőztem. Amíg a köles készült, a magokat megőröltem (van egy fűszerekhez használt kávédarálóm, tökéletes volt erre a célra), a zellert és a hagymákat megtisztítottam és lereszeltem. Amikor a köles megfőtt, belekevertem a reszelt zöldségeket, az őrölt magokat, valamint a fűszereket, majd hagytam kézmelegre hűlni. Ekkor a sütőt bekapcsoltam (200 °C), előkészítettem két sütőpapíros tepsit, majd vizes kézzel először gombócokat formáztam a masszából, amiket aztán ellapítva tettem a tepsibe. Amikor a tepsi tele lett, a fasírtok tetejét lepermeteztem egy kis szőlőmagolajjal, majd a sütőbe tolva, légkeveréssel, megsütöttem. Amikor a tetejük pirulni kezdett, megfordítottam őket és úgy sütöttem tovább. Én eljátszadoztam velük, kisebb (falatnyi), közepes és nagyobb méretű fasírtokat is készítettem, ropogósra sütve és kevésbé ropogósan is kipróbáltam, mondhatom mindenhogy finom volt. :) Salátával, fokhagymás tejföllel tálaltam.
Benzsi, BioBrigi, köszönöm nektek a receptet! :)

Hozzávalók (hatalmas adag, nyugodtan felezhető)...
...a köles főzéséhez: 1,5 csésze (30 dkg) köles, 4,5 csésze (~1,15 liter) víz, 1 evőkanál vegamix, 1 teáskanál só;
...a fasírthoz: a főtt köles, 1 csésze (13 dkg) napraforgómag (hántolt), 1/2 csésze (6-7 dkg) lenmag, 1 fej vöröshagyma, 3 gerezd fokhagyma, 1/2 zellergumó lereszelve (20 dkg), 1 evőkanál vegamix, 1 teáskanál só, 1 teáskanál bazsalikom, 1 teáskanál őrölt bors, pici őrölt kömény, kevés friss petrezselyem aprítva, szőlőmagolaj.

Tovább olvasom...

Gombás melegszendvics

Bemutatom a - jelenleg - abszolút favorit "gyorskajámat". Szeretem, mert nagyon finom és mert mondjuk, hogy belefér az új agymenésembe (kerület- és súlycsökkentő próbálkozás).

A munka első része megúszható, nálam ugyanis úgy kezdődik, hogy Graham lisztes szendvics-/óriáskiflit sütök hozzá (vagy akár hívhatjuk bagettnek is). Ez frissen sütve hotdogként, szendvicsként végzi (de kisebbik lánykám pl. magában szokta eszegetni) és másnap készül a melegszendvics belőle.
A kiflire kerülő gombás szószt nagyon egyszerű elkészíteni. Vajon vagy olajon apróra vágott hagymát pirítok, erre dobom a nagyobb darabokra vágott gombát, majd - időnként rázogatva - pirítani kezdem. Amikor már szépen pirulgat a gomba, borsozom, sózom, (szárított) kakukkfüvet szórok rá és friss petrezselymet aprítok hozzá. Ezzel együtt sütöm még egy percig, majd keményítővel elkevert tejszínt keverek hozzá, valamint ha éppen nem felejtem ki, egy kiskanálnyi mustárral ízesítem. Sűrűsödésig főzöm.
A hosszában elfelezett óriáskiflire ízlés/kedv szerinti mennyiségben halmozom a gombát (sajtot is lehet rászórni, de ez nekem kimarad), majd a sütőben grillezem. Miután finoman megpirult, kevés majonézzel és sok jégsalátával tálalom.

Hozzávalók (2 szendvicshez): egy óriáskifli, egy kisebb fej vöröshagyma, 6-8 közepes méretű csiperke, kb. 1 dl tejszín, 2 csapott teáskanál kukoricakeményítő, só, őrölt bors, csipetnyi kakukkfű, ízlés szerint petrezselyem, kávéskanálnyi mustár (elhagyható), kevés olaj és/vagy vaj. A tálaláshoz majonéz és friss saláta.

