Moha tökmagos pogija

Mmm, ez nagyon finom! Egyszerű, gyors, kiadós, és abbahagyhatatlan! Moha, szuper vagy! :)))

A holdacskák - gyerkőc szerint kiflik - úgy készültek, hogy a kenyérsütővel megdagasztattam a tésztát, majd egy kelesztőtálba áttéve belegyúrtam a tökmagot, gömböcre igazgattam és hagytam megkelni.
A sütőt előmelegítettem 200-210 °C-ra, majd lisztezett felületen kb. 6-7 mm-esre nyújtottam a tésztát. Egy 6 cm átmérőjű pogácsaszaggatóval holdakat szaggattam belőle, ezután sütőpapíros tepsiben kicsit kelni hagytam. Sütés előtt egy kis vízzel elkevert tojássárgájával lekentem őket, végül addig sütöttem őket, míg szép színt kaptak. 3 nagy tepsi pogácsa lett ebből az adagból.

Az eredeti recept Moha tollából itt tanulmányozható! Moha, köszi! :)

Belekerültek: 60 dkg kenyérliszt (BL60), 30 dkg burgonya - hámozva, kockázva, sós vízben megfőzve, áttörve és kihűtve :), 1 dl olaj, 2 dl tejföl, kb. 3,5 dkg élesztő, 1 kockacukor, 3 teáskanál só, 10 dkg tökmag, a nyújtáshoz liszt, a kenéshez 1 tojássárga kevés vízzel elkeverve.

Tovább olvasom...

Mogyorós csokoládéfagylalt

Már posztoltam nemrég egy csokifagyit. Nálunk, mogyorórajongó csipetéknél, ez annak a - hogy is írta Mónika(?) "de lux" :) - változata. Ritkábban készítem, általában a másik lakik a fagyasztóban, de gondoltam megmutatom őt is, talán valaki kedvet kap hozzá.

Nem sokban különbözik az alap változattól. Másféle csokoládét használok hozzá, mert a Szerecsennek elég jellegzetes íze van, és szerintem elnyomja a mogyoróét, így igyekszem valamilyen selymesebb ízűt választani hozzá. Emellett elhagyom a rumaromát, ami nekem itt szintén üti a mogyorót, helyette érkezik a Nutella, és belekerül némi pirított, aprított törökmogyoró is. Voilá, készen is van. Tessék csak tessék kipróbálni! :)

A tejbe beletördelem a csokit és olykor átkeverve, lassú tűzön felforralom. A tojások sárgáját a cukorral és a keményítővel kikeverem, hozzáadok egy kis sót, végül a tejszín egyharmadával felhígítom. A forró csokis tejbe belekeverem a Nutellát és a maradék tejszínnel visszahűtöm, majd állandó keverés mellett hozzáöntöm a tojásos keveréket. Forráspontig melegítem, kihűlve hűtőszekrénybe teszem egy éjszakára. Másnap reggel fagylaltgéppel kifagyasztom a fagylaltot, a legvégén 1-2 fordulattal belekevertetem a pirított, mozsárban megtört törökmogyoró felét. A mogyoró másik felét zárt dobozban tartom, tálaláskor a tenyeremmel a konyhapulton vagy vágódeszkán összenyomom, hogy éppen csak összeroppanjon és nagyobb darabokra törjön, majd ezzel szórom meg a fagylaltot.

a képekért bocs': a nap nem óhajt sütni, viszont muszáj volt lefotózni, mert hát fogy, nahh... :D

Hozzávalók: 10 dkg étcsokoládé (lehetőleg magasabb kakaótartalmú, nálam most 75%-os), 2 nagy evőkanál (10 dkg körül) Nutella, 3 dl tej, 2 tojás sárgája, 3-4 evőkanál kristálycukor (a Nutella édes, kóstoljunk...), 1 csapott teáskanál étkezési keményítő, picurka só, 3 dl tejszín, 10 dkg pirított törökmogyoró.

Tovább olvasom...

Kakaóbabos és meggyes-diós mini sütik

Sokszor készítek cookie-t, ideális "gyors süti". Leszámítva a sütési időt, mert mire ez a kis adag kisül, bizony lemegy a nap.
Most legalábbis a szó szoros értelmében lement... :D

A recept nem bonyolult, a vajat a cukorral kihabosítottam, hozzáadtam a tojást, sót, vanília eszenciát, ezekkel is alaposan összedolgoztam, majd belekevertem a lisztet, tejfölt és sütőport. Ezután két részre osztottam az alaptésztát, az egyik felébe belekevertem a kakaóbab-darabkákat, a másik felét pedig apróra vágott dióval és aszalt meggyel forgattam össze. Sütőpapírral bélelt tepsire kis teáskanálnyi halmokat kanalaztam (jó nagy hézaggal, mert a tészta terül sütés közben), 170-180 °C-ra előmelegített sütőben sütöttem őket.

A sütés ideje méret- és ízlésfüggő. Amikor a tészta széle pirulni kezd, már megsült, ha ekkor kiveszem a sütőből, puha kekszeket kapok eredményül. Ha ropogósabb változatra vágyunk (a férjem általában...), akkor hagyom kellemesen megbarnulni a sütiket, de vigyázni kell, mert ezután már hamar odakap. Mindenképpen nagyon finom, érdemes így is-úgy is kipróbálni. A sütőből kivéve 1-2 perc után rácsra szedem, azon hagyom kihűlni a kész kekszeket.

Huhh, nem is tudom, de most vagy 4-5 alkalommal cseréltem a tepsiket a sütőben... Alapesetben kb. diónyi halmokat kanalazok a tepsikre, de most ovis kirándulásra készültünk, a sütik egy részét oda szántam, így apróbb darabokat sütöttem. A nagyobb méretben úgy 60-70 db cookie szokott születni, most kb. 2x60 db lett az eredmény. Nagyon finom lett mindkét változat, igazi gyerkőckézbe illő, 1-2 falatos darabok.

Hozzávalók...
...az alaptésztához: 30 dkg vaj (megfelel a margarin is), 25 dkg cukor* (most 10 dkg házi vaníliás cukor és 15 dkg kristálycukor), 3 tojás, 1 nagy teáskanál só, 1 teáskanál vanília eszencia*; 40 dkg liszt, 3 evőkanál tejföl, 1/2 csomag sütőpor (kb. 6 g);
...a fél adag kakaóbaboshoz: kb. 5 dkg pirított, aprított kakaóbab;
...a fél adag meggyes-dióshoz: 3 dkg aszalt meggy, 7 dkg dió (vagy mindegy, csak összesen kb. 10 dkg legyen).

