Zöldbabfőzelék

Nem nagyítok, ha azt állítom, hogy családilag ki nem állhatjuk a zöldbabot. Azért meg-megpróbálkozom vele, hiszen az ízlés nem állandó, de eddig még nem arattam zajos sikert egyik alkotással sem. Sőt, semmilyen sikert sem. :D
Éppen ezért még soha nem is vásároltam: időnként kapok a szomszédtól, rokonoktól, az bőven elég szokott lenni. A mostani pakknál azt terveztem, hogy majd rakott zöldbabként végzi, az ellen szokott a legkevésbé lázadni a család. Persze a férjem kitalálta, hogy mivel már régen volt főzelék, készítsek inkább azt belőle. Hát köszi, ha valami egyáltalán nem megy, az a zöldbabfőzelék... Láttam lelki szemeimmel, hogy az egész a komposzton landol majd, de nem így lett. Sőt, a lányom megjegyezte, hogy "jéé, ez finom, az oviban nem ilyen szokott lenni"! Így aztán még szép, hogy gyorsan bevésem a receptet, talán jól jön legközelebb.

A zöldbabot megmostam, végeit levágtam, a hüvelyeket nagyobb (kétujjnyi) darabokra vágtam. Egy közepes hagymát felaprítottam, kevés szőlőmagolajon megpároltam. Erre dobtam a zöldbabot, majd 1-2 percig együtt sütöttem a hagymával. Itt jött a korábbiakhoz képest újítás: víz helyett néhány merőkanálnyi húslevessel öntöttem fel a zöldséget - annyival, ami még el sem lepte teljesen, azaz nem baj, ha a felső (ujjnyi) babréteg kilátszik a léből. Még hozzáadtam a felaprított fokhagymát is és ezzel együtt, időnként megkeverve, fedő alatt puhára főztem a babot. Amikor a bab már eléggé megpuhult, megkóstoltam, sóval és borssal igazítottam, majd (újítás/2) a bab kétharmadát kivettem, a maradékot pedig botmixerrel pépesítettem. Ezt az ötletet Gabojszánál láttam, ezer köszönet érte! :)) A krumplifőzeléket már jó ideje így, önmagával sűrítem, de megmondom őszintén, zöldbabnál ez eszembe nem jutott. :)

Tehát bab és turmix. Amikor már teljesen homogénné vált a lé, hozzáadtam a tejfölt, ezzel is turmixoltam egy percig, végül a babot visszarakva addig hagytam a tűzön, amíg éppen rottyant egyet a főzelék. Ha esetleg nem lenne elég sűrű, 1-2 teáskanálnyi keményítővel orvosolni lehet a problémát.
Hagyományos, "rusztikus" :) sertésfasírttal és egy kanálnyi tejföllel tálaltam, de finom magában, vagy csak fasírttal, vagy csak tejföllel is. Vagy mindenkinek úgy, ahogy szereti. :)

Belekerült: 70 dkg tisztított, zsenge zöldbab, 1 közepes vöröshagyma, 3 kövér gerezd fokhagyma, kevés maradék húsleveslé, só, bors, kb. 30 dkg tejföl.

Tovább olvasom...

Vegamix - idén is

Tavaly az első aszalási próbálkozásaim egyike a szárított ételízesítő volt - bár csak ritkán használok vegamixet, úgy gondoltam, hogy arra a néhány alkalomra megpróbálkozom lecserélni a bolti változatot. Így is történt, a keverék kitartott egész évben, sőt, még maradt is belőle. Nagyon bevált, egyetlen hátrányának csak az bizonyult, hogy idővel megfakult a színe. Bár a tavalyi adag is egy sötétített műanyag dobozban volt, idén zárt zacskóban egy fémdobozba tettem a fűszert, remélhetőleg ez segít majd kicsit tovább megőrizni a zöldségek színét.

A jó kezdet után természetesen idén is elkészítettem a magam mixét, hasonlóan az előzőhöz. A leglényegesebb változtatás a zellerlevelek lestyánra cserélése volt: miután tavaly a férjem egyik kollégájának jóvoltából sikerült egy szép kis tőre szert tennem, inkább ezt használtam bele. Emellett pedig került bele egy kevés paradicsom és karalábé is. A másik változtatás az aprításban történt, most nem szeleteltem, hanem gyalultam a zöldségeket, így vékonyabbak lettek a szeletek, gyorsabban aszalódtak, bár nyilván kissé több helyet is foglaltak - így több körben aszaltam meg az összetevőket, mint tavaly. A tálcákat is lazábban fedtem be a korábbinál, hogy minél jobban járjon a levegő a zöldségek között, minél kevesebb órát töltsenek az aszalóban.
Mivel már van késes robotgépem :)) megpróbálkoztam azzal ledarálni a szárított zöldségeket, hát azt kell mondjam, nem bírt velük, végül mégis a kávédarálóban kötöttek ki.

Az idei mix tehát az alábbiakból készült: 1,5 csokor petrezselyemzöld (4 tálca), 1 nagy csokor lestyán (szár nélkül, csak a levelek, összesen 6 tálca), 9 db közepes-nagyobb sárgarépa (gyalulva, összesen 7 tálca), 5 vékony petrezselyemgyökér (gyalulva, 2 tálca), 1 kisebb zellergumó (gyalulva, 1 tálca), 5 közepes-nagyobb vöröshagyma (vékonyra karikázva, 2 tálca), 1 nagyobb karalábé (gyalulva, 1 és 1/4 tálca), 4 közepes paradicsom (lé és magok nélkül, 8 cikkelyre vágva, 3/4 tálca), 1 nagyobb fej fokhagyma (a tisztított gerezdek felszeletelve). Ebből a mennyiségből 25-30 dkg ételízesítő lett.

Tovább olvasom...

