2011. november 17., csütörtök

Adventi zabpehelykeksz

Először várni akartam ezzel a recepttel, de rájöttem, hogy végül is miért tenném? Elvégre jövő hétvégén advent első vasárnapja van. (Hoppá, tényleg...)
Nagyon egyszerű próbakeksznek készült, jó lett, hát jöhet. Vegyétek, egyétek!


A vajat megpuhítottam. Ez nálam úgy néz ki, hogy egy darabban - na és persze edényben :P - mikróba teszem a vajat, majd amikor már egy része folyékony, kiveszem és addig keverem, míg egynemű lesz. Hozzáadtam a cukrot és alaposan kikevertem. Belekevertem a tojást, majd hozzászórtam a száraz anyagokat, valamint a felaprított narancshéjat és gyömbért. Az egész morzsálódó, nem túl összeálló anyag lett. Teáskanalakkal sütőpapíros tepsire tettem kisebb halmokat, amiket ellapítottam. 190 °C-os sütőben sültek nagyjából 10 percig - a széleken jobban, belül halványan barnulóra. 1-2 perc után a tepsiből rácsra szedtem és azon hagytam őket kihűlni. A kihűlés után ropogós, nehezen abbahagyós, klassz kis kekszek lettek belőlük.


Hozzávalók ~40 db kekszhez: 10 dkg vaj, 10 dkg nádcukor, 1 tojás, 10 dkg Graham liszt, 10 dkg zabpehely, 1 mokkáskanál sütőpor, 1 mokkáskanál fahéj, csipet só, 10 dkg felaprított dió, 1 púpozott evőkanál szirupban eltett narancshéj és gyömbér (vagy kandírozott narancshéj és gyömbér, mennyisége ízlés szerint növelhető).
Tovább olvasom...

2011. november 15., kedd

Diós-rácsos sütemény

Igazi nosztalgiasüti - gyerkőcként rendszeresen, mostanában elég ritkán találkozom vele. Én magam sem sütöttem már legalább 2 éve, de amikor múlt héten apum meghozta az adventre megtisztított diót, egyből beugrott...és különben is muszáj volt tesztelni, hogy milyen az idei dió. :P 
Karácsonyra is tökéletes, egyszerű süti, amivel a macerásabb kosárkát remekül ki lehet váltani. Egy baja van: gyorsan fogy. :)

A lisztet kimérem, a sütőport, cukrot és sót belekeverem, majd belemorzsolom a vajat. Hozzáadom a tojások sárgáját és gyors mozdulatokkal összeállítom a tésztát - a végén szükség szerint beledolgozom a hideg vizet is. Ezután a tésztát folpackba csomagolom és hűtőbe teszem.
A diót ledarálom. A tojásfehérjéket egy csipet sóval habbá verem - amikor már teljesen kemény, hozzáadom a citromlevet is. Ezután folyamatos habverés mellett beleszórom a cukrot és addig verem a habot, míg fényes lesz és csúcsot lehet húzni belőle. Ekkor egy szilikon lapáttal óvatosan beleforgatom a diót.
A sütőt 170-180 °C-ra előmelegítem. A tésztát kiveszem a hűtőből, átgyúrom és kinyújtom úgy, hogy bőven túllógjon a tepsin, majd kibélelem vele. A kilógó tésztadarabokat levágom, összegyúrom és vékony rudacskákat sodrok belőle - na ehhez is béna vagyok, nézzétek el... :D A tésztát vastagon megkenem lekvárral, majd ráterítem a habot, végül "rácsozom". Addig sütöm, amíg halványan megpirul - kb. fél óra. Hosszúkás szeletekre vágva kínálom.


Hozzávalók egy ~38x25 cm-es tepsihez...
...a tésztához:
350 g liszt, 200 g vaj, 100 g porcukor, pici sütőpor (2 g), pici só, 3 tojás sárgája, 2-3 evőkanál hideg víz;
...a dióhabhoz: 6 tojás fehérje (3+3*), pici só, 1 evőkanál citromlé, 250-280 g cukor (most por- és kristálycukrot használtam felesben), 2 teáskanál vanília eszencia, valamint 300 g darált dió;
...továbbá: sárgabaracklekvár ízlés szerint.
*3 fehérje a tésztából és további 3 a fagyasztóból (maradékhasznosítás) kerül a habba. Én így szeretem, mert így nagyon könnyű lesz a hab a tetején, de ez természetesen opcionális, mint ahogy a tésztára kerülő lekvár mennyisége is.
Tovább olvasom...

2011. november 13., vasárnap

Sült libacomb

Ha jól rémlik, talán életem második libacombját sütöttem meg pénteken, és ez volt az első libavacsora, amit Márton napon fogyasztottunk. A népi hagyományok közül csak az év végi-újévi babonákra szoktunk ügyelni, a Márton naphoz nem sok közünk van, így nem is szándékoztam idén sem ludat készíteni. Persze ember tervez, férj végez: a piacról végül libahússal tértünk haza.

Márton napi libacomb 2012

A combokat előző este készítettem elő: megtisztítottam, megmostam és szárazra töröltem, majd fűszeres sóval bedörzsöltem. (Ez egy készen kapható termék, ami durva tengeri sót és szárított, morzsolt fűszereket tartalmaz, mint pl. rozmaring, kakukkfű, bazsalikom, oregánó, majoránna stb-stb. El is készíthető, de ha van, egyszerűbb. :P) Ezután zacskóba tettem a húst, amiből kiszorítottam a levegőt - ha van szuper vákuumozó gépetek otthon, bátran használjátok. Nagyjából 12 órát pihent így a hús a hűtőben, majd kivettem és a konyhapulton hagytam még kb. 4-5 órán keresztül.

 
Ezután előkészítettem a pataki tálamat: áztatás után libazsírral kikentem, az aljára bőségesen hagymát szeleteltem, fokhagymadarabokat szórtam. A húst kivettem a zacsiból, lemostam, szárazra törölgettem, majd a tálba tettem. Megszórtam durva tengeri sóval, néhány ágacska friss fűszert és egy felszeletelt birsalmát rakosgattam rá és mellé, és a tetejére is tettem egy picurka libazsírt (ez szerintem tök felesleges, nem is tudom, miért tettem rá, de ha már megtörtént, hát... :D). Lefedve, 150 °C-os sütőbe toltam - így sült 4 órán keresztül. Ekkor leöntöttem róla a keletkezett zsíros pecsenyelevet és fedő nélkül, már kb. 200 °C-on, nagyjából egy órán keresztül pirítottam a húst. Ezalatt kétszer megfordítottam, hogy az alja és a teteje is szépen megpirulhasson, na és persze közben elkészítettem a köreteket is.
Párolt lilakáposztával és hagymás tört burgonyával*, valamint a hússal együtt sütött birsalmadarabokkal és hagymákkal tálaltam. Nagyobbik kislányom kiválóra minősítette a vacsorát, aminek nem is tudom, örüljek-e, mert ő a menzakoszthoz viszonyít :D, de valójában mindenkinek nagyon ízlett: tökéletesen puha, nagyon ízletes combok, ropogós bőr, kedvenc köret. Jöhet máskor is.


