Fonott kalács

Az egyik mumusom. :) Bár én magam a lágyabbra dagasztott (nagyobb folyadéktartalmú) tésztákat jobban kedvelem, rá kellett ébrednem, hogy a fonott keltekhez (briós, kalács) ajánlott keményebb tésztát dagasztani. Még így is hajlamos vagyok több folyadékot beletenni, mint amennyi ezekhez szükséges lenne, ez pedig nem szokott jót tenni a fonásnak :), de azért ha nagyon összeszedem magam, szokott szép fonott kalácsom is sülni.

Kézzel és géppel egyaránt lehet dagasztani: kézzel jobban érezni az állagát, géppel kisebb a munkaigény. :) A tejet meglangyosítom (mikró), a cukrokat elkeverem benne és beleütöm a tojássárgákat is. A lisztben eloszlatom a szárított élesztőt (természetesen friss élesztővel is lehet készíteni) és a sót, a közepébe mélyedést készítek. Ebbe öntöm a cukros-tojásos tejet és elkezdem összedolgozni a tésztát. Amikor már összeállt a tészta és kissé megdolgoztam, apránként hozzáadom a puha vajat is. Ha szükséges, ekkor még igazítok az állagán, majd még 5-10 percig dagasztom, végül lefedve kelni hagyom.
Miután duplájára kelt, 6 egyforma gombócot készítek: ezekből rudakat sodrok és 3-3 darabot lazán (!) összefonva két fonatot készítek. Sütőpapíros tepsire teszem a kalácsokat, és folpackkal/konyharuhával lefedve kelni hagyom. 20-30 perc után elkezdem (melegebb konyhában gyorsabban kel) előmelegíteni a sütőt - amikor eléri a 180-190 °C-ot, a kalácsokat lekenem és a sütőbe (középre) tolom. "Kalácsszínűre" :)) sütöm és rácsra átemelve hagyom kihűlni.

Hozzávalók 2 db kb. 600 g-os kalácshoz: 600 g finomliszt (+az igazításhoz), 7 g szárított élesztő (20 g friss), 80 g kristálycukor, 20 g házi vaníliás cukor, 2 nagy tojássárga (vagy 3 kisebb), csipet só, 300-330 ml langyos tej, 100 g puha vaj, a kenéshez egy tojássárga kevés tejjel elkeverve.
Mi "natúr" szeretjük, de a tésztába lehet pl. narancshéjat reszelni vagy mazsolát, csokicseppet tenni...

Hasonló tésztareceptek a blogon: kefires-vaníliás kalács, briós, lekváros bukta, sütőtökös briós, ökörszem.

Tovább olvasom...

Almás papucs - csaroh

Ezek a sütik a húsvéti kínálat darabjaiként készültek el - Vicuska tette fel a napokban a blogjára és annyira helyesek voltak, hogy be is terveztem a mielőbbi megsütésüket. Aztán amikor a diódarálóm, keresztbe téve a terveimnek, bemondta az unalmast a húsvéti sütögetés közepén, úgy döntöttem, hogy ím' el is érkezett az idejük. A tésztája frissen ropogós volt, másnapra a tárolás következtében megpuhult, de így is-úgy is finom volt nagyon.
Vicuska, nagyon köszönöm a receptet! :)

A tésztát Vicuskához hasonlóan én is előző este állítottam össze, bár azonnal lehet sütni. Ehhez a puha vajat a tálas mixerben habosra kevertem a cukorral, ezután a tojással, majd a tejjel is. A legvégén adtam hozzá a sót és a vanília eszenciát. A gépről levéve hozzászitáltam a lisztet és a sütőport és puha tésztát gyúrtam (nekem ehhez kellett még egy csipetnyi liszt az 500 g-on felül, anélkül ragadt). Folpackba csomagolva hűtőszekrénybe tettem.
Másnap sütés előtt kivettem a hűtőből és hagytam szobahőmérsékleten kissé "kiengedni". Eközben elkészítettem a tölteléket, amihez az almákat megtisztítottam, apróra kockáztam és a vízzel, fahéjjal, cukorral, kardamommal és a leforrázott, lecsepegtetett mazsolával együtt kis lángon megpároltam. Amíg az alma párolódott, száraz serpenyőben megpirítottam a mandulaszeleteket - ezeket a kész almához kevertem és együtt hagytam kihűlni.
A tésztát kb. 3 mm vékonyra nyújtottam, ezután 10-12 cm-es kockákra vágtam, majd ezeket átló mentén feleztem, így egy kockából 2 háromszöget kaptam. A háromszög egyforma száraival párhuzamosan 3-3 bevágást ejtettem (fotó Éva receptjénél), a kihűlt tölteléket a tészta közepére helyeztem és előbb az egyik oldalról, majd a másikról is ráhajtottam a 2 csücskét. Sütőpapíros tepsire sorakoztatva, 180 °C fokos sütőben, kb. 20 perc alatt sültek szép világosra. Kihűtés után porcukrot szitáltam rájuk.

Hozzávalók...
...a tésztához: 200 g puha vaj, 120 g cukor, 2 tojás, 100 ml tej, 8 g sütőpor, csipet só, 2 teásaknál vanília eszencia, 500 g liszt + egy kevés az igazításhoz, nyújtáshoz;
...a töltelékhez: 6 közepes alma (egyenként kb. 200 g-osak), 3 evőkanál cukor (vagy ízlés szerint), 3 teáskanál őrölt fahéj, 5 szem kardamom (a hüvelyeket eltávolítottam, a magokat mozsárban megtörtem), kb. 50 ml víz, 100 g mazsola, 50-60 g mandulaszelet.
A fenti mennyiségek az eredeti recept duplája - kb. 70 db sütemény lett belőle és egy kevés töltelék kimaradt, de ez persze attól függ, mennyire "tömjük" meg a papucsokat.

Tovább olvasom...

Galambleves

A galamb is minden bizonnyal a megosztó étel kategóriába tartozik - hiszen ha vannak, akik nem esznek marhahúst, szarvast (Bambi), nyulat (Tapsi Hapsi), akkor minden bizonnyal olyanok is akadnak, akik nem esznek galambot. Mondjuk, mert méreténél fogva egészen szánalomra méltó és nincs egy falat hús rajta...na jó, annyi éppen van. :)

A galambleves egészen úgy készül, mint bármelyik szárnyas húsleves. :) Nálam éppen az alábbiak szerint: a megtisztított (toktalan és tollatlan...zsírmirigytelen, fejetlen, lábatlan és belsőségmentes) szárnyasokat megfelelő méretű edénybe tettem és annyi vízzel öntöttem fel, ami ellepte. Közepes tűzön forrásig főztem.
Amíg a víz felforrt, megtisztítottam a zöldségeket. Ezek egészen pontosan lehetnek azok, amiket az ember lánya bármilyen egyéb húslevesbe főz, tehát pl. sárgarépa, fehérrépa, karalábé, zellergumó, paradicsom, paprika, kelkáposzta, kelbimbó, vöröshagyma, fokhagyma, zellerszár, petrezselyemszár...ami akad és ami belefér. A közepes karalábét négy darabba, a nagyobb répát hosszában félbe, a zellergumót vastagabb szeletekre lehet vágni.
Amikor a víz éppen forrni kezdett, a lángot mérsékeltem, a keletkezett habot leszedtem (nem muszáj) és a zöldségeket, valamint a zúzát és a szívet is beletettem. Egész borsot és kevés sót szórtam hozzá és hagytam, éppen a forráspont közelében tartva, lassan főni. A főzés végén lehet a májat is belepottyantani, valamint tovább ízesíteni, pl. szerecsendiót reszelni bele, de én ezt most kihagytam, semmi más nem ízesítette, csak a só, a fekete bors és a sok finom zöldség.
Tésztára szűrve, kevés hús és zöldség kíséretében tálaltam. A galamb húsa is, és a belőle készült leves is nagyon finom, legalább egyszer az életben érdemes megkóstolni, ha sikerül galambhoz jutnotok. ;)

Hozzávalók (4-6 főre): 3 galamb, 4-5 szál sárgarépa, 3 szál fehérrépa, 1 közepes karalábé, kisebb darabka zellergumó, 1 kisebb vöröshagyma, 1 paradicsom, negyed fej kelkáposzta vagy néhány zsenge kelbimbó, néhány szál petrezselyemzöld vagy kisebb zellerszár, só, fekete bors, a tálaláshoz levestészta.

