Medvehagymás csiga

Medvehagymás pogácsát szerettem volna, csigák lettek belőle. Nagyon finom lett, legfőképpen frissen, langyosan volt ellenállhatatlan, vacsorára egy kis leves után tökéletesen jól esett. :)

A hozzávalókból (kenyérsütő géppel) kelt tésztát dagasztottam - a puha, medvehagymás vajat csak a dagasztás legvégén adtam hozzá. Ezután a gépben hagytam a tésztát duplájára kelni.
A megkelt tésztát kétfelé osztottam és finoman lisztezett nyújtódeszkán - egyenként - 4-5 mm vékonyságú téglalapra nyújtottam. A felületüket egyenletesen megszórtam reszelt sajttal, majd a téglalapokat (a hosszabbik oldaluk felől) feltekertem, és a tekercseket nagyjából centinként felszeleteltem. A csigákat ezután sütőpapíros tepsiben, letakarva hagytam 30 percig kelni, majd 190 °C-os, légkeveréses sütőben 15-17 perc alatt sütöttem készre (lk nélkül 210 °C).

A tészta hagyományos pogácsának is elkészíthető: ekkor kelesztés után egyben kell kinyújtani (nagyjából hüvelykujjnyi vastagságúra) és pogácsaszaggatóval kiszaggatni. Pihentetés után a pogácsák tetejét felvert tojással meg kell kenni és tetszőlegesen meg lehet szórni sajttal is.

Hozzávalók...
...a tésztához: 2 nagyobb méretű (L-es) tojás sárgája, 10 dkg tejföl, ~2,2 dl tej, 2 teáskanál só, 15 dkg rétesliszt, 20 dkg finom liszt, 15 dkg graham liszt (+még egy kevés, ha szükséges), 1 csomag instant élesztő (vagy 2-2,5 dkg friss), 1 teáskanál cukor, ~18-20 dkg medvehagymás vaj (vagy vaj+egy csokor medvehagyma felaprítva);
...továbbá: 20 dkg reszelt sajt (nálam edami+trappista vegyesen) a töltéshez és finom liszt a nyújtáshoz.

Tovább olvasom...

Töltött tojás

Ritkán készítek töltött tojást, bár én és férj szeretjük, a gyerkőcök még nem igazán fedezték fel. Rendszerint valamilyen majonéz-alapú salátával ágyazok meg neki, és mivel nagylányom kukoricasalit kért a szülinapi ebédjéhez, most éppen ez került alá (és ezzel el is árultam, hogy még mindig a gépen található fotókból élek... :D).
Egy ex-kolléganőm anyukájától lestem el ezt a "receptet" - a lényege, hogy nem vajjal és tejföllel keveri ki a tojások sárgáját, hanem ömlesztett sajttal. Finom, egyszerű és jól variálható, na és a közelgő húsvétra is ideális lehet - feltéve, hogy megfizethető lesz az ünnepekkor a tojás. :/

Az elkészítése roppant egyszerű: a tojásokat sós vízben megfőzöm, kihűtöm és megtisztítom. Hosszában félbevágom a főtt tojásokat, sárga közepüket kiveszem, a fehérjéket félreteszem. A sárgáját villával összetöröm, majd elkeverem a sajttal. Sózom, borsozom, mustárt és majonézt keverek hozzá, legvégül valamilyen - nagyon apróra vágott - zöldfűszerrel ízesítem. Ezután habzsákba töltöm és a tojássárgák helyére visszatöltöm a krémet. Kész is...mehet a salátaágyra.

 

➢ A fenti bekezdést visszaolvasva eszembe jutott, hogy a tojásfőzés bizony megérne egy körkérdést. Mert könnyű leírni, hogy elkészítése roppant egyszerű, amikor kezdő háziasszonyoknak (sőt, a nem kezdőknek is) maga a tojás megfőzése is gondot okozhat: a tojást ugyanis általában nem elég keményre főzni, utána meg is kell azt pucolni. :D A megválaszolandó kérdés tehát: hogyan főzzünk tuti, könnyen tisztítható kemény tojást? Minden bizonnyal sok-sok praktika létezik rá, és én ezek közül kábé kettőt-hármat ismerek, így megköszönném, ha az erre járók leírnák a maguk tuti technikáját. :)

Hozzávalók: keményre főtt tojások, 1 tömlős sajt (100 g ömlesztett sajt, pl. camping, medve...), kb. 2 teáskanál mustár, kb. 2 evőkanál majonéz, só, őrölt bors, ízlés szerinti friss fűszer (medvehagyma, snidling, újhagyma, petrezselyem, torma...).
A 100 g sajt kb. 10 tojáshoz elég, kevesebb tojás esetében több tölteléket lehet a tojásba/-ra tölteni.

Tovább olvasom...

Káposztás pogácsa

Újabb nem szoktam recept, azaz káposztás pogácsát sem szoktam sütni. Eddig. Erősen átértékelődőben a dolog. 

Történt, hogy kapusznyikát sütöttem, de a férjem kedvéért a bedagasztott tészta egy részéből kakaós csigát kellett készítenem. A megpárolt káposzta így sok lett, a maradékot kidobni nem volt szívem, hát félretettem. Két nap után jutott eszembe elővenni a hűtőből és mivel a legelső gondolatom a pogácsa volt, hát ez lett belőle. Amíg a káposzta a konyhapulton szobahőmérsékletűre melegedett, a tészta is szépen megkelt hozzá.

A tészta hozzávalóit, a vaj kivételével, a kenyérsütőgépbe helyeztem, tészta programon dagasztani kezdtem. Amikor már szépen összeállt a tészta, kanalanként hozzáadtam az olvasztott vajat, majd hagytam, hogy a gép alaposan kidolgozza. A dagasztás végén egy evőkanálnyi liszttel megszórtam a tetejét és hagytam a gépben duplájára kelni (kb. 2 óra).
A megkelt tésztát lisztezett deszkára borítottam, egyszerűen kézzel kilapogattam (a nyújtófa használata nem hátrány), megkentem a káposzta felével és harmadolva hajtogattam (balról-jobbról-fentől-lentről). Letakarva nagyjából 20 percig pihentettem, majd kinyújtottam, rákentem a káposzta maradékát és újra hajtogattam. Ismét 20 percig pihentettem (szintén letakarva). Ezután a tésztát ujjnyira nyújtottam, 5 centi átmérőjű pogácsaszaggatóval kiszúrtam és sütőpapíros tepsibe rakosgattam (két tepsibe fért el). Letakartam és egy órán keresztül kelni hagytam.

