A következő címkéjű bejegyzések mutatása: vaj. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: vaj. Összes bejegyzés megjelenítése

2014. január 5., vasárnap

Cukros kalács

Hello 2014, hello mindenki! BÚÉK nektek!
Az év első - és remélhetőleg nem utolsó - receptje kisebbik leánykám egyik "ovis kedvence", a cukros kalács. Beszámolója alapján a dolog így néz ki: "hát kicsi és fonott és cukros a teteje...és az oviban kakaóval esszük, de itthon lekvárt is kérek." Mindent tudtok, igaz? :D
Úgy született a recept, hogy vettem a fonott kalács receptjét és megfeleztem: így pont elférnek a kalácskák egy kisebb tepsin, ami pont befér a hűtőbe. Mert ez a kalács reggel sül, frissen, illatozón: ébredés után, mire a nagylány végez a reggeli öltözés-mosakodás-fésülködés...és mindeközben (tizen)kétszer elalvás procedúrájával, éppen elkészül. Reggelizhet(nek) is belőle és tízóraira is jut, ennyi nekem éppen elég.


A tésztát este, a kenyérsütőgép dagasztó programjával vagy tálas mixerrel készítem. A hozzávalókat a vaj kivételével a gépbe pakolom, dagasztani kezdem, majd amikor már 1-2 perce szép gombócba összeállt a tészta, akkor a puha vajat is hozzáadom. Tovább dolgoztatom a géppel, közben fokozatosan igazítom egy kis liszttel az állagát, és alaposan kidagasztom a tésztát (keményebb, rugalmas tészta a cél).
Egy tányérra szedve megmérem a tészta súlyát. 5 db kisebb kalács fér el a "jó méretű" tepsimen, így a kapott súlyt 15-tel osztom, de ennél kisebbekre is készíthető, úgy még helyesebbek. Ekkora darabokat (40-45 g között van egy adag) szakítok a tésztából, egyenként rudakat formázok belőlük és hármasával lazán összefonom. Igyekszem nem girbe-gurbára formázni, de ez többnyire nem sikerül. :D Sütőpapírral bélelt tepsire kerülnek a fonatok, egymástól egyforma távolságra. Folpackkal fedem a tepsit és azonnal a hűtőbe teszem.
Másnap reggel a hűtőből kiveszem a tepsit és a fonatokat lekenem a tejes tojássárgával. A tetejükre (jég)cukrot szórok és hideg sütőbe tolom a tepsit. A sütőt 180°C-ra állítva kapcsolom be és addig sütöm a kalácsokat, amíg szép színük lesz. A kisült fonatokat papírostól áthúzom egy rácsra és azon hagyom hűlni - mikor meddig... :)


Hozzávalók 5-8-10-... mini kalácshoz:
170-180 ml tej, 50 g cukor (házi vaníliás és kristály- vagy nádcukor felesben), 1 nagy tojás sárgája, csipet só, 300 g (+az igazításnál további kb. 30 g) finomliszt, 10 g friss élesztő, 50 g puha vaj (nem kell olvasztani, elég ha kenhető), továbbá a tetejére 1 kisebb tojás sárgája, 1-2 evőkanál tejjel elkeverve a kenéshez, valamint kristály- vagy jégcukor a szóráshoz.
Tovább olvasom...

2013. október 24., csütörtök

Juhtúrós pogácsa

Kis munkával járó, egyszerű, de annál finomabb pogácsa - figyelem, vendégváráshoz ajánlott megemelni az adagot! ;)


Egy nagyobb tálba mérek negyed kiló lisztet, amiben elmorzsolom a hideg vajat és a hideg juhtúrót. Hozzámérem a sót és beleszórom a szárított élesztőt. A tejet meglangyosítom mikróban, feloldom benne a cukrot. A tojások sárgáját elkezdem beledolgozni a túrós-vajas lisztbe, közben hozzáöntöm a langyos tejet is. Gyors mozdulatokkal összeállítom: egy ragacsos masszát kapok, amire rászórom a maradék lisztet. Néhány mozdulattal simára dolgozom a tésztát, gombócot formálok belőle és körbelisztezem. A tálat lefedem (folpack) és félreteszem (konyhaasztal, szobahőmérséklet). Legalább két, de inkább 3 órán keresztül pihentetem.


A sütőt előmelegítem 200-210 °C-ra. A tésztát lisztezett deszkára borítom és kb. centi vastagra nyújtom, majd a legkisebb (2 cm) kiszúrómmal kiszaggatom. Sütőpapíros tepsire teszem a tésztakorongokat (elég ujjnyi távolságot hagyni közöttük, inkább felfelé nőnek), felvert tojással megkenem a tetejüket és pici reszelt sajtot, esetleg magokat szórok rájuk. Előmelegített sütőben úgy negyed óra alatt sülnek szép pirulósra. :)
Frissen csodás - másnap nem tudom, mert nem szokott maradni. ;)


Hozzávalók (2 tepsi): 350 g finomliszt, 250 g hideg vaj (kisebb kockákra vágva), 250 g hideg juhtúró, 10 g só, 1 csomag szárított élesztő (vagy 20-25 g friss, a tejben felfuttatva), 2 tojás sárgája, 1 dl langyos tej, 2 kockacukor, továbbá a pogik tetejére egy felvert tojás és ízlés szerint reszelt sajt, magvak...
Tovább olvasom...

2013. október 7., hétfő

"Nándori" torta

Férj idei szülinapi kívánsága egy régi kedvence - a Nándori szelet - tortásított változata volt. A sütemény eredeti receptje gyanúm szerint műhelytitok lehet, de mivel valamikor régebben körlevélben kaptam egy ilyen elnevezésű receptet, így volt mit kiindulási alapnak használnom. A végeredmény finom lett - az ünnepelt szerint persze még jobb is, mint az eredeti. ;)


Előkészítésként az aszalt szilvát egy kisebb zárható edénybe tettem, bő félig felöntöttem vörösborral és a hűtőbe dugtam érlelődni (3-4 napra). Napi egyszer átforgattam, hogy a bor jól átjárja - szinte az egész folyadékot magába is szívta a szilva.
A sütőt előmelegítettem 180 °C-ra. Egy 28-as tortaforma aljára sütőpapírt szorítottam.
A tortalaphoz a tojásokat szétválasztottam, a fehérjéket félig felvertem, majd hozzászórtam a cukor 2/3 részét és azzal együtt vertem addig, míg csúcsot lehetett húzni a habból. A sárgáját a maradék cukorral kihabosítottam (fehéredésig, amíg a cukorszemcsék már nem látszanak). A lisztet átszitáltam a kakaóporral és a sütőporral. A cukros sárgájába belekevertem az olajat, majd gépi habverővel, alacsony fokozaton, 2-3 részletben (váltogatva) beledolgoztam a fehérje felét és az összes kakaós lisztet. A maradék tojásfehérjét egy kézi habverővel, óvatosan forgattam bele a sűrű masszába. A tésztát a tortaformába öntöttem és beledobáltam a boros szilvát (a nagyobbakat két darabba téptem, a kicsiket egyben hagytam), majd a sütőbe toltam és tűpróbáig sütöttem. A sütőből kivéve, 5 perc pihentetés után, a tortalapot a formából kivágtam és rácsra borítva hagytam kihűlni.


Amíg a piskóta hűlt, a szobahőmérsékletű mascarponét kikevertem a tejszínnel és beleforgattam a lereszelt (kislyukú reszelő) marcipánt is. A kihűlt piskótát két lapra vágtam, az alsót tortaformára helyeztem, rákentem a marcipános krémet, és lezártam a másik lappal. A tejszínt a cukorral és a kakaóporral kis lángon felfőztem. A tűzről levéve (kockánként) belekevertem a kisebb darabokra vágott, hideg vajat. Mire az utolsó kockát is elkevertem, a csokimáz kihűlt. Belekevertem a narancskivonatot és a narancsvirágvizet, végül a mázat a torta tetejére simítottam és a reszelt csokoládét rászórtam. Tálalásig hűtőben tartottam.


