Karácsonyi aprósütemények: diós linzervirág

Linzert is anno a mamámmal készítettünk. Ritkán, talán azért, mert jobb szerette a haladósabb süteményeket, így ezekhez a "munkásabb" darabokhoz már kellettünk mi is. Egyikünk kiszúrta, másikunk először tojásfehérjébe, majd cukrozott dióba mártotta a tészta egyik felét és már mehetett is a tepsibe. A teli linzereket sokszor össze sem ragasztottuk, de persze készültek lyukasak is, amikből középen kikukucskált a házi baracklekvár. A mama receptjét már sajnos nincs kitől megkérdeznem, így csak összeállítottam egy egyszerű omlós tésztát - úgyis a munka folyamata az, ami visszahozta a régi konyha melegét. :)

A lisztet elkevertem a porcukorral, csipet sóval, majd elmorzsoltam benne a hideg vajat. Egy tojás sárgájával és kevéske hideg tejjel gyorsan összeállítottam a tésztát, amit folpackba csomagolva kb. 2 órán keresztül pihentettem a hűtőben.
A pihentetés után a sütőt 190 °C-ra előmelegítettem, a tésztát kb. 3 mm vékonyra nyújtottam és a legkisebb virág kiszúrómmal kiszaggattam. A fehérjét egy villával kissé felvertem, a virágok egyik felét először ebbe, majd cukrozott darált dióba mártottam. Diós oldalukkal felfelé kerültek a sütőpapíros tepsibe. Addig sütöttem, míg széleiken éppen elkezdtek színt kapni. Kihűtés után 2-2 virágot (két telit vagy egy lyukasat és egy telit) lekvárral összeragasztottam.

Hozzávalók: 35 dkg liszt, 10 dkg porcukor, csipet só, 20 dkg hideg vaj, 1 tojás szétválasztva, 3-4 evőkanálnyi hideg tej, valamint kristálycukorral elkevert darált dió és lekvár ízlés szerint. A tésztába lehet egy késhegynyi sütőport is tenni.
A fotókon látható másik sütemény a néró, receptje itt.

Tovább olvasom...

Karácsonyi aprósütemények: néró

A néró egy nagy gyerekkori kedvenc, de ez nem otthonról, hanem "a cukiból". Nem tudom, ma hogyan árulják, anno édes aprósüteményt kérve ezt mérték zacskóba - bár mi emlékeim szerint sohasem vettünk. Mindig csak vendégségben ettem és totál odáig voltam érte. Volt hosszúkás formájú és volt kerek, volt sárga és lekvárral töltött (király), volt barna-lekváros (ez is oké), volt csokikrémmel töltött (na ez nekem nem), na és lehetett rózsaszínűt is kapni, talán ezt is csokikrémmel töltötték, nem is tudom, mert ezt bírtam legkevésbé (semmi íze nem volt). Persze valahogy mindig ebből jutott a legtöbb elém és mindig diszkréten félre kellett taszigálnom ezeket, hogy hozzájussak a kedvenceimhez. :P

Aztán felnőttem és - egy cukrász fórumtársam jóvoltából - szert tettem elsőként a nevére :D, majd a receptjére is. Ez utóbbin azóta módosítottam, mert az eredetinek szerintem túl vajas volt a tésztája, bár ízlések és pofonok... Ritkán sütöm: igaz a sütiért még mindig odáig és ..., a vele járó ragasztgatós maceráig már sokkal kevésbé. :)
A munkát azzal kezdem, hogy a sütőt 180 °C-ra előmelegítem. Ezután a puha vajat habosra keverem a porcukorral, majd egyenként beledolgozom a tojásokat is. Hozzákeverem a citromhéjat, a vaníliakivonatot és a sütőporos lisztet. Habzsákból igyekszem hasonló méretű (kb. 2 centis) korongokat nyomni a sütőpapíros tepsibe (egymástól viszonylag távol, mert sütés közben terülnek/nőnek). Az előmelegített sütőben addig sütöm, míg a széleken színesedni kezdenek.
A kakaós változatból nem szoktam egész adagot sütni, így ilyenkor a sárga tészta felét a habzsákba töltöm és a maradékhoz egész egyszerűen hozzákeverek egy erős kanálnyi kakaóport. Egész adagnál persze egyszerűbb a liszttel együtt a tésztába juttatni. :)
A kisült-kihűlt tallérokat lekvárral ragasztom össze, majd olvasztott csokival díszítem.

Hozzávalók: 25 dkg puha vaj, 20 dkg porcukor, 4 egész tojás, fél citrom finomra reszelt héja (lehet több, ha valaki szereti), 1 teáskanál vaníliakivonat, 1 mokkáskanál sütőpor (vagy szódabikarbóna), 35 dkg liszt, továbbá lekvár a töltéshez és 4-5 dkg étcsokoládé a díszítéshez. A kakaós változathoz (az egész tésztamennyiséghez) további 2 púpozott evőkanál keserű kakaópor kerül.
A fotókon látható linzervirágok receptje itt.

Tovább olvasom...

Vali szelet

Nem is tudom, mit mondhatnék róla azon kívül, hogy gesztenyés, mézes, mutatós és emellett igazán ünnepi sütemény. Talán csak annyit, hogy egy nagyon kedves ismerős anyukájáról kapta a nevét :D és már egy hónapja készülök megsütni.
Készítsétek el most vasárnapra, vagy a következőre, az azt követőre...vagy persze karácsonyra. Nem fogjátok megbánni. :)

A szokásos kakaós-mézes lapom az alapja. Ehhez a tésztához a mézet, a vajat és a cukrot kevergetve megolvasztom. Nem kell felforralni, elég addig melegíteni, amíg elegyedik és a kevergetéstől kissé kivilágosodik, ekkor a tűzhelyet lezárom. Nagyobb tálba mérem a száraz hozzávalókat és összekeverem. A tojásokat beleütöm a még meleg vajas mézbe, elkeverem, majd a lisztekhez adom. Összeállítom a tésztát, majd frissentartó fóliába csomagolom és 2 órán keresztül, szobahőmérsékleten pihenni hagyom.
Amíg a tészta pihen, a gesztenyepürét a fagyasztóból kivéve hagyom felengedni. A tejből, pudingporból és 3 dkg cukorból vaníliapudingot főzök, amit ezután időnként átkeverve teljesen kihűtök.
A pihentetési idő leteltével a tésztából négy egyforma méretű (kb. 22x30 cm), vékony lapot nyújtok. Ezeket 170 fokos sütőben, egy tepsi hátulján, egymás után, 6-8 perc alatt kisütöm (figyelni kell, mert hajlamos megégni), majd rácson hagyom kihűlni.

A gesztenyekrémhez a kihűlt pudingot elkezdem robotgéppel keverni. Hozzáadom a darabokra vágott gesztenyepürét és alaposan összedolgozom, majd a puha vajat is beletéve néhány perc alatt habosra keverem a krémet. A habosítás alatt porcukorral, vaníliakivonattal és rummal vagy rumaromával tetszőlegesen tovább ízesítem a gesztenyekrémet.
Az összeállításhoz megfelelő méretű tálcára helyezek egy tésztalapot, egyenletesen megkenem a krém harmadával, majd újabb tésztalap, krém, tésztalap... következik. A tetejére kerül a legszebb, legsimább felületű lap, amit olvasztott csokoládéval vonok be és tetszőlegesen szórócukrokkal díszítek.
Hűtőszekrénybe teszem legalább egy éjszakára, ezután hosszúkás szeletekre vágva tálalom.

Hasonló receptek a blogon: adventi mézes torta, Zsuzsi szelet, grízes mézes krémes.

