Epres-vaníliás rakott piskóta

Gyerekkoromban bolti pudingporból készítettem és ez volt a rakott ~, pudingos ~ vagy épp krémes piskóta. Mikor melyik.
Ma többnyire főzött krémmel készítem, de ha a lányaimat kérdezem, szerintük bolti pudinggal pont olyan jó, mint házival. Ha lusta vagyok vagy épp nincs itthon tojás, akkor szerintem is. ;) Most éppen eperrel rétegeztem, amíg még lehet szedni a kertből, aztán jöhet majd a váltás: meggy, málna, szeder, ribizli, barack...mikor mi, kinek mi. :)

Nincs igazán pontos recept hozzá: főzök egy adag (sűrűbb) vaníliakrémet és rétegezem azzal, amivel szeretném vagy amire lehetőségem van. Általában 1 liter tejet használok el, ebből egy keveset (1-2 dl) kiveszek a piskóta locsolgatásához, a többséget pedig egy rúd vaníliával tűzre teszem. Forrásig melegítem, majd a tűzről levéve, fedővel lefedve, legalább fél órán keresztül pihenni hagyom. Lehet egy napig is, csak akkor kerüljön be a hűtőbe is. ;)
A tojásokat a cukorral és a keményítővel kikeverem. A tejet felmelegítem (előtte vagy utána kiveszem belőle a vaníliarudat) és folyamatos kevergetés mellett hozzácsorgatom a tojásos keveréket. Kevergetve besűrítem, majd hűlni hagyom.
Amikor a krém már langyos, egy felfújtas tálba sorakoztatok egy réteg babapiskótát, amit kevés rumaromával ízesített tejjel (18+ esetben rummal) csorgatok meg. Erre jön egy réteg vaníliakrém, majd az eper. Ismét piskóta, rumos tej, vanília, eper...amíg tart a krém. A tetejét egy réteg krémmel zárom és már mehet is a hűtőbe. Ha van ideje összeérni, az remek, ha nincs, akkor elég, ha lehűl. :)
Tálalás előtt tejszínhabot pakolok a tetejére - én fixálni szoktam arra az esetre, ha maradna a desszertből (marad is, ha csak nincs vendégség), a legvégén pedig néhány szem gyümölcs is kerülhet rá díszítésnek. Vagy csak azért, mert jó. :)

Hozzávalók...
...a vaníliakrémhez: 8-9 dl tej (egy része lehet tejszín, jót tesz neki), 1 vaníliarúd, 4 egész tojás (én nem szoktam szétválasztani, mert így is mindig tele a fagyasztóm fehérjével, de aki tart tőle, használja csak a sárgáját), 4 evőkanál keményítő, 15 dkg cukor;
...a rétegezéshez: 1-2 dl tej, kevés rum vagy rumaroma, 15-20 dkg babapiskóta*, eper ízlés szerint, továbbá legalább 2,5 dl tejszínből (30%) és 2 teáskanál cukorból vert tejszínhab (fél csomag zselatin fixszel fixálom).

*Lehet helyette házi piskótát (kockákra vágva) vagy lekvárral megkent piskótatekercs-szeleteket is használni, de ezzel én ritkán foglalkozom, mert ebben a desszertben pont az a jó, hogy nem kell sütni és gyorsan megvan. :)

Tovább olvasom...

Rebarbarás pite

Gyerkőcöm névnapjára készült - meglepett, hogy pitét kért, ráadásul rebarbarásat, de nem lehet okom panaszra, mert végül jóízűen megevett belőle néhány izmos szeletet. :)

Az omlós tésztához a lisztet, porcukrot, sót és fahéjat késes robotgépbe mértem, hozzáadtam a hideg vajat és morzsásra dolgoztattam a géppel. Ekkor beleütöttem egy tojás sárgáját és 1-2 evőkanál hideg vizet csorgattam hozzá - annyit, amennyivel rövid idő alatt összeállt a tészta. Gombócot formáltam, folpackba tekertem és egy órára behűtöttem. Amíg a tészta pihent, a rebarbarát megtisztítottam, feldaraboltam és egy pici víz, valamint a cukor kíséretében megpároltam.
A sütőt bekapcsoltam 200-210 °C-ra. A tésztát kivettem a hűtőből, kinyújtottam és kibéleltem vele a piteformát. Megszurkáltam villával a tésztát és bedugtam a fagyasztóba, amíg előmelegedett a sütő. Előkészítettem a vaníliasodót is: a tojást a cukorral, liszttel és vaníliakivonattal csomómentesen elkevertem, majd tejszínnel hígítottam.

A fagyasztóból kivett tésztára alufóliát simítottam, kb. 12-13 perc alatt vakra sütöttem, majd kivettem a fóliát és tovább sütöttem 3-4 percig. Ezután belesimítottam a párolt rebarbarát, ráöntöttem a sodót és a sütőbe visszatéve addig sütöttem, míg a sodó felszíne éppen megszilárdult (bő 10 perc). Ekkor cukorral és fahéjjal elkevert, olvasztott vajba forgatott zabpehellyel szórtam meg a tetejét és 15 perc alatt készre, pirulósra sütöttem. Langyosan a legfinomabb.

Hozzávalók...
...az omlós tésztához: 180 g liszt, 30 g porcukor, 1 teáskanál őrölt fahéj (3 g), pici só, 80 g hideg vaj, 1 tojássárgája, 1-2 evőkanál hideg víz;
...a töltelékhez: 500 g zöld rebarbara, 2 dkg házi vaníliás és 5-8 dkg nádcukor (ízléstől függően);
...a sodóhoz: 2 tojás, 1 evőkanál vanília kivonat, 2 evőkanál cukor, 2 evőkanál liszt, 2 dl tejszín;
...a tetejére: 4 dkg vaj, 4 dkg nádcukor, 5-6 dkg zabpehely, 1/2 teáskanál őrölt fahéj.

Tovább olvasom...

Kókuszos-áfonyás zabtallér

Ez a nagyon finom, ropogós cookie a múltkori zabtallér mintájára készült...még valamikor április közepén. Hááát, gyorsasági rekordot nem fogok dönteni receptírás kategóriában, az biztos. ;))

A mandulát késes robotgépben felaprítottam, majd hozzáadtam a zabpelyhet és azzal együtt aprítottam tovább. Tálba borítottam a mandulás pelyhet, hozzákevertem a kókuszt, áfonyát, csokit, sütőport, szódát és csipetnyi sót.
A gépbe tettem a vajat és a nádcukrot, néhány perc alatt habosra kevertettem. Hozzáütöttem a tojásokat, vaníliaeszenciát csorgattam bele és tovább habosítottam. A száraz anyagokat összedolgoztam a vajas keverékkel. Sütőpapíros tepsibe diónyi gombócokat formáztam, amiket egy vizes pohár aljával vékonyra lapítottam (számolni kell vele, hogy sütés közben még tovább terülnek). 180°C-ra előmelegített sütőben addig sütöttem a tallérokat - amíg szép barnás színt kaptak (12-13 perc). 

Forrón még puhák, így csak pár perc pihentetés után lehet rácsra tenni a kekszeket.

Hozzávalók 40-50 db (8-9 cm átmérőjű) tallérhoz: 10 dkg mandula, 20 dkg zabpehely, 4 dkg kókuszpehely, 2 dkg kókuszreszelék, 6 dkg aszalt vörösáfonya, 6 dkg süthető csokicsepp, 2-2 g sütőpor és szódabikarbóna, csipet só, 20 dkg puha vaj, 20 dkg nádcukor, 2 tojás, 2 teáskanál vanília eszencia.

Tovább olvasom...