A kelesztés végén a sütőt előmelegítettem 200-210 °C-ra. A pogácsák tetejét felvert tojással megkentem és a forró sütőben addig sütöttem, míg szép színük lett. Rácson hagytam kihűlni.
Ami maradt, zacskóba került - az utolsó 4 darabka még két nap elteltével is nagyon finom, puha volt. Egészen biztos, hogy lesz ismétlés. :)

Hozzávalók: 50 dkg liszt (rétes- és finom liszt kb. felesben) + egy kevés a szóráshoz és nyújtáshoz, 15 dkg tejföl, 2 XL tojás sárgája (vagy 3 normál/4 kisebb), 15 g só, 2 teáskanál cukor, 1,3-1,5 dl tej, 2,2 dkg friss élesztő, 10 dkg olvasztott vaj, 30-35 dkg párolt káposzta (libazsíron párolva, sózva, tetszés szerint borsozva), továbbá egy kisebb tojás a kenéshez.
Ez a 400. bejegyzés, köszönöm, hogy ennyi ideje velem tartotok! :)

Tovább olvasom...

Karácsonyi aprósütemények: diós linzervirág

Linzert is anno a mamámmal készítettünk. Ritkán, talán azért, mert jobb szerette a haladósabb süteményeket, így ezekhez a "munkásabb" darabokhoz már kellettünk mi is. Egyikünk kiszúrta, másikunk először tojásfehérjébe, majd cukrozott dióba mártotta a tészta egyik felét és már mehetett is a tepsibe. A teli linzereket sokszor össze sem ragasztottuk, de persze készültek lyukasak is, amikből középen kikukucskált a házi baracklekvár. A mama receptjét már sajnos nincs kitől megkérdeznem, így csak összeállítottam egy egyszerű omlós tésztát - úgyis a munka folyamata az, ami visszahozta a régi konyha melegét. :)

A lisztet elkevertem a porcukorral, csipet sóval, majd elmorzsoltam benne a hideg vajat. Egy tojás sárgájával és kevéske hideg tejjel gyorsan összeállítottam a tésztát, amit folpackba csomagolva kb. 2 órán keresztül pihentettem a hűtőben.
A pihentetés után a sütőt 190 °C-ra előmelegítettem, a tésztát kb. 3 mm vékonyra nyújtottam és a legkisebb virág kiszúrómmal kiszaggattam. A fehérjét egy villával kissé felvertem, a virágok egyik felét először ebbe, majd cukrozott darált dióba mártottam. Diós oldalukkal felfelé kerültek a sütőpapíros tepsibe. Addig sütöttem, míg széleiken éppen elkezdtek színt kapni. Kihűtés után 2-2 virágot (két telit vagy egy lyukasat és egy telit) lekvárral összeragasztottam.

Hozzávalók: 35 dkg liszt, 10 dkg porcukor, csipet só, 20 dkg hideg vaj, 1 tojás szétválasztva, 3-4 evőkanálnyi hideg tej, valamint kristálycukorral elkevert darált dió és lekvár ízlés szerint. A tésztába lehet egy késhegynyi sütőport is tenni.
A fotókon látható másik sütemény a néró, receptje itt.

Tovább olvasom...

Karácsonyi aprósütemények: néró

A néró egy nagy gyerekkori kedvenc, de ez nem otthonról, hanem "a cukiból". Nem tudom, ma hogyan árulják, anno édes aprósüteményt kérve ezt mérték zacskóba - bár mi emlékeim szerint sohasem vettünk. Mindig csak vendégségben ettem és totál odáig voltam érte. Volt hosszúkás formájú és volt kerek, volt sárga és lekvárral töltött (király), volt barna-lekváros (ez is oké), volt csokikrémmel töltött (na ez nekem nem), na és lehetett rózsaszínűt is kapni, talán ezt is csokikrémmel töltötték, nem is tudom, mert ezt bírtam legkevésbé (semmi íze nem volt). Persze valahogy mindig ebből jutott a legtöbb elém és mindig diszkréten félre kellett taszigálnom ezeket, hogy hozzájussak a kedvenceimhez. :P

Aztán felnőttem és - egy cukrász fórumtársam jóvoltából - szert tettem elsőként a nevére :D, majd a receptjére is. Ez utóbbin azóta módosítottam, mert az eredetinek szerintem túl vajas volt a tésztája, bár ízlések és pofonok... Ritkán sütöm: igaz a sütiért még mindig odáig és ..., a vele járó ragasztgatós maceráig már sokkal kevésbé. :)
A munkát azzal kezdem, hogy a sütőt 180 °C-ra előmelegítem. Ezután a puha vajat habosra keverem a porcukorral, majd egyenként beledolgozom a tojásokat is. Hozzákeverem a citromhéjat, a vaníliakivonatot és a sütőporos lisztet. Habzsákból igyekszem hasonló méretű (kb. 2 centis) korongokat nyomni a sütőpapíros tepsibe (egymástól viszonylag távol, mert sütés közben terülnek/nőnek). Az előmelegített sütőben addig sütöm, míg a széleken színesedni kezdenek.
A kakaós változatból nem szoktam egész adagot sütni, így ilyenkor a sárga tészta felét a habzsákba töltöm és a maradékhoz egész egyszerűen hozzákeverek egy erős kanálnyi kakaóport. Egész adagnál persze egyszerűbb a liszttel együtt a tésztába juttatni. :)
A kisült-kihűlt tallérokat lekvárral ragasztom össze, majd olvasztott csokival díszítem.