*Az édesítő ízlés szerint variálható, szoktam nádcukorral, barna- és kristálycukor keverékével készíteni, de előfordult már, hogy mézet és cukrot tettem bele. A vaníliás ízesítőket tetszés szerint akár aromával is helyettesíthetjük.

Tovább olvasom...

Somlói galuska......torta

Májusban nálunk alkalom alkalom hátán. Alkalom az ünneplésre, együtt-evésre, a tortakészítésre. Mindez jól is hangzik, amikor "formában vagyok", de a mostani újra-selejtes időszakomban már kevéssé, így a nagyobbik lánykám névnapi tortájához biztos receptet választottam. A somlói már többszörösen bizonyított, kóstolás nélkül is finomra sikerül. :)

Három piskótalapot készítettem: sima, diós és kakaós változatot, amiket vékonyra kenve egy 28-as tortaformában sütöttem meg. 28-as a gyártó szerint, szerintem csak 26-os... :)) Hűlni hagytam a lapokat, közben elkészítettem a további hozzávalókat.

Elsőként a cukorszirupot. Mivel most gyerekeknek-sofőröknek is meg kellett birkózniuk a desszerttel, a cukorsziruphoz a rumot nem hagyományos módon, a langyosra hűtött alaphoz kevertem, hanem a cukor olvadása után a sziruppal együtt forraltam pár pillanatig.
A szirup készítése közben a mazsolát egy tálkába szórtam, felforralt vízzel felöntöttem, hozzákevertem egy evőkanálnyi rumot is. Ázni hagytam. Nem szoktam teljesen puhára áztatni, éppen csak egy kissé puhuljon meg, amíg a krém elkészül, éppen jó is lesz.
A tej felét a vaníliarúd kikapart magjaival és hüvelyével együtt feltettem melegedni. A tojásfehérjéket felvertem, majd a cukor felét is a kemény habba dolgoztam. A tej másik felében elkevertem a lisztet, tojássárgákat és a maradék cukrot, majd a meleg tejhez kevertem. Folyamatosan kevergetve teljesen besűrítettem, a végén gépi habverővel keverve, hogy minél homogénebb krémet kapjak. Ezután beleforgattam a tojáshabot is.

A beáztatott mazsolát lecsepegtettem. Egy tortatányérra helyeztem a sárga piskótalapot, majd hozzáigazítottam az állítható tortakeretemet. A lapot meglocsoltam a rumos cukorsziruppal, majd megkentem a krém harmadával. (A szirupot nem szoktam harmadolni, én éppen csak meglocsolom-átkenem a piskóta felületét, ugyanis nagyon nem bírom a szétázott piskótájú somlóit, de természetesen ez ízlés kérdése.) Megszórtam darált dióval és a mazsola felével. Erre került a kakaós piskótalap. Megismételtem az előző műveletet (szirup, krém, dió, mazsola), végül ráborítottam a diós lapot. Ezt is megkenegettem a sziruppal, végül rákentem a maradék krémet és rászórtam a diót. Így került a hűtőbe egy éjszakára.
Ezután még elkészítettem az öntetet is, amit kihűtés után egy üvegben szintén behűtöttem. Az öntet nagyon egyszerű, a tejet feltettem melegedni, kézi habverővel csomómentesen elkevertem benne először a kakaóport, majd a cukrot, a lisztet és a tojássárgáját. Folyamatosan kevergetve, lassú tűzön, forrásig melegítettem.
Másnap a tortát a karika mentén körbevágtam egy éles késsel, majd az oldalát fixálóval felvert tejszínnel borítottam. Tálalásig hűtőben tartottam. Nem galuskaként, hanem szeletben tálaltam, tejszínhabgaluska és csokiöntet kísérte.

Hozzávalók...
...a sima/sárga piskótalaphoz: 2 tojás szétválasztva, 1 evőkanál forró víz, 3 evőkanál cukor, 3 evőkanál liszt, pár csepp vanília eszencia, csipet só;
...a diós piskótalaphoz: 2 tojás szétválasztva, 1 evőkanál forró víz, 3 evőkanál cukor, 2 evőkanál liszt, 1 nagy evőkanál darált dió (kb. 15 g), csipet só;
...a kakaós piskótalaphoz: 2 tojás szétválasztva, 1 evőkanál forró víz, 3 evőkanál cukor, 2,5 evőkanál liszt, 1/2 evőkanál keserű kakaópor, csipet só;
...a cukorsziruphoz: 15-20 dkg cukor, 1 dl víz, 1/2-1 dl rum (ízlés szerint) - nekem a szirup kb. harmada általában megmarad;
...a vaníliakrémhez: 6 dl tej, 1/2 rúd vanília, 20 dkg cukor, 10 dkg liszt, 3 tojás szétválasztva;
...továbbá: 10-15 dkg darált dió, 10 dkg mazsola, esetleg 1-2 evőkanál rum a mazsola áztatásához;
...az öntethez: 3 dl tej, 3 evőkanál keserű kakaópor, 3-4 evőkanál cukor, 1 púpozott teáskanál liszt, 1 tojássárgája, ízlés szerint rummal ízesíthető;
...a tálaláshoz, díszítéshez: kevés cukorral, esetleg fixálóval keményre vert tejszín.
 

Természetesen a recept elkészíthető a megszokott módon, egy - a piskótalapokkal megegyező méretű - edénybe rétegezve is. A somlói tetejére, hagyományosan készítve, nem darált diót szórok, hanem kakaóport szitálok. A kész süteményből kanállal szaggatok galuskákat.

Tovább olvasom...

Csokis-mogyorós stangli

Tanulva Latsia hibájából, én egész adagot készítettem. Elfogyott. Csak az én jóvoltomból a fél adag :S, a másik felén többen is osztoztak...

Problémáim a következők:
- Gyors és egyszerű süti, így bármikor össze lehet dobni. Én pl. este 8-kor ugrottam neki, mosogatás közben vezényeltem le a mogyorópirítást és a kutyulást, aztán mire elmostam a tálat, már meg is sült.
- Letehetetlen. Direkt apró szeletkékre vágtam, hogy ne legyen túl fenékre gyúró 1-1 darab, de így nem kevés nagy, hanem sok kicsi szeletet ettem. :(
- Az emberem azt mondta, süssek ilyet máskor is. Ez nem jelent jót, mert ő állandóan diétázik, én pedig nem tudom elviselni a teli sütistányér látványát. Mogyorós-csokisból nem.
Más bajom nincs. Fentiek figyelembevételével kéretik megsütni, aztán nem engem hibáztatni mérlegelés után! :D

Procedúra Latsiánál - röviden valahogy így: mogyi pirít, héj ledörzsöl, vaj+cukor kikever, tojás belekever, minden más belekever, mogyi és apróra vágott csoki is belekever, sütőpapíros formába simít, süt (kb. 190 °C, 15 perc), hűt (3 °C), bevon, eszik. Jó étvággyal...