Tojáslikőr

A tegnapi csokoládé likőr mellett ez is egy gyorsan elkészülő itallehetőség az ünnepre. Persze, mint minden likőrnek, ennek sem árt néhány napot hagyni, hogy összeérjenek az ízei, de ezzel együtt is van még esély elkészíteni a locsolók (és locsoltak) kedvéért. A tojáslikőr nekem személy szerint nem annyira barátom, de itt is érvényes a többnyire helytálló megállapítás: a házi változat finomabb, mint a boltiak. Érdemes hát megpróbálkozni vele - de csak óvatosan, mert a végén még rákap az ember. :)

A tejet a tejszín felével és a felhasított vaníliarúddal, valamint 10 dkg cukorral tűzre teszem melegedni. A tojások sárgáját kikeverem a maradék nádcukorral és a tejszín másik felével. Amikor a vaníliás tej felforr, 1-2 merőkanálnyit a tojásos cukorhoz szedek belőle (keverni, keverni, keverni), majd ezt az elegyet visszacsorgatom a maradék forró tejbe. Folyamatos kevergetés mellett, lassú tűzön besűrítem.
A tűzről levéve, időnként átkeverve hagyom kihűlni az alapot, végül az alkohollal elegyítem. Az italt sűrű szűrőn át üvegbe töltöm, hűtőszekrényben tárolom. Tálalás előtt kicsit felrázom és csak ezután töltöm poharakba.

Hozzávalók 6-7 dl-hez: 2 dl zsíros tej (3,5%), 2 dl tejszín (30%), 1 vaníliarúd, 13-14 dkg barna nádcukor, 4 tojássárgája (ha lehet házi, szép sárga), 2 dl vodka, 0,5 dl fehér rum (vagy összesen 2-2,5 dl vodka - ízlés szerint).

Hopsz, ugye nem felejtettétek el, hogy szerdán Kifőztük az újságárusoknál?! Talán még emlékeztek rá, 2010-ben húsvét előtt debütált az első szám és most, két évvel később már nyomtatásban is megjelennek a csapat húsvéti receptjei a Népszabadság mellékleteként! :) Az áprilisi számban is nyerő a csoki-tojás likőrduó, szerdán azokat a recepteket sem lesz késő még kipróbálni! ;)

Tovább olvasom...

Mandulás zabtallér

Mostanában ritkábban sütök (ritkábban főzök, ritkábban írok bejegyzést...), szabadidő híján nem sok kedv és energia jut a korábbi kedvenc elfoglaltságaimra. A múlt héten viszont Martha Stewarthoz keveredtem, és hááát...a zabpelyhes kekszei láttán végre sikerült rászánnom magam. :)) Bekevertem egy méretes adag zabkekszet, ami még ki sem hűlt, máris sebesen fogyni kezdett - gyanús, hogy családnak hiányzik anyu hobbija. :D Extra ropogós, kiadós, finom cookie-k születtek (az összetevők ne tévesszenek meg senkit első látásra ;), ugyanis a cukormennyiség nem kevés).

A mandulát és a lenmagot késes robotgépben felaprítottam, majd hozzáadtam a zabpelyhet és még egy percig dolgoztattam a gépet. Ezután tálba borítottam a keveréket, hozzákevertem a kakaóbabot, mazsolát, sütőport, szódát és csipetnyi sót. A gépbe tettem a vajat a nádcukorral, 3-4 perc alatt habosra kevertettem. Hozzáütöttem a tojásokat, kevés vaníliaeszenciát csorgattam bele és tovább habosítottam.

A száraz anyagokba beleforgattam a vajas keveréket, összedolgoztam. Sütőpapíros tepsi(k)be diónyi gömböket formáztam, amiket egy - vízbe mártott - pohár aljával vékonyra lapítottam (olyan távolságra kell egymástól tenni a gömböcskéket, hogy kilapítás után is kb. 2-2 ujjnyi távolság legyen köztük, mert sütés közben még tovább terülnek). 180°C-ra előmelegített sütőben addig sütöttem a tallérokat - amíg szép barnás színt kaptak (12-13 perc). Forrón még puhák, így néhány percig a tepsiben hűlnek és csak ezután lehet rácsra tenni a kekszeket.

Hozzávalók 50-60 db (8-9 cm átmérőjű) tallérhoz: 10 dkg mandula, 2 evőkanál (3 dkg) lenmag, 25 dkg zabpehely, 1 nagyobb teáskanál (3 g) szódabikarbóna, 1 nagyobb teáskanál (3 g) sütőpor, csipet só, 20 dkg puha vaj, 25 dkg nádcukor (csökkenthető), 2 nagyobb tojás, 2-3 teáskanál vanília eszencia, 5 dkg kakaóbab töret, 8-10 dkg mazsola.

Tovább olvasom...

Gesztenyés és krémes, ostyaképes torta

Már 2 hete hallgatok, okkal: letelt a kismamaság és szokom az új rendszert. :P :)) Munka után nem sok időm jut a főzésre, így csak gyors, egyszerű ételek kerülnek az asztalra - eddig abban reménykedtem, hogy majd hétvégenként kicsit többet tudok ráfordítani, de közben rá kellett jönnöm, hogy lassan itt a tavasz, indulnak a kerti munkák is és bár kertünk éppen nem sok, azért lesz vele teendő. Szóval továbbra sem ígérhetek több csipetet, de egy csipet idő talán mindig jut majd a blogra is. ;P
Amit most hoztam, az egy tortácska: leánykám betöltötte a hatot, az ő kérésére készült ebben a formában. Voltaképpen semmi új nincsen benne, a múltkori gesztenyés krémest szerette volna tortásítva, így azt a receptet dolgoztam át. Ami miatt mégis hozom és mutatom, az a borítás - ezzel a darabbal debütált ugyanis az ostyalapos torta csipetnyi konyhámban. :)

A receptet most hanyagolom is, nagyjából úgy készült, mint süteményként, csak 22-es tortaformában, módosított arányokkal (aki meg szeretné sütni, az elkészítés menetét megtalálja az eredeti receptnél, a torta hozzávalóit pedig beírom itt a bejegyzés végén). Összeállítása tortakeret segítségével történt: a gesztenyés piskótát két lapba vágtam, az egyiket tortatálra helyeztem és szorosan köré igazítottam a keretet. Erre simítottam a sárga krémet (ezután hűtőben hagytam dermedni), majd a gesztenyereszelék és az olvasztott zselatinnal fixált tejszínhab következtek. A tetejére helyeztem a másik fél gesztenyés piskótalapot, amit vékonyan tejszínhabbal húztam át, majd mehetett a frigóba. Dermesztés után kivágtam a keretből és ezután került fel az ostyalap.

Az ostyás tortákról Vikvi blogján találtam nemrégiben információkat, ezúton is köszönöm a leírást! :) Mindaddig fogalmam sem volt róla, hogy zselé fölé és alá kell az ostyalapot helyezni... :D Az ostyát cukrászdában vásároltam, 20 cm átmérőjű, gondolom ez a standard méret, illetve létezik még szögletes formában is. Szerintem érdemes a tortát csak kicsivel (1-2 cm) nagyobbra méretezni, mert díszítés után így mutat igazán jól - de ez ízlés kérdése.

Az ostya felrakásának lényege, hogy zselét kell hidegen (de legalábbis nem forrón) az alapra (esetemben tehát a vékony tejszínrétegre) simítani, erre ráhelyezni az ostyát, majd még egy réteg zselével kell lezárni. A zseléhez én por zselatint használtam, amit vízben duzzasztottam, majd olvadásig melegítettem és hűlni hagytam. Mivel a torta be volt hűtve, amint a zselatin langyosra hűlt, már fel is kentem az alapra - így is szinte azonnal megdermedt. Rásimítottam az ostyát, hagytam 1-2 percig, majd felülről is lekentem. Én szilikonos ecsetet használtam és mivel eléggé sűrűre készítettem, nem sajnáltam róla a zselatint, így nem folyt meg a festék sem és szerintem szép egyenletes lett a felülete - elsőre sokkal rosszabbra számítottam. :) A natúr zselatinnal felrakott ostya viszont szerintem bűn rossz, vékonyabb zselatinréteg esetében lehet, hogy elviselhetőbb, de így én nem ettem meg.
Az ostyalap szélét fixált tejszínhabbal "díszítettem" és a torta oldalát is ezzel húztam át vékonyan.

