2010. június 5., szombat

Karfiolkrémleves petrezselymes galuskával

Valahogy ritkán jut eszembe, hogy karfiolt vegyek, mirelit általában van a fagyasztóban, de a frissek ritkán integetnek le a zöldséges pultjáról hozzám. Most is csak úgy került az asztalunkra, hogy kaptam egy szép darabot és mivel a lányom levesre voksolt, annak készítettem el.
A gyerkőcömnek elég sűrűn változik az ízlése - másnál is így van vagy csak én vagyok ilyen "szerencsés"? Ha legutóbb éppen szeretett valamit és nagy boldogan elkészítem újra, addigra már tuti, nem szereti. A karfiollevest egyszer szereti, másszor nem, így mivel a krémleves, mint nagy csoport, szeretve szokott lenni, most biztos, ami biztos, a karfiol is krémként végezte. Míg a krémleves bejön, addig a "zöld" és a "fűszer" nem, ha a kettő együtt áll, akkor még úgy sem. Márpedig én petrezselymes galuskát szándékoztam a levesembe tenni és mivel nem kérdeztem, nem volt ki vitatkozzon velem. :P

2011: a levesbetét itt medvehagymás galuska

A leveshez a hagymát megtisztítottam, apróra kockáztam, olajon üvegesre pirítottam. A karfiolt felaprítottam (nem rózsákra, hanem egyszerűen kis darabokra vágtam), egy kicsit együtt pirítottam a hagymával, majd felöntöttem a húslevessel. Puhára főztem, majd félrehúztam a tűzről és botmixerrel pépesítettem. A lisztet elkevertem a tejfölben, belekevertem a levesbe, majd a tűzre visszatéve felforraltam. Megkóstoltam, sóval és fehér borssal ízesítettem.
Amíg a leves főtt, a tojást felvertem, egy csipet sót adtam hozzá és elkevertem annyi liszttel, amennyivel galuska-sűrűségű tésztát kaptam. A petrezselymet felaprítottam és a tésztába kevertem. Egy műanyag vágódeszkát olajjal megkentem, erre szedtem a tésztát, amit egy kés segítségével lobogva forró, sós vízbe szaggattam. Miután megfőttek a galuskák, szűrőkanállal kiszedtem, leöblítettem, majd miután lecsepegtek, az éppen elkészülő levesbe kevertem őket.
Tálaláskor a galuskával dúsított krémlevest még reszelt sajttal szórtam meg.


Az étel elkészül, galuskák a szűrőben, már csak csobbanniuk kell a kész levesbe. Gyerkőc ágaskodik, gyanakodva méregeti a szűrőben csöpögő galuskákat.
csipetke: - Hagytál rajta zöldet.
csipet: - Min?
csipetke: - A karfiolon.
csipet ráhagyja, a galuskát a levesbe keveri, szed, sajttal szór, asztalra teszi a levest, csipetke enni kezd...
csipet: - Ízlik a leves?
csipetke: - A lé az igen, nagyon finom, de a karfiol...az nem finom benne. :)))

 Hozzávalók...
...a leveshez:
1 közepes fej hagyma, 1 közepes karfiol, 1 liter húsleveslé (vagy 1 liter víz+2 leveskocka), 20 dkg tejföl, 1 evőkanál liszt (vagy keményítő), olaj/vaj, só, őrölt fehérbors;
...a levesbetéthez: 1 egész tojás, 6-7 szál metélőpetrezselyem (vagy "sima" petrezselyemzöld is megfelel), kb. 6 dkg liszt, csipet só. A mennyiség természetesen duplázható, ha még tartalmasabb levesre vágyunk.
További levesbetét ötletekért töltsd le a Kifőztük magazin 3. számát!
2011: petrezselyem helyett érdemes kipróbálni medvehagymával is a galuskát, nagyon finom, ebben a változatban még csipetkének is ízlett. :)
Tovább olvasom...

2010. június 3., csütörtök

Mogyorós csokoládéfagylalt

Már posztoltam nemrég egy csokifagyit. Nálunk, mogyorórajongó csipetéknél, ez annak a - hogy is írta Mónika(?) "de lux" :) - változata. Ritkábban készítem, általában a másik lakik a fagyasztóban, de gondoltam megmutatom őt is, talán valaki kedvet kap hozzá.


Nem sokban különbözik az alap változattól. Másféle csokoládét használok hozzá, mert a Szerecsennek elég jellegzetes íze van, és szerintem elnyomja a mogyoróét, így igyekszem valamilyen selymesebb ízűt választani hozzá. Emellett elhagyom a rumaromát, ami nekem itt szintén üti a mogyorót, helyette érkezik a Nutella, és belekerül némi pirított, aprított törökmogyoró is. Voilá, készen is van. Tessék csak tessék kipróbálni! :)


A tejbe beletördelem a csokit és olykor átkeverve, lassú tűzön felforralom. A tojások sárgáját a cukorral és a keményítővel kikeverem, hozzáadok egy kis sót, végül a tejszín egyharmadával felhígítom. A forró csokis tejbe belekeverem a Nutellát és a maradék tejszínnel visszahűtöm, majd állandó keverés mellett hozzáöntöm a tojásos keveréket. Forráspontig melegítem, kihűlve hűtőszekrénybe teszem egy éjszakára. Másnap reggel fagylaltgéppel kifagyasztom a fagylaltot, a legvégén 1-2 fordulattal belekevertetem a pirított, mozsárban megtört törökmogyoró felét. A mogyoró másik felét zárt dobozban tartom, tálaláskor a tenyeremmel a konyhapulton vagy vágódeszkán összenyomom, hogy éppen csak összeroppanjon és nagyobb darabokra törjön, majd ezzel szórom meg a fagylaltot.

a képekért bocs': a nap nem óhajt sütni, viszont muszáj volt lefotózni, mert hát fogy, nahh... :D

Hozzávalók: 10 dkg étcsokoládé (lehetőleg magasabb kakaótartalmú, nálam most 75%-os), 2 nagy evőkanál (10 dkg körül) Nutella, 3 dl tej, 2 tojás sárgája, 3-4 evőkanál kristálycukor (a Nutella édes, kóstoljunk...), 1 csapott teáskanál étkezési keményítő, picurka só, 3 dl tejszín, 10 dkg pirított törökmogyoró.
Tovább olvasom...