Tovább olvasom...

Fahéjas grízes krémes

Grízes krémes, mézes krémes, mézes zserbó (ezt a nevét mondjuk nem értem, de ez az én bajom) - mind ugyanazt a süteményt takarja. Nálunk legalábbis grízes ez a krémes, igaz, többfelé készítik szimpla lisztes fehér krémmel is, tudjátok olyannal, mint a kozák sapka krémje. Aztán van az a változat, amikor lekvárt tesznek bele, de én úgy nem bírom, így nálam lekvár a közelébe sem mehet ennek a süteménynek. A recept egy változata fent van már a blogon - a jelenlegi a sütő tepsiméretére (nagy családra) van optimalizálva és fahéjas a tésztája...mert a fahéj és a tejbegríz jóbarátok. :)

A tésztához a mézet a vajjal és a cukorral megolvasztom, ezután a többi hozzávalót belekeverve összegyúrom. A sütőt előmelegítem (170 °C), a tésztát három részre osztom és lisztezett deszkán vékony lapokat nyújtok belőlük, amiket a nagytepsi méretére szabok. A leeső széleket újra összegyúrom és kinyújtom egy negyedik lappá (ha nagyon kemény lenne, mikróban lágyítható a tészta). A mézes lapokat a tepsi hátán (sütőpapíron) megsütöm, rácsra csúsztatva kihűtöm.
Amíg sülnek és hűlnek a lapok, megfőzöm a grízes krémet. Ehhez a tejet a vaníliával felforralom, belekeverem a búzadarát, a lisztet és a cukrot, majd sűrűre főzöm. Néhányszor átkeverve hagyom kihűlni. A vajat a porcukorral és egy kortynyi rummal habosra keverem, ezután hozzádolgozom a kihűlt tejbegrízt is, végül három részre osztva rétegezem a lapokkal (a legfelső lap "üresen" marad). A süteményt behűtöm (ha nincs ekkora hely a hűtőben, megteszi egy hideg kamra is), végül csokoládéval vonom be a tetejét (hagyományosan csokimáz simul rá). A csoki dermedése után forró (vízbe mártott) késsel vékony, hosszúkás szeletekre vágom.

Még több mézeslapos sütemény a blogon: Zsuzsi szelet, Vali szelet.

Hozzávalók (a sütő nagytepsijéhez)...
...a tésztához: 750 g liszt, 12 g (2 teáskanál) szódabikarbóna, 3 nagy (!) tojás, 125 g vaj, 200 g méz, 200 g cukor, 8 g (2 teáskanál) őrölt fahéj, csipet só;
...a krémhez: 1,5 l tej, 1 vaníliarúd, 150 g búzadara, 50 g liszt, 50 g cukor, 250 g vaj, rum vagy -aroma ízlés szerint, kb. 150 g porcukor;
...a bevonáshoz: 250-300 g csokoládé, 3-4 evőkanál olaj vagy tetszőleges csokimáz.

Tovább olvasom...

Ghí - tisztított vaj

Ghít először finom, frissen sült, mindenféle magokkal gazdagított kenyérre kenve ettem - már akkor tudtam, hogy barátok leszünk. Érdekes, hogy bár egy egész és nagyon tartalmas hétvégét töltöttünk akkor néhány ismerőssel, mégis a sok-sok apró emlékmorzsa közül bennem az az első étkezés maradt meg legélénkebben, amikor éjszaka megérkeztünk és a házigazdánk friss ghís kenyérrel várt minket. Na jó, azért a parázson járás (francokat, az inkább futás volt) is eléggé emlékezetes maradt. :)
Azóta időnként nekifutok és készítek: többnyire főzéshez vagy ízesítéshez használom, férjem például ghível szereti legjobban a pattogatott kukoricát :)), de nemrég ebből készítettem gyerkőcöm kényes bőrére testápolót is. Amellett, hogy a ghí finom, a recept jól jön, amikor ráébredek, hogy nem fog elfogyni a havi bevásárolt vajmennyiség, ugyanis a fagyasztás mellett a tisztítással is meghosszabbítható a vaj élettartama.

A "recept" nagyon egyszerű, és gyanítom mindenhol ezt a folyamatot írják le. :) Én mindig hasonló, viszonylag kis adagot készítek egyszerre. A tűzhely legkisebb rózsájára teszek egy vastagabb talpú edénykét, ebbe helyezem a vajat és megolvasztom. Ha van lángterelő, érdemes azt is használni - nekem még nem sikerült megtalálnom belőle az "igazit". A lángot a lehető legkisebbre állítom és fedő nélkül hagyom, hogy a vaj szép lassan megtisztuljon. Kevergetni nem szoktam, csupán néha ránézek és esetleg az edény körkörös mozgatásával ellenőrzöm, hogy minden rendben van-e. A tisztítás alatt a vajban lévő víz elpárolog, a fehérje pedig kicsapódik (az edény aljára és a zsír tetejére). Ha nagyon ráérek, időnként lehabozom a tetejét, ha nem annyira, akkor ezzel sem foglalkozom, tökéletes lesz így is, úgy is.
Amikor már nem nagyokat rotyog és böfög, hanem finom kis buborékok pattognak a tetején, jó eséllyel elkészült. Legkésőbb ekkor már biztosan lehabozom és ha a zsír teljesen áttetsző, aranyszínű folyadék, akkor óvatosan egy üvegbe szűröm (amíg nem tökéletesen tiszta, hanem csak egy kicsit is opálos, addig hagyni kell a tűzön). A szűréshez én tiszta textilpelust használok, vannak kifejezetten erre használt "pelenkanegyedeim" :), de természetesen sűrű szövésű szűrőt is lehet alkalmazni. A lényeg, hogy a kicsapódott maradványok lehetőleg egyáltalán ne kerüljenek át a szűrt zsírba.
Az üveget lefedve én a hűtőszekrény tetején tárolom, de természetesen hűtőbe is lehet tenni. Elvileg nehezen romlik, nálam még sosem fordult ilyen elő. Hőmérséklettől függően az állaga lehet egészen folyékony, zsírszerű, vagy éppen krémes, hűtve viszont irtó kemény és nem is lágyul egyhamar.

Hozzávalók: sózatlan vaj.
Márkázottat használok (kisebb a víztartalma és elvileg kicsit magasabb a zsírtartalma, mint a teavajnak). Nálam rendszerint úgy 35-40 dkg készül egyszerre, ez a mennyiség tisztítva kb. egy Nutellás üvegbe fér bele, ha esetleg egy kicsi kimarad, azt rögtön feláldozzuk egy pattogatott kukoricára. ;)

Tovább olvasom...

Fahéjas keksz

Család szerint tejbegrízkeksz. Hogy miért? Mert ez a keksz hozza a tipikus retro tejbegrízérzést...tudjátok, azt, amikor nem édesítitek főzésnél a grízt, hanem utólag szórjátok meg kristálycukorral. :) Mmmm! Belül puha és omlós, kívül viszont finoman (és fahéjasan) ropogós. ;)

Így készült: a puha vajat és a nádcukrot (tálas) mixerrel habosítani kezdtem. Néhány perc után beleütöttem egy tojást is, majd sorban belekerült a só, a vaníliakivonat, valamint a fahéj. Legvégül - immár kézzel - néhány mozdulattal a sütőporos lisztet is beledolgoztam.
Tenyereim között aprócska golyócskákat görgettem: olyan kisebb diónyi méretűeket. Ezeket meghempergettem a fahéjas cukorban, sütőpapíros tepsire tettem, finoman lelapítottam, végül 170 °C-on úgy 10 perc alatt készre sütöttem.