Hozzávalók: fejenként egy libacomb, fűszeres só vagy szárított fűszerek (kakukkfű, rozmaring mindenképpen legyen benne) és durva tengeri só, 1-2 evőkanálnyi libazsír, 2-3 fej vöröshagyma, ízlés szerint fokhagyma, 1-2 birsalma, néhány ágacska friss fűszer (kakukkfű, majoránna volt még a kertben, de ez opcionális).
*A burgonya elkészítéséhez a pecsenyezsírból használtam - ennek a maradékát hűtőben megdermesztettem, majd a levet leöntöttem alóla (nem dobtam ki, másnap egy rizi-bizihez éppen tökéletes volt), a zsírt újra melegítettem és ezután átszűrtem.
Tovább olvasom...

2011. november 11., péntek

Kifőztük Karácsony 2011

A tavalyi adománygyűjtő akció után ismét jelentkezik a Kifőztük Karácsony! Idén 82 blogger összefogásával született meg az az ünnepi különszám, amelyet adományaitokért tölthettek le.


Az idén beérkezett adományokkal két intézményt, a velemi Camphill Gyermek Lakóotthont és a békéscsabai Degré utcai Gyermekotthont támogatjátok. A szervezésben a SoSe Alapítvány működik közre.

További információkat olvashattok és a felajánlásaitokat megtehetitek az akció weboldalán
Köszönjük.
Tovább olvasom...

2011. november 10., csütörtök

Málnazselés túrótorta

Néhány napja a fb oldalamra tettem fel ezt a gyors kis tortát - eredetileg nem állt szándékomban külön bejegyzést írni róla, mert hasonló már szerepel a blogon, de muszáj: nagy volt a nyomás... :D ;) Még az elmúlt hétvégén készült, amolyan hűtőtakarítós tortaként: az alapja a zsuzsi szelet kakaós-mézes lapja, ez a férjem szülinapi tortája óta várta a fagyasztóban a hasznosítást. Ezen a szokásos joghurtos-tejszínes túrókrémem volt, a tetején pedig mirelit málnából készített zselé. Finom, könnyű, az a "két szeletnél alig lehet abbahagyni"-féle. :)


Ha nem "maradékhasznosítással" készül, süssetek valamilyen lapot alá. Ez lehet piskóta vagy mézes lap, de akár kekszből is készíthettek egy sütés nélküli lapot. Én kakaós-mézes lapot használtam alulra, amit a fagyasztóból halásztam ki - kivettem a zacskóból, rácsra tettem és hagytam szobahőmérsékleten felengedni. (Nagyon hasznos ám az ilyesmi a háznál, érdemes tartani belőle... :D)
A szokásos túrókrémemet készítettem hozzá: a túrót összemixeltem a joghurttal. Cukorral - és vaníliás cukorral - édesítettem, citromhéjat reszeltem és kevés citromlevet csorgattam hozzá, majd beleforgattam az előkészített zselatint és a kemény habbá vert tejszínt. A mézes lapot tortakarikába szorítottam, rásimítottam a túrókrémet és a hűtőbe tettem dermedni.
Dermedés után a mirelit málnát a vízzel, citromlével és cukorral összeforraltam, a forralás végén hozzáadtam a vanília eszenciát, majd a tűzről levéve a duzzasztott zselatint is belekevertem. (Akit zavarnak a magok, szitán passzírozza át, majd a zselatin hozzáadása előtt forralja fel újra a gyümölcsös alapot.) Kis idő múlva a túrókrémre csorgattam a gyümölcsdarabos zselét. Hűtőben megdermesztettem. 
Mennyei! A túrókrémbe kevert gyümölcsökkel lehet turbózni a tortát, én ezekről mostanában kezdek leszokni, mert kisebbem nem szereti - a krém oké, a málnazselé még okébb, de ha a gyümölcs a krémben van, az már nem oké. :)


Hozzávalók: egy 22 cm-es kakaós-mézes lap (vagy más alap, tetszés szerint), továbbá...
...a krémhez: 50 dkg túró, 2 kis doboz (2x175 g) natúr joghurt, 12-14 dkg (6 evőkanál) cukor (kristály és vaníliás cukor vegyesen), 1 citrom reszelt héja és kevés leve, 2,5 dl habtejszín, 2 dkg zselatin+6 evőkanál víz;
...a málnazseléhez: 20 dkg mirelit málna, 1-2 teáskanál citromlé, 50 ml víz, 5-7 dkg (3 evőkanál) cukor, 1 teáskanál vanília eszencia, továbbá 5 g (1 teáskanál) zselatin 25 ml vízben duzzasztva.
Tovább olvasom...

2011. november 6., vasárnap

Fahéjlikőr

Nemrég, az italajánlós bejegyzésemben említettem, hogy hozok még új likőröket advent előtt. Íme egyikük. A fahéjas mézes pálinkákról jutott még korábban eszembe, hogy likőrt készítsek ebben az ízben és nagyon örülök, hogy most végre rászántam magam. Az adag szokásosan kicsi, aki ajándékba szánja, annak érdemes nagyobb adaggal indítani... És tudjátok mit? Annak is, aki nem annak szánja. :D
Szerintem nagyon kellemes ital lett (szuper, de tényleg!), most ez a kedvenc. Akik szeretik a fahéj csípősebb oldalát is, növeljék a mennyiségét.


Nagyon egyszerűen készül: a fűszereket (befőttes)üvegbe teszem, felöntöm az alkohollal és lezárva a kamrapolcon felejtem, bő két hétre. Ez idő alatt időnként rá lehet nézni, esetleg megrázogatni az üveget, de ez el is hanyagolható. Amikor letelik az érési idő, a cukorból és vízből egyszerű szirupot készítek. Hagyom kihűlni, hozzákeverem a fahéjas alkoholhoz és ezután átszűröm* egy italos üvegbe.
Hűtőszekrényben tárolom, hűtve kínálom. Az utóérésre érdemes még egy hónapot ráhagyni, így aki karácsonyra szánja, már most nyugodtan elkészítheti!


*A szűréshez mostanában kávéfiltert használok. Nagyon jónak bizonyult eddig, még az erősen üledékes itallal is elboldogul - ha nem az első, akkor a második vagy harmadik szűrésre mindenképpen.

Hozzávalók kb. fél liter likőrhöz:
1 nagyobb rúd fahéj (15-16 cm, 10 g), 3 szegfűszeg, 1 egész zöld kardamom, 1 dl konyak, 3 dl vodka, továbbá 10 dkg cukor, 50 ml víz.
Alaprecept innen.
Tovább olvasom...

2011. november 5., szombat

Kis karácsony, szép karácsony...

...és hogy még több embernek szép lehessen ez a karácsony, idén ismét kifőzzük!


Karácsonyi jótékonyság idén is a Kifőztükkel...hamarosan!
Tovább olvasom...

Bakonyi szelet

Nem tudom, mennyire hagyományos a receptem, mert ez is ahány ház, annyi szokás - nekem attól lesz bakonyi, hogy a hús és gomba mellett pirospaprika és fokhagyma van benne. Utóbbiból ha ahhoz van kedvem, akkor sok, ha nem annyira, akkor kevesebb - ilyenkor szórok egy kis kakukkfüvet is bele, mert finom :))), de gyanús, hogy a bakonyihoz alapból nem sok köze van. 
Ja igen, ha bakonyi, akkor szerintem tejföl és nem tejszín. Ennyi? Ennyi.