Hozzávalók (22 cm-es torta)...
...a gesztenyés piskótához: 3 L méretű tojás szétválasztva, 15 dkg cukor, 22 dkg natúr gesztenye, 8 dkg liszt*, 1/2 mokkáskanál sütőpor, pici só;
...a vaníliakrémhez: 6 dl tej, 1 vaníliarúd magjai, ~10 dkg rétesliszt**, 4 L méretű tojás, 15 dkg cukor, 1-2 teáskanál vaníliaeszencia (elhagyható, de kóstolásnál nekem most kellett még hozzá);
...a krém és hab közé: 30 dkg gesztenyepüré;
...a habréteghez és az ostya alá: 4 dl habtejszín*** (30%), 2 evőkanál cukor, 10 g zselatin, 3 evőkanál víz;
...az ostya felrakásához: 25 g zselatin, kb. 10 evőkanál víz, valamint 1 db fotós ostyalap;
...a dekoráláshoz: további 2 dl habtejszín**** (30%), 1 evőkanál cukor, az ostya felrakásánál kimaradt zselatin vagy 5 g zselatin, 1,5 evőkanál víz.
*A piskóta eredetileg lisztmentes, de nem volt itthon elég gesztenyém, így a hiányzó mennyiséget liszttel pótoltam. Liszt nélkül összesen 30 dkg natúr gesztenye szükséges hozzá.

**Nagyon sűrű, masszív vaníliakrémet készítettem - aki könnyebbet szeretne, csökkentse a liszt mennyiségét (mint itt) vagy készítse el a süteménynél leírt változatot.
***A habréteghez nekem kicsit sok lett a tejszínhab, ha az egészet felhasználom, nem fért volna a keretbe a torta - de ez a tortakeret magasságától és persze ízléstől is függ.
****A díszítéstől függően ez lehet, hogy kevés, nekem épp'elég lett.

Tovább olvasom...

St. Honoré torta

Azaz ~szerűség. A tészta-varázs-könyvben néztem ki és mivel éppen aktuálissá vált egy torta, azt készítettem el. Vagyis kábé azt. :)
A torta amolyan összerakom-felfalom desszert, azaz nagyjából az elkészítés után illene azonnal elfogyasztani: az eredeti recept szerint a tölteléke vaníliával és cukorral ízesített tejszínhab (annak, aki ki is tudja mondani: chantilly krém). Mivel mi kicsit pihentettük felvágás előtt, a habot mindenképpen fixálásra ítéltem, emellett a neten néhány főzött krémmel töltött változatot is láttam erre a tortára, így ezt is belevariáltam. A végeredmény egy nagyra nőtt képviselőfánk lett egy kis karamellel a tetején. :)

Alapja egyszerű leveles tészta, amit kb. 2 mm vékonyra nyújtottam, majd finoman benedvesített sütőpapírra emeltem. Ezen szúrtam (vágtam) méretre, úgy 25-26 cm-esre. Villával néhány helyen megszurkáltam és a hűtőszekrénybe tettem pihenni.
Elkészítettem az égetett tésztát: a tejet, vizet, vajat, sót és cukrot forrásig melegítettem, beleszórtam a lisztet, alaposan összekevertem és az edényt továbbra is a tűzön tartva 1-2 percig tovább kevergettem. Ezután egyesével belekevertem a tojásokat - a recept szerinti mennyiség nekem kevés lett, így még egy plusz fehérjét is adtam hozzá.
A sütőt előmelegítettem 180 °C-ra. Az égetett tésztát habzsákba kanalaztam. A leveles tésztára spirális alakban nyomtam belőle úgy, hogy a tészta pereménél kb. 3 cm-es részt kihagytam. Ezt megkentem egy kevés tejjel kikevert tojássárgával, majd erre is nyomtam az égetett tésztából úgy, hogy körben "peremet" kapjon a torta (nekem nincs nagyobb átmérőjű díszítőcsövem, de akinek van, érdemes azzal készíteni, akkor nem kell sokat körözni a tésztalap szélén :D). Lekentem a tejes tojással és a sütőbe toltam. Légkeveréssel sütöttem kb. 35 percig (ezalatt a sütőt nem nyitottam ki; légkeverés nélkül 200 °C-on kell sütni).

Amíg a torta alapja sült, a maradék égetett tésztából kisebb halmokat nyomtam egy sütőpapíros tepsibe (eredetileg 2 cm átmérőjű, apró gömbökre van szükség, én nagyobbakat készítettem) - ezek tetejét is lekentem, majd a tortalap kisütése után nagyjából 20 perc alatt megsütöttem a kis fánkokat. A tésztákat rácson hűtöttem ki.
A cukorból és a vízből karamellt készítettem. A profiterolok tetejét belemártottam, majd a talpukra állítva hagytam, hogy a karamell rájuk dermedjen. A krémet megfőztem: fél liter tejet a vanília magjaival feltettem a tűzre melegedni. A tojások fehérjét egy kis sóval keményre vertem, a végén hozzáadtam a cukor 1/4 részét is. A sárgákat a maradék cukorral kikevertem, beledolgoztam a lisztet és még egy kis tejet is, ezután folyamatosan kevergetve a forró tejbe csorgattam és besűrítettem. Amikor már megfelelően sűrű lett a sárga krém - lassú tűz fölött - finoman beledolgoztam a keményre vert tojáshabot is. A krém harmadát fánktöltő csővel ellátott habzsákba tettem és ebből töltöttem meg a karamelles profiterolokat (nekem 12 db került a tortára, ennek bő kétszerese lett a tésztából - a kimaradókat nem töltöttem meg). A maradék krémet a tortába simítottam és a megtöltött fánkocskákat - az újra felolvasztott - karamellel ragasztottam a peremére. Hűtőszekrényben hűtöttem ki.

A tejszínt kevés cukorral és a zselatin fixszel felvertem, a kihűlt vaníliás krémre kanalaztam és kakaóporral szórtam meg. A maradék karamellel díszítettem (pókhálóztam :D) a tortát. (A karamell felveszi a nedvességet - a levegőből is, így az ezzel történő munkálatokat érdemes a tálaláshoz minél közelebbi időpontban végezni.)

Nagyon finom, képviselőfánk- és krémes-rajongóknak kötelező egyszer kipróbálni! :)

Hozzávalók...
...az alaphoz: 20 dkg leveles tészta (én a könyv alapján készített gyors leveles tésztát használtam, de a bevált bolti is tökély);
...az égetett tésztához*: 1,25 dl víz, 1,25 dl tej, 10 dkg vaj, csipet só, 2 teáskanál cukor, 15 dkg liszt, 4 egész tojás és egy fehérje;
...a vaníliás krémhez: 5+0,5 dl tej, 1 vanília magjai, 3 egész tojás, pici só, 100 g cukor, 50 g liszt;
...a tejszínhabhoz: 2,5 dl tejszín (30%), 1 evőkanál cukor, fél csomag zselatin fix vagy egyéb fixáló;
...a karamellhez: 20 dkg cukor, 0,5 dl víz;
...a tetejére: 1 tojás sárgája és 1 evőkanál tej keveréke a kenéshez, ét kakaópor a szóráshoz.
*Az égetett tészta mennyisége nekem sok lett, de profiterolnak megsütve, desszertként is megállta a helyét. ;)

Tovább olvasom...

Gesztenyés krémes

Tegnap mindenáron habos-krémes sütit szerettem volna készíteni (enni :D) - ez lett belőle. Az alapja egy gesztenyéből készített, vékony piskóta: hasonlót karácsony előtt sütöttem először az óvónénik számára, akkor - utolsó pillanatban érkező mentőövként - szepy sietett a segítségemre a recepttel, ezúton is köszi! :) Azóta volt tervben, hogy alkalomadtán elkészítem magunknak is, de csak most jött el az ideje. Egy kis krémmel és habbal rétegezve...mmm! Egyszerű, könnyű, és nagyon finom!