Az eredetije szepy recept, kööösziii! :)

Kóstoljátok meg melegen is úgy, hogy a tetejére egy nagy tejszínhabkupacot nyomtok és hamm - na az az igazán tuti! :))) Persze kihűlve is szuper, csomagolni is lehet belőlük a gyerkőcnek a suliba (lánykám és a barátai legalábbis díjazni szokták az ilyesmit). Fahéjrajongóknak pedig abszolút kötelező darab!

Hozzávalók: 110 g vaj, 140 g világosbarna nádcukor, 1 (igen) nagy házi tojás, csipet só, 2-3 teáskanál vaníliakivonat, 1 csapott teáskanál őrölt fahéj, 1 púpozott teáskanál sütőpor, 320-340 g liszt, továbbá a forgatáshoz kb. 10 g őrölt fahéj és 30 g kristálycukor.

Tovább olvasom...

Sajttekercs

A sajttekercs a húsvéti hidegtál egyik legmutatósabb eleme lehet, és nem is bonyolult elkészíteni, csak nem szabad elfelejteni időben összerakni. Állandó eleme a sajt :D, a belevalókat viszont ízlés szerint lehet variálni. Én most egy egyszerű sajtkrémes változatot hoztam: egy kis tejszínes tormával ízesítettem, továbbá jó minőségű, magas hústartalmú "sonkát" választottam a rétegezéshez, de akár a húsvéti füstölt sonkát is bele lehet csempészni, csak ekkor vigyázni kell a krém ízesítésével, hogy ne legyen majd túl sós a tekercs.

A sajttekercs alapja lágyított és ezután vékonyra nyújtott sajttömb - esetemben trappista. Egy edényben vizet forralok, és a lobogva forró vízbe eresztem a sajttömböt, amit előtte egy nejlonzacskóba zárok (nem muszáj bezacsizni, de nekem így egyszerűbb). Pár percig főzöm (amíg újra felforr a víz), majd lezárom a tűzhelyet és lefedve állni hagyom a vízben a sajtot. 30-40 perc alatt formázható, lágy sajttá alakul.
Amíg a sajt a vízben lubickol, elkészítem a tölteléket: a tejszínes krémsajtokat kikeverem a puha vajjal, az aprított újhagymával, sóval, frissen őrölt borssal ízesítem, hozzákeverem a tejszínes (vagy ecetes) tormát, végül beleforgatom az apróra vágott kemény tojásokat.
A lágy sajtot kiveszem a vízből, a zacskóból, majd alufólián vékonyra (3-5 mm) nyújtom (vigyázz, meleg!). A sajtot megkenem a krémmel, ráteszem a sonkaszeleteket, majd a tekercset a fólia segítségével bejgliszerűen feltekerem. Folpackba csomagolva hűtőbe teszem a tekercset 12-24 órára.
Tálalás előtt vékonyra szeletelem. Magában vagy a húsvéti sonkához, de pl. rántott húsok, fasírozottak kísérőjeként is nagyon finom.

Hozzávalók 1 tekercshez (sok lesz belőle, de kisebb mennyiségben nem célszerű készíteni): 500-700 g sajt (trappista), 200 g tejszínes sajtkrém (tömlős camping/medve, frischkäse...), 50 g puha vaj, 100-150 g -tejszínes- tormakrém (aki nem szereti, hagyja el és helyettesítse további 100 g tejszínes sajttal), 1-2 szál újhagyma, só, őrölt bors, 3 kemény tojás, 10-15 szelet sonka (mérettől függ, a kinyújtott sajt felületét kell nagyjából lefedni vele).

Tovább olvasom...

Csirketorta

A csirkével rakott csirke. :) Közismert recept, nem is bonyolult, ízléstől és alapanyagtól függően jól variálható - és most jött el az ideje, hogy felkerüljön.
Többféleképpen próbáltam már elkészíteni, több-kevesebb tejföllel/tejszínnel (is) rétegezve, de végül a legjobban ez a "száraz" változat vált be, ugyanis ez szeletelhető a legszebben. Attól függetlenül, hogy a fenti síkosítók közül egyik sem kerül bele, maga az étel még nem lesz száraz, viszont jól néz ki a tálalásnál is.

Kell hozzá csirkemell és sajt. Sok mell és sok-sok sajt. Na meg némi szalonna és egyéb ez+az. A művelet a forma kibélelésével kezdődik - ha tortaformát szeretnék, kör alakú edénybe tenném, de nem szeretném - marad a hasáb. Nekem bejön a széthúzható kenyérsütő forma, de más hasonló eszköz is használható. A formát tehát kibélelem: szalonnával. Húsos, vékonyra szeletelt füstölt bacont érdemes venni hozzá. A szalonnával úgy bélelem ki a formát, hogy kissé "rálógjanak" egymásra a szeletek, és a rétegezés után a szeletek visszahajthatóak legyenek majd a "torta" tetejére.
A csirkemellet szép vékony szeletekre vágom, finoman sózom és borsozom. A tojásokat felverem, liszttel, csipet sóval, és kevés tejjel vagy tejszínnel palacsintasűrűségű tésztát készítek. Ebben forgatom meg a csirkemellszeleteket a rétegezéshez. A baconre egy sor reszelt sajtot szórok, erre egy sor csirkemell, majd újabb sor sajt-csirkemell-sajt-... kerül, amíg a hozzávalók tartanak. Voltaképpen olyan, mintha liszt+tojás+sajttal "paníroznám" a húst, csak így kicsit egyszerűbb. A rétegezéshez lehet pluszban pl. sonkaszeleteket vagy kolbászt is használni, így variálva az ízvilágot, de én szeretem 1-2 sor tömlős sajttal is "turbózni" (1 tömlő=1 sor sajt helyett mehet bele).
Amikor elfogynak a hozzávalók, a bacont visszahajtom és ha szükséges, fektetek további szeleteket is a tetejére, majd előmelegített sütőbe (190-200 °C) tolom a formát. Nem szükséges letakarni, de aki úgy gondolja, hogy túl sok a réteg és nem fog átsülni, az megteheti. Addig sütöm, amíg a bacon szépen megpirul és egy sasliknyárssal gond nélkül át tudom döfni a rétegeket. Ekkor, ha van lé alatta, azt óvatosan leöntöm (amennyire tudom), majd a csirketortát arra a - hőálló - tálra fordítom át, amiben végül tálalni fogom (így felülre kerül a még pirulatlan bacon). Visszatolom a sütőbe és megpirítom a szalonnát a tetején is.
Tálalás előtt hagyom 15-20 percig állni és csak ezután szeletelem fel.

Hozzávalók 6 személyre: 300-350 g füstölt bacon, 2 közepes méretű filézett csirkemell (össz. 900-1000 g), 3 tojás, 3 evőkanál liszt, só, bors, 50-100 ml tej vagy tejszín, 1-2 tömlős sajt (lehet ízesített is; elhagyható), 400-500 g reszelt sajt (nekünk bevált a trappista és egy kis füstölt karaván kombinációja).

Tovább olvasom...