Hozzávalók...
...a kakaós lapokhoz*: 15 dkg cukor, 10 dkg méz, 5-6 dkg vaj, 2 egész tojás, 40 dkg liszt, 1/2 evőkanál szódabikarbóna, 3 dkg kakaópor (keserű), csipet só;
...a gesztenyekrémhez: 2 csomag vaníliás pudingpor, 6 dl tej, 3 dkg cukor, 50 dkg gesztenyepüré, 12 dkg szobahőmérsékletű vaj, 10 dkg porcukor**, 1-2 teáskanál vaníliakivonat, kevés rum vagy 1-2 mokkáskanál rumaroma;
...a tetejére: 15 dkg étcsokoládé, 1-2 teáskanál olaj, tetszés szerint díszítőcukrok.

*a mézes lapot korábban is el lehet készíteni (kisütve le is fagyasztható), aztán fogyasztás előtti nap már csak be kell tölteni a krémmel, így jól ütemezhető ez a sütemény a közelgő ünnepek alkalmával is;
**elképzelhető, hogy a feltüntetett cukormennyiség sok lesz a kevésbé édesszájúaknak, sőt a gesztenyepürék sem egyformán édesek, így mindenképpen ajánlom, hogy készítés közben kóstoljátok a krémet és az édesség beállításánál vegyétek figyelembe azt is, hogy a mézes lapok tovább édesítik majd a kész süteményt.

Tovább olvasom...

Adventi zabpehelykeksz

Először várni akartam ezzel a recepttel, de rájöttem, hogy végül is miért tenném? Elvégre jövő hétvégén advent első vasárnapja van. (Hoppá, tényleg...)

Nagyon egyszerű próbakeksznek készült, jó lett, hát jöhet. Vegyétek, egyétek!

A vajat megpuhítottam. Ez nálam úgy néz ki, hogy egy darabban - na és persze edényben :P - mikróba teszem a vajat, majd amikor már egy része folyékony, kiveszem és addig keverem, míg egynemű lesz. Hozzáadtam a cukrot és alaposan kikevertem. Belekevertem a tojást, majd hozzászórtam a száraz anyagokat, valamint a felaprított narancshéjat és gyömbért. Az egész morzsálódó, nem túl összeálló anyag lett. Teáskanalakkal sütőpapíros tepsire tettem kisebb halmokat, amiket ellapítottam. 190 °C-os sütőben sültek nagyjából 10 percig - a széleken jobban, belül halványan barnulóra. 1-2 perc után a tepsiből rácsra szedtem és azon hagytam őket kihűlni. A kihűlés után ropogós, nehezen abbahagyós, klassz kis kekszek lettek belőlük.

Hozzávalók ~40 db kekszhez: 10 dkg vaj, 10 dkg nádcukor, 1 tojás, 10 dkg Graham liszt, 10 dkg zabpehely, 1 mokkáskanál sütőpor, 1 mokkáskanál fahéj, csipet só, 10 dkg felaprított dió, 1 púpozott evőkanál szirupban eltett narancshéj és gyömbér (vagy kandírozott narancshéj és gyömbér, mennyisége ízlés szerint növelhető).

Tovább olvasom...

Diós-rácsos sütemény

Igazi nosztalgiasüti - gyerkőcként rendszeresen, mostanában elég ritkán találkozom vele. Én magam sem sütöttem már legalább 2 éve, de amikor múlt héten apum meghozta az adventre megtisztított diót, egyből beugrott...és különben is muszáj volt tesztelni, hogy milyen az idei dió. :P 

Karácsonyra is tökéletes, egyszerű süti, amivel a macerásabb kosárkát remekül ki lehet váltani. Egy baja van: gyorsan fogy. :)

A lisztet kimérem, a sütőport, cukrot és sót belekeverem, majd belemorzsolom a vajat. Hozzáadom a tojások sárgáját és gyors mozdulatokkal összeállítom a tésztát - a végén szükség szerint beledolgozom a hideg vizet is. Ezután a tésztát folpackba csomagolom és hűtőbe teszem.
A diót ledarálom. A tojásfehérjéket egy csipet sóval habbá verem - amikor már teljesen kemény, hozzáadom a citromlevet is. Ezután folyamatos habverés mellett beleszórom a cukrot és addig verem a habot, míg fényes lesz és csúcsot lehet húzni belőle. Ekkor egy szilikon lapáttal óvatosan beleforgatom a diót.
A sütőt 170-180 °C-ra előmelegítem. A tésztát kiveszem a hűtőből, átgyúrom és kinyújtom úgy, hogy bőven túllógjon a tepsin, majd kibélelem vele. A kilógó tésztadarabokat levágom, összegyúrom és vékony rudacskákat sodrok belőle - na ehhez is béna vagyok, nézzétek el... :D A tésztát vastagon megkenem lekvárral, majd ráterítem a habot, végül "rácsozom". Addig sütöm, amíg halványan megpirul - kb. fél óra. Hosszúkás szeletekre vágva kínálom.

Hozzávalók egy ~38x25 cm-es tepsihez...
...a tésztához: 350 g liszt, 200 g vaj, 100 g porcukor, pici sütőpor (2 g), pici só, 3 tojás sárgája, 2-3 evőkanál hideg víz;
...a dióhabhoz: 6 tojás fehérje (3+3*), pici só, 1 evőkanál citromlé, 250-280 g cukor (most por- és kristálycukrot használtam felesben), 2 teáskanál vanília eszencia, valamint 300 g darált dió;
...továbbá: sárgabaracklekvár ízlés szerint.
*3 fehérje a tésztából és további 3 a fagyasztóból (maradékhasznosítás) kerül a habba. Én így szeretem, mert így nagyon könnyű lesz a hab a tetején, de ez természetesen opcionális, mint ahogy a tésztára kerülő lekvár mennyisége is.

Tovább olvasom...

Gesztenyés tortácskák

Ez a szaftos tésztájú, finom desszert az októberi Kifőztükben szerepel. Az alapjaként szolgáló gesztenyés tészta kevésbé édes, semleges ízű, ezért nagyon jól társítható más töltelékkel is, legyen az egy pikáns lekvár, főzött vanília-, csokoládé- vagy akár gesztenyekrém. Krémes töltelék esetében a cukormázas karima helyett érdemes tálalás előtt egy kis tejszínhabot igazítani rá.
Könnyen elkészíthető, ugyanakkor mutatós desszert, szívből ajánlom akár a közelgő karácsonyra vagy más ünnepnapokra is.

A muffinokhoz a mézet és a puha vajat kikevertem, majd előbb a tojásokat, azután a rumot és a vaníliakivonatot, végül a tejet is hozzáadtam. Elkevertem a lisztben a sütőport és a gesztenyét, majd néhány mozdulattal összekevertem a tejes-tojásos keverékkel. Nagyobb méretű szilikonos muffinformába osztottam szét a masszát úgy, hogy a mélyedések 3/4-éig érjen. 190 °C-ra melegített sütőben 20 perc alatt megsütöttem a tésztát (tűpróba!), ezután néhány percig a formában pihentettem, majd rácsra borítva kihűtöttem a muffino­kat.

A töltelékhez először aromás szirupot készítettem. Felforraltam a vízzel a levendulavirágot, két perc múlva hozzáadtam a cukrot, és további két percig az egészet együtt forraltam. (Kész levendulaszirup használatakor ez a művelet elhagyható.) Melegíteni kezdtem a ribizlizselét, közben hozzászűrtem a leven­dulaszirupot, és kevergetve addig főztem, míg homogénné nem vált.

A kihűlt muffinok tetejét egyenesre vágtam, és fejre állítottam őket. Késsel kört rajzoltam rájuk, és ezen belül egy kávéskanállal mélyedést vájtam a töltelék számára. A langyosra hűlt ribizlizselét elosztottam a muffinokba vájt mélye­désekben.
A díszítéshez kevés vízzel nagyon sűrű cukormázat kevertem a porcukorból, majd zacskóba töltöttem. Kivágtam a zacskó sarkát, és karikákat nyomtam belőle a sütemény peremére.