Hozzávalók (nálam) egy kb. 25x25 cm-es formához...
...a tésztába: 18-20 dkg cukor, 15 dkg vaj, 3 tojás, 3 dkg kakaó, csipet só, 18-20 dkg liszt + 10 dkg étcsokoládé apróra vágva, 10 dkg törökmogyoró pirítva;
...a bevonathoz: 20 dkg fehér csoki, kevés olaj.

Köszönöm a receptet Latsia! :) :*

Tovább olvasom...

Diós-szedres tortácskák

Van nekem egy webbarátosném, az ő naplójában láttam meg először Runeberg tortácskáját. (CSAK, köszi! :*) Wow, hát valami extra jól nézett ki! Egyből beleszerettem!

...és nem csináltam meg. :)) Igazából most sem, ugyanis több ponton is elvérzett a kísérletem. Az első: nem volt őrölt mandulám, de még csak darált sem, én pedig lusta voltam ilyenekkel vacakolni (nem, nincs késes aprítóm, a kávédarálónál pedig nem akarom mindenáron kihúzni a gyufát). A második, hogy nem tartok itthon málnadzsemet. Fagyasztott málnát sem találtam, friss pedig pláne nem került. Dolgoztam a szegények konyhájából, belekerült amit találtam. A kamrában, a hűtőben, a fagyasztóban.
Egy netes Runeberg "kápkék" receptet vettem alapul, természetesen számomra leglényegesebb elemével, a designnal együtt. :)

Elsőként a sütőt kapcsoltam be, 190 °C-ra melegítettem elő. Mikróban megolvasztottam a vajat, majd hagytam lehűlni. Hozzáadtam a mézet, cukrot, majd addig kevergettem, míg teljesen homogén elegyet képeztek. Ezután belekevertem a tojást, a vanília eszenciát és a tejszínt, valamint hozzálöttyintettem egy kis rumot. Összekevertem a lisztet, a darált diót és a sütőport, majd összedolgoztam a vajas keverékkel. A tésztát egy szilikonos muffinformában osztottam szét, majd az előmelegített sütőben kb. 25-30 perc alatt megsütöttem (tűpróba). (Ha nem szilikonos a formánk, vajazzuk ki előtte. Én a legnagyobb muffinformámat használtam, kb. 0,9-1 dl űrtartalmú.)
Míg a muffinok sültek, a szederből, a cukorból és egy kortynyi frissen facsart citromléből szederlekvárt készítettem. Kb. 10-15 percnyi gyenge forralással elég sűrű lekvárt kaptam (ha híg maradna, akkor tovább kell forralni, ha hamarabb sűrűsödne, akkor természetesen előbb elzárhatjuk alatta a tűzhelyünket).
Amikor a muffinok már majdnem elkészültek, cukorszirupot készítettem. Kis mennyiségek esetében én a mikrohullámút használom erre a célra - egy üvegedényben, 1-2 alkalommal kivéve és átkeverve kb. 2 perc alatt kész a szirup (750 W). A sütőből kivett muffinokat a formában hagytam és elosztottam rajtuk a cukorszirupot. Megvártam, míg alaposan megszívták magukat (kb. 0,5 óra), majd a forma peremét "vonalzóként" használva levágtam a felpúposodott tetejüket (a leeső darabokat természetesen azonnal teszteltem... :D). Ezután kivettem és egyszerűen fejreállítottam a muffinokat - így a kiegyenesített rész lett a talpuk.

A muffinok (most már) tetejébe egy kés segítségével kisebb mélyedést farigcsáltam, amibe beletöltöttem a szederlekvárt, majd a hűtőbe tettem dermedni a tortácskákat. Kis idő elteltével porcukorból és egy korty vízből nagyon sűrű cukormázat kevertem, amit egy zacskóba töltöttem. A zacskó sarkát kivágva a megdermedt szederlekvár köré kis karimákat rajzoltam a cukormázzal. Kész! :)) Fogyasztásig a hűtőben várkoztak.

Hozzávalók 6 darabhoz...
...a tésztához: 100 g vaj, 25 ml méz, 50 ml nádcukor, 1 tojás, 50 ml tejszín, 1 teáskanál vanília eszencia, 1 teáskanál rum, valamint 140-150 g liszt, 50 g darált dió, 1 teáskanál sütőpor;
...a sziruphoz: 100 ml nádcukor, 50 ml víz, 2 teáskanál rum;
...a lekvárhoz: 100 g szeder, 2 púpos evőkanál cukor, 1 teáskanál citromlé;
...a cukormázhoz: 100 ml porcukor, kortynyi hideg víz.

Tovább olvasom...

Mogyorós parfé

Feltűnt már, hogy szeretjük a mogyorót? :)

A párom névnapjára kivételesen nem tortát sütöttem. Valahogy nagyon nem volt kedvem hozzá, ellenben fagyit már régóta szerettem volna készíteni. A tartály nyár óta üresben nyomul a frigóban, ahányszor csak kinyitom az ajtaját, az első pillantásom arra esik. Először azzal terveztem kezdeni valamit, de a szemeim elé kerültek Max parféi, így a tartály maradt nullában és az általa leírtakból indultam ki.
Mogyorósan, naná...
Kicsi csokival.
Viennettásan - csak egyszerűen... :D

Kezdetben volt a mogyoró, amit sütőben enyhén megpirítottam (180-190 °C) - pirítás közben néha megrázogattam a tepsit, bele-belekavartam a kezemmel, majd hagytam kihűlni.
A mikróban (300 W) felolvasztottam egy tábla étcsokoládét egy kis olajjal - 2 perc alatt, közben 4-5x kivettem és megkevergettem, míg teljesen híg nem lett a csoki. Ezután sütőpapírra simítottam nagyon vékonyan és hűtőbe tettem dermedni. Nekem ehhez csak a csoki kb. felére volt szükségem, a maradékot a díszítéshez tettem félre, de ki lehet kenni az egészet is 2 sütőpapírra, így több csokiréteg kerül majd a desszertbe, illetve természetesen fél adaggal is lehet dolgozni. :)
Kevés tejszínhez porcukrot tettem, majd lassú tűzön melegíteni kezdtem. A pirított mogyorót lehéjaztam, néhány szemet díszítéshez félretettem (további néhányat megettem :D), a maradékot egy pici tejszín hozzáadásával simára turmixoltam, majd hozzáadtam a melegedő cukros tejszínhez. Belekevertem még egy kevés vanília eszenciát és kevergetve addig hagytam a tűzön, míg a cukor teljesen elolvadt. Kihűtöttem.