Mogyoróvajas-kakaóbabos keksz

Mogyoróvaj.
A párom villámgyorsan jutott el az "ez de rossz"-tól (1. kanál), a "hmm, nem is olyan rossz"-on (2. kanál) és a "teee, ez egész jó"-n (3. kanál) át, a "hát ez tök jó"-ig (4. kanál). Ezen a ponton kanál el és jöhet a süti - majd egyszer elmélyedek a témában és kitalálom, hogy melyik a kevésbé hízókúrás. :P
A süti igen jó darab, elsőre nem mertem eltúlozni benne a mogyoróvajat és így nagyon kellemes lett, nekem pláne, mivel az egyik személyes kedvencemet (kakaóbab) társítottam mellé. :)

Mondtam már ugye, hogy jó kis süti? Kell egy tálas mixer és akkor még munka sem sok van vele. Elsőként bekapcsolom a sütőt (190 °C) - amíg bemelegszik, éppen elkészülök.
A mixer táljába mérem a puha vajat és a cukrokat, majd alacsony fokozaton, a gép habverőivel dolgoztatni kezdem. Amikor már kellemesen kihabosodik, beleütöm a tojást és hagyom tovább dolgozni a gépet. Közben mehet bele a vaníliakivonat, majd a mogyoróvaj, ezután a forró vízbe kevert szóda, legvégül a liszt és a kakaóbab.
Két kis teáskanállal kisebb diónyi gombócokat rakosgatok a sütőpapírral bélelt tepsikbe (2-3 ujjnyi távolságot nem árt tartani, mert terülnek) és egymás után, kb. 8-10 perc alatt, kisütöm a sütiket (érdemes hagyni, hogy szép színt kapjanak, akkor ropogósabbak lesznek). Rácson hagyom kihűlni.

Hozzávalók 36-40 kisebb kekszhez: 110 g vaj, 75 g nádcukor, 75 g kristálycukor, 1 közepes tojás, 2 teáskanál vaníliakivonat, 100 g mogyoróvaj, 1/2 teáskanál szódabikarbóna 2 teáskanál forró vízben elkeverve, 150 g finomliszt, 20 g pirított-tört kakaóbab.

Tovább olvasom...

Bamako pohár

Nagyobbik csipetkém szülinapi vacsorájára készült gyümölcstorta ebben az ízvilágban, pohárba csak a "maradék" került. Először nem terveztem feltenni a receptet, de gyanús, hogy (szegééény :P) nővérem az információhiánytól nem tudott aludni az éjjel, így nem ússzátok meg... :))

Kókuszpuding: a kókusztejet a cukrokkal és a reszelt citromhéjjal felforraltam. A tejben csomómentesre kevertem a keményítőt, majd hozzácsorgattam a kókusztejhez. Besűrítettem. Ha csak pohárba kerül, akkor rögtön beletölthető - nálam most csak langyosan ment pohárba, mert egy része előbb piskótára simult. A puding a(z arany)barna nádcukortól és a házi vaníliás cukortól ilyen "érdekes" színű, akit ez zavar, használjon fehér cukrot és fél vaníliarúd kikapart magocskáit, akkor ez a réteg fehér lesz.
Mangózselé: friss mangóból és lime-mal terveztem, persze - Murphy - egyiket sem kaptam. Maradt a konzerv és a citrom. (Konzervet sem kaptam, de az "mindig van itthon". :P) A konzerv mangót levével együtt egy kisebb edénykébe csobbantottam, botmixerrel pépesítettem. Melegíteni kezdtem, közben hozzácsorgattam a citrom (jobb esetben lime) levét. A zselatinlapokat hideg vízbe áztattam. Amikor a mangópüré felforrt, elzártam alatta a lángot, a beáztatott zselatinból kinyomkodtam a vizet és egy kézi habverővel elkevertem a forró pürében. Langyosra hűtöttem.
Gyümölcstortaként nagyon könnyű elképzelni: "sima" piskóta, rajta a kókuszpuding, egy sor vékonyra szeletelt banánkarikákkal kirakva, majd mangózselé. Pohárdesszertként a sorrend ugyanez, mínusz a piskóta. Voilà. :)

Hozzávalók 6 személyre:
...a kókuszpudinghoz: 1 konzerv krémes kókusztej (400 ml), 1 evőkanál házi vaníliás cukor, 3-4 evőkanál nádcukor (vagy összesen 80-100 g tetszőleges cukor és fél rúd vanília kikapart magjai), fél lime/citrom héja reszelve (elsősorban lime), 100 ml tej (lehet ez is kókusztej), 40 g étkezési keményítő;
...a mangózseléhez: 1 konzerv mangó (vagy 250 g friss mangóhús, kb. 150 ml víz, esetleg cukor, ha szükséges), 3 lap zselatin (=fél csomag=5 g), 1-2 evőkanál lime-/citromlé (itt is: jobb a lime);
...a két réteg közé: 1 banán vékony karikákra vágva.

Tovább olvasom...

Mini répatorták

Hamarosan itt a húsvét és nekem már mocorognak a gondolataim az idei sütemények körül. Ezek a mini répatorták tökéletesek az ünnepre, de úgy egyébként az év bármely napjára is: finom, puha sütemény, édes krémsajttal - vagy anélkül - a tetején. Nagyon gyorsan elkészíthető, kis munkával mutatóssá tehető és tortaformában, vagy tepsiben is megsüthető...ő-ő-ő. :)

A recept eredetije Szepytől származik (kööösziii!), bátran készítsétek el: én az utóbbi években már többször megsütöttem, és az eddig kipróbált répatorták közül ez a recept vált be leginkább. A lenti változat csak apróságokban tér el Szepyétől és tucatnyi muffinra van szabva.

A sütőt előmelegítem (170-180 °C), a répát meghámozom és kis lyukú reszelőn lereszelem. A lisztbe belekeverem a sütőport, a szódát és a fahéjat. 

A cukrokat alaposan kikeverem a tojásokkal és az olajjal, ebbe keverem bele először a reszelt sárgarépát, majd a lisztes keveréket. (A liszt mennyiségét lehet, hogy némileg korrigálni kell, a tojások méretétől és a répa nedvességétől függően.)

A masszát papírral bélelt (vagy vajazott-lisztezett) muffinformákba kanalazom (a formák kb. 3/4-éig érjen) és az előmelegített sütőben tűpróbáig sütöm (nagyjából fél óra). A formákból kiszedve, rácson hűtöm ki a muffinokat.

Amíg a sütemények hűlnek, el lehet játszadozni a dekorációval: a képen látható tortácskákhoz marcipánt színezek és abból készítek kis répákat. A krémsajtot a puha vajjal és a cukrokkal alaposan kikeverem, habzsákba kanalazom és így díszítem a teljesen kihűlt muffinok tetejét, végül 1-1 répácskát nyomok a krémbe. Hűtőben tárolandó, de ha a krémet lehagyom, hűtés nélkül is elvan.

Hozzávalók 1 tucat tortácskához (vagy 10 nagyhoz, vagy sokkal több kicsihez)...

...a muffinhoz: 220 g sárgarépa (tisztított, reszelt súly), 110 g nádcukor (ebből 30-40 g sötétbarna, nádmelaszos), 2 nagy házi tojás, 100 g olaj, kb. 180 g finomliszt (nedvességfüggő), 4 g sütőpor, 2-3 g szódabikarbóna, 4 g őrölt fahéj;

...a sajtkrémhez (felezhető, elhagyható - a mennyiség a 12 muffin tetejére elég): 200 g tejszínes krémsajt (eredetileg Philadelphia, de lehet más tejszínes sajt is, pl. mascarpone...), 120 g (vagy ízlés szerint) porcukor, kevés vaníliás cukor vagy vanília eszencia, 100 g vaj;

...a díszítéshez: marcipán vagy fondant répák - a 12 kis répához én kb. 30-40 g marcipánt és némi ételfestéket használtam fel.

Tovább olvasom...

Almás-rebarbarás kőttes

Almás sütit terveztem, de eszembe jutott, hogy milyen régen sütöttem utoljára kelt pitét, így inkább ezt készítettem. Egy kis rebarbarával, kardamommal megbolondítva...uhh, nagyon finom lett! Mivel nem édesítettem túlságosan, így kellemes, üde lett a töltelék, de persze kifejezetten édesre készítve is nagyon finom lehet.