2010. június 2., szerda

Eperturmix

Eperturmixot mindenki tud készíteni, akinek tulajdonában van 1) némi eper, 2) egy turmixolásra alkalmas eszköz. Hogy az eperből hogyan lesz finom, hűsítő, tejes ital?


Egyszerűen. :) Az epret a cukorsziruppal és 1 dl tejjel pépesítem (turmix vagy botmixer). A pépet egy szűrőn átszűröm, majd a maradék tejjel, illetve ízlés szerint tejszínnel vagy vaníliafagylalttal tovább habosítom. Talpas vizes- vagy egyenes falú pohárba töltve, díszítve kínálom, 1-2 vastag szívószálat adok mellé.
A gyerkőcöm rajong érte, ennél jobban már talán csak a krémesebb shake-et szereti. Most, hogy itt az eperszezon, többször készül ilyen finomság nálunk. További epres ötletekért töltsd le a Kifőztük magazin korábbi számait!


Hozzávalók (1 adaghoz): 10 dkg eper, 2 cl cukorszirup, 2 dl hideg tej vagy 1-1 dl tej és tejszín vagy 1 dl tej és 10 dkg vaníliafagylalt, továbbá a díszítéshez eperszem, esetleg tejszínhab.
Tovább olvasom...

2010. június 1., kedd

Marhalábszár-pörkölt

A nap sütött, kellemes meleg volt, a tűz elkészült, a bogrács felkerült, a nap elbújt, a szél feltámadt, az eső eleredt, a levegő lehűlt, az eső elállt, a szél elült, a nap kisütött, a bogrács lekerült. Így zajlott a hétvégi bográcsozásunk röviden. :)


A pörkölthöz a hagymát megtisztítottam, közepes kockákra vágtam. A húst is megtisztítottam (zsír, erek kikerülnek, inak maradnak), majd felkockáztam. A lábszárnál érdemes úgy méretezni a húskockákat, hogy az inasabb részeket némileg kisebb, a húsosabbakat nagyobb darabokra vágjuk, így kb. együtt készülnek majd el.
A bográcsba tettem a zsírt és a hagymakockákat, majd mehettek a tűzre. Amikor a hagyma üvegesre párolódott-sült, hozzátettem a húst. Ahogy a hús "kifehéredett", levettem a tűzről a bográcsot, őrölt édes paprikát kevertem a húsos hagymához, majd befűszereztem (só, bors, majoranna, kakukkfű, csípős és csemege Piros Arany, babérlevél, kömény, esetleg natúr ételízesítő). Kevés folyadékot* adtam hozzá, beledaraboltam egy paprikát, hozzátettem két paradicsomot félbe vágva, végül visszatettem a tűzre, fedő alatt főni. 
Innentől már csak folyadékpótlás, kóstolás, további ízesítés (fűszerek, fokhagyma, erős paprika, valamint én mindig teszek bele néhány kanálnyi mustárt és olykor ketchupot is) a feladat, na és persze a tűz táplálása. Köretként általában tarhonyát készítek mellé, illetve nokedlit, de főtt burgonyával is nagyon finom.
*Én a marhát vörösborban főzöm, ez kb. annyit tesz, hogy minimális víz mellett bor kerül túlsúlyban folyadékként a pörköltbe. Ez ízlés dolga, van, aki egyáltalán nem tesz bele bort, és olyan is, aki csak a főzés vége felé egy keveset.


Belekerült a bográcsba: 1 kg vöröshagyma, 2 kg marhalábszár (tisztított súly), 20-25 dkg zsír, 1 üveg vörösbor, 1 paprika, 2 paradicsom, őrölt pirospaprika, só, bors, kevés majoránna és kakukkfű, Piros Arany, 1 nagyobb babérlevél, őrölt kömény, mustár, ketchup, fokhagyma, 4-5 db aprócska szárított chili.
Tovább olvasom...

2010. május 31., hétfő

Erdei gyümölcsös villámtorta

Ajándékba készült ez a tortácska, gyorsított eljárással. Az anyák napjára készített erdei gyümölcsös-joghurtkrémes tortát kellett volna ismételni, de nem volt annyi időm rá, így egy egyszerű joghurttorta lett belőle. Nagyon finom lett, kissé "ruganyosabb" krémmel, mint ahogyan én igazán szeretem, de így sem volt rá panasz. :)


A kekszeket egy zacskóba tettem és a sodrófával darabokra törtem. Lágy vajjal összekevertem (éppen összeállóvá), állítható tortakarikába simítottam (18 cm) és 200 °C-on sütöttem úgy 10 percig. Amíg hűlt a kekszalap, a joghurtot a cukorral, vanília eszenciával, a mirelit gyümölcsökkel és a zselatinnal felmelegítettem (nem forrásig, csak míg a gyümölcsök kiengedtek és a zselatin elolvadt). Amikor ez is visszahűlt, a tejszínt felvertem a cukorral, összeforgattam a joghurtos krémmel és a tortakarikával felszerelt kekszlapra simítottam. Fagyasztóban (-23 °C) kb. 2 óra alatt megdermedt. Ekkor lekerült róla a karika és fixálóval felvert tejszínnel díszítettem.