Hozzávalók: 25 dkg puha vaj, 20 dkg porcukor, 4 egész tojás, fél citrom finomra reszelt héja (lehet több, ha valaki szereti), 1 teáskanál vaníliakivonat, 1 mokkáskanál sütőpor (vagy szódabikarbóna), 35 dkg liszt, továbbá lekvár a töltéshez és 4-5 dkg étcsokoládé a díszítéshez. A kakaós változathoz (az egész tésztamennyiséghez) további 2 púpozott evőkanál keserű kakaópor kerül.
A fotókon látható linzervirágok receptje itt.

Tovább olvasom...

Mogyoró krémlikőr

Talán emlékeztek még, úgy 2 hete mutattam nektek azt a mogyorólikőrt, aminek receptje az idei Kifőztük Karácsonyban jelent meg. Ez a krémlikőr annak a kistestvére: ha az előzőt elkészítettétek a múltkor, akkor nagyjából most van itt az ideje, hogy leszűrjétek. Ehhez a változathoz nyugodtan felhasználhatjátok a leszűrt mogyorót, így két legyet :) üthettek egy csapásra.

A pirított, durvára tört mogyoróval és a felhasított vaníliarúddal együtt tűzre teszem a tejszínt, és forrás után lassú tűzön 20-25 percig főzöm. Közben a cukorból és a vízből szirupot készítek.
Botmixerrel vagy turmixgépben pépesítem a tejszínes mogyorót, azután összekeverem a még meleg sziruppal, és először közepes, majd finom szűrőn átszűröm. Hagyom kihűlni, hozzákeverem az alkoholt, és hűtőszekrényben legalább 2 hétig érni hagyom. Hűtve kínálom, poharakba töltés előtt alaposan felrázom az italt.

Hozzávalók: 20 dkg török mogyoró*, 1 rúd vanília, 4 dl tejszín, 20 dkg cukor, 1 dl víz, 2 dl whisky (esetleg ízlés szerint vodka vagy konyak).
*A mogyoró előkészítését a mogyorólikőrnél olvashatjátok.

Ne feledjétek, ha tehetitek, még holnapig van lehetőségetek adományaitokkal segíteni. Köszönjük!

Tovább olvasom...

Mogyorólikőr

Mához egy hétre advent első vasárnapja. Ne sokkoljalak benneteket? :)
Na jó, akkor csak annyit súgok meg, hogy mindjárt karácsony és ha nem akartok lemaradni az egyik legjobb vendégváró italról, akkor készítsétek el ezt a receptet, de izibe! Mogyorórajongóknak érdemes nagyobb mennyiséggel indítaniuk, főleg, ha esetleg ajándékba is készül belőle.

Nem igazán munkás darab: 180 °C-ra melegített sütőben, a tepsit időnként megrázva és a szemeket átforgatva megpirítom a mogyorót. (Vigyázz, forró!) Akkor jó, ha már érezhető az illata és a vékony barna héj könnyen leválik róla. Ez nagyjából 10 perc alatt következik be, de függ a szemek méretétől.
A sütőből kivéve hagyom kihűlni, majd két kezem között dörzsölgetve megtisztítom a mogyorószemeket. A lepergett barna héjat eldobom, a tiszta szemeket pedig késsel durvára vágom (vagy nejlonzacskóba téve egyszerűen összetöröm nyújtófával). Jól záródó befőttes üvegbe teszem a felhasított vaníliarudat, mellészórom a tört mogyorót és felöntöm a vodkával. Összerázom és a hűtőszekrénybe teszem az üveget. Két-három hétig érlelem a hűtőben az italt, ezalatt naponta legalább egyszer - vagy amikor csak arra járok - felrázom a tartalmát.
Az érlelési idő leteltével szűrőbe helyezett, többszörösen hajtogatott sűrű szövésű anyagon (vagy kávéfilteren) keresztül átszűröm az italt*. Szirupot főzök a cukorból és a vízből: forrás után lassú tűzön 2 percig forralom, majd kihűtöm. Elkeverem a mogyorós vodkát a kihűlt cukorsziruppal (érdemes kóstolgatással beállítani az édességét, lehet, hogy nektek nem kell bele az egész mennyiség), üvegbe töltöm, és hűtőszekrényben legalább további 2-3 hétig - illetve mostantól számítva egészen pontosan karácsonyig ;) - érlelem.
*Az ital a szűrés ellenére valószínűleg opálos marad, de semmi gond: néhány nap alatt biztosan leülepedik és újra át lehet szűrni.

Hozzávalók (5-6 dl likőrhöz): 20 dkg török mogyoró, 1 rúd vanília, 5 dl vodka, 15 dkg cukor, 1 dl víz.

A recept - a fotókon is látható párjával együtt - az idei Kifőztük Karácsony adománygyűjtő számban is szerepel. Még nincs késő, december 8-ig megtehetitek felajánlásaitokat egy jó ügy érdekében! Köszönjük!

Tovább olvasom...

Diós-rácsos sütemény

Igazi nosztalgiasüti - gyerkőcként rendszeresen, mostanában elég ritkán találkozom vele. Én magam sem sütöttem már legalább 2 éve, de amikor múlt héten apum meghozta az adventre megtisztított diót, egyből beugrott...és különben is muszáj volt tesztelni, hogy milyen az idei dió. :P 

Karácsonyra is tökéletes, egyszerű süti, amivel a macerásabb kosárkát remekül ki lehet váltani. Egy baja van: gyorsan fogy. :)

A lisztet kimérem, a sütőport, cukrot és sót belekeverem, majd belemorzsolom a vajat. Hozzáadom a tojások sárgáját és gyors mozdulatokkal összeállítom a tésztát - a végén szükség szerint beledolgozom a hideg vizet is. Ezután a tésztát folpackba csomagolom és hűtőbe teszem.
A diót ledarálom. A tojásfehérjéket egy csipet sóval habbá verem - amikor már teljesen kemény, hozzáadom a citromlevet is. Ezután folyamatos habverés mellett beleszórom a cukrot és addig verem a habot, míg fényes lesz és csúcsot lehet húzni belőle. Ekkor egy szilikon lapáttal óvatosan beleforgatom a diót.
A sütőt 170-180 °C-ra előmelegítem. A tésztát kiveszem a hűtőből, átgyúrom és kinyújtom úgy, hogy bőven túllógjon a tepsin, majd kibélelem vele. A kilógó tésztadarabokat levágom, összegyúrom és vékony rudacskákat sodrok belőle - na ehhez is béna vagyok, nézzétek el... :D A tésztát vastagon megkenem lekvárral, majd ráterítem a habot, végül "rácsozom". Addig sütöm, amíg halványan megpirul - kb. fél óra. Hosszúkás szeletekre vágva kínálom.