Tavaszi kenyérlángos

Töki pompost készítettem tegnap és mivel a nővéreméket vártuk vacsorára, dupláztam az adagot. Az egyik felét ugyanúgy állítottam össze, ahogy szoktam: (fokhagymás) tejföllel alaposan lekenve, sok pirított baconszalonnával, lilahagymával és egy kevés kolbásszal, a másik felét azonban szezonális zöldségekből készítettem el, bízva a rokoni vonalban, hogy majd "besegít" az eltüntetésében. :)

Pompos egy gyors változatban szerepel már a receptjeim között, így a szokásos feltétet nem részletezem, csak a zöldségesről írok most bővebben. A tészta hozzávalóiból kissé ragacsos, de jól kidolgozott tésztát dagasztottam. Alaposan kiolajozott kelesztőtálban kissé átgyúrtam-átforgattam, hogy az olaj mindenhol jól bevonja, majd lefedve duplájára kelesztettem. Amikor megkelt, enyhén lisztezett deszkán tepsiméretűre nyújtottam, majd sütőpapíros tepsibe helyezve hagytam kelni, amíg a sütő előmelegedett (190 °C).
Közben előkészítettem a feltéteket: a tejfölt kikevertem egy kevés sóval és reszelt fokhagymával, a spárgát kissé előfőztem, majd 2-3 darabra vágtam, a spenótot szalonnazsíron (nekem ez a másik változat előkészítésekor maradt vissza, helyette tökéletesen megfelel egy kevés olaj is) néhány pillanat alatt megfonnyasztottam, az újhagymát és a paradicsomot felkarikáztam, a gombát szeleteltem. A tésztát elősütöttem, majd bőven meglocsoltam a fokhagymás tejföllel és ráhalmoztam a zöldségeket. A tetejére néhány baconszeletet tettem és fetasajtot morzsoltam, végül még egy kevés fokhagymapelyhet is őröltem rá, majd sütőbe tolva pirulásig sütöttem. Meglepően finom lett, a nővérem (is) hadilábon áll a spenóttal, de szerinte (is) még finomabb volt, mint a hagyományos pompos. :))

Hozzávalók (egy adaghoz/egy tepsihez)...
...a tésztához: 45 dkg kenyérliszt (BL80), 20 dkg főtt, tört és kihűtött burgonya, 1 dkg só, kb. 2 dl víz, 1,7-1,8 dkg élesztő, 1 csapott teáskanál cukor, olaj a kelesztőtálhoz;
...a feltéthez: 20-25 dkg tejföl, 2-3 gerezd fokhagyma, kevés só, 10-12 szál spárga előfőzve, egy maroknyi spenótlevél, 2 szál újhagyma, 1-2 gomba, 1-2 paradicsom, néhány szelet bacon, 10-15 dkg feta.

Tovább olvasom...

Csirkemájkrém

A kisebbik lányom nagyon rákattant az utóbbi időben a májkrémre, így - fő az egészség vagy mi... - megpróbálkoztam a házi változattal. Sajnos azt nem mondhatom, hogy gyerekkörben osztatlan sikert aratott. :D Pedig finom, nem is kicsit, csak hát a bolti változatok "másak". Na nincs nagy gond, kicsim a második-harmadik kóstolásnál már elkezdett megbarátkozni az ízzel (mármint a máj ízével a májkrémben :P), így talán nem lesz vesztett ügy a házi májkrémgyártás. :))

Recept eredeti szepytől (köszi!). Az elkészítése hasonló a hagymás májhoz: bő zsiradékon a hagymát megpárolom, a párolás végén hozzáadom a felaprított fokhagymát is, majd erre kerül az előzőleg megtisztított, nagyobb darabokra vágott (csirke)máj. Rászórok egy kevés friss kakukkfüvet, durvára aprított majoránnát, borsot őrölök rá és pár perc alatt megsütöm a májat.
A sütés végén megsózom, majd az egészet pépesítem (botmixer, turmix). Szükség szerint további (olvasztott) zsiradékot adok hozzá, annyit, amivel tetszőlegesen kenhető lesz a krémem. Ezután tiszta tálkákba adagolom a kész májkrémet, tömörítem, tetejét elegyengetem, végül olvasztott zsírral lezárom és fogyasztásig hűtőben tárolom.
Fogyasztás előtt érdemes hagyni egy kicsit szobahőmérsékleten melegedni, hogy kenhetőbb, krémesebb legyen, de egy szelet friss pirítósra kenve már ki is küszöböltük a problémát. A májkrémet - a levegőtől - elzáró zsírréteget felhasználás előtt el lehet távolítani, ha valaki ennyivel kevesebb zsírt szeretne a szervezetébe juttatni. :)

Hozzávalók (3-4 kisebb tálkához): 2 közepes vöröshagyma apróra kockázva, 10-12 dkg zsír (jobb a szárnyas, de megfelel a sertészsír is, illetve egy része vajjal kiváltható), 3-4 gerezd fokhagyma, 1/2 kg csirkemáj, néhány ágacska friss kakukkfű és majoránna (vagy szárított, illetve ízlés szerint más fűszerek is megfelelnek), őrölt fekete bors, só, a krém lezárásához további 3-5 dkg olvasztott zsír.

Tovább olvasom...

Kölesfasírt

Benzsinél nézelődtem a hétvégén, nála láttam (és szerettem) meg ezt a receptet. Nekem a mennyiség elsőre kicsit soknak tűnt, de aztán megnéztem az eredetit BioBriginél és végül az ő adagját vettem alapul - a végeredmény így is irtó sok lett, legközelebb még ezt is felezni fogom. :) Nem mondom, hogy nem időigényes elkészíteni, de megéri nekiállni, mert nagyon finom és hát sütés közben valami elképesztően finom illatok szálldogálnak a sütő felől.