A hagymákat és a gombát megtisztítom, majd aprítom. Én szeretek apró csiperkét használni, ezeket félbe-négybe vágom, de aki hozzájut erdei gombákhoz, azt is használhat bele. A sertéshúst - esetemben egy szép szüzet - megtisztítom, kisujjnyi vékony szeletekre vágom. Ha már sertés és még magyaros is, akkor mehet zsírral, amit felforrósítok és a lisztbe forgatott szeleteket mindkét oldalukon előpirítom. A szeleteket tányérra szedem, a zsíron párolni kezdem a hagymát, később hozzáadom a fokhagymát is, legvégül a gombát teszem bele, amit finoman megpirítok. Ezután pirospaprikát és lisztet szórok rá, majd felöntöm egy kevés vízzel. Fűszerezem, hozzárakom a hússzeleteket és annyi vizet adok hozzá, amennyi éppen ellepi. Fedő nélkül főzöm - a főzés vége felé sózom és ha szükséges, tovább ízesítem. A bő, de a liszt miatt sűrű szaftból egy keveset kikeverek a tejföllel, ezt hozzákeverem az ételhez és összeforralom. Nokedlival a legfinomabb. :)


Hozzávalók: egy kb. fél kg-os sertésszűz + liszt a forgatáshoz, fél kg apró csiperke, 1-2 evőkanál zsír (vagy olaj), egy nagy fej vöröshagyma, 3 gerezd fokhagyma, 1-2 teáskanál pirospaprika, 1 púpozott evőkanál liszt, őrölt bors, csipet kakukkfű (elhagyható, ekkor érdemes a fokhagyma mennyiségét növelni), só, víz, 15-20 dkg tejföl.
Tovább olvasom...

2011. november 3., csütörtök

Segítsüti átadás

Talán emlékeztek még, hogy idén én is az őszi Segítsüti csapat tagja voltam. A felajánlásom licitnyertese Verocs lett és vigaszágon Bea is jelentkezett a süteményekért. Ezúton köszönöm minden licitálónak a közreműködést, a nyerteseknek pedig az adományokat. :)
Éééés igeeen - az átadások megtörténtek. Valójában már két hete, de csak most jutottam el a bejegyzés megírásáig, mea culpa...


Nyerteseim közül Beával sikerült egy este személyesen találkoznunk. Én naivan úgy gondoltam, hogy két legyet ütök egy csapásra: mivel ritkán jut alkalmunk kettesben programozni a nagyobbik lánykámmal, ő is elkísért a találkozóra. Bea nagyon kedvesen meghívott minket egy kávézóba, ahol egy kicsit beszélgethettünk - volna, mert lánykám, mint Szamár a Shrekben..."ott vagyunk máááár?" helyett "mikor megyünk máááár?"-ozott. Persze előtte azért néma csendben betolt egy nagy szelet csokitortát. :) Így aztán a találkozó gyors volt és tanulságos: legközelebb gyerek marad. :D 
Bea, köszönöm és örülök, hogy megismerhettelek! :)


Verocs átadása három nappal később volt esedékes: mivel messze élünk egymástól, egy futárszolgálat működött közre a siker érdekében. A siker felemás lett, mert a csomagolás, felhívás és figyelmeztető matricák ellenére nem sikerült álló helyzetben szállítaniuk a dobozt :/, így sajnos a habos tetejű linzerek nem éppen kifogástalan állapotban érkeztek meg. Ha lenne kardom, beledőltem volna. :( Verocs leánykáját minden esetre nem zavarta az esztétikai hiba: anyukája elmondása alapján ő volt a legfőbb közreműködő a linzerek eltüntetésében. :)
Verocs, köszönöm szépen nektek is és várom a személyes találkozót! :)
Tovább olvasom...

2011. október 30., vasárnap

Sütőtöklé újratöltve

Tavaly halloweenre sült tökös italokat hoztam, idén megmutatom, hogyan készítem a töklevet akkor, amikor nem a maradék felhasználása, hanem maga az ital a cél. Ha most hozzáfogtok, holnapra éppen tökéletes lesz! ;) 


A sütőtököt meghámoztam, magjait kikapartam, húsát darabokra vágtam. Hozzáadtam a tisztított almát, a felkarikázott répát és beledobtam a nagyobb darabokra tört (és természetesen hámozott) banánt is. Az egészet felöntöttem vízzel (lepje el) és főzni kezdtem.
Nagyjából fél óra elteltével megpuhult minden, ekkor botmixerrel pépesítettem az egészet. Fűszereztem, mézet csorgattam hozzá és némi vízzel hígítottam rajta (én rostosan, sűrűn szeretem, de ízlések és...), majd újra felforraltam. Ekkor (friss narancs híján) 100 %-os narancslével kerekítettem az ízét és addig hagytam a tűzön, amíg éppen felforrt. Kihűtve hűtőbe került - jót tesz neki, ha 1-2 napig még pihen, de természetesen azonnal is fogyasztható. (Poharakba töltés előtt alaposan fel kell rázni.)
Egy hétig biztosan eltartható, talán még azután is, de nálunk ennyi idő alatt mindig elfogy. Forrón, sterilizált üvegbe töltve és dunsztba téve hosszabb ideig is eláll, de mivel sütőtök elég sokáig kapható, én ezt nem tartom szükségesnek, frissen készülhet mindig.


Hozzávalók kb. 2,5 liter rostos sütőtökléhez: 70 dkg sütőtök (tiszta súly, kb. 1 kg-os tökből), fél szál sárgarépa (ts: 7-8 dkg), 2 kisebb alma (ts: 20 dkg), 2 érett banán (ts: 20 dkg), 1,2-1,4 l víz, 1-2 mokkáskanál őrölt fahéj, 1 csapott mokkáskanál őrölt gyömbér (vagy friss), csipet őrölt szegfűszeg, kb. 10 dkg méz (vagy más édesítő), kb. fél liter narancslé (100 % vagy frissen facsart).*
A fent leírt recept (is) csak egy lehetőség: ha hasonló levet készítenétek, érdemes a saját szájízetek alapján alakítani. Én is így szoktam - most csak a bejegyzés kedvéért méricskéltem, de az otthon lévő alapanyagok függvényében ettől jelentősen el lehet térni.
*update: szebb lesz az ital színe, ha egy kevés aszkorbinsavat is tesztek bele.
Tovább olvasom...

2011. október 29., szombat

Sütőtökös briós

Az elmúlt napokban, hetekben elöntötték a blogokat a sütőtökös receptek: sütőtök került a levesbe, a főételbe, sőt még a tésztákba is. A tészták különösen tetszenek, hiszen a tök nagyon szép színt ad nekik, így én is kedvet kaptam hozzá és belecsempésztem egy keltbe: brióst sütöttem. Nagyon klassz színe volt tőle, de ezt muszáj látatlanban elhinnetek nekem, ugyanis elfelejtettem a belsejéről fotót készíteni. :/ Emellett finom, foszlós volt a tészta és a tököt nem lehetett különösebben érezni benne, így szerintem akár tökutálóknak is meg lehet próbálni elsütni. Besütni. Megsütni. :)


Egy darabka tököt meghámoztam, felszeleteltem és vízben, egy csipet sóval együtt puhára főztem. Ezután leszűrtem és villával összetörtem. A tökpürét a többi hozzávalóval együtt kenyérsütőgépbe tettem, megdagasztattam és kelesztettem.