Amikor a mogyorós krémem kihűlt, elkezdtem felverni egy nagy adag tejszínt. Félkemény állapotában hozzászitáltam egy kis keményítőt, majd keményre vertem, a legvégén a mogyorós krémet is beledolgozva.

Egy diákkenyér forma aljára alufóliát tettem, belesimítottam némi mogyorós tejszínhabot. A csokilapot 4-5 centis csíkokra vágtam, egy csíkot a habra helyeztem. Újabb habréteggel fedtem, majd csokilap, hab, csokilap, hab... következett. Rétegezés közben néhányszor hozzáütögettem a formát a pulthoz, hogy minél egyenletesebben terüljön a tejszínhab a formában. A legvégén habbal zártam a sort, majd a desszertet a hidegebb fagyasztómba tettem (-23 °C, így kicsit gyorsabban dermed).

Kb. 7 óra elteltével újra meglágyítottam a maradék csokoládét. A "Viennettámat" kivettem a fagyasztóból, a forma mentén késsel körbevágtam, majd egy előkészített kartonra (khmm, nincs téglalap alakú tálalóm) fordítottam. Kissé megmelegítettem a kezemmel kívülről a formát, amiből kb. 3 perc után végre kicsusszant a parfé. Egy szilikon spatulával a tetejére simítottam a csokoládét (azonnal dermed!), majd a mogyorószemeket a csokoládéra ragasztottam. Visszatettem a fagyasztóba (már csak -18 °C-ra). A maradék tejszínt (az egy literes dobozból ez kb. 1,5 dl volt) elkezdtem felverni, majd félidőben hozzáadtam a porcukrot, keményítőt és vanília eszenciát, ezután kemény habbá vertem. Csillagcsöves habzsákba töltöttem és ezzel díszítettem a fagyasztóból kivett desszertet. Utána újra, most már utoljára: be a fagyasztóba. :)

Csokilapok: azért választottam ezt a kikenős-dermesztős megoldást, mert úgy gondolom, csak így lehet eléggé vékony csokirétegeket létrehozni. Ha csak simán ráöntöm az olvasztott csokit a mogyorós habra, azt szerintem egyrészt nem bírná el a hab, illetve valószínűleg vastag lenne a csokiréteg. Mindez csak feltételezés, amennyiben valaki megcáfol, szívesen veszem, legközelebb nekem is könnyebb lenne. :) 

Hozzávalók...
...a csokilapokhoz: 0,5-1 tábla étcsokoládé (nálam Tibi), 1-2 evőkanál olaj;
...a mogyorós alaphoz: 2x0,5 dl habtejszín, 6-7 dkg pirított törökmogyoró héj nélkül (eredetileg 10 dkg volt, de munka közben kicsit megfogyatkozott :D), 20 dkg porcukor (gyári), 1 evőkanálnyi vanília eszencia;
...a habhoz: 7 dl habtejszín, 2 evőkanálnyi étkezési keményítő (kb. 3 dkg);
...a díszítéshez (opcionális): 10 szem pirított törökmogyoró héj nélkül, maradék olvasztott csokoládé, 1-2 dl tejszín, 1 teáskanál étkezési keményítő, 1 teáskanál vanília eszencia, 2 teáskanál porcukor.

Tovább olvasom...

Zabpelyhes müzli

Már többször találkoztam házi készítésű müzlirecepttel a gasztroblogokon, legutóbb Mohánál, így a nála olvasottakból indultam ki. Nem vagyok kimondottan müzlirajongó, de vannak időszakok, amikor szívesen eszem, főleg ha finomat sikerül kifognom. Ez az lett. Nem túl édes, de nem is az a kifejezetten natúr változat, nekem pont megfelelő. :)

A sütőt előmelegítettem 170 °C-ra. A mézet és az olajat melegíteni kezdtem, majd belekevertem a zabpelyhet. Igyekeztem lehetőleg alaposan átforgatni, hogy a méz szépen körbevonja a pelyheket. Sütőpapírral bélelt tepsibe terítettem egyenletesen, majd 2-3 átkeveréssel, kb. 20 perc alatt a sütőben megpirítottam. A sütőből kivéve hagytam kihűlni - helyére mogyorót tettem, melyet további kb. 15 perc alatt, néhány átkeverés mellett megpirítottam.
A mogyorót lehéjaztam, 2-3 darabba vágtam a szemeket, a kihűlt mézes zabpehelyhez kevertem. A nagyobb aszalványokat félbe vágtam, ezeket is az előzőekhez adtam, végül fehércsoki lencséket kevertem hozzájuk.
Kb. 60 dkg kész müzlim lett, ennek a felét légmentesen zacskóba csomagoltam, a maradék a müzlis dobozomban landolt. A teszt jól sikerült, nem fog sokáig tartani és gondolatban már formálódnak a különböző ízű változatok. Reggelire, de nekem még könnyű ebédnek is tökéletes. :)

Belekerült: 1 dl (~130 g) méz (erdei vegyesméz), 0,5 dl (~40 g) olaj (semleges ízű), 25 dkg zabpehely, 20-25 dkg olajos mag, aszalvány, csoki, akármi... (nálam 5-5 dkg aszalt meggy, vörösáfonya, törökmogyoró és fehércsoki lencse).
Az eredeti receptért köszönet Mohának! :)

Tovább olvasom...

Baileys-es mogyorókrém

Fánktölteléknek készült, de módosításokkal tortakrémnek is el tudom képzelni - gyanús, hogy hamarosan nem csak elképzelnem kell. :))

Elsőként a mogyorót sütőben kissé megpirítottam (180-190 °C), majd kihűtöttem, a héjakat eltávolítottam és a mogyorószemeket megőröltem. Én erre alkalmas eszköz híján kávédarálóban, de ezt nem feltétlenül ajánlom... :D

A cukrokat összekevertem, majd egy kevés vízzel karamellt készítettem. Amikor a karamell elérte a nekem tetsző színt, felöntöttem tejszínnel, hozzáadtam egy kis vanília eszenciát és egy kevés sót. Sűrűn megkeverve megolvasztottam a karamellt a tejszínben. Amíg ez készült, a tejben elkevertem a keményítőt és a tojássárgákat, majd hozzákevertem a már egynemű tejszínes karamellhez. Lassú tűzön folyamatosan kevergetve besűrítettem, és amikor kész lett, hozzákevertem a megőrölt pirított mogyorót. Néha átkeverve hűtöttem, de még langyosan apránként hozzákevertem a Baileyst. Kihűlt állapotban töltöttem a fánkokba.

töltelék... :)

Belekerült: 8 dkg házi vaníliás cukor, 5 dkg nádcukor, 20 ml víz, 2 dl tejszín, 1 teáskanál vanília eszencia, kevés só, 1 dl tej, 25 gr étkezési keményítő, 2 tojás sárgája, 10 dkg pirított (héj nélküli) török mogyoró, 1 dl Baileys.