Sokan félnek attól, hogy a tejszín összeesik és ezért műanyagokat használnak helyettük, ami nagy kár. Fixálóval, zselatinnal felverve az előírás szerint behűtött valódi tejszín is ugyanolyan tartós, mint a növényi készítmények, emellett az ízük a pótlékokkal ellentétben valóban finom.


Belekerült...
...a kekszalapba:
kb. 20 dkg kakaókrémes töltelékű szendvicskeksz (töltelékkel együtt), kb. 7-8 dkg vaj vagy amennyit felvesz;
...a joghurtrétegbe: kb. 400 g natúr joghurt, 3 evőkanál cukor, 1 teáskanál vanília eszencia, 20 g zselatin, 30 dkg mirelit erdei gyümölcs mix, valamint 3 dl habtejszín, 3 evőkanál cukor;
...a díszítésbe: kb. 1 dl habtejszín, 1 evőkanál vaníliás cukor, fél csomag habfixáló, valamint néhány cukorgyöngy.
Tovább olvasom...

2010. május 30., vasárnap

Csokifagyi

"Ez nagggyon finom, olyan íze van, mint a sport szeletnek!" ...valamiért mindig ezt mondják erre a fagyira, nem is értem... :))


Egy ideig elbíbelődtem a recepttel, mert a csokifagyi legyen tényleg csokis. Mint már írtam korábban, én nem azonnali fogyasztásra készítem a fagylaltokat, hanem egyszerre több íz sorakozik a fagyasztóban, ha viszont sok a csoki, az egész kemény tömbbé fagy. Talán a negyedik főzés alkalmával sikerült olyan állagúra, hogy minden különösebb gond nélkül kioperálható lett a dobozból más- vagy harmadnapon is. Azóta mindig így készül, idén még csak először, de úgy októberig majdnem biztos, hogy folyamatosan lesz belőle a fagyasztóban.


A tejbe beletördelem a csokit (a csoki íze nagyban meghatározza a fagylalt ízét is, ezt érdemes figyelembe venni a csokoládé kiválasztásakor), hozzámérem a kakaóport és olykor átkeverve, lassú tűzön felforralom. A tojások sárgáját a cukorral és a keményítővel kikeverem, hozzáadok egy kis sót és a rumaromát (szinte már semmihez nem használok aromát, de ehhez a fagyihoz igen - lecserélhető alkoholra, akinek úgy tetszik, csak abból többet mérjünk hozzá, kóstolással :)) megállapítható a számunkra tökéletes mennyiség), végül a tejszín egyharmadával felhígítom. A maradék tejszínnel visszahűtöm a csokis tejet, majd állandó keverés mellett hozzáöntöm a tojásos keveréket, és forráspontig melegítem. Kihűtve kerül a hűtőszekrénybe, ahol egy éjszakát pihen, mielőtt a fagylaltgépbe kerül.


Hozzávalók: 10 dkg étcsokoládé (nálam 1 tábla Szerecsen étcsoki, legjobban ezzel lesz "sportos" az íze :), de természetesen magasabb kakaótartalmú csokoládét is használhatunk), 2 normál evőkanál keserű kakaópor, 3 dl tej, 2 tojás sárgája, 1 evőkanál vaníliás cukor, 4 evőkanál kristálycukor, 1 púpozott teáskanál (6-8 g) étkezési keményítő, picurka só, kb. 2 teáskanál rumaroma, 3 dl tejszín.
Tovább olvasom...

2010. május 29., szombat

Kakaóbabos és meggyes-diós mini sütik

Sokszor készítek cookie-t, ideális "gyors süti". Leszámítva a sütési időt, mert mire ez a kis adag kisül, bizony lemegy a nap.
Most legalábbis a szó szoros értelmében lement... :D


A recept nem bonyolult, a vajat a cukorral kihabosítottam, hozzáadtam a tojást, sót, vanília eszenciát, ezekkel is alaposan összedolgoztam, majd belekevertem a lisztet, tejfölt és sütőport. Ezután két részre osztottam az alaptésztát, az egyik felébe belekevertem a kakaóbab-darabkákat, a másik felét pedig apróra vágott dióval és aszalt meggyel forgattam össze. Sütőpapírral bélelt tepsire kis teáskanálnyi halmokat kanalaztam (jó nagy hézaggal, mert a tészta terül sütés közben), 170-180 °C-ra előmelegített sütőben sütöttem őket.


A sütés ideje méret- és ízlésfüggő. Amikor a tészta széle pirulni kezd, már megsült, ha ekkor kiveszem a sütőből, puha kekszeket kapok eredményül. Ha ropogósabb változatra vágyunk (a férjem általában...), akkor hagyom kellemesen megbarnulni a sütiket, de vigyázni kell, mert ezután már hamar odakap. Mindenképpen nagyon finom, érdemes így is-úgy is kipróbálni. A sütőből kivéve 1-2 perc után rácsra szedem, azon hagyom kihűlni a kész kekszeket.


Huhh, nem is tudom, de most vagy 4-5 alkalommal cseréltem a tepsiket a sütőben... Alapesetben kb. diónyi halmokat kanalazok a tepsikre, de most ovis kirándulásra készültünk, a sütik egy részét oda szántam, így apróbb darabokat sütöttem. A nagyobb méretben úgy 60-70 db cookie szokott születni, most kb. 2x60 db lett az eredmény. Nagyon finom lett mindkét változat, igazi gyerkőckézbe illő, 1-2 falatos darabok.


Hozzávalók...
...az alaptésztához:
30 dkg vaj (megfelel a margarin is), 25 dkg cukor* (most 10 dkg házi vaníliás cukor és 15 dkg kristálycukor), 3 tojás, 1 nagy teáskanál só, 1 teáskanál vanília eszencia*; 40 dkg liszt, 3 evőkanál tejföl, 1/2 csomag sütőpor (kb. 6 g);
...a fél adag kakaóbaboshoz: kb. 5 dkg pirított, aprított kakaóbab;
...a fél adag meggyes-dióshoz: 3 dkg aszalt meggy, 7 dkg dió (vagy mindegy, csak összesen kb. 10 dkg legyen).