Az eredeti recepten változtattam, egyrészt az arányokon, másrészt pedig ugyanúgy készítettem el a tésztát, mintha piskótát sütnék. Tehát a tojásokat szétválasztottam, a fehérjét keményre vertem pici sóval és kevés citromlével. A sárgáját elkevertem a cukorral, hozzádolgoztam a gesztenyét, majd a habbal lazítottam. Sütőpapíros (kapcsos) tepsibe simítva, 170 °C-ra előmelegített sütőben, 15-20 perc alatt sütöttem meg. A tésztát néhány percig a formában pihentettem, majd körbevágtam és rácsra húzva hagytam teljesen kihűlni.
Amikor a tészta már majdnem kihűlt, elkészítettem a vaníliás krémet. A tej 2/3 részét egy kevés vaníliamaggal feltettem a tűzre melegedni. Ezalatt a tojások fehérjét egy kis sóval keményre vertem, a végén hozzáadtam a cukor 1/3 részét is. A sárgákat a pudingporral, keményítővel, maradék cukorral és tejjel elkevertem, folyamatosan kevergetve a forró tejhez csorgattam és besűrítettem. Amikor már megfelelően sűrű lett a sárga krém - lassú tűz fölött - finoman beledolgoztam a keményre vert tojáshabot is.

A gesztenyés piskótát visszatettem a tepsibe és a krémet rásimítottam. A krémre reszeltem a gesztenyepürét, majd a hűtőbe tettem a süteményt. Amikor teljesen megdermedt a krém, a zselatint a vízzel elkevertem, néhány percig duzzadni hagytam, majd kevergetve, kis lángon felolvasztottam (ne forrjon, csak addig kell melegíteni, míg folyékonnyá válik). A tejszínt a cukorral és az előkészített zselatinnal keményre vertem és a krém tetejére simítottam. Tálalás előtt kakaóporral megszórtam a tetejét és szeleteltem.

Hozzávalók (24 kocka, 25x38 cm tepsi)...
...a gesztenyés piskótához: 4 tojás szétválasztva, 20 dkg cukor, 40 dkg natúr gesztenye, pici só, 1 teáskanál citromlé;
...a krémhez: 6 dl tej, 1/2 vaníliarúd magjai, 1 csomag vaníliás pudingpor, 4 dkg étkezési keményítő, 4 egész tojás, 15 dkg cukor;
...a habhoz: 6 dl habtejszín (30%), 3 evőkanál cukor, 15 g zselatin, 5 evőkanál víz;
...a krém és hab közé 25 dkg gesztenyepüré, a tetejére kakaópor.

Tovább olvasom...

Gyömbér és narancshéj szirupban

Ez egy igazán remek kis sütihozzávaló, az adventi zabpehelykekszem is ezzel készül és lesz igazán finom. A recept eredetijét Maxnál találtam, köszönöm! :)

Általában a jól bevált ahogy esik úgy puffan módszer szerint készítem, és mindig finom lesz, szóval nem muszáj dekázgatni.
Veszek egy nagyobb darabka gyömbért, meghámozom, vékonyra (1-2 mm) felszeletelem és így mérem meg a súlyát. Kb. 5 dekánként veszek hozzá egy közepes-nagy narancsot, amit vékonyan meghámozok (a szivacsos fehér rész nem igazán kell hozzá) és ezután felcsíkozok. A narancsot félbevágom, levét egy edénybe facsarom, beleteszem a gyömbért és a narancshéjat, hozzákaparom egy vaníliarúd magjait, majd annyi vízzel egészítem ki, ami éppen ellepi a gyömbérdarabokat. Felforralom, hozzáadom a gyömbér súlyával megegyező cukormennyiséget és addig főzöm, amíg ragacsos, sűrű szirup vonja be a gyömbért.
Üvegbe teszem és kihűtés után hűtőben tárolom. Mivel én nagyon sűrűre főzöm a szirupot, azzal együtt használom fel - ha valakinek hígabbra sikerül, akkor le lehet csepegtetni felhasználás előtt.

Belekerült (most): 12 dkg tisztított gyömbér, 2 közepes-nagyobb narancs, 1 vaníliarúd magjai, 12 dkg cukor, kevés víz.

Tovább olvasom...

Citromlikőr

Az elmúlt években kipróbáltam néhány citromlikőr (limoncello) receptet, mindegyik jól sikerült, így valamilyen formában mindig visszatérő elem az ünnepi választékban. Az idei likőr az egy kicsit ebből, egy kicsit abból elv szerint készült és húúú, de jól tettem, hogy felírtam, hogy mik voltak a kicsi ezek és kicsi azok, mert az eddigi legjobb citromlikőr kerekedett végül belőle! :)

Az elkészítése roppant egyszerű, bár az érésidő miatt némileg időigényes. Egy üvegbe tettem a citromhéjat (vékonyan hámozva, hogy minél kevesebb fehér rész maradjon rajta), a karikákra vágott citromot (a citromon maradt fehér részt lehámoztam, éppen csak a hártyák tartották egyben a gerezdeket), a felhasított vaníliarudat és a kisebb darabokra tördelt fahéjrudat. Az egészet felöntöttem a vodkával és hűtőszekrényben hagytam érni nagyjából 2 hétig (ha van idő, hogy tovább érjen, az csak jó).
Amikor letelt az előérlelési idő, a cukrot felfőztem a vízzel, majd kihűtve összekevertem az átszűrt vodkával. Én gyengébb, könnyebb likőrt terveztem, így igen "itatósra" sikeredett :), de aki magasabb alkoholtartalmút szeretne, használjon kevesebb vizet hozzá. Lehűtés után akár azonnal fogyasztható, de ha pihenhet még egy kicsit, meghálálja.

Hozzávalók kb. 1 literhez: 5 közepes méretű citrom héja és egy citrom húsa, fél rúd fahéj (7 g), 1 kisebb vaníliarúd, 5 dl vodka, továbbá 5 dl víz és 20-22 dkg cukor.

Tovább olvasom...

Csokis-vaníliás gyümölcstorta

Úgy tűnik, a csokis és vaníliás torta minden gyerek életében eljön, de az én lánykáiméban már biztos. Úgy két éve a nagyobbik, most a kisebb kérte nagyon hasonló paraméterekkel a szülinapi tortáját, a mostani instrukciók valahogy így hangzottak: legyen benne csokikrém, rajta vaníliakrém és olyan eper, amit Apa szed kint a kertben. Hááát, ez utóbbi igen izgalmasan hangzik így december közepén :D, ráadásul kisebbem nem is szereti az epret :O, de még jó, hogy amikor Apa az epret szedte, akkor annyit szedett, hogy a fagyasztóba is jutott belőle, így azért csak összejött. ;) 

Persze végül a drága gyermek kiturkálta az epreket, de szerencsére előrelátóan málnával turbóztam a legfelső réteget. :)) És igen, ez volt az a torta, ami fotók hiányában nem került be a gyűjteménybe, de a 2. változat már ideért. A fotókat továbbra is hagyjuk... A zselé most nem eper-málna, hanem szeder alapban málna-áfonya lett, de ez már aztán tényleg ízlés dolga.

A csoki a tésztába került, ehhez az Elisabethnél látott nagyon guszta brownie receptet használtam, kissé módosítva. Elisabeth, köszönöm a receptet! :)  

A brownie-hoz a sütőt előmelegítettem 170 °C-ra. A vajat a csokival együtt megolvasztottam, a tojásokat a cukorral kihabosítottam (géppel, 2-3 perc alatt, fehérre), majd beledolgoztam az olvasztott csokit is. Ezután belekevertem a vanília eszenciát és a lisztet, a legvégén pedig beleforgattam a darabokra vágott csokoládét. 26-os tortaformában sütöttem meg (a forma aljába egy darab sütőpapírt vágtam), 25-30 perc alatt (amíg a formát megmozgatva a tészta közepét nem éreztem lágynak). Hagytam kihűlni, majd a formából kivágva tortatányérra borítottam és a sütőpapírt lehúztam róla. Szorosan tortakeretet igazítottam köré (a kapcsos formát is vissza lehet csatolni rá).