Tovább olvasom...

Krémsajtos-diós pogácsa

Nagyon jó kis nass! Kint felejtettük a konyhapulton éjszakára, nem takartuk/zacskóztuk be, másnap mégis ugyanolyan finom és puha volt, mint frissen. Annyira bejött, hogy szerintem mostantól ezzel a tésztával sül a pogi nálunk, bár valószínűleg zömmel dió nélkül, ugyanis kiderült, hogy a lányom csak a nyers diót szereti.
Yasmine-nál (köszi! ;) ) fedeztem fel a receptet, majd belekukkantva az előzményekbe úgy döntöttem, hogy az ő adagját felezem.

Langyos tejben felfuttattam az élesztőt. Míg kelt, kimértem mindent, elmorzsoltam a vajat a lisztben, végül az összes hozzávalót belegyúrtam. A tésztát szobahőmérsékleten pihentettem kb. egy órán át, ezalatt nem kelt duplájára, de már szépen dolgozott az élesztő. Lisztezett munkalapon kb. ujjnyi vastagra nyújtottam, kiszaggattam, majd a korongokat sütőpapíros tepsibe helyeztem. Elég helytakarékosak, mert sütés közben nem terültek, csak felfelé nőttek. :) Rövid pihentetés után a tetejüket lekentem egy felvert tojással, és fél diókat ültettem rájuk. Előmelegített sütőben kb. 200 °C-on pirosra sütöttem a pogácsákat.

Hozzávalók kb. 2 közepes méretű tepsihez: 25 dkg liszt, 12 dkg vaj, 10 dkg ömlesztett sajt (eredetileg házi krémsajt, de ez kiment a szita agyamból, így sima "kemping" sajt lett belőle), 1 tojássárgája, 2 csapott teáskanál só, 1,5 dkg élesztő, 0,5 dl tej, 1 kockacukor, + 1 felvert tojás és dióbél a tetejére.

Tovább olvasom...

Diós darálós keksz

Az idei karácsony valahogy nem nagyon akar alakulni, semmi hangulatom, még kevesebb időm. Remélem, úton van már a hó, mert ez így nagyon nem jó. :( Életkedv híján gyors, tartós, egyszerű aprósüteményt szerettem volna készíteni, és Kiskukta szépséges diós koszorúira esett a választásom. Kicsit változtattam csak rajta, próbáltam közelíteni az én darálós receptemhez.

Mint mondtam: egyszerű süti - egyszerűen fogtam a hozzávalókat, beletettem egy tálba, majd elkezdtem gyúrni. :) Időnként csavartam hozzá a citromból, majd amikor az elfogyott, tettem még bele egy kis vizet is. Amikor a tészta összeállt, feltettem a formát a húsdarálómra és így formáztam a tésztát.

Hmm, Kiskukta, ismerős a doboz? :)))

Még az elején elhatároztam, hogy nekem kell bele egy vaníliarúd is, ki is készítettem, de a szokásos esti őrültek házában úgy ahogy volt, érintetlenül ottfelejtettem a pulton. Ez utóbb sajnos hibának bizonyult, a sütemény nagyon finom, de nekünk a férjemmel egy picurka hiányérzetünk marad utána. A nagylánynak? Nos, neki semmi gondja, ő természetesen hatalmas élvezettel majszolja! :))
A recept eredeti változatban Kiskuktánál. Köszi! ;)

Belekerült a tésztába: 50 dkg liszt, 15-20 dkg darált dió (egészen pontosan 17 dkg, amit legutóbb még 20-nak mértem - vagy rossz a mérlegem, vagy párolog...), 10 dkg zsír, 10 dkg margarin, 20 dkg porcukor, 1,5 csomag sütőpor, 1 nagy (tényleg nagy) citrom leve, 2 evőkanál (vagy amennyi éppen kell) víz.

Tovább olvasom...

Az első idei adventi süti: bejgli

Időhiányban szenvedek. Még mindig és még nem is tudom, meddig, de sok reményt nem fűzök az elkövetkezendő sütögetős-főzőcskézős terveim megvalósításához. :S Első körben a sok-sok tervbe vett finomság leredukálásra egy gyors adventi süteményt szerettem volna készíteni, pozsonyi kiflire gondoltam. Még nem sütöttem korábban, de gondoltam túl nagy macera nem lehet vele, bejglitészta, bejglitöltelék és kész is. :D A tésztát begyúrtam, pihenésre ítéltem, másnap meghalt a számítógépem és mivel a párom vitte el az egyik ismerősünkhöz helyrepofozás céljából, így a kiflikészítésre szánt időm rendesen megkurtult. Mérgemben feltekertem a zömét bejglinek, csak néhány kiflit gyártottam.
Hogy hogyan kell pozsonyi kiflit formázni? Hja, nincs net, nem tudom megnézni? :P Lett, amilyen lett. Finom, és ez a lényeg. :D :P

2012

A hozzávalókból tésztát gyúrtam. Ehhez a zsiradékokat a liszttel elmorzsoltam, hozzáadtam a cukrot, felfuttatott* élesztőt, tojást és sót. Munkás dolog gombócot összehozni a receptben szereplő arányokkal, reménytelennek tűnhet, de tényleg nem kell semmit hozzáadni pluszban, idővel összeáll az anyag. :))** Nekem sohasem sikerül teljesen sima felületűre gyúrnom, de ez nem nagy gond, mert miután kipihente magát, lényegesen jobb a tésztával dolgozni.

Hideg helyen*** hagyom minimum néhány órát, de inkább fél, akár egy napot is pihenni. Nekem most ez egy szép hosszú napra sikeredett. Ezután a tésztámat 6 darabba vágtam, így hat bejglit tudtam volna készíteni belőle, de most csak 4 rúd készült, 2 rúdnyi tésztából kifliket készítettem. Ehhez a két kis tésztaadagomat 12-12 darabba vágtam - ennél kevesebbe is lehet, ekkor nagyobb kifli lesz az eredmény.