Először a kölest megmostam, majd némi vegamix és só társaságában megfőztem. Amíg a köles készült, a magokat megőröltem (van egy fűszerekhez használt kávédarálóm, tökéletes volt erre a célra), a zellert és a hagymákat megtisztítottam és lereszeltem. Amikor a köles megfőtt, belekevertem a reszelt zöldségeket, az őrölt magokat, valamint a fűszereket, majd hagytam kézmelegre hűlni. Ekkor a sütőt bekapcsoltam (200 °C), előkészítettem két sütőpapíros tepsit, majd vizes kézzel először gombócokat formáztam a masszából, amiket aztán ellapítva tettem a tepsibe. Amikor a tepsi tele lett, a fasírtok tetejét lepermeteztem egy kis szőlőmagolajjal, majd a sütőbe tolva, légkeveréssel, megsütöttem. Amikor a tetejük pirulni kezdett, megfordítottam őket és úgy sütöttem tovább. Én eljátszadoztam velük, kisebb (falatnyi), közepes és nagyobb méretű fasírtokat is készítettem, ropogósra sütve és kevésbé ropogósan is kipróbáltam, mondhatom mindenhogy finom volt. :) Salátával, fokhagymás tejföllel tálaltam.
Benzsi, BioBrigi, köszönöm nektek a receptet! :)

Hozzávalók (hatalmas adag, nyugodtan felezhető)...
...a köles főzéséhez: 1,5 csésze (30 dkg) köles, 4,5 csésze (~1,15 liter) víz, 1 evőkanál vegamix, 1 teáskanál só;
...a fasírthoz: a főtt köles, 1 csésze (13 dkg) napraforgómag (hántolt), 1/2 csésze (6-7 dkg) lenmag, 1 fej vöröshagyma, 3 gerezd fokhagyma, 1/2 zellergumó lereszelve (20 dkg), 1 evőkanál vegamix, 1 teáskanál só, 1 teáskanál bazsalikom, 1 teáskanál őrölt bors, pici őrölt kömény, kevés friss petrezselyem aprítva, szőlőmagolaj.

Tovább olvasom...

Savanyú káposztával töltött malacdarab

Ez a darabka még a hétvégén készült - a hús már a fagyasztóban lapulva várta, hogy kezdjek vele valamit, amikor apum beállított egy adag savanyú káposztával. Azonnal bevillant szepy guszta káposztás sültje, muszáj volt cselekednem! :)

Recept itt vagy a Kifőztük 2011/1-es számában. Nálam csak apróbb módosítások történtek, úgy mint más zöldségeket használtam hozzá, illetve az egész káposzta nem fért be a húsba, így azon ágyaztam meg a serpenyőben. Nagyon finom lett a végeredmény, csak - a férjem szerint - kevés. :P Próbáljátok ki, nem fogjátok megbánni! :)

Nálam ezekből készült: 60-65 dkg bőrös malackaraj, 1 kg savanyú káposzta, 2 szelet füstölt szalonna, 1 nagyobb sárgarépa, kb. 30 dkg sütőtök, 1 fej lilahagyma, 3 nagyobb alma, 5 gerezd fokhagyma, só és őrölt bors.

Tovább olvasom...

Kocsonya

Nemrég szóba került néhány kedves barátosnémmal, hogy ki hogyan is készíti a kocsonyát. Ők meglepődtek, hogy én füstölt hússal, én meglepődtem, hogy ők még csak nem is hallották ezt a változatot.
Őszintén szólva, eddig egyszer kóstoltam olyan kocsonyát, amiben nem volt füstölt hús, de azóta sem vágyom rá. Elhiszem, hogy finom, ha jól van elkészítve, de az, amihez nekem volt "szerencsém", az sajnos "semmilyen" volt. Lányok, íme a füstölt hússal készült kocsonya:

A kocsonyakészítés korán kelős mulatság - feltéve, ha nem éjjel akarja az ember lánya befejezni... Tehát korán (...) felkelek, letisztítom a húst. Ehhez olyan "speciális eszközöket" használok, mint a gázrózsa lángja (az esetlegesen rajta/benne felejtett szőrneműségek lepörköléséhez), ezt megtámogatom egy eldobható borotvával és egy éles késsel (az olyan helyek lecsupaszításához, amelyet a láng csak a saját szőreim árán érne el). Szükségesek még papír kéztörlők, valamint egy tiszta (csak erre vagy ehhez hasonló feladatokra szakosított) körömkefe, amivel szépen lesikálom az egyébként tisztának tűnő bőrt, körmöt, egyéb húsféleségeket.
A gyakorlatban ez úgy fest, hogy megmosom a húst, a gázláng közben folyamatosan ég, a húsról leitatom egy papírtörölközővel a vizet, a lángot magasra veszem, odatartom a szőrös részt, szagolom a pörkölt szőr bűzét, láng le, a húst késsel/borotvával megkapirgálom, lemosom, vizet leitatom, morgok, ha maradt rajta szőr, láng újra fel, újra pörköl stb-stb, míg a hús tiszta nem lesz. Leírva sok, gyakorlatban gyorsan megy. Amint az összes hús tiszta lesz (nekem félálomban, kávé nélkül bő fél óra), beteszem egy nagy fazékba, vizet öntök rá és odateszem főni. Elsőként felforralom, forrni hagyom úgy tíz percig, majd ezt a levet szépen leöntöm a húsról, a húsokat újra átmosom és újra felöntöm, hideg vízzel. A víz mennyisége a hús kb. 2-2,5-szerese, de én mindig kevesebbel főzöm, mert
1) nincs ekkora edényem,
2) a húsból a (khmm) nem túl fogyasztható részeket én a végén nem teszem tányérba, így annak a súlya úgyis lejön.

A hideg vízzel felöntött kocsonyahúsokat újra tűzre teszem. Főzés közben beleteszem az előzőleg megtisztított, egészben hagyott zöldségeket, hozzáadom a borsot. Amíg felforr a víz, szorgalmasan felügyelem, ugyanis amint forrni kezd a lé, a tüzet mérsékelem és ezután egészen kis lángon főzöm végig, fedő nélkül (!), hogy a lé éppen csak gyöngyözzön. Ezután már csak néha nézek rá, olykor belenyúlok egy fakanállal, valamint ha esetleg hab képződik, azt egy kis szűrő segítségével leszedem. Így főzöm úgy 8-10 órán keresztül, amíg a hús leválik a csontról.
Sót csak akkor teszek hozzá, ha szükséges, a főzés vége felé megkóstolom a levet, ha kissé sótlan, teszek hozzá egy keveset, de jóféle házi füstöltségek esetében erre nem valószínű, hogy szükség lesz.