Hozzávalók 6 darabhoz...
...a tésztához: 60 g puha vaj, 50 g (gesztenye)méz, 2 tojás, 2 evőkanál (fehér) rum, 1 teáskanál vaníliakivonat, 50 ml tej, 5 dkg rétesliszt, 125 g Maroni natúr gesztenye, 1/2 csomag (6 g) sütőpor;
...a töltelékhez: 2 teáskanál levendulavirág (szárított is lehet), 50 ml víz, 1 evőkanál nádcukor, 100 g ribizlizselé;
...a cukormázhoz: 60-70 g porcukor, kevés víz (8-10 ml).

(design a Runeberg tortácskák alapján)

Tovább olvasom...

Sütőtökös kocka

Flóránál láttam meg ezt az egyszerű, finom kis süteményt és azonnal el is készítettem. A bejegyzés csak most ért ide, de még időben: szezonja van a sütőtöknek, tegyétek süteménybe, mert isteni! Az eredetihez képest némi módosítással készült nálam, egyrészt mert nem volt elég tököm hozzá (...), másrészt mert a tökös sütiket kevés cukorral szoktam mostanában készíteni, így meghúztam a mennyiséget. Éppen elég édes lett így is...és finom és szaftos, és másnap is csodásan puha, és süssétek és egyétek a sütőtököt, mert nagyon jó! :)
Flóra, köszönöm! :)

A vajat a cukorral kikevertem, ezután beledolgoztam a tojásokat is. A sült, kihűlt tök héját lehúztam, belét botmixerrel pépesítettem és összedolgoztam a vajas keverékkel. A tejet és a száraz anyagokat belekevertem, majd a masszát sütőpapírral bélelt tepsibe simítottam. A tetejére szeletelt mandulát szórtam és 190 °C-ra előmelegített sütőben, 20-22 perc alatt megsütöttem. Langyosan-kihűtve szeletelhető és abbahagyhatatlan! :)

Hozzávalók egy 15x25 cm-es tepsihez: 8 dkg vaj, 8 dkg cukor (házi vaníliás cukorral keverve, kevésbé édes tök esetén lehet több a mennyisége), 2 tojás, 35 dkg sült sütőtök (tiszta súly), 50 ml tej, pici só, 1 erős teáskanál sütőpor, fél teáskanál fahéj, 14-15 dkg liszt (egész pontosan 145 g volt, de ezzel nem borzolnám az idegeiteket), 10-20 g szeletelt mandula (dióval is remek lehet).

Tovább olvasom...

Csokis-körtés banánkenyér

Nagyon gyors, egyszerű gyümölcsös kevert sütemény, nem is tudom, miért nem készült korábban. Előnye, hogy felhasználásra kerül benne a barna héjú, "nemszeretemre" érett banán, ráadásul éppen emiatt viszonylag kevés cukrot tartalmaz, és - szintén a banán miatt - sokáig puha is marad...ha marad. Ismét csak a zöldség-gyümölcsöket szerető nagylányomat hozom példaként: ő imádta.

Az érett banánokat villával összetörtem, majd az olajjal, nádcukorral, vanília eszenciával és tojásokkal összedolgoztam. A zabpehelyhez mértem a lisztet, sütőport, hozzászórtam a csokilencséket, az egészet összeforgattam, ezután gyorsan elkevertem a banános keverékkel. A végén beleforgattam a tisztított, apróra kockázott körtét is. Kiolajozott diákkenyér-formába igazítottam a tésztát úgy, hogy a közepét kicsit bemélyítettem. 170 °C-ra előmelegített sütőben nagyjából 3/4 óra alatt készre sült (tűpróba). A formában hagytam pihenni kb. 10 percig, ezután rácsra borítottam és teljesen kihűtöttem.

Hozzávalók: 2 db érett banán (tiszta súly 235 g volt), 60 g olaj (szőlőmagolaj, de bármilyen semleges ízű megfelel), 60 g nádcukor, 1-2 teáskanál vanília eszencia, 2 tojás, 100 g zabpehely, 100 g rétesliszt, 6 g sütőpor, 50 g csokilencse, 1 körte (tiszta súly 140 g volt), olaj a forma kikenéséhez (egyszerű olajozással is kijön a sütemény, de aki biztosra akar menni, inkább vajazza és lisztezze a formát).

Tovább olvasom...

Sütőtök, zabpehely, Graham liszt: sütiii!

Néhány hete megjelentek az első sütőtökök, ami nekem még igen korainak tűnt, mert egyrészt ebben a hosszúra nyúlt nyárban egyelőre nem jött meg a "hangulatom" hozzá, másrészt pedig ezeket a korai tököket nem igazán szeretem még magukban enni. Bár hivatalosan már "érettek", rendszerint eléggé íztelenek - nem hiába mondják, hogy a sütőtök úgy jó, ha megcsípi a dér. Így amióta már nem ültetünk ilyet a kertbe, nem is szoktam elkapkodni az első példány sütését. Néhány napja azonban váratlanul beszürkült minden (pillanatnyi felindulásból, azóta újra száz ágra süt a nap), beléptünk szeptember második felébe is, így végül megvásároltam az első kisebb méretű tököcskét.

Én magában nem is kóstoltam, eleve ebbe a süteménybe szántam, de a hozzám hasonlóan sütőtök-imádó nagylányom lecsapott a tepsi tartalmára és helyettem is megnassolta több, mint felét. Így persze csak egy kisebb adag tök maradt, de ez éppen elégnek is bizonyult egy adag sütihez, amit kisebb változtatásokkal ugyanúgy készítettem, mint az eredeti receptnél. Az első és legfontosabb, ami miatt újra felteszem a receptet, hogy a zabpehely mellett Graham liszttel készült a sütemény. Már többször írtam, hogy nagyon megszerettem ezt a lisztet: talán kicsit egészségesebb, mint a fehér lisztek, ugyanakkor a gyerkőcöknek nincs semmilyen ellenvetésük az ebből készült süteményekkel, kenyerekkel szemben, nem úgy, mint mondjuk a tk lisztek esetében.

A sütikhez a szobahőmérsékletű vajat alaposan kikevertem a cukrokkal, majd hozzáadtam a tojást és a sült tök kikapargatott húsát. Nagyjából elkevertem, majd hozzámértem a száraz hozzávalókat és addig kevertem, amíg nem maradtak száraz foltok benne. Nem baj, ha a sütőtök rostjai látszódnak, többé-kevésbé egyben maradnak, de akit ez zavar, dolgozzon kicsit alaposabban, vagy már eleve pépesítse a tököt. Ezután két teáskanál segítségével egy-egy kupac masszát tettem a sütőpapírral bélelt tepsire, a kanalakkal 5-7 cm átmérőjű, centi magas (rusztikus) kekszeket formáztam. 150 °C-ra előmelegített sütőben, légkeveréssel (két tepsi együtt) kb. 20 percig sültek (légkeverés nélkül 170 °C-on, egy-egy tepsi). A kisült tészta még igen lágy, így néhány percig a tepsiben kell hagyni pihenni és csak akkor rácsra tenni, amikor már gond nélkül leemelhető a sütőpapírról. Hagytam kihűlni, ezután adtam egy pofont a diétámnak. :))
Dobozban tárolva a keksz napokig megőrzi puhaságát, de napokig pont nem marad meg. Szerintem bátrabbak a Graham helyett nyugodtan megpróbálhatják tk liszttel is.