Fogalmam sincs, hogyan kell pozsonyi kiflit formázni, azóta sem néztem meg, én egyszerűen vékony kis ovális lapot nyújtottam a tésztáimból, megkentem töltelékkel és feltekertem, majd kifli-szerűre igazítottam őket.
A bejglihez egy tésztaadagot kb. 25x30 cm-es téglalapra érdemes nyújtani, ennél nagyobban már túl vékony a tészta. A tölteléket egyenletesen el kell kenni rajta, a két rövidebb oldalán a tésztát 1-1 cm-es sávban vissza kell hajtani, hogy ne süljön ki belőle a töltelék, majd a hosszabbik oldalról feltekerni.

Sütőpapírral bélelt tepsibe helyeztem a süteményeket, majd megkentem őket felvert tojással. Ezután kb. egy órán át pihentettem őket a konyhában, szobahőmérsékleten, majd újra lekentem őket. A bejglikre lyukakat fúrtam, végül hidegre (garázs, kamra...) tettem őket a teljes száradásig (kb. 1 óra). Ezután már lehet is sütni őket (előmelegített sütő, 180 °C, bő fél óra) - nálam most egy éjen át száradtak és szerintem nem lett olyan szép a végeredmény, mint amikor rögtön száradás után mennek a sütőbe.

Hozzávalók...
...a tésztához: 1 kg finomliszt, 20 dkg vaj, 15 dkg zsír, 8 dkg cukor + 1 kanálnyi az élesztőhöz, 1 dkg élesztő, 1 tojás, 2 dl tej, csipet só + még 1 tojás a kenéshez;

...3 rúd mákos bejglihez: 40 dkg mák, 25 dkg cukor, 2,5 dl víz (szirupot főz a cukorral), 5-10 dkg mazsola (ízlés szerint), legalább 1 egész citrom reszelt héja, sárgabaracklekvár - elhagyható, illetve ízlés szerint, nálam annyi, amitől kenhető lesz a töltelék;

...3 rúd diós bejglihez: 40 dkg dió, 25 dkg cukor, 2 dl víz (szirupot főz a cukorral), 5-10 dkg mazsola (ízlés szerint), legalább 1 egész citrom reszelt héja, kevés rum - ebbe áztatom a mazsolát.

A töltelék ízlés szerinti, én általában csak mákosat készítek, de most készült egy kevés diós is. Arra érdemes odafigyelni, hogy a töltelék-tészta súlyban 1:1 arányban legyen, illetve ha a töltelék túl "nedves", akkor reped a bejgli. Nálam ez nem okoz problémát, valamit valamiért: nem bírom a száraz tölteléket. :))

Már nem emlékszem, honnan származik a recept, de szerintem ezer helyen fent van a neten, pl. itt is. :)
Frissítés: *az élesztőt nem kell felfuttatni, nyugodtan bele lehet keverni a lisztbe, úgyis jó lesz, így legalább véletlenül sem marad langyos a tej; **a beírt hozzávalókkal elég nehéz a tésztával dolgozni, de úgy tapasztaltam, hogy ha nagyon szükséges, elbír egy kicsivel több tejet (fél deci) és egy tojással többet is; ***én általában egyszerűen a garázsban pihentetem, ha az nem elég hideg, akkor hűtőben - a lényeg, hogy a tészta ne keljen meg csak pihenjen.

Tovább olvasom...

Aligmagos kenyér

Magos kenyeret szerettem volna. Frisset, házit, langyosat, ropogósat. Szerencsére a párom elfelejtett kenyeret venni, plusz találtam a fagyasztóban egy adag öregtésztát - így akadálya sem volt. Hozzáláttam. Bedagasztattam a géppel, ment minden a szokott módon, majd formázni készültem...és rájöttem, hogy kifelejtettem a magokat. :S Ekkora marhát... :D

Így aztán formázásnál megszórtam a kilapított tésztámat, majd így csavartam fel és közben reméltem, hogy kelésnél kissé eloszlanak majd a magok a tésztában és nem kapok egy bejgli-szerű kenyeret. :))) Hááát... :D Mindenesetre a végeredmény finom lett. Alig magos, de finom. :)

Hozzávalók: 40 dkg BL80, 10 dkg RL190, 20 dkg öregtészta, 2 dkg burgonyapehely, kb. 2,9-3 dl víz, 1 evőkanál ecet, 2 evőkanál olaj, 2 púpozott teáskanál só, 1 teáskanál cukor, 1 dkg friss élesztő, 3 evőkanál napraforgómag, 2 evőkanál lenmag, 2 evőkanál szezámmag.

Tovább olvasom...

Hamburgerzsemlét sütöttem...

Nincs is mit mellébeszélni, íme "Ő":

Szóval ilyen egy (vagyis a képen sok) hamburgerbuci.
Az igazi.
A felülmúlhatatlan.
A tökéletes.
Egyszerűen: kirááály! :)))

Ismét Limarától (mély meghajlás, múlhatatlan hódolat - miért nincsenek ilyen "szmájlik" itt?) kölcsönöztem a receptet. Tényleg zseniális vagy Limara! :)

Egy icike-picikét módosítottam csak a recepten: picit több tejet tettem bele, de ezt ugye gépe/lisztje/konyhája/ízlése... válogatja. Tényleg nem győzöm megköszönni, nagyon finom!

Hozzávalók 9 zsemléhez: 2 dl langyos tej (+ egy kevés), 2 evőkanál cukor, 1 teáskanál só, 40 gr olaj, 1 db tojás, 100 gr joghurt, 60 dkg liszt, 2 dkg élesztő.

Tovább olvasom...

B32 - mogyorókrémes torta

Tegnap tartottuk a barátainkkal a férjem 32. születésnapját. Készült az alkalomra linzer, isler, a pecás pacákok kedvéért bográcsban halászlét főztünk (kb. 5 kg halból - annyi de annyi lett, akinek nincs mára ebédje, jöhet egy csajkával!), kenyeret is sütöttem...

Nem variáltam agyon a menüt - a hallé előtt leveles tésztába csomagolt virslifalatkákat eszegettünk, utána pedig tortát bontottunk. A párom nagyon szereti a mogyorókrémes süteményeket, így ilyet kért.

Először egy gyermekkori emléke alapján próbáltam mogyorókrémet készíteni, várakozásán felül sikerült, pedig nagyon egyszerű kis krém. A titka -amitől jobb lett, mint a "nagynéni gyermekkori sütije"-, hogy nem csinálom túlzottan vajasra/margarinosra. A hagyományos, házi vajas krémeket sohasem szerettem, így minden ilyen krémes receptben alapból csökkentem a vaj mennyiségét. Most, hogy legyen tartása a tortának, még jobban.