Hozzávalók...
...a piskótához:
200 g aszalt szilva (magozott), 100-150 ml vörösbor az áztatáshoz, 8 tojás, 200 g (kristály)cukor, 50 ml olaj, 200 g finomliszt, 50 g keserű kakaópor, 12 g sütőpor;
...a töltelékhez: 250 g mascarpone, 2-3 evőkanál tejszín (30%), 200 g marcipán;
...a mázhoz: 50 g tejszín (30%), 50 g cukor, 25 g keserű kakaópor, 100 g hideg vaj, 2 teáskanál házi narancskivonat, 1/2-1 teáskanál narancsvirágvíz;
...továbbá: 40-50 g magas kakaótartalmú étcsokoládé.
Tovább olvasom...

2013. szeptember 30., hétfő

Boszorkánypogácsa

A boszorkánypogácsa kicsit inkább az adventhez kapcsolódó sütemény, de ettől függetlenül év közben is bármikor megsütöm, amikor megkívánjuk. Ideális vendégváró: egyik legnagyobb előnye, hogy egyszerűen lehet egy alaptésztából több ízváltozatot létrehozni, hiszen elég a beforgatáshoz használt olajos magvakat és a betöltendő lekvárokat variálni, máris többféle sütit kaphatunk eredményül.


Előző nap kissé előre dolgozom, attól függően, milyen magvakat használok. A mandulát leforrázom és megfosztom a barna héjától, a mogyorót sütőben megpirítom és ezután ledörzsölöm a héját, a dióval nem szoktam semmi extrát kezdeni, de egy serpenyőben azt is elő lehet kissé pirítani.
A puha vajat a robotgép középső fokozatán habosra keverem a cukorral, majd hozzáadom a tojások sárgáját és azzal is kihabosítom. Belekeverem először a vaníliakivonatot és egy kis csipet sót, majd a mixert alacsony fokozatra kapcsolva a liszteket és a szódabikarbónát is. A tésztából 20 g-os darabokat veszek ki, ezekből golyókat formázok, majd egy tálcára sorakoztatva, 20-30 percre a hűtőbe teszem (ha keményebb a tészta, a hűtés akár el is hagyható).


A sütőt előmelegítem 170 °C-ra. Késes robotgépben a magvakat egymás után durvára aprítom. A tojásfehérjéket felverem (kábé tejföl sűrűségűre, nem kell keményre). A golyókat kiveszem a hűtőből és először a felvert fehérjébe, majd a felaprított mandulába/mogyoróba/dióba forgatom. Sütőpapíros tepsire ültetem a golyókat, amiknek a közepét a hüvelykujjammal benyomom, ezáltal egy kis mélyedést hozok létre. Ebbe a mélyedésbe alaposan kikevert sütésálló lekvárt (most ribizlizselét) kanalazok, végül az előmelegített sütőben 12-14 percig sütöm. Rövid (4-5 perc) pihenés után átteszem a tepsiből egy rácsra és azon hagyom kihűlni a süteményeket.
Néhány süteményt szoktam "bunda" nélkül hagyni, ezekre csokoládét csorgatok, de ezt természetesen a magvakba forgatott változatnál is lehet alkalmazni. Ha nincs sütésálló lekvár itthon, akkor többnyire a mélyedések kialakítása után sütöm meg a sütiket és csak a sütőből kivéve töltöm meg.


Hozzávalók kb. 40 darabhoz...
...a tésztához:
300 g puha vaj, 130 g kristály- vagy világos nádcukor, 3 tojássárgája, pici só, 2 teáskanál vaníliakivonat, 200 g Graham liszt, 160 g finomliszt (vagy összesen 360 g finomliszt), 3 g szódabikarbóna;
...a bevonáshoz és a töltéshez: 2-3 tojásfehérje, 250-300 g mandula/dió/mogyoró, valamint (sütésálló) lekvár ízlés szerint.
Tovább olvasom...

2013. szeptember 23., hétfő

Sütőtökös cookie

Hölgyeim és Uraim, bemutatom a "betyárjó" kategória győztesét. Ez a süti valami szuper, az elkövetkező hónapokban egészen biztos, hogy sokszor lesz barátunk. Sütőtököt utáló kisebbik leánykám 3 méretes darabot eltüntetett belőle még langyosan, persze csak miután gyanakodó arckifejezéssel és a "fúj anyu, ezt most tényleg muszáj megkóstolnom?" típusú szemforgatás kíséretében beleharapott az enyémbe... Azt azért látni kellene, hogy milyen arcot tud vágni, amikor rájön, hogy előítélet ide vagy oda, ez (nem kicsit) finom! :D


A sütőt előmelegítem 180 °C-ra. A sült, kihűlt sütőtököt (az előző napi sült tök maradéka éppen tökéletes) kihámozom a héjából és egy kis olajjal selymesre turmixolom.
A lisztben eloszlatom a sót, a fűszerkeveréket, a szódabikarbónát és a sütőport. A puha vajat elkezdem kikeverni (azaz a tálas mixer) a cukrokkal, 2-3 perc után hozzáadom először a sütőtökpépet, majd a tojásokat, végül 1-2 teáskanál vanília eszenciát. A gépet kikapcsolom és egy szilikon spatulával - 2-3 részletben - belekeverem a vajas tökbe a lisztet.
Sütőpapírral bélelt tepsi(k)re (két evőkanál segítségével) kb. 4 cm átmérőjű gömböket halmozok, egymástól 2-3 ujjnyi távolságra. A tetejüket megszórom 1-1 csipet szeletelt mandulával (vagy vágott dióval, mogyoróval) és a sütőbe tolva 16-17 percig sütöm a süteményeket. A sütési idő függ a mérettől - akkor jó, amikor a süti a talpánál, illetve a tetején a mandula és 1-2 kiálló csúcsocska :) pirulni kezd. Pufók, formás cookie-kat varázsolok elő a sütőből, amiket 3-4 perc pihentetés után átteszek egy rácsra, hogy azon hűljenek ki.
Nagyon puha, ízes-illatos sütiket kapok, ritkán lelkendezem, de eeez...mmmmm! :)


Hozzávalók: 100 g puha vaj, 200-250 g cukor (világos nádcukor és kristálycukor felesben - ha nagyon édes a tök, elég a kevesebb, ha ízetlenebb, mehet a több), 230-250 g sült tök bél, 20 g olívaolaj, 2 kisebb tojás, 1-2 teáskanál vanília eszencia, 350 g finomliszt (a tök nedvességtartalmától függően lehet, hogy +- igazításra szorul), 2,5 teáskanál mézeskalács fűszerkeverék, pici só, 1 teáskanál sütőpor, 1 teáskanál szódabikarbóna, továbbá 50 g szeletelt mandula vagy vágott dió/mogyoró a sütik tetejére.
Receptötlet innen.
Tovább olvasom...