Hozzávalók kb. 35 db-hoz: 14-15 dkg puha vaj, 10 dkg cukor (nádcukor és vaníliás cukor felesben), 1 tojás, 18-20 dkg sült sütőtökbél, 15 dkg Graham liszt, 15 dkg zabpehely (apróbb szemű), 1 erős teáskanál őrölt fahéj, 1 teáskanál szódabikarbóna, csipet só, 5 dkg csokilencse, 5 dkg durvára vágott mandula (vagy dió/mogyoró).
Szezonban a sütőtök nálunk akár heti rendszerességgel is belebújik valamilyen egyszerű kis süteménybe, a kedvenceim a blogon itt, itt, és itt. Az sem elfelejtendő, hogy a sütőtököt meg is lehet inni! :)

Tovább olvasom...

Segítsüti - mogyorós és mákos linzerek

Ismét akcióba lendül a Segítsüti: 27 blogger anyuka/apuka süt egy csodálatos cél, a Szemem Fénye Alapítvány két gyermekhospice házának támogatása érdekében. Az édes árverés már elkezdődött és egészen 2011. szeptember 20-án (kedden) 16:00 óráig tart. Kérek mindenkit, aki teheti, licitáljon a süteményekre.
Az árverés után nem zárul le az adománygyűjtés: most is megvásárolható lesz a sütik receptjeit összefogó Segítfüzet, illetve 21-étől néhány napig különböző ajándéktárgyakra is szert lehet majd tenni - ezekkel szintén a Szemem Fénye Alapítványt támogathatjátok.
Az akció részleteiről a Segítsüti weboldalán olvashattok.

Ebben az akcióban én is a sütisütő csapatot képviselhetem: csomagomban kétféle aprósüteményt ajánlok fel árverésre. Egyikük a sokunk gyermekkorából ismerős diósüti, mogyorós tésztából készítve és mogyorós karamellkrémmel töltve, a másik pedig (szilva)lekvárral töltött mákos linzer. 

Mogyorós karamellkrémmel töltött diósüti
A tésztához és a krémhez szükséges mogyorót 180 °C-os sütőben finoman megpirítom, majd kihűtve a szemekről a héjat lemorzsolom, eltávolítom. Ezután mindkét adagot 20-20 gramm nádcukorral finomra őrölöm.
A tésztához a száraz hozzávalókat összeszitálom, a hideg vajat elmorzsolom benne, majd a tojást is hozzáadva, gyorsan összegyúrom. Fóliába csomagolva 1-1,5 órán keresztül hűtőszekrényben pihentetem.
Ezalatt elkészítem a krémet, amihez 60 g nádcukrot karamellizálok, majd hozzáadom a 100 ml tejszínt, a vaníliamagokat és egy kevés sót. Addig forralom lassú tűzön, amíg a karamell teljesen feloldódik. A keményítőt, a tejet és a tojássárgát csomómentesre keverem. A karamellt visszahűtöm a maradék tejszínnel, hozzácsorgatom a tojásos tejet, és a darált mogyoróval együtt, kevergetve besűrítem a krémet. A tűzhelyről levéve még elkeverem benne a vajat, ezután hagyom kihűlni.
A sütőt előmelegítem 180-190 °C-ra. Egy-egy darabka tésztával kibélelem a dióformákat (amiket lehet, de nem muszáj kivajazni), majd kb. 10 perc alatt kisütöm a süteményeket. Néhány percig hagyom a formában hűlni, ezután rácsra fordítom a linzereket. Teljes kihűtés után a krémmel összeragasztok két felet, ezután az illesztést mogyoró krokanttal díszítem.

Hozzávalók kb. 2 tucat (nagyobb) dióhoz...
...a tésztához: 50 g török mogyoró, 20 g nádcukor (1 evőkanál), 150 g liszt, 30 g porcukor, 2-3 g sütőpor (1 csapott teáskanál), 120 g hideg vaj, csipet só, 2 tojás sárgája (vagy egy egész tojás);
...a krémhez: 50 g török mogyoró, 20+60 g nádcukor, 100+25 ml habtejszín (30%), 1 vaníliarúd magjai, csipet só, 1 tojás sárgája, 10 g keményítő, 25 ml tej, 2 dkg vaj;
...a díszítéshez: mogyoró krokant (v. darált mogyoró v. olvasztott csokoládé stb. ízlés szerint).

Habos-mákos linzer
A tésztához a mákot ledarálom, hozzáadom a lisztet, porcukrot, sütőport, valamint belereszelem egy citrom héját. A száraz anyagokban elmorzsolom a hideg vajat, ezután a tojássárgával és egy kevés citromlével együtt, gyorsan összegyúrom. Fóliába csomagolva 1-1,5 órán keresztül hűtőszekrényben pihentetem.
A pihentetés után a tésztát finoman lisztezett felületen 2-3 mm vékonyra nyújtom és 3,5 cm (vagy tetszőleges) átmérőjűre kiszúrom. A kiszúrt tésztát két, sütőpapírral bélelt tepsibe osztom szét és az egyiket 170-180 °C-os sütőben addig sütöm, míg a korongok széle pirulni kezd.
Ezalatt a tojásfehérjét egy pici sóval és a citromlével együtt kemény habbá verem, majd fokozatosan adagolva hozzáadom a porcukrot és a keményítőt is. Addig verem a habot, amíg fényes lesz és csúcsot lehet húzni belőle. Ekkor habzsákba töltöm és a még nyers tésztakorongokra nyomok egy keveset belőle. Megszórom egész mákkal, majd ezt az adagot is kisütöm.
Kihűtés után egy kevés cukorral összeforralt, meleg szilvalekvárral ragasztok össze egy habos és egy hab nélküli korongot.

Hozzávalók kb. 3 tucat linzerhez...
...a tésztához: 50 g mák, 150 g liszt, 2-3 g sütőpor, 25 g porcukor, 1 citrom héja, csipet só, 140 g hideg vaj, 1 tojás sárgája, 10-20 ml citromlé;
...a habhoz: 1 tojás fehérje, csipet só, 1 teáskanál citromlé, 75 g porcukor, 5 g keményítő, néhány csipetnyi mák;
...a töltéshez: 20 g nádcukor, 150 g szilvalekvár.

Tovább olvasom...

Szilvás pite

Ez az a sütemény, amiért érdemes szilvalekvárt főzni. Mennyei és szerintem kihagyhatatlan! Mondom ezt úgy, hogy nem is szeretem a szilvát...
Majdnem ugyanez a recept már szerepel itt a blogon, sárgabarackkal, úgy is nagyon finom, de a szilvás veri azt a változatot. A recept a kisebb módosítások miatt áll újra itt, így nem kell "lapozgatni", ha valaki kedvet kapna hozzá.

A pite kétféle tésztából készül, ezekből elsőként a linzertészta készül el, késes robotgépben vagy kézzel. Ehhez a lisztet összeszitálom a porcukorral, a fahéjjal és egy pici sóval, majd először elmorzsolom a hideg vajjal, ezután hozzáadom a tojások sárgáját és szükség szerint egy kis hideg vizet. Addig gyúrom (dolgoztatom a géppel), amíg összeáll, majd folpackba csomagolva teszem a hűtőbe pihenni (30-60 perc). Amíg a tészta pihen, a szilvát megmosom, félbevágva kimagozom, megszórom egy kevés fahéjjal és porcukorral, majd állni hagyom.
A sütőt előmelegítem 180 °C-ra (akinek nem légkeveréses a sütője, az 200 °C-ra melegítse elő). A hűtőből kiveszem a vajas tésztát, finoman átgyúrom, majd a tepsi méretére nyújtom. A tepsi aljára sütőpapírt teszek, a formát kibélelem a tésztával, alaposan megszurkálom villával és befedem egy alufóliával. A 180 °C-os sütőben légkeveréssel 15-18 percig sütöm, ezután leveszem a fóliát és tovább sütöm még 5 percig vagy amíg halvány színt kap.
Amíg a tészta sül, a szilvalekvárt egy evőkanál nádcukorral beforralom (kb. 3 perc). A sütőből kiveszem a tésztát, az omlós lapot azonnal megkenem először egy kissé felvert fehérjével*, majd a forró, sűrű lekvárral.
*Abból a fehérjéből veszek el egy keveset, ami az omlós tészta készítésekor kimarad - a maradéka a másik tésztához megy.