Amikor a hús megfőtt, én nem szoktam ellenőrizni a levet, mert mindig jó, de elvileg próbamennyiséget ki lehet venni, hidegre tenni, és ha megdermed, akkor ok. A tűzhelyet elzárom, a húsokat kiveszem 2-3 tányérra és a levet is hagyom 1 órán keresztül hűlni. Ezután a húsokat szétporciózom, a csülök zsíros részei és a bőr nálam nemigen kerülnek bele, a csontokat is eltávolítom, mindenből (körömből is). Minden tányérba kerül mindenféle húsból, majd a levet lezsírozom és egy textilpelenkával duplán bélelt szűrőn át merem a tányérokba. Ezután hagyom teljesen kihűlni, végül hűtőbe teszem. Ha azonnal nem is, de néhány órán belül tökéletes kocsonya lesz belőle.
Nem környezetkímélő, de praktikus megoldásként én könnyű műanyag tányérokba porciózom a kocsonyát, így könnyen szállítható is (ha vinnénk a munkába belőle), jól tárolható a hűtőszekrényben, plusz gyönyörűen tányérra lehet borítani belőle a megdermedt kocsonyánkat.

Hozzávalók: 2 kg sertés kocsonyahús (nálam bőr, köröm), 1 nagyobb (1,5 kg) füstölt csülök (ha házi füstölés, akkor nem árt előző nap beáztatni), 1 nagyobb fej vöröshagyma, 1 egész fej fokhagyma, ízlés szerint vegyes zöldségek (most 1 kisebb zellergumó, 1 szál fehérrépa, 4 szál sárgarépa - ennél lehet kevesebbet is használni, sőt van, aki egyáltalán nem tesz zöldséget bele), szükség esetén kevés só, 1 csapott evőkanál egész fekete bors - mindezt 5 liter vízben főztem meg. 8 adag kocsonya lett belőle (adagonként kb. fél kg).

UI: A füstölt hús mennyisége tetszőleges, én sokat teszek hozzá (a húsmennyiség kb. fele füstölt szokott lenni), mert így szeretjük, de lehet kevesebbel is készíteni.
UI2: Időközben megnyugtattam magam, hogy szepyke is füstölt hússal készíti a kocsonyát, igaz ő egy hadseregnek. :)))

Tovább olvasom...

Fasírt

Ritkán készítek fasírtot, nem is tudom, miért, pedig szeretjük. Finom, kiadós, ha marad másnapra, pillanatok alatt össze lehet ütni mellé valamit. Akár krumplipürével, akár valamilyen főzelékfélével tálalom, biztos befutó. Ráadásul időt és munkát is lehet spórolni vele, hiszen a nagyobb mennyiségben bekevert, ízesített fasírtmasszát egyben és megformázva is le lehet fagyasztani, de még a kisütött fasírgolyó is tökéletes a fagyasztóból elővéve.

Az elkészítése nagyon egyszerű: a hagymát kevés zsíron megfonnyasztom, majd amíg hűl, ledarálom a húst és beáztatom a zsömlét (vízbe vagy tejbe, mikor mibe...). A húshoz teszem a kihűlt hagymát, hozzáütöm a tojásokat, sózom, fűszerezem, fokhagymát reszelek hozzá és beleteszem az alaposan kinyomkodott és szétmorzsolt, áztatott zsemlét. Ezután néhány perces munkával, kézzel, alaposan összedolgozom a masszát. A végére a formázás és sütés marad: a kisebb gombócokat vagy kicsit nagyobb fasírtpogácsákat zsemlemorzsába forgatom és bő, forró olajban kisütöm.

Sütőben sütve elkerülhető a bő olaj használata. Én ilyenkor egyben sütöm, zsírozott tepsibe hosszúkás "rudakat" formázok, amelyeknek a közepére keményre főzött, egész tojásokat ültetek (Stefánia vagdalt). Ugyanez elkészíthető koszorú- vagy őzgerincformában is.
A fasírtgolyók is megsüthetők sütőben sütve, a leírását lekvároskuktánál olvashatjátok.

Hozzávalók: 1 kg hús (pl. marha- vagy sertéscomb, karaj, csirke- vagy pulykamell, de lehet kissé zsírosabb húst is használni, mint a tarja), 1 közepes vöröshagyma, 2-3 tojás, 2-3 zsemle (vagy 2-3 szelet kenyér), 1 evőkanál só, 1 csapott evőkanál őrölt bors, 1-1,5 evőkanál pirospaprika, 0,5 evőkanál őrölt kömény, 1 teáskanál majoránna, 3-6 gerezd fokhagyma, az áztatáshoz víz vagy tej, kevés zsír, a gombócokhoz zsemlemorzsa.
Ezekkel az arányokkal egy keményebb fasírtmassza lesz az eredmény, ha lazább szerkezetűt szeretnénk, akkor kicsit több zsemlét kell belerakni.

Tovább olvasom...

Kakukkfüves gombás szelet

Szeretem az ilyen egyszerű ételeket, mert nagyon gyorsan, majdhogynem hamarabb elkészülnek, mint a köretnek kifőzött tészta. Egy kis (csirke)hús, gomba vagy egyéb zöldség, némi tejszín/tejföl: a hűtőben mindig fellelhető és jól variálható alapanyagok. Hasonló recept már van a blogomon, ez annak az egyszerűbb, alapanyag tekintetében könnyebben elérhető változata.

A csirkemellet felszeletelem, a szeleteket sózom és borsozom, majd kevés zsiradékon, mindkét oldalukat, hirtelen megpirítom. Amíg a hús pirul, a hagymát és a gombát megtisztítom, majd a vöröshagymát apró kockákra vágom, a csiperkét felaprítom (közepes-nagyobb fejek esetén vastagabb szeletekre, ha apróbb gombát használok, azt egyszerűen csak négybe vágom).
Amikor a hússzeletek mindkét oldala szépen megpirul, kiveszem őket a serpenyőből, a visszamaradt zsiradékon pedig megpárolom a hagymát. A párolt hagymára teszem a gombát, összeforgatom, fűszerezem, ráreszelem a fokhagymát és az egészet kissé összepirítom. Keményítővel elkevert tejszínnel felöntöm és éppencsak összeforralom - alkalmanként a végén még egy kis tejfölt is keverek hozzá.
Főtt tésztával tálalom.