Hozzávalók egy ~38x25 cm-es tepsihez...
...a tésztához: 350 g liszt, 200 g vaj, 100 g porcukor, pici sütőpor (2 g), pici só, 3 tojás sárgája, 2-3 evőkanál hideg víz;
...a dióhabhoz: 6 tojás fehérje (3+3*), pici só, 1 evőkanál citromlé, 250-280 g cukor (most por- és kristálycukrot használtam felesben), 2 teáskanál vanília eszencia, valamint 300 g darált dió;
...továbbá: sárgabaracklekvár ízlés szerint.
*3 fehérje a tésztából és további 3 a fagyasztóból (maradékhasznosítás) kerül a habba. Én így szeretem, mert így nagyon könnyű lesz a hab a tetején, de ez természetesen opcionális, mint ahogy a tésztára kerülő lekvár mennyisége is.

Tovább olvasom...

Fahéjlikőr

Nemrég, az italajánlós bejegyzésemben említettem, hogy hozok még új likőröket advent előtt. Íme egyikük. A fahéjas mézes pálinkákról jutott még korábban eszembe, hogy likőrt készítsek ebben az ízben és nagyon örülök, hogy most végre rászántam magam. Az adag szokásosan kicsi, aki ajándékba szánja, annak érdemes nagyobb adaggal indítani... És tudjátok mit? Annak is, aki nem annak szánja. :D
Szerintem nagyon kellemes ital lett (szuper, de tényleg!), most ez a kedvenc. Akik szeretik a fahéj csípősebb oldalát is, növeljék a mennyiségét.

Nagyon egyszerűen készül: a fűszereket (befőttes)üvegbe teszem, felöntöm az alkohollal és lezárva a kamrapolcon felejtem, bő két hétre. Ez idő alatt időnként rá lehet nézni, esetleg megrázogatni az üveget, de ez el is hanyagolható. Amikor letelik az érési idő, a cukorból és vízből egyszerű szirupot készítek. Hagyom kihűlni, hozzákeverem a fahéjas alkoholhoz és ezután átszűröm* egy italos üvegbe.
Hűtőszekrényben tárolom, hűtve kínálom. Az utóérésre érdemes még egy hónapot ráhagyni, így aki karácsonyra szánja, már most nyugodtan elkészítheti!

*A szűréshez mostanában kávéfiltert használok. Nagyon jónak bizonyult eddig, még az erősen üledékes itallal is elboldogul - ha nem az első, akkor a második vagy harmadik szűrésre mindenképpen.

Hozzávalók kb. fél liter likőrhöz: 1 nagyobb rúd fahéj (15-16 cm, 10 g), 3 szegfűszeg, 1 egész zöld kardamom, 1 dl konyak, 3 dl vodka, továbbá 10 dkg cukor, 50 ml víz.

Alaprecept innen.

Tovább olvasom...

Medvehagymás pogácsa v.2.0

Fogalmam sincs, miért nem került még fel ez a recept, pedig megírva itt várakozik már majd' egy hónapja. Rejtély...de mindegy is, most itt van, vigyétek, egyétek! :)

Ez a pogácsa "rendelésre" készült, nagyjából az előző alapján, de a frissesség hosszabb megőrzése végett egy kis burgonya hozzáadásával. A tésztához egy méretesebb burgonyát meghámoztam, enyhén sós vízben megfőztem, majd főzőlevét leöntve, még forrón, alaposan áttörtem egy villával. Ezután hagytam kihűlni.
Amikor a burgonya kihűlt, a fűszervajat és a zsírt megolvasztottam, majd a többi - szobahőmérsékletű - hozzávalóval együtt a kenyérsütőgép tartályába tettem, ami aztán szépen végezte a dolgát. Eredményként egy lágy, de nem ragadós, zsíros tapintású tésztát kaptam, amit a gépben hagytam duplájára kelni (kb. 1,5 óra kellett neki).
Vajat olvasztottam, amibe - kihűlés után - réteslisztet kevertem, annyit, amennyitől sűrűn folyó állagú lett. A megkelt, pihe-puha tésztát vékonyra nyújtottam, a lisztes vajjal megkentem, rászórtam a nagyon apróra vágott medvehagymát és a maradék reszelt sajtot, majd egyszerűen felcsavartam. Összehajtva hagytam kelesztőtálban pihenni kb. egy órán keresztül.

Ezután a tésztát 1-1,5 cm vékonyra nyújtottam, közepes (4,5 cm) pogácsaszaggatóval szaggattam, két kezem élei között kissé megigazítottam és sütőpapíros tepsibe sorakoztattam. Ott hagytam kelni addig, míg a sütő bemelegedett (180-190 °C). Végül felvert tojással megkentem a tetejüket, egy-egy csipet parmezánt biggyesztettem a közepükbe és a tepsit sütőbe toltam.
Ellenállhatatlanok lettek. Szó szerint. Az első tepsi este 9-kor sült ki és még forrón megkóstoltatta magát. Egyből három darab is, csak hogy mindenhol ugyanolyan-e az íze. ;)) Az volt.
Előrelátó, medvehagymabarát háziasszonyok (és urak) az év bármely hónapjában elkészíthetik, fagyasztott medvehagymás vajból és szintén fagyasztott, aprított medvehagyma-levelekből.