A második (egyensúly) tésztához a tojásokat szétválasztom, a fehérjéket (az omlós tésztánál megmaradtakat is) egy kevés sóval együtt keményre verem. A puha vajat habosra keverem a cukrokkal, majd hozzádolgozom a tojások sárgáját. A lisztet elkeverem a fahéjjal és a sütőporral. A vajas alaphoz 3-4 részletben, felváltva hozzádolgozom a lisztet és a tojáshabot, majd ezt a tésztát egyenletesen az omlós-lekváros alapra kenem, a tetejét pedig sűrűn kirakom a gyümölcsdarabokkal. Ezután finoman meghintem az egészet még egy kevés fahéjjal és vaníliás cukorral, végül a sütőbe teszem és (már légkeverés nélkül, továbbra is 180 °C-on) 35-40 perc alatt, pirulósra-készre sütöm. A szeleteléssel megvárom, amíg teljesen kihűl és porcukorral meghintve kínálom.

Hozzávalók egy ~38x25 cm-es tepsihez...
...az omlós vajas tésztához: 300 g liszt, 50 g porcukor, csipet só, 1 teáskanál őrölt fahéj, 200 g vaj, 2 tojás sárgája, szükség szerint 1-2 evőkanál hideg víz;
...az omlós tészta lekenéséhez: a fehérjékből egy kevés, 6 jó nagy evőkanál (~250 g) szilvalekvár, 1 evőkanál nádcukor;
...az egyensúly tésztához: 150 g vaj, 150 g cukor (100 g porcukor, 50 g nádcukor), 3 tojás sárgája, 150 g liszt, 1 teáskanál sütőpor (3 g), 1 púpozott teáskanál őrölt fahéj, 5 (3+2 a vajas tészta tojásaiból) tojásfehérje, pici só;
...továbbá: 1 kg magozott és felezett szilva, 1 evőkanál porcukor, 1 csapott teáskanál őrölt fahéj, majd a tetejére sütés előtt további fahéj és házi vaníliás cukor (vagy sima kristálycukor).

Tovább olvasom...

Almás sütemény

Gyerekkoromban nem ismertem a pite kifejezést. Anyum sem, a nagyim sem sütöttek "pitét", "lepényt", "szeletet", ők mindig csak "sütit" sütöttek. Ez az almás tehát nem pite, hanem süti. :) Nem tudom úgy elkészíteni, mint ők, anyum a nagyimtól látta, én mindkettőjüktől, de egyikünk süteménye sem hasonlít a másikéra. A hozzávalók pedig nagyjából ugyanazok, elvileg ugyanúgy is készülnek, az ízük, állaguk mégis más. Az enyém például mindig más. :D Mostanában már meg sem próbálok "olyat" készíteni, csak hasonlót, azért az alapokat tartom persze, de már nem törekszem az egyezésre. Nem véletlenül nem egymás klónjai vagyunk, a süteményeink sem lehetnek egyformák. :)

A "süti" tehát mindenféle omlós tésztakészítési technikát felrúgva, az alábbiak szerint készül: a tojást a cukorral kihabosítom, majd hozzáadok egy csipet sót és összegyúrom a puha vajjal (anno margarinnal) és az élesztővel (vagy sütőporral) elkevert liszttel. Amennyit felvesz, érzéssel... :P A tésztát ezután most pihentettem (hűtőszekrény), mert 1) elég lágy lett és nem akartam már több lisztet hozzáadni, 2) a tölteléket sem készítettem elő, de ha éppen nyújthatóra sikerül, és a töltelék is készen van már, akkor akár pihentetés nélkül is mehet a tepsibe.
A töltelékhez az almákat meghámozom és lereszelem, cukorral és fahéjjal ízesítem és állni hagyom, hogy levet engedjen. A kifacsart alma fennmaradó levéért gyerkőcként mindig versenyeztünk: elképesztően édes, finoman fahéjízű, sűrű, barna színű almalé, amiben 1-1 kisebb almareszelék is úszkál még. Nagyon nem egészséges, de annál finomabb, időnként ilyen is kell. :))
A tésztát felezem, átgyúrom és az egyik felét tepsiméretűre nyújtom. Vajazott-lisztezett vagy sütőpapírral bélelt tepsibe igazítom, majd elosztom a tetején a levétől kifacsart, édes, fahéjas almát. A tészta másik felét is kinyújtom és ezzel fedem be az almát. Alaposan megszurkálom egy villával és előmelegített, 190 °C-os sütőben addig sütöm, amíg a teteje szép színt kap. Kihűtve szeletelem, porcukorral megszórva kínálom.

Hozzávalók (egy nagyobb tepsihez)...
...a tésztához: 3 tojás, 20 dkg cukor, 20 dkg vaj, 1 mokkáskanál instant élesztő vagy sütőpor, 30-30 dkg finom és rétesliszt (ha szükséges az igazításhoz, lehet még hozzáadni egy keveset), csipet só;
...a töltelékhez: legalább 1,5-2 kg reszelt alma, ízlés szerint cukor és fahéj (az alma ízétől, édességétől függ).

Tovább olvasom...

Gyümölcsös kosárkák

Nem véletlenül nem került fel még ide ez a sütemény: egyszerűen utálom készíteni. Most a férjem kért meg, ajándékba szánta, így rávettem magam, de azt hiszem, legalább 6 hónapig ismét mélyen elnyomom magamban még az emlékét is. Pedig nem bonyolult, nem nehéz elkészíteni, csak kicsit macerás, főleg ha az ember lánya béna a finom munkákhoz.

A tészta ugyanúgy készül, mint a hagyományos kosárkánál, csak most picit emelt adagban, hogy kissé vastagabbak legyenek a kosarak. A cél az volt, hogy a 40 formámat telesüssem - így talán 30 épségben el is készül... :P A tésztát gyorsan összegyúrtam, behűtöttem, majd a formák felét kibéleltem a tésztával. Nem szeretem ezeknél a kis formáknál az elősütést, így a lehető legegyszerűbben szoktam megoldani: a formák másik felét ráültetem a tésztákra és ezzel "súlyozom" le a tésztát. Lehet bele szemes terményeket is tölteni, hogy nehezebbek legyenek, ha valaki pedig attól tart, hogy beleragad a formába a tészta - vagy a tésztába a forma :)), vajazással-lisztezéssel is segítheti az ügyet, én nem szoktam vele bíbelődni. Persze ezen kívül még számtalan trükkje van/lehet annak, hogy a tészta ne másszon el, púposodjon fel, mindenki alkalmazza azt, amit ideje enged és ami a számára a legszimpatikusabb. :)

A kosárkákat előmelegített (180-190 °C) sütőben sütöm addig, amíg a tészta széle színesedni kezd, ekkor kiszedem a "betéteket" és anélkül sütöm még kb. 5 percig, hogy a teljes felületükön halványan színt kapjanak. A formából akkor a legoptimálisabb kiszedni a kész kosarakat, amikor a forma maga annyira lehűl, hogy kézzel megfogható lesz, ezelőtt/ezután hajlamos a törésre (ezeknél az üres kosaraknál nekem az első 2-3 mindig darabokban jön ki :P). A második körben az eddig súlyozásra használt formákat töltöm meg és a sütésre használttal súlyozok - így nem kell mosogatnom a formákat, mindig tiszta felülettel érintkezik a nyers tészta. A kosárkákhoz egyébként mindenki nyugodtan használja a kedvenc omlós tésztáját, én ezt a tojásos, icipicit sütőporos változatot szeretem a legjobban, mert bár macerásabb, jobban deformálódik sütés közben és aztán könnyebben törik, nekem ezzel a legfinomabb a végeredmény.