Tovább olvasom...

Brassói aprópecsenye

Ezt az ételt anyum sertésből készítette, de ha jól tudom (?), eredetileg vegyesen, marha- és sertéshús az alapja. Én szoktam mindenből, ami a kezem ügyébe akad, így a "brassói" valójában csak egy ráragasztott jelző az alábbiak szerint elkészített ételre.
Tényleg, mitől lesz brassói a brassói?

Most éppen egy méretes, kicsontozott, felső pulykacomb volt az áldozat. Amíg az apróra kockázott hagyma fonnyadozott a libazsíron, a húst megszabadítottam a zsírtól és kisebb kockákra vágtam.
A megpárolt hagymára tettem a húst, kissé megpirítottam, megszórtam csipetnyi pirospaprikával, sóztam, borsoztam, adtam hozzá egy kevés vegamixet, néhány darabka szárított paradicsomot, és felöntöttem egy kevés vízzel. Fedő alatt, időnként átkeverve készre főztem - ha szükséges, vizet lehet időközben még aláönteni, a lényeg, hogy főzés végére sűrű, rövid szaftja legyen a pecsenyének.
Kockára vágott sült burgonyával, savanyúságokkal tálaltam.

Hozzávalók: 60-70 dkg filézett pulykacomb (vagy valamilyen sertés/marha/szárnyas színhús), 1-2 evőkanálnyi zsiradék (olaj, sertés- vagy szárnyas zsír), 2 fej közepes vöröshagyma, csipet pirospaprika, só, bors, 1-2 teáskanál vegamix, paprika/paradicsom*, kevés víz.
*Ízesítésként mindig teszek bele valamilyen "zöldet": idénytől függően néhány karika paprikát és/vagy egy kisebb paradicsomot, esetleg 1-2 evőkanál natúrlecsót, fagyasztott paradicsomot, paprikakrémet (...) illetve most szárított paradicsom került bele. Többek szerint fokhagymásan az igazi, aki ezen az elven van, a főzés vége felé néhány gerezd áttört fokhagymát is adjon az ételhez.

Tovább olvasom...

Halászlé

Egy karácsonyi recept, ami még nem került fel a blogra, így itt az ideje. Jobb későn... :)
Halászlét elég sűrűn készítek az utóbbi években, a férjem gyakran jár pecázni, így nyaranta többször kerül bográcsba a zsákmány. Bár én nem kimondottan rajongok az úszó, vízben élő lényekért, alkalmanként, kevés hallal és szigorúan tej- és ikramentesen, én is szívesen fogyasztom ezt a levest. A novemberi utolsó lógatás eredménye, egy cca. 3 kg-os tükörponty került most a fazékba. Mínusz néhány szelet, amit szenteste kirántottam, plusz néhány kárász és keszeg.

Az apróhalat és a szeletnek nem alkalmas halalkatrészeket vízzel felöntve, némi só, vöröshagyma, paradicsom és paprika társaságában - lassú tűzön - főzöm egészen addig, amíg a halhús leválik a csontokról. Ekkor kicsontozom és a vele főtt zöldségekkel együtt, halpasszírozón kétszer átpasszírozom. Eddig a pontig elkészíthető:
- frissen,
- a fogyasztás előtti napon,
- vagy akár hetekkel korábban (a hal kifogásakor) is, hiszen ez az alaplé remekül fagyasztható.

Az alaplevet újra tűzre teszem, ha szükséges, vízzel hígítom (én jó sűrűre szoktam hagyni). Amikor már elég meleg a lé, belekerül az őrölt édes (és esetleg csípős) fűszerpaprika, továbbá ízlés szerint paprikakrémek. Felforralom és mehetnek is bele az előre besózott halszeletek, valamint a tej és/vagy ikra. Lassú tűzön hagyom tovább főni, 10 perc után a tűzhelyet elzárom és már tálalható is.