Hozzávalók...
...a tésztához: egy nagyobb burgonya (pontosan 16 dkg volt a tört krumpli), 10 dkg zsiradék (4 dkg medvehagymás fűszervaj, 6 dkg zsír), 2 teáskanál só, 3 kisebb (vagy 2 normál) tojás sárgája, kb. 15 dkg tejföl (dagasztás közben lehet igazítani), 45 dkg finomliszt, 2 dkg élesztő, fél evőkanál nádcukor, egy maréknyi reszelt parmezán (2 dkg);
...a hajtogatáshoz: 10 dkg olvasztott vaj, 3 evőkanál rétesliszt, 10-20 szál (mérettől és ízléstől függ, nekem 15 szál volt) medvehagymalevél felaprítva, egy maréknyi reszelt parmezán;
...a nyújtáshoz finom- vagy rétesliszt, a kenéshez egy egész tojás, tetejére kevés parmezán.

Tovább olvasom...

Képviselőfánk

Képviselőfánk, imádom! :) Mint általában a főzött krémes, habos süteményeket... Ez az adag még húsvét hétvégére készült - a vasárnapi családi ebédre vittem. Alapjában nem szeretem az égetett tésztát, mert macerásnak tartom. Nem is annyira a készítését, mint a romeltakarítást utána. Ráadásul nincs nagyobb méretű csőkészletem, a kicsikkel pedig igen csak nyomi végeredmények szoktak születni. Ezért is örültem, amikor nemrégiben megtaláltam Beccánál ezt a tésztareceptet, itt volt az ideje, hogy kipróbáljam.

Az viszont jó az égetett tésztában, hogy el lehet korábban készíteni, az enyém például péntek este sült ki, tévézés közben és csak másnap töltöttem meg. A munka a sütő előmelegítésével kezdődött (230 °C; én gőzös sütőt készítettem elő, azaz egy kis edényben vizet tettem a sütő aljába). Az olajat és a vizet egy csipet sóval és a vaníliás cukorral felforraltam. A forrásban lévő vízbe került a liszt, amit alaposan eldolgoztam és kevergetve tovább főztem 2-3 percig (nem áll annyira össze, mint a megszokott égetett tészta). Ezután gépi habverővel beledolgoztam a tojásokat is - egyiket a másik után: mielőtt a következő tojás belekerül, mindig tökéletesen simára kell dolgozni a tésztát.

Sütőpapírral bélelt tepsibe, vizes kézzel, 12 db egyforma (kb. 5 dkg-os) gombócot készítettem. Alaposan megspricceltem a gombócokat és a papírt is, végül az előmelegedett sütőbe toltam. Az első 6-7 percben 230 °C-on sült, majd mérsékeltem a hőmérsékletet kb. 200 °C-ra. Összesen 40 percig sült a tészta, ezalatt az idő alatt nem szabad kinyitni a sütő ajtaját! A sütőből kivéve, rácson hagytam kihűlni a fánkokat, töltés előtt a tetejüket levágtam.
Becca, köszönöm a receptet! :)

A krémhez a tej 2/3 részét egy felhasított vaníliarúddal együtt főzni kezdtem. A maradék tejet elkevertem egy evőkanál vaníliás cukorral, a liszttel és a tojások sárgájával. A felforrt tejből kivettem a vaníliahüvelyt és belecsorgattam a tojásos-lisztes keveréket. Folyamatos kevergetés mellett besűrítettem. Amíg a krémet főztem, a tojásfehérjéket egy pici sóval kemény habbá vertem (tálas mixerrel, hiányában a krém főzése előtt ajánlott a habot elkészíteni), majd beledolgoztattam a maradék cukrot is és azzal is keményre dolgoztattam. A megfőtt sárga krémbe óvatosan, részletekben beleforgattam a felvert cukros fehérjét, pár pillanatig hagytam még a tűzön főni, majd egy evőkanállal elosztottam a krémet a tésztahüvelyekben.
Miután a krém kihűlt, a zselatint egy kevés vízben elkevertem, állni hagytam, majd olvadásig melegítettem. Hagytam kihűlni. A tejszínt a vaníliás cukorral és a kihűlt - de még folyékony - zselével kemény habbá vertem, majd egy levágott sarkú nejlonzacskóból (a rusztikus dizájn ellenzőinek: csillagcsővel felszerelt habzsákból) a krém tetejére nyomtam. Befejezésül a habra helyeztem a tésztasapkákat, majd hűtőszekrénybe tettem a kész képviselőfánkokat. Tálalás előtt vaníliás porcukorszórást kaptak.

Hozzávalók 12 darabhoz...
...a tésztához: 1,5 dl víz, 1,5 dl olaj, csipet só, 1 evőkanál vaníliás cukor, továbbá 15 dkg liszt, 4 egész tojás;
...a krémhez: 6 (4+2) dl tej, 1 kisebb vaníliarúd, 8 dkg rétesliszt, 3 tojás szétválasztva + 3 fehérje pluszban, 6 (1+5) evőkanál vaníliás cukor, csipet só;
...a tejszínhabhoz: 1 evőkanál zselatin, 4 evőkanál víz, 4-5 dl tejszín, ízlés szerint vaníliás cukor (nálam 3-4 evőkanál).

Tovább olvasom...

Medvehagymás pogácsa

Minimál-munkás pogácsa, amit a sajtos rúd receptjéből kerekítettem. Az alapízt a medvehagymás vaj adja, amit finoman egy kis parmezán kísér. Még csak most ismerkedem a medvehagymával, de az már bizonyossá vált, hogy vétek kihagyni a pogácsát belőle, nagyon jó darab! :)

a fotón a háttérben metélőhagyma - ez ne zavarjon be senkit :))

A liszteket elkevertem a sóval és elmorzsoltam benne a vajakat. A közepébe öntöttem a tejben felfuttatott élesztőt, a tojások sárgáját, a sajtot, majd annyi tejföllel dolgoztam össze, hogy a tészta szépen összeálljon. Ezután fedett tálban hagytam pihenni egy órán keresztül (elbír több pihentetést is, attól csak még jobb lesz), majd ujjnyi vékonyra nyújtottam és megszórtam a felaprított medvehagymával. A tésztát hajtogattam és a kelesztőtálban ismét magára hagytam.