A töltéshez vaníliakrémet készítek, ugyanúgy, mint a legutóbbi gyümölcstortánál, csak annál kissé sűrűbbet, így több keményítőt teszek bele. Amikor a krém már csak langyos, megtöltöm vele a kihűlt kosárkákat, majd megmosott, papírtörlőn lecsepegtetett (szárazra törölt) gyümölcsökkel, gyümölcsdarabokkal díszítem. Ezután hűtőbe teszem kb. egy órára, végül "összeragasztom" a tetején a gyümölcsöket. Ehhez a zselét most agarból készítettem: a vizet felforraltam, belekevertem az agarport, együtt forraltam egy percig, majd hagytam kicsit hűlni és ezután egy ecsettel vittem fel a gyümölcsökre. Hűtőszekrényben tárolandó, dermedés után már fogyasztható is.

Hozzávalók kb. 40 darabhoz...
...a tésztához: 500 g finomliszt, 300 g vaj, 200 g porcukor, egy csipet só (2 g), egy csipet sütőpor (3-4 g, elhagyható), 3 tojás sárgája, szükség esetén 1-2 evőkanál hideg víz;
...a vaníliakrémhez: 8 dl tej, 2 kisebb rúd vanília, 4 egész tojás (vagy 6-8 sárgája), 6 evőkanál cukor, 3-4 erős evőkanál étkezési keményítő (kb. 50 g);
...a tetejére: tetszőleges gyümölcsök, most málna, ribizli, szőlő, őszibarack;
...a zseléhez (kocsonyához): 1 dl víz, 1 g agar-agar.

Tovább olvasom...

Mákos-sárgabarackos lepény

...és picit ribizlis is és még bögrés is... :)
Gyors, egyszerű süteményt készítettem tegnap, mert nagyon érik a sárgabarackunk és így eltüntethettem néhány szemet belőle. Tényleg csak néhányat, ugyanis igen méretes barackjaink termettek. :) Ilyen melegben is jól esett - na nem a sütő hőmérséklete, hanem a süti, ami finoman mákos és nem igazán édes, így a nyári kilószámolgatás alatt megvan az illúzió, hogy ez a két-három szelet még belefér. ;)

Amíg a sütő előmelegedett és én a gyümölcsökkel foglalkoztam, a tésztával a robotgép dolgozott helyettem: a tojásokat közepes fokozaton kihabosította a cukrokkal, majd belekeverte a joghurt felét, azután a lisztet a sütőporral, majd a joghurt másik felét, végül pedig egyszerűen - egy szilikon lapáttal - beleforgattam a frissen darált mákot.

eeeeekkora sárgabarackjaink vannak!

Sütőpapíros (vagy vajazott-lisztezett) tepsibe terítettem a tésztát, rádaraboltam a kimagozott barackot és megszórtam ribizliszemekkel. 200 °C-on, kb. 30 perc alatt sült meg. Porcukrozva és anélkül is finom a végeredmény. :)

Hozzávalók (~25x35 cm tepsi, lehet kicsit kisebb, akkor magasabb lesz a tészta): 3 nagy (vagy 4 kisebb) tojás, 1/2 bögre (100 g) nádcukor, 1/2 bögre (100 g) kristálycukor, 2x2/3 bögre (2x160 ml) zsírosabb joghurt (vagy kefir vagy tejföl vagy ezek keveréke), 2 bögre (300 g) liszt, 1 csomag (10 g) sütőpor, 1/2 bögre mák (előbb mér, aztán darál, 125 ml=kb. 80 g), továbbá 350-400 g sárgabarack és néhány fürt ribizli, illetve más tetszőleges, mákot szerető gyümölcs.
1 bögre/csésze=250 ml; 5let: ebből a receptből.

Tovább olvasom...

Sárgabarackos-fahéjas pite

Hát ez nem egy ripsz-ropsz pite, de megéri vacakolni vele, mert isteni. Annyira, hogy bár nem szoktam hétköznapokra rendszeresen sütit sütni, ezt az elmúlt napokban kétszer is elkészítettem. Az alapja omlós tésztalap, amit finoman megkenek lekvárral, erre jön egy kicsit módosított egyensúly tészta, majd bele a gyümölcsdarabok. Nagyon jóóó!

Elsőként a linzertészta készül el, késes robotgépben vagy kézzel. Ehhez a lisztet összeszitálom a porcukorral és egy pici sóval, elmorzsolom a hideg vajjal, majd mehet hozzá a tojások sárgája, a vanília eszencia és egy kis jeges víz. Addig gyömöszölöm, amíg összeáll, majd folpackba csomagolva teszem a hűtőbe pihenni (kb. 30 perc). Ezután a sárgabarackokat megmosom, kimagozom és negyedelem, finoman megszórom fahéjjal és porcukorral, majd állni hagyom. Nem hagyom magára: ahogy elkezd levet engedni, egyszer-kétszer átforgatom.
A sütőt előmelegítem 200 °C-ra. A hűtőből kiveszem a pihentetett vajas tésztát, finoman átgyúrom, majd a tepsi méretére nyújtom. A tepsi alját teljesen kibélelem vele, alaposan megszurkálom villával és befedem egy alufóliával. A 200 °C-os sütőben 18-20 percig sütöm, ezután leveszem a fóliát és tovább sütöm jó 5 percig.
Amíg a tészta sül, a sárgabaracklekvárt teljesen pépesítem (mixer) és egy evőkanál nádcukorral beforralom (kb. 3 perc). A sütőből kiveszem a tésztát, a sütő hőjét mérsékelem 180 °C-ra, az omlós lapot pedig azonnal megkenem először egy kissé felvert fehérjével*, majd a forró, sűrű lekvárral. 

*Abból a fehérjéből veszek el egy keveset, ami az omlós tészta készítésekor kimarad - a maradéka az egyensúly tésztához megy.

Az egyensúly tésztához (-szerűséghez) a tojásokat szétválasztom, a fehérjéket (a maradékot is) egy picurka sóval együtt keményre verem. A puha vajat habosra keverem a cukrokkal, majd egyenként hozzádolgozom a tojások sárgáját. A lisztet elkeverem a fahéjjal és a sütőporral. A vajas alaphoz 3-4 részletben, felváltva hozzádolgozom a lisztet és a tojáshabot, majd ezt a tésztát egyenletesen az omlós-lekváros alapra kenem, a tetejét pedig kirakom (katonásan vagy bohókásan, mindegy) a gyümölcsdarabokkal. Ismét a sütőbe teszem és 35-40 perc alatt, pirulósra-készre sütöm. Porcukorral vagy anélkül is nagyon finom, szilvával is érdemes elkészíteni!

Hozzávalók egy ~38x25 cm-es tepsihez...
...az omlós vajas tésztához: 300 g liszt, 50 g porcukor, csipet só, 200 g vaj, 2 tojás sárgája, 1 evőkanál vanília eszencia, 20-30 ml hideg víz;
...az omlós tészta lekenéséhez: a fehérjékből egy kevés, 150-200 g krémes sárgabaracklekvár, 1 evőkanál nádcukor;
...az egyensúly tésztához: 150 g vaj, 150 g cukor (75 g porcukor, 75 g nádcukor), 3 tojás sárgája, 150 g liszt, 1 teáskanál sütőpor (3 g), 1 teáskanál őrölt fahéj, 5 (3+2 a vajas tészta tojásaiból) tojásfehérje, pici só;
...továbbá: 600-700 g magozott és negyedelt sárgabarack, 1-2 evőkanál porcukor, 1 csapott teáskanál őrölt fahéj.
Szilvával is mennyei! Recept itt. :)

Tovább olvasom...