A krémhez a tej 2/3-át a felhasított vaníliarúddal együtt felforraltam. A tojásokat kikevertem a cukorral és a lisztekkel, majd a tejet visszahűtöttem a maradék hideg tejjel és - a vaníliahüvelyt kihalászva - belecsorgattam a tojásos keveréket. Besűrítettem és még forrón a brownie-ra simítottam, majd hűtőbe téve hagytam kihűlni.
A zseléhez a szedret a vízzel és a cukorral megfőztem, átpasszíroztam. A tűzre visszatéve a vízben duzzasztott zselatint elkevertem benne, majd beleraktam az áfonyát és a málnát, ezután már csak addig főztem, amíg éppen forrni kezdett. Kicsit hagytam hűlni, majd a vaníliakrémre csorgattam a zselatinos gyümölcsöt és hagytam a hűtőszekrényben teljesen megdermedni. A formából kivágva tálaltam.

Hozzávalók...
...a brownie-hoz: 150-160 g vaj, 110 g csokoládé (70%), 4 egész tojás, 280 g cukor, 2 teáskanál vaníliakivonat, 80 g liszt, 100 g darabokra vágott étcsokoládé (70%) vagy csokicsepp;
...a vaníliakrémhez: 6 dl tej, 1 rúd vanília, 3 egész tojás, 10 dkg cukor, 3 csapott evőkanál étkezési keményítő és 1 csapott evőkanál finomliszt;
...a gyümölcszseléhez: 10-12 g zselatin 50 ml vízben duzzasztva, 250 g (mirelit) szeder, 1 dl víz, 5 evőkanál cukor, 200-250 g (mirelit) málna és áfonya vegyesen (vagy összesen 450-500 g tetszőleges fagyasztott gyümölcs, pl. eper és málna vegyesen, vagy csak áfonya, szeder, akármi...).

Tovább olvasom...

Mogyoró krémlikőr

Talán emlékeztek még, úgy 2 hete mutattam nektek azt a mogyorólikőrt, aminek receptje az idei Kifőztük Karácsonyban jelent meg. Ez a krémlikőr annak a kistestvére: ha az előzőt elkészítettétek a múltkor, akkor nagyjából most van itt az ideje, hogy leszűrjétek. Ehhez a változathoz nyugodtan felhasználhatjátok a leszűrt mogyorót, így két legyet :) üthettek egy csapásra.

A pirított, durvára tört mogyoróval és a felhasított vaníliarúddal együtt tűzre teszem a tejszínt, és forrás után lassú tűzön 20-25 percig főzöm. Közben a cukorból és a vízből szirupot készítek.
Botmixerrel vagy turmixgépben pépesítem a tejszínes mogyorót, azután összekeverem a még meleg sziruppal, és először közepes, majd finom szűrőn átszűröm. Hagyom kihűlni, hozzákeverem az alkoholt, és hűtőszekrényben legalább 2 hétig érni hagyom. Hűtve kínálom, poharakba töltés előtt alaposan felrázom az italt.

Hozzávalók: 20 dkg török mogyoró*, 1 rúd vanília, 4 dl tejszín, 20 dkg cukor, 1 dl víz, 2 dl whisky (esetleg ízlés szerint vodka vagy konyak).
*A mogyoró előkészítését a mogyorólikőrnél olvashatjátok.

Ne feledjétek, ha tehetitek, még holnapig van lehetőségetek adományaitokkal segíteni. Köszönjük!

Tovább olvasom...

Vali szelet

Nem is tudom, mit mondhatnék róla azon kívül, hogy gesztenyés, mézes, mutatós és emellett igazán ünnepi sütemény. Talán csak annyit, hogy egy nagyon kedves ismerős anyukájáról kapta a nevét :D és már egy hónapja készülök megsütni.
Készítsétek el most vasárnapra, vagy a következőre, az azt követőre...vagy persze karácsonyra. Nem fogjátok megbánni. :)

A szokásos kakaós-mézes lapom az alapja. Ehhez a tésztához a mézet, a vajat és a cukrot kevergetve megolvasztom. Nem kell felforralni, elég addig melegíteni, amíg elegyedik és a kevergetéstől kissé kivilágosodik, ekkor a tűzhelyet lezárom. Nagyobb tálba mérem a száraz hozzávalókat és összekeverem. A tojásokat beleütöm a még meleg vajas mézbe, elkeverem, majd a lisztekhez adom. Összeállítom a tésztát, majd frissentartó fóliába csomagolom és 2 órán keresztül, szobahőmérsékleten pihenni hagyom.
Amíg a tészta pihen, a gesztenyepürét a fagyasztóból kivéve hagyom felengedni. A tejből, pudingporból és 3 dkg cukorból vaníliapudingot főzök, amit ezután időnként átkeverve teljesen kihűtök.
A pihentetési idő leteltével a tésztából négy egyforma méretű (kb. 22x30 cm), vékony lapot nyújtok. Ezeket 170 fokos sütőben, egy tepsi hátulján, egymás után, 6-8 perc alatt kisütöm (figyelni kell, mert hajlamos megégni), majd rácson hagyom kihűlni.

A gesztenyekrémhez a kihűlt pudingot elkezdem robotgéppel keverni. Hozzáadom a darabokra vágott gesztenyepürét és alaposan összedolgozom, majd a puha vajat is beletéve néhány perc alatt habosra keverem a krémet. A habosítás alatt porcukorral, vaníliakivonattal és rummal vagy rumaromával tetszőlegesen tovább ízesítem a gesztenyekrémet.
Az összeállításhoz megfelelő méretű tálcára helyezek egy tésztalapot, egyenletesen megkenem a krém harmadával, majd újabb tésztalap, krém, tésztalap... következik. A tetejére kerül a legszebb, legsimább felületű lap, amit olvasztott csokoládéval vonok be és tetszőlegesen szórócukrokkal díszítek.
Hűtőszekrénybe teszem legalább egy éjszakára, ezután hosszúkás szeletekre vágva tálalom.

Hasonló receptek a blogon: adventi mézes torta, Zsuzsi szelet, grízes mézes krémes.

Hozzávalók...
...a kakaós lapokhoz*: 15 dkg cukor, 10 dkg méz, 5-6 dkg vaj, 2 egész tojás, 40 dkg liszt, 1/2 evőkanál szódabikarbóna, 3 dkg kakaópor (keserű), csipet só;
...a gesztenyekrémhez: 2 csomag vaníliás pudingpor, 6 dl tej, 3 dkg cukor, 50 dkg gesztenyepüré, 12 dkg szobahőmérsékletű vaj, 10 dkg porcukor**, 1-2 teáskanál vaníliakivonat, kevés rum vagy 1-2 mokkáskanál rumaroma;
...a tetejére: 15 dkg étcsokoládé, 1-2 teáskanál olaj, tetszés szerint díszítőcukrok.

*a mézes lapot korábban is el lehet készíteni (kisütve le is fagyasztható), aztán fogyasztás előtti nap már csak be kell tölteni a krémmel, így jól ütemezhető ez a sütemény a közelgő ünnepek alkalmával is;
**elképzelhető, hogy a feltüntetett cukormennyiség sok lesz a kevésbé édesszájúaknak, sőt a gesztenyepürék sem egyformán édesek, így mindenképpen ajánlom, hogy készítés közben kóstoljátok a krémet és az édesség beállításánál vegyétek figyelembe azt is, hogy a mézes lapok tovább édesítik majd a kész süteményt.

Tovább olvasom...

Mogyorólikőr

Mához egy hétre advent első vasárnapja. Ne sokkoljalak benneteket? :)
Na jó, akkor csak annyit súgok meg, hogy mindjárt karácsony és ha nem akartok lemaradni az egyik legjobb vendégváró italról, akkor készítsétek el ezt a receptet, de izibe! Mogyorórajongóknak érdemes nagyobb mennyiséggel indítaniuk, főleg, ha esetleg ajándékba is készül belőle.