Amikor a tészta megkelt, nyolc - nagyjából - egyforma darabra osztottam. Ezekből vékonyabb hurkákat sodortam és egyszerűen felcsavartam őket. Sütőpapírral bélelt tepsin, letakarva hagytam őket még kb. 20-30 percig kelni, ami alatt a sütőt is előmelegítettem. Tejjel elkevert tojássárgával megkenve, jégcukorral/krokanttal megszórva kerültek a sütőbe, ahol 170 °C + légkeveréssel megsütöttem a briósokat.


Hozzávalók 8 darabhoz...
...a tésztához:
kb. 20 dkg sütőtökbél megfőzve, 8 dkg vaj, 1 dl tejszín, 1 nagy tojás sárgája, 1 teáskanál só, 1 dkg vaníliás cukor, 6 dkg nádcukor, 50 dkg liszt (fele rétes, fele finom) + még 2-4 dkg az igazításhoz (illetve ez a töktől függ), 1 dkg tejpor (elhagyható), 1 csomag instant élesztő (vagy 2-2,5 dkg friss);
...a tetejére: 1 kisebb tojás sárgája, kevés tej, továbbá jégcukor, mogyorókrokant, cukrozott dió, kinek mi a szimpatikus.
Tovább olvasom...

2011. október 27., csütörtök

Falafel

Nem most készült, hanem még a férjem szülinapjára. Ez volt a legkevésbé nyerő választásom a gombócok közül, bár erre számítottam is, mert "magyar gyomrú" vendégeinknek szokatlan volt a fűszerezése. Ettől függetlenül finom lett, megér egy bejegyzést.


A gombócokhoz konzerv csicseriborsót használtam, amit még akkor szereztem be, amikor szepyvel legutóbb összefutottunk és ha máááár...akkor beiktattunk egy közös shoppingot is az Ázsiában. Király volt, vettem egy csomó ezt+azt, amiket nem tudom mikor és hogyan fogok felhasználni, de vannak és ez jó. Ez nagyon női hozzáállás? :P


Szóval falafel, csicseriborsó fasírt, kinek hogy tetszik. Minimál munkával, az alábbiak szerint készítettem: a vörös- és fokhagymákat megtisztítottam, késes robotgépbe szórtam és többé-kevésbé összekaszaboltattam. Rászórtam a lecsepegtetett borsót, majd ezzel is zúzattam pár másodpercig. Hozzáadtam a petrezselymet, két kisebb tojást és ismét dolgoztattam a gépet egy keveset. Ezután megsóztam, garam masalával fűszereztem (annyira rákoncentráltam erre a falafelre, hogy ezt is magam készítettem hozzá :P), beleszórtam az előzetesen megpirított szezámmagot és a sütőport, és kevés zsemlemorzsával megfelelő masszává dolgoztam. Ezután hűtőbe tettem (2-3 óra) és sütés előtt vizes kézzel formáztam aprócska gombócokká.
Hamm.


Hozzávalók kb. 2 tucat falafelfez:
2 kis fej vöröshagyma, 4 nagyobb gerezd fokhagyma, 1 csicseriborsó konzerv (400 g-os, tiszta súly kb. 230-240 g), néhány szál (vagy ízlés szerint) petrezselyem, 2 kisebb tojás, só, 2 csapott mokkáskanál garam masala, 2 evőkanál pirított szezámmag, csapott mokkáskanál sütőpor, kb. 2 evőkanál zsemlemorzsa.
A receptnek nincs kifejezett forrása, több receptet hasonlítottam össze hozzá a netről - mondjuk sok dolgom nem volt vele, mert eléggé hasonló találatokat kaptam. :)
Tovább olvasom...

2011. október 24., hétfő

Gesztenyés tortácskák

Ez a szaftos tésztájú, finom desszert az októberi Kifőztükben szerepel. Az alapjaként szolgáló gesztenyés tészta kevésbé édes, semleges ízű, ezért nagyon jól társítható más töltelékkel is, legyen az egy pikáns lekvár, főzött vanília-, csokoládé- vagy akár gesztenyekrém. Krémes töltelék esetében a cukormázas karima helyett érdemes tálalás előtt egy kis tejszínhabot igazítani rá.
Könnyen elkészíthető, ugyanakkor mutatós desszert, szívből ajánlom akár a közelgő karácsonyra vagy más ünnepnapokra is.


A muffinokhoz a mézet és a puha vajat kikevertem, majd előbb a tojásokat, azután a rumot és a vaníliakivonatot, végül a tejet is hozzáadtam. Elkevertem a lisztben a sütőport és a gesztenyét, majd néhány mozdulattal összekevertem a tejes-tojásos keverékkel. Nagyobb méretű szilikonos muffinformába osztottam szét a masszát úgy, hogy a mélyedések 3/4-éig érjen. 190 °C-ra melegített sütőben 20 perc alatt megsütöttem a tésztát (tűpróba!), ezután néhány percig a formában pihentettem, majd rácsra borítva kihűtöttem a muffino­kat.
A töltelékhez először aromás szirupot készítettem. Felforraltam a vízzel a levendulavirágot, két perc múlva hozzáadtam a cukrot, és további két percig az egészet együtt forraltam. (Kész levendulaszirup használatakor ez a művelet elhagyható.) Melegíteni kezdtem a ribizlizselét, közben hozzászűrtem a leven­dulaszirupot, és kevergetve addig főztem, míg homogénné nem vált.


A kihűlt muffinok tetejét egyenesre vágtam, és fejre állítottam őket. Késsel kört rajzoltam rájuk, és ezen belül egy kávéskanállal mélyedést vájtam a töltelék számára. A langyosra hűlt ribizlizselét elosztottam a muffinokba vájt mélye­désekben.
A díszítéshez kevés vízzel nagyon sűrű cukormázat kevertem a porcukorból, majd zacskóba töltöttem. Kivágtam a zacskó sarkát, és karikákat nyomtam belőle a sütemény peremére.


Hozzávalók 6 darabhoz...
...a tésztához:
60 g puha vaj, 50 g (gesztenye)méz, 2 tojás, 2 evőkanál (fehér) rum, 1 teáskanál vaníliakivonat, 50 ml tej, 5 dkg rétesliszt, 125 g Maroni natúr gesztenye, 1/2 csomag (6 g) sütőpor;
...a töltelékhez: 2 teáskanál levendulavirág (szárított is lehet), 50 ml víz, 1 evőkanál nádcukor, 100 g ribizlizselé;
...a cukormázhoz: 60-70 g porcukor, kevés víz (8-10 ml).
(design a Runeberg tortácskák alapján)
Tovább olvasom...