Ribizlis túrókrémmel töltött mákos piskótatekercs

Szerintem ez a leghosszabb című bejegyzés a blogon. :P
Nagyon finom desszert, némi maradék túró elsüllyesztésére, mák- és ribizlirajongóknak. A recept nem jött volna létre, ha nem látom meg ezt a fotót. Az enyém persze véletlenül sem lett ilyen, még szerencse, hogy nem akartam szépségversenyre nevezni. :)

A sütőt előmelegítettem 170-180 °C-ra, a mákot ledaráltam. A piskótához a tojásokat szétválasztottam, majd a fehérjéket kemény habbá vertem egy pici sóval és egy evőkanálnyi citromlével. Ezután a sárgákat habosítottam ki először a porcukorral, azután a liszttel, végül beledolgoztam egy kevés vanília eszenciát is. Egy kézi habverővel, 3-4 részletben, beleforgattam a tojáshabot a sárgás tésztába, végül az utolsó adag habbal a mákot is belekevertem. Ezután sütőpapírral bélelt tepsibe simítottam a masszát és az előmelegített sütőben, 10-12 perc alatt megsütöttem (nem szabad kiszárítani). Rácsra téve hagytam kihűlni (én nem szoktam ilyenkor feltekerni a tésztát, de aki igen, csak nyugodtan).

Amíg a tészta hűlt, a szokásos joghurtos túrókrémet készítettem el. Ehhez a túrót a joghurttal és a cukorral pépesítettem (botmixer), belekevertem a citrom reszelt héját és egy evőkanálnyi citromlevet is. A tejszínt habbá vertem a cukorral és a zselatin fix felével, majd a zselatin másik felét elkevertem a túrókrémben, végül az egészet összeforgattam.
A tésztát megkentem friss ribizlizselével, rásimítottam a túrókrémet, megszórtam ribizliszemekkel, végül feltekertem. A tekercset alufóliába (szuper a folpack is) csomagolva hűtőszekrénybe tettem. Két órája volt pihenni (de ha egy éjszakát áll így, sem baj), ezután porcukorszórás és szeletelés, végül jóízű falatozás lett a sorsa.

Hozzávalók egy nagy sütőtepsihez...
...a mákos piskótához: 6 tojás fehérje, pici só, 1 evőkanál citromlé, továbbá 6 tojás sárgája, 6 evőkanál porcukor, 4 evőkanál liszt, 2 evőkanál mák ledarálva, kevés vanília eszencia;
...a túrókrémhez: 25 dkg túró, 15 dkg joghurt, 4 evőkanál házi vaníliás cukor, 1 citrom reszelt héja, 1 evőkanál citromlé, valamint 1,5 dl tejszín, 1,5 evőkanál házi vaníliás cukor, 1 zselatin fix;
...továbbá: 15 dkg ribizlizselé a piskóta megkenéséhez, 10-12 fürt ribizli a krémhez, porcukor a szóráshoz, esetleg további ribizli a díszítéshez.

Tovább olvasom...

Epres-rebarbarás pite

Szómágia! Néhány napra rájöttem a nagy titokra: a blogban leírt, azaz az olvasók felé kimondott (inkább indirekt módon elsuttogott) szavak teremtő erővel bír(hat)nak. Most bírtak is! (Hűű, ezután miket fogok én beírni ide... :D)

Volt az a bizonyos rebarbarás próbamunka, aminél röpke gondolatban megjegyeztem, hogy az omlós tésztát én bizony kézzel készítettem - nyilvánvalóan teljesen igénytelenül, mea culpa -, holott a könyv szerint géppel kellett volna, "de nekem még mindig nincs olyan". És lett! Hogy hogyan? Hát úgy, hogy a nővérem - pl. a férjemmel ellentétben :P - olvassa a blogomat és úgy gondolta, hogy meglep(nek) vele. Meg is leptek. (Köööösziiii! :*) Így már nekem is van kis cuki késes robotgépem! :)))
Hálám jeléül gyorsan fel is avattam és ha már az a bizonyos süti hozta meg a rég várt gépet, egy hasonlót készítettem. Mivel a szepy-féle rebarbarakészlet addigra jelentősen megcsappant, friss eperrel pótoltam a hiányzó mennyiséget és két - még mindig GoodFood 101 csábító... - recept ötvözésével, na és persze roppant nagy önállósággal, elkészítettem ezt a pitét.

A pite alapjaként ugyanazt a tésztát készítettem el, amit a rebarbara tarthoz, csak most géppel. :) Amíg a hűtőben pihent, a falatnyira (5-6 mm) darabolt rebarbarát az eper és némi cukor kíséretében kissé előpároltam, ezután hagytam kihűlni.
A tésztát vékonyra nyújtottam, majd kibéleltem vele egy levehető oldalú piteformát. Alufóliával letakarva, előmelegített sütőben pirulósra sütöttem (200 °C, 15 perc). Amíg a tészta sült, a tojást felvertem a vaníliakivonattal és a cukorral, hozzáadtam a lisztet és fokozatosan beledolgoztam a tejszínt. Az epres rebarbarát - levétől megfosztva - az elősütött tésztára kanalaztam, majd rácsorgattam a tejszínes keveréket. A sütőbe visszatéve újabb 15 percig sütöttem.

Ezalatt a vajat megolvasztottam, belekevertem a nádcukrot, a zabpelyhet és a fahéjat, majd ezt a keveréket elterítettem a kissé megszilárdult sodó tetején. Újabb 15 perc alatt pirulósra sütöttem. Langyosan vagy teljesen kihűlve, egy ülésre érdemes befalni az egészet.

Hozzávalók...
...az omlós tésztához: 175 g liszt, 25 g porcukor, 1 csapott teáskanál őrölt fahéj (2 g), pici só, 85 g hideg vaj, 1 tojássárgája, 2 evőkanál (30 ml) hideg víz;
...a töltelékhez: 250 g rebarbara, 200 g eper, 5 dkg cukor;
...a sodóhoz: 1 egész tojás, 1 evőkanál vanília kivonat, 3 dkg cukor, 2 dkg liszt, kb. 1,5 dl tejszín;
...a tetejére: 4 dkg vaj, 4 dkg nádcukor, 5 dkg zabpehely, 1/4 teáskanál őrölt fahéj keveréke.

Tovább olvasom...

Rebarbara(s)tart

Kaptam rebarbarááát! A "meglepetést" ismét szepy követte el (köff! :*), egy óriási adagot küldött, amit persze muszáj volt azonnal megkóstolnunk, mert mi - hátrányosan vidékiek - még csak nem is láttunk korábban rebarbarát, nem hogy kóstoltuk volna. Elsőként egy tart készült, ami olyan, de olyan finom lett, hogy életmódváltás és diéta ide vagy oda, muszáj volt este 7-kor 3 szeletet megennem belőle.

A recept ismét a GoodFoodos csábító desszertek közül származik - mekkora királyság már, hogy megtaláltam a kupiban ezt a könyvet! Fahéjas omlós tészta az alapja, amihez a lisztet, porcukrot, fahéjat és sót összeszitáltam, majd elmorzsoltam benne a hideg vajat (ezt a könyv szerint késes robotgéppel kellene végeztetni, de nekem még mindig nincs olyan, így kézzel gyúrtam - szuper lett így is). Hozzáadtam egy tojás sárgáját és a hideg vizet, gyors mozdulatokkal összedolgoztam és folpackba bugyolálva betettem a hűtőszekrénybe pihenni (GF szerint 45 perc, nálam 90 perc volt, mert közben meggyet fagyasztottam, lekvárt főztem...).
A pihentetés alatt a rebarbarát megmostam (vékonyabb szálakat válogattam hozzá), megfosztottam azoktól a héjdaraboktól, amelyektől nagyon meg akart válni, majd feldaraboltam 3-4 centis falatokra. A sütőt bekapcsoltam 200 °C-ra és előkészítettem egy levehető oldalú piteformát (gazdaságos fajta, úgy 24 centi átmérőjű, 3,5 cm magas lehet), amit kibéleltem a vékonyra nyújtott fahéjas tésztával. A tésztát villával alaposan megszurkáltam, majd egy alufóliával letakartam (ennyi, nem kell lesúlyozni). A sütőbe tolva 15 percig sütöttem, amíg egy kis színt magára kapott, majd kivettem (és jól megégettem az ujjaim, így most két nagy vízhólyag is segít a gépelésben), a fólia helyére rendeztem a felaprított rebarbarát és megszórtam nádcukorral. Visszatettem a sütőbe (ez milyen jó érzés volt a frissen pörkölt ujjaimmal) és további 20 percig sütöttem.