*Az édesítő ízlés szerint variálható, szoktam nádcukorral, barna- és kristálycukor keverékével készíteni, de előfordult már, hogy mézet és cukrot tettem bele. A vaníliás ízesítőket tetszés szerint akár aromával is helyettesíthetjük.
Tovább olvasom...

2010. május 28., péntek

Eperkoktél vodkával

Ez a koktél a Kifőztük 3. számában megjelent epres italreceptek felnőtteknek készülő változata. Finom zamatos eperrel készül, sűrű, alacsony alkoholtartalmú, erősen gyümölcsös ital. Az alkoholtartalom természetesen növelhető, sőt, vodka helyett fehér rummal is érdemes megkóstolni. :)


Az epret a cukorsziruppal és lime-lével pépesítem (turmix vagy botmixer), majd átszűröm. Cukorsziruppal édesítem (ennek mennyiségét az eper édessége határozza meg, de elsődleges szempont, hogy az eper íze azért még érvényesüljön). Shakerbe zúzott jeget teszek, hozzáadom az eperpürét és a vodkát. Alaposan összerázom, majd az italt díszített koktélospohárba szűröm.


A cukorszirupról: nyáron sokszor készítek koktélokat, amihez állandóan tartok cukorszirupot a hűtőben. Ez, a szemcsés cukorral szemben, kiválóan használható utólagos ízesítésnél is, ami hasznos lehet a citrusokkal vagy friss gyümölcsökkel készülő italoknál. 1 rész víz és 1 rész cukor néhány perces intenzív forralásával megfelelő állagú szirupot kapok, ezt kihűtve, üvegbe töltve tárolom a hűtőszekrényben.


Hozzávalók (1 adaghoz): 7-8 dkg eper, 1-2 cl cukorszirup, 1-2 facsarásnyi lime-lé, tört jég, 3 cl vodka (vagy ízlés szerint), valamint a díszítéshez eperszem, lime karika.
Tovább olvasom...

2010. május 27., csütörtök

Egyszerű meggyes piskóta

A vizes piskóta készítését még kisgyerkőcként, a nagymamámtól tanultam. Azóta persze már nem kézzel verem a habot, szerintem már nem is sikerülne úgy felvernem, pedig még rugós fejű, hagyományos habverőm is van a feladathoz. :)) Amíg a szüleimnél laktam, elég rendszeresen sütöttem, olykor tekercsnek vagy egyéb süteménynek, de legtöbbször csak így, meggyet vagy egyéb apró gyümölcsöt, pl. jostát potyogtatva bele. Mindig szerettem, mert egyszerű, gyorsan elkészül és nagyon-nagyon finom.


Bekapcsolom a sütőt, 190 °C-ra melegítem elő. A tepsit kibélelem sütőpapírral - a kapcsos változatnál az alsó lemezre helyezem és úgy teszem rá a keretet.
A tojásokat szétválasztom. A fehérjéket egy kis csipet sóval tálas mixerbe helyezem, amíg a gép kemény habbá veri, addig a tojássárgájához mérem a cukrot. A sárgáját kihabosítom a cukorral, munka közben fokozatosan adagolva hozzá a vizet, majd a végén a lisztet is hozzádolgozom. Ezután a lisztes masszát és a tojáshabot óvatosan egybedolgozom. A tésztát a tepsibe simítom, belepotyogtatom a lecsepegtetett meggybefőttet (vagy ha van, friss meggyet), majd sütőbe helyezem. Az első 10-15 perc után a sütő hőmérsékletét 150-160 °C-ra mérsékelem, majd tűpróbáig sütöm a piskótát. Rövid ideig hagyom nyitott sütőajtó mellett a sütőben hűlni, majd a tepsiből kivéve, rácson hűtöm ki. Kisebb kockákra vágva, porcukorral meghintve kínálom.


Hozzávalók egy kb. 25x35 cm-es tepsihez:
8 tojás szétválasztva, 8 evőkanál meleg víz, 16 evőkanál cukor, 16 evőkanál liszt, 1 üveg lecsepegtetett meggybefőtt, valamint ízlés szerint porcukor a tetejére.
Tovább olvasom...

2010. május 26., szerda

Epershake

A harmadik kifőzés alkalmával készült ez a shake, gyerkőcöm egyik nagy kedvence, amivel igazán meg lehet dobogtatni a szívét és kényeztetni lehet a pocakját és lelkét. :)


Az epret a cukorsziruppal és a tejszínnel pépesítem (turmix vagy botmixer), majd hozzákeverek 10 dkg vaníliafagylaltot is. Egy egyenes falú pohár aljába egy gombócnyi vaníliafagylaltot kanalazok, erre töltöm az epres keveréket. Eperszemmel díszítem. A shake sűrűsége miatt 1-2 vastag vagy extra vastag szívószálat szúrok bele.


Hozzávalók (1 adaghoz): 10 dkg eper, 0,5 dl hideg tejszín, 1 cl cukorszirup, kb. 15 dkg vaníliafagylalt, továbbá a díszítéshez eperszem, esetleg tejszínhab.
Tovább olvasom...