2013. szeptember 20., péntek

Mogyoróvajas kosárkák

Az idei őszi Segítsüti utolsó napjához érkeztünk. Bár az ajándékbolt kiürítésére ;) még lesz lehetőség, de a sütikre már csak ma 16:00-ig lehet licitálni!
A jelenlegi akcióra ezeket a kis cukiságokat készítettem: mini tésztakosárkákba mogyoróvajas krémet és némi tejcsokoládét töltöttem. Kis családommal úgy tapasztaltuk, hogy a mogyoróvajra igencsak rá lehet kattanni, így ez pontosan az a fajta sütemény, aminél nem jó, ha számolgatjuk a kalóriákat, mert bár "tömény és ééédes és egynél többet nem bírok belőle enni", azért csak akaratlanul is odavándorol a kezünk a másodikért, a harmadikért és a sokadikért is... :)


A sütőt előmelegítem 180-190 °C-ra. A tésztához a vajat, a mogyoróvajat és a kétféle cukrot a mixer táljába mérem és közepes sebességgel, 3-4 perc alatt könnyű, habos krémmé verem. Közben összekeverem a lisztet a sóval és a szódabikarbónával.
A habos-vajas keverékhez adom a tojást és a vanília eszenciát és addig keverem továbbra is közepes fokozaton, amíg elegyednek. Ekkor a mixert a legkisebb sebességre váltom és beledolgozom a száraz hozzávalókat. Amikor teljesen elkeveredtek az alapanyagok (egy szilikon spatulával segítek neki), a tálat átteszem a digitális mérlegre. A tésztából 25 g-os darabot veszek ki, két tenyerem között gombócot formálok belőle és egy 24-es, tapadásmentes, mini muffinforma mélyedésébe helyezem. A formát nem kell kibélelni, kizsírozni és a tésztát sem kell a formába nyomkodni.
Ezt a gombócozást megismétlem, amíg elfogy az alapanyag - pont 24 darab lesz belőle. A formát az előmelegedett sütőbe helyezem és kb. 10 percig sütöm a tésztagolyókat - amíg kissé felpuffadnak és nagyon halvány színt kapnak. A sütőből kiveszem a formát és a mozsártörőm segítségével azonnal mélyedéseket készítek a gombócok közepébe (az elsőként készített mélyedés kissé visszaemelkedik, mire végzek a tepsivel, úgyhogy 1-2 alkalommal utánaigazítok). Hagyom 5-10 percig a formában hűlni, majd kiszedem a formából és rácsra téve hűtöm ki teljesen a sütikosarakat.


Mogyoróvajból, porcukorból és vajból, egy csipetnyi sóval kikeverem a tölteléket. A kihűlt kosárkák mélyedéseit kikenem olvasztott csokoládéval (kiskanál, a korábban jó szolgálatot tett mozsártörő vagy bármi más hasonló eszköz segítségével). Hűtőbe teszem, amíg megdermed a csokoládé. Ezután a mogyoróvajas krémet elosztom a kosárkákban úgy, hogy maradjon némi hely a tetején. Ismét hűtés következik, amíg kissé megdermed a töltelék, végül csokival lezárom a mélyedéseket.
A "mintapéldányokat" tejcsokoládéval készítettem, de a nyertes licitáló akár étcsokival is kérheti. ;)


Hozzávalók egy 24 db-os muffin sütőformához...
...a tésztához:
115 g puha vaj, 125 g mogyoróvaj, 55 g porcukor, 90 g nádcukor, 1 közepes-nagyobb tojás, 1 teáskanál vaníliakivonat, 160 g finomliszt, 3-4 g szódabikarbóna, 3 g só;
...a töltelékhez: 100 g mogyoróvaj, 30 g porcukor, 15 g vaj, picurka só;
...továbbá: 150-200 g tej- vagy (magas kakaótartalmú) étcsokoládé.
Tovább olvasom...

2013. szeptember 11., szerda

Banános-zabpelyhes muffin

Régen jelentkeztem már, háttérbe szorult mostanában a blog, ráadásul rendszeresen elkutyulom a receptes cetlijeimet, így hiába készül el a kép, a recept nélkül sokat nem ér. :D Igyekszem azért vissza-visszatérni, most éppen ezeket az aprócska muffinokat sütöttem az uzsonnás dobozba - mert itt az ősz, az iskola, és a hétévesnek nem kielégítő a menzakaja. :)


A sütőt előmelegítem 190 °C-ra (170 °C+légkeverés). A zabpelyhet megőrölöm (nem kell teljesen finomra), belekeverem a sütőport és a sót, beleforgatom a mazsolát (csokicseppeket is lehet beleszórni).
A cukrokat a vajjal és a tojással simára keverem, hozzákeverem a villával pépesre tört banánt, majd felváltva 2-3 részletben a zabpelyhes keveréket és az írót (nem kell sokáig kevergetni). Tapadásmentes, 24-es mini muffinformába kanalazom a tésztát, majd az előmelegített sütőbe tolom és tűpróbáig sütöm. Gyorsan megvannak: ha a muffinok széle már megpirult, akkor kb. jó is - a beleszúrt fogpiszkáló még nedves, amikor kihúzom, mert ez egy eléggé szaftos tészta (de tészta már ne ragadjon rá!). Pár perc után rácsra szedegetem és hagyom kihűlni. Szerintem frissen, max. másnaposan a legfinomabb, tovább nem érdemes tartogatni, de nem is marad belőle. :)


Hozzávalók: 200 g zabpehely megőrölve (kávédaráló), 4-5 g sütőpor, 40 g mazsola (vagy mazsola+csoki, vagy csak csoki, vagy kinek mi...), pici só, 10 g vaníliás cukor, 30 g nádcukor, 3 kisebb tojás (vagy 2 XL), 80 g olvasztott vaj, 1 érett banán (kb. 100 g a tiszta súly), 160 ml író (vagy ugyanennyi tej+egy korty ecet).
Tovább olvasom...

2013. július 31., szerda

Áfonyás kenyér

Egyszerű sütit szerettem volna készíteni áfonyával, erre a finomságra esett a választásom. A tésztája pont megfelelően (azaz nem túl) édes, szaftos, finoman vaníliás, az áfonya pedig csodás benne. Lehetne más? :)
Muffinformában is érdemes kipróbálni, egy kis áfonyás-citromhéjas-mascarponés krémkoronával egészen pazar lehet. ;)


Gyorsan összerakható süteményről van szó, így a sütő előmelegítésével érdemes indítani (180 °C).
A vajat megolvasztottam, kikentem vele (egy kenőecset jól jön) egy gyümölcskenyér formát (ha nagyon meleg van a konyhában, érdemes bedugni a hűtőbe). A lisztet elkevertem a sütőporral és a sóval. Az áfonyát leöblítettem és egy szűrőben hagytam lecsepegni.
Egy habverő segítségével a tojást a cukorral fehéredésig kevertem, majd a maradék olvasztott, de már nem meleg vajat hozzácsorgatva kihabosítottam. Hozzákevertem 2-3 részletben az írót*, majd a vanília eszenciát.
A lecsepegtetett áfonyát egy szilikon lapát segítségével összeforgattam a liszttel, ebbe belecsorgattam az írós-cukros keveréket és a lapáttal összekevertem (a muffintésztához hasonlóan ezt sem szabad túlkeverni!). A masszát a formába simítottam és az előmelegített sütőben tűpróbáig sütöttem. Kb. 1 óra alatt sült át - függ a sütőtől, formától..., ha nagyon pirul a teteje, akkor érdemes fóliával letakarni sütés közben.
Rácsra borítva hagytam kihűlni, ujjnyi szeletekre vágva tálaltam. Este sütöttem és csak másnap vágtam meg, így is remek volt, de szerintem langyosan is szuper lehet. :)


Hozzávalók: 275 g liszt, 10 g sütőpor, fél teáskanál só, 250 g fekete/kék áfonya, 1 tojás, 200 g cukor, 100 g vaj, 300 ml író (*vagy 290 ml tej+10 ml citromlé), 10 ml vanília eszencia.
Ebből a receptből.
Tovább olvasom...

2013. július 1., hétfő

Szilvagombóc torta házilag

Anyum szülinapjára mindig másmilyen tortát készítek - nála lehet variálni, mert "mindenevő", a család többi tagjánál már bonyolultabb a kérdés. :) Miután kizártam a mindig nyerő túrós és csokis tortákat, és tanácstalanul topogtam egy helyben, hogy jóóóó, de akkor mit (?), egyszer csak eszembe jutottak az ország tortái. Még soha nem sütöttem (és kóstoltam) meg egyiket sem, ráadásul nem sűrűn készítek recept után tortát, úgyhogy döntöttem: ideje lesz megpróbálkozni az egyikkel. A pándi meggytorta és a szilvagombóc torta között vacilláltam, de mivel mi már jócskán a meggyszezon után vagyunk és a meggyet egy ideig most inkább látni sem, köszi... :D, ráadásul szepy a szilvás mellett tette le a voksát, így maradt a csini, de kissé túlbonyolított szilvagombóc torta.
Az eredeti recept ITT, ebből dolgoztam. Tapasztalat, hogy nem olyan vészes elkészíteni, mint amilyennek elsőre látszik, de néhány dolgot másodikra már leegyszerűsítenék benne.