Hozzávalók (kb. 8 személyre): kb. 1,5 kg alaplébe való hal (keszeg, kárász, fej, farok...), kb. 1,5 kg halszelet (pl. ponty), ha van: haltej/ikra, 2 db paprika, 3 db paradicsom, 4-5 nagyobb fej vöröshagyma, só, őrölt fűszerpaprika, paprikakrémek (házi vagy Csemege Arany, Erős Pista). Esetleg 1-2 halászlékocka is mehet bele, ha nem lenne elég tartalmas az alaplé.

Tovább olvasom...

Pezsgős káposzta

Először is: BÚÉK! Remélem, mindenkinek jól teltek az ünnepek, az év vége.
Nálunk gyorsan elmúltak a napok, sőt az egész december. Mivel nagylányom is itthon volt egész hónapban, keveset blogoltam, mások konyhájában is csak elvétve jártam, de mostantól majd igyekszem ismét kicsit többet itt lenni.

szilveszteri vacsora

Nekünk egyszerű szilveszterünk volt: pizsamaparti négyesben. Malacot ettünk, amivel malacom :) volt, mert nem nekem kellett bepácolni, összedobtam egy gyors desszertet, köreteket készítettem, felügyeltem a sültet és más dolgom nem is volt. Családozhattam, pihenhettem. Szuper volt! :) Általában szaftos csülköt sütök szilveszterkor, amihez jó párosítás a hagymás tört burgonya, de most porketta sült, ehhez inkább krumplipürét készítettem. A párolt lilakáposzta azonban most sem maradt el, évkezdő bejegyzésnek ezt a receptet hoztam most.

A párolt káposztát lila és fehér káposztából is készítem, szilveszterre inkább az előbbiből. A káposztát megtisztítom, négybe vágom, illetve ha nagyobb fejet kapok, akkor inkább nyolcba, majd vékonyan felszeletelem. Enyhén sózom. A hagymát is megtisztítom, szintén vékony csíkokra vágom.
Olajat hevítek egy serpenyőben és párolni kezdem a hagymát. Amikor már majdnem kész, megszórom kevés cukorral, és együtt hevítem tovább, amíg a cukor enyhén karamellizálódni kezd. Ráteszem a káposztát, pezsgőt öntök alá (ha "sima" párolt káposzta készül, akkor vizet), megszórom kevés őrölt köménnyel, majd lefedve elkezdem párolni. Időnként megkeverem és addig tartom fedő alatt, amíg a káposzta majdnem teljesen megpuhul. Ekkor ecetet és ízlés szerint még cukrot teszek bele, valamint még egy kevés pezsgőt adok hozzá. Addig párolom, már fedő nélkül, amíg a folyadék (nagy része) elpárolog alóla. Melegen tálalom.

Hozzávalók: 1 fej káposzta (kb. 1,5 kg-os), 1 nagyobb fej vöröshagyma, 2-3 evőkanál olaj, 2-3 evőkanál cukor (+ ízlés szerint), összesen kb. 2 dl pezsgő, ecet (10 %-os, de én szoktam pl. alma- vagy borecettel is ízesíteni), só, kevés őrölt kömény, esetleg kevés őrölt bors.

Tovább olvasom...

Kocsonya

Nemrég szóba került néhány kedves barátosnémmal, hogy ki hogyan is készíti a kocsonyát. Ők meglepődtek, hogy én füstölt hússal, én meglepődtem, hogy ők még csak nem is hallották ezt a változatot.
Őszintén szólva, eddig egyszer kóstoltam olyan kocsonyát, amiben nem volt füstölt hús, de azóta sem vágyom rá. Elhiszem, hogy finom, ha jól van elkészítve, de az, amihez nekem volt "szerencsém", az sajnos "semmilyen" volt. Lányok, íme a füstölt hússal készült kocsonya:

A kocsonyakészítés korán kelős mulatság - feltéve, ha nem éjjel akarja az ember lánya befejezni... Tehát korán (...) felkelek, letisztítom a húst. Ehhez olyan "speciális eszközöket" használok, mint a gázrózsa lángja (az esetlegesen rajta/benne felejtett szőrneműségek lepörköléséhez), ezt megtámogatom egy eldobható borotvával és egy éles késsel (az olyan helyek lecsupaszításához, amelyet a láng csak a saját szőreim árán érne el). Szükségesek még papír kéztörlők, valamint egy tiszta (csak erre vagy ehhez hasonló feladatokra szakosított) körömkefe, amivel szépen lesikálom az egyébként tisztának tűnő bőrt, körmöt, egyéb húsféleségeket.
A gyakorlatban ez úgy fest, hogy megmosom a húst, a gázláng közben folyamatosan ég, a húsról leitatom egy papírtörölközővel a vizet, a lángot magasra veszem, odatartom a szőrös részt, szagolom a pörkölt szőr bűzét, láng le, a húst késsel/borotvával megkapirgálom, lemosom, vizet leitatom, morgok, ha maradt rajta szőr, láng újra fel, újra pörköl stb-stb, míg a hús tiszta nem lesz. Leírva sok, gyakorlatban gyorsan megy. Amint az összes hús tiszta lesz (nekem félálomban, kávé nélkül bő fél óra), beteszem egy nagy fazékba, vizet öntök rá és odateszem főni. Elsőként felforralom, forrni hagyom úgy tíz percig, majd ezt a levet szépen leöntöm a húsról, a húsokat újra átmosom és újra felöntöm, hideg vízzel. A víz mennyisége a hús kb. 2-2,5-szerese, de én mindig kevesebbel főzöm, mert
1) nincs ekkora edényem,
2) a húsból a (khmm) nem túl fogyasztható részeket én a végén nem teszem tányérba, így annak a súlya úgyis lejön.

A hideg vízzel felöntött kocsonyahúsokat újra tűzre teszem. Főzés közben beleteszem az előzőleg megtisztított, egészben hagyott zöldségeket, hozzáadom a borsot. Amíg felforr a víz, szorgalmasan felügyelem, ugyanis amint forrni kezd a lé, a tüzet mérsékelem és ezután egészen kis lángon főzöm végig, fedő nélkül (!), hogy a lé éppen csak gyöngyözzön. Ezután már csak néha nézek rá, olykor belenyúlok egy fakanállal, valamint ha esetleg hab képződik, azt egy kis szűrő segítségével leszedem. Így főzöm úgy 8-10 órán keresztül, amíg a hús leválik a csontról.
Sót csak akkor teszek hozzá, ha szükséges, a főzés vége felé megkóstolom a levet, ha kissé sótlan, teszek hozzá egy keveset, de jóféle házi füstöltségek esetében erre nem valószínű, hogy szükség lesz.

Amikor a hús megfőtt, én nem szoktam ellenőrizni a levet, mert mindig jó, de elvileg próbamennyiséget ki lehet venni, hidegre tenni, és ha megdermed, akkor ok. A tűzhelyet elzárom, a húsokat kiveszem 2-3 tányérra és a levet is hagyom 1 órán keresztül hűlni. Ezután a húsokat szétporciózom, a csülök zsíros részei és a bőr nálam nemigen kerülnek bele, a csontokat is eltávolítom, mindenből (körömből is). Minden tányérba kerül mindenféle húsból, majd a levet lezsírozom és egy textilpelenkával duplán bélelt szűrőn át merem a tányérokba. Ezután hagyom teljesen kihűlni, végül hűtőbe teszem. Ha azonnal nem is, de néhány órán belül tökéletes kocsonya lesz belőle.
Nem környezetkímélő, de praktikus megoldásként én könnyű műanyag tányérokba porciózom a kocsonyát, így könnyen szállítható is (ha vinnénk a munkába belőle), jól tárolható a hűtőszekrényben, plusz gyönyörűen tányérra lehet borítani belőle a megdermedt kocsonyánkat.