Nem igazán munkás darab: 180 °C-ra melegített sütőben, a tepsit időnként megrázva és a szemeket átforgatva megpirítom a mogyorót. (Vigyázz, forró!) Akkor jó, ha már érezhető az illata és a vékony barna héj könnyen leválik róla. Ez nagyjából 10 perc alatt következik be, de függ a szemek méretétől.
A sütőből kivéve hagyom kihűlni, majd két kezem között dörzsölgetve megtisztítom a mogyorószemeket. A lepergett barna héjat eldobom, a tiszta szemeket pedig késsel durvára vágom (vagy nejlonzacskóba téve egyszerűen összetöröm nyújtófával). Jól záródó befőttes üvegbe teszem a felhasított vaníliarudat, mellészórom a tört mogyorót és felöntöm a vodkával. Összerázom és a hűtőszekrénybe teszem az üveget. Két-három hétig érlelem a hűtőben az italt, ezalatt naponta legalább egyszer - vagy amikor csak arra járok - felrázom a tartalmát.
Az érlelési idő leteltével szűrőbe helyezett, többszörösen hajtogatott sűrű szövésű anyagon (vagy kávéfilteren) keresztül átszűröm az italt*. Szirupot főzök a cukorból és a vízből: forrás után lassú tűzön 2 percig forralom, majd kihűtöm. Elkeverem a mogyorós vodkát a kihűlt cukorsziruppal (érdemes kóstolgatással beállítani az édességét, lehet, hogy nektek nem kell bele az egész mennyiség), üvegbe töltöm, és hűtőszekrényben legalább további 2-3 hétig - illetve mostantól számítva egészen pontosan karácsonyig ;) - érlelem.
*Az ital a szűrés ellenére valószínűleg opálos marad, de semmi gond: néhány nap alatt biztosan leülepedik és újra át lehet szűrni.

Hozzávalók (5-6 dl likőrhöz): 20 dkg török mogyoró, 1 rúd vanília, 5 dl vodka, 15 dkg cukor, 1 dl víz.

A recept - a fotókon is látható párjával együtt - az idei Kifőztük Karácsony adománygyűjtő számban is szerepel. Még nincs késő, december 8-ig megtehetitek felajánlásaitokat egy jó ügy érdekében! Köszönjük!

Tovább olvasom...

Gesztenyés krémestorta

A férjem szülinapjára készült (illetve nem is, csak a szülinapját megünneplő bulira :D). Mivel kifejezetten gesztenyést kért és az utóbbi időben több, egymáshoz hasonló gesztenyés tortát is készítettem, nem volt mese, kellett valami új. Így aztán összekombináltam azokat, amiket szeret és két nap alatt meg is valósítottam (nem kell megijedni, csak a Pató Pál énem működött közre).

A torta lapjai a Zsuzsi szeletből, illetve azóta már az Adventi mézes tortából is ismert, kakaós-mézes tésztából készültek. Mivel a gyerkőcök mellett nem igazán esélyes nagyobb munkákba fognom, ideális választásnak bizonyult: gyorsan begyúrtam, pihentettem, a következő ráérős órámban megsütöttem, majd másnap rétegeztem a krémekkel, amiknek szükségük volt dermedési időre, tehát ismét csak tudtam a fázisok között az egyéb dolgaimat végezni.

De vissza a lapokhoz, amikről most azért írok ismét, mert így esetleg kiegészítek néhány homályos pontot a vele próbálkozóknál. A mézes tésztához a vajat a mézzel és a cukorral megolvasztom - melegítés közben kevergetni kell, így a cukor szépen megolvad anélkül, hogy a méz felforrna. Ezután kicsit hűlni hagyom - nem kell teljesen kihűteni, éppen csak annyira, hogy ha majd gyúrásnál kézzel belenyúlok, akkor langyosnak érezzem az anyagot. Jobban lehűteni azért nem jó, mert ha a méz kevésbé folyós, nehéz dolgozni vele. Amikor tehát kissé lehűlt a mézes keverék, elkeverem benne a tojást (ez is hűti). A száraz hozzávalókat összekeverem (ha szükséges, szitálom is), majd beleöntöm a mézes keveréket. Először csak kanállal dolgozom össze: nagyjából a fele szárazanyagot tudom így beledolgozni, ezután már szükség lesz a kezemre is - gyors mozdulatokkal összegyúrom az anyagot. Nem macerálom sokat, csak addig dolgozom, amíg felveszi a lisztet - ha jól számolom ki a méz hőmérsékletét, ilyenkor már csak langyos a tészta, tehát könnyen lehet vele dolgozni, ellenben nem ragad. Folpackba csomagolom és hagyom pihenni - ennél a tortánál most 4 órát pihent. Minél tovább pihen és minél hűvösebb helyen, annál nehezebb lesz később dolgozni vele, én ettől függetlenül szeretem pihentetni, de ha sietek, akkor nem szoktam állni hagyni a tésztát.

Pihentetés után a tésztát 3 részre osztottam, két nagyobbra és egy kisebbre. A két nagyobb darabot egymás után kb. 2 mm vékonyra nyújtottam, majd egy tortakeret mentén méretre (22 cm) szabtam. Az utolsó darabhoz gyúrtam az első lap leeső részeit, így ki tudtam szabni a harmadik lapot is, majd a végén még maradt annyi anyagom, hogy az összes maradék összegyúrásával egy negyedik lapot is tudtam készíteni - erre már nem volt szükségem, de a munka legvégén bezacskózva fagyasztóba tettem, jó lesz előkapni majd egy gyors, sütés nélküli tortához. A negyedik lap nyújtásánál már elég merev volt a tészta: én ilyenkor a mikróba dobom 10 mp-re a gombócot és utána szépen ki lehet nyújtani (szükség esetén nagyobb adag tésztát is inkább kisebb darabokra vágva mikrózzunk).
A lapokat mindig a nagytepsi hátán sütöm, sütőpapíron. Célszerű a nyújtás után rögtön a sütőpapírra emelni a tésztát és aztán azon méretre szabni, így véletlenül sem deformálódik/nyúlik meg a tészta az átemelésnél. 170 °C-on ez a méret (nálam) kb. 6 perc alatt megsül, de még nem pirul meg - erre jó vigyázni, mert már a kicsit túlsütött tészta is hajlamos "elvinni" az ízét a süteménynek. Rácson hagyom kihűlni.

A torta alsó krémje egy tejszínes, gesztenyés krém lett. Ehhez a tejet és a vaníliát kis lángon forraltam néhány percig, majd letakarva hagytam egy kicsit állni. Közben a tojások sárgáját a cukorral habosra kevertem, ezután hozzáadtam a keményítőt is. A tejből kihalásztam a vaníliarudat és belekevertem a tojásos keveréket, majd ismét tűzre tettem és kevergetve besűrítettem. Hideg vízfürdőbe állítottam és időnként átkeverve hagytam teljesen kihűlni.
A zselatint a vízben duzzasztottam néhány percig, majd felolvasztottam (ne forrjon) és hagytam visszahűlni. A kiolvadt gesztenyepürét villával összetörtem és kicsit összeturmixoltam a kihűlt pudinggal (nem kell tökéletesen homogénre). A tejszínt a cukorral elkezdtem habbá verni, közben hozzácsorgattam a zselatin felét is és azzal együtt kemény habot vertem. A gesztenyébe kevertem a hab felét, majd a zselatin másik felét, legvégül a maradék tejszínhabot is beleforgattam. Egy darabka sütőpapírra tettem a legvastagabb mézes lapot. Köré igazítottam egy állítható keretet - jó szorosan, a cél az, hogy a krém ne menjen a tészta és a keret közé. Ezután belesimítottam a gesztenyés krémet, rátettem egy újabb mézes lapot, körben finoman lenyomkodtam, hogy a krémréteggel mindenhol érintkezzen, majd a hűtőszekrénybe tettem dermedni.