2010. május 25., kedd

Eperfagylalt


Tejszínes, krémes, mennyei...
Kaptunk egy kellemes adag epret. Aznap már nem fogyott el, másnap sem, harmadnapra pedig ugye nem kell mondanom, milyen állapotba kerültek a szemek? Lányaimat ismerve az ütött-kopott darabokkal már meg sem próbáltam megkínálni őket, így fagyiként végezték a külsejükben erősen zaklatott eprecskék. Igazából másképpen szoktam készíteni ezt a joghurtos változatot, de nem volt elég a joghurtom, így muszáj voltam csalni. Így is csoda finom lett!

a "dísz" már saját eper, most kezd érni :)

Az epreket megmostam, majd botmixerrel pépesítettem. Citromlevet facsartam a püréhez, ezután egy szűrő segítségével kivontam a magokat a püréből. Cukroztam, belekevertem a joghurtot, és megkínáltam egy kis tejföllel is. A tejszínt félkemény habbá vertem, majd az egészet összekevertem, beleöntöttem a fagyos tartályba és készre fagyasztottam.


Isteni finom, közeleg az igazi eperszezon, fagyira fel! :)

Belekerült: kb. 300 g eper, kb. 1 evőkanálnyi frissen facsart citromlé, 100-150 g (nálam most pontosan 130 g) cukor (kóstoljuk és úgy ízesítsük!), 1 pohár (140 g) natúr joghurt*, 50 g tejföl*, 200 ml tejszín. Kb. 1,2 l fagyi lett ebből az adagból.
*190-200 g natúr joghurttal szoktam készíteni - ha nincs annyi, akkor pótolom tejföllel, illetve joghurt nélkül, csak tejföllel is finom.
Főzött eperfagyi recept ITT. :)

Tovább olvasom...

2010. május 24., hétfő

Grillburger

...avagy hamburger, grillen. :) Most, hogy fel-feltűnik a nap az égen, már ki lehet ülni a sütögető mellé, és igazi tűzön sült, füstös ízű burgereket lehet készíteni. Mennyei eledel!


Mivel hamburger recept van már az oldalamon, csak röviden írok, talán valakinek kedve támad tüzet rakni. ;) Hamburgerzsemléket készítettem, de most 9 helyett 10 darabra osztottam a tésztát. A formázásnál a zsemléket kissé ellapítottam, majd a kelesztés után tejjel lekentem, szezámmaggal megszórtam, végül kereszt alakban bemetszettem. Így kerültek az előmelegített sütőbe, ahol 2 szinten, légkeverés mellett, 170 °C-on sültek.


A húst kétszeri darálás után sóval és őrölt borssal kevertem össze. Fánkforma segítségével formáztam, a formát eltávolítva egy kanállal még egy kissé szétlapítottam a pogácsákat. Ebből is 10 db készült, amiket egy tálcán, alufóliával fedve, a hűtőben pihentettem 2-3 órán keresztül. A pihentetés után a grillrácson végezték, amin néhány perc alatt kellemes pirulósra sültek.


A hamburgerszószhoz nagyon apróra vágtam a csemege uborkát és az újhagymát, amiket a többi hozzávalóval elkevertem. A mikróban kissé felmelegítettem (30 mp) az egész keveréket, kóstolás után fűszereztem, végül ezt is a hűtőbe tettem fogyasztásig. 1-2 órát jó, ha pihen, hogy összeérjenek az ízek.


A grillen megpirítottam a félbevágott hamburgerzsemléket is, ebbe került aztán mindenféle földi jó. :)


Hozzávalók 10 hamburgerhez...
...a zsemléhez:
1 pohár (140 g) natúr joghurt, 2 dl tej, 0,5 dl olaj, 1 egész tojás, 2 csapott evőkanál cukor, 1 teáskanál só, 60 dkg BL55 liszt, 2 dkg élesztő, továbbá tej a kenéshez, szezámmag a szóráshoz;
...a húspogácsákhoz: kb. 1 kg sertéshús (tarja, a zsír zöme eltávolítva), 1 evőkanál só, 1 evőkanál bors;
...a szószhoz: 4 evőkanál tejföl, 4 evőkanál majonéz, 1 evőkanál mustár, 2 evőkanál ketchup, 5-6 db újhagyma (zöldje nélkül) apróra vágva, 2 db (kb. 8 cm-es) csemege uborka apróra vágva, 1-2 kortynyi (alma)ecet, 1 evőkanálnyi méz (selyemfű :P), picurka só és bors;
...és a többi: csemete jégsaláta levelek, (kígyó)uborka, (koktél)paradicsom, (új)hagyma.
Tovább olvasom...

2010. május 22., szombat

Máglyarakás

Annyira elszámoltam magam, hogy csak na! :D Amikor valamit már elég régen készítettem utoljára, sikerül annyira elfelejtenem a részleteket, hogy aztán mindig a legrosszabb méretű edényt választom hozzá. Így a végén vagy "lötyög" az étel benne vagy kissé túlnövi. Már a rétegezés kezdetekor tudtam, hogy ebből még baj lesz, de elhessegettem a negatív gondolatokat. Aztán persze tényleg baj lett. :P

Máglyarakás alap: kalács, alma, kalács, hab.*
Nálam most: kalács, alma, kalács, alma, kalács, hab... Khmm...


Elsőként az almát meghámoztam, negyedekbe vágtam, kivettem a magházát, majd kb. 3 mm-es szeletekre vágtam. Egy kanálnyi vajon, egy kis cukorral és fahéjjal félig megpároltam. A tejet egy kis vajjal megmelegítettem a mikróban, majd cukrot adtam hozzá és tojássárgákat kevertem el benne. Volt még némi kalácsmaradékom, történetesen a kefires vaníliásból (ez mennyire jól hangzik, pedig igazából már a kalácssütésnél az forgott a fejemben, hogy milyen régen is raktam utoljára máglyát...), így az került a tojásos tejbe. A rossz méretű felfújtas tálat :P kivajaztam, megszórtam zsemlemorzsával. Ebbe rétegeztem a hozzávalókat, az alábbiak szerint: egy réteg kalács, egy réteg alma, újabb réteg kalács, újabb réteg alma, végül a kalács maradéka. Egy kevés rumot locsoltam rá, majd megkentem sárgabaracklekvárral a tetejét. 170 °C-ra előmelegített sütőbe toltam. Kb. 30 percig sütöttem.