(!) Ami nálam más lett, az a krém. Kényszermegoldás, ugyanis kétszer feltúrtam a fagyasztót és nem találtam szilvát benne, majd elcsoszogtam két helyi "nagy" boltba is, ahol természetesen nem kaptam sem frisset, sem fagyasztottat, zöldségesnél meg nem is próbálkoztam: jóérzésű zöldségeseink vannak, ilyenkor még nem tartanak szilvát. Így aztán lekvárból készült, szerencsére így is finom lett, de ha szilvaszezon lesz, ki fogom próbálni frissből is - ha nem is a tortát, a krémet mindenképpen, mert bejött.


Az eredeti recept kissé hiányos, cukrászati körülményeket feltételez, tehát pl. hiányzik belőle a "szilvagombóchoz" használt piskótalap elkészítése (is). Mivel az nálam nincs mindig itthon, ezzel kezdtem. 1 tojásból sütöttem, belefért volna, ha kettőből készül, de megfelelt így is. A piskótacsíknak a recept szerint 7x42 cm-esnek kell lennie, ilyesmi méretre kentem ki egy csík sütőpapírra és 180 °C-on néhány perc alatt megsütöttem. Közben elkészítettem a csokoládés (kakaós) piskótát is, végül a Sacher-felvertet.
A csokoládés piskótához a tojásokat szétválasztottam: a tojásfehérjét a cukor kétharmadával kemény habbá vertem, a tojássárgát a maradék cukorral és a vízzel kihabosítottam, majd a habot óvatosan hozzákevertem a masszához. Ezután beleforgattam a kakaóval elkevert lisztet, és hozzáadtam a langyosra megolvasztott vajat is. Sütőpapíros tepsire 23 cm átmérőjű kerek lapot kentem és 200 °C-on készre sütöttem. Még melegen lehúztam a papírt róla és rácson hagytam kihűlni.
A Sacher-felvert úgy készült, hogy a tojásokhoz hozzáadtam a vizet és a cukrot, majd vízgőz felett állandóan kevergetve kb. 50 °C-osra melegítettem (a tojásnak nem szabad kicsapódnia). A gőzről levéve gépi habverővel addig vertem, amíg kihűlt, majd belecsorgattam az olajat és ezt is beledolgoztam. Ezután lazán hozzákevertem az átszitált, kakaóval elkevert lisztet. 23-as tortakarikában, 200 °C-os sütőben kb. 20 percig sütöttem.

Amikor a piskóták kisültek, elkészítettem...
- a rumos cukorszirupot: a vízből és cukorból szirupot főztem, amikor kihűlt, belekevertem a rumot is;
- a szilvapudingot: a szilvalekvárt a fahéjjal és egy kis cukorral felforraltam, majd a vízben oldott pudingporral besűrítettem; és
- az "aranykrémet": a hozzávalókból krémet főztem.
A fentiek után még mindig nincs vége az előkészítési fázisnak, ekkor jöhetett az aszalt szilvás marcipánkarika (=szilvagombóc) elkészítése. A marcipánt kinyújtottam - a mérete akkora kell legyen, mint a piskótacsík plusz minden oldalon 1-1 ujjnyi. Mivel nekem a piskótacsíkom végül csak 7x38 cm lett, így ez nálam kb. 11x42 cm-t jelentett. A piskótacsíkot megkentem "leheletvékonyan" vajkrémmel (3 dkg puha vajat kikevertem 3 dkg porcukorral - bő fele megmaradt, de ennél kevesebből lehet egyáltalán készíteni? :D), ráfordítottam a krémes felével a kinyújtott marcipánra, majd ezután lehúztam róla a sütőpapírt. Ecsettel lekentem a rumos cukorsziruppal, finoman meghintettem fahéjjal, majd kirakosgattam az aszalt szilvával. Feltekertem szorosan, kicsit kiegyengettem, így egy hosszú rudat kaptam, amit karikába hajlítottam és a végeit egymásba csúsztattam. Sütőpapíros tányérra helyeztem, folpackba bugyoláltam és a fagyasztóba raktam. Elkészítettem a díszítéshez használt marcipántekercset is: ehhez kinyújtottam a marcipánt (kb. ugyanolyan vékonyra és szélességűre, de az anyagmennyiségből adódóan rövidebbre, mint a karikához használt marcipánt), kiraktam a szilvával és feltekertem, majd kiegyengettem. Ezt is folpackba csomagolva dugtam a fagyasztóba.


Itt következik a pihenőrész - fentiekkel egyébként úgy két óra alatt kényelmesen végeztem (délelőtt). 6-8 órán keresztül nem csináltam semmit :) - legalábbis a tortával -, ezután olvasztott csokoládéval bevontam a marcipánkarikát és a rudat is. Hűtőbe tettem és hagytam, hogy a csoki rádermedjen a marcipánra - nekem elég vastagra sikerült a csoki, de semmilyen mártófelszerelésem nincs, illetve nem is akartam feleslegesen plusz csokoládét felhasználni (=pazarolni) emiatt, így ilyen lett. :)
A zselatint a vízben megduzzasztottam, majd addig melegítettem kis lángon, míg felolvadt.


Az összeállítás (este): a Sacher-lapot tortatálra tettem, tortagyűrűt szorítottam köré. A tejszínt felvertem, közben hozzácsorgattam az előkészített (langyos) zselatint, majd összeforgattam a többi hozzávalóval. Elég gyorsan kötött a zselatinos tejszín, így én kissé túlkevertem a pudingokkal, hogy jól elkeveredjenek, emiatt szerintem tömörebb lett a krém, mint amilyennek lennie kellett volna, de jó lett így is.
A tortagyűrűt kábé a feléig töltöttem a krémmel, belehelyeztem és finoman bele is nyomtam a marcipánkarikát, végül a maradék krémet is belesimítottam. Erre került a csokoládés piskótalap és mehetett is a hűtőbe dermedni (éjszaka).

Dermesztés után (másnap délelőtt) egy kis szilvalekvárt forraltam, átkentem vele a piskótalapot, és visszadugtam a hűtőbe kb. fél órára. Ezután újra felolvasztottam a csokit, ami a marcipánok bevonásánál kimaradt, plusz tettem még egy keveset hozzá, amiről úgy gondoltam, elég lesz a tetejére, és bevontam a torta tetejét csokoládéval (ez is vastag lett egy kicsit). Irány a hűtő.
Amíg a csoki dermedt, felszeleteltem a díszítéshez használt marcipánrudat (na meg elszaladtam a cukiba gyertyáért és "levélkékért"). Miután megdermedt a csokoládé, levettem a tortagyűrűt és a torta oldalát fixálóval felvert tejszínnel díszítettem. A tetejére hab...kupacokat :) nyomtam és a felszeletelt szilvás-marcipános karikákkal és marcipánlevelekkel díszítettem.