Shrekcsa :P

A pihentetés után a tésztát 7-8 mm-esre nyújtottam. Csíkokra vágtam, majd sütőpapíros tepsibe ültettem a rudakat - mehetnek közel egymáshoz. A tetejüket megkentem felvert tojással és egy-egy csipetnyi sajtot szórtam rájuk. Konyharuhával letakarva hagytam kelni őket, amíg a sütő bemelegedett, végül addig sütöttem (180-190 °C), amíg kellemes színt kaptak.

Belevalók (egy tepsi)...
...a tésztába: 20 dkg rétesliszt, 25 dkg finomliszt (+ a nyújtáshoz), 15 dkg vaj, 5-6 dkg medvehagymás vaj, 10 dkg (2 jó nagy evőkanál) sűrű tejföl, 3 tojássárga, 2 teáskanál só, 0,5 dl tej, 2 dkg élesztő, 1 teáskanál cukor, kb. 1 dkg reszelt parmezán (elhagyható), egy maroknyi medvehagyma aprítva;
...a tetejére: 1 kisebb méretű egész tojás, 1-1,5 dkg reszelt parmezán (elhagyható).

Tovább olvasom...

Húsvéti ajánlat

Repül az idő, már csak néhány nap és itt a húsvét! Az ünnephez kapcsolódó játékra invitáltak a BalhÉtteremből, Bence és Emőke, Emőke és Bence, ezúton is köszönöm! :)

A játékról röviden: egy bejegyzést kell írni "Húsvéti ajánlat" címmel, amelyben a blogon már megjelent, 5-10 tetszőleges (húsvéti) receptet kell ajánlani, majd a játékot 10 bloggernek továbbküldeni.

Nem mondom, hogy könnyű dolgom van, ugyanis nálunk otthon kis ünnepnek számított a húsvét, így nem is igazán bírt hagyományokkal - legfőképpen az ételek tekintetében nem. Sonka, tojás és torma - anyum pogácsát még csak-csak sütött, a többi a cukiból. Pont.

A húsvét nekem ráadásul amolyan nemszeretem ünnep volt, legfőképpen az ünneppel járó "hagyományőrzést" utáltam. Na jó, kisebb lányként még szerettem, akkor még buli volt, de ahogy nőttem (gyorsan) és megjött az eszem (lassan), már egyre inkább nyűg volt. Már csak azért is, mert az évek alatt megcsappant azok száma, akik a hagyományt többé-kevésbé őrizték volna.
Hétfőn korán keltünk, mert az első locsoló szódásüveggel locsolt, ha még ágyban talált. Díszbe vágtuk magunkat - semmi komoly, csak szoknyácska, (fehér) blúzocska, nejlonharisnya (ááá), kopogós cipő (ááá-ááá), majd egész nap ültünk a tv előtt (királyi 1 - hol volt még a kábel akkor?) és azt vártuk, hogy jöjjön valaki. Az elején még jöttek. Rokonok, kollégák (anyumnak), barátok (szülőknek, nővérnek), iskolatársak (nekem). Aztán már nem jöttek, csak a szűk család, az udvarló és "agyas" barátai (szódásüveges-slagos locsolás? dereng ilyesmi valakinek a 17 fokos áprilisban?), és ekkorra már tényleg nagyon elegem lett az egészből, mert fél napig puccba vágva, kölnitől bűzölögve várni, hogy valaki betévedjen... Na az kínkeserves...
Így aztááán...hát igen, már én sem őrzöm a hagyományt. Talán, ha a nagylány iskolába fog járni és igényt látok rá (értsd: lesz néhány iskolatárs locsolkodási szándékkal), akkor majd...majd előre készülök, hajnalban szendvicset gyártok, időben ébresztem és szép ruhába öltöztetem a lányokat. Addig azonban jó időben irány valamelyik állatkert, rosszban egy jó film és egy tejszínhabos kávé!

És akkor a sok rizsa után végre a lényeg:

ha unod a sonkát, készíts belőle (vagy éppen egy jó csülökből) cipót


süss sok finom, hagyományos süteményt, például mézes krémest


darálós kekszet


kosárkát


sajtos pogácsát


de ha van kedved, macerázhatsz egy jó kis cukrászsütivel is, ez lehet például a csokicsúcs

a munka végén pedig igyál egy jó kávélikőrt, garantáltan rád fog férni! ;)))

Az összes, húsvétra (mondjuk, hogy) elsüthető receptemet már korábban összegyűjtöttem, ide.

Na és akkor, akiket játékra invitálok - nem néztem szét és hétvégén nem igazán jutottam el a blogokra, elnézést, ha valaki már posztolta közületek: cuki :) Andi, Belly, Eszter, Jade, Juci, Kata, Kiskukta, Mónika, szepy, Viki.

Tovább olvasom...

Parmezános kréker

Sokáig keresgéltem a neten, míg találtam egy olyan kréker receptet, ami megtetszett. Meglátni és megszeretni... :))

Nagyon egyszerűen elkészíthető: a liszthez hozzákeverem (a sikért és) a sót, belemorzsolom a vajat, majd hozzáadom a parmezánt is, végül hideg tejszínnel összeállítom a tésztát. Letakarva (vagy folpackba csomagolva) pihentetem 15-30 percig, majd enyhén lisztezett deszkán (nagyon) vékonyra nyújtom (1 mm). (Ez az adag úgy készült, hogy nyújtás közben hajtogattam is a tésztát, sokkal ropogósabb lett, mint a korábban - hajtogatás nélkül - készítettek és vékonyabbra is tudtam nyújtani, de így is-úgy is nagyon finom.)