A tészta hozzávalóit alaposan megdagasztottam (a puha vajat csak a végén dolgoztam a tésztába), majd lefedve duplájára kelesztettem. Amíg a tészta kelt, elkészítettem a tölteléket, ami nálam most roppant egyszerűen készült, ugyanis az alma már fahéjjal és cukorral párolva pihent a fagyasztóban, így azt csak kiolvasztottam és a vaníliás cukorral megpárolt rebarbarához kevertem. Pluszban kardamommal fűszereztem, de gyömbérrel is nagyon finom, érdemes kipróbálni. (Ha nincs frigós tartalék, akkor az almát meghámozom, lereszelem, cukorral és fahéjjal megszórom, majd fél-egy óra után levétől kissé kinyomkodom és így teszem a rebarbarához.)
A megkelt tésztát két cipóra osztottam, az elsőt kinyújtottam és sütőpapíros tepsibe tettem. Ezt megszórtam egy kis zsemlemorzsával (kekszmorzsa is lehet), ráterítettem a tölteléket, amit szintén meghintettem morzsával. Kinyújtottam a második lapot és befedtem vele a süteményt. Megszurkáltam villával és kb. fél órán keresztül kelni hagytam, közben előmelegítettem a sütőt is 170-180 °C-ra. Mielőtt sütőbe toltam, felvert tojással kentem meg a pite tetejét, majd szép pirulósra sütöttem.
Nekem lágy maradt a töltelékem, engem nem zavar, sőt, nekem így finom :), de aki tömörebb, kevésé folyós töltelékre vágyik, az bele is keverhet egy kis zsemlemorzsát, vagy alaposan ki kell nyomkodni az almát a levétől, hogy minél kevesebb nedvesség kerüljön a töltelékbe.

Hozzávalók...
...a tésztához: 200 g natúr joghurt, 60-70 ml tej, 6 dkg méz (vagy cukor), 20-22 g élesztő, 2 tojás sárgája, csipet só, 250 g rétesliszt, 250 g finomliszt, 70 g lágy vaj;
...a töltelékhez: kb. 1200 g alma (vagy kb. 800-1000 g mirelit-párolva), kb. 600 g rebarbara (mirelit), (vaníliás) cukor, kardamom, őrölt fahéj;
...továbbá: a nyújtáshoz liszt, szükség szerint zsemlemorzsa, a tetejére egy tojás.

Tovább olvasom...

Szárzeller krémleves

A gumós zellert kevésbé, ellenben a halványított zellert nagyon bírom. Szerencsére időnként kapható nálunk is, így ebből készítettem krémlevest a hétvégén a vendégeinknek - részemről napokig ellennék vele. :)

A zellerszárakat megmosom, a legbelső néhány, vékonyabb szárat félreteszem, a külső, vastagabb szárakat nagyobb darabokra vágom, majd 1-2 evőkanál vajon párolni kezdem. Közben a krumplit meghámozom, feldarabolom, és a zellerhez keverem. Felöntöm annyi vízzel, ami éppen ellepi, kevés ételízesítőt adok hozzá, sót és borsot, esetleg egy kis chilipelyhet őrölök bele. Fedő alatt puhára főzöm.
Amikor a zöldségek megpuhulnak, botmixerrel pépesítem a levest, ezután annyi tejjel öntöm fel, amennyivel kellemesen krémes lesz - a hígítás opcionális: lehet hígabbra és lehet sűrűbbre is készíteni, kinek melyik szimpatikusabb. Ha szükséges, még ízesítem, majd addig főzöm, amíg éppen felforr.
Levesbetétként a maradék zellerszárat apró csíkokra vágom, de lehet kenyérkockákat is pirítani bele, illetve most éppen diós kenyeret sütöttem és azt ettük frissen, langyosan hozzá, szerintem nagyon finom volt vele. :)

Hozzávalók: 1 angol/halványított zeller (kb. 500 g), 3 közepes-nagyobb burgonya (lehet kevesebbet is belefőzni, ha valaki intenzívebb zellerízre vágyna, illetve el is lehet hagyni, de ekkor keményítővel sűríteni kell a végén a levest), 1 evőkanál vaj (vagy olaj), só, bors, chilipehely, 1-2 teáskanál ételízesítő (vegamix), víz és tej.

Tovább olvasom...

Puncstekercs

Nagyon szeretem a puncstortát, de készíteni ritkán szoktam. Egyrészt mert macerásnak tartom a súlyozgatást, másrészt tortát én többnyire csak valamilyen alkalomra készítek és az utóbbi időben nem nagyon van lehetőségem 1-2 óránál többet szánni egy-egy darabra. Ezt a tekercset a torta kiváltására találtam ki: egyszerű, ugyanakkor finom és szerintem ünnepekre is tökéletesen megfelelő sütemény, ami még maradékhasznosításra is kiváló. Most a múltkor bejegyzett kozák sapka tésztamaradékát használtam fel hozzá, de adott esetben bármilyen piskótaszélből, vagy formatorták leeső tésztájából elkészíthető. Egyéb tulajdonsága, hogy jól variálható, én legalábbis készítésekor az éppen adott alapanyagokhoz szoktam igazodni és mindig finom lesz.

Amit feltétlenül el kell hozzá készítenem, az a tekercs alaptésztája. Ezt a sütő gyári tepsiméretéhez igazítom: 5 tojásból, kevés liszttel készítve tökéletes lesz. A tojásokat a piskótához szétválasztom, a fehérjéket felverem a sóval és 1-1 evőkanál vaníliás és kristálycukorral. A sárgákat a maradék cukrokkal és egy evőkanál vízzel keverem jó habosra - ehhez adom a lisztet, majd beleforgatom a fehérjét. Ha kevés (csak kb. fele mennyiségű) liszttel készül a piskóta, akkor nem kell feltekerni a sütés után, mert nagyon jó puha, könnyen alakítható marad kihűlés közben is, de persze arra azért figyelni kell, hogy ne száradjon ki sütés közben, mert törni fog. Előmelegített sütőben, 150 °C-on, sütőpapíros tepsiben sütöm (csak a tepsi alján legyen papír, az oldalára ne hajoljon fel és habkártyával egyenletesen kell elteríteni a tésztát úgy, hogy a tepsi oldalához is hozzáérjen), ezután rácson kihűtöm. A sütőpapírt úgy húzom le róla, hogy ha szükséges, előtte lepermetezem vízzel a papírt, de többnyire enélkül is simán le lehet húzni.
A töltelékhez a piskótát amennyire tudom, kézzel összemorzsolom. Cukorból és vízből szirupot készítek - ezt nem kell sűrűre forralni, voltaképpen forrás után 1-2 perccel már jó is. A szirupot ízesítem: lehet egy kis citromhéjat belereszelni és 1-2 evőkanál citromlevet belefacsarni, de én pl. nagyon szeretem az aszalt meggyet, abból szoktam beletenni egy keveset, illetve rumot vagy rumaromát adok hozzá. Ha a piskóta fehér, akkor a szirupot lehet málnaszörppel, céklaporral vagy ételfestékkel színezni, most én kakaós piskótából készítettem, így értelemszerűen ez kimaradt. A szirupot a piskótára csorgatom és kézzel összegyúrom-morzsolom. Annyi szirup kell bele, amivel már nem lesz száraz, de még nem is lehet egy gombócba összeállítani a piskótamaradékot...szóval olyasmi legyen az állaga, mint a kókuszgolyó kekszmasszája, mielőtt hozzáadnátok az utolsó 2 evőkanál lekvárt. :D

A piskótaalapot sárgabaracklekvárral megkenem, majd erre teszem a tölteléket. Nem lesz kenhető, de szép egyenletesen el lehet teríteni és kézzel finoman lehet "tömöríteni" is. A tölteléket úgy szoktam elosztani, hogy ne érjen ki a tészta végéig, így feltekerésnél a lekváros rész szépen megtapad a tekercs végén. Szorosan feltekerem, ezután egyszerűen sütőpapírral körbetekerem és így teszem hűtőbe 1-2 órára.
A papírból kitekerve az igazi puncstortához hasonlóan be lehet vonni fondanttal, de mivel nekem nincs lehetőségem táblázni, így nem igazán szeretek fondantot készíteni házilag: ez esetben a legegyszerűbb megoldás a porcukor, amit egy kis céklaporral színezve szórok szép vastagon a tekercsre.