Hozzávalók a marcipánkarikához...
...a 7x38 cm piskótacsíkhoz: 1 tojás, 1 evőkanál cukor, 1 evőkanál liszt (duplázható mennyiség, úgy kényelmesen elég 7x42 cm-re is);
...a cukorsziruphoz: 35 g cukor, 35 ml víz, 35 ml rum (nekem sok volt);
...továbbá: 200-230 g marcipán (nekem 200 g elég volt, mert a piskóta miatt kisebb csíkra volt szükségem, de az eredeti 11x46 cm-es csíkhoz kb. 230 g kell), 100 g aszalt szilva, kevés fahéj, egy evőkanálnyi vajkrém, olvasztott étcsokoládé a bevonáshoz*, kevés porcukor a marcipán nyújtásához.
Hozzávalók a krémhez...
...a szilvapudinghoz: 500 g szilvalekvár (az eredeti recept szerint a puding nem lekvárból készül!), 1 kávéskanál fahéj, kb. 30 g cukor, 80 ml víz, 40 g (vaníliás) pudingpor - a kész pudingból csak 500 g kerül a krémbe!;
...az aranykrémhez: 80 ml tej, 13 g cukor, 8 g pudingpor;
...továbbá: 400 ml tejszínhab, 150 ml zselatin (22 g zselatin+150 ml vízből készítettem, ebből mértem ki 150 ml kész zselatinoldatot), 1 evőkanál citromlé, 1/3 kávéskanál fahéj.
Továbbá szükséges még...
...a kakaós piskótához: 2 tojás fehérje, 3 tojás sárgája, 50 g cukor, 360 g liszt, 13 g holland kakaó, 8-10 g vaj, 13 g víz;
...a Sacher-felverthez: 6 tojás sárgája, 2 egész tojás, 13 ml víz, 65 g cukor, 26 ml olaj, 55 g liszt, 26 g holland kakaó;
...valamint a díszítéshez: 100 g marcipán és 50 g aszalt szilva a marcipántekercshez*, 400 g habtejszín és 1 csomag zselatin fix a torta bevonásához (koccra elég lett, úgyhogy nyugodtan lehet 5 dl-ből készíteni a habot, hogy kényelmesebben lehessen díszíteni a tortát), 1-2 evőkanál szilvalekvár a torta tetejére a csokibevonat* alá, marcipánlevelek (16 db), 60-70 %-os étcsokoládé*.
*Összesen kb. 25 dkg csokoládét olvasztottam, ebből be tudtam vonni a marcipánkarikát és -tekercset, valamint a torta tetejét is. 2-3 teáskanál olajat is tettem olvasztásnál a csokoládéhoz.
A tortát 23 cm-esre készítettem és 16 szeletre osztottam.
Tovább olvasom...

2013. május 28., kedd

Meggyes-ribizlis (vajas) piskóta

Ritkán készítem ezt a piskótát, olyankor gyümölcsökkel, leginkább meggyel megszórva sütöm. Nagyon finom, szeretjük is, bár az igazat megvallva nekem az a vizes piskóta a legfinomabb, amit még a mamám tanított gyerekkoromban. :)


A sütőt előmelegítem 190 °C-ra, a meggybefőttet szűrőbe teszem - most mirelit fekete ribizlit is tettem hozzá. A tojásfehérjéket kemény habbá verem. A puha vajat (robotgéppel) habosra keverem a cukorral és egy csipet sóval, és egyenként hozzádolgozom a tojások sárgáját is. Alaposan kihabosítom. A vajas masszát kézi habverővel összeforgatom a sütőporral elkevert liszt felével, majd óvatosan beleforgatom a fehérjehabot, végül a maradék sütőporos lisztet. Sütőpapírral bélelt tepsibe simítom a masszát.
A gyümölcsöket megszórom 1-2 csipet liszttel, összeforgatom, majd a tésztára szórom. Az előmelegített sütőbe tolom a tepsit, kb. 10 perc elteltével mérsékelem a hőmérsékletet 160-170 °C-ra és tűpróbáig sütöm a piskótát. Kihűtve, (vaníliás) porcukorral megszórva, kisebb kockákra szeletelve kínálom.


Hozzávalók: 200 g puha vaj, 200 g cukor (egy része lehet vaníliás), csipet só, 6 normál méretű tojás, 250 g finomliszt, 10 g sütőpor, 250-350 g meggybefőtt és fekete ribizli (szezonon kívül mirelit és/vagy befőtt, szezonban friss), illetve más tetszőleges gyümölcs, további 1-2 csipet liszt a gyümölcsökre.
Tetszik? A tányér a SütniFőzni.hu-ról származik. :)
Tovább olvasom...

2013. április 18., csütörtök

Mogyorótekercs

A tekercs, amiben mogyorókrém lakik. Na nem a csokis bolti változat, hanem egyszerű, főzött, "nagyon mogyorós" krém. A piskóta tetszőlegesen variálható, lehet sima fehér, kakaós vagy darált mogyorós is - ez a tekercs éppen felesben sima és törökmogyorólisztet tartalmaz. Utóbbi miatt a piskóta mintha jobban morzsálódna, mint mondjuk egy sima vaníliás tészta, ez szeletelésnél lehet, hogy kissé gondot okoz(hat), de cserébe egy nagyon mogyoróízű süteményt kapunk - szerintem megéri. ;)


A piskótához a tojásokat szétválasztom, a fehérjéket felverem a sóval és 1-1 evőkanál vaníliás és kristálycukorral. A sárgákat a maradék cukrokkal és a vízzel habosra keverem - ehhez adom a liszteket, majd beleforgatom a fehérjét. Előmelegített sütőben, 150 °C-on, sütőpapíros tepsiben sütöm, ezután rácson kihűtöm. A sütőpapírt úgy húzom le a tésztáról, hogy ha szükséges, előtte finoman lepermetezem vízzel a papírt.
Amíg a piskóta sül és hűl, elkészítem a mogyorókrémet. A mogyorót minél finomabbra érdemes darálni, hogy szeletelésnél a nagyobb darabokban ne akadjon meg a kés, mert akkor tépni fogja a tésztát (ez áll arra az esetre is, ha a piskótatészta maga mogyoróból készülne). A mogyorót most nem kell megpirítani - persze meg lehet, de akkor más lesz az íze és ebben a süteményben pont az a pláne (legalábbis annak, aki szereti), hogy a pirítatlan mogyoró íze dominál. A tojásokat elkeverem először a cukorral, majd a tejet is hozzáadom és tűzre teszem az edényt. Lassú tűzön, állandó keverés mellett felfőzöm, ezután hozzáadom a mogyorót és 1-2 percig ezzel együtt is főzöm. A tüzet elzárom, és a még meleg krémbe dolgozom apránként a vajat - addig keverem-habosítom, amíg lehűl. A piskótát megkenem a krémmel és feltekerem. Folpackba csomagolva teszem a hűtőszekrénybe - néhány óra alatt megdermed. Ezután kicsomagolom és megszórom kakaóporral. Unatkozós változatban: hagyok a krémből a külsejére, dermedés után ezzel vonom be kívülről a tekercset és még pluszban darált mogyoróba is forgatom, de jobb' szeretem egyszerűsíteni. :P :)


Hozzávalók...
...a piskótához:
5 tojás szétválasztva, 2 evőkanál házi vaníliás cukor, 4 evőkanál kristálycukor, 1 evőkanál víz, csipet só, 2-2 evőkanál finom- és Nature Cookta törökmogyoróliszt;
...a töltelékhez: 2 nagy tojás, 10 dkg (por)cukor, 1-2 evőkanál tej, 15 dkg darált törökmogyoró, 20 dkg vaj;
...a tetejére: kakaópor (elhagyható vagy cserélhető darált mogyoróra - lásd a recept végén).
Tovább olvasom...

2013. április 15., hétfő

Medvehagyma krémleves

A legegyszerűbb minimál levesek egyike: gyors, finom, kellemesen medvehagymaízű.


Az újhagymát nagyobb darabokra vágom és megfuttatom az olaj és vaj keverékén. Megtisztítom és felkockázom a burgonyát, a hagymához adom, kissé átforgatom, majd felesben vízzel és zöldségalaplével felöntöm. Kevés sót szórok hozzá és addig főzöm, amíg a krumpli teljesen megpuhul.
Ekkor ha szükséges, még utánasózok, kevés borsot őrölök rá, majd az egészet botmixerrel pépesítem. Újraforralom a levet, elzárom alatta a tűzhelyet. Beleszórom a megmosott, leszárogatott és felaprított medvehagymát, majd ezzel együtt ismét pépesítem a levest. Kész is. :)


Hozzávalók: 2-3 szál újhagyma (zöldjével együtt), 1-1 evőkanál vaj és olaj (a vaj kiváltható olajjal és akkor nem tartalmaz tejterméket a leves), 3 közepes burgonya, 0,5 liter víz és 0,5 liter zöldségalaplé (vagy összesen 1 l víz és egy zöldségleves kocka), kevés só, őrölt bors, ízlés szerint 1-2 csomag medvehagyma.
Ha esetleg sűrű lenne a leves, akkor vízzel, tejjel vagy tejszínnel lehet az újraforralás előtt hígítani, ha pedig híg, akkor 1-2 teáskanál vízben elkevert keményítővel lehet sűríteni.
Tovább olvasom...