A kinyújtott tésztát sütőpapírral bélelt tepsibe teszem, tetszőlegesen felvágom és tetejére tengeri sót őrölök, de tetszőlegesen megszórható mákkal, szezámmaggal (...) is, majd előmelegített sütőben, 200 °C-on megsütöm. A tészta vékonyságától függően kb. 10 perc alatt pirosra sül, a sütés vége felé nagyon figyelni kell, mert pillanatok alatt szenesedik. :)

Hozzávalók egy adaghoz: 125 g finomliszt (BL55), 60 g vaj, fél teáskanál (3-4 g) só, 30 g finomra reszelt parmezán, 65 ml tejszín (30%), picurka sikér (elhagyható), liszt a nyújtáshoz, só (és igény szerint mák/szezám...) a tetejére.
A sötét színű krékerek paradicsomos-parmezánosak, ahhoz csak 20 g parmezánt használtam és 10 g porrá őrölt, szárított paradicsomot tettem még hozzá.
Krékerek a blogon: mákos-szezámos, tökmagos.

Tovább olvasom...

Sajtos rúd

Nem is olyan régen írtam, hogy ritkán készítek sós aprósütiket, erre tessék, a legutóbbi pogácsa annyira népszerű volt a gyerkőceim körében, hogy újra sütnöm kellett: most éppen ezt a sajtos rudat - ami persze egy ülésre, még melegen elfogyott.

A liszteket elkevertem a sóval és elmorzsoltam benne a vajat. A közepébe öntöttem a tejben felfuttatott élesztőt, a tojások sárgáját, a reszelt sajt felét, majd annyi tejföllel dolgoztam össze, hogy a tészta szépen összeálljon. Ezután fedett tálban hagytam pihenni két órán keresztül, közben félúton egyszer átgyúrtam a tésztát. (Előre lehet vele dolgozni, mert a tészta a hűtőben pihenhet akár egy éjszakán át is.)
A pihentetés után a sütőt előmelegítettem 190 °C-ra, a tésztát átgyúrtam és 7-8 mm-esre nyújtottam. A tetejét megkentem tojásfehérjével és megszórtam a maradék reszelt sajttal. Csíkokra vágtam, majd sütőpapíros tepsibe ültettem a rudakat - mehetnek közel egymáshoz, széltében nem igazán terülnek, inkább csak felfelé nőnek. Némelyik kapott egy kis mag-extrát, végül az előmelegített sütőben, 20-25 perc alatt készre sütöttem őket.
A sajtot a tetejéről elhagyva "csakmagos" rudakat is lehet készíteni. :)

Hozzávalók (egy gáztepsiben elfér az adag): 15 dkg rétesliszt, 15 dkg finomliszt, 1 csapott evőkanál só, 10 dkg vaj (vagy margarin), 2 tojás sárgája, 0,5 dl tej, 1 kockacukor, 1,5 dkg élesztő, 2 evőkanál (5 dkg) tejföl, 15 dkg reszelt sajt (trappista, edámi, karaván, kinek mi...), továbbá ízlés szerint megszórható szezámmaggal, köménymaggal...

Tovább olvasom...

Sajtos pogácsa

Nem vagyok nagy sósrajongó, inkább édes süteményeket szoktam készíteni, de azért évente 1-2 alkalommal készül valamilyen sós apróság is. A múlt hétvégén éppen ezek a pogácsák, aminek az alapját a Kiss Kifőztük játék egyik receptje adta, ezúton is köszönte érte a nevezőnek! :)

Nagyon energiatakarékos pogácsaként készült. A tejben felfuttattam az élesztőt, majd a lisztben elkevertem a sót és elmorzsoltam a vajat. Csináltam egy kis mélyedést a közepébe, ebbe kerültek a tojássárgák, a tejföl és végül a felfuttatott élesztő. Az egészet egyszerűen csak alaposan összekevertem, elég lágy, ragadós tésztát kapva eredményül. Ekkor kb. dekányi mennyiségenként adagolva, hozzáadtam még további 5 dkg lisztet. Nem kimondottan belegyúrtam, inkább csak megszórtam a felületét és addig forgattam-igazgattam a tálban (mintha gömbölyíteném), amíg felvette a mennyiséget, közben pedig a kezemről is eltűnt az összes ráragadt tészta. Ezután hagytam egy órán keresztül pihenni (folpackkal fedve, de persze lehet kelesztőtálban is), majd kinyújtottam, megszórtam egy jó adag reszelt sajttal, hajtogattam és hagytam egy újabb óráig pihenni.

A pihentetés után kb. kisujjnyira nyújtottam a tésztát, egy éles késsel sűrűn bevágtam a tetejét és 5 cm-es pogácsaformával kiszúrtam. Egyesével megformáztam a pogácsákat, majd felvert tojással lekentem és reszelt sajttal megszórtam a tetejüket. Csak addig pihentettem a sütőpapírral bélelt tepsiben, amíg a sütő előmelegedett, ezután már mehettek is sülni-pirulni 170 °C-ra. A kiszúrásnál leeső darabokat újra összegyúrtam, lekentem és sajttal megszórtam, majd egyszerűen felcsíkoztam, helyes kis sajtos rudakat kapva eredményül.
A csipet csapatnak nagyon bejött, ami kevés megmaradt, másnap reggel is finom és puha pogácsa volt.

Hozzávalók...
...a tésztához: 45+5 dkg finomliszt (+ a nyújtáshoz), 20 dkg vaj, 200 g sűrű, krémes tejföl, 4 tojás sárgája, 1 evőkanál só, 0,5 dl tej, 2,5 dkg élesztő, 1 kockacukor, valamint kb. 10-12 dkg reszelt sajt (trappista és füstölt karaván vegyesen);
...a tetejére: 1 egész tojás, 10 dkg reszelt trappista.

Tovább olvasom...