A tojások fehérjénél még korrigálhattam volna a dolgot, de már nem volt kedvem a löttyöt szétméricskélni, így végül egy picurka sóval keményre vertem az egészet. A sárgabaracklekvárban elkevertem egy kis vanília eszenciát, ezután a habba beleforgattam először a cukrot, majd a lekvárt. Kivettem a sütőből a süteményt, a tetejére halmoztam a habot, majd visszatoltam egy kicsit megpirítani a tetejét. Mondom kicsit - de nekem most még ez sem jött össze. :D Ráadásul a hab irdatlan sok lett a tetején, ami nem baj, ha valaki bírja ezt a lekváros habot, én történetesen nem estem a problémától kétségbe. :)
Persze finom lett. Nagyon finom. Az ízért cserébe gond nélkül szemet hunytam a kinézet felett. :)


Belekerültek...
...a tejes keverékbe: 5-6 dl tej, 4 tojás sárgája, 1 evőkanál vaníliás cukor, 3 evőkanál cukor, 2 evőkanál vaj;
...az almarétegbe: kb. 75 dkg alma (tisztított mennyiség), 1 evőkanál vaj, 1-2 evőkanál cukor, csipetnyi fahéj;
...a habrétegbe: 4 tojás fehérje, 1 pici csipet só, 4 evőkanál cukor, kevés vanília kivonat, kb. 8-10 dkg pépes sárgabaracklekvár;
...továbbá: kb. 40 dkg kalács, néhány kortynyi rum, kb. 10 dkg pépes sárgabaracklekvár, valamint vaj és morzsa a forma kikenéséhez.
*Na igen, jobb, ha kerítünk egy 20-25x30-35 cm körüli téglalap alakú tálat, amibe rendesen belefér ez az adag és normálisan lehet benne rétegezni. :))
Tovább olvasom...

2010. május 21., péntek

Rántott libamáj

Rántott libamáj, nahh:
- megtisztít,
- felszeletel,
- liszt,
- tojás felverve egy kis sóval,
- zsemlemorzsa,
- süt (libazsírban, naná),
- picit sóz,
és kész. :P 


Adva volt egy házassági évfordulónk nem is olyan régen. Még éppen a kínlódós, orrtalan-ízlelőbimbótlan időszakomat tapostam javában, a férjem meg beállított egy benga nagy libamájjal, hogy kezdjek vele valamit, ha már évforduló...de ha úgysem érzem az ízeket és különben is bizalmatlanul méregetem a betegesen sápadt színű lúdalkatrészt, akkor mondjuk rántsam ki...
Nem különösebben rajongok a májért, egy évben 1-2 alkalommal csirkéből, hagymával sütve ok és mmm, de finom...na de rántva??? Brrr! (Lehet megkövezni, felőlem lehet libamáj és horror drága, egyszerűen akkor sem ájulok el tőle. Bár így vagyok a tengeri herkentyűkkel is, nem véletlenül nem tenger mellé születtem. :P)
Először még elgondolkodtam, kezdhetnék-e vele valami "flancosabbat", mint a panír, de aztán csak abban maradtam, hogy nem éri meg a (kutató) munkát. :P Így kirántottam. Magamnak és féltve óvott ebihalaimnak persze "biztonsági" csirkecombot is készítettem, mondván, hogy mi aztán éhen nem halunk egy évforduló kedvéért. Az ebédnél aztán fanyalgó arccal megkóstoltam és el kellett ismernem, hogy finom. Na nem, azért csak semmi heuréka és húazannnya, egyszerűen "csak" finom.

elől a máj, hátul a csirkecomb éhhalál ellen :D

Ennek örömére tegnap újra vett egyet. És rántva kérte...paradicsomsalátával. Csak "diétásan"... :P Pedig már van ízérzékelésem, de szerintem nem merte túlfeszíteni a húrt... :D


Tartogattam a végére egy kérdést arra az esetre, ha a férjem rendszert csinálna a májvásárból... :P Ti hogyan készítitek el a libamájat?
Tovább olvasom...

2010. május 20., csütörtök

Kefires vaníliás kalács

Ebben a szürke, hideg időben jól esik bekapcsolni a sütőt, így tegnap egy kis kalácsot terveztem sütni. Amikor a hűtőben a hozzávalókat vadászgattam össze, kezembe akadt két doboz kefir, amiket máig nem tudom, a férjem milyen indíttatásból vett (szerintem benézte a natúr joghurtot :P). Mivel én ugyan meg nem eszem magában, úgy döntöttem, mennek a kalácsba...


A hozzávalókat a kenyérsütő üstjébe tettem, majd elindítottam a tészta programot. Dagasztás közben egy kevés tejjel és liszttel igazítottam az állagán, hogy lágy, de már nem ragadós tészta legyen az eredmény. A gépben hagytam megkelni is - miután duplájára kelt, lisztezett felületen kissé átgyúrtam, majd, mint a kenyeret, hosszúkásra formázva egy sütőpapírral bélelt formába tettem. Konyharuhával letakarva jó duplájára kelesztettem. A megkelt tésztát tejjel elkevert tojássárgával kentem meg, és így tettem a 180 °C-ra előmelegített sütőbe. Kb. 45 perc alatt sült meg teljesen - kicsit gyorsan barnult a teteje, így egy idő után letakartam a tésztát egy sütőpapírral.
Nagyon finom, kellemesen vaníliás ízű tészta lett a végeredmény - 5 perc alatt el is tűnt a fele, amint hazaért az ovis csapat. :)

sok pici pötty=vaníliás cukor :)

Belekerült...
...a tésztába:
2 pohár (280 g) natúr kefir, 2 tojás sárgája, 5-6 dkg vaj, 5 evőkanál házi vaníliás cukor, 1/2 teáskanál só, 35 dkg finomliszt+kb. 5 dkg a tészta állagának igazításához és a formázáshoz, 15 dkg rétesliszt, 2,5 dkg élesztő, 1-2 evőkanál tej;
...a kenéshez: 1 tojás sárgája, kevés tej.
Tovább olvasom...