2013. április 7., vasárnap

Áfonyás sajttorta

Előre leszögezem, hogy nem jó helyen jártok, ha a tökéletes sajttorta készítésének minden (vélt) trükkjét szeretnétek megtudni, mert nagy tapasztalattal nem rendelkezem a témában. Ráadásul szerintem még sosem sikerült a nagykönyv szerinti sajttortát megsütnöm (illetve olyat, amit állítólag annak tartanak).


Persze minden viszonyítás kérdése, és a sajttorta elég változatosan elkészíthető, pl. lehet omlós tészta az alapja, vagy egyszerűen vajjal összekevert keksz is. Nekem utóbbi a kedvenc, zéró munkával is siker. A kekszes alapot lehet muffinformába simítani vagy hasábba, tortaformába, én általában az utóbbit alkalmazom. A krém alapja tejszínes sajt+tojás, némi cukor, esetleg egy kis ízesítés: vanília-, narancseszencia, stb. A krém legyen vastag, a tészta meg vékony. Van, amikor csak mascarponét használok, és van amikor a mascarpone mellé egyéb krémsajt kerül, most éppen ún. friss sajt. Ez kicsit sós, tehát egy más ízvilág, mint a mascarpone, de bejön.
Nálam ennyi a lényeg, semmi más. A tortát hajlamos vagyok kissé túlsütni, mert az első alkalommal khmm, hát recept szerint "percre" sütöttem, persze így túl korán került ki a sütőből és érdekes lett a végeredmény, jobb házakban is előfordul az ilyen... :D Szóval azóta inkább később, mint korábban, de eddig még mindegyik nagyon ízlett. :)


A művelet a sütő előmelegítésével kezdődik: kábé 160 °C-ra kapcsolom. A vajat megolvasztom, a kekszet mozsárban megtöröm, a kettőt összekeverem és egy sütőpapírral bélelt kapcsos tortaformába simítom. Hűtőbe teszem.
A krém következik - könnyű megjegyezni: 250 g sajthoz 1 méretes tojást adok. A cukor kóstolás alapján megy bele, teljesen mascarponéból készítve akár el is lehet hagyni, bár én mindig teszek bele valamennyit. A hűtőből előzetesen már kikészített (a szobahőmérséklethez közeli) tojásokkal és sajtokkal dolgozom. A sajtot kikeverem, hozzáadom a porcukrot (kóstolás). Ezután belekeverem a tojásokat, egyiket a másik után, az előzőt mindig teljesen eloszlatva. Ha éppen nem felejtem el, mehet bele 1-2 teáskanál vaníliaeszencia vagy egyéb ízesítő is.
Na itt gyorsan beszúrom, hogy olvasmányaim szerint ezt az egész kavarós műveletet kézi habverővel illik elkövetni, a krémet nem túl(ke)verve, de én géppel szoktam, alacsony fokozaton. Állítólag ha túlkeverjük, akkor reped a torta teteje, de mivel én mindig pakolok valami gyümölcsöt rá, megmondom őszintén, nem nagyon szokott meghatni a kérdés.
A hűtőből kiveszem a kekszalapot, rásimítom a sajtkrémet, a tetejét megszórom fagyasztott (vagy friss) áfonyával (vagy más bogyós gyümölccsel), majd az előmelegített sütőbe tolom. Nem árt egy tepsit a forma alá tenni, nekem legalábbis szokott némi lé szökni a forma illesztéseinél. Addig sütöm, amíg megszilárdul, de a közepe még "remegős" - ez úgy egy óra után szokott bekövetkezni.
A kikapcsolt sütőben, résnyire nyitott ajtónál hagyom hűlni, amíg a sütő kihűl, ezután hűtőbe teszem egy éjszakára. Tálalás előtt hámozom ki a formából és teszem tortatálra.


Hozzávalók egy 18 cm-es formához...
...a kekszalaphoz:
90-100 g keksz (most pontosan 95 g lett, SK mogyoróvajas tallérokat és egy csomag jó reggelt kekszet használtam hozzá), 40-50 g olvasztott vaj (amennyivel éppen összeáll a keksz);
...a krémhez: 250 g mascarpone, 200 g krémsajt (friss sajt, frischkäse), 80 g porcukor (vagy ízlés szerint), 2 egész tojás, kevés vanília eszencia;
...a tetejére: 2 maroknyi (mirelit) fekete áfonya.
Tovább olvasom...

2013. március 24., vasárnap

Fahéjas grízes krémes

Grízes krémes, mézes krémes, mézes zserbó (ezt a nevét mondjuk nem értem, de ez az én bajom) - mind ugyanazt a süteményt takarja. Nálunk legalábbis grízes ez a krémes, igaz, többfelé készítik szimpla lisztes fehér krémmel is, tudjátok olyannal, mint a kozák sapka krémje. Aztán van az a változat, amikor lekvárt tesznek bele, de én úgy nem bírom, így nálam lekvár a közelébe sem mehet ennek a süteménynek. A recept egy változata fent van már a blogon - a jelenlegi a sütő tepsiméretére (nagy családra) van optimalizálva és fahéjas a tésztája...mert a fahéj és a tejbegríz jóbarátok. :)


A tésztához a mézet a vajjal és a cukorral megolvasztom, ezután a többi hozzávalót belekeverve összegyúrom. A sütőt előmelegítem (170 °C), a tésztát három részre osztom és lisztezett deszkán vékony lapokat nyújtok belőlük, amiket a nagytepsi méretére szabok. A leeső széleket újra összegyúrom és kinyújtom egy negyedik lappá (ha nagyon kemény lenne, mikróban lágyítható a tészta). A mézes lapokat a tepsi hátán (sütőpapíron) megsütöm, rácsra csúsztatva kihűtöm.
Amíg sülnek és hűlnek a lapok, megfőzöm a grízes krémet. Ehhez a tejet a vaníliával felforralom, belekeverem a búzadarát, a lisztet és a cukrot, majd sűrűre főzöm. Néhányszor átkeverve hagyom kihűlni. A vajat a porcukorral és egy kortynyi rummal habosra keverem, ezután hozzádolgozom a kihűlt tejbegrízt is, végül három részre osztva rétegezem a lapokkal (a legfelső lap "üresen" marad). A süteményt behűtöm (ha nincs ekkora hely a hűtőben, megteszi egy hideg kamra is), végül csokoládéval vonom be a tetejét (hagyományosan csokimáz simul rá). A csoki dermedése után forró (vízbe mártott) késsel vékony, hosszúkás szeletekre vágom.


Még több mézeslapos sütemény a blogon: Zsuzsi szelet, Vali szelet.

Hozzávalók (a sütő nagytepsijéhez)...
...a tésztához:
750 g liszt, 12 g (2 teáskanál) szódabikarbóna, 3 nagy (!) tojás, 125 g vaj, 200 g méz, 200 g cukor, 8 g (2 teáskanál) őrölt fahéj, csipet só;
...a krémhez: 1,5 l tej, 1 vaníliarúd, 150 g búzadara, 50 g liszt, 50 g cukor, 250 g vaj, rum vagy -aroma ízlés szerint, kb. 150 g porcukor;
...a bevonáshoz: 250-300 g csokoládé, 3-4 evőkanál olaj vagy tetszőleges csokimáz.
Tovább olvasom...