2011. október 21., péntek

Cobbler

Még múlt szombaton (?) a nővéremék nálunk pizzáztak és mivel nem tudtam, hogy ő is készül sütivel, hát összedobtam egy desszertet. Mindeddig nem is volt gond, elkészült, a pizzák eltűntek, jött a desszert, majd a nővérem cseppnyi (tényleg CSAK cseppnyi) gúnnyal a hangjában: "lesz recept? ... majd úgy egy hét múlva?"
Valamit tudhat, de én váltig állítottam, hogy legkésőbb hétfőn felkerül. Aztán persze hétfőn tanfolyamot kezdtem, kedden Segítsüti átadásom volt, szerdán ismét arra sütöttem, tegnap csak szimplán lusta voltam...és a nagy sütögetésben, jobbra-balra gondolásban szépen elfelejtkeztem az ígéretemről és bő egy hete a blog felé sem néztem. De mondhatnám úgy is, hogy egyszerűen csak gondoskodtam arról, hogy ne okozzak (pozitív) csalódást. :D Ciki vagy sem, előfordul az ilyen - nálam mindenképpen. Bocs Tepsi, csak most, csak neked. ;)


Szóval, cobbler, Kata recepjéből. Friss gyümölcskészlet híján mirelitből: szilva, szeder és rebarbara került bele. Ezeket egy kis vaníliás cukorral és fahéjjal néhány perc alatt összeforraltam, vízben oldott keményítővel sűrítettem, majd - 24 cm átmérőjű - tűzálló tálba tettem (friss gyümölcsből készítve nem szükséges előpárolni a gyümölcsöket). Megszórtam a tetejét nádcukorral. A tészta hozzávalóit késes robotgéppel dolgoztam össze annyi tejszínnel, amennyitől lágyabb, ragacsosabb tésztát kaptam eredményül - nem kell, hogy gyúrható legyen, mert így egy kanállal egyszerűen lehet a tetejére sorakoztatni a gombócokat. A tetejét ismét nádcukorral szórtam meg és 170-180 °C-os sütőben kb. 35 perc alatt pirosra sütöttem.
Nagyon finom lett, lesz ismétlés. Amit legközelebb másképpen csinálok: nagyobb formába teszem, mert így nekem vastag lett a tésztaréteg a tetején és emelem a gyümölcs összmennyiségét legalább 1 kg-ra...vagy egyszerűen felezem a tészta mennyiségét. :D
Kata, köszönöm a receptet! :)


Belekerült...
...a gyümölcsrétegbe:
60 dkg vegyes mirelit (vagy friss) gyümölcs (15 dkg szeder, 35 dkg szilva, 10 dkg rebarbara, illetve tetszőleges gyümölcsök), 1 evőkanál vaníliás cukor, 1-2 teáskanál őrölt fahéj, kevés víz és 1 nagy evőkanál keményítő, továbbá a réteg tetejére 1-2 evőkanál nádcukor;
...a tésztába: 25 dkg liszt (rétes- és finomliszt felesben), csipet só, 5 dkg cukor, 1 csomag sütőpor (12 g), egy teáskanál őrölt fahéj (elhagyható), 10 dkg hideg vaj, 1 tojás, kb. 150 g habtejszín (30%), a tetejére kevés nádcukor.
Tovább olvasom...

2011. október 12., szerda

Karácsonyi készülődés - októberben

Na jó, tudom, a téma többeknek sokkolóan korai lehet, de igenis, vannak dolgok, amiket nem lehet elég korán kezdeni. Gondolok itt éppen az adventi készülődésre...


...azon belül pedig az italokra. A likőrök készítésénél ugyanis jó tudni, hogy az érésnek két fázisa van: először a fűszerekkel együtt érlelődnek az ízek, majd szűrés után van egy utóérési idő is, amely nyilván minél hosszabb, annál jobb lesz a végeredmény. Természetesen az italok (különösen a lágyabb ízűek, pl. a krémlikőrök) fogyaszthatóak akár azonnal a szűrés után is, de higgyétek el, sokkal-sokkal finomabb lesz, ha hagyjátok még ezután is érni (néhány hetet vagy akár hónapot is). 
Éppen ezért, egy részüket már most érdemes elkészíteni, hogy minél finomabb, ízletesebb legyen, amikor az adventi vendégvárás alatt a vendégek poharába, illetve Szenteste a karácsonyfa alá kerül.


Az ajánlott italok (a blogon szereplő receptek közül) tehát a következők:
mézes pálinkák
- citromos-fűszeres mézes pálinka (alap infók)
- meggyes-fahéjas mézes pálinka (alapok, ízötletek)
likőrök (a tejszíneseket december elején elég elkészíteni) 
- krémpuncs
- mogyorólikőr
- fahéjlikőr
Érdemes fűszerkeveréket is készíteni, télen puncshoz, forralt borhoz igazán remek lesz elővenni, na és persze ez is tökéletes gasztroajándék lehet.
Nálam már nyár óta érik a diólikőr, emellett készült egy (-két) újabb finomság is, ezek receptjére még várnotok kell egy kicsit. ;) Lesz még kávélikőr és valószínűleg mézes pálinka is, utóbbi nálunk már hagyomány. Nem szoktam nagy adagokat készíteni, csak a leírásokban szereplő 5-7 dl-es mennyiségeket, mert inkább a választékot tartom szem előtt és ősszel-télen így is ezekkel van tele a hűtőszekrény ajtaja. :))
Jó készülődést! :)
Tovább olvasom...

2011. október 11., kedd

Töltsd le és játssz a Kifőztükkel!

Megjelent a Kifőztük magazin 2011/10-es száma! El sem hiszem, hogy - a különkiadásokat leszámítva - sorrendben már 20. alkalommal főzték ki! :) Tessék letölteni (óccóó-óccóó, mint mindig: csak egy kattintásba kerül), tessék sütni-főzni belőle, mert nagyon jó receptek vannak benne most is!


Mint ahogy észrevehettétek, már az előző számban is sok-sok gesztenye sült és főtt, ez így van ebben a kiadványban is. Ismerkedjetek ti is bátran ezzel a gyümölccsel, hiszen amellett, hogy éppen szezonja van, a Prima Maroni Kft. változatos termékeinek hála, egész évben elérhető ez a finomság. A két csapat együttműködéséből most ti is részesedhettek: játsszatok a Kifőztük weboldalán! A legügyesebb és legszerencsésebb olvasó egy értékes Maroni ajándékcsomaggal lehet gazdagabb, ne hagyjátok ki!


A végére pedig egy kis extra információ: ebben a számban ismét van egy csipet...nem túl édes, puha tésztájú, lekvárral töltött, gesztenyés muffin (finn design). Bevállalnád?

Tovább olvasom...

Sütőtökös kocka

Flóránál láttam meg ezt az egyszerű, finom kis süteményt és azonnal el is készítettem. A bejegyzés csak most ért ide, de még időben: szezonja van a sütőtöknek, tegyétek süteménybe, mert isteni! Az eredetihez képest némi módosítással készült nálam, egyrészt mert nem volt elég tököm hozzá (...), másrészt mert a tökös sütiket kevés cukorral szoktam mostanában készíteni, így meghúztam a mennyiséget. Éppen elég édes lett így is...és finom és szaftos, és másnap is csodásan puha, és süssétek és egyétek a sütőtököt, mert nagyon jó! :)
Flóra, köszönöm! :)


A vajat a cukorral kikevertem, ezután beledolgoztam a tojásokat is. A sült, kihűlt tök héját lehúztam, belét botmixerrel pépesítettem és összedolgoztam a vajas keverékkel. A tejet és a száraz anyagokat belekevertem, majd a masszát sütőpapírral bélelt tepsibe simítottam. A tetejére szeletelt mandulát szórtam és 190 °C-ra előmelegített sütőben, 20-22 perc alatt megsütöttem. Langyosan-kihűtve szeletelhető és abbahagyhatatlan! :)


Hozzávalók egy 15x25 cm-es tepsihez: 8 dkg vaj, 8 dkg cukor (házi vaníliás cukorral keverve, kevésbé édes tök esetén lehet több a mennyisége), 2 tojás, 35 dkg sült sütőtök (tiszta súly), 50 ml tej, pici só, 1 erős teáskanál sütőpor, fél teáskanál fahéj, 14-15 dkg liszt (egész pontosan 145 g volt, de ezzel nem borzolnám az idegeiteket), 10-20 g szeletelt mandula (dióval is remek lehet).
Tovább olvasom...