Hozzávalók: 1 nagyobb (fél kg) filézett csirkemell, kb. a mell súlyával megegyező mennyiségű csiperke, zsiradék (olaj, libazsír, vaj...), 1 kis fej vöröshagyma, 2-4 gerezd fokhagyma, só, bors, kakukkfű, 4-5 dl tejszín, 2 evőkanál étkezési keményítő, 2-3 evőkanál tejföl (elhagyható).

Tovább olvasom...

Kelkáposzta főzelék

A gyerekek zöménél ez az étel a tökfőzelékkel egyenrangú mumus. Nem volt ez másképpen nálam sem: egyszerűen utáltam. Emlékszem, egy alkalommal anyum kétféle főzeléket is készített: tököt és kelkáposztát, majd feltette a nagy kérdést, miszerint melyikből is ennék? Mi ez? Beugratós kérdés? Brrr...
Azóta változott az ízlésem, most már szívesen eszem. Készíteni nem szoktam, de betakarításra került a kertben a zöldek maradéka, köztük néhány fej kelkáposzta is, így megpróbálkoztam vele. Remekül sikerült: kisebbem egyből két tányérkával is lecsúsztatott belőle - igaz a nagylány már csak a levét volt hajlandó meginni. :D

A kelkáposztát előkészítettem: a külső, sérült leveleket eltávolítottam, a fejet negyedeltem, majd felszeleteltem (csíkokra) - közben a torzsát is kivágtam. A felcsíkozott káposztát leöblítettem (ha esetleg van rajta homok, be is lehet áztatni néhány percig), majd kb. a felét egy edénybe tettem (ezzel meg is telt az edény). Annyi folyadékkal öntöttem fel, ami félig ellepte - én maradék húslevest is használtam ehhez, de lehet csak vízzel is készíteni. Feltettem főni, néhányszor óvatosan átkevertem, majd ahogy a levelek elkezdtek összeesni, folyamatosan belerakosgattam a maradék káposztát is. Közben megpucoltam és felaprítottam a fokhagymát, valamint meghámoztam a krumplit és először negyedbe, majd 4-5 mm-es szeletekre vágtam.

Amikor az összes káposzta az edénybe került és ellepte a folyadék, hozzáadtam a fokhagymát, sóztam és fűszereztem. Felforraltam, majd úgy 5-10 percig főztem, ezután hozzáadtam a krumplit is és azzal együtt puhára főztem. Amikor már majdnem elkészült, olajból és lisztből világos rántást készítettem, amit egy kevés tejjel és a főzelékből kimert lével felhígítottam, majd a főzeléket besűrítettem vele. Megkóstoltam, szükség szerint még ízesítettem, végül újraforralás után késznek nyilvánítottam.
Lusta voltam fasírtot készíteni, így grillkolbászt sütöttem hozzá serpenyőben. Jó választás volt.

Belekerült: 1 kg kelkáposzta (tisztított, szeletelt súly), 4 óriási fokhagymagerezd (megfelelt 8 gerezdnek is...), 2 csapott mokkáskanál őrölt kömény (lehet egész is, aki azt szereti), kb. 2 evőkanál vegamix, 50-60 dkg burgonya, só, őrölt bors, víz és húsleveslé (esetleg egy darabka leveskocka), 4-5 evőkanál olaj és liszt, valamint 1-2 dl tej a rántáshoz.

Tovább olvasom...

Fokhagymás sült tarja

Ritkán szoktam tarját készíteni, olyankor is mindig a legegyszerűbben. Sütőben szinte magától elkészül és garantáltan finom lesz a végeredmény.

A húst kb. 1 cm-es szeletekre vágom, majd mindkét oldalukat finoman sózom és borsozom. Zsírral kikent tepsibe helyezem a szeleteket (nem szoktam klopfolni a húst), majd a tetejüket gazdagon megszórom tisztított és kis kockákra aprított fokhagymával.
Ezután attól függően, hogyan fogyasztjuk a későbbiekben a húst, több-kevesebb zsírt teszek még a szeletekre/szeletek közé, majd alufóliával lefedve, 180-200 °C-os sütőben puhára sütöm. Ezután a fóliát leveszem és hagyom kissé megpirulni a szeleteket.
Ha kizárólag frissen esszük, akkor kevés zsiradékkal sütöm, de legtöbbször annyit készítek, hogy maradjon néhány szelet a húsból. Ekkor több zsírt adok hozzá, majd a hús maradékát apró darabokra tépkedem (szinte szálakra) és a fokhagymás zsírral együtt edénybe teszem (a zsír lepje el a húsdarabokat). Hűtőszekrényben tartom. Friss, ropogós héjú kenyérre "kenve", idényzöldségekkel vagy kovászos uborkával mennyei reggelit/vacsorát lehet keríteni belőle.

frissen, krumplipürével tálalva

Hozzávalók: sertéstarja (én kb. 1 kg-os - csont nélküli - darabot sütök egyszerre, ez szeletelve éppen belefér a gáztepsibe), só, őrölt bors, fokhagyma ízlés szerint (sok vagy még több), sertészsír.

Tovább olvasom...

Szarvaspörkölt

Ünnepi fogásként készült, sajnos a hűvös idő miatt tűzhelyen és nem bográcsban, de így is nagyon finom lett. Hogy kissé feldobjam a talán unalmasnak tűnő "egyszerű pörköltet", számunkra nem hagyományosnak számító köretekkel tálaltam, egyből két újdonsággal is. Alkalmam nyílt először elkészíteni a puliszkát (ami így ebben a formában nem lett örök szerelem, de majd még próbálkozom vele...) és a dödöllét is (végül ez lett az egész menü abszolút favoritja).