Zserbó

Ez is letudva.
Korábban nem készítettem, egyrészt mert annyira nem rajongok a diós sütikért - bár az utóbbi időben már változóban a dolog :) -, másrészt mert a zserbót kifejezetten nem bírtam. Történt, úgy egy hete, hogy apum beállított egy zacskó dióval: megtisztítva, aaakkora fél diókkal, mint egy kétszázas (az ember lánya jóformán sajnálja ledarálni :D). A zacskó láttán valamiért egyből a zserbó villant be, pedig apum elvileg már a karácsonyi bejglim kedvéért szorgoskodott jó előre. :)) Aztán tegnap a kezembe akadt egy szakácskönyv, az 1 millió menü. Lapozgattam egy ideig a desszert részt, mígnem eljutottam a zserbóig. Na jó, ha már ennyire tolakszik, ám legyen...

Nagyjából követtem a receptet: a tészta hozzávalóit összegyúrtam - először robotgéppel, csak úgy nagyjából, majd kézzel. A tészta nagyon emlékeztetett a bejgli tésztájára, állagát, illatát, összetevőit tekintve, talán - mivel nem hideg, hanem szobahőmérsékletű zsiradékot használtam - kicsit könnyebben kezelhető volt. (Itt megjegyezném, hogy a recept nem írt a gyúrás után pihentetési időt, így egyből kinyújtottam - de legközelebb kicsit hagyom előtte állni, szerintem úgy könnyebben nyújtható lesz a tészta.) Azt ugye meg sem kell említenem, hogy a recept leírásában a tésztát 3 részre osztják, de a fotón 4 lapos sütemény szerepel? Ááá... :P

Na szóval, tészta összegyúrva, 4 részre osztva - tényleg, eredetileg 3 vagy 4 lapos a zserbó??? Lisztezett felületen vékonyra nyújtottam, majd egy kb. 30x22 cm-es - sütőpapírral bélelt - keretbe igazítottam. A tésztát megkentem ribizlizselével (nagyon jó választás volt, pedig majdnem sárgabarackkal készült), megszórtam a cukorral elkevert darált dió harmadával, majd a következő tésztagombócot is kinyújtottam és a dióra helyeztem. Újból lekvár-dió-tészta, majd még egy réteg. A legfelső tésztalapot megszurkáltam egy villával, majd úgy 1-1,5 órán keresztül pihentettem az összeállított süteményt. Ezután 180-190 °C-ra előmelegített sütőbe toltam és kb. 30 perc alatt világosra sütöttem. Rácson hagytam kihűlni (eredetileg a tepsiben lehet hagyni).

alapanyag...

A tetejére mázat készítettem - ez "vicces" volt, mert rémlett, hogy a nagyim anno a zserbóra valami édes-kakaós-margarinos mázat gyártott, így a csokit vajjal és cukorral olvasztottam meg - persze a cukor nem akart elolvadni, így kapott egy kevés vizet (...), aztán még a biztonság kedvéért némi kakaóport is tettem hozzá - szóval kutyultam... (Tuti zserbómáz-recept valakinek esetleg?) Az azért megnyugtatott közben, hogy szepynél láttam hasonló összetevőjű mázat, tehát nagyon nem lőhettem vele mellé. :D Imáim meghallgatásra találtak, mert a hűtőben reggelre megdermedt, nem valami szépen szeletelhető máz, de finom - és nem is annyira olvadós...
A lényeg: a süti meglepően jó lett, este még langyosan, lágy mázzal :)) teszteltük, reggel pedig ezt majszoltam a kávém mellé. A közelgő adventre és karácsonyra is gondolva biztosan tudom, hogy nem ez lesz az utolsó zserbóm...

Aprócska, kb. 2x1 cm-es falatkákra szeleteltem, de persze lehet nagyobbra is.

Hozzávalók (kb. 30x22 cm-es tepsihez)...
...a tésztához: 50 dkg liszt (+ a nyújtáshoz), 10 dkg vaj, 10 dkg zsír (nálam libazsír), 1 tojássárgája, 5 dkg vaníliás cukor, pici só, 1,5 dkg élesztő (elmorzsolva a lisztben, nem kell felfuttatni), 10 dkg tejföl (12%-os volt itthon), szükség szerint tej (nekem kellett hozzá kb. 2 evőkanálnyi);
...a töltelékhez: 20-25 dkg darált dió (nekem 22 volt), 10-15 dkg cukor (12 volt), lekvár - egy 7 dl-es üveg ribizlizselé fele fogyott el;
...a mázhoz: 10 dkg étcsokoládé, 3 evőkanál cukor, 4 dkg vaj, kb. 3 evőkanál víz, 1 evőkanál keserű kakaópor.

Tovább olvasom...

Moha tökmagos pogija

Mmm, ez nagyon finom! Egyszerű, gyors, kiadós, és abbahagyhatatlan! Moha, szuper vagy! :)))

A holdacskák - gyerkőc szerint kiflik - úgy készültek, hogy a kenyérsütővel megdagasztattam a tésztát, majd egy kelesztőtálba áttéve belegyúrtam a tökmagot, gömböcre igazgattam és hagytam megkelni.
A sütőt előmelegítettem 200-210 °C-ra, majd lisztezett felületen kb. 6-7 mm-esre nyújtottam a tésztát. Egy 6 cm átmérőjű pogácsaszaggatóval holdakat szaggattam belőle, ezután sütőpapíros tepsiben kicsit kelni hagytam. Sütés előtt egy kis vízzel elkevert tojássárgájával lekentem őket, végül addig sütöttem őket, míg szép színt kaptak. 3 nagy tepsi pogácsa lett ebből az adagból.

Az eredeti recept Moha tollából itt tanulmányozható! Moha, köszi! :)

Belekerültek: 60 dkg kenyérliszt (BL60), 30 dkg burgonya - hámozva, kockázva, sós vízben megfőzve, áttörve és kihűtve :), 1 dl olaj, 2 dl tejföl, kb. 3,5 dkg élesztő, 1 kockacukor, 3 teáskanál só, 10 dkg tökmag, a nyújtáshoz liszt, a kenéshez 1 tojássárga kevés vízzel elkeverve.

Tovább olvasom...