2011. október 5., szerda

Gombafasírt

Korábban többször is írtam, hogy a szűk rokonságban inkább a hagyományosabb fogások jönnek be, így a vendégváró ételeket nem nagyon tudom cifrázni. Ráadásul ki ezt, ki azt szeret, nehéz megtalálni, amit mindenki szívesen eszik. Azért persze próbálkozni lehet, így a férjem idei szülinapi partiján a hagyományos, sertéshúsból készült fasírt mellett falafel, sajtos puffancs és gombafasírt is készült.
Egyik húsmentes gombócot sem készítettem még korábban, így jöhetett a net: a gombafasírtot pl. Szamóca és Jókaja receptjeiből fabrikáltam, ezúton köszönöm nekik! :)


Így készült: a vöröshagymát és a gombát megtisztítottam, apróra kockáztam. Kevés olajon megfonnyasztottam a hagymát, majd hozzáadtam a gombát és kevergetve megpároltam-pirítottam. A főzés vége felé sóztam, borsoztam és egy botmixerrel többé-kevésbé pépesítettem (kissé darabosra hagytam). Ezután hozzáadtam a zabpelyhet, a tojásokat, pici köményt és annyi apróra kockázott, szikkadt zsemlét, amivel formázható masszát kaptam. Alaposan összekevertem, majd kb. fél óráig állni hagytam, ezután gombócokat formáltam belőle, amiket bő, forró olajban sütöttem meg.
Finom lett, biztosan készül még nálunk...ha nem is vendégeknek. :P :D


Hozzávalók kb. 15 db fasírthoz: 1 közepes fej vöröshagyma, 50 dkg csiperke, 1-2 evőkanál olaj, 5-7 dkg zabpehely, 2 tojás, 0,5-1 zsemle (vagy amennyit felvesz), só, bors, őrölt kömény (illetve más, tetszőleges fűszerek), olaj a sütéshez.
Tovább olvasom...

2011. október 3., hétfő

Gesztenyés krémestorta

A férjem szülinapjára készült (illetve nem is, csak a szülinapját megünneplő bulira :D). Mivel kifejezetten gesztenyést kért és az utóbbi időben több, egymáshoz hasonló gesztenyés tortát is készítettem, nem volt mese, kellett valami új. Így aztán összekombináltam azokat, amiket szeret és két nap alatt meg is valósítottam (nem kell megijedni, csak a Pató Pál énem működött közre).
A torta lapjai a Zsuzsi szeletből, illetve azóta már az Adventi mézes tortából is ismert, kakaós-mézes tésztából készültek. Mivel a gyerkőcök mellett nem igazán esélyes nagyobb munkákba fognom, ideális választásnak bizonyult: gyorsan begyúrtam, pihentettem, a következő ráérős órámban megsütöttem, majd másnap rétegeztem a krémekkel, amiknek szükségük volt dermedési időre, tehát ismét csak tudtam a fázisok között az egyéb dolgaimat végezni.


De vissza a lapokhoz, amikről most azért írok ismét, mert így esetleg kiegészítek néhány homályos pontot a vele próbálkozóknál. A mézes tésztához a vajat a mézzel és a cukorral megolvasztom - melegítés közben kevergetni kell, így a cukor szépen megolvad anélkül, hogy a méz felforrna. Ezután kicsit hűlni hagyom - nem kell teljesen kihűteni, éppen csak annyira, hogy ha majd gyúrásnál kézzel belenyúlok, akkor langyosnak érezzem az anyagot. Jobban lehűteni azért nem jó, mert ha a méz kevésbé folyós, nehéz dolgozni vele. Amikor tehát kissé lehűlt a mézes keverék, elkeverem benne a tojást (ez is hűti). A száraz hozzávalókat összekeverem (ha szükséges, szitálom is), majd beleöntöm a mézes keveréket. Először csak kanállal dolgozom össze: nagyjából a fele szárazanyagot tudom így beledolgozni, ezután már szükség lesz a kezemre is - gyors mozdulatokkal összegyúrom az anyagot. Nem macerálom sokat, csak addig dolgozom, amíg felveszi a lisztet - ha jól számolom ki a méz hőmérsékletét, ilyenkor már csak langyos a tészta, tehát könnyen lehet vele dolgozni, ellenben nem ragad. Folpackba csomagolom és hagyom pihenni - ennél a tortánál most 4 órát pihent. Minél tovább pihen és minél hűvösebb helyen, annál nehezebb lesz később dolgozni vele, én ettől függetlenül szeretem pihentetni, de ha sietek, akkor nem szoktam állni hagyni a tésztát.


Pihentetés után a tésztát 3 részre osztottam, két nagyobbra és egy kisebbre. A két nagyobb darabot egymás után kb. 2 mm vékonyra nyújtottam, majd egy tortakeret mentén méretre (22 cm) szabtam. Az utolsó darabhoz gyúrtam az első lap leeső részeit, így ki tudtam szabni a harmadik lapot is, majd a végén még maradt annyi anyagom, hogy az összes maradék összegyúrásával egy negyedik lapot is tudtam készíteni - erre már nem volt szükségem, de a munka legvégén bezacskózva fagyasztóba tettem, jó lesz előkapni majd egy gyors, sütés nélküli tortához. A negyedik lap nyújtásánál már elég merev volt a tészta: én ilyenkor a mikróba dobom 10 mp-re a gombócot és utána szépen ki lehet nyújtani (szükség esetén nagyobb adag tésztát is inkább kisebb darabokra vágva mikrózzunk).
A lapokat mindig a nagytepsi hátán sütöm, sütőpapíron. Célszerű a nyújtás után rögtön a sütőpapírra emelni a tésztát és aztán azon méretre szabni, így véletlenül sem deformálódik/nyúlik meg a tészta az átemelésnél. 170 °C-on ez a méret (nálam) kb. 6 perc alatt megsül, de még nem pirul meg - erre jó vigyázni, mert már a kicsit túlsütött tészta is hajlamos "elvinni" az ízét a süteménynek. Rácson hagyom kihűlni.


A torta alsó krémje egy tejszínes, gesztenyés krém lett. Ehhez a tejet és a vaníliát kis lángon forraltam néhány percig, majd letakarva hagytam egy kicsit állni. Közben a tojások sárgáját a cukorral habosra kevertem, ezután hozzáadtam a keményítőt is. A tejből kihalásztam a vaníliarudat és belekevertem a tojásos keveréket, majd ismét tűzre tettem és kevergetve besűrítettem. Hideg vízfürdőbe állítottam és időnként átkeverve hagytam teljesen kihűlni.
A zselatint a vízben duzzasztottam néhány percig, majd felolvasztottam (ne forrjon) és hagytam visszahűlni. A kiolvadt gesztenyepürét villával összetörtem és kicsit összeturmixoltam a kihűlt pudinggal (nem kell tökéletesen homogénre). A tejszínt a cukorral elkezdtem habbá verni, közben hozzácsorgattam a zselatin felét is és azzal együtt kemény habot vertem. A gesztenyébe kevertem a hab felét, majd a zselatin másik felét, legvégül a maradék tejszínhabot is beleforgattam. Egy darabka sütőpapírra tettem a legvastagabb mézes lapot. Köré igazítottam egy állítható keretet - jó szorosan, a cél az, hogy a krém ne menjen a tészta és a keret közé. Ezután belesimítottam a gesztenyés krémet, rátettem egy újabb mézes lapot, körben finoman lenyomkodtam, hogy a krémréteggel mindenhol érintkezzen, majd a hűtőszekrénybe tettem dermedni.