A pörkölthöz - szerencsére - konyhakészen kaptam a húst, szépen fel is volt kockázva (kb. 2x2 cm-es darabokra). Hagyományosan indítottam, azaz zsíron vöröshagymát dinszteltem. Amikor már üvegessé vált, beleszórtam a mozsárban kissé összetört borókabogyót, 1-2 percig együtt pirítottam, majd hozzáadtam a húst. Innen kissé munkásabbá vált a dolog, ugyanis a hús előtte a fagyasztóban lakott, így kicsit több levet engedett, mint vártam. Idő kellett neki, míg elpárolgott és a hús megpirulhatott. Eközben sűrűn kevergettem, "félúton" hozzáadtam a babérleveleket is.
Amikor a lé elpárolgott, a hús kissé megpirult, megszórtam pirospaprikával. Elkevertem, hozzáadtam a natúr lecsót, néhány aszalt paradicsom darabkát, megsóztam és fűszereztem borssal, őrölt köménnyel, majoránnával, kakukkfűvel, valamint egy kevés vegamixet szórtam bele. Ezután felöntöttem fele-fele arányban vörösborral és vízzel, majd fedő alatt puhára főztem. Szükség szerint főzés közben pótoltam a folyadékot (inkább a bort, mint a vizet :P), fűszereztem. Amikor a hús már megpuhult, egy kevés mustárral ízesítettem, valamint belereszeltem a fokhagymákat és egész erős paprikát adtam hozzá. Hagytam még kb. negyed óráig rotyogni, majd késznek nyilvánítottam. (Az erős paprikát korábban is hozzá lehet adni, én a gyereknép miatt nem tettem ezt meg.)
Dödöllével, puliszkával tálaltam, kovászos uborkát kínáltam mellé.

Belekerült: bő fél kg vöröshagyma, 3-4 evőkanál zsír, kb. 2 kg szarvashús (comb), 20 szem borókabogyó, 3 babérlevél, 1 evőkanál pirospaprika, kb. fél üveg natúrlecsó (vagy 2-3 db friss paradicsom és paprika), aszalt paradicsom, só, bors, pici őrölt kömény, kakukkfű, majoránna, kevés vegamix, 1-2 evőkanál mustár, 5 fokhagymagerezd, 2 erős pirospaprika, vörösbor (szekszárdi kékfrankos), víz.

Tovább olvasom...

Karalábé-krémleves

Sokáig egyáltalán nem főztem karalábéból levest, pedig nagyon finom, ráadásul egyszerű alapanyagokból, egyszerűen elkészíthető. Az első kóstolás után megszületett a saját változatom is, amivel már találkozhattatok, ha letöltöttétek a Kifőztük magazin 6. számát.

A karalábékat megmosom, meghámozom, majd apró kockákra vágom, a vöröshagymát héjától megfosztom és felaprítom. A vajat és az olajat egy edényben felhevítem, hozzáadom a vöröshagymát és megpirítom. A karalábékockákat a hagymához adom és rövid ideig, néhányszor átkeverve, együtt párolom. A zöldségeket felöntöm egy liter húslevessel (vagy vízzel), ételízesítővel, sóval és borssal ízesítem. Fedő alatt puhára főzöm. A levest botmixerrel pépesítem, ezután tejjel a kívánt állagúra hígítom, és tejföllel gazdagítom. Szükség esetén ilyenkor még ízesítem.

A pirított, fűszeres kenyérkockákhoz a kenyeret kisebb kockákra vágom és sütőben, 200 fokon, ízlés szerint megpirítom. Időnként átkeverem, hogy egyenletesen piruljanak. Egy serpenyőben vajat melegítek kevés olajjal. A petrezselymet felaprítom, a fokhagymát a kés pengéjével összenyomom, majd azt is apróra vágom. A zöldfűszert és a fokhagymát a vajhoz adom, addig hevítem együtt, amíg a fokhagyma éppen illatozni kezd. Belecsorgatok egy kevés extra szűz olívaolajat is (ez elhagyható, ha valaki nem szereti). Ezzel már nem hevítem tovább, csak elkeverem és a még forró kenyérkockákat beleforgatom.
Tálaláskor a kenyérkockákat a levesre szórom vagy egy tálkában kínálom a leves mellé.

Hozzávalók...
...a leveshez: 4 db (kb. 1 kg) karalábé, 2 dkg vaj, 1 evőkanál olaj, 1 kisebb fej vöröshagyma, 1 l húsleveslé/víz, vegamix vagy egyéb ételízesítő/leveskocka, só, bors, kb. 2 dl tej, kb. 2 evőkanál tejföl;
...a levesbetéthez: 8 szelet toast kenyér, néhány szál petrezselyemzöld, 2-3 gerezd fokhagyma, 4-5 dkg vaj, kevés olaj és olívaolaj.

Tovább olvasom...

"Bolognai" szósz

Meg kell mondanom, sosem kóstoltam az "igazit", csak a magyar változato(ka)t. Ezekből a tapasztalásokból hoztam létre az alábbi receptet, amit már jó ideje főzök, de legalábbis azóta, amióta kinőttem a tízes éveim végén dúló "ketchuppal sokkal biztosabb" felfogást. :) Készül sertésből, marhából, ezek keverékéből, olykor szárnyasból - most éppen sertéscombból.

A hagymát megpucolom, felaprítom. A húst ledarál(tat)om.
Némi olajon üvegesre-aranyosra pirítom a hagymát, majd ráteszem a húst. (A vöröshagyma pirítása végén néhány gerezd aprított fokhagymát is lehet/ajánlott hozzátenni, de én az esetek többségében egyszerűen kifelejtem.) Rendszeresen kevergetve addig párolom-pirítom (fedő nélkül), amíg a hús levet enged, azt elfővi és végül pirulni kezd. Ekkor sózom és borsozom a húst, valamint hozzáadom a paradicsompürét és kissé összesütöm vele. Vízzel az általam áhított állagúra hígítom, ízlés szerint fűszerezem. Cukorral és vörösborecettel igazítom az ízét, ha kissé csípősre szeretném, szárított chilipaprikát morzsolok bele és az edényt lefedve néhány percig hagyom rotyogni a tűzön.
Spagettiágyon, reszelt sajttal megszórva tálalom.

Ugyanezt a szószt/ragut használom a húsos pizza feltétjeként is. Ha soknak bizonyul az elkészített mennyiség, 1-2 adagot lefagyasztok belőle, később kiolvasztva ideális egy gyors vacsorához.