Hozzávalók...
...a piskótához: 5 nagy tojás szétválasztva, 2 evőkanál házi vaníliás cukor, 4 evőkanál kristálycukor, 1 evőkanál víz, csipet só, 3 nagyon púpos evőkanál liszt (vagy 4 normál);
...a töltelékhez: kb. 400 g piskótamaradék, 100 ml víz+100 g cukorból szirup (a piskótától függ, hogy kell-e az egész mennyiség), ízlés szerint: reszelt citromhéj, 1-2 evőkanál citromlé, málnaszörp, rum vagy rumaroma, ételszínezék, maréknyi aszalt meggy;

...a kenéshez: sárgabaracklekvár ízlés szerint (egy 7 dl-es üveg harmada-fele szokott rákerülni);
...a tetejére: céklaporral vagy por alapú ételszínezékkel színezett porcukor.

Tovább olvasom...

Kozák sapka

Sütiii! Az az igazán macerás, nem szeretem csinálni süti. :) És hogy ne is spóroljak a munkával: mindig a legkisebb kiszúrómmal készítem, így aztán biztosan nem lesz kedvem újabb néhány évig nekiállni. :P Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint az, hogy 2008 vagy 2009 húsvétján sütöttem utoljára. :))

Kakaós piskótát készítek. Teljes nyugalommal használhatjátok a bevált receptet, csak a mennyiségeket vegyétek figyelembe - egy sütőtepsi, kb. 2-3 cm magas kakaós piskótára van szükség. Én vizes piskótát készítek, hagyományos (tojás szétválasztásos) módszerrel, de ez opcionális. Amíg a piskóta sül, elkészítem a krémet: ehhez a tej 2/3 részét felforralom, a maradék egyharmadban elkeverem a lisztet és a vaníliás cukrot, majd a forró tejbe belekeverve sűrűre főzöm. Miután kihűlt, a puha vajat kihabosítom, hozzáadom a porcukrot és a főzött krémet és az egészet habosra dolgozom.
A piskótát tetszés szerinti méretű pogácsaszaggatóval kiszúrom. Én a legkisebb, 3 cm átmérőjűt használom, de ez opcionális (túl nagyra azért nem érdemes szúrni). A piskótapogácsákat félbe, azaz két korongra vágom, az egyik korongra krémet kenek, a másikat hozzáragasztom, majd körben az oldalát is bekenem a vajkrémmel. Ezután kókuszreszelékbe forgatom és az egyenletesebb lapjával felfelé tálcára teszem. Ha a tálca megtelik, hűtőbe teszem kb. 30 percre, és egy másik tálcával folytatom a munkát.
Amikor már az összes süteményt bekrémeztem és bekókuszoztam, mindegyik tetejét olvasztott csokoládéval zárom le. Tálalásig hűtőben tárolom, de kínálás előtt 30 perccel érdemes kivenni a frigóból, hogy a fogyasztáskor már ne legyen hűtőhideg.
Hagyományosan ünnepi sütemény: lakodalmak, születés- és névnapok, illetve a keresztény ünnepek alkalmával szokott a vendégek elé kerülni. Sokan hólabdaként ismerik, de nálunk a hólabda fehér: hasonlóan készül, csak sima piskótából, és krém+kókuszreszelék van a tetején is - azaz kívül-belül fehér, mint a hó...majdnem. :) ...emellett ismerek másmilyen hólabdát is, majd egyszer megmutatom nektek. ;)

Hozzávalók 6 tucathoz - vagy nagyobb méretben kevesebbhez...
...a piskótához: 8 M tojás szétválasztva, a fehérjékhez 8 evőkanál (160 g) cukor, továbbá: a sárgákhoz 8 evőkanál (160 g) cukor, 8 evőkanál forró víz, 12 púpozott evőkanál (~210 g) liszt, 4 evőkanál (30 g) kakaópor, csipet só, 10 g sütőpor;
...a krémhez: 400+200 ml tej, 2 evőkanál házi vaníliás cukor, 150 g rétesliszt, 200 g vaj, 150 g porcukor;
...a mázhoz: 150 g étcsokoládé, 1-2 evőkanál olaj;
...továbbá: 150-200 g kókuszreszelék (apróbb).

Tovább olvasom...

Narancslikőr

Újabb likőr a csapatban: semmi extra, csak tiszta, édes narancsíz.
Szepy lepett meg nemrégiben úgy fél zsák bio naranccsal: ettük, (be)főztük, alkoholban áztattuk, cukroztuk, szárítottuk...szóval kívül-belül, jó alaposan fel- és bedolgoztuk. Ez a narancslikőr is ennek a maratoni narancsozásnak az egyik eredménye - finom, édeskés, zamatos nedű, érdemes kipróbálni (és elraktározni belőle mondjuk...húsvétra? anyák napjára?)!

A narancsokat megmostam, héjukat vékonyan lehámoztam (a krumplihámozó egészen ügyes segítség). Üvegbe rakosgattam, vodkával betakartam és hűvös, nem túl világos helyen (mint kamra) pihentettem 2,5 hétig (elég a 2 hét, de lehet 3 is). Ezután egy italos üvegbe mértem a cukrot és erre szűrtem - kávéfilteren át - a csodás színű, narancsos vodkát. Többször összeráztam, míg a cukor teljesen feloldódott, (és teszteltem :D) és hagytam/hagyom tovább érni. Már egy hét után is remek, később csak még jobb lesz!
Szepy, köszi! :)

Hozzávalók: 4 nagy narancs héja, 0,5 l vodka, 200 g cukor.

Ízlés szerint lehet fűszerekkel is kerekíteni az ízét, de én most natúr narancsot szerettem volna. Pálinkával készülő, karácsonyi cimborája a narancsos-mézes ágyaspálinka.

Tovább olvasom...

Párnácska

Csörögetésztából készített fánk, töltött vagy töltetlen változatban - én most túrósat sütöttem. A párnácska nevet a formájáról kapta: a tésztát kisebb téglalapokra vagy négyzetekre kell vágni, ezek aztán sütés közben a forró olajban felpuffadnak és párnához hasonló alakot vesznek fel. :)
Finom fánk, amit elvileg sósra is lehet készíteni - én még nem próbáltam úgy, de alkalomadtán megejtem. Mivel ennél a fánknál a formázáson van a hangsúly, aki elkészítené, szerintem egészen nyugodtan használhatja a saját, jól bevált csörögereceptjét is hozzá.

A lisztet a sóval, a tojássárgákkal, citromlével, rummal és zsiradékkal összegyúrom. Ha szükséges (tojás méretétől függ), kevés tejföllel lehet segíteni, hogy könnyebben összeálljon a tészta. Letakarva pihenni hagyom fél-egy órán keresztül, ezalatt összeállítom a tölteléket, amihez a túrót egyszerűen összedolgozom a többi hozzávalóval.

Finoman lisztezett felületen késfoknyi vékonyságúra nyújtom a tésztát. A tészta egyik felére egymástól 2-2 ujjnyi távolságra kis (mokkás-teáskanálnyi) túróhalmokat rakosgatok, a tészta másik felét felvert tojással megkenem és a túróhalmos félre hajtom. A közöket összenyomkodom, majd derelyevágóval felvágom a tésztát. (Töltetlen változatban egyszerűen kinyújtom 1-2 mm-esre a tésztát és kis téglalapokat vágok belőle.) Bő, forró olajban megsütöm a párnácskákat, majd papírtörlőn leitatom az olajat róluk és végül porcukorral megszórom mindkét oldalukat.