Hozzávalók: 2 kg sertés kocsonyahús (nálam bőr, köröm), 1 nagyobb (1,5 kg) füstölt csülök (ha házi füstölés, akkor nem árt előző nap beáztatni), 1 nagyobb fej vöröshagyma, 1 egész fej fokhagyma, ízlés szerint vegyes zöldségek (most 1 kisebb zellergumó, 1 szál fehérrépa, 4 szál sárgarépa - ennél lehet kevesebbet is használni, sőt van, aki egyáltalán nem tesz zöldséget bele), szükség esetén kevés só, 1 csapott evőkanál egész fekete bors - mindezt 5 liter vízben főztem meg. 8 adag kocsonya lett belőle (adagonként kb. fél kg).

UI: A füstölt hús mennyisége tetszőleges, én sokat teszek hozzá (a húsmennyiség kb. fele füstölt szokott lenni), mert így szeretjük, de lehet kevesebbel is készíteni.
UI2: Időközben megnyugtattam magam, hogy szepyke is füstölt hússal készíti a kocsonyát, igaz ő egy hadseregnek. :)))

Tovább olvasom...

Fasírt

Ritkán készítek fasírtot, nem is tudom, miért, pedig szeretjük. Finom, kiadós, ha marad másnapra, pillanatok alatt össze lehet ütni mellé valamit. Akár krumplipürével, akár valamilyen főzelékfélével tálalom, biztos befutó. Ráadásul időt és munkát is lehet spórolni vele, hiszen a nagyobb mennyiségben bekevert, ízesített fasírtmasszát egyben és megformázva is le lehet fagyasztani, de még a kisütött fasírgolyó is tökéletes a fagyasztóból elővéve.

Az elkészítése nagyon egyszerű: a hagymát kevés zsíron megfonnyasztom, majd amíg hűl, ledarálom a húst és beáztatom a zsömlét (vízbe vagy tejbe, mikor mibe...). A húshoz teszem a kihűlt hagymát, hozzáütöm a tojásokat, sózom, fűszerezem, fokhagymát reszelek hozzá és beleteszem az alaposan kinyomkodott és szétmorzsolt, áztatott zsemlét. Ezután néhány perces munkával, kézzel, alaposan összedolgozom a masszát. A végére a formázás és sütés marad: a kisebb gombócokat vagy kicsit nagyobb fasírtpogácsákat zsemlemorzsába forgatom és bő, forró olajban kisütöm.

Sütőben sütve elkerülhető a bő olaj használata. Én ilyenkor egyben sütöm, zsírozott tepsibe hosszúkás "rudakat" formázok, amelyeknek a közepére keményre főzött, egész tojásokat ültetek (Stefánia vagdalt). Ugyanez elkészíthető koszorú- vagy őzgerincformában is.
A fasírtgolyók is megsüthetők sütőben sütve, a leírását lekvároskuktánál olvashatjátok.

Hozzávalók: 1 kg hús (pl. marha- vagy sertéscomb, karaj, csirke- vagy pulykamell, de lehet kissé zsírosabb húst is használni, mint a tarja), 1 közepes vöröshagyma, 2-3 tojás, 2-3 zsemle (vagy 2-3 szelet kenyér), 1 evőkanál só, 1 csapott evőkanál őrölt bors, 1-1,5 evőkanál pirospaprika, 0,5 evőkanál őrölt kömény, 1 teáskanál majoránna, 3-6 gerezd fokhagyma, az áztatáshoz víz vagy tej, kevés zsír, a gombócokhoz zsemlemorzsa.
Ezekkel az arányokkal egy keményebb fasírtmassza lesz az eredmény, ha lazább szerkezetűt szeretnénk, akkor kicsit több zsemlét kell belerakni.

Tovább olvasom...

Kakukkfüves gombás szelet

Szeretem az ilyen egyszerű ételeket, mert nagyon gyorsan, majdhogynem hamarabb elkészülnek, mint a köretnek kifőzött tészta. Egy kis (csirke)hús, gomba vagy egyéb zöldség, némi tejszín/tejföl: a hűtőben mindig fellelhető és jól variálható alapanyagok. Hasonló recept már van a blogomon, ez annak az egyszerűbb, alapanyag tekintetében könnyebben elérhető változata.