Belekerültek: 1 nagyobb fej hagyma, 1 kg sertéscomb, olaj, só, bors, 35-40 dkg paradicsompüré, 7-8 dl víz, őrölt gyömbér, szárított bazsalikom és/vagy oregánó és/vagy kakukkfű, kb. 3 evőkanál cukor, kb. 1 evőkanál vörösborecet, esetleg 2-3 kisebb szárított chili, néhány gerezd fokhagyma.

Tovább olvasom...

Matutka

...avagy ahogy talán többen ismerik: tócsni.
Ideális "gyorskaja" - ebben a 36 fokos (árnyékban mért) hőségben úgysem igazán kívánja az ember lánya sem a túlzott konyhai tevékenykedést, sem a túlságosan telítő ételeket. Remek étel, melegen-hidegen is kiváló, így amikor csak ellibegünk a konyhában a tócsnikkal telepakolt tányér mellett, bármikor magunkhoz ragadhatunk egy darabot belőle.

Gyorsan elkészül. A burgonyát meghámozom és belereszelem (sajtreszelőn, szálasra) egy tálba, amibe előzőleg némi vizet öntöttem. Munka közben időnként pótolom a vizet, éppen, hogy ellepje a burgonyareszeléket, így az nem barnul/feketedik be.

Amikor a krumplival elkészülök, már teszem is fel forrósítani a serpenyőt a tűzhelyre. A krumpliból nagyjából kinyomkodom a vizet, nem kell, hogy tökéletesen száraz legyen (ha esetleg mégis úgy sikerülne, akkor majd lehet egy kevés vizet a masszához adni). Beleütöm a tojást, megsózom, borsozom, hozzáreszelem a fokhagymát, egy kis mustárral ízesítem, majd liszttel összedolgozom - annyi lisztet használok, hogy éppen összeálljon. A forró serpenyőbe kevés olajat csorgatok és evőkanállal egy-egy kanálnyi burgonyás masszát simítok bele. Amikor az egyik oldal pirosra sült, megfordítom a lepénykéket és a másik oldalukat is megpirítom.

Hidegben ideális pl. egy jó bableves után, esetleg köretként, melegben magában, (fokhagymás) tejfölbe mártogatva, tejföllel megkenve és sajttal megszórva - és egyébként bárhogy. :))

Hozzávalók kb. 14-16 tócsnihoz: 5 normál burgonya (kb. 1 kg), só, bors, ízlés szerint fokhagyma (én 2-3 gerezdet használtam), 1-2 teáskanálnyi mustár (elhagyható), 1 tojás, 4-5 evőkanálnyi liszt, szükség esetén víz, olaj a sütéshez.

Tovább olvasom...

Kovászos uborka télre-nyárra

Még mindig nagyon-nagyon meleg van, így a konyhát továbbra is kerülöm, gyümölcsleveseket, rántott zöldeket, palacsintát kavarok-keverek, kukoricát főzök, szóval semmi blogolnivaló. A nagy meleg egyetlen előnye, hogy 2-3 nap alatt elkészül a kovászos uborka, így ha éppen kapok ízlésemnek megfelelő uborkát, már mehet is az üvegbe.

A kovászos uborka nagyon egyszerű, voltaképpen tisztított és hosszában bevágott uborkákat rétegezek kaporral és ízlés szerinti fűszerekkel, a tetejére egy szelet kenyeret helyezek, felöntöm forró sós vízzel, egy edénykével/kisebb fedővel lefedem és hagyom a napsugarakban fürödni 2-3 napig. Ezután az uborkákat kiszedem egy fedeles edénybe, levét rászűröm és hűtőbe teszem. Nyárra...

Amikor télre teszem el, akkor is mindent a fentiek szerint csinálok, annyi különbséggel, hogy a kész kovászolt uborkákat 7 dl-es, alaposan elmosott/csírátlanított üvegekbe teszem át. Egy kevés tartósítószert elkeverek forró vízben, a leszűrt kovászos léhez adom, és ezzel öntöm fel az uborkákat. (Mások, mint ahogy azt pl. a Kifőztük 5. számában is olvashatjátok, felforralják a kovászos levet az üvegbe töltés előtt, én nem szoktam.) Rácsavarom az üveg fedelét/lekötöm befőzési fóliával (nem celofán!), és már mehet is a hűvös kamrapolcra.

És hogy mikor teszem mindezt?
- amikor már unjuk nyáron a sok kovászos uborkát
- amikor különösen jó ízűre sikerül
- amikor sikerül eléggé apró uborkákat kapnom (télre eltenni kb. 10 centiseket szoktam)
- amikor sok uborkát teszek el egyszerre
- amikor tudom, hogy nem fog elfogyni az elkészült adag
- ...
Ezzel a módszerrel pontosan olyan ízű, ropogós kovászos uborkákat eszem télen is, mint nyáron. Akár egy üvegnyit is képes vagyok így elmenteni, munka igazából nincs már vele, inkább elteszem, mint sokáig álljon a hűtőben. Ha jó az idő, folyamatos a napsütés, akkor hetente kovászolok, így abból mindig jut néhány üvegnyi télire.

a lé néhány nap alatt letisztul és teljesen átlátszó lesz

Hozzávalók egy 5 literes üveghez: mérettől függően kb. 2-2,5 kg uborka, 4-6 szál (virágos) kapor, 4-6 babérlevél, egész fekete bors, 4-6 gerezd fokhagyma pucolva és 2-3 darabba vágva, illetve héjastól szétnyomva (húsklopfoló), egy krumpli szeletekre vágva, 1-2 darabka torma (ha van éppen, nekem általában kimarad), 2-2,5 liter víz, minden liter vízhez egy erős evőkanálnyi tengeri só, 1 szelet kenyér, valamint a téli adaghoz Na-benzoát.

Tovább olvasom...

Ételízesítő - vegamix

Ismét üzembe állítottam az aszalógépet, most ételízesítőt készítettem vele.