2013. március 20., szerda

Ghí - tisztított vaj

Ghít először finom, frissen sült, mindenféle magokkal gazdagított kenyérre kenve ettem - már akkor tudtam, hogy barátok leszünk. Érdekes, hogy bár egy egész és nagyon tartalmas hétvégét töltöttünk akkor néhány ismerőssel, mégis a sok-sok apró emlékmorzsa közül bennem az az első étkezés maradt meg legélénkebben, amikor éjszaka megérkeztünk és a házigazdánk friss ghís kenyérrel várt minket. Na jó, azért a parázson járás (francokat, az inkább futás volt) is eléggé emlékezetes maradt. :)
Azóta időnként nekifutok és készítek: többnyire főzéshez vagy ízesítéshez használom, férjem például ghível szereti legjobban a pattogatott kukoricát :)), de nemrég ebből készítettem gyerkőcöm kényes bőrére testápolót is. Amellett, hogy a ghí finom, a recept jól jön, amikor ráébredek, hogy nem fog elfogyni a havi bevásárolt vajmennyiség, ugyanis a fagyasztás mellett a tisztítással is meghosszabbítható a vaj élettartama.


A "recept" nagyon egyszerű, és gyanítom mindenhol ezt a folyamatot írják le. :) Én mindig hasonló, viszonylag kis adagot készítek egyszerre. A tűzhely legkisebb rózsájára teszek egy vastagabb talpú edénykét, ebbe helyezem a vajat és megolvasztom. Ha van lángterelő, érdemes azt is használni - nekem még nem sikerült megtalálnom belőle az "igazit". A lángot a lehető legkisebbre állítom és fedő nélkül hagyom, hogy a vaj szép lassan megtisztuljon. Kevergetni nem szoktam, csupán néha ránézek és esetleg az edény körkörös mozgatásával ellenőrzöm, hogy minden rendben van-e. A tisztítás alatt a vajban lévő víz elpárolog, a fehérje pedig kicsapódik (az edény aljára és a zsír tetejére). Ha nagyon ráérek, időnként lehabozom a tetejét, ha nem annyira, akkor ezzel sem foglalkozom, tökéletes lesz így is, úgy is.
Amikor már nem nagyokat rotyog és böfög, hanem finom kis buborékok pattognak a tetején, jó eséllyel elkészült. Legkésőbb ekkor már biztosan lehabozom és ha a zsír teljesen áttetsző, aranyszínű folyadék, akkor óvatosan egy üvegbe szűröm (amíg nem tökéletesen tiszta, hanem csak egy kicsit is opálos, addig hagyni kell a tűzön). A szűréshez én tiszta textilpelust használok, vannak kifejezetten erre használt "pelenkanegyedeim" :), de természetesen sűrű szövésű szűrőt is lehet alkalmazni. A lényeg, hogy a kicsapódott maradványok lehetőleg egyáltalán ne kerüljenek át a szűrt zsírba.
Az üveget lefedve én a hűtőszekrény tetején tárolom, de természetesen hűtőbe is lehet tenni. Elvileg nehezen romlik, nálam még sosem fordult ilyen elő. Hőmérséklettől függően az állaga lehet egészen folyékony, zsírszerű, vagy éppen krémes, hűtve viszont irtó kemény és nem is lágyul egyhamar.


Hozzávalók: sózatlan vaj.
Márkázottat használok (kisebb a víztartalma és elvileg kicsit magasabb a zsírtartalma, mint a teavajnak). Nálam rendszerint úgy 35-40 dkg készül egyszerre, ez a mennyiség tisztítva kb. egy Nutellás üvegbe fér bele, ha esetleg egy kicsi kimarad, azt rögtön feláldozzuk egy pattogatott kukoricára. ;)
Tovább olvasom...

2013. március 19., kedd

Fahéjas keksz

Család szerint tejbegrízkeksz. Hogy miért? Mert ez a keksz hozza a tipikus retro tejbegrízérzést...tudjátok, azt, amikor nem édesítitek főzésnél a grízt, hanem utólag szórjátok meg kristálycukorral. :) Mmmm! Belül puha és omlós, kívül viszont finoman (és fahéjasan) ropogós. ;)


Így készült: a puha vajat és a nádcukrot (tálas) mixerrel habosítani kezdtem. Néhány perc után beleütöttem egy tojást is, majd sorban belekerült a só, a vaníliakivonat, valamint a fahéj. Legvégül - immár kézzel - néhány mozdulattal a sütőporos lisztet is beledolgoztam.
Tenyereim között aprócska golyócskákat görgettem: olyan kisebb diónyi méretűeket. Ezeket meghempergettem a fahéjas cukorban, sütőpapíros tepsire tettem, finoman lelapítottam, végül 170 °C-on úgy 10 perc alatt készre sütöttem.
Az eredetije szepy recept, kööösziii! :)


Kóstoljátok meg melegen is úgy, hogy a tetejére egy nagy tejszínhabkupacot nyomtok és hamm - na az az igazán tuti! :))) Persze kihűlve is szuper, csomagolni is lehet belőlük a gyerkőcnek a suliba (lánykám és a barátai legalábbis díjazni szokták az ilyesmit). Fahéjrajongóknak pedig abszolút kötelező darab!


Hozzávalók: 110 g vaj, 140 g világosbarna nádcukor, 1 (igen) nagy házi tojás, csipet só, 2-3 teáskanál vaníliakivonat, 1 csapott teáskanál őrölt fahéj, 1 púpozott teáskanál sütőpor, 320-340 g liszt, továbbá a forgatáshoz kb. 10 g őrölt fahéj és 30 g kristálycukor.
Tovább olvasom...

2013. március 16., szombat

Sajttekercs

A sajttekercs a húsvéti hidegtál egyik legmutatósabb eleme lehet, és nem is bonyolult elkészíteni, csak nem szabad elfelejteni időben összerakni. Állandó eleme a sajt :D, a belevalókat viszont ízlés szerint lehet variálni. Én most egy egyszerű sajtkrémes változatot hoztam: egy kis tejszínes tormával ízesítettem, továbbá jó minőségű, magas hústartalmú "sonkát" választottam a rétegezéshez, de akár a húsvéti füstölt sonkát is bele lehet csempészni, csak ekkor vigyázni kell a krém ízesítésével, hogy ne legyen majd túl sós a tekercs.


A sajttekercs alapja lágyított és ezután vékonyra nyújtott sajttömb - esetemben trappista. Egy edényben vizet forralok, és a lobogva forró vízbe eresztem a sajttömböt, amit előtte egy nejlonzacskóba zárok (nem muszáj bezacsizni, de nekem így egyszerűbb). Pár percig főzöm (amíg újra felforr a víz), majd lezárom a tűzhelyet és lefedve állni hagyom a vízben a sajtot. 30-40 perc alatt formázható, lágy sajttá alakul.
Amíg a sajt a vízben lubickol, elkészítem a tölteléket: a tejszínes krémsajtokat kikeverem a puha vajjal, az aprított újhagymával, sóval, frissen őrölt borssal ízesítem, hozzákeverem a tejszínes (vagy ecetes) tormát, végül beleforgatom az apróra vágott kemény tojásokat.
A lágy sajtot kiveszem a vízből, a zacskóból, majd alufólián vékonyra (3-5 mm) nyújtom (vigyázz, meleg!). A sajtot megkenem a krémmel, ráteszem a sonkaszeleteket, majd a tekercset a fólia segítségével bejgliszerűen feltekerem. Folpackba csomagolva hűtőbe teszem a tekercset 12-24 órára.
Tálalás előtt vékonyra szeletelem. Magában vagy a húsvéti sonkához, de pl. rántott húsok, fasírozottak kísérőjeként is nagyon finom.


Hozzávalók 1 tekercshez (sok lesz belőle, de kisebb mennyiségben nem célszerű készíteni): 500-700 g sajt (trappista), 200 g tejszínes sajtkrém (tömlős camping/medve, frischkäse...), 50 g puha vaj, 100-150 g -tejszínes- tormakrém (aki nem szereti, hagyja el és helyettesítse további 100 g tejszínes sajttal), 1-2 szál újhagyma, só, őrölt bors, 3 kemény tojás, 10-15 szelet sonka (mérettől függ, a kinyújtott sajt felületét kell nagyjából lefedni vele).
Tovább olvasom...