Nagyjából két óra elteltével elkészítettem a sárga krémet. A tojásokat szétválasztottam, a fehérjéket egy pici sóval habbá vertem, a végén hozzáadtam a porcukor felét is. Amíg a tálas mixer dolgozott a fehérjékkel, én 4 dl tejet a vaníliával főzni kezdtem. A tojások sárgáját kikevertem a maradék porcukorral, a liszttel és a maradék tejjel. A felforrt tejből kivettem a vaníliarudat és besűrítettem a tojásos-lisztes eleggyel. Még a tűzön tartva az edényt, a forró krémbe beleforgattam a keményre vert tojáshabot. A hűtőből kivettem a megdermedt alapot és a kész, még meleg krémet egyenletesen rásimítottam. Visszatettem a hűtőbe és hagytam dermedni.
 

Előkészítettem a torta tetejét - ehhez csokoládét olvasztottam és azzal vontam be egy mézes lapot. Hűtőben dermesztettem, majd forró vízbe mártott késsel 12 szeletre vágtam, ezután újra hűtőbe tettem. Amikor a sárga krém már teljesen lehűlt, cukorral és zselatinnal (használatáról fent) felvert tejszínhabot simítottam a tetejére, majd amikor már egy kicsit ez is megdermedt (nem kell sok idő neki), a tetejére rakosgattam a felvágott mézes lapot.
Tálalás előtt tányérra tettem, a keret mentén egy vékony, éles késsel körbevágtam a tortát és a keretet leemeltem róla.

Hozzávalók egy 22 cm-es tortához...
...a mézes lapokhoz: 70 g cukor, 70 g méz, 50 g vaj (vagy margarin), 250 g liszt, 1 teáskanál (5 g) szódabikarbóna, 20 g kakaópor, csipet só, 1 tojás;
...a gesztenyés krémhez: 3 dl tej, 1/2 vaníliarúd (felhasítva), 3 kisebb (vagy 2 nagy) tojás sárgája, 1 evőkanál (20 g) cukor, 2 evőkanál (20 g) étkezési keményítő, 300 g gesztenyepüré (az édes változat, a natúr gesztenyemasszánál plusz cukor és egy kis rum is szükséges), továbbá 15 g zselatin+4 evőkanál (40 ml) víz, 3 dl habtejszín (30%), 30 g cukor;
...a sárga krémhez: 4+1 dl tej, 1 vaníliarúd (felhasítva), 50 g rétesliszt, 3 tojás sárgája+fehérje*, 50+50 g porcukor, pici só;
...a tejszínhabhoz: 4-4,5 dl habtejszín, 3-4 evőkanál (ízlés szerint) cukor, 10 g zselatin+3 evőkanál (30 ml) víz;
...a tetejére: 100 g étcsokoládé (70%), továbbá fehér csokoládé, szórócukor vagy egyéb tetszőleges díszítés.

*A sárga krémbe tetszőlegesen el lehet használni a gesztenyés krém alapjánál kimaradt fehérjéket is.

Tovább olvasom...

Segítsüti - mogyorós és mákos linzerek

Ismét akcióba lendül a Segítsüti: 27 blogger anyuka/apuka süt egy csodálatos cél, a Szemem Fénye Alapítvány két gyermekhospice házának támogatása érdekében. Az édes árverés már elkezdődött és egészen 2011. szeptember 20-án (kedden) 16:00 óráig tart. Kérek mindenkit, aki teheti, licitáljon a süteményekre.
Az árverés után nem zárul le az adománygyűjtés: most is megvásárolható lesz a sütik receptjeit összefogó Segítfüzet, illetve 21-étől néhány napig különböző ajándéktárgyakra is szert lehet majd tenni - ezekkel szintén a Szemem Fénye Alapítványt támogathatjátok.
Az akció részleteiről a Segítsüti weboldalán olvashattok.

Ebben az akcióban én is a sütisütő csapatot képviselhetem: csomagomban kétféle aprósüteményt ajánlok fel árverésre. Egyikük a sokunk gyermekkorából ismerős diósüti, mogyorós tésztából készítve és mogyorós karamellkrémmel töltve, a másik pedig (szilva)lekvárral töltött mákos linzer. 

Mogyorós karamellkrémmel töltött diósüti
A tésztához és a krémhez szükséges mogyorót 180 °C-os sütőben finoman megpirítom, majd kihűtve a szemekről a héjat lemorzsolom, eltávolítom. Ezután mindkét adagot 20-20 gramm nádcukorral finomra őrölöm.
A tésztához a száraz hozzávalókat összeszitálom, a hideg vajat elmorzsolom benne, majd a tojást is hozzáadva, gyorsan összegyúrom. Fóliába csomagolva 1-1,5 órán keresztül hűtőszekrényben pihentetem.
Ezalatt elkészítem a krémet, amihez 60 g nádcukrot karamellizálok, majd hozzáadom a 100 ml tejszínt, a vaníliamagokat és egy kevés sót. Addig forralom lassú tűzön, amíg a karamell teljesen feloldódik. A keményítőt, a tejet és a tojássárgát csomómentesre keverem. A karamellt visszahűtöm a maradék tejszínnel, hozzácsorgatom a tojásos tejet, és a darált mogyoróval együtt, kevergetve besűrítem a krémet. A tűzhelyről levéve még elkeverem benne a vajat, ezután hagyom kihűlni.
A sütőt előmelegítem 180-190 °C-ra. Egy-egy darabka tésztával kibélelem a dióformákat (amiket lehet, de nem muszáj kivajazni), majd kb. 10 perc alatt kisütöm a süteményeket. Néhány percig hagyom a formában hűlni, ezután rácsra fordítom a linzereket. Teljes kihűtés után a krémmel összeragasztok két felet, ezután az illesztést mogyoró krokanttal díszítem.

Hozzávalók kb. 2 tucat (nagyobb) dióhoz...
...a tésztához: 50 g török mogyoró, 20 g nádcukor (1 evőkanál), 150 g liszt, 30 g porcukor, 2-3 g sütőpor (1 csapott teáskanál), 120 g hideg vaj, csipet só, 2 tojás sárgája (vagy egy egész tojás);
...a krémhez: 50 g török mogyoró, 20+60 g nádcukor, 100+25 ml habtejszín (30%), 1 vaníliarúd magjai, csipet só, 1 tojás sárgája, 10 g keményítő, 25 ml tej, 2 dkg vaj;
...a díszítéshez: mogyoró krokant (v. darált mogyoró v. olvasztott csokoládé stb. ízlés szerint).

Habos-mákos linzer
A tésztához a mákot ledarálom, hozzáadom a lisztet, porcukrot, sütőport, valamint belereszelem egy citrom héját. A száraz anyagokban elmorzsolom a hideg vajat, ezután a tojássárgával és egy kevés citromlével együtt, gyorsan összegyúrom. Fóliába csomagolva 1-1,5 órán keresztül hűtőszekrényben pihentetem.
A pihentetés után a tésztát finoman lisztezett felületen 2-3 mm vékonyra nyújtom és 3,5 cm (vagy tetszőleges) átmérőjűre kiszúrom. A kiszúrt tésztát két, sütőpapírral bélelt tepsibe osztom szét és az egyiket 170-180 °C-os sütőben addig sütöm, míg a korongok széle pirulni kezd.
Ezalatt a tojásfehérjét egy pici sóval és a citromlével együtt kemény habbá verem, majd fokozatosan adagolva hozzáadom a porcukrot és a keményítőt is. Addig verem a habot, amíg fényes lesz és csúcsot lehet húzni belőle. Ekkor habzsákba töltöm és a még nyers tésztakorongokra nyomok egy keveset belőle. Megszórom egész mákkal, majd ezt az adagot is kisütöm.
Kihűtés után egy kevés cukorral összeforralt, meleg szilvalekvárral ragasztok össze egy habos és egy hab nélküli korongot.