A csirkemellet felszeletelem, a szeleteket sózom és borsozom, majd kevés zsiradékon, mindkét oldalukat, hirtelen megpirítom. Amíg a hús pirul, a hagymát és a gombát megtisztítom, majd a vöröshagymát apró kockákra vágom, a csiperkét felaprítom (közepes-nagyobb fejek esetén vastagabb szeletekre, ha apróbb gombát használok, azt egyszerűen csak négybe vágom).
Amikor a hússzeletek mindkét oldala szépen megpirul, kiveszem őket a serpenyőből, a visszamaradt zsiradékon pedig megpárolom a hagymát. A párolt hagymára teszem a gombát, összeforgatom, fűszerezem, ráreszelem a fokhagymát és az egészet kissé összepirítom. Keményítővel elkevert tejszínnel felöntöm és éppencsak összeforralom - alkalmanként a végén még egy kis tejfölt is keverek hozzá.
Főtt tésztával tálalom.

Hozzávalók: 1 nagyobb (fél kg) filézett csirkemell, kb. a mell súlyával megegyező mennyiségű csiperke, zsiradék (olaj, libazsír, vaj...), 1 kis fej vöröshagyma, 2-4 gerezd fokhagyma, só, bors, kakukkfű, 4-5 dl tejszín, 2 evőkanál étkezési keményítő, 2-3 evőkanál tejföl (elhagyható).

Tovább olvasom...

Chilis bab

Gyerekbarát chilis bab...vagy mi. :) Most ugyanis nem teljesen a mi (felnőtt) ízlésünk szerint készült, így a gyerkőcök is megkóstolhatták és meg is osztoztak rajta: a nagyobbik lányka a kukoricát ette a hússal, a kicsi a babokat vadászta ki belőle. Igazán testvéries megoldás. :)) A képekért előre is bocs', szegény másnapra megmaradt, szaftjától megfosztott, utolsó adag lett fotózva, de sajnos az esti (friss) képek eléggé borzasztóan sikeredtek. :S

A babot megmosom, beáztatom hideg vízbe - 4-6 órát elég állnia, de ha előre gondolkodunk (én ritkán szoktam :P), akkor már előző este meg lehet ezt tenni. Ezután leszűröm, kissé átöblítem, majd enyhén sós vízben megfőzöm.

Amikor már félkész a bab, a vöröshagymát megtisztítom és apróra kockázom, olajon megdinsztelem, majd hozzáadom a húst és azt is megpirítom. Felöntöm egy üveg paradicsomszósszal (most szósszal, de alapesetben sűrített paradicsomot használok hozzá) és némi alaplével (húsleves leve vagy víz+leveskocka), fűszerezem, sózom és az egészet összeforralom. (A folyadékmennyiséget úgy állítom be, hogy az étel végül kellemesen szaftos, kenyérrel mártogatható legyen.) Amikor felforr, hozzáadom a lecsepegtetett konzerv csemegekukoricát és az időközben megfőtt, leszűrt vörösbabot. Az edényt lefedve a chilit készre főzöm, szükség esetén a végén még ízesítem.
Reszelt sajttal megszórva, friss fehér kenyérrel kínálom.

Hozzávalók: 20 dkg száraz vörösbab, 2 közepes vagy 1 nagy vöröshagyma, kevés olaj, 50-60 dkg darált marhahús, 1 üveg (kb. 3 dl) paradicsomszósz (vagy paradicsompüré, víz és fűszerek), 1 babérlevél, őrölt bors, 1 szárított chili összemorzsolva, 1 friss chili felaprítva (magok nélkül), 2-3 dl alaplé, 1 konzerv csemegekukorica, a tálaláshoz sajt. 

Az igazán csípős változathoz a chili mennyiségét ízlés szerint duplázva, triplázva kell számolni.

Tovább olvasom...