Két vizes piskótát sütöttem, nem teljesen a hagyományos arányokkal, mert a vizesnél kissé keményebb tésztát szerettem volna, de nem is a sima tojásos piskótára vágytam. A krémhez a tej egy részét felfőztem a vaníliarudak kikapart magjaival, a többit rétesliszttel kevertem el. A lisztes keveréket, valamint egy kevés cukrot a vaníliás tejhez adtam, és sűrű krémet főztem, amit ezután hűlni hagytam.

Sütőben, néhányszor átforgatva, kb. 200 °C-on pár perc alatt enyhén megpirítottam a mogyorót. Miután kihűlt, a héját (amit tudtam) eltávolítottam, majd a mogyorószemeket durvára törtem. Ez ízlés kérdése, mi szeretjük a mogyoródarabokat a krémben, de aki nem így van ezzel, le is darálhatja. A kihűlt krémet gépi habverővel átdolgoztam, majd porcukorral kikevert margarint adtam hozzá. A krém kb. 1/3 részét félretettem, a maradékba beledolgoztam az összetört mogyorót.

Az összeállításhoz először is színes hullámkartonból kivágtam egy akkora kört, amekkora a torta alapja volt. Ezt azért szoktam, mert így könnyebben tudom később mozgatni a tortát, egyébként bármilyen vastagabb kartonlap jó hozzá, nekem ilyen szokott itthon lenni, ez könnyen vágható és mégis elég erős. Ezután a piskótalapokat két-két lapra vágtam, majd az első lapot a kartonra tettem - ha hullámkartont használunk, akkor célszerű a sima oldalát a piskóta felé fordítani, így könnyebb a szeletelés később :))). A lapot megkentem a mogyorós krém felével, majd rátettem egy újabb lapot. Ezt Nutellával kentem meg, majd újabb lap, a krém másik fele és a fedőlap következett. Az egészet a vaníliás krémmel borítottam. A krém elég kemény, nehéz egyenletesen elkenni, de cserébe finom. Ha kimondottan fontos az egyenletesség, akkor erre a célra célszerű kenhetőbb krémet használni. Ezután hűtőben pihentettem egy éjszakán át a tortát.

Másnap tortapapírra emeltem, majd marshmallow fondanttal dekoráltam. Ezen a téren még bőven van mit fejlődnöm :D, rossz technikát választottam a mintához, így éppen kész lett, mire megérkeztek a vendégek, arról nem is beszélve, hogy délelőtt 10-kor még azon agyaltam, hogy melyik mintát is kellene rávarázsolni a sütire. :D

Emellett rájöttem, hogy nagyon utálom a fekete ételszínezéket. :S  

belülről

Belekerült...

...a 2 db piskótába (28-as tortaforma): 10 db tojás, 6 evőkanál víz, 16 evőkanál porcukor, kb. 18 evőkanál liszt, 1 csomag sütőpor;

...a nagy adag krémbe: 7 dl tej+2 vaníliarúd kikapart magjai, 5 dl tej+30 dkg rétesliszt+5 dkg cukor és egy csipet só, valamint 25 dkg margarin, 25 dkg porcukor, 20 dkg mogyoró;
...továbbá: kb. 15-20 dkg Nutella.

A fondant 40 dkg MM-ból készült, 95 dkg lett belőle, egy kevés megmaradt, úgy kb. 75 dkg mehetett rá.

Tovább olvasom...

Mogyorós mini isler

Az isler tésztája is az egyszerű, 3:2:1 linzertésztán alapul. A különbség abban rejlik, hogy diót tartalmaz - nálam általában, így most is, mogyoró került bele.

Az elkészítése ugyanaz, mint a sima linzernek. Alapesetben az islert kb. 8 cm-es korongokra szúrják ki, én ehhez a mini változathoz most egy 4,5 cm-es kiszúrót használtam. A sütési ideje rövid, 200 °C-on 6-8 perc alatt megsültek a korongok. Akkor jó már, amikor a szélén éppen elkezd színt kapni (ehhez nem árt egyenletesen kinyújtani a tésztát :D), így nem szárad ki és másnapra a tölteléktől visszapuhul.

munkában - ilyenek, amikor nem volt egyenletes a nyújtás... :)))

Miután kihűltek a megsült kekszek, 2-2 db-ot összeragasztottam ribizlizselével/sárgabarack lekvárral, ezután hűvös helyen (azaz a jól bevált garázsban) pihentettem őket másnapig. A csokoládébevonat csak ekkor került rájuk. Dermedés után már indulhat is a csemegézés - ha mégsem, továbbra is hűvös helyen, letakarva várják sorsukat. Nem szokott odáig megmaradni, hogy dobozolni kelljen őket, de ha erre lenne szükségem, én nem pakolnám egymásra őket - ha tud valaki olyan tutibiztos csokimáz receptet, ami mellett egymásra lehet rétegezni az islereket, legyen olyan drága és írja meg nekem! ;)

A férjem szerint olyanok, mint egy klónhadsereg. :D 

Hozzávaló kb. 70-75 db mini islerhez: 50 dkg liszt+15 dkg darált mogyoró, 40 dkg margarin, 20 dkg porcukor, 1 teáskanálnyi fahéj, lekvár/zselé. A bevonáshoz én 30 dkg csokoládét  (ét csoki és tortabevonó vegyesen) olvasztottam fel annyi olaj hozzáadásával, amitől elég folyékony lett a csokoládé - kicsit sok is lett ez utóbbi, a képen látszik, hogy vékonyra sikerült a máz.

Tovább olvasom...

Sütőtökkenyér

Azt hiszem nyugodtan kijelenthetem, hogy ez a kedvenc őszi süteményem, de előfordult már, hogy karácsonyra is megsütöttem. Illatos, finom, szaftos, nem túl édes; reggelire, desszertként, vagy csak egyszerűen nassolni is kiváló. Fogyasztásához nem kell rajongani a sütőtökért, ugyanis szerintem nincs kifejezetten erős sütőtök íze - persze ezt azért az éppen felhasznált tök is befolyásolja...
Na jó, én szeretem a sütőtököt, úgyhogy nem vagyok ebben teljesen mérvadó. ;)

Az elkészítése egyszerű, de kissé időigényes. Előkészítésként megpucolom és "kockákra" vágom a sütőtököt, majd enyhén sózott vízben puhára főzöm. Ezután leszűröm, botmixerrel pépesítem, majd hűlni hagyom. A mandulát megpirítom, kihűtöm, durvára töröm/darabolom. A mazsolát beáztatom langyos vízbe, majd kb. 15 perc után szűrőbe teszem és csepegni hagyom. A csokoládét feldarabolom. A lisztet, cukrot, fahéjat, élesztőt, szódabikarbónát, és egy csipet sót összekeverem.