Hozzávalók...
...a csörögetésztához: 200 g liszt, csipet só, 4 tojás sárgája, 2 evőkanál citromlé, 1-2 evőkanál rum, diónyi (20 g) vaj, szükség esetén tejföl;
...a túrókrémhez: 130-150 g túró, 1-2 evőkanál vaníliás cukor, fél citrom reszelt héja és 1 teáskanál citromlé, fél felvert tojás (kisebb méretű tojás elég és a másik felét a tészta megkenéséhez kell félretenni).

Forrás: Nagy-Pelle-féle Nagy süteményeskönyv.

Tovább olvasom...

Rózsafánk

Farsang van, hajrá fánkok! Múlt hétvégén szalagos fánkot sütöttem, most valami gyorsabbra vágytam és a rózsafánkra esett a választásom. Jó ötlet volt, mutatós és finom desszert, a gyerkőcöknek külön élmény volt a formája miatt. :)

A lisztet a porcukorral, sóval, tojásokkal és tejföllel összedolgozom, majd finoman lisztezett deszkán alaposan meggyúrom. Amíg jobban ragad a tészta, mindig egy-egy csipet liszttel megszórom és úgy dolgozok vele, de nem szabad túllisztezni. Addig kell gyúrni, míg hólyagos lesz a tészta - ekkor finoman lisztezem a deszkát és a tészta tetejét, majd egy edénnyel letakarom és pihenni hagyom.

40-50 perc elteltével a tésztát vékonyra nyújtom (késfok vékonyságra, azaz 1-2 mm-esre). 8 centis fánkszaggatóval kiszúrom, a körök szélét körben, több helyen, 1-2 cm-re bevagdosom, majd 3 (vagy 4) darabot egymásra helyezek és a közepüket benyomva egymáshoz "ragasztom" a korongokat. Bő, forró olajba eresztve, félidőben megfordítva, szép aranybarnára sütöm a rózsákat.
A leeső darabokat egyszer érdemes visszagyúrni, ismét pihentetni és azután újra kinyújtani, formázni (...), de a második körből megmaradt tésztát már nem ajánlom újragyúrni, mert utána már nem lesz az igazi.

Gyors és egyszerű: a tésztája finom ropogósra sül - lecsepegtetés után még forrón megszórom porcukorral és nagy adag sárgabaracklekvárral együtt tálalom (ebbe mártogatom a fánkot, de ez opcionális :D).

Hozzávalók kb. 15 fánkhoz: 250 g finomliszt + a gyúráshoz, nyújtáshoz egy kevés, 2 evőkanál (kb. 30 g) porcukor, kicsi só, 2 egész tojás és 2 tojássárgája, 2 evőkanál (kb. 60 g) tejföl, továbbá a tálaláshoz porcukor vagy fahéjas porcukor, sárgabaracklekvár...
Forrás: Nagy-Pelle-féle Nagy süteményeskönyv.

Tovább olvasom...

Paradicsomos vörös lencse

Finom, egyszerű, és gyorsan elkészíthető, emellett a mostani szürke, csípős időben igazán testet-telket melengető étel. Az állaga tetszőlegesen alakítható: én sűrűre készítem, mint egy főzeléket, de hígabbra, levesesebbre is főzhető.

A lencsét folyó vízben átöblítem, majd felöntöm annyi vízzel, ami ujjnyira ellepi. A hagymát megtisztítom, felaprítom és kevés zsiradékon megpárolom. Ehhez adom a lencsét a vízzel együtt, felforralom és lassú tűzön, lefedve, puhára főzöm. Ha szükséges, közben pótolom a vizet. Amikor már majdnem teljesen puha a lencse, fűszerezem, hozzáadom a konzerv paradicsomot és a paradicsompürét, majd hagyom 2-3 perc alatt összeforrni. Mielőtt elzárnám a tűzhelyet, ha szükséges, még ízesítem.
Szerintem magában is tökéletes, de (lepény)kenyérrel is tálalható.

Hozzávalók: 250 g vörös lencse, 1 kisebb-közepes vöröshagyma, 2-3 evőkanál zsiradék (pl. ghí vagy szőlőmagolaj), 1 doboz aprított paradicsomkonzerv, 3 evőkanál paradicsompüré (80-100 g), 1 teáskanál paprikakrém, és a fűszerek: 1 csapott teáskanál kurkuma, 1 csapott teáskanál curry, 2 teáskanál tandoori masala, chilipehely, bors, leheletnyi reszelt gyömbér.

Az eredeti recept Adele-nál - köszönöm! :)

Tovább olvasom...

Mogyorókeksz

Mogyorót tartalmazó süteményekből mutattam már néhányat, de talán ez az eddigi legmogyorósabb és legropogósabb közülük. Hasonló kekszrecept egyébként van már fent, amihez képest csak leheletnyi változtatások történtek most, ezért eredetileg nem is lett volna bejegyzés belőle...de hát bizonyos külső kényszerítő okok (személyek :D) ráhatása miatt egyszerűen muszáj feltennem ezt a változatot is. Íme. :)

A mogyorót sütőben megpirítom, héját ledörzsölöm, majd durvára töröm (zacskó és sodrófa). A tojást először csak a cukorral, majd a lágy vajat is hozzáadva, alaposan kihabosítom. Hozzáadom a sót, sütőport és lisztet, elkeverem, végül beleforgatom a zabpelyhet, a kakaóbabot és a mogyorót.
Sütőpapírral bélelt tepsire diónyi gombócokat rakok a tésztából és teáskanállal lapos koronggá formázom ezeket (2-3 ujjnyi hely maradjon közöttük, mert terül). 190 °C-ra előmelegített sütőben, 10-12 perc alatt készre sülnek (addig kell sütni, amíg a széleken színesedni kezdenek a kekszek). 2-3 perc pihenő után rácsra teszem a süteményeket és hagyom kihűlni.

Hozzávalók kb. 40 kekszhez: 2 tojás, 150 g nádcukor, 150 g lágy vaj, pici só, 100 g teljes kiőrlésű búzaliszt, 1 teáskanál sütőpor, 150 g pirított-tört törökmogyoró, 150 g zabpehely (apró), 50 g pirított-tört kakaóbab.

Tovább olvasom...

Csirkepörkölt

Egy újabb hiánypótló recept, hogy kiegészítse a pörköltválasztékot. Nagy kedvenc, de sajnos ritkán készül, ugyanis a csirkepörkölt mellé alap a (sok...nagyon soook) nokedli és bár már lényegesen könnyítettem az életemen a nokedliszaggatást illetően, azért olyan gyakran továbbra sem fogok hozzá. :)

A hagymát megtisztítom, felaprítom - általában nem vágom kifejezetten apróra, mert a főzés végén pépesíteni szoktam a szaftot - és zsíron vagy olajon üvegesre párolom (ha zsírosabb a csirke, akkor a saját zsírját is fel lehet használni).
Eközben feldarabolom a csirkét: ha rajta vannak a kaparók, azokat levágom és félreteszem egy leveshez (mi nem szeretjük a pörköltben, levesben annál inkább). A combokat és szárnyakat leválasztom, előbbieket két darabba (alsó-felső) vágom, az utóbbiaknak a végeit (3. rész) eltávolítom. Emellett eltávolítom még a püspökfalatot (elég a zsírmirigyet kivágni, a farokrészt pedig meghagyni, ha valaki szereti), valamint ha a fej is tartozék, akkor azt sem teszem az ételbe. A mellet a háttól elválasztom és levágom a nyakat is: a mellet 4, a hátat és a nyakat 2-2 darabra vágom. Darabolás közben egyik-másik húst megfosztom a bőrtől is - a nyakról mindenképpen lekerül, de többnyire a mellről és a hátról is lehúzom. Ha van belsőség, azt is megtisztítom a pörkölthöz.
A pirult hagymára rakosgatom a húsokat (a máj ekkor még nem kerül bele) és nagyobb lángon kissé lepirítom. Ezután megszórom őrölt pirospaprikával és felengedem annyi vízzel, hogy kb. a húsok feléig érjen. Aki nem szereti hosszú szafttal, tegyen kevesebb vizet hozzá, és ahogy fogy a folyadék, mindig pótolja. Ízesítem: kerül bele paprikakrém (nyáron paprikaszeletek vagy ez is-az is), paradicsom, csipetnyi őrölt kömény és majoránna, bors és egy pici só. Fedő alatt, közepes lángon főzöm - ha szükséges, megkeverem/pótolom a vizet/ízesítek. Amikor a hús már puha, kiszedegetem egy tányérra, a szaftot szükség szerint botmixerrel pépesítem (vagy áttöröm szűrőn). A szaftot visszateszem a tűzre, felforralom. Amikor paprikás csirkét készítek, ilyenkor belekerül egy kis tejfölös habarás is, de többnyire a sima csirkepörköltet részesítjük előnyben. A szaftba beleteszem először a májat (ha van), amit hagyok pár percig főni, ezután visszarakosgatom a húst is. Még egyet rottyan, végül elzárom a tűzhelyet.
Frissen készített nokedlivel, csípős almapaprikával vagy csemegeuborkával remek étel.