2010. május 19., szerda

Vaníliaságok

Jó ideje nem használok "mesterséges vaníliát", azaz vanillincukrot és vanília aromát. Bár nem vagyok az egészséges életmód megszállottja, fokozatosan száműztem az életemből ezeket és néhány "fajtársukat" is, mert igyekszem az ételek, fűszerek természetes ízét megismerni. Ez aztán okoz néha némi bonyodalmat, pl. a vanília esetében is, ugyanis a mesterséges változatok íze sokkal erőteljesebb, mint magáé a vanília hüvelyé. Hozzá kell szokni nem vitás, az eltompított ízlelőbimbóknak meg kell tanulniuk megdolgozni az élményért... :)

Már többször utaltam házilag készült vaníliás ízesítőkre, most azt is leírom, hogyan készülnek. Egyik sem saját "recept", így a gasztroblogokban jártasaknak nem fogok semmi újat mondani.


Legelőször vaníliás cukrot készítettem házilag, még Jamie Olivier egyik szakácskönyve volt a forrás. Sok esetben ugyanis a vaníliának csak a hüvelyből kikapart magjait használom fel, a hüvelyt viszont vétek kidobni. Ennek a pazarlásnak az elkerülésére remek lehetőség a vaníliás cukor készítése, ehhez csupán egy cukorral megpakolt, jól záródó edényre van szükség, amibe beleállítom a magjaitól megfosztott hüvelyt. A cukor aztán néhány hét alatt átveszi az illatanyagokat, és már használható is. Mindig, amikor kiürül egy hüvely, belekerül a cukorba, és természetesen a cukrot is pótolom időnként. Amikor pedig a hüvelyek már elkezdik elveszíteni rugalmasságukat, akkor mehetnek a "malomba", és az őrlés után igazi házi "bourbon cukorként" végzik. ;)

Tavaly szepyke egyik gasztroajándékos bejegyzésében ajánlotta, hogy a főzésben használt hüvelyeket ugyanúgy érdemes a cukorba tenni, mint főtlen társaikat - kipróbáltam és remekül bevált így is.


A vanília eszencia/vanília kivonat szintén nagyon egyszerűen, vaníliarudak alkoholban történő áztatásával nyerhető. Több recept található a neten, van amelyik patikában kapható tiszta alkohollal, van amelyik vodkával készül. Mindegy melyiket választjuk, de általánosan elmondható, hogy a magasabb koncentrációjú kivonatból kevesebbet, míg a "hígabb" változatból nyilvánvalóan többet szükséges az ételhez adagolni.

Én már lassan 3 éve tartok itthon ilyen eszenciát, nekem bevált, rendszeresen használom. Vodkával készítem, decinként kb. 3 szálat szoktam beletenni. A hüvelyeket félbevágom, felhasítom, belehelyezem egy alkalmas üvegbe és felöntöm az alkohollal. A kamrapolcon tartom, naptól védett helyen (ha van, érdemes színezett - pl. alaposan kimosott italos- vagy gyógyszeres - üvegben...), és az első néhány hónapban nem igazán nyúlok hozzá azon kívül, hogy néha felrázom az üveget. Csak az eleje ilyen hosszadalmas: később a vaníliás cukorhoz hasonlóan ezt is lehet pótolgatni, illetve lehet váltott üvegben is készíteni, amíg az egyik érik, a másikat felhasználhatjuk. Én eddig rendszeresen pótolgattam, de éppen most készülök üveget váltani, az előzőben már csak pár kanálnyi van. Ez a mostani adag szepyke karácsony előtti vanília-hadművelete után készült, azóta érik - már bevethető állapotban van. Az elkövetkezendő 2-3 évben gondolom ezt is pótolgatni fogom, aztán újabb csere. :)

Szerintem mindenképpen érdemes kipróbálni a fenti változatokat, mindemellett a házi készítésű vaníliás cukor és kivonat remek gasztroajándék is lehet az erre fogékonyaknak. :)
Tovább olvasom...

2010. május 18., kedd

Fahéjfagylalt

Nekem ő az egyik favorit. Főzött fagyi, ennek is a vaníliafagyi az anyja :), bár spórolósabb változatban. Általában, ha nem a vanília a meghatározó íz, nem használok vaníliarudat. Helyette vanília eszenciát vagy házi vaníliás cukrot teszek az alapba.


A tejet felteszem melegedni, közben a tojássárgákat elkeverem a cukorral, keményítővel, vanília eszenciával, és a tejszín kb. felével csorgathatóra hígítom. Amikor a tej felforr, a maradék tejszínnel lehűtöm, és folyamatos keverés mellett belecsorgatom a tojásos keveréket. Besűrítem, majd a legvégén belekeverem a fahéjat - ezzel már nem főzöm. Hagyom kihűlni, majd a hűtőszekrényben tovább hűtöm az alapot.*
A tejszínt felverem félkeményre, majd összeforgatom a fahéjas alappal, ezután a fagylaltgépre bízom a további munkát. Amíg a fagyi készül, porcukrot, fruktózt és fahéjat teszek egy cukorszóróba. Amikor a fagylalt elkészül, egy fagyasztást is elbíró dobozba rétegezem: 2-3 kanálnyit vékonyan szétterítek a doboz alján,majd megszórom a fahéjas cukorral, ezután újra fagylalt, újra fahéjas cukor, amíg tart a fagylalt. Fagyasztóba teszem néhány órára, és csak azután tálalom. Ez a fahéjas rétegezés elmaradhat, de nagyon finom, amikor fogyasztás közben felbukkan a fahéjas turbóíz. :))
*Általában este főzöm az alapot és másnap reggel fagyasztom ki.