Nagyjából két óra elteltével elkészítettem a sárga krémet. A tojásokat szétválasztottam, a fehérjéket egy pici sóval habbá vertem, a végén hozzáadtam a porcukor felét is. Amíg a tálas mixer dolgozott a fehérjékkel, én 4 dl tejet a vaníliával főzni kezdtem. A tojások sárgáját kikevertem a maradék porcukorral, a liszttel és a maradék tejjel. A felforrt tejből kivettem a vaníliarudat és besűrítettem a tojásos-lisztes eleggyel. Még a tűzön tartva az edényt, a forró krémbe beleforgattam a keményre vert tojáshabot. A hűtőből kivettem a megdermedt alapot és a kész, még meleg krémet egyenletesen rásimítottam. Visszatettem a hűtőbe és hagytam dermedni.
 
Előkészítettem a torta tetejét - ehhez csokoládét olvasztottam és azzal vontam be egy mézes lapot. Hűtőben dermesztettem, majd forró vízbe mártott késsel 12 szeletre vágtam, ezután újra hűtőbe tettem. Amikor a sárga krém már teljesen lehűlt, cukorral és zselatinnal (használatáról fent) felvert tejszínhabot simítottam a tetejére, majd amikor már egy kicsit ez is megdermedt (nem kell sok idő neki), a tetejére rakosgattam a felvágott mézes lapot.
Tálalás előtt tányérra tettem, a keret mentén egy vékony, éles késsel körbevágtam a tortát és a keretet leemeltem róla.


Hozzávalók egy 22 cm-es tortához...
...a mézes lapokhoz:
70 g cukor, 70 g méz, 50 g vaj (vagy margarin), 250 g liszt, 1 teáskanál (5 g) szódabikarbóna, 20 g kakaópor, csipet só, 1 tojás;
...a gesztenyés krémhez: 3 dl tej, 1/2 vaníliarúd (felhasítva), 3 kisebb (vagy 2 nagy) tojás sárgája, 1 evőkanál (20 g) cukor, 2 evőkanál (20 g) étkezési keményítő, 300 g gesztenyepüré (az édes változat, a natúr gesztenyemasszánál plusz cukor és egy kis rum is szükséges), továbbá 15 g zselatin+4 evőkanál (40 ml) víz, 3 dl habtejszín (30%), 30 g cukor;
...a sárga krémhez: 4+1 dl tej, 1 vaníliarúd (felhasítva), 50 g rétesliszt, 3 tojás sárgája+fehérje*, 50+50 g porcukor, pici só;
...a tejszínhabhoz: 4-4,5 dl habtejszín, 3-4 evőkanál (ízlés szerint) cukor, 10 g zselatin+3 evőkanál (30 ml) víz;
...a tetejére: 100 g étcsokoládé (70%), továbbá fehér csokoládé, szórócukor vagy egyéb tetszőleges díszítés.
*A sárga krémbe tetszőlegesen el lehet használni a gesztenyés krém alapjánál kimaradt fehérjéket is.
Tovább olvasom...

2011. szeptember 28., szerda

Csokis-körtés banánkenyér

Nagyon gyors, egyszerű gyümölcsös kevert sütemény, nem is tudom, miért nem készült korábban. Előnye, hogy felhasználásra kerül benne a barna héjú, "nemszeretemre" érett banán, ráadásul éppen emiatt viszonylag kevés cukrot tartalmaz, és - szintén a banán miatt - sokáig puha is marad...ha marad. Ismét csak a zöldség-gyümölcsöket szerető nagylányomat hozom példaként: ő imádta.


Az érett banánokat villával összetörtem, majd az olajjal, nádcukorral, vanília eszenciával és tojásokkal összedolgoztam. A zabpehelyhez mértem a lisztet, sütőport, hozzászórtam a csokilencséket, az egészet összeforgattam, ezután gyorsan elkevertem a banános keverékkel. A végén beleforgattam a tisztított, apróra kockázott körtét is. Kiolajozott diákkenyér-formába igazítottam a tésztát úgy, hogy a közepét kicsit bemélyítettem. 170 °C-ra előmelegített sütőben nagyjából 3/4 óra alatt készre sült (tűpróba). A formában hagytam pihenni kb. 10 percig, ezután rácsra borítottam és teljesen kihűtöttem.


Hozzávalók: 2 db érett banán (tiszta súly 235 g volt), 60 g olaj (szőlőmagolaj, de bármilyen semleges ízű megfelel), 60 g nádcukor, 1-2 teáskanál vanília eszencia, 2 tojás, 100 g zabpehely, 100 g rétesliszt, 6 g sütőpor, 50 g csokilencse, 1 körte (tiszta súly 140 g volt), olaj a forma kikenéséhez (egyszerű olajozással is kijön a sütemény, de aki biztosra akar menni, inkább vajazza és lisztezze a formát).
Tovább olvasom...

2011. szeptember 23., péntek

Tárkonyos csirkeraguleves

Amolyan mindent bele leves, bár talán az ilyenek a legfinomabbak, ráadásul nagyon jól eltüntethetők benne azok a zöldségmaradékok, amik önmagukban már kevesek egy önálló ételhez, de egy tartalmas, ugyanakkor üde kis leveshez éppen elegek. Most belekerült az idei csípős karfiol berakásakor megmaradt néhány karfiolrózsa, mellette egy harmad doboznyi gomba és elhasználósnak minősítettem néhány zellerszárat is. Borsót a fagyasztóból tettem hozzá, abból is rendszeresen kallódik egy-egy bontott csomag, 2-3 szál répa is mindig akad a fiókban, így éppen csak a tálaláshoz szükséges citromot kellett megvásárolnom hozzá. :)) A fentiektől függetlenül bátran lehet az általunk kedvelt zöldségeket variálni benne!


A leves elkészítése a belekerülő zöldségektől függ, lényege, hogy mindent viszonylag apró méretűre kell vágni és a főzési idő figyelembe vételével kell az ételhez hozzáadni. Először tehát minden zöldséget megtisztítok és felaprítok, a húst pedig nagyon apró, 1x1 cm-es kockákra vágom. A finomra vágott hagymát kevés olaj és vaj keverékén párolni kezdem, 2-3 perc után hozzáadom a szintén finomra vágott fokhagymát is és együtt megpárolom (csak komótosan, nagy lángon hajlamos megégni). Ráteszem és fehéredésig párolom a csirkehúst, majd mehetnek bele az apró kockákra vágott répák. Néhány percnyi pirítás után a vékonyra szeletelt angol zeller és gomba kerül bele, ezután a zsenge (mirelit) zöldborsó. Kevergetve kicsit együtt párolom az egészet, végül hozzáadom a kisebb rózsákra vágott karfiolt is. Megszórom liszttel, összeforgatom, majd felöntöm annyi vízzel, hogy 1-2 ujjnyira ellepje a zöldségeket (sűrűn, rövid lével az igazi). Sózom, fűszerezem és normál lángon, félig fedve addig főzöm, amíg minden puha lesz benne (forrás után csak néhány perc).
Ekkor már csak a befejezés van hátra: kevés tejszínt adok hozzá és megszórom bőségesen szárított tárkonnyal (akinek friss is a rendelkezésére áll, ne féljen használni), végül újraforrás után egy kevés tárkonyos ecettel (és ha még szükséges, sóval, borssal) ízesítem. Tálaláskor citrommal kínálom, hogy mindenki kedve szerint savanyíthassa.