Hozzávalók kb. 3 tucat linzerhez...
...a tésztához: 50 g mák, 150 g liszt, 2-3 g sütőpor, 25 g porcukor, 1 citrom héja, csipet só, 140 g hideg vaj, 1 tojás sárgája, 10-20 ml citromlé;
...a habhoz: 1 tojás fehérje, csipet só, 1 teáskanál citromlé, 75 g porcukor, 5 g keményítő, néhány csipetnyi mák;
...a töltéshez: 20 g nádcukor, 150 g szilvalekvár.

Tovább olvasom...

Diólikőr

Diólikőr zöld dióból. Tehát nem éppen most készült, de most jött el az ideje, hogy felkerüljön a blogra. :)
A zöld diót június végén - ha jól rémlik, hagyományosan Szent Iván éjjelén - kell szedni, állítólag ekkor a legoptimálisabb a dió állapota a likőrkészítéshez. Hát nekem sikerült éppen aznap - de nem éjjel :)) - szednem a diókat. Aztán bekevertem, érleltem (elfelejtkeztem róla), majd néhány napja végre leszűrtem és befejeztem a készítését.
szepy receptje után... Köszi, puszi! :) :*

Az első fázisban (gumikesztyűt húztam és) a diókat megmostam, majd negyedekre vágtam. Egy nagy befőttesüvegbe tettem a diódarabokat, ráöntöttem az alkoholt és hozzátettem a fűszereket. Ezután az üveget lezártam, majd a konyhaablakba raktam és ott is felejtettem - időnként persze ránéztem, megrázogattam az üveget, de nem volt vele különösebb elfoglaltságom. A szép zöld szín 1-2 nap alatt szinte feketére váltott - valamikor az első héten kinyitottam az üveget és megszaglásztam a készülődő likőrt, szerintem teljesen kólaillatú volt és a színe csak erősítette ezt az érzést. :D

érlel-érlel-érlel

A második fázis elvileg négy hét elteltével következik, nálam ez csúszott néhány napot...egészen pontosan 15-öt. :D A keveréket kétszer szűrtem át - először egy durva szűrőn a nagyobb daraboktól mentesítettem, majd másodszorra már közvetlenül egy zárható italos üvegbe, egy - korábban nem használt :P - nejlonharisnyán szűrtem keresztül. Ezt a harisnyás ötletet még az egyik olvasómtól kaptam tavaly a citromos mézespálinkával kapcsolatban, ezúton is köszönöm, ennél a likőrnél is hasznosnak bizonyult! ;))
A cukorból és a vízből 1-2 percnyi forralással szirupot készítettem, kihűtöttem, majd az ízesített vodkához csorgattam. Az üveget lezártam, kissé összeráztam, végül a hűtőszekrénybe tettem további érlelés céljából. :)

Na jó, nanááá, hogy megkóstoltuk. :D Elvileg adventig (karácsonyig) illene még érni hagyni, de ez így, ahogy van, már most nagyon jó. Én korábban nem szerettem a diólikőrt: vagy öregszem (tagadhatatlan) vagy ennyire jó vagyok :))) (na jó, szepyé az érdem), de ez szerintem nagyon finom. Kellemesen dió ízű (ami remek), nem keserű, de nem is kimondottan "női" likőr lett. :)

Belekerült: 15 db zöld dió negyedelve, 5 dl vodka (40%), 3-4 cm fahéjrúd, 6-7 cm vaníliarúd felhasítva (egy nagyobb rúd fele), 3 szem szegfűszeg, 5 szem szegfűbors (mozsárban megroppantva), 5 egész zöld kardamom (mozsárban kissé megtörve), 1 nagyobb citrom héja vékonyan hámozva (a fehér rész nélkül), továbbá 1 dl vízből és 15 dkg cukorból készült szirup.

Tovább olvasom...

Gyümölcsös kosárkák

Nem véletlenül nem került fel még ide ez a sütemény: egyszerűen utálom készíteni. Most a férjem kért meg, ajándékba szánta, így rávettem magam, de azt hiszem, legalább 6 hónapig ismét mélyen elnyomom magamban még az emlékét is. Pedig nem bonyolult, nem nehéz elkészíteni, csak kicsit macerás, főleg ha az ember lánya béna a finom munkákhoz.

A tészta ugyanúgy készül, mint a hagyományos kosárkánál, csak most picit emelt adagban, hogy kissé vastagabbak legyenek a kosarak. A cél az volt, hogy a 40 formámat telesüssem - így talán 30 épségben el is készül... :P A tésztát gyorsan összegyúrtam, behűtöttem, majd a formák felét kibéleltem a tésztával. Nem szeretem ezeknél a kis formáknál az elősütést, így a lehető legegyszerűbben szoktam megoldani: a formák másik felét ráültetem a tésztákra és ezzel "súlyozom" le a tésztát. Lehet bele szemes terményeket is tölteni, hogy nehezebbek legyenek, ha valaki pedig attól tart, hogy beleragad a formába a tészta - vagy a tésztába a forma :)), vajazással-lisztezéssel is segítheti az ügyet, én nem szoktam vele bíbelődni. Persze ezen kívül még számtalan trükkje van/lehet annak, hogy a tészta ne másszon el, púposodjon fel, mindenki alkalmazza azt, amit ideje enged és ami a számára a legszimpatikusabb. :)

A kosárkákat előmelegített (180-190 °C) sütőben sütöm addig, amíg a tészta széle színesedni kezd, ekkor kiszedem a "betéteket" és anélkül sütöm még kb. 5 percig, hogy a teljes felületükön halványan színt kapjanak. A formából akkor a legoptimálisabb kiszedni a kész kosarakat, amikor a forma maga annyira lehűl, hogy kézzel megfogható lesz, ezelőtt/ezután hajlamos a törésre (ezeknél az üres kosaraknál nekem az első 2-3 mindig darabokban jön ki :P). A második körben az eddig súlyozásra használt formákat töltöm meg és a sütésre használttal súlyozok - így nem kell mosogatnom a formákat, mindig tiszta felülettel érintkezik a nyers tészta. A kosárkákhoz egyébként mindenki nyugodtan használja a kedvenc omlós tésztáját, én ezt a tojásos, icipicit sütőporos változatot szeretem a legjobban, mert bár macerásabb, jobban deformálódik sütés közben és aztán könnyebben törik, nekem ezzel a legfinomabb a végeredmény.

A töltéshez vaníliakrémet készítek, ugyanúgy, mint a legutóbbi gyümölcstortánál, csak annál kissé sűrűbbet, így több keményítőt teszek bele. Amikor a krém már csak langyos, megtöltöm vele a kihűlt kosárkákat, majd megmosott, papírtörlőn lecsepegtetett (szárazra törölt) gyümölcsökkel, gyümölcsdarabokkal díszítem. Ezután hűtőbe teszem kb. egy órára, végül "összeragasztom" a tetején a gyümölcsöket. Ehhez a zselét most agarból készítettem: a vizet felforraltam, belekevertem az agarport, együtt forraltam egy percig, majd hagytam kicsit hűlni és ezután egy ecsettel vittem fel a gyümölcsökre. Hűtőszekrényben tárolandó, dermedés után már fogyasztható is.

Hozzávalók kb. 40 darabhoz...
...a tésztához: 500 g finomliszt, 300 g vaj, 200 g porcukor, egy csipet só (2 g), egy csipet sütőpor (3-4 g, elhagyható), 3 tojás sárgája, szükség esetén 1-2 evőkanál hideg víz;
...a vaníliakrémhez: 8 dl tej, 2 kisebb rúd vanília, 4 egész tojás (vagy 6-8 sárgája), 6 evőkanál cukor, 3-4 erős evőkanál étkezési keményítő (kb. 50 g);
...a tetejére: tetszőleges gyümölcsök, most málna, ribizli, szőlő, őszibarack;
...a zseléhez (kocsonyához): 1 dl víz, 1 g agar-agar.

Tovább olvasom...