Amikor a rebarbara megsült, kivettem a sütőből a félkész desszertet és a sütő hőjét mérsékeltem (160 °C). A tejfölt elkevertem a cukorral és a tojással, majd ezt a keveréket a lepény tetejére csorgattam. Egy kevés cukrot elkevertem fahéjjal, ezzel megszórtam a sütemény tetejét és az egészet visszatoltam a sütőbe addig, amíg a tejföl megszilárdult (15 perc). Langyosra hűlve bontottuk meg. :)
Nagyon finom desszert, egyetlen hátránya, hogy a rebarbara túl sok levet enged és ez szeletelésnél elszabadul, némileg rontva az összképet, de hát kit ééérdekel? Engem aztán nem. :))

Hozzávalók...
...az omlós tésztához: 175 g liszt, 25 g porcukor, 1 csapott teáskanál őrölt fahéj (2 g), pici só, 85 g hideg vaj, 1 tojássárgája, 2 evőkanál (30 ml) hideg víz;
...a töltelékhez: 350 g rebarbara, 85 g nádcukor, továbbá 250 g tejföl (eredetileg 284 ml, muhaha...), 25 g cukor, 1 egész tojás;
...a tetejére: 1 teáskanál cukor és 1/2 teáskanál őrölt fahéj keveréke.

Tovább olvasom...

Darálós keksz Graham liszttel

Nemrég ovis kiránduláson voltunk, arra sütöttem ezeket az apróságokat. Már egy ideje előszeretettel csempészek egy kis Graham lisztet a sütikbe, keltekbe, most ezt a kekszet is kipróbáltam vele. Fincsi lett, a gyerkőcök is szívesen ették, úgyhogy nagyon nem tűnhetett fel nekik a csalás. :))

Nagyjából ugyanúgy készült, mint a hagyományos darálós keksz. A cukor, vaj és tojások kikeverése után hozzáadtam a Graham lisztet, ezután feleztem az adagot és ekkor dolgoztam a fél adagokba a maradék lisztet, sütőport és ízesítőket. Fél-egy órás pihentetés után ledaráltam :)) a tésztákat és mehettek is a 170-180 °C-ra előmelegített sütőbe. Kb. 15 perc alatt készre sültek.

Hozzávalók egy teljes adaghoz: 25 dkg puha vaj (vagy margarin), 10 dkg nádcukor, 10 dkg házi vaníliás cukor, 2 db tojás, pici só, 30 dkg Graham liszt, 30 dkg finomliszt, 2 csomag sütőpor, 1-2 evőkanál tej (ha szükséges), továbbá tetszés szerint ízesítők.
Én felezett adagban készítettem, így a kakaóshoz kb. 3 dkg holland kakaóport, a fahéjashoz 1 csapott evőkanál őrölt fahéjat tettem - teljes adagnál ezek a mennyiségek természetesen duplázandók.

Tovább olvasom...

Képviselőfánk

Képviselőfánk, imádom! :) Mint általában a főzött krémes, habos süteményeket... Ez az adag még húsvét hétvégére készült - a vasárnapi családi ebédre vittem. Alapjában nem szeretem az égetett tésztát, mert macerásnak tartom. Nem is annyira a készítését, mint a romeltakarítást utána. Ráadásul nincs nagyobb méretű csőkészletem, a kicsikkel pedig igen csak nyomi végeredmények szoktak születni. Ezért is örültem, amikor nemrégiben megtaláltam Beccánál ezt a tésztareceptet, itt volt az ideje, hogy kipróbáljam.

Az viszont jó az égetett tésztában, hogy el lehet korábban készíteni, az enyém például péntek este sült ki, tévézés közben és csak másnap töltöttem meg. A munka a sütő előmelegítésével kezdődött (230 °C; én gőzös sütőt készítettem elő, azaz egy kis edényben vizet tettem a sütő aljába). Az olajat és a vizet egy csipet sóval és a vaníliás cukorral felforraltam. A forrásban lévő vízbe került a liszt, amit alaposan eldolgoztam és kevergetve tovább főztem 2-3 percig (nem áll annyira össze, mint a megszokott égetett tészta). Ezután gépi habverővel beledolgoztam a tojásokat is - egyiket a másik után: mielőtt a következő tojás belekerül, mindig tökéletesen simára kell dolgozni a tésztát.

Sütőpapírral bélelt tepsibe, vizes kézzel, 12 db egyforma (kb. 5 dkg-os) gombócot készítettem. Alaposan megspricceltem a gombócokat és a papírt is, végül az előmelegedett sütőbe toltam. Az első 6-7 percben 230 °C-on sült, majd mérsékeltem a hőmérsékletet kb. 200 °C-ra. Összesen 40 percig sült a tészta, ezalatt az idő alatt nem szabad kinyitni a sütő ajtaját! A sütőből kivéve, rácson hagytam kihűlni a fánkokat, töltés előtt a tetejüket levágtam.
Becca, köszönöm a receptet! :)

A krémhez a tej 2/3 részét egy felhasított vaníliarúddal együtt főzni kezdtem. A maradék tejet elkevertem egy evőkanál vaníliás cukorral, a liszttel és a tojások sárgájával. A felforrt tejből kivettem a vaníliahüvelyt és belecsorgattam a tojásos-lisztes keveréket. Folyamatos kevergetés mellett besűrítettem. Amíg a krémet főztem, a tojásfehérjéket egy pici sóval kemény habbá vertem (tálas mixerrel, hiányában a krém főzése előtt ajánlott a habot elkészíteni), majd beledolgoztattam a maradék cukrot is és azzal is keményre dolgoztattam. A megfőtt sárga krémbe óvatosan, részletekben beleforgattam a felvert cukros fehérjét, pár pillanatig hagytam még a tűzön főni, majd egy evőkanállal elosztottam a krémet a tésztahüvelyekben.
Miután a krém kihűlt, a zselatint egy kevés vízben elkevertem, állni hagytam, majd olvadásig melegítettem. Hagytam kihűlni. A tejszínt a vaníliás cukorral és a kihűlt - de még folyékony - zselével kemény habbá vertem, majd egy levágott sarkú nejlonzacskóból (a rusztikus dizájn ellenzőinek: csillagcsővel felszerelt habzsákból) a krém tetejére nyomtam. Befejezésül a habra helyeztem a tésztasapkákat, majd hűtőszekrénybe tettem a kész képviselőfánkokat. Tálalás előtt vaníliás porcukorszórást kaptak.

Hozzávalók 12 darabhoz...
...a tésztához: 1,5 dl víz, 1,5 dl olaj, csipet só, 1 evőkanál vaníliás cukor, továbbá 15 dkg liszt, 4 egész tojás;
...a krémhez: 6 (4+2) dl tej, 1 kisebb vaníliarúd, 8 dkg rétesliszt, 3 tojás szétválasztva + 3 fehérje pluszban, 6 (1+5) evőkanál vaníliás cukor, csipet só;
...a tejszínhabhoz: 1 evőkanál zselatin, 4 evőkanál víz, 4-5 dl tejszín, ízlés szerint vaníliás cukor (nálam 3-4 evőkanál).

Tovább olvasom...