Belekerült: 1 közepes méretű fehér hagyma (vagy vörös), 1-2 duci fokhagymagerezd, 1-1,5 csirkecomb (vagy egy kisebb mell), 2 nagyobb sárgarépa, 1 nagyobb fehérrépa, 2-3 szál angol zeller, 6 közepes fej csiperke, 3 maréknyi zöldborsó (mirelit, kb. 15 dkg), 3-4 nagyobb karfiolrózsa (kisebbekre vágva), 1 evőkanál vaj, 1-2 evőkanál olaj, 2 evőkanál liszt, só, őrölt bors, 1 evőkanál házi vegamix, víz, valamint a főzés végén kb. 1,5 dl tejszín, 2-3 teáskanál tárkony, kevés tárkonyos ecet, a tálaláshoz citrom.
Forrás: ha jól emlékszem, először Jade receptje (köszönöm!) volt a kiindulópont, azóta pedig a hűtő tartalma...
Tovább olvasom...

2011. szeptember 22., csütörtök

Sütőtök, zabpehely, Graham liszt: sütiii!

Néhány hete megjelentek az első sütőtökök, ami nekem még igen korainak tűnt, mert egyrészt ebben a hosszúra nyúlt nyárban egyelőre nem jött meg a "hangulatom" hozzá, másrészt pedig ezeket a korai tököket nem igazán szeretem még magukban enni. Bár hivatalosan már "érettek", rendszerint eléggé íztelenek - nem hiába mondják, hogy a sütőtök úgy jó, ha megcsípi a dér. Így amióta már nem ültetünk ilyet a kertbe, nem is szoktam elkapkodni az első példány sütését. Néhány napja azonban váratlanul beszürkült minden (pillanatnyi felindulásból, azóta újra száz ágra süt a nap), beléptünk szeptember második felébe is, így végül megvásároltam az első kisebb méretű tököcskét.


Én magában nem is kóstoltam, eleve ebbe a süteménybe szántam, de a hozzám hasonlóan sütőtök-imádó nagylányom lecsapott a tepsi tartalmára és helyettem is megnassolta több, mint felét. Így persze csak egy kisebb adag tök maradt, de ez éppen elégnek is bizonyult egy adag sütihez, amit kisebb változtatásokkal ugyanúgy készítettem, mint az eredeti receptnél. Az első és legfontosabb, ami miatt újra felteszem a receptet, hogy a zabpehely mellett Graham liszttel készült a sütemény. Már többször írtam, hogy nagyon megszerettem ezt a lisztet: talán kicsit egészségesebb, mint a fehér lisztek, ugyanakkor a gyerkőcöknek nincs semmilyen ellenvetésük az ebből készült süteményekkel, kenyerekkel szemben, nem úgy, mint mondjuk a tk lisztek esetében.

A sütikhez a szobahőmérsékletű vajat alaposan kikevertem a cukrokkal, majd hozzáadtam a tojást és a sült tök kikapargatott húsát. Nagyjából elkevertem, majd hozzámértem a száraz hozzávalókat és addig kevertem, amíg nem maradtak száraz foltok benne. Nem baj, ha a sütőtök rostjai látszódnak, többé-kevésbé egyben maradnak, de akit ez zavar, dolgozzon kicsit alaposabban, vagy már eleve pépesítse a tököt. Ezután két teáskanál segítségével egy-egy kupac masszát tettem a sütőpapírral bélelt tepsire, a kanalakkal 5-7 cm átmérőjű, centi magas (rusztikus) kekszeket formáztam. 150 °C-ra előmelegített sütőben, légkeveréssel (két tepsi együtt) kb. 20 percig sültek (légkeverés nélkül 170 °C-on, egy-egy tepsi). A kisült tészta még igen lágy, így néhány percig a tepsiben kell hagyni pihenni és csak akkor rácsra tenni, amikor már gond nélkül leemelhető a sütőpapírról. Hagytam kihűlni, ezután adtam egy pofont a diétámnak. :))
Dobozban tárolva a keksz napokig megőrzi puhaságát, de napokig pont nem marad meg. Szerintem bátrabbak a Graham helyett nyugodtan megpróbálhatják tk liszttel is.


Hozzávalók kb. 35 db-hoz: 14-15 dkg puha vaj, 10 dkg cukor (nádcukor és vaníliás cukor felesben), 1 tojás, 18-20 dkg sült sütőtökbél, 15 dkg Graham liszt, 15 dkg zabpehely (apróbb szemű), 1 erős teáskanál őrölt fahéj, 1 teáskanál szódabikarbóna, csipet só, 5 dkg csokilencse, 5 dkg durvára vágott mandula (vagy dió/mogyoró).
Szezonban a sütőtök nálunk akár heti rendszerességgel is belebújik valamilyen egyszerű kis süteménybe, a kedvenceim a blogon itt, itt, és itt. Az sem elfelejtendő, hogy a sütőtököt meg is lehet inni! :)
Tovább olvasom...

2011. szeptember 21., szerda

Aszalt paradicsommal töltött csirkecomb

Kicsit felgyűltek a közzétételre váró ételek, időm persze ismét nulla, de lassanként kezdem megszokni - szerintem ti is az eltűnéseimet. :) A Segítsütik után most hozok nektek egy főételt, ami erre a finomságra hajaz, de azért mégis kicsit más.


A csirkecombokat elfeleztem, a csontokat eltávolítottam, majd a húsokat kiterítve kicsit megpüföltem. A szeletekre kevés borsot őröltem, ezután megkentem vékonyan sajttal (ha nem elég sós a sajt, akkor a hússzeleteket sózni is kell), majd befedtem friss bazsalikomlevelekkel és fűszeres olajban érlelt, félig aszalt paradicsommal. A szeleteket feltekertem, hústűvel megtűztem és kívülről finoman megsóztam. A paradicsom olajából egy keveset a sütőedény aljára csorgattam, belesorakoztattam a húsokat, végül egy kevés borsot őröltem rájuk. Fólia alatt, 190 °C-os sütőben, 35-40 percig sütöttem a húst, ezután a fóliát levéve még kicsit megpirítottam. Krumplipürével, friss zöldségekkel tálaltam.


Hozzávalók: fejenként 1-1,5 csirkecomb filézve (csirkemell v. pulykamell is megfelel), a hússzeletekre 1-1 teáskanálnyi krémes sajt (Fetakit használtam), néhány bazsalikomlevél, fűszeres olajban érlelt félig aszalt paradicsom, só, őrölt bors.
A paradicsomot ehhez hasonlóan készítettem, de csak félig aszaltam meg és nagyjából 4 hétig érleltem az olajban.
Tovább olvasom...