Hozzávalók: egy méretes egész csirke (a mostani kb. 2 kg volt), 4-5 nagyobb fej vöröshagyma, kb. 2 evőkanál zsír (most kacsazsír, de tetszőlegesen más zsiradékot is lehet használni), 1 púpos evőkanál őrölt csemege paprika, 2 evőkanál darált paprikakrém (szezonban friss paprikát -is- használok), 3 db egész paradicsom (ilyenkor fagyasztott), őrölt bors, csipet őrölt kömény, csipet szárított majoránna, só.

Tovább olvasom...

Keksz szalámi

Keksz szalámi, néger szalámi, férj szerint keksztekercs (?), szerintem csokis-kekszes izé. Egyik elnevezés biztatóbb a másiknál. Nagyon egyszerű recept, igazából talán a recept kategóriát sem üti meg :D, a "csak ne kelljen vele 5 percnél többet foglalkozni" jellegű nass...és bár szerintem mindenki ismeri, de mivel ez a férjem "nosztalgiasütijeinek" egyike, így álljon itt az utókornak is.

A háztartási kekszet apróra tördelem - nem annyira apróra törve (kézzel) lassabban érik össze, a keksz ropogósabb és mutatósabb marad, a nem annyira aprónál valamivel apróbbra méretezve (zacskó+nyújtófa) gyorsabban elkészül, puhább és kevésbé mutatós lesz. Bár minden nézőpont kérdése, ugye...
A tejet, cukrot, vajat, kakaót összefőzöm. A végén hozzákeverek fél-egy tábla összetördelt étcsokit is, de ez opcionális. Ráöntöm még melegen a kekszre, csorgatok egy kis rumot is hozzá és az egészet összeforgatom (itt lehet durvára vágott diót és/vagy mazsolát is beletenni, ezek nálunk nem működnek). Ekkor zsír-/sütőpapírra vagy alufóliára kellene borítani és rúd formára feltekerni, nálam ez a folpackkal bélelt diák- vagy gyümölcskenyér formába tuszkolást jelenti. 

Hűtőben dermesztem (jó, ha áll egy napot), szeletelés előtt kiborítom a formából, ha éppen tél van, akkor vastagon "behavazom", egyébként pőrén hagyva ujjnyi szeletekre vágom.

Hozzávalók: 500 g háztartási keksz, 300 ml tej, 250 g vaj (vagy margarin), 150-200 g cukor, 50 g kakaópor, 50-100 g étcsokoládé (elhagyható), 2-3 evőkanál rum, továbbá ízlés szerint dió, mazsola. A díszítéshez porcukor - ez elhagyható, de ha mégsem, akkor a tejbe érdemes kevesebb cukrot tenni.

Brutálcsokis változatban a macera elmarad és a kekszet olvasztott - cukorral és rummal ízesített - csokoládéval keverem össze. De ez tényleg brutál. :)

Tovább olvasom...

Gyömbérlikőr

Szuper, könnyű likőr, ami még karácsonyra készült és meg kell mondjam, villámgyorsan el is fogyott, annyira, hogy nagyon el sem ért a vendégekhez. :D Mentségünkre szóljon: nem készült nagy mennyiségben (ezt azért utólag bántuk). A megadott adagokkal egyszerre lesz csípős, ugyanakkor édes a likőr. Ehhez azért hozzáfűzném, hogy teljesen nem sikerült megegyeznünk a férjemmel a végeredményt illetően, ugyanis szerinte így lett "pont jó", szerintem viszont lehetne kicsit kevésbé édes, így javaslom, hogy aki határozottabb gyömbérízre hajt, csökkentse a cukormennyiséget. :)
...és bár az ünnepek már elmúltak: küszöbön a bálszezon - na meg a gyömbér ugye nátha ellen is kiváló... ;)

A narancsot alaposan megtisztítom, héját vékonyan lehámozom (lehet reszelni is, de a finom reszelőt nem ajánlom), majd a gyümölcsöt félbevágom és levét kifacsarom egy lábaskába. A narancslevet vízzel egészítem ki a szükséges mennyiségre: ebbe kerülnek a cukrok, a tisztított, vékonyra szeletelt gyömbér, a felhasított vaníliarúd és a kardamom (amit mozsárban előtte megroppantok). A lábast tűzre teszem, a fűszeres-cukros levet felforralom és mérsékelt tűzön gyöngyöztetve 15-20 percig főzöm. A tüzet elzárva hagyom kihűlni a szirupot.
Eközben a narancs héját, a konyakot és a vodkát egy (befőttes) üvegbe teszem. Amikor a gyömbéres szirup kihűlt, azt is hozzáöntöm. Hűvös, sötét helyen (kamra) hagyom érni 2-3 napig. Ezután a likőrt többször átszűröm, végül italos üvegbe töltöm és behűtve kínálom. Türelemmel rendelkező likőrkészítőknek érdemes még 1-2 hétig érni hagyni, de frissen is nagyon finom.

Hozzávalók: 1 nagyobb narancs leve és héja, 350 ml folyadék (ebben benne van a narancs leve is), 150 g kristálycukor (vagy kevesebb), 50 g nádcukor, 60 g tisztított gyömbér, 1 vaníliarúd, 3 szem kardamom, 150 ml konyak, 250 ml vodka.
Ízlésünk szerint ebből a receptből.

Tovább olvasom...

Majonézes lencsesaláta

BÚÉK mindenkinek, üdv itt 2013-ban is! :)
A saláta még tavalyi - a szilveszteri malaccombot kísérte (többek között). Ízletes, egyszerű, sültekhez remek. Nem csak az év fordulójára. :)

A lencsét folyó vízben, szűrő alatt átöblítettem, majd egy közepes lábasba szórtam. Fokhagymát, babérlevelet tettem hozzá és bőven felöntöttem vízzel. Felforraltam, megsóztam és addig főztem, amíg a lencse éppen megpuhult (a vizet szükség szerint pótoltam közben). Lefedve, a vízben hagytam kihűlni és csak ezután szűrtem és öblítettem le.
A majonézt a tejföllel kikevertem, mustárral, sóval és frissen őrölt borssal ízesítettem. Belekarikáztam egy csokor újhagymát és a lecsepegtetett lencsével összeforgattam. Behűtve tálaltam - érdemes egy napot állni hagyni fogyasztás előtt, hogy összeérjenek az ízek.

Hozzávalók: 25 dkg lencse, 2 nagyobb gerezd fokhagyma, 3 babérlevél, 200 g tejföl, 250 g majonéz, kb. 1 evőkanál mustár (vagy ízlés szerint), 1 csokor újhagyma (4-5 szál), ízlés szerint só és őrölt bors.

Tovább olvasom...