Hozzávalók:
2 dl tej, 2 tojás sárgája, 5 evőkanál cukor, 1 púpos teáskanálnyi étkezési keményítő, 1 teáskanál vanília eszencia, 1 dl tejszín, 2 csapott teáskanál őrölt fahéj, további 2-2,5 dl tejszín félkemény habbá verve, valamint a szóráshoz ízlés szerinti mennyiségben porcukor, valamilyen egyéb apró szemű cukor és fahéj keveréke.
Tovább olvasom...

2010. május 17., hétfő

Tojásos nokedli

Igazi folthoz a zsákot étel... :) A csapadékos idő hihetetlenül kedvez a kertben a jégsaláták fejlődésének, nem győzöm szétpalántázni őket, és hát mostanra már elérték azt a méretet, amikor zsenge leveleiket fel lehet használni. Igaz, ezek még nem fejek, csak méretes levelek, de igazi friss, hazai termés! ;) El is határoztam még a múlt hét elején, hogy néhányuk tojásos nokedli mellett fogja végezni. Tegnap végül esőkabátot húztam és kiúsztam "aratni" a kertbe. Megérte szétázni értük, csoda finom volt!

2013

A nokedli nekem sokáig mumus volt. Úgy tanultam, hogy alaposan ki kell dolgozni a tésztát, és ráadásul legyen keményebb tészta, mert abból lehet a legfinomabb nokedlit szaggatni. Hát fenéket! :S A csuklóm kikészült, mire kiszaggattam azt a pár adagot, így nem csoda, hogy utáltam. Enni persze nem... ;) Egyszer aztán totál véletlenül kifogtam Bede Robi egyik műsorát, amiben elmondta, hogy ő aztán nem simogatja sokáig a tésztát, épphogy összekeveri, még az sem gond, ha itt-ott száraz foltok maradnak benne, mert amikor elkezdi szaggatni, bőven megdolgozza akkor a tésztát. Totál logikus... Kipróbáltam és azóta rendszeresen van nálunk nokedli és ráadásul minden mukk nélkül állok neki. :)
A tésztát úgy készítem, hogy kb. 20 dkg liszthez számítok egy tojást és annyi vizet, amennyit felvesz. Persze ez sokat nem mond annak, aki még az életben nem készített nokedlit, és az sem, hogy "nokedli/galuska-sűrűségű" legyen a tészta, így most lemértem, nálam hogyan néznek ki az arányok, irányadónak talán jó lehet. A munkát mindig azzal kezdem, hogy felteszek egy fazékba vizet melegedni, hogy amíg elkészítem a tésztát, felforrhasson. Ezután egy edénybe lisztet szórok, ráütöm a tojást, sót adok hozzá és elkezdem egy fakanállal összedolgozni. Fokozatosan adagolom hozzá a vizet, amíg a tészta összeáll egy ragacsos masszává, ami nagyobb nedvességtartalmú attól, hogy kézzel gyúrhassam, de cseppet sem folyékony. (Ez értelmes valamennyire? :D) Az állagának elég lazának kell lennie ahhoz, hogy kis munkával át tudjam küldeni a nokedliszaggatón, de nem folyhat át magától. (Egyre jobb...)
 

Amikor a víz felforr, sózom, egy kanálnyi olajat csorgatok bele, majd részletekben beleszaggatom a tésztát. A nokedlik először feljönnek a víz felszínére, majd kb. fél-egy percig még főzöm, ezután egy szűrőkanállal kiszedem, és leöblítem. Amíg lecsepeg, folytatom a munkát az újabb adagnyi tésztával - és így tovább egészen addig, amíg el nem fogy az összes nyers tészta.
A tojásos nokedlihez egy nagyobb/mélyebb teflon serpenyőbe - vagy egyéb a célra megfelelő edénybe - zsiradékot teszek, erre borítom a lecsepegtetett nokedlit. Amikor a teljes mennyiség az edénybe kerül, elkezdem melegíteni - közben néhányszor átkeverem, hogy egyenletesen melegedjen az egész. A tojásokat felütöm, sózom, felverem, majd a meleg nokedlikhoz keverem. Addig sütöm együtt őket, míg a tojás is megsül.
Észrevettétek már, hogy sokszor a legegyszerűbb receptet a legnehezebb megfogalmazni? :P


A salátához egyszerű ecetes levet készítettem, amihez kissé meglangyosított vízben feloldottam a cukrot, majd hozzákevertem a kétféle ecetet. Ebbe forgattam a megmosott leveleket, amiket tálkákba szedve kínáltam a nokedli mellé.


Hozzávalók...
...a nokedli tésztához (kb. 4 főre elég főételként - köretként többre is):
60-70 dkg liszt (egészen pontosan 65 dkg volt), 3 tojás, egy csapott evőkanál só, 3,5-4 dl víz (függ a liszttől, tojás méretétől, nekem úgy 3,8 dl ment bele);
...a tojásos nokedlihez: zsiradék, ízlés szerint tojás és só - nekem a fenti adaghoz 6 tojás volt az ideális;
...a salátához: friss jégsaláta vagy fejes saláta (1 fej vagy annak megfelelő mennyiség), 5 evőkanál víz, 2 evőkanál cukor, 3 evőkanál alma- és 1 evőkanál tárkonyos ecet (vagy ízlés szerint).
Tovább olvasom...