A hosszadalmas előkészítés után maga az összeállítás már néhány perc alatt megtörténik: a kihűlt sütőtökpürébe belekeverem az olajat, majd egyesével hozzádolgozom a tojásokat is. A lisztes keveréket hozzászitálom, alaposan összekeverem, majd végül beleforgatom az aprított finomságokat. Olajozott formákba töltöm a masszát és előmelegített sütőben, 180 °C-on, kb. 1 órán át (tűpróbáig) sütöm őket. Hagyom egy kicsit a formákban pihenni a süteményeket, majd rácsra borítva hűlnek ki.

2 őzgerincforma megtöltéséhez szükséges: 70 dkg tisztított sütőtök (ez kb. egy 1 kilós tök), 45 dkg rétesliszt, összesen 25 dkg "finomság": török mogyoró/mandula/dió/mazsola... (nálam most 10 dkg mandula, 10 dkg mazsola, 5 dkg ét csokoládé), 1 teáskanál szárított élesztő (előfordult, hogy kifelejtettem, és nem is nagyon hiányzott), 1 teáskanál szódabikarbóna, 1 teáskanál őrölt fahéj, 30 dkg cukor, 2 dl olaj (az eredeti recept 3 dl-t ír, nekem az sok), 4 db egész tojás, só.
Elvileg egy formába belefér ez az adag - de nekem nincsen itthon akkora (püspök)kenyér formám, ezért sütöm 2 őzgerincben.

A receptet anno egy kolléganőmtől kaptam - egy Fakanálból lett kifénymásolva sok-sok évvel ezelőtt.

Tovább olvasom...

Sokkterápia - kovászos rozskenyér

Azt mondják, a félelmeink leküzdéséhez a legjobb, ha szembeszállunk velük. Ez nem mindig és nem mindenkinél válik be, én pl. minél többször vagy minél magasabbra megyek, annál inkább fokozódik a tériszonyom. :D

A kovászos- és a rozskenyérrel is valahogy így vagyok... Minden újabb kísérletemmel csak megerősítem a katasztrófa-érzést, a látványról pedig ne is beszéljünk. Hiába a körültekintés, a kísérletezés, eddig maximum odáig jutottam, hogy az egyhetes kovászom sikerült - abból a kenyér már nem. :S Éppen ezért hosszú ideje nem próbálkoztam, az öregtésztás kenyér bevált, finom, általában még jól is sikerül, sőt, az utóbbi időben már cserepei is vannak. :))

Itt jön a DE... Szóval: de azért csak piszkálja a csőrömet, ha valami nem úgy alakul a konyhában, ahogyan én azt szeretném. Néhány napja megláttam Kiskukta klassz kis rozsos-magos kenyerét, szépen el is magyarázta a receptben, mit és hogyan kell csinálni, mi hogyan néz ki, milyen állagú, szóval reménytelen eseteknek is használhatóan adta elő a lényeget. Miután még nekem is egyszerűnek tűnt a dolog, úgy döntöttem, hogy sokkterápiát alkalmazok. Rozs is, kovász is, alapesetben totális katasztrófa a végeredmény, de én most szembeszállok a félelmeimmel és belevágok a közepébe! :D

Első lépés: kovász. A vízben feloldottam egy teáskanál mézet, belemorzsoltam az élesztőt, majd hozzákutyultam a liszteket is. Mindezt este, egy kelesztőtálban hoztam össze, majd lefedve vártam a csodát...

...és vártam...és vártam...és vártam...

Hát másnap reggel a kovász nagyon nem úgy festett, ahogy a leírás (és korábbi tapasztalataim) szerint ki kellett volna nézzen... Délben sem olyan volt, így próba-szerencse alapon hozzáadtam egy evőkanálnyi vizet és tovább vártam. Egészen a következő nap reggeliég, amikorra végre buborékos lett a "kovászom". Tovább nem nyúztam szerencsétlent, tudtam, hogy a tökéletes kovásztól igencsak messze van, de valamire csak jó lesz.

"valamire-jó" kovász

Haladtam tovább Kiskukta receptjén - belepakoltam mindent, amit kellett, persze néhány malőr azért közbejött, pl. az aszkorbinsav hiánya, a "hol a fenében van a napraforgómag, hát TUDOM, hogy van itthon?!"... és hasonlók. A tészta pontosan úgy alakult, ahogy az meg van írva: először ragadt, majd kevésbé, majd még kevésbé, majd végre le tudtam operálni a kezemről.
Gombóc. Újabb malőr: fél óra helyett egy egészet kelt. Nemhiába mondom mindig, hogy két szoptatás között nehéz az alkotás. :D
A formázás simán ment, leszámítva a továbbra is bújócskázó szotyiivadékokat, kelesztés - sütőzacsiban, mert véletlenül megtaláltam, aztán sütés. Na itt a tészta némileg megadta magát, összeesett kissé, pedig egyébként sem volt túl jól megkelve. Hagyhattam volna még kelni, de elkezdett a felülete repedezni - na ezt mondja meg nekem valaki, miért van (?) -, így inkább sütőbe toltam.

Bő egy óra sütés után kész lett. Kissé kemény héjú, de amúgy finom kenyérke lett belőle. Az előző próbálkozásaimhoz képest bajnok, úgyhogy lesz folytatás, egyszer talán olyanra sikerül majd, amilyennek lennie kell. :))

kisült - így elég jól néz ki :))

Hozzávalók...
...a gyors rozskovászhoz: 110 g víz (1,1 dl), 1 teáskanál (7 g) méz, 7 g friss élesztő, 65 g teljes kiőrlésű rozsliszt (RL 190), 65 g fehér rozsliszt (RL 60).
...a kenyérhez: 165 g teljes kiőrlésű rozsliszt (RL 190), 165 g fehér kenyérliszt (BL 80), 0,5 evőkanál sikér, 185 g aktív kovász, 200 ml víz, szűk 0,5 evőkanál cukor, 1 mokkáskanál őrölt köménymag, 1 teáskanál só, 1 evőkanál olaj, 0,5 evőkanál ecet (az aszkorbinsav helyett), 2-2 evőkanál szezámmag és mák, 3 evőkanál lenmag + mák és lenmag a formázáshoz.

Tovább olvasom...