2013. március 13., szerda

Mogyoróvajas-kakaóbabos keksz

Mogyoróvaj.
A párom villámgyorsan jutott el az "ez de rossz"-tól (1. kanál), a "hmm, nem is olyan rossz"-on (2. kanál) és a "teee, ez egész jó"-n (3. kanál) át, a "hát ez tök jó"-ig (4. kanál). Ezen a ponton kanál el és jöhet a süti - majd egyszer elmélyedek a témában és kitalálom, hogy melyik a kevésbé hízókúrás. :P
A süti igen jó darab, elsőre nem mertem eltúlozni benne a mogyoróvajat és így nagyon kellemes lett, nekem pláne, mivel az egyik személyes kedvencemet (kakaóbab) társítottam mellé. :)


Mondtam már ugye, hogy jó kis süti? Kell egy tálas mixer és akkor még munka sem sok van vele. Elsőként bekapcsolom a sütőt (190 °C) - amíg bemelegszik, éppen elkészülök.
A mixer táljába mérem a puha vajat és a cukrokat, majd alacsony fokozaton, a gép habverőivel dolgoztatni kezdem. Amikor már kellemesen kihabosodik, beleütöm a tojást és hagyom tovább dolgozni a gépet. Közben mehet bele a vaníliakivonat, majd a mogyoróvaj, ezután a forró vízbe kevert szóda, legvégül a liszt és a kakaóbab.
Két kis teáskanállal kisebb diónyi gombócokat rakosgatok a sütőpapírral bélelt tepsikbe (2-3 ujjnyi távolságot nem árt tartani, mert terülnek) és egymás után, kb. 8-10 perc alatt, kisütöm a sütiket (érdemes hagyni, hogy szép színt kapjanak, akkor ropogósabbak lesznek). Rácson hagyom kihűlni.


Hozzávalók 36-40 kisebb kekszhez: 110 g vaj, 75 g nádcukor, 75 g kristálycukor, 1 közepes tojás, 2 teáskanál vaníliakivonat, 100 g mogyoróvaj, 1/2 teáskanál szódabikarbóna 2 teáskanál forró vízben elkeverve, 150 g finomliszt, 20 g pirított-tört kakaóbab.
Tovább olvasom...

2013. március 6., szerda

Mini répatorták

Hamarosan itt a húsvét és nekem már mocorognak a gondolataim az idei sütemények körül. Ezek a mini répatorták tökéletesek az ünnepre, de úgy egyébként az év bármely napjára is: finom, puha sütemény, édes krémsajttal - vagy anélkül - a tetején. Nagyon gyorsan elkészíthető, kis munkával mutatóssá tehető és tortaformában, vagy tepsiben is megsüthető...ő-ő-ő. :)
A recept eredetije Szepytől származik (kööösziii!), bátran készítsétek el: én az utóbbi években már többször megsütöttem, és az eddig kipróbált répatorták közül ez a recept vált be leginkább. A lenti változat csak apróságokban tér el Szepyétől és tucatnyi muffinra van szabva.


A sütőt előmelegítem (170-180 °C), a répát meghámozom és kis lyukú reszelőn lereszelem. A lisztbe belekeverem a sütőport, a szódát és a fahéjat. 
A cukrokat alaposan kikeverem a tojásokkal és az olajjal, ebbe keverem bele először a reszelt sárgarépát, majd a lisztes keveréket. (A liszt mennyiségét lehet, hogy némileg korrigálni kell, a tojások méretétől és a répa nedvességétől függően.)
A masszát papírral bélelt (vagy vajazott-lisztezett) muffinformákba kanalazom (a formák kb. 3/4-éig érjen) és az előmelegített sütőben tűpróbáig sütöm (nagyjából fél óra). A formákból kiszedve, rácson hűtöm ki a muffinokat.
Amíg a sütemények hűlnek, el lehet játszadozni a dekorációval: a képen látható tortácskákhoz marcipánt színezek és abból készítek kis répákat. A krémsajtot a puha vajjal és a cukrokkal alaposan kikeverem, habzsákba kanalazom és így díszítem a teljesen kihűlt muffinok tetejét, végül 1-1 répácskát nyomok a krémbe. Hűtőben tárolandó, de ha a krémet lehagyom, hűtés nélkül is elvan.


Hozzávalók 1 tucat tortácskához (vagy 10 nagyhoz, vagy sokkal több kicsihez)...
...a muffinhoz: 220 g sárgarépa (tisztított, reszelt súly), 110 g nádcukor (ebből 30-40 g sötétbarna, nádmelaszos), 2 nagy házi tojás, 100 g olaj, kb. 180 g finomliszt (nedvességfüggő), 4 g sütőpor, 2-3 g szódabikarbóna, 4 g őrölt fahéj;
...a sajtkrémhez (felezhető, elhagyható - a mennyiség a 12 muffin tetejére elég): 200 g tejszínes krémsajt (eredetileg Philadelphia, de lehet más tejszínes sajt is, pl. mascarpone...), 120 g (vagy ízlés szerint) porcukor, kevés vaníliás cukor vagy vanília eszencia, 100 g vaj;
...a díszítéshez: marcipán vagy fondant répák - a 12 kis répához én kb. 30-40 g marcipánt és némi ételfestéket használtam fel.
Tovább olvasom...

2013. március 3., vasárnap

Almás-rebarbarás kőttes

Almás sütit terveztem, de eszembe jutott, hogy milyen régen sütöttem utoljára kelt pitét, így inkább ezt készítettem. Egy kis rebarbarával, kardamommal megbolondítva...uhh, nagyon finom lett! Mivel nem édesítettem túlságosan, így kellemes, üde lett a töltelék, de persze kifejezetten édesre készítve is nagyon finom lehet.


A tészta hozzávalóit alaposan megdagasztottam (a puha vajat csak a végén dolgoztam a tésztába), majd lefedve duplájára kelesztettem. Amíg a tészta kelt, elkészítettem a tölteléket, ami nálam most roppant egyszerűen készült, ugyanis az alma már fahéjjal és cukorral párolva pihent a fagyasztóban, így azt csak kiolvasztottam és a vaníliás cukorral megpárolt rebarbarához kevertem. Pluszban kardamommal fűszereztem, de gyömbérrel is nagyon finom, érdemes kipróbálni. (Ha nincs frigós tartalék, akkor az almát meghámozom, lereszelem, cukorral és fahéjjal megszórom, majd fél-egy óra után levétől kissé kinyomkodom és így teszem a rebarbarához.)
A megkelt tésztát két cipóra osztottam, az elsőt kinyújtottam és sütőpapíros tepsibe tettem. Ezt megszórtam egy kis zsemlemorzsával (kekszmorzsa is lehet), ráterítettem a tölteléket, amit szintén meghintettem morzsával. Kinyújtottam a második lapot és befedtem vele a süteményt. Megszurkáltam villával és kb. fél órán keresztül kelni hagytam, közben előmelegítettem a sütőt is 170-180 °C-ra. Mielőtt sütőbe toltam, felvert tojással kentem meg a pite tetejét, majd szép pirulósra sütöttem.
Nekem lágy maradt a töltelékem, engem nem zavar, sőt, nekem így finom :), de aki tömörebb, kevésé folyós töltelékre vágyik, az bele is keverhet egy kis zsemlemorzsát, vagy alaposan ki kell nyomkodni az almát a levétől, hogy minél kevesebb nedvesség kerüljön a töltelékbe.

Hozzávalók...
...a tésztához:
200 g natúr joghurt, 60-70 ml tej, 6 dkg méz (vagy cukor), 20-22 g élesztő, 2 tojás sárgája, csipet só, 250 g rétesliszt, 250 g finomliszt, 70 g lágy vaj;
...a töltelékhez: kb. 1200 g alma (vagy kb. 800-1000 g mirelit-párolva), kb. 600 g rebarbara (mirelit), (vaníliás) cukor, kardamom, őrölt fahéj;
...továbbá: a nyújtáshoz liszt, szükség szerint zsemlemorzsa, a tetejére egy tojás.
Tovább olvasom...