Első kísérlet, remélem beválik, most csodás illata és íze van, bár ételben még nem teszteltem. :)

petrezselyem - szárítás előtt

Két tálcát megtöltöttem metélőpetrezselyemmel. A leveleket lecsíptem a szárakról, csak ezeket használtam fel, a szárak a komposztba mentek.

zellerlevél - szárítás után

Három tálcát zellerlevelekkel töltöttem meg. A szárakat itt félreraktam, azok másnap a többi zöldséggel együtt száradtak.
A leveleket zörgősre szárítottam - kb. 3-4 óra elég volt nekik. Nagyon nem tudtam forgatni őket, mert egyből törtek, morzsolódtak, így ki kellett várnom, míg egyformán megszárad minden levél. Ezután egy dobozba tettem őket, amíg a többi zöldség elkészült.

A sárgarépákból 2 tálca készült, valamint 2 vegyes tálca a gyökérrel és a korábban félretett zellerszárral. A zöldségeket meghámoztam és 3-4 mm vastag (fél)karikákra vágtam.

Egy tálcát lila-, vörös- és fokhagymával töltöttem meg.
A zöldségek már lassabban készültek el, bő 12 óra volt szükség a teljes száradásukig. Az egészből egy tálcányi szárított zöldség lett, elég szánalmas látványt nyújtott. :D

szárítás után a zöldségek

A keményre szárított zöldségeket - késes robot híján - kávédarálóval (van egy fűszerekre szakosított példányom...) őröltem darabosra. Amikor elkészült, a félretett zöld leveleket belemorzsoltam.

A végeredmény kb. 20-21 dkg ételízesítő lett. Szerintem fogok még egy adagot készíteni hozzá, egyéb éppen aktuális zöldséggel - egy kis paradicsom, zellergumó, esetleg paprika is elférne még benne.

Amiből készült: kb. 30 szál zeller, egy nagy csokor metélőpetrezselyem, kb. 1 kg sárgarépa, kb. 25 dkg fehérrépa, 1 nagy fej lilahagyma, 2 nagy fej vöröshagyma, 1 kisebb fej fokhagyma.
Így készült a házi vegamix 2011-ben.

Tovább olvasom...

Marhalábszár-pörkölt

A nap sütött, kellemes meleg volt, a tűz elkészült, a bogrács felkerült, a nap elbújt, a szél feltámadt, az eső eleredt, a levegő lehűlt, az eső elállt, a szél elült, a nap kisütött, a bogrács lekerült. Így zajlott a hétvégi bográcsozásunk röviden. :)

A pörkölthöz a hagymát megtisztítottam, közepes kockákra vágtam. A húst is megtisztítottam (zsír, erek kikerülnek, inak maradnak), majd felkockáztam. A lábszárnál érdemes úgy méretezni a húskockákat, hogy az inasabb részeket némileg kisebb, a húsosabbakat nagyobb darabokra vágjuk, így kb. együtt készülnek majd el.
A bográcsba tettem a zsírt és a hagymakockákat, majd mehettek a tűzre. Amikor a hagyma üvegesre párolódott-sült, hozzátettem a húst. Ahogy a hús "kifehéredett", levettem a tűzről a bográcsot, őrölt édes paprikát kevertem a húsos hagymához, majd befűszereztem (só, bors, majoranna, kakukkfű, csípős és csemege Piros Arany, babérlevél, kömény, esetleg natúr ételízesítő). Kevés folyadékot* adtam hozzá, beledaraboltam egy paprikát, hozzátettem két paradicsomot félbe vágva, végül visszatettem a tűzre, fedő alatt főni. 

Innentől már csak folyadékpótlás, kóstolás, további ízesítés (fűszerek, fokhagyma, erős paprika, valamint én mindig teszek bele néhány kanálnyi mustárt és olykor ketchupot is) a feladat, na és persze a tűz táplálása. Köretként általában tarhonyát készítek mellé, illetve nokedlit, de főtt burgonyával is nagyon finom.
*Én a marhát vörösborban főzöm, ez kb. annyit tesz, hogy minimális víz mellett bor kerül túlsúlyban folyadékként a pörköltbe. Ez ízlés dolga, van, aki egyáltalán nem tesz bele bort, és olyan is, aki csak a főzés vége felé egy keveset.

Belekerült a bográcsba: 1 kg vöröshagyma, 2 kg marhalábszár (tisztított súly), 20-25 dkg zsír, 1 üveg vörösbor, 1 paprika, 2 paradicsom, őrölt pirospaprika, só, bors, kevés majoránna és kakukkfű, Piros Arany, 1 nagyobb babérlevél, őrölt kömény, mustár, ketchup, fokhagyma, 4-5 db aprócska szárított chili.

Tovább olvasom...

Uborkás fetakrém

...azaz: keverem a szezont a fazonnal. :)
Az úgy volt, hogy nem volt itthon szinte semmi a hűtőben, csak 1-2 alap- és rejtőzködő életmódot folytató élelmiszer. Mindjárt ebéd, főzni nem sok kedvem volt, a reggeli viszont elmaradt és éppen finom kiflik sültek a sütőben. Hát kenjünk valamit azokra a kiflikre!

Hűtő kinyit... Eszembe jutott, hogy Fahéj&Fetánál láttam egy fetakrémet, így kikászálódott egy doboz Fetaki, egy majdnem üres tejfölös doboz, és egy kígyóuborka. Hozzácsaptam még némi fokhagymát és mivel fekete olívabogyót nem találtam, maradt a zöld és töltött. :) A sajtot villával összetörtem, hozzákutyultam a tejfölmaradékot, belereszeltem a fokhagymát. Megmostam, megpucoltam a kígyóuborkát, kikapartam a magjait és nagylyukú reszelőn lereszeltem. Kissé kinyomkodtam és hozzákevertem a krémhez, végül háromba darabolt olívabogyót kevertem hozzá. Tányérra szedtem, néhány bónusz olívát tettem a tetejére és meglocsoltam dióolajjal.

Semmi flanc: langyos kiflire halmozva ettük, és bizony igen finom volt. :)

Hozzávalók: 500 gr feta jellegű sajt (Fetaki), 2-3 evőkanál tejföl, 2 (vagy ízlés szerint több) gerezd fokhagyma, 1 kígyóuborka, 1 marék olívabogyó, dióolaj (vagy olívaolaj). 

Az adag hatalmas, népes családnak való, bár jó tesz neki a pihenés, így alacsonyabb létszám esetén másnap is fogyasztható.

Tovább olvasom...